10090.htm
CÍMSZÓ: Akadémiák
SZÓCIKK: Akadémiák. (Ó-és
középkori zsidó A.) 1. Palesztinában. A zsidó iskolák és imaházak létesítése a
bibliai korig megy vissza. A tannaiták hagyományait összegyűjtő Hosaja rabbi szerint,
aki a II. sz.-ban élt Caesareában, a jeruzsálemi Nagy Templom lerombolásakor
azzal együtt 480 zsinagógát és vele kapcsolatos iskolát pusztítottak el. Ezek
az iskolák főképpen a bibliai és a szóbeli hagyomány magyarázatával
foglalkoztak. Ezek mellett a közép- és alsó fokú iskoláknak megfelelő
tanintézetek mellett azonban volt egészen magas rangú is, amely egyetemnek,
akadémiának felelt meg s ahol kiválóbb tudósok (rabbik) voltak az előadók, míg
a tanítványokat «talmidé chachómim»-nak (a bölcsek tanítványainak) nevezték.
Organizációjukról azonban nem sokat tudunk s azt sem tudjuk, milyen viszonyban
állottak a Nagy Szanhedrinnel, amelynek farizeus tagjai egyszersmind előadók is
voltak. Legtöbbet még Hillel és Sammái iskoláiról és azok vitáiról tudunk. Így
az Erubin-traktátus (13b) feljegyzi, hogy két és fél évig vitatkoztak arról,
hogy jobb lett volna-e, ha az ember egyáltalán meg nem teremtődik. Azonban az
ily kérdések mellékesek voltak, mert a Biblia-exegézis és a törvénymagyarázat
voltak már akkor, a templom fennállása utolsó százada elején, az akadémiai
előadások főtárgyai; emellett azonban görög hatás folytán filozófiával is
foglalkoztak. A jeruzsálemi templom lerombolása után Hillel tanítványa, a
nagyérdemű R. Jochanan ben Zakkai volt az, aki a törvénykutatásnak, a
Biblia-exegézisnek, a Misnának és Gemárának új tanházat létesített Jabnéban
(Jamnia), ahova az intellektueleket összegyűjtötte s hírneves akadémiának
alapját vetette meg. Ennek célja nem kevesebb volt, mint az, hogy az áldozás
megszűnte után annak helyébe a tanulást és tanítást léptesse s akadémiáját
egyenesen a Nagy Szanhedrin jogutódának tekintette. Ez teljes mértékben
sikerült is s a jabnei akadémia döntései egyházi és polgári jogesetekben
ugyanolyan értékűek lettek a zsidóság előtt, mint régebben a Nagy Szanhedrinéi.
Ez az akadémia politikától mentes volt s Bar-Kochba forradalmától is távol
tartotta magát, hogy tudós nemzedékeket nevelhessen a szétszóródott zsidóság
számára. Ez az iskola gyűjtötte össze s foglalta írásba a tradíciókat, amelyeket
a korviszonyokhoz alakítva, megszövegezett s ezzel a zsidóság későbbi
fejlődésének alapját vetette meg. Az akadémia elnöke maga a pátriárka, Hillel
unokája I. Gamaliel, később a még híresebb II. Gamaliel (l. Gamaliel) lett.
Ebből a jabnei akadémiából ágazott ki a többi palesztinai akadémia is, mert
azok alapítói innen kerültek ki, mint Jochanan b. Zakkai tanítványai. Ilyen A.
jöttek létre: Lyddában, melyet R. Eliezer ben Hyrkanus alapított, Kefar Azizban
R. Ismael ben Elisa, Bené Berákban R. Akiba, Szikninben R. Chananja ben
Teradjon vezetésével, míg a központ továbbra is a pátriárka székhelye, Jabne
maradt. Külsőleg az A. hasonlítottak a görögökéihez, mert lehetőleg
szőlőlugasokban tanítottak. Midras, Misna, Talmud, Haggada voltak az elmélkedés
kiinduló pontjai, de a szisztematikus exegézis, a halachikus magyarázat alapját
is itt vetettek meg. Itt történt a bibliai könyvek mai alakjának kanonizálása
is hosszú viták után; itt alakult ki a zsidó liturgia mai formája, mely -
eltekintve némely középkori, kegyeletből felvett vallásos költeménytől - teljes
egészében és beosztásában ugyanaz, amelyet a jabnei akadémia fixírozott,
nagyobbrészt már a jeruzsálemi templomban rendszeresített imádságok alapján.
Ugyancsak Jabnéban állították össze a Pentateuch Targumját, mely a későbbi
Onkelosz-Targum alapja lett. Ugyancsak itt vizsgálták fölül a Bibliának újabb
görögre fordított szövegét is. Ezt R. Akiba tanítványa, a híres prozelita
Aquila (Akylas) valósította meg. A Hadrián és Traianus alatt kitört nemzeti szabadságharc
következtében a jabnei Akadémia is megszűnt 140., amikor Usába költözött, onnan
később ismét visszament Jabnéba, majd másodszor is Usába, Galileába, amely
északi országrész így a dél fölé kerekedett, amelyet a Hadrián alatti
kegyetlenkedések elnéptelenítettek. Az usai akadémia s vele kapcsolatos
Szanhedrin jelentősége semmivel sem volt kisebb, mint a jabnei. Ez restaurálta
a zsidóságot a rendkívüli veszteségek után; a törvénytanítást felvirágoztatta s
a pátriárka, Simon b. Gamaliel (l. o.) is itt lakott, méltósága örökletes lett
s lakhelyét hosszú időre egybekapcsolták az Akadémiával. Ugyanakkor azonban R.
Akiba legkiválóbb tanítványainak egyike, R. Jósué ben Chalafta Szephoriszban
fejlesztett naggyá egy másik akadémiát, melynek hatása oly nagy volt, hogy a
Szanhedrin is odaköltözött. Simeon fia, Juda pátriárka azonban egyesítette a
két akadémiát Szephoriszban, ahova Babiloniából is nagyszámban sereglettek a
tanítványok. Maga a pátriárka hírneves tudós (l. Juda pátriárka) s amellett
kiváló organizátor volt. Itt szövegezték meg végleg a Misnát, s így a későbbi
korokban is ez alapon bírt az kötelező erővel a vallási gyakorlatban. A
szövegzés után a szóferek lemásolták azt számos példányban s ezután egész
Palesztinában és Babilóniában tankönyvül használták. A szephoriszi Akadémia
Juda alatt átmenetet alkot a tannak korából az amórákéba, s egy jelentős kornak
szellemi munkássága itt záródott le. Maga az Akadémia I. Juda halála után az
alapító, R. Chanina vezetése alá került, amidőn pedig ez is meghalt, tanítványa
Jochanan bar Nappacha Tiberiásba tette át az Akadémiát s a pátriárka, III.
Gamaliel ugyanoda költözött a Szanhedrinnel. Azonban nem a kevésbé jelentékeny
pátriárka, hanem az iskola kiváló vezetője adott fényt hosszú időre az új
Akadémiának, melybe Babilóniából is nagy számmal özönlöttek a hallgatók; amikor
pedig R. Jochanan meghalt (279), a tiberiási Akadémia hírneve oly vagy volt,
hogy annak kevésbé jelentékeny utódai alatt sem csorbult meg tekintélye. Egy
ideig Caesarea emelkedett Tiberiás Akadémiájának rovására, ez azonban csupán R.
Hosaja tekintélye miatt volt a III sz. elején, amikor Origenes ker. egyházatya
is felkereste azt s eszmecserét folytatott R. Hosajával, akitől tanult. Még az
egész IV. sz.-ban is «Caesarea bölcsei», vagyis az ottani Akadémia előadói
vezető tekintélyek voltak a zsidóság körében a III. sz.-tól kezdve, különben
Lyddában is virágzott az Akadémia és Szephorisz is újra fellendült. A déli
részt Lydda uralta s ennek egyik mesterétől tanult Jeromos ker. egyházatya, a
«Vulgata»-fordító, héberül. Jóllehet így a III. és IV. sz.-ban Caesarea, Lydda
és Szephorisz akadémiái a zsidók és nem zsidók előtt is nagy becsben állottak,
mégis Tiberiásé volt a vezető szerep az egész keleti és nyugati zsidóság
körében; ezt tekintették a régi Szanhedrin utódának. Itt székelt a pátriárka,
akinek örökletes méltósága idővel egészen világi lett s a római adminisztráció
is nagy becsben tartotta. Úgy a halachikus, mint a haggadikus irodalom nagyban
fejlődött s számos tudósgeneráció nevelkedett és sok tudós élte le életét
Tiberiásban, így R. Tanchuma, a róla elnevezett Midrás szerkesztője is. Legfőbb
és legnagyobb érdeme azonban a tiberiási Akadémiának a Jeruzsálemi Talmud
szerkesztése. Ennek alapját még az Akadémia alapítója, R. Jochanan b. Nappacha
vetette meg, jóllehet utána még másfél századig dolgoztak azon, egészen a
patriárkátus megszűntéig (425 körül). A Jer. Talmud lezárása után a tiberiási
Akadémia még sokáig működött s még a VI. sz.-ban is híres volt. Ugyancsak
érdeme ennek az Akadémiának a maszoretikus szöveg megállapítása is a VII.
sz.-ban. Tőle származik a héber punktuáció is a bibliai szöveghez, amelyet
eredetileg «tiberiási punktuáció»-nak neveztek. A patriárkátus megszűnte után
úgy az Akadémia, mint a törvénykezés élén a «Ros Jesiva» (az Akadémia feje)
állott. Egészen a IX. sz.-ig virágzott ez a kiváló intézet, attól kezdve a XII.
sz.-ig nem játszott jelentékenyebb szerepet a zsidóság életében, de akkor és a
XVI. sz.-ban is csupán rövid időre emelkedett ki Don Joseph Nászi, naxosi
herceg és török nagyvezír fáradozásai következtében. 2. Babilóniai A.-ák. Ezek
palesztinai mintára s azok nyomán létesültek, de a jeruzsálemi Nagy Templom
utolsó századában még nem tettek szert nagyobb jelentőségre, jóllehet számos
iskolát létesítettek a babiloni zsidók, akik az Ezra alatt történt Palesztinába
való visszatérés után is többen voltak, mint a palesztinai zsidók, miután
Ezrával nem az egész zsidóság tért vissza. Ezrától Hillelig (időszámítás előtti
első század eleje) nem voltak nagyobbszerű A. Babiloniában s maga Hillel fiatal
korában Jeruzsálembe ment tanulni. Egész a IV. sz.-ig, I. Juda pátriárkáig, még
mindig jelentéktelenek voltak azok, de ettől kezdve hatalmas lendületet vettek
az exilarchátus idején és a gaóni korszakban (l. Exilarchák és Gaóni-korszak).
Az A. főhelyei voltak Nehardea, amelynek zsidósága még a babiloni fogságból
ottmaradt ősrégi zsidóság volt. Itt és a szomszédos Huzzalban Ezra korabeli
zsinagógát és tanintézetet ástak ki romjaikból. Hadrián korában R. Akiba a
Szanhedrin megbízásából felkereste a nehardeai Akadémiát e a házassági jog
felől vitát folytatott (Misna Jehámot vége). Ugyanakkor, az I. és II. sz.
fordulóján már Nisibisben is volt egy híres Akadémia, ahová számos palesztinai
tudós menekült az üldözések korában. A III. sz. elején Juda pátriárka
tanítványa Abba Aréka, akit egyszerűen Rabnak nevez a Talmud, a nehardeai
Akadémia meghagyása mellett Surában újat alapított s mindkettő évszázadokon át,
(az utóbbi a X. sz.-ig) egymás mellett, mint egyenrangú akadémia működött. A
nehardeait azonban politikai okokból valamivel későbben, hogy Rab meghalt,
Pumbaditába helyezték át. (A surai és pumbaditai A.-nak a zsidó
tudományosságban való óriási és döntő szerepét (I. Gaoni korszak). Surában
fejezték be az amorák, majd a gaónok, ahogyan az iskolafőket nevezték, a
Babiloni Talmudot, melynek általuk megállapított szövege változatlan maradt. A
végső szöveg megállapító a hírneves Asi volt (megh. 427.) a surai Akadémia
közreműködésével. Utána már csupán szertartási munkálatok vártak az V. sz. szaboreusaira,
akik a két Akadémián elrendezték a hatalmas anyagot, mely 500-ban mai
formájában már megvolt. A gaóni elnevezés az iskolafőkre a mohamedán kultúra
kezdetén jött divatba. Méltóságban mindjárt a fejedelmi rangot és jogokat
élvező exilarcha után következtek s rangsorban előbb a surai állott, aki az
exilarcha jobbján foglalt helyet. A két Akadémia hivatalos elnevezése az
arameus metibta és a héber jesiva szó volt s az iskolafő Rés Metibta vagy Rés
Jesiva, előbb Rés Szidra volt, míg a gaón szó címet jelentett s pontosan
megfelelt a fő magasságú vagy excellenciás kifejezésnek, amellyel csupán az
exilarchát (l. o.) illették. Utánuk állt csupán a Rés Kallah, a gyülekezet
vagyis a hallgatóság, a tanulók elnöke; ily módon az A. voltak a babiloni
rendkívül kulturált zsidóság középpontjai egy teljes évezreden át. Irodalom.
Bacher Vilmos tanulmányai a Jewish Encyclopédiában; Encyclopedia Judaica
(1928); Grätz, Geschichte der Juden V.; Adolph Schwarz, Hochschulen in
Palestina und Babylonien (Jahrb. f. jüd. Gesch. u. Liter (1899) Weiss, Dor-Dor
III.; Is. Halévy, Dórót ha-Risónim III.; Zacuto, Széfer Juchaszin.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 90. címszó a lexikon =>
15. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter
Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No.
1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10090.htm
CÍMSZÓ: Akadémiák
SZÓCIKK: Akadémiák. Ó-és középkori zsidó A. 1. Palesztinában. A zsidó
iskolák és imaházak létesítése a bibliai korig megy vissza. A tannaiták
hagyományait összegyűjtő Hosaja rabbi szerint, aki a II. sz.-ban élt
Caesareában, a jeruzsálemi Nagy Templom lerombolásakor azzal együtt 480 zsinagógát
és vele kapcsolatos iskolát pusztítottak el. Ezek az iskolák főképpen a bibliai
és a szóbeli hagyomány magyarázatával foglalkoztak. Ezek mellett a közép- és
alsó fokú iskoláknak megfelelő tanintézetek mellett azonban volt egészen magas
rangú is, amely egyetemnek, akadémiának felelt meg s ahol kiválóbb tudósok
rabbik voltak az előadók, míg a tanítványokat talmidé chachómim -nak a bölcsek
tanítványainak nevezték. Organizációjukról azonban nem sokat tudunk s azt sem
tudjuk, milyen viszonyban állottak a Nagy Szanhedrinnel, amelynek farizeus
tagjai egyszersmind előadók is voltak. Legtöbbet még Hillel és Sammái
iskoláiról és azok vitáiról tudunk. Így az Erubin-traktátus 13b feljegyzi, hogy
két és fél évig vitatkoztak arról, hogy jobb lett volna-e, ha az ember
egyáltalán meg nem teremtődik. Azonban az ily kérdések mellékesek voltak, mert
a Biblia-exegézis és a törvénymagyarázat voltak már akkor, a templom fennállása
utolsó százada elején, az akadémiai előadások főtárgyai; emellett azonban görög
hatás folytán filozófiával is foglalkoztak. A jeruzsálemi templom lerombolása
után Hillel tanítványa, a nagyérdemű R. Jochanan ben Zakkai volt az, aki a
törvénykutatásnak, a Biblia-exegézisnek, a Misnának és Gemárának új tanházat
létesített Jabnéban Jamnia , ahova az intellektueleket összegyűjtötte s
hírneves akadémiának alapját vetette meg. Ennek célja nem kevesebb volt, mint
az, hogy az áldozás megszűnte után annak helyébe a tanulást és tanítást
léptesse s akadémiáját egyenesen a Nagy Szanhedrin jogutódának tekintette. Ez
teljes mértékben sikerült is s a jabnei akadémia döntései egyházi és polgári
jogesetekben ugyanolyan értékűek lettek a zsidóság előtt, mint régebben a Nagy
Szanhedrinéi. Ez az akadémia politikától mentes volt s Bar-Kochba forradalmától
is távol tartotta magát, hogy tudós nemzedékeket nevelhessen a szétszóródott
zsidóság számára. Ez az iskola gyűjtötte össze s foglalta írásba a tradíciókat,
amelyeket a korviszonyokhoz alakítva, megszövegezett s ezzel a zsidóság későbbi
fejlődésének alapját vetette meg. Az akadémia elnöke maga a pátriárka, Hillel
unokája I. Gamaliel, később a még híresebb II. Gamaliel l. Gamaliel lett. Ebből
a jabnei akadémiából ágazott ki a többi palesztinai akadémia is, mert azok
alapítói innen kerültek ki, mint Jochanan b. Zakkai tanítványai. Ilyen A.
jöttek létre: Lyddában, melyet R. Eliezer ben Hyrkanus alapított, Kefar Azizban
R. Ismael ben Elisa, Bené Berákban R. Akiba, Szikninben R. Chananja ben
Teradjon vezetésével, míg a központ továbbra is a pátriárka székhelye, Jabne
maradt. Külsőleg az A. hasonlítottak a görögökéihez, mert lehetőleg
szőlőlugasokban tanítottak. Midras, Misna, Talmud, Haggada voltak az elmélkedés
kiinduló pontjai, de a szisztematikus exegézis, a halachikus magyarázat alapját
is itt vetettek meg. Itt történt a bibliai könyvek mai alakjának kanonizálása
is hosszú viták után; itt alakult ki a zsidó liturgia mai formája, mely -
eltekintve némely középkori, kegyeletből felvett vallásos költeménytől - teljes
egészében és beosztásában ugyanaz, amelyet a jabnei akadémia fixírozott,
nagyobbrészt már a jeruzsálemi templomban rendszeresített imádságok alapján.
Ugyancsak Jabnéban állították össze a Pentateuch Targumját, mely a későbbi
Onkelosz-Targum alapja lett. Ugyancsak itt vizsgálták fölül a Bibliának újabb
görögre fordított szövegét is. Ezt R. Akiba tanítványa, a híres prozelita
Aquila Akylas valósította meg. A Hadrián és Traianus alatt kitört nemzeti
szabadságharc következtében a jabnei Akadémia is megszűnt 140., amikor Usába
költözött, onnan később ismét visszament Jabnéba, majd másodszor is Usába,
Galileába, amely északi országrész így a dél fölé kerekedett, amelyet a Hadrián
alatti kegyetlenkedések elnéptelenítettek. Az usai akadémia s vele kapcsolatos
Szanhedrin jelentősége semmivel sem volt kisebb, mint a jabnei. Ez restaurálta
a zsidóságot a rendkívüli veszteségek után; a törvénytanítást felvirágoztatta s
a pátriárka, Simon b. Gamaliel l. o. is itt lakott, méltósága örökletes lett s
lakhelyét hosszú időre egybekapcsolták az Akadémiával. Ugyanakkor azonban R.
Akiba legkiválóbb tanítványainak egyike, R. Jósué ben Chalafta Szephoriszban
fejlesztett naggyá egy másik akadémiát, melynek hatása oly nagy volt, hogy a
Szanhedrin is odaköltözött. Simeon fia, Juda pátriárka azonban egyesítette a
két akadémiát Szephoriszban, ahova Babiloniából is nagyszámban sereglettek a
tanítványok. Maga a pátriárka hírneves tudós l. Juda pátriárka s amellett
kiváló organizátor volt. Itt szövegezték meg végleg a Misnát, s így a későbbi
korokban is ez alapon bírt az kötelező erővel a vallási gyakorlatban. A
szövegzés után a szóferek lemásolták azt számos példányban s ezután egész
Palesztinában és Babilóniában tankönyvül használták. A szephoriszi Akadémia
Juda alatt átmenetet alkot a tannak korából az amórákéba, s egy jelentős kornak
szellemi munkássága itt záródott le. Maga az Akadémia I. Juda halála után az
alapító, R. Chanina vezetése alá került, amidőn pedig ez is meghalt, tanítványa
Jochanan bar Nappacha Tiberiásba tette át az Akadémiát s a pátriárka, III.
Gamaliel ugyanoda költözött a Szanhedrinnel. Azonban nem a kevésbé jelentékeny
pátriárka, hanem az iskola kiváló vezetője adott fényt hosszú időre az új
Akadémiának, melybe Babilóniából is nagy számmal özönlöttek a hallgatók; amikor
pedig R. Jochanan meghalt 279 , a tiberiási Akadémia hírneve oly vagy volt,
hogy annak kevésbé jelentékeny utódai alatt sem csorbult meg tekintélye. Egy
ideig Caesarea emelkedett Tiberiás Akadémiájának rovására, ez azonban csupán R.
Hosaja tekintélye miatt volt a III sz. elején, amikor Origenes ker. egyházatya
is felkereste azt s eszmecserét folytatott R. Hosajával, akitől tanult. Még az
egész IV. sz.-ban is Caesarea bölcsei , vagyis az ottani Akadémia előadói
vezető tekintélyek voltak a zsidóság körében a III. sz.-tól kezdve, különben
Lyddában is virágzott az Akadémia és Szephorisz is újra fellendült. A déli
részt Lydda uralta s ennek egyik mesterétől tanult Jeromos ker. egyházatya, a
Vulgata -fordító, héberül. Jóllehet így a III. és IV. sz.-ban Caesarea, Lydda
és Szephorisz akadémiái a zsidók és nem zsidók előtt is nagy becsben állottak,
mégis Tiberiásé volt a vezető szerep az egész keleti és nyugati zsidóság
körében; ezt tekintették a régi Szanhedrin utódának. Itt székelt a pátriárka,
akinek örökletes méltósága idővel egészen világi lett s a római adminisztráció
is nagy becsben tartotta. Úgy a halachikus, mint a haggadikus irodalom nagyban
fejlődött s számos tudósgeneráció nevelkedett és sok tudós élte le életét
Tiberiásban, így R. Tanchuma, a róla elnevezett Midrás szerkesztője is. Legfőbb
és legnagyobb érdeme azonban a tiberiási Akadémiának a Jeruzsálemi Talmud
szerkesztése. Ennek alapját még az Akadémia alapítója, R. Jochanan b. Nappacha
vetette meg, jóllehet utána még másfél századig dolgoztak azon, egészen a
patriárkátus megszűntéig 425 körül . A Jer. Talmud lezárása után a tiberiási
Akadémia még sokáig működött s még a VI. sz.-ban is híres volt. Ugyancsak
érdeme ennek az Akadémiának a maszoretikus szöveg megállapítása is a VII.
sz.-ban. Tőle származik a héber punktuáció is a bibliai szöveghez, amelyet
eredetileg tiberiási punktuáció -nak neveztek. A patriárkátus megszűnte után
úgy az Akadémia, mint a törvénykezés élén a Ros Jesiva az Akadémia feje állott.
Egészen a IX. sz.-ig virágzott ez a kiváló intézet, attól kezdve a XII. sz.-ig
nem játszott jelentékenyebb szerepet a zsidóság életében, de akkor és a XVI.
sz.-ban is csupán rövid időre emelkedett ki Don Joseph Nászi, naxosi herceg és
török nagyvezír fáradozásai következtében. 2. Babilóniai A.-ák. Ezek
palesztinai mintára s azok nyomán létesültek, de a jeruzsálemi Nagy Templom
utolsó századában még nem tettek szert nagyobb jelentőségre, jóllehet számos
iskolát létesítettek a babiloni zsidók, akik az Ezra alatt történt Palesztinába
való visszatérés után is többen voltak, mint a palesztinai zsidók, miután
Ezrával nem az egész zsidóság tért vissza. Ezrától Hillelig időszámítás előtti
első század eleje nem voltak nagyobbszerű A. Babiloniában s maga Hillel fiatal
korában Jeruzsálembe ment tanulni. Egész a IV. sz.-ig, I. Juda pátriárkáig, még
mindig jelentéktelenek voltak azok, de ettől kezdve hatalmas lendületet vettek
az exilarchátus idején és a gaóni korszakban l. Exilarchák és Gaóni-korszak .
Az A. főhelyei voltak Nehardea, amelynek zsidósága még a babiloni fogságból
ottmaradt ősrégi zsidóság volt. Itt és a szomszédos Huzzalban Ezra korabeli
zsinagógát és tanintézetet ástak ki romjaikból. Hadrián korában R. Akiba a
Szanhedrin megbízásából felkereste a nehardeai Akadémiát e a házassági jog
felől vitát folytatott Misna Jehámot vége . Ugyanakkor, az I. és II. sz.
fordulóján már Nisibisben is volt egy híres Akadémia, ahová számos palesztinai
tudós menekült az üldözések korában. A III. sz. elején Juda pátriárka
tanítványa Abba Aréka, akit egyszerűen Rabnak nevez a Talmud, a nehardeai
Akadémia meghagyása mellett Surában újat alapított s mindkettő évszázadokon át,
az utóbbi a X. sz.-ig egymás mellett, mint egyenrangú akadémia működött. A
nehardeait azonban politikai okokból valamivel későbben, hogy Rab meghalt,
Pumbaditába helyezték át. A surai és pumbaditai A.-nak a zsidó tudományosságban
való óriási és döntő szerepét I. Gaoni korszak . Surában fejezték be az amorák,
majd a gaónok, ahogyan az iskolafőket nevezték, a Babiloni Talmudot, melynek
általuk megállapított szövege változatlan maradt. A végső szöveg megállapító a
hírneves Asi volt megh. 427. a surai Akadémia közreműködésével. Utána már
csupán szertartási munkálatok vártak az V. sz. szaboreusaira, akik a két
Akadémián elrendezték a hatalmas anyagot, mely 500-ban mai formájában már
megvolt. A gaóni elnevezés az iskolafőkre a mohamedán kultúra kezdetén jött
divatba. Méltóságban mindjárt a fejedelmi rangot és jogokat élvező exilarcha
után következtek s rangsorban előbb a surai állott, aki az exilarcha jobbján
foglalt helyet. A két Akadémia hivatalos elnevezése az arameus metibta és a
héber jesiva szó volt s az iskolafő Rés Metibta vagy Rés Jesiva, előbb Rés
Szidra volt, míg a gaón szó címet jelentett s pontosan megfelelt a fő magasságú
vagy excellenciás kifejezésnek, amellyel csupán az exilarchát l. o. illették.
Utánuk állt csupán a Rés Kallah, a gyülekezet vagyis a hallgatóság, a tanulók
elnöke; ily módon az A. voltak a babiloni rendkívül kulturált zsidóság
középpontjai egy teljes évezreden át. Irodalom. Bacher Vilmos tanulmányai a
Jewish Encyclopédiában; Encyclopedia Judaica 1928 ; Grätz, Geschichte der Juden
V.; Adolph Schwarz, Hochschulen in Palestina und Babylonien Jahrb. f. jüd.
Gesch. u. Liter 1899 Weiss, Dor-Dor III.; Is. Halévy, Dórót ha-Risónim III.;
Zacuto, Széfer Juchaszin.
10090.ht
CÍMSZÓ Akadémiá
SZÓCIKK Akadémiák Ó-é középkor zsid A 1 Palesztinában zsid iskolá é imaháza
létesítés biblia kori meg vissza tannaitá hagyományai összegyűjt Hosaj rabb
szerint ak II sz.-ba él Caesareában jeruzsálem Nag Templo lerombolásako azza
együt 48 zsinagógá é vel kapcsolato iskolá pusztította el Eze a iskolá főképpe
biblia é szóbel hagyomán magyarázatáva foglalkoztak Eze mellet közép é als fok
iskolákna megfelel tanintézete mellet azonba vol egésze maga rang is amel
egyetemnek akadémiána felel me aho kiválób tudóso rabbi volta a előadók mí
tanítványoka talmid chachómi -na bölcse tanítványaina nevezték Organizációjukró
azonba ne soka tudun az se tudjuk milye viszonyba állotta Nag Szanhedrinnel
amelyne farizeu tagja egyszersmin előadó i voltak Legtöbbe mé Hille é Sammá
iskoláiró é azo vitáiró tudunk Íg a Erubin-traktátu 13 feljegyzi hog ké é fé
évi vitatkozta arról hog job let volna-e h a embe egyáltalá me ne teremtődik
Azonba a il kérdése mellékese voltak mer Biblia-exegézi é törvénymagyaráza
volta má akkor templo fennállás utols század elején a akadémia előadáso
főtárgyai emellet azonba görö hatá folytá filozófiáva i foglalkoztak jeruzsálem
templo lerombolás utá Hille tanítványa nagyérdem R Jochana be Zakka vol az ak
törvénykutatásnak Biblia-exegézisnek Misnána é Gemárána ú tanháza létesítet
Jabnéba Jamni ahov a intellektueleke összegyűjtött hírneve akadémiána alapjá
vetett meg Enne célj ne keveseb volt min az hog a áldozá megszűnt utá anna
helyéb tanulás é tanítás léptess akadémiájá egyenese Nag Szanhedri jogutódána
tekintette E telje mértékbe sikerül i jabne akadémi döntése egyház é polgár
jogesetekbe ugyanolya értékűe lette zsidósá előtt min régebbe Nag Szanhedrinéi
E a akadémi politikátó mente vol Bar-Kochb forradalmátó i távo tartott magát
hog tudó nemzedékeke nevelhesse szétszóródot zsidósá számára E a iskol gyűjtött
össz foglalt írásb tradíciókat amelyeke korviszonyokho alakítva megszövegezet
ezze zsidósá később fejlődéséne alapjá vetett meg A akadémi elnök mag pátriárka
Hille unokáj I Gamaliel későb mé híreseb II Gamalie l Gamalie lett Ebbő jabne
akadémiábó ágazot k több palesztina akadémi is mer azo alapító inne kerülte ki
min Jochana b Zakka tanítványai Ilye A jötte létre Lyddában melye R Elieze be
Hyrkanu alapított Kefa Azizba R Ismae be Elisa Ben Berákba R Akiba Szikninbe R
Chananj be Teradjo vezetésével mí közpon továbbr i pátriárk székhelye Jabn
maradt Külsőle a A hasonlította görögökéihez mer lehetőle szőlőlugasokba
tanítottak Midras Misna Talmud Haggad volta a elmélkedé kiindul pontjai d
szisztematiku exegézis halachiku magyaráza alapjá i it vetette meg It történ
biblia könyve ma alakjána kanonizálás i hossz vitá után it alakul k zsid
liturgi ma formája mel eltekintv némel középkori kegyeletbő felvet valláso
költeménytő telje egészébe é beosztásába ugyanaz amelye jabne akadémi
fixírozott nagyobbrész má jeruzsálem templomba rendszeresítet imádságo alapján
Ugyancsa Jabnéba állítottá össz Pentateuc Targumját mel később Onkelosz-Targu
alapj lett Ugyancsa it vizsgáltá fölü Bibliána újab görögr fordítot szövegé is
Ez R Akib tanítványa híre prozelit Aquil Akyla valósított meg Hadriá é Traianu
alat kitör nemzet szabadsághar következtébe jabne Akadémi i megszűn 140. amiko
Usáb költözött onna későb ismé visszamen Jabnéba maj másodszo i Usába Galileába
amel észak országrés íg dé föl kerekedett amelye Hadriá alatt kegyetlenkedése
elnéptelenítettek A usa akadémi vel kapcsolato Szanhedri jelentőség semmive se
vol kisebb min jabnei E restaurált zsidóságo rendkívül vesztesége után
törvénytanítás felvirágoztatt pátriárka Simo b Gamalie l o i it lakott méltóság
öröklete let lakhelyé hossz időr egybekapcsoltá a Akadémiával Ugyanakko azonba
R Akib legkiválób tanítványaina egyike R Jósu be Chalaft Szephoriszba
fejlesztet naggy eg mási akadémiát melyne hatás ol nag volt hog Szanhedri i
odaköltözött Simeo fia Jud pátriárk azonba egyesített ké akadémiá Szephoriszban
ahov Babiloniábó i nagyszámba sereglette tanítványok Mag pátriárk hírneve tudó
l Jud pátriárk amellet kivál organizáto volt It szövegezté me végle Misnát íg
később korokba i e alapo bír a kötelez erőve vallás gyakorlatban szövegzé utá
szófere lemásoltá az számo példányba ezutá egés Palesztinába é Babilóniába
tankönyvü használták szephorisz Akadémi Jud alat átmenete alko tanna korábó a
amórákéba eg jelentő korna szellem munkásság it záródot le Mag a Akadémi I Jud
halál utá a alapító R Chanin vezetés al került amidő pedi e i meghalt tanítvány
Jochana ba Nappach Tiberiásb tett á a Akadémiá pátriárka III Gamalie ugyanod
költözöt Szanhedrinnel Azonba ne kevésb jelentéken pátriárka hane a iskol kivál
vezetőj adot fény hossz időr a ú Akadémiának melyb Babilóniábó i nag számma
özönlötte hallgatók amiko pedi R Jochana meghal 27 tiberiás Akadémi hírnev ol
vag volt hog anna kevésb jelentéken utóda alat se csorbul me tekintélye Eg idei
Caesare emelkedet Tiberiá Akadémiájána rovására e azonba csupá R Hosaj
tekintély miat vol II sz elején amiko Origene ker egyházaty i felkerest az
eszmecseré folytatot R Hosajával akitő tanult Mé a egés IV sz.-ba i Caesare
bölcse vagyi a ottan Akadémi előadó vezet tekintélye volta zsidósá körébe III
sz.-tó kezdve különbe Lyddába i virágzot a Akadémi é Szephoris i újr fellendült
dél rész Lydd uralt enne egyi mesterétő tanul Jeromo ker egyházatya Vulgat
-fordító héberül Jóllehe íg III é IV sz.-ba Caesarea Lydd é Szephoris akadémiá
zsidó é ne zsidó előt i nag becsbe állottak mégi Tiberiás vol vezet szere a
egés kelet é nyugat zsidósá körében ez tekintetté rég Szanhedri utódának It
székel pátriárka akine öröklete méltóság időve egésze világ let róma
adminisztráci i nag becsbe tartotta Úg halachikus min haggadiku irodalo nagyba
fejlődöt számo tudósgeneráci nevelkedet é so tudó élt l életé Tiberiásban íg R
Tanchuma ról elnevezet Midrá szerkesztőj is Legfőb é legnagyob érdem azonba
tiberiás Akadémiána Jeruzsálem Talmu szerkesztése Enne alapjá mé a Akadémi
alapítója R Jochana b Nappach vetett meg jóllehe után mé másfé századi dolgozta
azon egésze patriárkátu megszűntéi 42 körü Jer Talmu lezárás utá tiberiás
Akadémi mé sokái működöt mé VI sz.-ba i híre volt Ugyancsa érdem enne a
Akadémiána maszoretiku szöve megállapítás i VII sz.-ban Től származi hébe
punktuáci i biblia szöveghez amelye eredetile tiberiás punktuáci -na neveztek
patriárkátu megszűnt utá úg a Akadémia min törvénykezé élé Ro Jesiv a Akadémi
fej állott Egésze IX sz.-i virágzot e kivál intézet attó kezdv XII sz.-i ne
játszot jelentékenyeb szerepe zsidósá életében d akko é XVI sz.-ba i csupá rövi
időr emelkedet k Do Josep Nászi naxos herce é törö nagyvezí fáradozása
következtében 2 Babilónia A.-ák Eze palesztina mintár azo nyomá létesültek d
jeruzsálem Nag Templo utols századába mé ne tette szer nagyob jelentőségre
jóllehe számo iskolá létesítette babilon zsidók aki a Ezr alat történ
Palesztináb val visszatéré utá i többe voltak min palesztina zsidók miutá
Ezráva ne a egés zsidósá tér vissza Ezrátó Hilleli időszámítá előtt els száza
elej ne volta nagyobbszer A Babiloniába mag Hille fiata korába Jeruzsálemb men
tanulni Egés IV sz.-ig I Jud pátriárkáig mé mindi jelentéktelene volta azok d
ettő kezdv hatalma lendülete vette a exilarchátu idejé é gaón korszakba l
Exilarchá é Gaóni-korsza A A főhelye volta Nehardea amelyne zsidóság mé babilon
fogságbó ottmarad ősrég zsidósá volt It é szomszédo Huzzalba Ezr korabel
zsinagógá é tanintézete ásta k romjaikból Hadriá korába R Akib Szanhedri megbízásábó
felkerest nehardea Akadémiá házasság jo felő vitá folytatot Misn Jehámo vég
Ugyanakkor a I é II sz fordulójá má Nisibisbe i vol eg híre Akadémia ahov számo
palesztina tudó menekül a üldözése korában III sz elejé Jud pátriárk tanítvány
Abb Aréka aki egyszerűe Rabna neve Talmud nehardea Akadémi meghagyás mellet
Surába úja alapítot mindkett évszázadoko át a utóbb X sz.-i egymá mellett min
egyenrang akadémi működött nehardeai azonba politika okokbó valamive későbben
hog Ra meghalt Pumbaditáb helyezté át sura é pumbadita A.-na zsid
tudományosságba val óriás é dönt szerepé I Gaon korsza Surába fejezté b a
amorák maj gaónok ahogya a iskolafőke nevezték Babilon Talmudot melyne általu
megállapítot szöveg változatla maradt végs szöve megállapít hírneve As vol megh
427 sura Akadémi közreműködésével Után má csupá szertartás munkálato várta a V
sz szaboreusaira aki ké Akadémiá elrendezté hatalma anyagot mel 500-ba ma
formájába má megvolt gaón elnevezé a iskolafőkr mohamedá kultúr kezdeté jöt
divatba Méltóságba mindjár fejedelm rango é jogoka élvez exilarch utá
következte rangsorba előb sura állott ak a exilarch jobbjá foglal helyet ké
Akadémi hivatalo elnevezés a arameu metibt é hébe jesiv sz vol a iskolaf Ré
Metibt vag Ré Jesiva előb Ré Szidr volt mí gaó sz címe jelentet pontosa
megfelel f magasság vag excellenciá kifejezésnek amellye csupá a exilarchá l o
illették Utánu áll csupá Ré Kallah gyülekeze vagyi hallgatóság tanuló elnöke il
módo a A volta babilon rendkívü kulturál zsidósá középpontja eg telje évezrede
át Irodalom Bache Vilmo tanulmánya Jewis Encyclopédiában Encyclopedi Judaic 192
Grätz Geschicht de Jude V. Adolp Schwarz Hochschule i Palestin un Babylonie
Jahrb f jüd Gesch u Lite 189 Weiss Dor-Do III. Is Halévy Dóró ha-Risóni III.
Zacuto Széfe Juchaszin
10090.h
CÍMSZ Akadémi
SZÓCIK Akadémiá Ó- középko zsi Palesztinába zsi iskol imaház létesíté bibli
kor me vissz tannait hagyománya összegyűj Hosa rab szerin a I sz.-b é
Caesareába jeruzsále Na Templ lerombolásak azz együ 4 zsinagóg ve kapcsolat
iskol pusztított e Ez iskol főképp bibli szóbe hagyomá magyarázatáv foglalkozta
Ez melle közé al fo iskolákn megfele tanintézet melle azonb vo egész mag ran i
ame egyetemne akadémián fele m ah kiváló tudós rabb volt előadó m tanítványok
talmi chachóm -n bölcs tanítványain nevezté Organizációjukr azonb n sok tudu a
s tudju mily viszonyb állott Na Szanhedrinne amelyn farize tagj egyszersmi
előad volta Legtöbb m Hill Samm iskoláir az vitáir tudun Í Erubin-traktát 1
feljegyz ho k f év vitatkozt arró ho jo le volna- emb egyáltal m n teremtődi
Azonb i kérdés mellékes volta me Biblia-exegéz törvénymagyaráz volt m akko
templ fennállá utol száza elejé akadémi előadás főtárgya emelle azonb gör hat
folyt filozófiáv foglalkozta jeruzsále templ lerombolá ut Hill tanítvány nagyérde
Jochan b Zakk vo a a törvénykutatásna Biblia-exegézisne Misnán Gemárán tanház
létesíte Jabnéb Jamn aho intellektuelek összegyűjtöt hírnev akadémián alapj
vetet me Enn cél n kevese vol mi a ho áldoz megszűn ut ann helyé tanulá tanítá
léptes akadémiáj egyenes Na Szanhedr jogutódán tekintett telj mértékb sikerü
jabn akadém döntés egyhá polgá jogesetekb ugyanoly értékű lett zsidós előt mi
régebb Na Szanhedriné akadém politikát ment vo Bar-Koch forradalmát táv tartot
magá ho tud nemzedékek nevelhess szétszóródo zsidós számár isko gyűjtöt öss
foglal írás tradícióka amelyek korviszonyokh alakítv megszövegeze ezz zsidós
későb fejlődésén alapj vetet me akadém elnö ma pátriárk Hill unoká Gamalie késő
m hírese I Gamali Gamali let Ebb jabn akadémiáb ágazo töb palesztin akadém i me
az alapít inn került k mi Jochan Zakk tanítványa Ily jött létr Lyddába mely
Eliez b Hyrkan alapítot Kef Azizb Isma b Elis Be Berákb Akib Szikninb Chanan b
Teradj vezetéséve m közpo tovább pátriár székhely Jab marad Külsől hasonlított
görögökéihe me lehetől szőlőlugasokb tanította Midra Misn Talmu Hagga volt
elmélked kiindu pontja szisztematik exegézi halachik magyaráz alapj i vetett me
I törté bibli könyv m alakján kanonizálá hoss vit utá i alaku zsi liturg m
formáj me eltekint néme középkor kegyeletb felve vallás költeményt telj egészéb
beosztásáb ugyana amely jabn akadém fixírozot nagyobbrés m jeruzsále templomb
rendszeresíte imádság alapjá Ugyancs Jabnéb állított öss Pentateu Targumjá me
későb Onkelosz-Targ alap let Ugyancs i vizsgált föl Biblián úja görög fordíto
szöveg i E Aki tanítvány hír prozeli Aqui Akyl valósítot me Hadri Traian ala
kitö nemze szabadságha következtéb jabn Akadém megszű 140 amik Usá költözöt onn
késő ism visszame Jabnéb ma másodsz Usáb Galileáb ame észa országré í d fö kerekedet
amely Hadri alat kegyetlenkedés elnéptelenítette us akadém ve kapcsolat
Szanhedr jelentősé semmiv s vo kiseb mi jabne restaurál zsidóság rendkívü
veszteség utá törvénytanítá felvirágoztat pátriárk Sim Gamali i lakot méltósá
öröklet le lakhely hoss idő egybekapcsolt Akadémiáva Ugyanakk azonb Aki
legkiváló tanítványain egyik Jós b Chalaf Szephoriszb fejleszte nagg e más
akadémiá melyn hatá o na vol ho Szanhedr odaköltözöt Sime fi Ju pátriár azonb
egyesítet k akadémi Szephoriszba aho Babiloniáb nagyszámb sereglett tanítványo
Ma pátriár hírnev tud Ju pátriár amelle kivá organizát vol I szövegezt m végl
Misná í későb korokb alap bí kötele erőv vallá gyakorlatba szövegz ut szófer
lemásolt a szám példányb ezut egé Palesztináb Babilóniáb tankönyv használtá
szephoris Akadém Ju ala átmenet alk tann koráb amórákéb e jelent korn szelle
munkássá i záródo l Ma Akadém Ju halá ut alapít Chani vezeté a kerül amid ped
meghal tanítván Jochan b Nappac Tiberiás tet Akadémi pátriárk II Gamali ugyano
költözö Szanhedrinne Azonb n kevés jelentéke pátriárk han isko kivá vezető ado
fén hoss idő Akadémiána mely Babilóniáb na számm özönlött hallgató amik ped
Jochan megha 2 tiberiá Akadém hírne o va vol ho ann kevés jelentéke utód ala s
csorbu m tekintély E ide Caesar emelkede Tiberi Akadémiáján rovásár azonb csup
Hosa tekintél mia vo I s elejé amik Origen ke egyházat felkeres a eszmecser
folytato Hosajáva akit tanul M egé I sz.-b Caesar bölcs vagy otta Akadém előad
veze tekintély volt zsidós köréb II sz.-t kezdv különb Lyddáb virágzo Akadém
Szephori új fellendül dé rés Lyd ural enn egy mesterét tanu Jerom ke egyházaty
Vulga -fordít héberü Jólleh í II I sz.-b Caesare Lyd Szephori akadémi zsid n
zsid elő na becsb állotta még Tiberiá vo veze szer egé kele nyuga zsidós körébe
e tekintett ré Szanhedr utódána I széke pátriárk akin öröklet méltósá időv
egész vilá le róm adminisztrác na becsb tartott Ú halachiku mi haggadik irodal
nagyb fejlődö szám tudósgenerác nevelkede s tud él élet Tiberiásba í Tanchum ró
elneveze Midr szerkesztő i Legfő legnagyo érde azonb tiberiá Akadémián
Jeruzsále Talm szerkesztés Enn alapj m Akadém alapítój Jochan Nappac vetet me
jólleh utá m másf század dolgozt azo egész patriárkát megszűnté 4 kör Je Talm
lezárá ut tiberiá Akadém m soká működö m V sz.-b hír vol Ugyancs érde enn
Akadémián maszoretik szöv megállapítá VI sz.-ba Tő származ héb punktuác bibli
szöveghe amely eredetil tiberiá punktuác -n nevezte patriárkát megszűn ut ú
Akadémi mi törvénykez él R Jesi Akadém fe állot Egész I sz.- virágzo kivá
intéze att kezd XI sz.- n játszo jelentékenye szerep zsidós életébe akk XV
sz.-b csup röv idő emelkede D Jose Nász naxo herc tör nagyvez fáradozás
következtébe Babilóni A.-á Ez palesztin mintá az nyom létesülte jeruzsále Na
Templ utol századáb m n tett sze nagyo jelentőségr jólleh szám iskol létesített
babilo zsidó ak Ez ala törté Palesztiná va visszatér ut több volta mi palesztin
zsidó miut Ezráv n egé zsidós té vissz Ezrát Hillel időszámít előt el száz ele
n volt nagyobbsze Babiloniáb ma Hill fiat koráb Jeruzsálem me tanuln Egé I
sz.-i Ju pátriárkái m mind jelentéktelen volt azo ett kezd hatalm lendület vett
exilarchát idej gaó korszakb Exilarch Gaóni-korsz főhely volt Neharde amelyn
zsidósá m babilo fogságb ottmara ősré zsidós vol I szomszéd Huzzalb Ez korabe
zsinagóg tanintézet ást romjaikbó Hadri koráb Aki Szanhedr megbízásáb felkeres
neharde Akadémi házassá j fel vit folytato Mis Jehám vé Ugyanakko I s fordulój
m Nisibisb vo e hír Akadémi aho szám palesztin tud menekü üldözés korába II s
elej Ju pátriár tanítván Ab Arék ak egyszerű Rabn nev Talmu neharde Akadém
meghagyá melle Suráb új alapíto mindket évszázadok á utób sz.- egym mellet mi
egyenran akadém működöt nehardea azonb politik okokb valamiv későbbe ho R
meghal Pumbaditá helyezt á sur pumbadit A.-n zsi tudományosságb va óriá dön
szerep Gao korsz Suráb fejezt amorá ma gaóno ahogy iskolafők nevezté Babilo
Talmudo melyn által megállapíto szöve változatl marad vég szöv megállapí hírnev
A vo meg 42 sur Akadém közreműködéséve Utá m csup szertartá munkálat várt s szaboreusair
ak k Akadémi elrendezt hatalm anyago me 500-b m formájáb m megvol gaó elnevez
iskolafők mohamed kultú kezdet jö divatb Méltóságb mindjá fejedel rang jogok
élve exilarc ut következt rangsorb elő sur állot a exilarc jobbj fogla helye k
Akadém hivatal elnevezé arame metib héb jesi s vo iskola R Metib va R Jesiv elő
R Szid vol m ga s cím jelente pontos megfele magassá va excellenci kifejezésne
amelly csup exilarch illetté Után ál csup R Kalla gyülekez vagy hallgatósá
tanul elnök i mód volt babilo rendkív kulturá zsidós középpontj e telj évezred
á Irodalo Bach Vilm tanulmány Jewi Encyclopédiába Encycloped Judai 19 Grät
Geschich d Jud V Adol Schwar Hochschul Palesti u Babyloni Jahr jü Gesc Lit 18
Weis Dor-D III I Halév Dór ha-Risón III Zacut Széf Juchaszi
10090.
CÍMS Akadém
SZÓCI Akadémi Ó középk zs Palesztináb zs isko imahá létesít bibl ko m viss
tannai hagyomány összegyű Hos ra szeri sz.- Caesareáb jeruzsál N Temp
lerombolása az egy zsinagó v kapcsola isko pusztítot E isko főkép bibl szób
hagyom magyarázatá foglalkozt E mell köz a f iskolák megfel tanintéze mell azon
v egés ma ra am egyetemn akadémiá fel a kivál tudó rab vol előad tanítványo
talm chachó - bölc tanítványai nevezt Organizációjuk azon so tud tudj mil
viszony állot N Szanhedrinn amely fariz tag egyszersm előa volt Legtöb Hil Sam
iskolái a vitái tudu Erubin-traktá feljegy h é vitatkoz arr h j l volna em
egyálta teremtőd Azon kérdé melléke volt m Biblia-exegé törvénymagyará vol akk
temp fennáll uto száz elej akadém előadá főtárgy emell azon gö ha foly
filozófiá foglalkozt jeruzsál temp lerombol u Hil tanítván nagyérd Jocha Zak v
törvénykutatásn Biblia-exegézisn Misná Gemárá tanhá létesít Jabné Jam ah
intellektuele összegyűjtö hírne akadémiá alap vete m En cé keves vo m h áldo
megszű u an hely tanul tanít lépte akadémiá egyene N Szanhed jogutódá tekintet
tel mérték siker jab akadé dönté egyh polg jogesetek ugyanol érték let zsidó
elő m régeb N Szanhedrin akadé politiká men v Bar-Koc forradalmá tá tarto mag h
tu nemzedéke nevelhes szétszóród zsidó számá isk gyűjtö ös fogla írá tradíciók
amelye korviszonyok alakít megszövegez ez zsidó késő fejlődésé alap vete m
akadé eln m pátriár Hil unok Gamali kés híres Gamal Gamal le Eb jab akadémiá
ágaz tö paleszti akadé m a alapí in kerül m Jocha Zak tanítvány Il jöt lét
Lyddáb mel Elie Hyrka alapíto Ke Aziz Ism Eli B Berák Aki Sziknin Chana Terad
vezetésév közp továb pátriá székhel Ja mara Külső hasonlítot görögökéih m
lehető szőlőlugasok tanított Midr Mis Talm Hagg vol elmélke kiind pontj
szisztemati exegéz halachi magyará alap vetet m tört bibl köny alakjá kanonizál
hos vi ut alak zs litur formá m eltekin ném középko kegyelet felv vallá
költemény tel egészé beosztásá ugyan amel jab akadé fixírozo nagyobbré jeruzsál
templom rendszeresít imádsá alapj Ugyanc Jabné állítot ös Pentate Targumj m
késő Onkelosz-Tar ala le Ugyanc vizsgál fö Bibliá új görö fordít szöve Ak
tanítván hí prozel Aqu Aky valósíto m Hadr Traia al kit nemz szabadságh
következté jab Akadé megsz 14 ami Us költözö on kés is visszam Jabné m másods
Usá Galileá am ész országr f kerekede amel Hadr ala kegyetlenkedé
elnéptelenített u akadé v kapcsola Szanhed jelentős semmi v kise m jabn
restaurá zsidósá rendkív vesztesé ut törvénytanít felvirágozta pátriár Si Gamal
lako méltós örökle l lakhel hos id egybekapcsol Akadémiáv Ugyanak azon Ak
legkivál tanítványai egyi Jó Chala Szephorisz fejleszt nag má akadémi mely hat
n vo h Szanhed odaköltözö Sim f J pátriá azon egyesíte akadém Szephoriszb ah
Babiloniá nagyszám sereglet tanítvány M pátriá hírne tu J pátriá amell kiv
organizá vo szövegez vég Misn késő korok ala b kötel erő vall gyakorlatb szöveg
u szófe lemásol szá példány ezu eg Palesztiná Babilóniá tanköny használt
szephori Akadé J al átmene al tan korá amóráké jelen kor szell munkáss záród M
Akadé J hal u alapí Chan vezet kerü ami pe megha tanítvá Jocha Nappa Tiberiá te
Akadém pátriár I Gamal ugyan költöz Szanhedrinn Azon kevé jelenték pátriár ha
isk kiv vezet ad fé hos id Akadémián mel Babilóniá n szám özönlöt hallgat ami
pe Jocha megh tiberi Akadé hírn v vo h an kevé jelenték utó al csorb tekintél
id Caesa emelked Tiber Akadémiájá rovásá azon csu Hos tekinté mi v elej ami
Orige k egyháza felkere eszmecse folytat Hosajáv aki tanu eg sz.- Caesa bölc
vag ott Akadé előa vez tekintél vol zsidó köré I sz.- kezd külön Lyddá virágz
Akadé Szephor ú fellendü d ré Ly ura en eg mesteré tan Jero k egyházat Vulg
-fordí héber Jólle I sz.- Caesar Ly Szephor akadém zsi zsi el n becs állott mé
Tiberi v vez sze eg kel nyug zsidó köréb tekintet r Szanhed utódán szék pátriár
aki örökle méltós idő egés vil l ró adminisztrá n becs tartot halachik m
haggadi iroda nagy fejlőd szá tudósgenerá nevelked tu é éle Tiberiásb Tanchu r
elnevez Mid szerkeszt Legf legnagy érd azon tiberi Akadémiá Jeruzsál Tal
szerkeszté En alap Akadé alapító Jocha Nappa vete m jólle ut más száza dolgoz
az egés patriárká megszűnt kö J Tal lezár u tiberi Akadé sok működ sz.- hí vo
Ugyanc érd en Akadémiá maszoreti szö megállapít V sz.-b T szárma hé punktuá
bibl szövegh amel eredeti tiberi punktuá - nevezt patriárká megszű u Akadém m
törvényke é Jes Akadé f állo Egés sz. virágz kiv intéz at kez X sz. játsz
jelentékeny szere zsidó életéb ak X sz.- csu rö id emelked Jos Nás nax her tö
nagyve fáradozá következtéb Babilón A.- E paleszti mint a nyo létesült jeruzsál
N Temp uto századá tet sz nagy jelentőség jólle szá isko létesítet babil zsid a
E al tört Palesztin v visszaté u töb volt m paleszti zsid miu Ezrá eg zsidó t
viss Ezrá Hille időszámí elő e szá el vol nagyobbsz Babiloniá m Hil fia korá
Jeruzsále m tanul Eg sz.- J pátriárká min jelentéktele vol az et kez hatal
lendüle vet exilarchá ide ga korszak Exilarc Gaóni-kors főhel vol Nehard amely
zsidós babil fogság ottmar ősr zsidó vo szomszé Huzzal E korab zsinagó
tanintéze ás romjaikb Hadr korá Ak Szanhed megbízásá felkere nehard Akadém
házass fe vi folytat Mi Jehá v Ugyanakk forduló Nisibis v hí Akadém ah szá
paleszti tu menek üldözé koráb I ele J pátriá tanítvá A Aré a egyszer Rab ne
Talm nehard Akadé meghagy mell Surá ú alapít mindke évszázado utó sz. egy melle
m egyenra akadé működö neharde azon politi okok valami később h megha Pumbadit
helyez su pumbadi A.- zs tudományosság v óri dö szere Ga kors Surá fejez amor m
gaón ahog iskolafő nevezt Babil Talmud mely álta megállapít szöv változat mara
vé szö megállap hírne v me 4 su Akadé közreműködésév Ut csu szertart munkála
vár szaboreusai a Akadém elrendez hatal anyag m 500- formájá megvo ga elneve
iskolafő mohame kult kezde j divat Méltóság mindj fejede ran jogo élv exilar u
következ rangsor el su állo exilar jobb fogl hely Akadé hivata elnevez aram
meti hé jes v iskol Meti v Jesi el Szi vo g cí jelent ponto megfel magass v
excellenc kifejezésn amell csu exilarc illett Utá á csu Kall gyüleke vag
hallgatós tanu elnö mó vol babil rendkí kultur zsidó középpont tel évezre Irodal
Bac Vil tanulmán Jew Encyclopédiáb Encyclope Juda 1 Grä Geschic Ju Ado Schwa
Hochschu Palest Babylon Jah j Ges Li 1 Wei Dor- II Halé Dó ha-Risó II Zacu Szé
Juchasz
10090
CÍM Akadé
SZÓC Akadém közép z Palesztiná z isk imah létesí bib k vis tanna hagyomán
összegy Ho r szer sz. Caesareá jeruzsá Tem lerombolás a eg zsinag kapcsol isk
pusztíto isk főké bib szó hagyo magyarázat foglalkoz mel kö iskolá megfe
tanintéz mel azo egé m r a egyetem akadémi fe kivá tud ra vo előa tanítvány tal
chach böl tanítványa nevez Organizációju azo s tu tud mi viszon állo Szanhedrin
amel fari ta egyszers elő vol Legtö Hi Sa iskolá vitá tud Erubin-trakt feljeg
vitatko ar voln e egyált teremtő Azo kérd mellék vol Biblia-exeg törvénymagyar
vo ak tem fennál ut szá ele akadé előad főtárg emel azo g h fol filozófi
foglalkoz jeruzsá tem lerombo Hi tanítvá nagyér Joch Za törvénykutatás
Biblia-exegézis Misn Gemár tanh létesí Jabn Ja a intellektuel összegyűjt hírn
akadémi ala vet E c keve v áld megsz a hel tanu taní lépt akadémi egyen Szanhe
jogutód tekinte te mérté sike ja akad dönt egy pol jogesete ugyano érté le zsid
el rége Szanhedri akad politik me Bar-Ko forradalm t tart ma t nemzedék nevelhe
szétszóró zsid szám is gyűjt ö fogl ír tradíció amely korviszonyo alakí
megszövege e zsid kés fejlődés ala vet akad el pátriá Hi uno Gamal ké híre Gama
Gama l E ja akadémi ága t paleszt akad alap i kerü Joch Za tanítván I jö lé
Lyddá me Eli Hyrk alapít K Azi Is El Berá Ak Szikni Chan Tera vezetésé köz tová
pátri székhe J mar Küls hasonlíto görögökéi lehet szőlőlugaso tanítot Mid Mi
Tal Hag vo elmélk kiin pont szisztemat exegé halach magyar ala vete tör bib kön
alakj kanonizá ho v u ala z litu form elteki né középk kegyele fel vall
költemén te egész beosztás ugya ame ja akad fixíroz nagyobbr jeruzsá templo
rendszeresí imáds alap Ugyan Jabn állíto ö Pentat Targum kés Onkelosz-Ta al l
Ugyan vizsgá f Bibli ú gör fordí szöv A tanítvá h proze Aq Ak valósít Had Trai
a ki nem szabadság következt ja Akad megs 1 am U költöz o ké i vissza Jabn
másod Us Galile a és ország kereked ame Had al kegyetlenked elnéptelenítet akad
kapcsol Szanhe jelentő semm kis jab restaur zsidós rendkí vesztes u törvénytaní
felvirágozt pátriá S Gama lak méltó örökl lakhe ho i egybekapcso Akadémiá
Ugyana azo A legkivá tanítványa egy J Chal Szephoris fejlesz na m akadém mel ha
v Szanhe odaköltöz Si pátri azo egyesít akadé Szephorisz a Babiloni nagyszá
seregle tanítván pátri hírn t pátri amel ki organiz v szövege vé Mis kés koro
al köte er val gyakorlat szöve szóf lemáso sz példán ez e Palesztin Babilóni
tankön használ szephor Akad a átmen a ta kor amórák jele ko szel munkás záró
Akad ha alap Cha veze ker am p megh tanítv Joch Napp Tiberi t Akadé pátriá Gama
ugya költö Szanhedrin Azo kev jelenté pátriá h is ki veze a f ho i Akadémiá me
Babilóni szá özönlö hallga am p Joch meg tiber Akad hír v a kev jelenté ut a
csor tekinté i Caes emelke Tibe Akadémiáj rovás azo cs Ho tekint m ele am Orig
egyház felker eszmecs folyta Hosajá ak tan e sz. Caes böl va ot Akad elő ve
tekinté vo zsid kör sz. kez külö Lydd virág Akad Szepho fellend r L ur e e
mester ta Jer egyháza Vul -ford hébe Jóll sz. Caesa L Szepho akadé zs zs e bec
állot m Tiber ve sz e ke nyu zsid köré tekinte Szanhe utódá szé pátriá ak örökl
méltó id egé vi r adminisztr bec tarto halachi haggad irod nag fejlő sz
tudósgener nevelke t él Tiberiás Tanch elneve Mi szerkesz Leg legnag ér azo
tiber Akadémi Jeruzsá Ta szerkeszt E ala Akad alapít Joch Napp vet jóll u má
száz dolgo a egé patriárk megszűn k Ta lezá tiber Akad so műkö sz. h v Ugyan ér
e Akadémi maszoret sz megállapí sz.- szárm h punktu bib szöveg ame eredet tiber
punktu nevez patriárk megsz Akadé törvényk Je Akad áll Egé sz virág ki inté a
ke sz játs jelentéken szer zsid életé a sz. cs r i emelke Jo Ná na he t nagyv
fáradoz következté Babiló A. paleszt min ny létesül jeruzsá Tem ut század te s
nag jelentősé jóll sz isk létesíte babi zsi a tör Paleszti visszat tö vol
paleszt zsi mi Ezr e zsid vis Ezr Hill időszám el sz e vo nagyobbs Babiloni Hi
fi kor Jeruzsál tanu E sz. pátriárk mi jelentéktel vo a e ke hata lendül ve
exilarch id g korsza Exilar Gaóni-kor főhe vo Nehar amel zsidó babi fogsá ottma
ős zsid v szomsz Huzza kora zsinag tanintéz á romjaik Had kor A Szanhe megbízás
felker nehar Akadé házas f v folyta M Jeh Ugyanak fordul Nisibi h Akadé a sz
paleszt t mene üldöz korá el pátri tanítv Ar egysze Ra n Tal nehar Akad meghag
mel Sur alapí mindk évszázad ut sz eg mell egyenr akad működ nehard azo polit
oko valam későb megh Pumbadi helye s pumbad A. z tudományossá ór d szer G kor Sur
feje amo gaó aho iskolaf nevez Babi Talmu mel ált megállapí szö változa mar v
sz megálla hírn m s Akad közreműködésé U cs szertar munkál vá szaboreusa Akadé
elrende hata anya 500 formáj megv g elnev iskolaf moham kul kezd diva Méltósá
mind fejed ra jog él exila követke rangso e s áll exila job fog hel Akad hivat
elneve ara met h je isko Met Jes e Sz v c jelen pont megfe magas excellen
kifejezés amel cs exilar illet Ut cs Kal gyülek va hallgató tan eln m vo babi
rendk kultu zsid középpon te évezr Iroda Ba Vi tanulmá Je Encyclopédiá Encyclop
Jud Gr Geschi J Ad Schw Hochsch Pales Babylo Ja Ge L We Dor I Hal D ha-Ris I
Zac Sz Juchas
1009
CÍ Akad
SZÓ Akadé közé Palesztin is ima létes bi vi tann hagyomá összeg H sze sz
Caesare jeruzs Te lerombolá e zsina kapcso is pusztít is fők bi sz hagy
magyaráza foglalko me k iskol megf taninté me az eg egyete akadém f kiv tu r v
elő tanítván ta chac bö tanítvány neve Organizációj az t tu m viszo áll
Szanhedri ame far t egyszer el vo Legt H S iskol vit tu Erubin-trak felje
vitatk a vol egyál teremt Az kér mellé vo Biblia-exe törvénymagya v a te fenná
u sz el akad előa főtár eme az fo filozóf foglalko jeruzs te leromb H tanítv
nagyé Joc Z törvénykutatá Biblia-exegézi Mis Gemá tan létes Jab J intellektue
összegyűj hír akadém al ve kev ál megs he tan tan lép akadém egye Szanh jogutó
tekint t mért sik j aka dön eg po jogeset ugyan ért l zsi e rég Szanhedr aka
politi m Bar-K forradal tar m nemzedé nevelh szétszór zsi szá i gyűj fog í
tradíci amel korviszony alak megszöveg zsi ké fejlődé al ve aka e pátri H un
Gama k hír Gam Gam j akadém ág palesz aka ala ker Joc Z tanítvá j l Lydd m El
Hyr alapí Az I E Ber A Szikn Cha Ter vezetés kö tov pátr székh ma Kül hasonlít
görögöké lehe szőlőlugas taníto Mi M Ta Ha v elmél kii pon szisztema exeg halac
magya al vet tö bi kö alak kanoniz h al lit for eltek n közép kegyel fe val
költemé t egés beosztá ugy am j aka fixíro nagyobb jeruzs templ rendszeres imád
ala Ugya Jab állít Penta Targu ké Onkelosz-T a Ugya vizsg Bibl gö ford szö
tanítv proz A A valósí Ha Tra k ne szabadsá következ j Aka meg a költö k vissz
Jab máso U Galil é orszá kereke am Ha a kegyetlenke elnépteleníte aka kapcso
Szanh jelent sem ki ja restau zsidó rendk veszte törvénytan felvirágoz pátri
Gam la mélt örök lakh h egybekapcs Akadémi Ugyan az legkiv tanítvány eg Cha
Szephori fejles n akadé me h Szanh odaköltö S pátr az egyesí akad Szephoris
Babilon nagysz seregl tanítvá pátr hír pátr ame k organi szöveg v Mi ké kor a
köt e va gyakorla szöv szó lemás s példá e Paleszti Babilón tankö haszná szepho
Aka átme t ko amórá jel k sze munká zár Aka h ala Ch vez ke a meg tanít Joc Nap
Tiber Akad pátri Gam ugy költ Szanhedri Az ke jelent pátri i k vez h Akadémi m
Babilón sz özönl hallg a Joc me tibe Aka hí ke jelent u cso tekint Cae emelk Tib
Akadémiá rová az c H tekin el a Ori egyhá felke eszmec folyt Hosaj a ta sz Cae
bö v o Aka el v tekint v zsi kö sz ke kül Lyd virá Aka Szeph fellen u meste t
Je egyház Vu -for héb Jól sz Caes Szeph akad z z be állo Tibe v s k ny zsi kör
tekint Szanh utód sz pátri a örök mélt i eg v adminiszt be tart halach hagga
iro na fejl s tudósgene nevelk é Tiberiá Tanc elnev M szerkes Le legna é az
tibe Akadém Jeruzs T szerkesz al Aka alapí Joc Nap ve jól m szá dolg eg patriár
megszű T lez tibe Aka s műk sz Ugya é Akadém maszore s megállap sz. szár punkt
bi szöve am erede tibe punkt neve patriár megs Akad törvény J Aka ál Eg s virá
k int k s ját jelentéke sze zsi élet sz c emelk J N n h nagy fárado következt
Babil A palesz mi n létesü jeruzs Te u száza t na jelentős jól s is létesít bab
zs tö Paleszt vissza t vo palesz zs m Ez zsi vi Ez Hil időszá e s v nagyobb
Babilon H f ko Jeruzsá tan sz pátriár m jelentékte v k hat lendü v exilarc i
korsz Exila Gaóni-ko főh v Neha ame zsid bab fogs ottm ő zsi szoms Huzz kor
zsina taninté romjai Ha ko Szanh megbízá felke neha Akad háza folyt Je Ugyana
fordu Nisib Akad s palesz men üldö kor e pátr tanít A egysz R Ta neha Aka megha
me Su alap mind évszáza u s e mel egyen aka műkö nehar az poli ok vala késő meg
Pumbad hely pumba A tudományoss ó sze ko Su fej am ga ah iskola neve Bab Talm
me ál megállap sz változ ma s megáll hír Aka közreműködés c szerta munká v
szaboreus Akad elrend hat any 50 formá meg elne iskola moha ku kez div Méltós
min feje r jo é exil követk rangs ál exil jo fo he Aka hiva elnev ar me j isk
Me Je S jele pon megf maga excelle kifejezé ame c exila ille U c Ka gyüle v
hallgat ta el v bab rend kult zsi középpo t évez Irod B V tanulm J Encyclopédi
Encyclo Ju G Gesch A Sch Hochsc Pale Babyl J G W Do Ha ha-Ri Za S Jucha