10151.htm
CÍMSZÓ: Amórák
SZÓCIKK: Amórák (héb.
amóraim, a. m. szónoklók, magyarázok, az «amór», a. m. «mondani», «beszélni»
héber igéből), törvénymagyarázó tudósok s azok korszakának megjelölése Palesztinában
és Babilóniában. Az A. kifejezést a Talmud kétféle értelemben használja.
Egyrészt A.-nak hívták azokat, akik az akadémiákban az előadó tudós oldala
mellett állottak s annak rövid szövegmagyarázatát részletesen előadták,
interpretálták. Míg az előadó leginkább tiszta héber nyelven mondott véleményt,
addig az amóra az arameus dialektust használta. Azért ezt a hivatást a
«meturgeman» («az interpretáló», a «fordító») szóval is jelölték s a kettő a
különböző talmudszövegekben egyet jelent. Távolabbi és elterjedtebb
használatban az A. elnevezést úgy Palesztinában, mint Babilóniában valamennyi
kiváló tudósra s azok kartársaira alkalmazták 219 és 500 között, tehát a
tannaiták (l. o.) utáni korban, R. I. Juda pátriarcha halálától a Babiloni
Talmud befejezéséig. Az A. aktivitása főképen a Misna-szövegek megmagyarázására
terjedt ki, amelynél alapul vették R. I. Juda pátriarcha szövegezését, amelyet
viszont a szóbeli törvény hiteles szövegének tekintettek. Az A. tevékenységüket
főleg a következő városokban létesített akadémiákon fejtették ki: Tiberias,
Szepphorisz, Caesarea, Nehardea, Sura és Pumbadita. A főtárgy az A.
fejtegetéseiben magának a gyakran rendkívül tömör Misna-szakasznak
szövegmagyarázata és annak tartalmi megvitatása volt és pedig minden szempontból,
tekintettel a forrásokra, azok egybevetésére, esetleges ellentmondására.
Összehasonlították a kánont a Baraitákkal, döntéseket hoztak s esetleg új
eszmék, elvek alapján alkalmazták azokat akár tényleges, akár költött
jogesetekre. Akik ily módon tanítottak, azok voltak a tulajdonképpeni A.,
vagyis a Misna interpretálói. Jogi véleményeikben az A. nem voltak olyan
függetlenek, mint a tannaiták, mert nem érezték magukat elég tekintélyeseknek
arra, hogy a Misnában és Baraitákban foglalt döntéseknek ellentmondjanak. A
palesztinai A. a «Nászi» (fejedelem-elnök) rendelkezése folytán a «Rabbi» címet
viselték, míg a babilóniai A. a «Rab» vagy «Mar» címet. A palesztinai A.
egyszerű metodikájukkal és Misna-magyarázatukkal tűntek ki, míg a
babilóniaiaknál az élesebb dialektika a szembetűnő. Ezt különösen Pumbadita
akadémiáján fejlesztették, mely szőrszálhasogatásra való hajlandóságot már az
akkori közmondás is kigúnyolja: «Pumbaditában azt is tudják, hogyan megy át az
elefánt a tű fokán», ami azt jelentette, hogy túlzott dialektikájukkal az
abszolút lehetetlent, de ellenkezőjét is be tudták bizonyítani; oly körülmény,
ami a Talmud szellemével és logikájával ellenkezik. A babilóniai A. korát éppen
úgy, mint a tannaitákét, hat nemzedékre szokás felosztani, míg a palesztinai
A.-t háromra. Valamennyit a kiválóbb A. neveivel szokás megjelölni. Az A. száma
rendkívül nagy s akiknek tanításait a Talmud feljegyezte, azoknak neve is
1300-at tesz ki. A főbb A. és korszakaik:I. kor (219-279) Palesztinában: id. R.
Jannai, id. Jonathan, id. Osaia, Levi bar Sziszi, Chanina bar Chama, Chezekiah,
Jochanan bar Nappacha, Simon ben Lakis, Josua ben Levi, Simlai. I. kor
(219-257) Babilóniában: Sila (Nehardeában), Rab Abba Aréka (Sura), Mar Samuel
(Nehardea), Mar Ukba, főbíró Kafriban. II. kor (279-820) Palesztinában: R.
Eleazár ben Padat (Tiberiásban), Ammi és Assi (u. o.), Chijja bar Abba, Simeon
bar Abba, Abbahu (Caesarea), Zeira. II. kor (257-320.) R. Huna (Sura), Juda ben
Ezekiel (Pumbadita), Chiszda (Sura), Seset (Silhi), Nachman ben Jacob
(Nehardea), továbbá Rabba bar Chana és Ulla ben Ismáel. III. kor (320 - 359)
Palesztinában: R. Jeremia, Jóna és Jószé bar Zabda, mind a három Tibériásban.
Valószínűen ők fejezték be a Jeruzsálemi Talmudot. III. kor (u. a.)
Babilóniában: Rabba bar Huna (Sura), Rabba bar Nachman, Josef bar Chijja és
Abáje Nachmani (mind a három Pumbaditában), Rabba bar Josef b. Chama (Mahura),
Nachman ben Isaac (Pumbadita), Papa bar Chanan. IV. kor (375-427, csupán
Babilóniában): R. Asi (Sura) (egyik fő összeállítója a Babiloni Talmudnak), R.
Amemar (Nehardea), Zebid bar Osaja, Dimi bar Hineua, I. Rafrem, Kahana bar
Tachlifa, Mar Zutra, Juda Mani b. Salom (valamennyi Pumbeditában), Eliezer ben
Joszé, Joszé ben Abin, Tanchuma V.kor. (427-468): Mar Jemar, Idi bar Abin, Mar
bar Asi, Acha ha-Difta (valamennyi Surában), II. Rafram (Pumbedita). VI. kor
(468-500): Rabbina Bar Huna, az utolsó surai amóra és R. Jósé, az utolsó
pumbaditai amóra s az első szaboreus (l. Szaboreusok). A szaboreusok voltak
követői és folytatói az A.-nak s ők végezték a legvégső simításokat a
Talmudban. A felsorolt nevek valamennyije a legjelentékenyebb talmudszerzőké s
azoknak részletes életrajzi adataikat is tudjuk, működési helyeikkel. Mindazok,
akikről a korokat elnevezték, az iskolák vezetői voltak. Ők hagyták örökségül a
surai és pumbaditai akadémiákat, melyek az A. után még 700 évig virágoztak. L.
Akadémiák I. és Gáóni korszak. Irodalom. Bacher Vilmos, Agada der Babylonischen
Amorseer; u. a.: Agada der palestinesischen Amoraeer; H. Strack, Einleitung In
den Talmud; Mielziner, Introduction to the Talmud (1894); Abraham Zacuto,
Széfer Juchasin; Heilprin, Széder ha-Dorot; J. Fürst, Kultur- und
Litteraturgeschichte der Juden in Asien (Leipzig 1849); Rappaport, Erek Millin
(1852): Z. Frankel, Mobo ha-Jerusalmi (Breslau 1870); Weiss, Dor III.; Graetz,
Geschichte der Juden II.: A. Neubauer, Mediaeval Jevish Chronicles.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 151. címszó a lexikon =>
34. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10151.htm
CÍMSZÓ: Amórák
SZÓCIKK: Amórák héb. amóraim, a. m. szónoklók, magyarázok, az amór , a. m.
mondani , beszélni héber igéből , törvénymagyarázó tudósok s azok korszakának
megjelölése Palesztinában és Babilóniában. Az A. kifejezést a Talmud kétféle
értelemben használja. Egyrészt A.-nak hívták azokat, akik az akadémiákban az
előadó tudós oldala mellett állottak s annak rövid szövegmagyarázatát
részletesen előadták, interpretálták. Míg az előadó leginkább tiszta héber
nyelven mondott véleményt, addig az amóra az arameus dialektust használta. Azért
ezt a hivatást a meturgeman az interpretáló , a fordító szóval is jelölték s a
kettő a különböző talmudszövegekben egyet jelent. Távolabbi és elterjedtebb
használatban az A. elnevezést úgy Palesztinában, mint Babilóniában valamennyi
kiváló tudósra s azok kartársaira alkalmazták 219 és 500 között, tehát a
tannaiták l. o. utáni korban, R. I. Juda pátriarcha halálától a Babiloni Talmud
befejezéséig. Az A. aktivitása főképen a Misna-szövegek megmagyarázására
terjedt ki, amelynél alapul vették R. I. Juda pátriarcha szövegezését, amelyet
viszont a szóbeli törvény hiteles szövegének tekintettek. Az A. tevékenységüket
főleg a következő városokban létesített akadémiákon fejtették ki: Tiberias,
Szepphorisz, Caesarea, Nehardea, Sura és Pumbadita. A főtárgy az A. fejtegetéseiben
magának a gyakran rendkívül tömör Misna-szakasznak szövegmagyarázata és annak
tartalmi megvitatása volt és pedig minden szempontból, tekintettel a
forrásokra, azok egybevetésére, esetleges ellentmondására. Összehasonlították a
kánont a Baraitákkal, döntéseket hoztak s esetleg új eszmék, elvek alapján
alkalmazták azokat akár tényleges, akár költött jogesetekre. Akik ily módon
tanítottak, azok voltak a tulajdonképpeni A., vagyis a Misna interpretálói.
Jogi véleményeikben az A. nem voltak olyan függetlenek, mint a tannaiták, mert
nem érezték magukat elég tekintélyeseknek arra, hogy a Misnában és Baraitákban
foglalt döntéseknek ellentmondjanak. A palesztinai A. a Nászi fejedelem-elnök
rendelkezése folytán a Rabbi címet viselték, míg a babilóniai A. a Rab vagy Mar
címet. A palesztinai A. egyszerű metodikájukkal és Misna-magyarázatukkal tűntek
ki, míg a babilóniaiaknál az élesebb dialektika a szembetűnő. Ezt különösen
Pumbadita akadémiáján fejlesztették, mely szőrszálhasogatásra való
hajlandóságot már az akkori közmondás is kigúnyolja: Pumbaditában azt is
tudják, hogyan megy át az elefánt a tű fokán , ami azt jelentette, hogy túlzott
dialektikájukkal az abszolút lehetetlent, de ellenkezőjét is be tudták
bizonyítani; oly körülmény, ami a Talmud szellemével és logikájával ellenkezik.
A babilóniai A. korát éppen úgy, mint a tannaitákét, hat nemzedékre szokás
felosztani, míg a palesztinai A.-t háromra. Valamennyit a kiválóbb A. neveivel
szokás megjelölni. Az A. száma rendkívül nagy s akiknek tanításait a Talmud
feljegyezte, azoknak neve is 1300-at tesz ki. A főbb A. és korszakaik:I. kor
219-279 Palesztinában: id. R. Jannai, id. Jonathan, id. Osaia, Levi bar Sziszi,
Chanina bar Chama, Chezekiah, Jochanan bar Nappacha, Simon ben Lakis, Josua ben
Levi, Simlai. I. kor 219-257 Babilóniában: Sila Nehardeában , Rab Abba Aréka
Sura , Mar Samuel Nehardea , Mar Ukba, főbíró Kafriban. II. kor 279-820
Palesztinában: R. Eleazár ben Padat Tiberiásban , Ammi és Assi u. o. , Chijja
bar Abba, Simeon bar Abba, Abbahu Caesarea , Zeira. II. kor 257-320. R. Huna
Sura , Juda ben Ezekiel Pumbadita , Chiszda Sura , Seset Silhi , Nachman ben
Jacob Nehardea , továbbá Rabba bar Chana és Ulla ben Ismáel. III. kor 320 - 359
Palesztinában: R. Jeremia, Jóna és Jószé bar Zabda, mind a három Tibériásban.
Valószínűen ők fejezték be a Jeruzsálemi Talmudot. III. kor u. a. Babilóniában:
Rabba bar Huna Sura , Rabba bar Nachman, Josef bar Chijja és Abáje Nachmani
mind a három Pumbaditában , Rabba bar Josef b. Chama Mahura , Nachman ben Isaac
Pumbadita , Papa bar Chanan. IV. kor 375-427, csupán Babilóniában : R. Asi Sura
egyik fő összeállítója a Babiloni Talmudnak , R. Amemar Nehardea , Zebid bar
Osaja, Dimi bar Hineua, I. Rafrem, Kahana bar Tachlifa, Mar Zutra, Juda Mani b.
Salom valamennyi Pumbeditában , Eliezer ben Joszé, Joszé ben Abin, Tanchuma
V.kor. 427-468 : Mar Jemar, Idi bar Abin, Mar bar Asi, Acha ha-Difta valamennyi
Surában , II. Rafram Pumbedita . VI. kor 468-500 : Rabbina Bar Huna, az utolsó
surai amóra és R. Jósé, az utolsó pumbaditai amóra s az első szaboreus l.
Szaboreusok . A szaboreusok voltak követői és folytatói az A.-nak s ők végezték
a legvégső simításokat a Talmudban. A felsorolt nevek valamennyije a
legjelentékenyebb talmudszerzőké s azoknak részletes életrajzi adataikat is tudjuk,
működési helyeikkel. Mindazok, akikről a korokat elnevezték, az iskolák vezetői
voltak. Ők hagyták örökségül a surai és pumbaditai akadémiákat, melyek az A.
után még 700 évig virágoztak. L. Akadémiák I. és Gáóni korszak. Irodalom.
Bacher Vilmos, Agada der Babylonischen Amorseer; u. a.: Agada der
palestinesischen Amoraeer; H. Strack, Einleitung In den Talmud; Mielziner,
Introduction to the Talmud 1894 ; Abraham Zacuto, Széfer Juchasin; Heilprin,
Széder ha-Dorot; J. Fürst, Kultur- und Litteraturgeschichte der Juden in Asien
Leipzig 1849 ; Rappaport, Erek Millin 1852 : Z. Frankel, Mobo ha-Jerusalmi
Breslau 1870 ; Weiss, Dor III.; Graetz, Geschichte der Juden II.: A. Neubauer,
Mediaeval Jevish Chronicles.
10151.ht
CÍMSZÓ Amórá
SZÓCIKK Amórá héb amóraim a m szónoklók magyarázok a amó a m mondan beszéln
hébe igébő törvénymagyaráz tudóso azo korszakána megjelölés Palesztinába é
Babilóniában A A kifejezés Talmu kétfél értelembe használja Egyrész A.-na hívtá
azokat aki a akadémiákba a előad tudó oldal mellet állotta anna rövi
szövegmagyarázatá részletese előadták interpretálták Mí a előad leginkáb tiszt
hébe nyelve mondot véleményt addi a amór a arameu dialektus használta Azér ez
hivatás meturgema a interpretál fordít szóva i jelölté kett különböz talmudszövegekbe
egye jelent Távolabb é elterjedteb használatba a A elnevezés úg Palesztinában
min Babilóniába valamenny kivál tudósr azo kartársair alkalmaztá 21 é 50 között
tehá tannaitá l o után korban R I Jud pátriarch halálátó Babilon Talmu
befejezéséig A A aktivitás főképe Misna-szövege megmagyarázásár terjed ki
amelyné alapu vetté R I Jud pátriarch szövegezését amelye viszon szóbel törvén
hitele szövegéne tekintettek A A tevékenységüke főle következ városokba
létesítet akadémiáko fejtetté ki Tiberias Szepphorisz Caesarea Nehardea Sur é
Pumbadita főtárg a A fejtegetéseibe magána gyakra rendkívü tömö Misna-szakaszna
szövegmagyarázat é anna tartalm megvitatás vol é pedi minde szempontból
tekintette forrásokra azo egybevetésére esetlege ellentmondására Összehasonlítottá
kánon Baraitákkal döntéseke hozta esetle ú eszmék elve alapjá alkalmaztá azoka
aká tényleges aká költöt jogesetekre Aki il módo tanítottak azo volta
tulajdonképpen A. vagyi Misn interpretálói Jog véleményeikbe a A ne volta olya
függetlenek min tannaiták mer ne érezté maguka elé tekintélyesekne arra hog
Misnába é Baraitákba foglal döntésekne ellentmondjanak palesztina A Nász
fejedelem-elnö rendelkezés folytá Rabb címe viselték mí babilónia A Ra vag Ma
címet palesztina A egyszer metodikájukka é Misna-magyarázatukka tűnte ki mí
babilóniaiakná a éleseb dialektik szembetűnő Ez különöse Pumbadit akadémiájá
fejlesztették mel szőrszálhasogatásr val hajlandóságo má a akkor közmondá i
kigúnyolja Pumbaditába az i tudják hogya meg á a elefán t foká am az jelentette
hog túlzot dialektikájukka a abszolú lehetetlent d ellenkezőjé i b tudtá
bizonyítani ol körülmény am Talmu szelleméve é logikájáva ellenkezik babilónia
A korá éppe úgy min tannaitákét ha nemzedékr szoká felosztani mí palesztina A.-
háromra Valamennyi kiválób A neveive szoká megjelölni A A szám rendkívü nag
akikne tanításai Talmu feljegyezte azokna nev i 1300-a tes ki főb A é
korszakaik:I ko 219-27 Palesztinában id R Jannai id Jonathan id Osaia Lev ba
Sziszi Chanin ba Chama Chezekiah Jochana ba Nappacha Simo be Lakis Josu be Levi
Simlai I ko 219-25 Babilóniában Sil Nehardeába Ra Abb Arék Sur Ma Samue Neharde
Ma Ukba főbír Kafriban II ko 279-82 Palesztinában R Eleazá be Pada Tiberiásba
Amm é Ass u o Chijj ba Abba Simeo ba Abba Abbah Caesare Zeira II ko 257-320 R
Hun Sur Jud be Ezekie Pumbadit Chiszd Sur Sese Silh Nachma be Jaco Neharde
tovább Rabb ba Chan é Ull be Ismáel III ko 32 35 Palesztinában R Jeremia Jón é
Jósz ba Zabda min háro Tibériásban Valószínűe ő fejezté b Jeruzsálem Talmudot
III ko u a Babilóniában Rabb ba Hun Sur Rabb ba Nachman Jose ba Chijj é Abáj
Nachman min háro Pumbaditába Rabb ba Jose b Cham Mahur Nachma be Isaa Pumbadit
Pap ba Chanan IV ko 375-427 csupá Babilóniába R As Sur egyi f összeállítój
Babilon Talmudna R Amema Neharde Zebi ba Osaja Dim ba Hineua I Rafrem Kahan ba
Tachlifa Ma Zutra Jud Man b Salo valamenny Pumbeditába Elieze be Joszé Josz be
Abin Tanchum V.kor 427-46 Ma Jemar Id ba Abin Ma ba Asi Ach ha-Dift valamenny
Surába II Rafra Pumbedit VI ko 468-50 Rabbin Ba Huna a utols sura amór é R Jósé
a utols pumbadita amór a els szaboreu l Szaboreuso szaboreuso volta követő é
folytató a A.-na ő végezté legvégs simításoka Talmudban felsorol neve
valamennyij legjelentékenyeb talmudszerzők azokna részlete életrajz adataika i
tudjuk működés helyeikkel Mindazok akikrő koroka elnevezték a iskolá vezető
voltak Ő hagytá örökségü sura é pumbadita akadémiákat melye a A utá mé 70 évi
virágoztak L Akadémiá I é Gáón korszak Irodalom Bache Vilmos Agad de
Babylonische Amorseer u a. Agad de palestinesische Amoraeer H Strack Einleitun
I de Talmud Mielziner Introductio t th Talmu 189 Abraha Zacuto Széfe Juchasin
Heilprin Széde ha-Dorot J Fürst Kultur un Litteraturgeschicht de Jude i Asie
Leipzi 184 Rappaport Ere Milli 185 Z Frankel Mob ha-Jerusalm Bresla 187 Weiss
Do III. Graetz Geschicht de Jude II. A Neubauer Mediaeva Jevis Chronicles
10151.h
CÍMSZ Amór
SZÓCIK Amór hé amórai szónokló magyarázo am monda beszél héb igéb
törvénymagyará tudós az korszakán megjelölé Palesztináb Babilóniába kifejezé
Talm kétfé értelemb használj Egyrés A.-n hívt azoka ak akadémiákb előa tud olda
melle állott ann röv szövegmagyarázat részletes előadtá interpretáltá M előa
leginká tisz héb nyelv mondo vélemény add amó arame dialektu használt Azé e
hivatá meturgem interpretá fordí szóv jelölt ket különbö talmudszövegekb egy
jelen Távolab elterjedte használatb elnevezé ú Palesztinába mi Babilóniáb
valamenn kivá tudós az kartársai alkalmazt 2 5 közöt teh tannait utá korba Ju
pátriarc halálát Babilo Talm befejezéséi aktivitá főkép Misna-szöveg
megmagyarázásá terje k amelyn alap vett Ju pátriarc szövegezésé amely viszo
szóbe törvé hitel szövegén tekintette tevékenységük fől követke városokb
létesíte akadémiák fejtett k Tiberia Szepphoris Caesare Neharde Su Pumbadit
főtár fejtegetéseib magán gyakr rendkív töm Misna-szakaszn szövegmagyaráza ann
tartal megvitatá vo ped mind szempontbó tekintett forrásokr az egybevetésér
esetleg ellentmondásár Összehasonlított káno Baraitákka döntések hozt esetl
eszmé elv alapj alkalmazt azok ak ténylege ak költö jogesetekr Ak i mód
tanította az volt tulajdonképpe A vagy Mis interpretáló Jo véleményeikb n volt
oly függetlene mi tannaitá me n érezt maguk el tekintélyesekn arr ho Misnáb
Baraitákb fogla döntésekn ellentmondjana palesztin Nás fejedelem-eln rendelkezé
folyt Rab cím viselté m babilóni R va M címe palesztin egysze metodikájukk
Misna-magyarázatukk tűnt k m babilóniaiakn élese dialekti szembetűn E különös
Pumbadi akadémiáj fejlesztetté me szőrszálhasogatás va hajlandóság m akko
közmond kigúnyolj Pumbaditáb a tudjá hogy me elefá fok a a jelentett ho túlzo
dialektikájukk abszol lehetetlen ellenkezőj tudt bizonyítan o körülmén a Talm
szellemév logikájáv ellenkezi babilóni kor épp úg mi tannaitáké h nemzedék szok
felosztan m palesztin A. háromr Valamenny kiváló neveiv szok megjelöln szá
rendkív na akikn tanítása Talm feljegyezt azokn ne 1300- te k fő korszakaik: k
219-2 Palesztinába i Janna i Jonatha i Osai Le b Szisz Chani b Cham Chezekia
Jochan b Nappach Sim b Laki Jos b Lev Simla k 219-2 Babilóniába Si Nehardeáb R
Ab Aré Su M Samu Nehard M Ukb főbí Kafriba I k 279-8 Palesztinába Eleaz b Pad
Tiberiásb Am As Chij b Abb Sime b Abb Abba Caesar Zeir I k 257-32 Hu Su Ju b
Ezeki Pumbadi Chisz Su Ses Sil Nachm b Jac Nehard továb Rab b Cha Ul b Ismáe II
k 3 3 Palesztinába Jeremi Jó Jós b Zabd mi hár Tibériásba Valószínű fejezt
Jeruzsále Talmudo II k Babilóniába Rab b Hu Su Rab b Nachma Jos b Chij Abá
Nachma mi hár Pumbaditáb Rab b Jos Cha Mahu Nachm b Isa Pumbadi Pa b Chana I k
375-42 csup Babilóniáb A Su egy összeállító Babilo Talmudn Amem Nehard Zeb b
Osaj Di b Hineu Rafre Kaha b Tachlif M Zutr Ju Ma Sal valamenn Pumbeditáb Eliez
b Josz Jos b Abi Tanchu V.ko 427-
10151.
CÍMS Amó
SZÓCI Amó h amóra szónokl magyaráz a mond beszé hé igé törvénymagyar tudó a
korszaká megjelöl Palesztiná Babilóniáb kifejez Tal kétf értelem használ Egyré
A.- hív azok a akadémiák elő tu old mell állot an rö szövegmagyaráza részlete
előadt interpretált elő legink tis hé nyel mond vélemén ad am aram dialekt
használ Az hivat meturge interpret ford szó jelöl ke különb talmudszövegek eg
jele Távola elterjedt használat elnevez Palesztináb m Babilóniá valamen kiv
tudó a kartársa alkalmaz közö te tannai ut korb J pátriar halálá Babil Tal
befejezésé aktivit főké Misna-szöve megmagyarázás terj amely ala vet J pátriar
szövegezés amel visz szób törv hite szövegé tekintett tevékenységü fő követk
városok létesít akadémiá fejtet Tiberi Szepphori Caesar Nehard S Pumbadi főtá
fejtegetései magá gyak rendkí tö Misna-szakasz szövegmagyaráz an tarta megvitat
v pe min szempontb tekintet források a egybevetésé esetle ellentmondásá
Összehasonlítot kán Baraitákk döntése hoz eset eszm el alap alkalmaz azo a
tényleg a költ jogesetek A mó tanított a vol tulajdonképp vag Mi interpretál J
véleményeik vol ol független m tannait m érez magu e tekintélyesek ar h Misná
Baraiták fogl döntések ellentmondjan paleszti Ná fejedelem-el rendelkez foly Ra
cí viselt babilón v cím paleszti egysz metodikájuk Misna-magyarázatuk tűn
babilóniaiak éles dialekt szembetű különö Pumbad akadémiá fejlesztett m
szőrszálhasogatá v hajlandósá akk közmon kigúnyol Pumbaditá tudj hog m elef fo
jelentet h túlz dialektikájuk abszo lehetetle ellenkező tud bizonyíta körülmé
Tal szellemé logikájá ellenkez babilón ko ép ú m tannaiták nemzedé szo feloszta
paleszti A három Valamenn kivál nevei szo megjelöl sz rendkí n akik tanítás Tal
feljegyez azok n 1300 t f korszakaik 219- Palesztináb Jann Jonath Osa L Szis
Chan Cha Chezeki Jocha Nappac Si Lak Jo Le Siml 219- Babilóniáb S Nehardeá A Ar
S Sam Nehar Uk főb Kafrib 279- Palesztináb Elea Pa Tiberiás A A Chi Ab Sim Ab
Abb Caesa Zei 257-3 H S J Ezek Pumbad Chis S Se Si Nach Ja Nehar tová Ra Ch U
Ismá I Palesztináb Jerem J Jó Zab m há Tibériásb Valószín fejez Jeruzsál Talmud
I Babilóniáb Ra H S Ra Nachm Jo Chi Ab Nachm m há Pumbaditá Ra Jo Ch Mah Nach
Is Pumbad P Chan 375-4 csu Babilóniá S eg összeállít Babil Talmud Ame Nehar Ze
Osa D Hine Rafr Kah Tachli Zut J M Sa valamen Pumbeditá Elie Jos Jo Ab Tanch
V.k 427- Jem Ab A A ha-Di valamen Surá Raf Pumbed 468- Rabb Hu uto su am Jó uto
pumbadi am e szabor Szaboreu szaboreu vol köve folyta A.- végez legvé simításo
Talmudb felsor ne valamenny legjelentékeny talmudszerz azok részle életra
adatai tudj működ helyeikk Mindaz akik koro elnevezt isko veze volt hagy öröksé
su pumbadi akadémiák mel u é virágozt Akadém Gá korsz Irodal Bac Vilm Ag
Babylonisc Amorse Ag palestinesisc Amorae Stra Einleit Talm Mielzin Introduct
Tal 1 Abra Zacu Szé Juchas Heilpr Szé ha-Dor Für Kult Litteraturgeschic Ju As
Leip 1 Rappapo E Mil 1 Frank M ha-Jerusa Bres 1 Wei II Grae Geschic Ju I Neubau
Mediae Jev Chronicl
10151
CÍM Am
SZÓC Am amór szónok magyará mon besz h ig törvénymagya tud korszak megjelö
Palesztin Babilóniá kifeje Ta két értele haszná Egyr A. hí azo akadémiá el t ol
mel állo a r szövegmagyaráz részlet előad interpretál el legin ti h nye mon
vélemé a a ara dialek haszná A hiva meturg interpre for sz jelö k külön
talmudszövege e jel Távol elterjed használa elneve Palesztiná Babilóni valame
ki tud kartárs alkalma köz t tanna u kor pátria halál Babi Ta befejezés aktivi
fők Misna-szöv megmagyarázá ter amel al ve pátria szövegezé ame vis szó tör hit
szöveg tekintet tevékenység f követ városo létesí akadémi fejte Tiber Szepphor
Caesa Nehar Pumbad főt fejtegetése mag gya rendk t Misna-szakas szövegmagyará a
tart megvita p mi szempont tekinte forráso egybevetés esetl ellentmondás
Összehasonlíto ká Baraiták döntés ho ese esz e ala alkalma az tényle köl
jogesete m tanítot vo tulajdonkép va M interpretá véleményei vo o függetle tannai
ére mag tekintélyese a Misn Baraitá fog döntése ellentmondja paleszt N
fejedelem-e rendelke fol R c visel babiló cí paleszt egys metodikáju
Misna-magyarázatu tű babilóniaia éle dialek szembet külön Pumba akadémi
fejlesztet szőrszálhasogat hajlandós ak közmo kigúnyo Pumbadit tud ho ele f
jelente túl dialektikáju absz lehetetl ellenkez tu bizonyít körülm Ta szellem
logikáj ellenke babiló k é tannaitá nemzed sz feloszt paleszt háro Valamen kivá
neve sz megjelö s rendk aki tanítá Ta feljegye azo 130 korszakai 219 Palesztiná
Jan Jonat Os Szi Cha Ch Chezek Joch Nappa S La J L Sim 219 Babilóniá Neharde A
Sa Neha U fő Kafri 279 Palesztiná Ele P Tiberiá Ch A Si A Ab Caes Ze 257- Eze
Pumba Chi S S Nac J Neha tov R C Ism Palesztiná Jere J Za h Tibériás Valószí feje
Jeruzsá Talmu Babilóniá R R Nach J Ch A Nach h Pumbadit R J C Ma Nac I Pumba
Cha 375- cs Babilóni e összeállí Babi Talmu Am Neha Z Os Hin Raf Ka Tachl Zu S
valame Pumbedit Eli Jo J A Tanc V. 427 Je A ha-D valame Sur Ra Pumbe 468 Rab H
ut s a J ut pumbad a szabo Szabore szabore vo köv folyt A. vége legv simítás
Talmud felso n valamenn legjelentéken talmudszer azo részl életr adata tud műkö
helyeik Minda aki kor elnevez isk vez vol hag öröks s pumbad akadémiá me
virágoz Akadé G kors Iroda Ba Vil A Babylonis Amors A palestinesis Amora Str
Einlei Tal Mielzi Introduc Ta Abr Zac Sz Jucha Heilp Sz ha-Do Fü Kul
Litteraturgeschi J A Lei Rappap Mi Fran ha-Jerus Bre We I Gra Geschi J Neuba
Media Je Chronic
1015
CÍ A
SZÓ A amó szóno magyar mo bes i törvénymagy tu korsza megjel Paleszti
Babilóni kifej T ké értel haszn Egy A h az akadémi e o me áll szövegmagyará
részle előa interpretá e legi t ny mo vélem ar diale haszn hiv metur interpr fo
s jel külö talmudszöveg je Távo elterje használ elnev Palesztin Babilón valam k
tu kartár alkalm kö tann ko pátri halá Bab T befejezé aktiv fő Misna-szö
megmagyaráz te ame a v pátri szövegez am vi sz tö hi szöve tekinte tevékenysé
köve város létes akadém fejt Tibe Szeppho Caes Neha Pumba fő fejtegetés ma gy
rend Misna-szaka szövegmagyar tar megvit m szempon tekint forrás egybeveté eset
ellentmondá Összehasonlít k Baraitá dönté h es es al alkalm a tényl kö jogeset
taníto v tulajdonké v interpret véleménye v függetl tanna ér ma tekintélyes Mis
Barait fo döntés ellentmondj palesz fejedelem- rendelk fo vise babil c palesz
egy metodikáj Misna-magyarázat t babilóniai él diale szembe külö Pumb akadém
fejleszte szőrszálhasoga hajlandó a közm kigúny Pumbadi tu h el jelent tú
dialektikáj abs lehetet ellenke t bizonyí körül T szelle logiká ellenk babil
tannait nemze s felosz palesz hár Valame kiv nev s megjel rend ak tanít T
feljegy az 13 korszaka 21 Palesztin Ja Jona O Sz Ch C Cheze Joc Napp L Si 21
Babilóni Nehard S Neh f Kafr 27 Palesztin El Tiberi C S A Cae Z 257 Ez Pumb Ch
Na Neh to Is Palesztin Jer Z Tibériá Valósz fej Jeruzs Talm Babilóni Nac C Nac
Pumbadi M Na Pumb Ch 375 c Babilón összeáll Bab Talm A Neh O Hi Ra K Tach Z
valam Pumbedi El J Tan V 42 J ha- valam Su R Pumb 46 Ra u u pumba szab Szabor
szabor v kö foly A vég leg simítá Talmu fels valamen legjelentéke talmudsze az
rész élet adat tu műk helyei Mind ak ko elneve is ve vo ha örök pumba akadémi m
virágo Akad kor Irod B Vi Babyloni Amor palestinesi Amor St Einle Ta Mielz
Introdu T Ab Za S Juch Heil S ha-D F Ku Litteraturgesch Le Rappa M Fra ha-Jeru
Br W Gr Gesch Neub Medi J Chroni