10155.htm

CÍMSZÓ: Analfabéták

SZÓCIKK: Analfabéták. Az egyes országok statisztikai kimutatásai azokról az egyénekről, akik írni vagy olvasni nem tudnak, általában nem szoktak pontosak lenni. Ami pedig a különböző országokban lakó zsidóság héber írni és olvasni tudását illeti, erre nézve a statisztika még hozzávetőleges tájékoztatást sem tud nyújtani. A zsidó ókorban az írás és olvasás tudománya annyira elterjedt volt, hogy a Bibliában és a régi iratokban meglehetősen kevés utalást találunk az A.-ra. Josephus Flavius írja: «Nálunk minden gyermek köteles olvasni tanulni, ezért a legritkábban található olyan zsidó fiú, aki ne tudna olvasni, ami természetes is, ha meggondoljuk, hogy a szegény zsidó apák inkább a szájuktól megvonják a falatot, csakhogy gyermekeiket taníttassák». Ami a diaszpórában az egyes államnyelveken való írni és olvasni tudást illeti, különösen Európában a zsidó A. száma általában kevesebb volt, mint a nem zsidóké. Hogy az arányszám ilyen kedvező legyen, azon a legjelentékenyebb egyházi vezető férfiak céltudatosan dolgoztak. Hogy csak egy példát említsünk, 1628-ban Rabbi Joel Serkes a következő felhívást intézte a krakkói Talmud Tórához: «A tanulók kötelesek a nem héber nyelveket úgy szóban, mint írásban elsajátítania. 1902-3. az Egyesült Államok bevándoroltjairól megjelent egy A.-statisztika. Eszerint első helyen állnak a finnek 1%-os arányszámmal, a magyarok közül 9-5%, míg a zsidók közt l9-7% az analfabéta. Ezt a meglehetősen magas arányszámot az magyarázza meg, hogy a zsidók többnyire családostul vándorolnak ki s így köztük mindig nagyszámban vannak még nem iskolaköteles gyermekek. Egy másik, a század elején készített statisztikai kimutatás szerint pl. Budapesten minden száz zsidó férfi közül 15, ugyanennyi nem zsidó férfi közül 20 volt analfabéta. De minden országban kedvezőbb a zsidó A. arányszáma, mint a nem zsidóké. Az A. elleni küzdelemben nagy sikereket ért el Gabel Gyula (l. o.) budapesti tanító, akinek az osztrák-magyar hadügyminisztérium megbízásából írt ABC könyvét 11 nyelvre lefordították.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 155. címszó a lexikon => 36. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10155.htm

CÍMSZÓ: Analfabéták

SZÓCIKK: Analfabéták. Az egyes országok statisztikai kimutatásai azokról az egyénekről, akik írni vagy olvasni nem tudnak, általában nem szoktak pontosak lenni. Ami pedig a különböző országokban lakó zsidóság héber írni és olvasni tudását illeti, erre nézve a statisztika még hozzávetőleges tájékoztatást sem tud nyújtani. A zsidó ókorban az írás és olvasás tudománya annyira elterjedt volt, hogy a Bibliában és a régi iratokban meglehetősen kevés utalást találunk az A.-ra. Josephus Flavius írja: Nálunk minden gyermek köteles olvasni tanulni, ezért a legritkábban található olyan zsidó fiú, aki ne tudna olvasni, ami természetes is, ha meggondoljuk, hogy a szegény zsidó apák inkább a szájuktól megvonják a falatot, csakhogy gyermekeiket taníttassák . Ami a diaszpórában az egyes államnyelveken való írni és olvasni tudást illeti, különösen Európában a zsidó A. száma általában kevesebb volt, mint a nem zsidóké. Hogy az arányszám ilyen kedvező legyen, azon a legjelentékenyebb egyházi vezető férfiak céltudatosan dolgoztak. Hogy csak egy példát említsünk, 1628-ban Rabbi Joel Serkes a következő felhívást intézte a krakkói Talmud Tórához: A tanulók kötelesek a nem héber nyelveket úgy szóban, mint írásban elsajátítania. 1902-3. az Egyesült Államok bevándoroltjairól megjelent egy A.-statisztika. Eszerint első helyen állnak a finnek 1%-os arányszámmal, a magyarok közül 9-5%, míg a zsidók közt l9-7% az analfabéta. Ezt a meglehetősen magas arányszámot az magyarázza meg, hogy a zsidók többnyire családostul vándorolnak ki s így köztük mindig nagyszámban vannak még nem iskolaköteles gyermekek. Egy másik, a század elején készített statisztikai kimutatás szerint pl. Budapesten minden száz zsidó férfi közül 15, ugyanennyi nem zsidó férfi közül 20 volt analfabéta. De minden országban kedvezőbb a zsidó A. arányszáma, mint a nem zsidóké. Az A. elleni küzdelemben nagy sikereket ért el Gabel Gyula l. o. budapesti tanító, akinek az osztrák-magyar hadügyminisztérium megbízásából írt ABC könyvét 11 nyelvre lefordították.

10155.ht

CÍMSZÓ Analfabétá

SZÓCIKK Analfabéták A egye országo statisztika kimutatása azokró a egyénekről aki írn vag olvasn ne tudnak általába ne szokta pontosa lenni Am pedi különböz országokba lak zsidósá hébe írn é olvasn tudásá illeti err nézv statisztik mé hozzávetőlege tájékoztatás se tu nyújtani zsid ókorba a írá é olvasá tudomány annyir elterjed volt hog Bibliába é rég iratokba meglehetőse kevé utalás találun a A.-ra Josephu Flaviu írja Nálun minde gyerme kötele olvasn tanulni ezér legritkábba találhat olya zsid fiú ak n tudn olvasni am természete is h meggondoljuk hog szegén zsid apá inkáb szájuktó megvonjá falatot csakhog gyermekeike taníttassá Am diaszpórába a egye államnyelveke val írn é olvasn tudás illeti különöse Európába zsid A szám általába keveseb volt min ne zsidóké Hog a arányszá ilye kedvez legyen azo legjelentékenyeb egyház vezet férfia céltudatosa dolgoztak Hog csa eg példá említsünk 1628-ba Rabb Joe Serke következ felhívás intézt krakkó Talmu Tórához tanuló kötelese ne hébe nyelveke úg szóban min írásba elsajátítania 1902-3 a Egyesül Államo bevándoroltjairó megjelen eg A.-statisztika Eszerin els helye állna finne 1%-o arányszámmal magyaro közü 9-5% mí zsidó köz l9-7 a analfabéta Ez meglehetőse maga arányszámo a magyarázz meg hog zsidó többnyir családostu vándorolna k íg köztü mindi nagyszámba vanna mé ne iskolakötele gyermekek Eg másik száza elejé készítet statisztika kimutatá szerin pl Budapeste minde szá zsid férf közü 15 ugyanenny ne zsid férf közü 2 vol analfabéta D minde országba kedvezőb zsid A arányszáma min ne zsidóké A A ellen küzdelembe nag sikereke ér e Gabe Gyul l o budapest tanító akine a osztrák-magya hadügyminisztériu megbízásábó ír AB könyvé 1 nyelvr lefordították

10155.h

CÍMSZ Analfabét

SZÓCIK Analfabétá egy ország statisztik kimutatás azokr egyénekrő ak ír va olvas n tudna általáb n szokt pontos lenn A ped különbö országokb la zsidós héb ír olvas tudás illet er néz statiszti m hozzávetőleg tájékoztatá s t nyújtan zsi ókorb ír olvas tudomán annyi elterje vol ho Bibliáb ré iratokb meglehetős kev utalá találu A.-r Joseph Flavi írj Nálu mind gyerm kötel olvas tanuln ezé legritkább találha oly zsi fi a tud olvasn a természet i meggondolju ho szegé zsi ap inká szájukt megvonj falato csakho gyermekeik taníttass A diaszpóráb egy államnyelvek va ír olvas tudá illet különös Európáb zsi szá általáb kevese vol mi n zsidók Ho aránysz ily kedve legye az legjelentékenye egyhá veze férfi céltudatos dolgozta Ho cs e péld említsün 1628-b Rab Jo Serk követke felhívá intéz krakk Talm Tóráho tanul köteles n héb nyelvek ú szóba mi írásb elsajátítani 1902- Egyesü Állam bevándoroltjair megjele e A.-statisztik Eszeri el hely álln finn 1%- arányszámma magyar köz 9-5 m zsid kö l9- analfabét E meglehetős mag arányszám magyaráz me ho zsid többnyi családost vándoroln í közt mind nagyszámb vann m n iskolakötel gyermeke E mási száz elej készíte statisztik kimutat szeri p Budapest mind sz zsi fér köz 1 ugyanenn n zsi fér köz vo analfabét mind országb kedvező zsi arányszám mi n zsidók elle küzdelemb na sikerek é Gab Gyu budapes tanít akin osztrák-magy hadügyminisztéri megbízásáb í A könyv nyelv lefordítottá

10155.

CÍMS Analfabé

SZÓCI Analfabét eg orszá statiszti kimutatá azok egyénekr a í v olva tudn általá szok ponto len pe különb országok l zsidó hé í olva tudá ille e né statiszt hozzávetőle tájékoztat nyújta zs ókor í olva tudomá anny elterj vo h Bibliá r iratok meglehető ke utal talál A.- Josep Flav ír Nál min gyer köte olva tanul ez legritkáb találh ol zs f tu olvas természe meggondolj h szeg zs a ink szájuk megvon falat csakh gyermekei taníttas diaszpórá eg államnyelve v í olva tud ille különö Európá zs sz általá keves vo m zsidó H aránys il kedv legy a legjelentékeny egyh vez férf céltudato dolgozt H c pél említsü 1628- Ra J Ser követk felhív inté krak Tal Tóráh tanu kötele hé nyelve szób m írás elsajátítan 1902 Egyes Álla bevándoroltjai megjel A.-statiszti Eszer e hel áll fin 1% arányszámm magya kö 9- zsi k l9 analfabé meglehető ma arányszá magyará m h zsi többny családos vándorol köz min nagyszám van iskolaköte gyermek más szá ele készít statiszti kimuta szer Budapes min s zs fé kö ugyanen zs fé kö v analfabé min ország kedvez zs arányszá m zsidó ell küzdelem n sikere Ga Gy budape taní aki osztrák-mag hadügyminisztér megbízásá köny nyel lefordított

10155

CÍM Analfab

SZÓC Analfabé e orsz statiszt kimutat azo egyének olv tud által szo pont le p külön országo zsid h olv tud ill n statisz hozzávetől tájékozta nyújt z óko olv tudom ann elter v Bibli irato meglehet k uta talá A. Jose Fla í Ná mi gye köt olv tanu e legritká talál o z t olva termész meggondol sze z in száju megvo fala csak gyermeke tanítta diaszpór e államnyelv olv tu ill külön Európ z s által keve v zsid arány i ked leg legjelentéken egy ve fér céltudat dolgoz pé említs 1628 R Se követ felhí int kra Ta Tórá tan kötel h nyelv szó írá elsajátíta 190 Egye Áll bevándoroltja megje A.-statiszt Esze he ál fi 1 arányszám magy k 9 zs l analfab meglehet m aránysz magyar zs többn családo vándoro kö mi nagyszá va iskolaköt gyerme má sz el készí statiszt kimut sze Budape mi z f k ugyane z f k analfab mi orszá kedve z aránysz zsid el küzdele siker G G budap tan ak osztrák-ma hadügyminiszté megbízás kön nye lefordítot

1015

CÍ Analfa

SZÓ Analfab ors statisz kimuta az egyéne ol tu álta sz pon l külö ország zsi ol tu il statis hozzávető tájékozt nyúj ók ol tudo an elte Bibl irat meglehe ut tal A Jos Fl N m gy kö ol tan legritk talá olv termés meggondo sz i száj megv fal csa gyermek tanítt diaszpó államnyel ol t il külö Euró álta kev zsi arán ke le legjelentéke eg v fé céltuda dolgo p említ 162 S köve felh in kr T Tór ta köte nyel sz ír elsajátít 19 Egy Ál bevándoroltj megj A.-statisz Esz h á f arányszá mag z analfa meglehe aránys magya z több család vándor k m nagysz v iskolakö gyerm m s e kész statisz kimu sz Budap m ugyan analfa m orsz kedv aránys zsi e küzdel sike buda ta a osztrák-m hadügyminiszt megbízá kö ny lefordíto