10130.htm

CÍMSZÓ: Almemor

SZÓCIKK: Almemor, centrálisán elhelyezett, körülkerített és néhol kupolával fedett emelvény a zsinagógában, amely eredetileg kizáróan a Tóra-felolvasás céljaira szolgált. Rendeltetése a liturgia fejlődése során kibővült és orthodox zsinagógákban ma már több fontosabb istentiszteleti aktust is itt végeznek. A Lecho dódi-val itt köszönti az előimádkozó a szombatot. Az A.-on végzett szolgálatok közé tartozik még a hazkara (l. o. requiem), az újhold bejelentése, az uralkodóért, kormányzatért és másokért elmondott könyörgés purimkor a megillah (l. o.) felolvasása és szimchasz tóra (l. o.). napján az ünnepi himnuszok eléneklése is. Héberül bimó-nak hívják az A.-t a vulgáris nyelvhasználat melemmer-nek mondja. Exponált elhelyezése a Tóra-felolvasással függ össze, amely az őskori zsinagógák istentiszteletének legfontosabb része volt. Minthogy nagy súlyt vetettek arra, hogy az egész gyülekezet hallgathassa meg a felolvasott szidrát, elrendelték, hogy a bima a zsinagóga központjában álljon. Emelvényszerűen megmagasított helyzete és lépcsőzetes kiépítése még a Talmud előtti időkből származik. Hogy az A.-ra vezető lépcsőt száma hatnál több nem lehet, az már rabbinikus tradíció. A lépcsők alkalmazása azt bizonyítja, hogy nem oltárnak képzelték el az A.-t és nem oltár helyett építették azelőtt, mert a szentély oltárait lépcső nélkül építették. Oltárt egyáltalán másutt, mint a jeruzsálemi Szentélyben, nem állíthattak fel és az a lábra kapott szokás, hogy a haladó zsidók oltárnak mondják az A.-t, merőben helytelen és sem nyelvi, sem történelmi szempontokkal nem indokolható. Rendeltetése a tradícióban gyökerezik, de arra vonatkozóan, hogy milyen anyag használható az A. felépítéséhez, nem hagyott vissza korlátozó intézkedéseket a rabbinikus törvényhozás. Szabadon fejlődhetett a formája is és így van kőből, vagy fából épített A., kupolával fedett, vagy fedetlen. Egyforma karaktere csak abban jut kifejezésre, hogy emelkedett és a kerítés révén zárt egységet alkot a zsinagóga hajójában. Legfontosabb alkotórésze az asztal (sulchan), amely a Tóra elhelyezésére szolgál a felolvasások alatt. Centrális elhelyezése askenáz tradíció, a szefárdok a keleti oldalon helyezik el, szorosan a fal előtt. A haladó hitközségek az ősi szokástól eltérően a frigy szekrény tövében helyezik el. Természetesen Magyarországon is.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 130. címszó a lexikon => 29. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10130.htm

CÍMSZÓ: Almemor

SZÓCIKK: Almemor, centrálisán elhelyezett, körülkerített és néhol kupolával fedett emelvény a zsinagógában, amely eredetileg kizáróan a Tóra-felolvasás céljaira szolgált. Rendeltetése a liturgia fejlődése során kibővült és orthodox zsinagógákban ma már több fontosabb istentiszteleti aktust is itt végeznek. A Lecho dódi-val itt köszönti az előimádkozó a szombatot. Az A.-on végzett szolgálatok közé tartozik még a hazkara l. o. requiem , az újhold bejelentése, az uralkodóért, kormányzatért és másokért elmondott könyörgés purimkor a megillah l. o. felolvasása és szimchasz tóra l. o. . napján az ünnepi himnuszok eléneklése is. Héberül bimó-nak hívják az A.-t a vulgáris nyelvhasználat melemmer-nek mondja. Exponált elhelyezése a Tóra-felolvasással függ össze, amely az őskori zsinagógák istentiszteletének legfontosabb része volt. Minthogy nagy súlyt vetettek arra, hogy az egész gyülekezet hallgathassa meg a felolvasott szidrát, elrendelték, hogy a bima a zsinagóga központjában álljon. Emelvényszerűen megmagasított helyzete és lépcsőzetes kiépítése még a Talmud előtti időkből származik. Hogy az A.-ra vezető lépcsőt száma hatnál több nem lehet, az már rabbinikus tradíció. A lépcsők alkalmazása azt bizonyítja, hogy nem oltárnak képzelték el az A.-t és nem oltár helyett építették azelőtt, mert a szentély oltárait lépcső nélkül építették. Oltárt egyáltalán másutt, mint a jeruzsálemi Szentélyben, nem állíthattak fel és az a lábra kapott szokás, hogy a haladó zsidók oltárnak mondják az A.-t, merőben helytelen és sem nyelvi, sem történelmi szempontokkal nem indokolható. Rendeltetése a tradícióban gyökerezik, de arra vonatkozóan, hogy milyen anyag használható az A. felépítéséhez, nem hagyott vissza korlátozó intézkedéseket a rabbinikus törvényhozás. Szabadon fejlődhetett a formája is és így van kőből, vagy fából épített A., kupolával fedett, vagy fedetlen. Egyforma karaktere csak abban jut kifejezésre, hogy emelkedett és a kerítés révén zárt egységet alkot a zsinagóga hajójában. Legfontosabb alkotórésze az asztal sulchan , amely a Tóra elhelyezésére szolgál a felolvasások alatt. Centrális elhelyezése askenáz tradíció, a szefárdok a keleti oldalon helyezik el, szorosan a fal előtt. A haladó hitközségek az ősi szokástól eltérően a frigy szekrény tövében helyezik el. Természetesen Magyarországon is.

10130.ht

CÍMSZÓ Almemo

SZÓCIKK Almemor centrálisá elhelyezett körülkerítet é ného kupoláva fedet emelvén zsinagógában amel eredetile kizáróa Tóra-felolvasá céljair szolgált Rendeltetés liturgi fejlődés sorá kibővül é orthodo zsinagógákba m má töb fontosab istentisztelet aktus i it végeznek Lech dódi-va it köszönt a előimádkoz szombatot A A.-o végzet szolgálato köz tartozi mé hazkar l o requie a újhol bejelentése a uralkodóért kormányzatér é másokér elmondot könyörgé purimko megilla l o felolvasás é szimchas tór l o napjá a ünnep himnuszo eléneklés is Héberü bimó-na hívjá a A.- vulgári nyelvhasznála melemmer-ne mondja Exponál elhelyezés Tóra-felolvasássa füg össze amel a őskor zsinagógá istentiszteleténe legfontosab rész volt Minthog nag súly vetette arra hog a egés gyülekeze hallgathass me felolvasot szidrát elrendelték hog bim zsinagóg központjába álljon Emelvényszerűe megmagasítot helyzet é lépcsőzete kiépítés mé Talmu előtt időkbő származik Hog a A.-r vezet lépcső szám hatná töb ne lehet a má rabbiniku tradíció lépcső alkalmazás az bizonyítja hog ne oltárna képzelté e a A.- é ne oltá helyet építetté azelőtt mer szentél oltárai lépcs nélkü építették Oltár egyáltalá másutt min jeruzsálem Szentélyben ne állíthatta fe é a lábr kapot szokás hog halad zsidó oltárna mondjá a A.-t merőbe helytele é se nyelvi se történelm szempontokka ne indokolható Rendeltetés tradícióba gyökerezik d arr vonatkozóan hog milye anya használhat a A felépítéséhez ne hagyot vissz korlátoz intézkedéseke rabbiniku törvényhozás Szabado fejlődhetet formáj i é íg va kőből vag fábó építet A. kupoláva fedett vag fedetlen Egyform karakter csa abba ju kifejezésre hog emelkedet é keríté révé zár egysége alko zsinagóg hajójában Legfontosab alkotórész a aszta sulcha amel Tór elhelyezésér szolgá felolvasáso alatt Centráli elhelyezés askená tradíció szefárdo kelet oldalo helyezi el szorosa fa előtt halad hitközsége a ős szokástó eltérőe frig szekrén tövébe helyezi el Természetese Magyarországo is

10130.h

CÍMSZ Almem

SZÓCIK Almemo centrális elhelyezet körülkeríte néh kupoláv fede emelvé zsinagógába ame eredetil kizáró Tóra-felolvas céljai szolgál Rendelteté liturg fejlődé sor kibővü orthod zsinagógákb m tö fontosa istentisztele aktu i végezne Lec dódi-v i köszön előimádko szombato A.- végze szolgálat kö tartoz m hazka requi újho bejelentés uralkodóér kormányzaté másoké elmondo könyörg purimk megill felolvasá szimcha tó napj ünne himnusz eléneklé i Héber bimó-n hívj A. vulgár nyelvhasznál melemmer-n mondj Exponá elhelyezé Tóra-felolvasáss fü össz ame ősko zsinagóg istentiszteletén legfontosa rés vol Mintho na súl vetett arr ho egé gyülekez hallgathas m felolvaso szidrá elrendelté ho bi zsinagó központjáb álljo Emelvényszerű megmagasíto helyze lépcsőzet kiépíté m Talm előt időkb származi Ho A.- veze lépcs szá hatn tö n lehe m rabbinik tradíci lépcs alkalmazá a bizonyítj ho n oltárn képzelt A. n olt helye épített azelőt me szenté oltára lépc nélk építetté Oltá egyáltal másut mi jeruzsále Szentélybe n állíthatt f láb kapo szoká ho hala zsid oltárn mondj A.- merőb helytel s nyelv s történel szempontokk n indokolhat Rendelteté tradíciób gyökerezi ar vonatkozóa ho mily any használha felépítéséhe n hagyo viss korláto intézkedések rabbinik törvényhozá Szabad fejlődhete formá í v kőbő va fáb építe A kupoláv fedet va fedetle Egyfor karakte cs abb j kifejezésr ho emelkede kerít rév zá egység alk zsinagó hajójába Legfontosa alkotórés aszt sulch ame Tó elhelyezésé szolg felolvasás alat Centrál elhelyezé asken tradíci szefárd kele oldal helyez e szoros f előt hala hitközség ő szokást eltérő fri szekré tövéb helyez e Természetes Magyarország i

10130.

CÍMS Alme

SZÓCI Almem centráli elhelyeze körülkerít né kupolá fed emelv zsinagógáb am eredeti kizár Tóra-felolva célja szolgá Rendeltet litur fejlőd so kibőv ortho zsinagógák t fontos istentisztel akt végezn Le dódi- köszö előimádk szombat A. végz szolgála k tarto hazk requ újh bejelenté uralkodóé kormányzat mások elmond könyör purim megil felolvas szimch t nap ünn himnus elénekl Hébe bimó- hív A vulgá nyelvhaszná melemmer- mond Expon elhelyez Tóra-felolvasás f öss am ősk zsinagó istentiszteleté legfontos ré vo Minth n sú vetet ar h eg gyüleke hallgatha felolvas szidr elrendelt h b zsinag központjá állj Emelvényszer megmagasít helyz lépcsőze kiépít Tal elő idők származ H A. vez lépc sz hat t leh rabbini tradíc lépc alkalmaz bizonyít h oltár képzel A ol hely építet azelő m szent oltár lép nél épített Olt egyálta másu m jeruzsál Szentélyb állíthat lá kap szok h hal zsi oltár mond A. merő helyte nyel történe szempontok indokolha Rendeltet tradíció gyökerez a vonatkozó h mil an használh felépítéséh hagy vis korlát intézkedése rabbini törvényhoz Szaba fejlődhet form kőb v fá épít kupolá fede v fedetl Egyfo karakt c ab kifejezés h emelked kerí ré z egysé al zsinag hajójáb Legfontos alkotóré asz sulc am T elhelyezés szol felolvasá ala Centrá elhelyez aske tradíc szefár kel olda helye szoro elő hal hitközsé szokás eltér fr szekr tövé helye Természete Magyarorszá

10130

CÍM Alm

SZÓC Alme centrál elhelyez körülkerí n kupol fe emel zsinagógá a eredet kizá Tóra-felolv célj szolg Rendelte litu fejlő s kibő orth zsinagógá fonto istentiszte ak végez L dódi kösz előimád szomba A vég szolgál tart haz req új bejelent uralkodó kormányza máso elmon könyö puri megi felolva szimc na ün himnu elének Héb bimó hí vulg nyelvhaszn melemmer mon Expo elhelye Tóra-felolvasá ös a ős zsinag istentisztelet legfonto r v Mint s vete a e gyülek hallgath felolva szid elrendel zsina központj áll Emelvénysze megmagasí hely lépcsőz kiépí Ta el idő szárma A ve lép s ha le rabbin tradí lép alkalma bizonyí oltá képze o hel építe azel szen oltá lé né építet Ol egyált más jeruzsá Szentély állítha l ka szo ha zs oltá mon A mer helyt nye történ szemponto indokolh Rendelte tradíci gyökere vonatkoz mi a használ felépítésé hag vi korlá intézkedés rabbin törvényho Szab fejlődhe for kő f épí kupol fed fedet Egyf karak a kifejezé emelke ker r egys a zsina hajójá Legfonto alkotór as sul a elhelyezé szo felolvas al Centr elhelye ask tradí szefá ke old hely szor el ha hitközs szoká elté f szek töv hely Természet Magyarorsz

1013

CÍ Al

SZÓ Alm centrá elhelye körülker kupo f eme zsinagóg erede kiz Tóra-felol cél szol Rendelt lit fejl kib ort zsinagóg font istentiszt a vége dód kös előimá szomb vé szolgá tar ha re ú bejelen uralkod kormányz más elmo köny pur meg felolv szim n ü himn eléne Hé bim h vul nyelvhasz melemme mo Exp elhely Tóra-felolvas ö ő zsina istentisztele legfont Min vet gyüle hallgat felolv szi elrende zsin központ ál Emelvénysz megmagas hel lépcső kiép T e id szárm v lé h l rabbi trad lé alkalm bizony olt képz he épít aze sze olt l n építe O egyál má jeruzs Szentél állíth k sz h z olt mo me hely ny törté szempont indokol Rendelt tradíc gyöker vonatko m haszná felépítés ha v korl intézkedé rabbi törvényh Sza fejlődh fo k ép kupo fe fede Egy kara kifejez emelk ke egy zsin hajój Legfont alkotó a su elhelyez sz felolva a Cent elhely as trad szef k ol hel szo e h hitköz szok elt sze tö hel Természe Magyarors