10074.htm

CÍMSZÓ: Agrártörvények

SZÓCIKK: Agrártörvények a Bibliában és a Talmudban. Mint minden régi népnél, úgy a zsidóknál is, akik túlnyomóan földműveléssel foglalkoztak, voltak különleges agrár és földtörvények. Első sorban is a föld tulajdonát szabályozták törvények. Az öröklött birtokot senki sem akarta másnak átadni, amint ezt Nábót példája mutatja (l. Királyok könyve 21. 3), ettől függetlenül azonban gyakran volt eladási, csere és ajándékügyletek tárgya a föld. Ha valakit szegénysége kényszerített ősi birtokának eladására, régi szokás szerint legközelebbi rokonának megvolt az az előjoga, hogy a birtokot «megváltsa». Jósua könyvének előadása szerint Palesztina is ilyen megváltás útján osztatott fel az egyes törzsek között, kivéve Rubén, Gad és a fél Menasse törzset, amelyek Mózestól kapták meg részüket, és a Lévi törzset, mely függetlenül a többiektől, 48 várost kapott. Ez azonban csak történelem-elméleti konstrukció: a Bírák könyvének I. fejezetéből kiderül, hogy a törzsek még sokáig nem jutottak területeikhez s a levita-városokról nincsenek is pozitív történelmi adatok. Ezechiel megemlékezik egy ideális földosztásról, viszont a próféták sűrűn panaszolják, hogy a föld kicsúszott a kisemberek lába alól, a gazdag kevesek tulajdonába került és ezáltal latifundiumok keletkeztek. A földje vesztett szegény pedig kénytelen volt munkásnak szegődni, vagy magát gyermekeivel együtt rabszolgának eladni. E szociális eltolódások csak azért nem vezettek kitörésre, mint a görögöknél is, mert szigorú törvény akadályozta, hogy a gazdagok és szegények közötti különbség válságokat idézhessen fel. Úgy a földet mívelő emberek és állatok erejének, mint magának a földnek a kímélését törvény szabályozta. Ezt célozta a Tízigében előírt szombati pihenő is. De hétévi szolgálat után köteles volt mindenki rabszolgáját szabadon bocsátani (Ex. 21. 2) s ugyancsak hét évenként pihentetni a földet s annak szabadon nőtt gyümölcsét szétosztani az ínségesek között (Ex. 23. 12). Ez az úgynevezet «Semitta». A «Jóvél»-év ennek a további fokozását jelenti. Hétszer hét év eltelte után kürtzengés hirdette a szabad év (senasz haderor) jöttét. Ekkor minden eladott föld tulajdonjoga visszaszállott régi gazdájára vagy ennek örököseire, mert a föld tulajdonképpen Istené (Lev. 25. 8). Ezek a törvények természetesen gyakorlatilag csaknem kivihetetlenek voltak és a «Semitta» és «Jóvél» számlálása már a Talmud szerint is megszűnt akkor, mikor a két és fél kelet-jordáni törzset asszír fogságba hurcolták.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 74. címszó a lexikon => 12. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10074.htm

CÍMSZÓ: Agrártörvények

SZÓCIKK: Agrártörvények a Bibliában és a Talmudban. Mint minden régi népnél, úgy a zsidóknál is, akik túlnyomóan földműveléssel foglalkoztak, voltak különleges agrár és földtörvények. Első sorban is a föld tulajdonát szabályozták törvények. Az öröklött birtokot senki sem akarta másnak átadni, amint ezt Nábót példája mutatja l. Királyok könyve 21. 3 , ettől függetlenül azonban gyakran volt eladási, csere és ajándékügyletek tárgya a föld. Ha valakit szegénysége kényszerített ősi birtokának eladására, régi szokás szerint legközelebbi rokonának megvolt az az előjoga, hogy a birtokot megváltsa . Jósua könyvének előadása szerint Palesztina is ilyen megváltás útján osztatott fel az egyes törzsek között, kivéve Rubén, Gad és a fél Menasse törzset, amelyek Mózestól kapták meg részüket, és a Lévi törzset, mely függetlenül a többiektől, 48 várost kapott. Ez azonban csak történelem-elméleti konstrukció: a Bírák könyvének I. fejezetéből kiderül, hogy a törzsek még sokáig nem jutottak területeikhez s a levita-városokról nincsenek is pozitív történelmi adatok. Ezechiel megemlékezik egy ideális földosztásról, viszont a próféták sűrűn panaszolják, hogy a föld kicsúszott a kisemberek lába alól, a gazdag kevesek tulajdonába került és ezáltal latifundiumok keletkeztek. A földje vesztett szegény pedig kénytelen volt munkásnak szegődni, vagy magát gyermekeivel együtt rabszolgának eladni. E szociális eltolódások csak azért nem vezettek kitörésre, mint a görögöknél is, mert szigorú törvény akadályozta, hogy a gazdagok és szegények közötti különbség válságokat idézhessen fel. Úgy a földet mívelő emberek és állatok erejének, mint magának a földnek a kímélését törvény szabályozta. Ezt célozta a Tízigében előírt szombati pihenő is. De hétévi szolgálat után köteles volt mindenki rabszolgáját szabadon bocsátani Ex. 21. 2 s ugyancsak hét évenként pihentetni a földet s annak szabadon nőtt gyümölcsét szétosztani az ínségesek között Ex. 23. 12 . Ez az úgynevezet Semitta . A Jóvél -év ennek a további fokozását jelenti. Hétszer hét év eltelte után kürtzengés hirdette a szabad év senasz haderor jöttét. Ekkor minden eladott föld tulajdonjoga visszaszállott régi gazdájára vagy ennek örököseire, mert a föld tulajdonképpen Istené Lev. 25. 8 . Ezek a törvények természetesen gyakorlatilag csaknem kivihetetlenek voltak és a Semitta és Jóvél számlálása már a Talmud szerint is megszűnt akkor, mikor a két és fél kelet-jordáni törzset asszír fogságba hurcolták.

10074.ht

CÍMSZÓ Agrártörvénye

SZÓCIKK Agrártörvénye Bibliába é Talmudban Min minde rég népnél úg zsidókná is aki túlnyomóa földművelésse foglalkoztak volta különlege agrá é földtörvények Els sorba i föl tulajdoná szabályoztá törvények A öröklöt birtoko senk se akart másna átadni amin ez Nábó példáj mutatj l Királyo könyv 21 ettő függetlenü azonba gyakra vol eladási cser é ajándékügylete tárgy föld H valaki szegénység kényszerítet ős birtokána eladására rég szoká szerin legközelebb rokonána megvol a a előjoga hog birtoko megválts Jósu könyvéne előadás szerin Palesztin i ilye megváltá útjá osztatot fe a egye törzse között kivév Rubén Ga é fé Menass törzset amelye Mózestó kaptá me részüket é Lév törzset mel függetlenü többiektől 4 város kapott E azonba csa történelem-elmélet konstrukció Bírá könyvéne I fejezetébő kiderül hog törzse mé sokái ne jutotta területeikhe levita-városokró nincsene i pozití történelm adatok Ezechie megemlékezi eg ideáli földosztásról viszon prófétá sűrű panaszolják hog föl kicsúszot kisembere láb alól gazda kevese tulajdonáb kerül é ezálta latifundiumo keletkeztek földj vesztet szegén pedi kénytele vol munkásna szegődni vag magá gyermekeive együt rabszolgána eladni szociáli eltolódáso csa azér ne vezette kitörésre min görögökné is mer szigor törvén akadályozta hog gazdago é szegénye között különbsé válságoka idézhesse fel Úg földe mível embere é állato erejének min magána földne kímélésé törvén szabályozta Ez célozt Tízigébe előír szombat pihen is D hétév szolgála utá kötele vol mindenk rabszolgájá szabado bocsátan Ex 21 ugyancsa hé évenkén pihentetn földe anna szabado nőt gyümölcsé szétosztan a ínségese közöt Ex 23 1 E a úgyneveze Semitt Jóvé -é enne tovább fokozásá jelenti Hétsze hé é eltelt utá kürtzengé hirdett szaba é senas hadero jöttét Ekko minde eladot föl tulajdonjog visszaszállot rég gazdájár vag enne örököseire mer föl tulajdonképpe Isten Lev 25 Eze törvénye természetese gyakorlatila csakne kivihetetlene volta é Semitt é Jóvé számlálás má Talmu szerin i megszűn akkor miko ké é fé kelet-jordán törzse asszí fogságb hurcolták

10074.h

CÍMSZ Agrártörvény

SZÓCIK Agrártörvény Bibliáb Talmudba Mi mind ré népné ú zsidókn i ak túlnyomó földműveléss foglalkozta volt különleg agr földtörvénye El sorb fö tulajdon szabályozt törvénye öröklö birtok sen s akar másn átadn ami e Náb példá mutat Király köny 2 ett független azonb gyakr vo eladás cse ajándékügylet tárg föl valak szegénysé kényszeríte ő birtokán eladásár ré szok szeri legközeleb rokonán megvo előjog ho birtok megvált Jós könyvén előadá szeri Paleszti ily megvált útj osztato f egy törzs közöt kivé Rubé G f Menas törzse amely Mózest kapt m részüke Lé törzse me független többiektő váro kapot azonb cs történelem-elméle konstrukci Bír könyvén fejezetéb kiderü ho törzs m soká n jutott területeikh levita-városokr nincsen pozit történel adato Ezechi megemlékez e ideál földosztásró viszo prófét sűr panaszoljá ho fö kicsúszo kisember lá aló gazd keves tulajdoná kerü ezált latifundium keletkezte föld veszte szegé ped kénytel vo munkásn szegődn va mag gyermekeiv együ rabszolgán eladn szociál eltolódás cs azé n vezett kitörésr mi görögökn i me szigo törvé akadályozt ho gazdag szegény közöt különbs válságok idézhess fe Ú föld míve ember állat erejéne mi magán földn kímélés törvé szabályozt E céloz Tízigéb előí szomba pihe i hété szolgál ut kötel vo minden rabszolgáj szabad bocsáta E 2 ugyancs h évenké pihentet föld ann szabad nő gyümölcs szétoszta ínséges közö E 2 úgynevez Semit Jóv - enn továb fokozás jelent Hétsz h eltel ut kürtzeng hirdet szab sena hader jötté Ekk mind elado fö tulajdonjo visszaszállo ré gazdájá va enn örököseir me fö tulajdonképp Iste Le 2 Ez törvény természetes gyakorlatil csakn kivihetetlen volt Semit Jóv számlálá m Talm szeri megszű akko mik k f kelet-jordá törzs assz fogság hurcoltá

10074.

CÍMS Agrártörvén

SZÓCI Agrártörvén Bibliá Talmudb M min r népn zsidók a túlnyom földművelés foglalkozt vol különle ag földtörvény E sor f tulajdo szabályoz törvény örökl birto se aka más átad am Ná péld muta Királ kön et függetle azon gyak v eladá cs ajándékügyle tár fö vala szegénys kényszerít birtoká eladásá r szo szer legközele rokoná megv előjo h birto megvál Jó könyvé előad szer Paleszt il megvál út osztat eg törz közö kiv Rub Mena törzs amel Mózes kap részük L törzs m függetle többiekt vár kapo azon c történelem-elmél konstrukc Bí könyvé fejezeté kider h törz sok jutot területeik levita-városok nincse pozi történe adat Ezech megemléke ideá földosztásr visz prófé sű panaszolj h f kicsúsz kisembe l al gaz keve tulajdon ker ezál latifundiu keletkezt föl veszt szeg pe kényte v munkás szegőd v ma gyermekei egy rabszolgá elad szociá eltolódá c az vezet kitörés m görögök m szig törv akadályoz h gazda szegén közö különb válságo idézhes f föl mív embe álla erején m magá föld kímélé törv szabályoz célo Tízigé elő szomb pih hét szolgá u köte v minde rabszolgá szaba bocsát ugyanc évenk pihente föl an szaba n gyümölc szétoszt ínsége köz úgyneve Semi Jó en tová fokozá jelen Héts elte u kürtzen hirde sza sen hade jött Ek min elad f tulajdonj visszaszáll r gazdáj v en örökösei m f tulajdonkép Ist L E törvén természete gyakorlati csak kivihetetle vol Semi Jó számlál Tal szer megsz akk mi kelet-jord törz ass fogsá hurcolt

10074

CÍM Agrártörvé

SZÓC Agrártörvé Bibli Talmud mi nép zsidó túlnyo földművelé foglalkoz vo különl a földtörvén so tulajd szabályo törvén örök birt s ak má áta a N pél mut Kirá kö e függetl azo gya elad c ajándékügyl tá f val szegény kényszerí birtok eladás sz sze legközel rokon meg előj birt megvá J könyv előa sze Palesz i megvá ú oszta e tör köz ki Ru Men törz ame Móze ka részü törz függetl többiek vá kap azo történelem-elmé konstruk B könyv fejezet kide tör so juto területei levita-városo nincs poz történ ada Ezec megemlék ide földosztás vis próf s panaszol kicsús kisemb a ga kev tulajdo ke ezá latifundi keletkez fö vesz sze p kényt munká szegő m gyermeke eg rabszolg ela szoci eltolód a veze kitöré görögö szi tör akadályo gazd szegé köz külön válság idézhe fö mí emb áll erejé mag föl kímél tör szabályo cél Tízig el szom pi hé szolg köt mind rabszolg szab bocsá ugyan éven pihent fö a szab gyümöl szétosz ínség kö úgynev Sem J e tov fokoz jele Hét elt kürtze hird sz se had jöt E mi ela tulajdon visszaszál gazdá e örököse tulajdonké Is törvé természet gyakorlat csa kivihetetl vo Sem J számlá Ta sze megs ak m kelet-jor tör as fogs hurcol

1007

CÍ Agrártörv

SZÓ Agrártörv Bibl Talmu m né zsid túlny földművel foglalko v külön földtörvé s tulaj szabály törvé örö bir a m át pé mu Kir k függet az gy ela ajándékügy t va szegén kényszer birto eladá s sz legköze roko me elő bir megv köny elő sz Pales megv oszt tö kö k R Me tör am Móz k rész tör függet többie v ka az történelem-elm konstru köny fejeze kid tö s jut területe levita-város ninc po törté ad Eze megemlé id földosztá vi pró panaszo kicsú kisem g ke tulajd k ez latifund keletke f ves sz kény munk szeg gyermek e rabszol el szoc eltoló vez kitör görög sz tö akadály gaz szeg kö külö válsá idézh f m em ál erej ma fö kímé tö szabály cé Tízi e szo p h szol kö min rabszol sza bocs ugya éve pihen f sza gyümö szétos ínsé k úgyne Se to foko jel Hé el kürtz hir s s ha jö m el tulajdo visszaszá gazd örökös tulajdonk I törv természe gyakorla cs kivihetet v Se száml T sz meg a kelet-jo tö a fog hurco