10075.htm

CÍMSZÓ: Agudász Jiszróel

SZÓCIKK: Agudász Jiszróel (Izraeliták Szövetsége), a hithű zsidók világszervezete, amely a magyarországi ortodox hitközségek keretében is működik és a vallásos konzervativizmus fontos tényezője. Az egyesület célja: 1. a szétszórt zsidóság hitéletének szerves egyesítése és a nyugati és keleti zsidóság összekapcsolása a zsidó kultúra eszközeivel; 2. a Tóra-tudomány és az ifjúsági nevelés fejlesztése a zsidó vallás szellemében; 3. a palesztinai és keleti elnyomott zsidók gazdasági helyzetének feljavítása; 4. segítő akciók szervezése és a zsidó sajtó és irodalom támogatása; a tórahű zsidóság kifelé való képviselete és a zsidó vallás ellen irányuló külső és belső támadások elhárítása. Az A. a hagyományhű zsidóság fennmaradásáért küzd, azokkal az áramlatokkal szemben, amelyek az emancipáció nyomán majdnem mindenütt a nem zsidó kultúrához való alkalmazkodást propagálják. Magyarországon legelsőnek Hildesheimer I. (l. o.) ismerte fel az asszimiláció vallásbontó hatásait, Németországban a híres Hirsch Sámson Raphael és Lehmann Márkus. A magyar rabbi és németországi társainak erőteljes fellépése talpra állította az ortodox szellemet és visszahódította a hagyományos irány számára a zsidóság széles rétegeit. Szervezkedéshez mégis csak a XX. sz. első évtizedében jutott el a hithű zsidóság, amely 1908-1910. megteremtette a németországi Szabad Egyesülést (Freie Vereinigung) Halévi Izsák történetíró kezdeményezésére. A bázeli cionista kongresszus (1911) után az Egyesülés világkongresszust hívott össze Kattowitzba, ahol Magyarország, Németország, Oroszország, Ausztria, Anglia legnevesebb ortodox rabbijai megalakították az A.-t és megszerkesztették alapszabályait. A háború vége felé már két irány küzdött az A.-ban a hegemóniáért és széteséssel fenyegette a szervezet egységességét. Az egyik tábora Tóra szuverenitásáért harcolt és a más irányokkal való harc helyett, amely az ortodoxia belső erejét felmorzsolja, a hasonló gondolkodásúak tömörebb összefogását és kizárólag az ortodox hitélet belső kiépítését követelte. Álláspontját azzal indokolta ez az irányzat, hogy egy meggyőződéses és áldozatkész kis tábor többet használhat a vallásnak, mint egy nagy tábor, ha tagjainak jelentékeny része hűvösebb buzgalommal védi a hagyományt. Ez a tábor a «Trennungs-Orthodoxie», a másik a «Gemeinde-orthodoxie» nevet kapta, annak az irányelvének kihangsúlyozására, hogy a hitközség keretében a különféle világszemléletű zsidó együttműködését is lehetségesnek tartja és az eredményes hitvédelmet csakis ettől az együttműködéstől várja. Az 1923. Bécsben tartott «Kenészijó gedoló» (nagy gyülekezet) főleg a magyar és részben a lengyel szervezetek nyomására a Trennungs-orthodoxie szigorúbb álláspontjára helyezkedett. A «Kenészijó gedoló» öt évenként gyűlésezik és száz tagból álló központi tanácsa által irányítja a világ-ortodoxia hitéletét. A magyarországi A. delegátusokkal képviselteti magát a Kenészijó gedolón. Elnökségének élén ez idő szerint Silberstein S. váci orthodox főrabbi (l. o.) áll.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 75. címszó a lexikon => 12. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10075.htm

CÍMSZÓ: Agudász Jiszróel

SZÓCIKK: Agudász Jiszróel Izraeliták Szövetsége , a hithű zsidók világszervezete, amely a magyarországi ortodox hitközségek keretében is működik és a vallásos konzervativizmus fontos tényezője. Az egyesület célja: 1. a szétszórt zsidóság hitéletének szerves egyesítése és a nyugati és keleti zsidóság összekapcsolása a zsidó kultúra eszközeivel; 2. a Tóra-tudomány és az ifjúsági nevelés fejlesztése a zsidó vallás szellemében; 3. a palesztinai és keleti elnyomott zsidók gazdasági helyzetének feljavítása; 4. segítő akciók szervezése és a zsidó sajtó és irodalom támogatása; a tórahű zsidóság kifelé való képviselete és a zsidó vallás ellen irányuló külső és belső támadások elhárítása. Az A. a hagyományhű zsidóság fennmaradásáért küzd, azokkal az áramlatokkal szemben, amelyek az emancipáció nyomán majdnem mindenütt a nem zsidó kultúrához való alkalmazkodást propagálják. Magyarországon legelsőnek Hildesheimer I. l. o. ismerte fel az asszimiláció vallásbontó hatásait, Németországban a híres Hirsch Sámson Raphael és Lehmann Márkus. A magyar rabbi és németországi társainak erőteljes fellépése talpra állította az ortodox szellemet és visszahódította a hagyományos irány számára a zsidóság széles rétegeit. Szervezkedéshez mégis csak a XX. sz. első évtizedében jutott el a hithű zsidóság, amely 1908-1910. megteremtette a németországi Szabad Egyesülést Freie Vereinigung Halévi Izsák történetíró kezdeményezésére. A bázeli cionista kongresszus 1911 után az Egyesülés világkongresszust hívott össze Kattowitzba, ahol Magyarország, Németország, Oroszország, Ausztria, Anglia legnevesebb ortodox rabbijai megalakították az A.-t és megszerkesztették alapszabályait. A háború vége felé már két irány küzdött az A.-ban a hegemóniáért és széteséssel fenyegette a szervezet egységességét. Az egyik tábora Tóra szuverenitásáért harcolt és a más irányokkal való harc helyett, amely az ortodoxia belső erejét felmorzsolja, a hasonló gondolkodásúak tömörebb összefogását és kizárólag az ortodox hitélet belső kiépítését követelte. Álláspontját azzal indokolta ez az irányzat, hogy egy meggyőződéses és áldozatkész kis tábor többet használhat a vallásnak, mint egy nagy tábor, ha tagjainak jelentékeny része hűvösebb buzgalommal védi a hagyományt. Ez a tábor a Trennungs-Orthodoxie , a másik a Gemeinde-orthodoxie nevet kapta, annak az irányelvének kihangsúlyozására, hogy a hitközség keretében a különféle világszemléletű zsidó együttműködését is lehetségesnek tartja és az eredményes hitvédelmet csakis ettől az együttműködéstől várja. Az 1923. Bécsben tartott Kenészijó gedoló nagy gyülekezet főleg a magyar és részben a lengyel szervezetek nyomására a Trennungs-orthodoxie szigorúbb álláspontjára helyezkedett. A Kenészijó gedoló öt évenként gyűlésezik és száz tagból álló központi tanácsa által irányítja a világ-ortodoxia hitéletét. A magyarországi A. delegátusokkal képviselteti magát a Kenészijó gedolón. Elnökségének élén ez idő szerint Silberstein S. váci orthodox főrabbi l. o. áll.

10075.ht

CÍMSZÓ Agudás Jiszróe

SZÓCIKK Agudás Jiszróe Izraelitá Szövetség hith zsidó világszervezete amel magyarország ortodo hitközsége keretébe i működi é valláso konzervativizmu fonto tényezője A egyesüle célja 1 szétszór zsidósá hitéleténe szerve egyesítés é nyugat é kelet zsidósá összekapcsolás zsid kultúr eszközeivel 2 Tóra-tudomán é a ifjúság nevelé fejlesztés zsid vallá szellemében 3 palesztina é kelet elnyomot zsidó gazdaság helyzeténe feljavítása 4 segít akció szervezés é zsid sajt é irodalo támogatása tórah zsidósá kifel val képviselet é zsid vallá elle irányul küls é bels támadáso elhárítása A A hagyományh zsidósá fennmaradásáér küzd azokka a áramlatokka szemben amelye a emancipáci nyomá majdne mindenüt ne zsid kultúráho val alkalmazkodás propagálják Magyarországo legelsőne Hildesheime I l o ismert fe a asszimiláci vallásbont hatásait Németországba híre Hirsc Sámso Raphae é Lehman Márkus magya rabb é németország társaina erőtelje fellépés talpr állított a ortodo szelleme é visszahódított hagyományo irán számár zsidósá széle rétegeit Szervezkedéshe mégi csa XX sz els évtizedébe jutot e hith zsidóság amel 1908-1910 megteremtett németország Szaba Egyesülés Frei Vereinigun Halév Izsá történetír kezdeményezésére bázel cionist kongresszu 191 utá a Egyesülé világkongresszus hívot össz Kattowitzba aho Magyarország Németország Oroszország Ausztria Angli legneveseb ortodo rabbija megalakítottá a A.- é megszerkesztetté alapszabályait hábor vég fel má ké irán küzdöt a A.-ba hegemóniáér é szétesésse fenyegett szerveze egységességét A egyi tábor Tór szuverenitásáér harcol é má irányokka val har helyett amel a ortodoxi bels erejé felmorzsolja hasonl gondolkodásúa tömöreb összefogásá é kizáróla a ortodo hitéle bels kiépítésé követelte Álláspontjá azza indokolt e a irányzat hog eg meggyőződése é áldozatkés ki tábo többe használha vallásnak min eg nag tábor h tagjaina jelentéken rész hűvöseb buzgalomma véd hagyományt E tábo Trennungs-Orthodoxi mási Gemeinde-orthodoxi neve kapta anna a irányelvéne kihangsúlyozására hog hitközsé keretébe különfél világszemlélet zsid együttműködésé i lehetségesne tartj é a eredménye hitvédelme csaki ettő a együttműködéstő várja A 1923 Bécsbe tartot Kenészij gedol nag gyülekeze főle magya é részbe lengye szervezete nyomásár Trennungs-orthodoxi szigorúb álláspontjár helyezkedett Kenészij gedol ö évenkén gyűlésezi é szá tagbó áll központ tanács álta irányítj világ-ortodoxi hitéletét magyarország A delegátusokka képviseltet magá Kenészij gedolón Elnökségéne élé e id szerin Silberstei S vác orthodo főrabb l o áll

10075.h

CÍMSZ Agudá Jiszró

SZÓCIK Agudá Jiszró Izraelit Szövetsé hit zsid világszervezet ame magyarorszá ortod hitközség keretéb működ vallás konzervativizm font tényezőj egyesül célj szétszó zsidós hitéletén szerv egyesíté nyuga kele zsidós összekapcsolá zsi kultú eszközeive Tóra-tudomá ifjúsá nevel fejleszté zsi vall szellemébe palesztin kele elnyomo zsid gazdasá helyzetén feljavítás segí akci szervezé zsi saj irodal támogatás tóra zsidós kife va képvisele zsi vall ell irányu kül bel támadás elhárítás hagyomány zsidós fennmaradásáé küz azokk áramlatokk szembe amely emancipác nyom majdn mindenü n zsi kultúráh va alkalmazkodá propagáljá Magyarország legelsőn Hildesheim ismer f asszimilác vallásbon hatásai Németországb hír Hirs Sáms Rapha Lehma Márku magy rab németorszá társain erőtelj fellépé talp állítot ortod szellem visszahódítot hagyomány irá számá zsidós szél rétegei Szervezkedésh még cs X s el évtizedéb juto hit zsidósá ame 1908-191 megteremtet németorszá Szab Egyesülé Fre Vereinigu Halé Izs történetí kezdeményezésér báze cionis kongressz 19 ut Egyesül világkongresszu hívo öss Kattowitzb ah Magyarorszá Németorszá Oroszorszá Ausztri Angl legnevese ortod rabbij megalakított A. megszerkesztett alapszabályai hábo vé fe m k irá küzdö A.-b hegemóniáé széteséss fenyeget szervez egységességé egy tábo Tó szuverenitásáé harco m irányokk va ha helyet ame ortodox bel erej felmorzsolj hason gondolkodású tömöre összefogás kizáról ortod hitél bel kiépítés követelt Álláspontj azz indokol irányza ho e meggyőződés áldozatké k táb több használh vallásna mi e na tábo tagjain jelentéke rés hűvöse buzgalomm vé hagyomány táb Trennungs-Orthodox más Gemeinde-orthodox nev kapt ann irányelvén kihangsúlyozásár ho hitközs keretéb különfé világszemléle zsi együttműködés lehetségesn tart eredmény hitvédelm csak ett együttműködést várj 192 Bécsb tarto Kenészi gedo na gyülekez fől magy részb lengy szervezet nyomásá Trennungs-orthodox szigorú álláspontjá helyezkedet Kenészi gedo évenké gyűlésez sz tagb ál közpon tanác ált irányít világ-ortodox hitéleté magyarorszá delegátusokk képviselte mag Kenészi gedoló Elnökségén él i szeri Silberste vá orthod főrab ál

10075.

CÍMS Agud Jiszr

SZÓCI Agud Jiszr Izraeli Szövets hi zsi világszerveze am magyarorsz orto hitközsé kereté műkö vallá konzervativiz fon tényező egyesü cél szétsz zsidó hitéleté szer egyesít nyug kel zsidó összekapcsol zs kult eszközeiv Tóra-tudom ifjús neve fejleszt zs val szelleméb paleszti kel elnyom zsi gazdas helyzeté feljavítá seg akc szervez zs sa iroda támogatá tór zsidó kif v képvisel zs val el irány kü be támadá elhárítá hagyomán zsidó fennmaradásá kü azok áramlatok szemb amel emancipá nyo majd minden zs kultúrá v alkalmazkod propagálj Magyarorszá legelső Hildeshei isme asszimilá vallásbo hatása Németország hí Hir Sám Raph Lehm Márk mag ra németorsz társai erőtel fellép tal állíto orto szelle visszahódíto hagyomán ir szám zsidó szé rétege Szervezkedés mé c e évtizedé jut hi zsidós am 1908-19 megteremte németorsz Sza Egyesül Fr Vereinig Hal Iz történet kezdeményezésé báz cioni kongress 1 u Egyesü világkongressz hív ös Kattowitz a Magyarorsz Németorsz Oroszorsz Ausztr Ang legneves orto rabbi megalakítot A megszerkesztet alapszabálya háb v f ir küzd A.- hegemóniá szétesés fenyege szerve egységesség eg táb T szuverenitásá harc irányok v h helye am ortodo be ere felmorzsol haso gondolkodás tömör összefogá kizáró orto hité be kiépíté követel Álláspont az indoko irányz h meggyőződé áldozatk tá töb használ vallásn m n táb tagjai jelenték ré hűvös buzgalom v hagyomán tá Trennungs-Orthodo má Gemeinde-orthodo ne kap an irányelvé kihangsúlyozásá h hitköz kereté különf világszemlél zs együttműködé lehetséges tar eredmén hitvédel csa et együttműködés vár 19 Bécs tart Kenész ged n gyüleke fő mag rész leng szerveze nyomás Trennungs-orthodo szigor álláspontj helyezkede Kenész ged évenk gyűlése s tag á közpo taná ál irányí világ-ortodo hitélet magyarorsz delegátusok képviselt ma Kenész gedol Elnökségé é szer Silberst v ortho főra á

10075

CÍM Agu Jisz

SZÓC Agu Jisz Izrael Szövet h zs világszervez a magyarors ort hitközs keret műk vall konzervativi fo tényez egyes cé széts zsid hitélet sze egyesí nyu ke zsid összekapcso z kul eszközei Tóra-tudo ifjú nev fejlesz z va szellemé paleszt ke elnyo zs gazda helyzet feljavít se ak szerve z s irod támogat tó zsid ki képvise z va e irán k b támad elhárít hagyomá zsid fennmaradás k azo áramlato szem ame emancip ny maj minde z kultúr alkalmazko propagál Magyarorsz legels Hildeshe ism asszimil vallásb hatás Németorszá h Hi Sá Rap Leh Már ma r németors társa erőte fellé ta állít ort szell visszahódít hagyomá i szá zsid sz réteg Szervezkedé m évtized ju h zsidó a 1908-1 megteremt németors Sz Egyesü F Vereini Ha I történe kezdeményezés bá cion kongres Egyes világkongress hí ö Kattowit Magyarors Németors Oroszors Auszt An legneve ort rabb megalakíto megszerkeszte alapszabály há i küz A. hegemóni szétesé fenyeg szerv egységessé e tá szuverenitás har irányo hely a ortod b er felmorzso has gondolkodá tömö összefog kizár ort hit b kiépít követe Álláspon a indok irány meggyőződ áldozat t tö haszná vallás tá tagja jelenté r hűvö buzgalo hagyomá t Trennungs-Orthod m Gemeinde-orthod n ka a irányelv kihangsúlyozás hitkö keret külön világszemlé z együttműköd lehetsége ta eredmé hitvéde cs e együttműködé vá 1 Béc tar Kenés ge gyülek f ma rés len szervez nyomá Trennungs-orthod szigo álláspont helyezked Kenés ge éven gyűlés ta közp tan á irány világ-ortod hitéle magyarors delegátuso képvisel m Kenés gedo Elnökség sze Silbers orth főr

1007

CÍ Ag Jis

SZÓ Ag Jis Izrae Szöve z világszerve magyaror or hitköz kere mű val konzervativ f ténye egye c szét zsi hitéle sz egyes ny k zsi összekapcs ku eszköze Tóra-tud ifj ne fejles v szellem palesz k elny z gazd helyze feljaví s a szerv iro támoga t zsi k képvis v irá táma elhárí hagyom zsi fennmaradá az áramlat sze am emanci n ma mind kultú alkalmazk propagá Magyarors legel Hildesh is asszimi vallás hatá Németorsz H S Ra Le Má m németor társ erőt fell t állí or szel visszahódí hagyom sz zsi s réte Szervezked évtize j zsid 1908- megterem németor S Egyes Verein H történ kezdeményezé b cio kongre Egye világkongres h Kattowi Magyaror Németor Oroszor Ausz A legnev or rab megalakít megszerkeszt alapszabál h kü A hegemón szétes fenye szer egységess t szuverenitá ha irány hel orto e felmorzs ha gondolkod töm összefo kizá or hi kiépí követ Álláspo indo irán meggyőző áldoza t haszn vallá t tagj jelent hűv buzgal hagyom Trennungs-Ortho Gemeinde-ortho k irányel kihangsúlyozá hitk kere külö világszeml együttműkö lehetség t eredm hitvéd c együttműköd v Bé ta Kené g gyüle m ré le szerve nyom Trennungs-ortho szig álláspon helyezke Kené g éve gyűlé t köz ta irán világ-orto hitél magyaror delegátus képvise Kené ged Elnöksé sz Silber ort fő