10109.htm
CÍMSZÓ: Alef bész
SZÓCIKK: Alefbész (alfabet),
a héber írás abc-je. Eredete homályba vész, de annyit biztossággal
állapíthatunk meg, hogy mai alakjában sémi eredetű. A görög monda is Kadmosnak,
föníciai feltalálónak tulajdonítja, de ennél biztosabb alapot szolgáltat az
akrofonia, vagyis az a jelenség, hogy a betűk nevei héber-föníciai nyelven
jelentőséggel bírnak és pedig tárgyaknak neveit jelölik, melyekben az első hang
az illető betű. Bósz pl. házat jelent és eredetileg templom alakjának
körvonalához hasonló volt. Az alef (eredeti hangja) Alef szónak első hangja,
mely barmot jelent és ökörfej formája volt eredeti alakjában. A héber-föníciai
alefbész 22 betűje a legújabban felfedezett Szináji felirat faragott betűi után
ítélve, az egyiptomi hieratikus írás leszármazottja s a Kr. e. 1200 táján már
Kánaánban használatban volt (v. ö.: Jensen, «Geschichte der Schrift» 1925).
Ezen írást megelőzően 1400. egyiptomi főuralom alatt a kánaáni fejedelmek ékiratokban,tehát
szintén sémi eredetű írásjelekben leveleztek az egyiptomi udvarral (Tel-Amarnai
táblák). A héber alefbész mai sorrendje is igen régi; mutatja ezt számos
zsoltár verseinek kezdőbetűje. E sorrendnek jelentősége mitikus homályba vész,
de hogy egységes és szent megállapodáson alapult, látszik abból, hogy a görögök
az ő nyelvükre való átvétele után is megtartották nemcsak a héber-föníciai
betűneveket (alfa, béta, gamma stb.), hanem a pontos sorrendet is. Ami eltérést
ma a görög alfabetben észlelünk, ez csak megerősíti állításunkat. A görög nyelv
ugyanis maradék nélkül alkalmazhatta a sémi betűrendszert, mivel ez csak
mássalhangzókat tartalmazott (épp úgy mint egyiptomi őse is), szótagjelölő
lévén, a magánhangzót nem tartotta szükségesnek megjelölni, hanem az élő
kiejtésre bízta, melyben a magánhangzó amúgy is nagyon változó (flexió stb). A
görög azonban, hogy magánhangzóit is megrögzítse, egyes olyan
mássalhangzójeleket használt erre, melyeket fölöslegesnek talált. Így a héber
h-t, melyet a görög sokkal lágyabban ejtett ki és csak apró jellel (spiritus
asper) rögzített meg, e hang jelölésőre használta, a héber ajin-t o-nak, a
jod-ot i-nek, a v-t u-nak, a chesz-t é-nak. A görög írás kezdetben éppúgy
jobbról balra haladt, mint a sémi, később kényelmi okokból boustrophedon azaz
ökörfordulásszerűen, barázdaszerűen, soronként váltakozón jobbról balra és
balról jobbra, míg mai irányát el nem érte. A latin abc (abk-nak ejtendő) a G
betűt a C-vel azonosnak írta és gyakran ejtette is (pl. Cajus = Gajus), ezért
foglalja el a héber g helyét. Az eredeti héber alfabetét már csak a
szamaritánusok (l. o.) használják, de szerepelt még sokáig a zsidóknál is érmek
felirataiban. A Kr. e. századokban kiszorította a ma is használatos négyzetes
írás, melynek behozatalát a talmudi hagyomány Ezrára (l. o.) vezeti vissza, ezt
talán szamaritánus-ellenes célzattal honosították meg. Talmudi elnevezése
aszurisz és ez arra vall, hogy szír eredetű. Az A.-t szentségkép hagyományozza
a zsidóság, amiben az írástudás iránti vallásos tisztelete jut kifejezésre. Így
sokszor találjuk a talmudi irodalomban a betűket megszemélyesítve, amint pl.
Isten előtt versenyre kelnek, melykőjüket illeti meg a megtisztelés, hogy velük
kezdődjék a Tóra, vagy a Tízparancsolat. Ilyen betűkultuszon alapszik az Akiba
Alefbésza c. munka is.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 109. címszó a lexikon =>
24. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok
No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10109.htm
CÍMSZÓ: Alef bész
SZÓCIKK: Alefbész alfabet , a héber írás abc-je. Eredete homályba vész, de
annyit biztossággal állapíthatunk meg, hogy mai alakjában sémi eredetű. A görög
monda is Kadmosnak, föníciai feltalálónak tulajdonítja, de ennél biztosabb
alapot szolgáltat az akrofonia, vagyis az a jelenség, hogy a betűk nevei
héber-föníciai nyelven jelentőséggel bírnak és pedig tárgyaknak neveit jelölik,
melyekben az első hang az illető betű. Bósz pl. házat jelent és eredetileg
templom alakjának körvonalához hasonló volt. Az alef eredeti hangja Alef szónak
első hangja, mely barmot jelent és ökörfej formája volt eredeti alakjában. A
héber-föníciai alefbész 22 betűje a legújabban felfedezett Szináji felirat
faragott betűi után ítélve, az egyiptomi hieratikus írás leszármazottja s a Kr.
e. 1200 táján már Kánaánban használatban volt v. ö.: Jensen, Geschichte der
Schrift 1925 . Ezen írást megelőzően 1400. egyiptomi főuralom alatt a kánaáni
fejedelmek ékiratokban,tehát szintén sémi eredetű írásjelekben leveleztek az
egyiptomi udvarral Tel-Amarnai táblák . A héber alefbész mai sorrendje is igen
régi; mutatja ezt számos zsoltár verseinek kezdőbetűje. E sorrendnek
jelentősége mitikus homályba vész, de hogy egységes és szent megállapodáson
alapult, látszik abból, hogy a görögök az ő nyelvükre való átvétele után is
megtartották nemcsak a héber-föníciai betűneveket alfa, béta, gamma stb. , hanem
a pontos sorrendet is. Ami eltérést ma a görög alfabetben észlelünk, ez csak
megerősíti állításunkat. A görög nyelv ugyanis maradék nélkül alkalmazhatta a
sémi betűrendszert, mivel ez csak mássalhangzókat tartalmazott épp úgy mint
egyiptomi őse is , szótagjelölő lévén, a magánhangzót nem tartotta szükségesnek
megjelölni, hanem az élő kiejtésre bízta, melyben a magánhangzó amúgy is nagyon
változó flexió stb . A görög azonban, hogy magánhangzóit is megrögzítse, egyes
olyan mássalhangzójeleket használt erre, melyeket fölöslegesnek talált. Így a
héber h-t, melyet a görög sokkal lágyabban ejtett ki és csak apró jellel
spiritus asper rögzített meg, e hang jelölésőre használta, a héber ajin-t
o-nak, a jod-ot i-nek, a v-t u-nak, a chesz-t é-nak. A görög írás kezdetben
éppúgy jobbról balra haladt, mint a sémi, később kényelmi okokból boustrophedon
azaz ökörfordulásszerűen, barázdaszerűen, soronként váltakozón jobbról balra és
balról jobbra, míg mai irányát el nem érte. A latin abc abk-nak ejtendő a G
betűt a C-vel azonosnak írta és gyakran ejtette is pl. Cajus = Gajus , ezért
foglalja el a héber g helyét. Az eredeti héber alfabetét már csak a
szamaritánusok l. o. használják, de szerepelt még sokáig a zsidóknál is érmek
felirataiban. A Kr. e. századokban kiszorította a ma is használatos négyzetes
írás, melynek behozatalát a talmudi hagyomány Ezrára l. o. vezeti vissza, ezt
talán szamaritánus-ellenes célzattal honosították meg. Talmudi elnevezése
aszurisz és ez arra vall, hogy szír eredetű. Az A.-t szentségkép hagyományozza
a zsidóság, amiben az írástudás iránti vallásos tisztelete jut kifejezésre. Így
sokszor találjuk a talmudi irodalomban a betűket megszemélyesítve, amint pl.
Isten előtt versenyre kelnek, melykőjüket illeti meg a megtisztelés, hogy velük
kezdődjék a Tóra, vagy a Tízparancsolat. Ilyen betűkultuszon alapszik az Akiba
Alefbésza c. munka is.
10109.ht
CÍMSZÓ Ale bés
SZÓCIKK Alefbés alfabe hébe írá abc-je Eredet homályb vész d annyi
biztosságga állapíthatun meg hog ma alakjába sém eredetű görö mond i Kadmosnak
fönícia feltalálóna tulajdonítja d enné biztosab alapo szolgálta a akrofonia
vagyi a jelenség hog betű neve héber-fönícia nyelve jelentőségge bírna é pedi
tárgyakna nevei jelölik melyekbe a els han a illet betű Bós pl háza jelen é
eredetile templo alakjána körvonaláho hasonl volt A ale eredet hangj Ale szóna
els hangja mel barmo jelen é ökörfe formáj vol eredet alakjában héber-fönícia
alefbés 2 betűj legújabba felfedezet Szináj felira faragot betű utá ítélve a
egyiptom hieratiku írá leszármazottj Kr e 120 tájá má Kánaánba használatba vol
v ö. Jensen Geschicht de Schrif 192 Eze írás megelőzőe 1400 egyiptom főuralo
alat kánaán fejedelme ékiratokban,tehá szinté sém eredet írásjelekbe levelezte
a egyiptom udvarra Tel-Amarna táblá hébe alefbés ma sorrendj i ige régi mutatj
ez számo zsoltá verseine kezdőbetűje sorrendne jelentőség mitiku homályb vész d
hog egysége é szen megállapodáso alapult látszi abból hog görögö a nyelvükr val
átvétel utá i megtartottá nemcsa héber-fönícia betűneveke alfa béta gamm stb hane
ponto sorrende is Am eltérés m görö alfabetbe észlelünk e csa megerősít
állításunkat görö nyel ugyani maradé nélkü alkalmazhatt sém betűrendszert mive
e csa mássalhangzóka tartalmazot ép úg min egyiptom ős i szótagjelöl lévén
magánhangzó ne tartott szükségesne megjelölni hane a él kiejtésr bízta melybe
magánhangz amúg i nagyo változ flexi st görö azonban hog magánhangzói i
megrögzítse egye olya mássalhangzójeleke használ erre melyeke fölöslegesne
talált Íg hébe h-t melye görö sokka lágyabba ejtet k é csa apr jelle spiritu
aspe rögzítet meg han jelölésőr használta hébe ajin- o-nak jod-o i-nek v- u-nak
chesz- é-nak görö írá kezdetbe éppúg jobbró balr haladt min sémi későb kényelm
okokbó boustrophedo aza ökörfordulásszerűen barázdaszerűen soronkén váltakozó
jobbró balr é balró jobbra mí ma irányá e ne érte lati ab abk-na ejtend betű
C-ve azonosna írt é gyakra ejtett i pl Caju Gaju ezér foglalj e hébe helyét A
eredet hébe alfabeté má csa szamaritánuso l o használják d szerepel mé sokái
zsidókná i érme felirataiban Kr e századokba kiszorított m i használato
négyzete írás melyne behozatalá talmud hagyomán Ezrár l o vezet vissza ez talá
szamaritánus-ellene célzatta honosítottá meg Talmud elnevezés aszuris é e arr
vall hog szí eredetű A A.- szentségké hagyományozz zsidóság amibe a írástudá
iránt valláso tisztelet ju kifejezésre Íg sokszo találju talmud irodalomba
betűke megszemélyesítve amin pl Iste előt versenyr kelnek melykőjüke illet me
megtisztelés hog velü kezdődjé Tóra vag Tízparancsolat Ilye betűkultuszo alapszi
a Akib Alefbész c munk is
10109.h
CÍMSZ Al bé
SZÓCIK Alefbé alfab héb ír abc-j Erede homály vés anny biztosságg
állapíthatu me ho m alakjáb sé eredet gör mon Kadmosna föníci feltalálón
tulajdonítj enn biztosa alap szolgált akrofoni vagy jelensé ho bet nev
héber-föníci nyelv jelentőségg bírn ped tárgyakn neve jelöli melyekb el ha ille
bet Bó p ház jele eredetil templ alakján körvonaláh hason vol al erede hang Al
szón el hangj me barm jele ökörf formá vo erede alakjába héber-föníci alefbé
betű legújabb felfedeze Sziná felir farago bet ut ítélv egyipto hieratik ír
leszármazott K 12 táj m Kánaánb használatb vo ö Jense Geschich d Schri 19 Ez
írá megelőző 140 egyipto főural ala kánaá fejedelm ékiratokban,teh szint sé
erede írásjelekb levelezt egyipto udvarr Tel-Amarn tábl héb alefbé m sorrend ig
rég mutat e szám zsolt versein kezdőbetűj sorrendn jelentősé mitik homály vés
ho egység sze megállapodás alapul látsz abbó ho görög nyelvük va átvéte ut
megtartott nemcs héber-föníci betűnevek alf bét gam st han pont sorrend i A
eltéré gör alfabetb észlelün cs megerősí állításunka gör nye ugyan marad nélk
alkalmazhat sé betűrendszer miv cs mássalhangzók tartalmazo é ú mi egyipto ő
szótagjelö lévé magánhangz n tartot szükségesn megjelöln han é kiejtés bízt
melyb magánhang amú nagy válto flex s gör azonba ho magánhangzó megrögzíts egy
oly mássalhangzójelek haszná err melyek fölöslegesn talál Í héb h- mely gör
sokk lágyabb ejte cs ap jell spirit asp rögzíte me ha jelöléső használt héb
ajin o-na jod- i-ne v u-na chesz é-na gör ír kezdetb éppú jobbr bal halad mi
sém késő kényel okokb boustrophed az ökörfordulásszerűe barázdaszerűe soronké
váltakoz jobbr bal balr jobbr m m irány n ért lat a abk-n ejten bet C-v azonosn
ír gyakr ejtet p Caj Gaj ezé foglal héb helyé erede héb alfabet m cs
szamaritánus használjá szerepe m soká zsidókn érm felirataiba K századokb
kiszorítot használat négyzet írá melyn behozatal talmu hagyomá Ezrá veze vissz
e tal szamaritánus-ellen célzatt honosított me Talmu elnevezé aszuri ar val ho
sz eredet A. szentségk hagyományoz zsidósá amib írástud irán vallás tisztele j
kifejezésr Í soksz találj talmu irodalomb betűk megszemélyesítv ami p Ist elő
verseny kelne melykőjük ille m megtisztelé ho vel kezdődj Tór va Tízparancsola
Ily betűkultusz alapsz Aki Alefbés mun i
10109.
CÍMS A b
SZÓCI Alefb alfa hé í abc- Ered homál vé ann biztosság állapíthat m h
alakjá s erede gö mo Kadmosn föníc feltaláló tulajdonít en biztos ala szolgál
akrofon vag jelens h be ne héber-föníc nyel jelentőség bír pe tárgyak nev jelöl
melyek e h ill be B há jel eredeti temp alakjá körvonalá haso vo a ered han A
szó e hang m bar jel ökör form v ered alakjáb héber-föníc alefb bet legújab
felfedez Szin feli farag be u ítél egyipt hierati í leszármazot 1 tá Kánaán
használat v Jens Geschic Schr 1 E ír megelőz 14 egyipt főura al kána fejedel
ékiratokban,te szin s ered írásjelek levelez egyipt udvar Tel-Amar táb hé alefb
sorren i ré muta szá zsol versei kezdőbetű sorrend jelentős miti homál vé h
egysé sz megállapodá alapu láts abb h görö nyelvü v átvét u megtartot nemc
héber-föníc betűneve al bé ga s ha pon sorren eltér gö alfabet észlelü c
megerős állításunk gö ny ugya mara nél alkalmazha s betűrendsze mi c
mássalhangzó tartalmaz m egyipt szótagjel lév magánhang tarto szükséges
megjelöl ha kiejté bíz mely magánhan am nag vált fle gö azonb h magánhangz
megrögzít eg ol mássalhangzójele haszn er melye fölösleges talá hé h mel gö sok
lágyab ejt c a jel spiri as rögzít m h jelölés használ hé aji o-n jod i-n u-n
ches é-n gö í kezdet épp jobb ba hala m sé kés kénye okok boustrophe a
ökörfordulásszerű barázdaszerű soronk váltako jobb ba bal jobb irán ér la abk-
ejte be C- azonos í gyak ejte Ca Ga ez fogla hé hely ered hé alfabe c
szamaritánu használj szerep sok zsidók ér felirataib századok kiszoríto használa
négyze ír mely behozata talm hagyom Ezr vez viss ta szamaritánus-elle célzat
honosítot m Talm elnevez aszur a va h s erede A szentség hagyományo zsidós ami
írástu irá vallá tisztel kifejezés soks talál talm irodalom betű megszemélyesít
am Is el versen keln melykőjü ill megtisztel h ve kezdőd Tó v Tízparancsol Il
betűkultus alaps Ak Alefbé mu
10109
CÍM
SZÓC Alef alf h abc Ere homá v an biztossá állapítha alakj ered g m Kadmos
föní feltalál tulajdoní e bizto al szolgá akrofo va jelen b n héber-föní nye
jelentősé bí p tárgya ne jelö melye il b h je eredet tem alakj körvonal has v
ere ha sz han ba je ökö for ere alakjá héber-föní alef be legúja felfede Szi
fel fara b íté egyip hierat leszármazo t Kánaá használa Jen Geschi Sch í megelő
1 egyip főur a kán fejede ékiratokban,t szi ere írásjele levele egyip udva
Tel-Ama tá h alef sorre r mut sz zso verse kezdőbet sorren jelentő mit homá v
egys s megállapod alap lát ab gör nyelv átvé megtarto nem héber-föní betűnev a
b g h po sorre elté g alfabe észlel megerő állításun g n ugy mar né alkalmazh
betűrendsz m mássalhangz tartalma egyip szótagje lé magánhan tart szüksége
megjelö h kiejt bí mel magánha a na vál fl g azon magánhang megrögzí e o
mássalhangzójel hasz e mely fölöslege tal h me g so lágya ej je spir a rögzí
jelölé haszná h aj o- jo i- u- che é- g kezde ép job b hal s ké kény oko
boustroph ökörfordulásszer barázdaszer soron váltak job b ba job irá é l abk
ejt b C azono gya ejt C G e fogl h hel ere h alfab szamaritán használ szere so
zsidó é feliratai százado kiszorít használ négyz í mel behozat tal hagyo Ez ve
vis t szamaritánus-ell célza honosíto Tal elneve aszu v ered szentsé hagyomány
zsidó am írást ir vall tiszte kifejezé sok talá tal irodalo bet megszemélyesí a
I e verse kel melykőj il megtiszte v kezdő T Tízparancso I betűkultu alap A
Alefb m
1010
CÍ
SZÓ Ale al ab Er hom a biztoss állapíth alak ere Kadmo fön feltalá tulajdon
bizt a szolg akrof v jele héber-fön ny jelentős b tárgy n jel mely i j erede te
alak körvona ha er h s ha b j ök fo er alakj héber-fön ale b legúj felfed Sz fe
far ít egyi hiera leszármaz Kána használ Je Gesch Sc megel egyi főu ká fejed
ékiratokban, sz er írásjel level egyi udv Tel-Am t ale sorr mu s zs vers
kezdőbe sorre jelent mi hom egy megállapo ala lá a gö nyel átv megtart ne
héber-fön betűne p sorr elt alfab észle meger állításu ug ma n alkalmaz
betűrends mássalhang tartalm egyi szótagj l magánha tar szükség megjel kiej b
me magánh n vá f azo magánhan megrögz mássalhangzóje has mel fölösleg ta m s
lágy e j spi rögz jelöl haszn a o j i u ch é kezd é jo ha k kén ok boustrop
ökörfordulássze barázdasze soro válta jo b jo ir ab ej azon gy ej fog he er
alfa szamaritá haszná szer s zsid felirata század kiszorí haszná négy me behoza
ta hagy E v vi szamaritánus-el célz honosít Ta elnev asz ere szents hagyomán
zsid a írás i val tiszt kifejez so tal ta irodal be megszemélyes vers ke melykő
i megtiszt kezd Tízparancs betűkult ala Alef