10165.htm

CÍMSZÓ: Antikrisztus

SZÓCIKK: Antikrisztus, a keresztény eschatológia egyik legfontosabb alakja, a Messiás ellentéte s magának Istennek is ellensége. Neve először János evangélistánál fordul elő (I. János 2. 18, 22; 4. 3; II. János 7), de a fogalom a régebbi zsidó teológiából vétetett, amely viszont valószínűen a babiloni chaosz-mítosztól eredt. Említi továbbá Pál is a Thesszaliakhoz írt lev. (II. 1-12), ahol már értelme megfelel a Messiás ellenfelének s ez az eszme megtalálható csirájában az Ó-testamentumban és a zsidó apokrifáknál (Dániel 7. 25, 9. 27, 11. 36; Jesája 14. 13; Ezékiel 28. 2, 14; I. Makkab. 14. 14). Pál «törvénytelen»-nek, azaz ellenesnek (Ánomosz) nevezi az ál-messiást, aki a Jeruzsálemi Templomba fog beülni (v. ö.: Ezékiel 28. 14) «s mint Isten mutatja majd magát». Valószínűtlen, hogy Pál ezalatt akár zsidót, akár pedig a római császárokat értette, mert a gonosz fogalmának megtestesülésére vonatkozó A.-eszme politikai gondolat s A. ehhez képest nem is politikai személy. Az egész A.-gondolat csupán a rabbinikus eschatológia segélyével érthető meg. A Szanhedrin-traktátus (98a) szerint a Messiás addig nem fog megjelenni, amíg az egész világ vagy «teljesen igazságos» vagy «egészen gonosz» nem lesz. Pál régebbi leveleiben még optimista volt s a kereszténység rapid bódítására gondolt, de később ez alaptalannak bizonyult s ekkor veti fel a Messiási-kort akadályozó hatalom, azaz az A. gondolatát. Azt, hogy a Messiás végül is levágja az A.-t, Pál Jesája prófétától (11. 4) vette oly módon, ahogy ezt a Targum interpretálja. Még az A.-név is zsidó eredetű; a fent említett «Anomosz» (törvényellenes) nem más, mint «Béliál», tehát ugyanaz, akit Pál egy más helyt ugyanilyen nevén, mint A.-t említ a II. Korinth. 6. 15-ben. A «Beliál»-t a rabbik a «béli» (nélkül) és «ol» (iga) összetételéből magyarázzák már a Pál előtti időkben, tehát a bibliai Beliál azt jelenti, aki nem fogadja el a Törvényt (Szifré Deuter. 92; Tanna El R. 3.; Midras Sámuel 6.). A kereszténység előtti időkben a zsidóknál volt olyan babona is a nép közt, mely azt hitte, hogy ha nem jön el a Messiás, eljön akkor a Beliál (Anti-Messiás) esetleg maga a Sátán. Az ezekről szóló képzet teljesen azonos Pálnak fenti (Thesszál. Lev.) elgondolásával, mely egyébként a zsidó eredetű Sibyllinákkal is feltűnő hasonlóságot mutat. Az egész A.-eszme háromféle helyről ered magában a zsidó irodalomban: a próféták, a későbbi Midrások és a pogány mitológia keverékéből. Ezékielnél (38-39.) Gog azonos az A.-sal; Zachariás próféta (12-14.) pedig leírja Isten és az angyalok védekezését a gonosz ellen. A makkabeus korban, mikor legnagyobb volt a szakadék zsidók és pogányok között, alakult ki talán a Dániel könyvében lefektetett történetfilozófia hatása alatt a zsidóknál az a magasztos eszme, amely most már nem csupán Izrael üdvözülését, hanem az egész világ megváltását remélte s ebben látta az emberi történelem végcélját (l. Messiás); az egyetemes megváltás azonban csak akkor következhet be és Isten királyságának eljövetele csak akkor várható, ha a világ, mely Istennel szemben ellenséges, egészen és végképpen megromlik - Ez a küzdelem a Sátán és Isten küzdelme, vagyis a Sátán népeinek és az Isten népeinek küzdelme, tehát a pogányoké és Izráelé. Izráel reprezentánsa a végső küzdelemben a Messiás, a pogányoké az Anti-Messiás, vagyis A. Kétségtelen, hogy ezen tiszta zsidó koncepció mellett, melyet a zsidó hitben született és zsidó akadémiákon tanult két evangélista átvett, az A.-képzet pogány mitológiai elemeket is tartalmaz s ez nem csupán görög, hanem perzsa és babiloni érintkezést is mutat, amellyel szemben áll a zsidó felfogás képviselőinek, a farizeus tudósoknak álláspontja. Ezek egyetlen szót nem vesztegettek az A. miatt s csupán a név értelmét (Beliál = Anti-Messiás) állapították meg; minthogy magáról a Messiásról még a kereszténység korában sem voltak hajlandók semmiféle természetfelettit feltételezni, egészen természetes, hogy az A.-sal sem foglalkoztak. Mikor Jeruzsálem elpusztult, akkor a kortanú R. Eliezer ben Hyrcanus egyszerűen egy Hámán-szerű uralkodóra számított. Baruch és Ezra IV. apokrifák semmit se tudnak az A.-ról, később ugyan az A. képzete meg volt a zsidó teológiában is, de perszonifikálása a prófétai költészet víziói után már nem zsidó elgondolás. Egyébként az A.-gondolat egyszerűen a régi filozófia jó és rossz közti ellentéte; egyrészt Isten, másrészt Béliál, a Sátán, Góg és Ahrimán; egyrészt Gábriel, másrészt Leviathan stb. Az első személyiség, akit A.-nak tartottak, Nero császár volt s A. jellegét ő is a zsidóknak köszönhette, mert az ötödik Sibyllina őt írja le mindazon tulajdonságokkal, melyek a későbbi középkori A.-t jellemezték. Az említett Sibylla szerzője pedig zsidó volt. Ugyanaz a felfogás, ami itt ki van fejtve, tükröződik vissza János jelenéseiben (13 - 17), miután a keresztények is ugyanúgy szenvedtek Nero gonoszságaitól, mint a zsidók. Ehhez hasonló a Midras egy kitétele is, mely szintén Isten és az A. ellentétét fejezi ki. A zsidó források néha Antiochus Epiphanes-szel, Nagy Heródessel és Caligulával is azonosítják. Olykor Arminiusznak is nevezik, ez a név valószínűleg az Arimim átírása. A középkor kritikátlan keresztény teológusai nem sokat törődtek azzal, hogy még az A.-gondolat is teljesen zsidó eredetű, hanem János evang. 5,43. alapján magukat a zsidókat tették meg A.-sá századokon át, vagy Dán törzséből való zsidónak tartották azt. Csupán néha azonosították az A.-t Néróval, vagy pedig Beliállal és Sátánnal. Végső magyarázatát és eredetét az A.-nak Gunkel és Bousset prot. teológusok adták, akik szerint az egész babiloni eredetű s megfelel Marduk istenség győzelmének a sötétség istennője, Tiamat felett. A zsidó kultúrkörön át jutott ez a koncepció a kereszténységhez, amely viszont az egész európai irodalomban visszatükröztette azt. (L. Messiás).Irodalom. Louis Ginzberg (Jewish Encyclop.); Bornemann, Commentar zu den Thessalonier-Briefen; Bousset, Der Antichrist (Göttingen 1895); u. a., Commentar zur Johannes-Apokalypse; Friedländer (Revue des Études Juives XXVIII.); Geffcken (Preuss. Jahrb. 1900); Gunkel, Schöpfung und Chaos (1895); Holtzmann, Lehrb. d. neutestam. Theologie I-II.; Schürer, Gesch. d. jüdischen Volkes II.; Zahn, Einleitung in das N. T.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 165. címszó a lexikon => 39. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10165.htm

CÍMSZÓ: Antikrisztus

SZÓCIKK: Antikrisztus, a keresztény eschatológia egyik legfontosabb alakja, a Messiás ellentéte s magának Istennek is ellensége. Neve először János evangélistánál fordul elő I. János 2. 18, 22; 4. 3; II. János 7 , de a fogalom a régebbi zsidó teológiából vétetett, amely viszont valószínűen a babiloni chaosz-mítosztól eredt. Említi továbbá Pál is a Thesszaliakhoz írt lev. II. 1-12 , ahol már értelme megfelel a Messiás ellenfelének s ez az eszme megtalálható csirájában az Ó-testamentumban és a zsidó apokrifáknál Dániel 7. 25, 9. 27, 11. 36; Jesája 14. 13; Ezékiel 28. 2, 14; I. Makkab. 14. 14 . Pál törvénytelen -nek, azaz ellenesnek Ánomosz nevezi az ál-messiást, aki a Jeruzsálemi Templomba fog beülni v. ö.: Ezékiel 28. 14 s mint Isten mutatja majd magát . Valószínűtlen, hogy Pál ezalatt akár zsidót, akár pedig a római császárokat értette, mert a gonosz fogalmának megtestesülésére vonatkozó A.-eszme politikai gondolat s A. ehhez képest nem is politikai személy. Az egész A.-gondolat csupán a rabbinikus eschatológia segélyével érthető meg. A Szanhedrin-traktátus 98a szerint a Messiás addig nem fog megjelenni, amíg az egész világ vagy teljesen igazságos vagy egészen gonosz nem lesz. Pál régebbi leveleiben még optimista volt s a kereszténység rapid bódítására gondolt, de később ez alaptalannak bizonyult s ekkor veti fel a Messiási-kort akadályozó hatalom, azaz az A. gondolatát. Azt, hogy a Messiás végül is levágja az A.-t, Pál Jesája prófétától 11. 4 vette oly módon, ahogy ezt a Targum interpretálja. Még az A.-név is zsidó eredetű; a fent említett Anomosz törvényellenes nem más, mint Béliál , tehát ugyanaz, akit Pál egy más helyt ugyanilyen nevén, mint A.-t említ a II. Korinth. 6. 15-ben. A Beliál -t a rabbik a béli nélkül és ol iga összetételéből magyarázzák már a Pál előtti időkben, tehát a bibliai Beliál azt jelenti, aki nem fogadja el a Törvényt Szifré Deuter. 92; Tanna El R. 3.; Midras Sámuel 6. . A kereszténység előtti időkben a zsidóknál volt olyan babona is a nép közt, mely azt hitte, hogy ha nem jön el a Messiás, eljön akkor a Beliál Anti-Messiás esetleg maga a Sátán. Az ezekről szóló képzet teljesen azonos Pálnak fenti Thesszál. Lev. elgondolásával, mely egyébként a zsidó eredetű Sibyllinákkal is feltűnő hasonlóságot mutat. Az egész A.-eszme háromféle helyről ered magában a zsidó irodalomban: a próféták, a későbbi Midrások és a pogány mitológia keverékéből. Ezékielnél 38-39. Gog azonos az A.-sal; Zachariás próféta 12-14. pedig leírja Isten és az angyalok védekezését a gonosz ellen. A makkabeus korban, mikor legnagyobb volt a szakadék zsidók és pogányok között, alakult ki talán a Dániel könyvében lefektetett történetfilozófia hatása alatt a zsidóknál az a magasztos eszme, amely most már nem csupán Izrael üdvözülését, hanem az egész világ megváltását remélte s ebben látta az emberi történelem végcélját l. Messiás ; az egyetemes megváltás azonban csak akkor következhet be és Isten királyságának eljövetele csak akkor várható, ha a világ, mely Istennel szemben ellenséges, egészen és végképpen megromlik - Ez a küzdelem a Sátán és Isten küzdelme, vagyis a Sátán népeinek és az Isten népeinek küzdelme, tehát a pogányoké és Izráelé. Izráel reprezentánsa a végső küzdelemben a Messiás, a pogányoké az Anti-Messiás, vagyis A. Kétségtelen, hogy ezen tiszta zsidó koncepció mellett, melyet a zsidó hitben született és zsidó akadémiákon tanult két evangélista átvett, az A.-képzet pogány mitológiai elemeket is tartalmaz s ez nem csupán görög, hanem perzsa és babiloni érintkezést is mutat, amellyel szemben áll a zsidó felfogás képviselőinek, a farizeus tudósoknak álláspontja. Ezek egyetlen szót nem vesztegettek az A. miatt s csupán a név értelmét Beliál = Anti-Messiás állapították meg; minthogy magáról a Messiásról még a kereszténység korában sem voltak hajlandók semmiféle természetfelettit feltételezni, egészen természetes, hogy az A.-sal sem foglalkoztak. Mikor Jeruzsálem elpusztult, akkor a kortanú R. Eliezer ben Hyrcanus egyszerűen egy Hámán-szerű uralkodóra számított. Baruch és Ezra IV. apokrifák semmit se tudnak az A.-ról, később ugyan az A. képzete meg volt a zsidó teológiában is, de perszonifikálása a prófétai költészet víziói után már nem zsidó elgondolás. Egyébként az A.-gondolat egyszerűen a régi filozófia jó és rossz közti ellentéte; egyrészt Isten, másrészt Béliál, a Sátán, Góg és Ahrimán; egyrészt Gábriel, másrészt Leviathan stb. Az első személyiség, akit A.-nak tartottak, Nero császár volt s A. jellegét ő is a zsidóknak köszönhette, mert az ötödik Sibyllina őt írja le mindazon tulajdonságokkal, melyek a későbbi középkori A.-t jellemezték. Az említett Sibylla szerzője pedig zsidó volt. Ugyanaz a felfogás, ami itt ki van fejtve, tükröződik vissza János jelenéseiben 13 - 17 , miután a keresztények is ugyanúgy szenvedtek Nero gonoszságaitól, mint a zsidók. Ehhez hasonló a Midras egy kitétele is, mely szintén Isten és az A. ellentétét fejezi ki. A zsidó források néha Antiochus Epiphanes-szel, Nagy Heródessel és Caligulával is azonosítják. Olykor Arminiusznak is nevezik, ez a név valószínűleg az Arimim átírása. A középkor kritikátlan keresztény teológusai nem sokat törődtek azzal, hogy még az A.-gondolat is teljesen zsidó eredetű, hanem János evang. 5,43. alapján magukat a zsidókat tették meg A.-sá századokon át, vagy Dán törzséből való zsidónak tartották azt. Csupán néha azonosították az A.-t Néróval, vagy pedig Beliállal és Sátánnal. Végső magyarázatát és eredetét az A.-nak Gunkel és Bousset prot. teológusok adták, akik szerint az egész babiloni eredetű s megfelel Marduk istenség győzelmének a sötétség istennője, Tiamat felett. A zsidó kultúrkörön át jutott ez a koncepció a kereszténységhez, amely viszont az egész európai irodalomban visszatükröztette azt. L. Messiás .Irodalom. Louis Ginzberg Jewish Encyclop. ; Bornemann, Commentar zu den Thessalonier-Briefen; Bousset, Der Antichrist Göttingen 1895 ; u. a., Commentar zur Johannes-Apokalypse; Friedländer Revue des Études Juives XXVIII. ; Geffcken Preuss. Jahrb. 1900 ; Gunkel, Schöpfung und Chaos 1895 ; Holtzmann, Lehrb. d. neutestam. Theologie I-II.; Schürer, Gesch. d. jüdischen Volkes II.; Zahn, Einleitung in das N. T.

10165.ht

CÍMSZÓ Antikrisztu

SZÓCIKK Antikrisztus keresztén eschatológi egyi legfontosab alakja Messiá ellentét magána Istenne i ellensége Nev előszö Jáno evangélistáná fordu el I Jáno 2 18 22 4 3 II Jáno d fogalo régebb zsid teológiábó vétetett amel viszon valószínűe babilon chaosz-mítosztó eredt Említ tovább Pá i Thesszaliakho ír lev II 1-1 aho má értelm megfele Messiá ellenfeléne e a eszm megtalálhat csirájába a Ó-testamentumba é zsid apokrifákná Dánie 7 25 9 27 11 36 Jesáj 14 13 Ezékie 28 2 14 I Makkab 14 1 Pá törvénytele -nek aza ellenesne Ánomos nevez a ál-messiást ak Jeruzsálem Templomb fo beüln v ö. Ezékie 28 1 min Iste mutatj maj magá Valószínűtlen hog Pá ezalat aká zsidót aká pedi róma császároka értette mer gonos fogalmána megtestesülésér vonatkoz A.-eszm politika gondola A ehhe képes ne i politika személy A egés A.-gondola csupá rabbiniku eschatológi segélyéve érthet meg Szanhedrin-traktátu 98 szerin Messiá addi ne fo megjelenni amí a egés vilá vag teljese igazságo vag egésze gonos ne lesz Pá régebb leveleibe mé optimist vol kereszténysé rapi bódításár gondolt d későb e alaptalanna bizonyul ekko vet fe Messiási-kor akadályoz hatalom aza a A gondolatát Azt hog Messiá végü i levágj a A.-t Pá Jesáj prófétátó 11 vett ol módon ahog ez Targu interpretálja Mé a A.-né i zsid eredetű fen említet Anomos törvényellene ne más min Béliá tehá ugyanaz aki Pá eg má hely ugyanilye nevén min A.- emlí II Korinth 6 15-ben Beliá - rabbi bél nélkü é o ig összetételébő magyarázzá má Pá előtt időkben tehá biblia Beliá az jelenti ak ne fogadj e Törvény Szifr Deuter 92 Tann E R 3. Midra Sámue 6 kereszténysé előtt időkbe zsidókná vol olya babon i né közt mel az hitte hog h ne jö e Messiás eljö akko Beliá Anti-Messiá esetle mag Sátán A ezekrő szól képze teljese azono Pálna fent Thesszál Lev elgondolásával mel egyébkén zsid eredet Sibyllinákka i feltűn hasonlóságo mutat A egés A.-eszm háromfél helyrő ere magába zsid irodalomban próféták később Midráso é pogán mitológi keverékéből Ezékielné 38-39 Go azono a A.-sal Zachariá prófét 12-14 pedi leírj Iste é a angyalo védekezésé gonos ellen makkabeu korban miko legnagyob vol szakadé zsidó é pogányo között alakul k talá Dánie könyvébe lefektetet történetfilozófi hatás alat zsidókná a magaszto eszme amel mos má ne csupá Izrae üdvözülését hane a egés vilá megváltásá remélt ebbe látt a ember történele végcéljá l Messiá a egyeteme megváltá azonba csa akko következhe b é Iste királyságána eljövetel csa akko várható h világ mel Istenne szembe ellenséges egésze é végképpe megromli E küzdele Sátá é Iste küzdelme vagyi Sátá népeine é a Iste népeine küzdelme tehá pogányok é Izráelé Izráe reprezentáns végs küzdelembe Messiás pogányok a Anti-Messiás vagyi A Kétségtelen hog eze tiszt zsid koncepci mellett melye zsid hitbe születet é zsid akadémiáko tanul ké evangélist átvett a A.-képze pogán mitológia elemeke i tartalma e ne csupá görög hane perzs é babilon érintkezés i mutat amellye szembe ál zsid felfogá képviselőinek farizeu tudósokna álláspontja Eze egyetle szó ne vesztegette a A miat csupá né értelmé Beliá Anti-Messiá állapítottá meg minthog magáró Messiásró mé kereszténysé korába se volta hajlandó semmifél természetfeletti feltételezni egésze természetes hog a A.-sa se foglalkoztak Miko Jeruzsále elpusztult akko kortan R Elieze be Hyrcanu egyszerűe eg Hámán-szer uralkodór számított Baruc é Ezr IV apokrifá semmi s tudna a A.-ról későb ugya a A képzet me vol zsid teológiába is d perszonifikálás próféta költésze vízió utá má ne zsid elgondolás Egyébkén a A.-gondola egyszerűe rég filozófi j é ross közt ellentéte egyrész Isten másrész Béliál Sátán Gó é Ahrimán egyrész Gábriel másrész Leviatha stb A els személyiség aki A.-na tartottak Ner császá vol A jellegé i zsidókna köszönhette mer a ötödi Sibyllin ő írj l mindazo tulajdonságokkal melye később középkor A.- jellemezték A említet Sibyll szerzőj pedi zsid volt Ugyana felfogás am it k va fejtve tükröződi vissz Jáno jelenéseibe 1 1 miutá kereszténye i ugyanúg szenvedte Ner gonoszságaitól min zsidók Ehhe hasonl Midra eg kitétel is mel szinté Iste é a A ellentété fejez ki zsid forráso néh Antiochu Epiphanes-szel Nag Heródesse é Caliguláva i azonosítják Olyko Arminiuszna i nevezik e né valószínűle a Arimi átírása középko kritikátla keresztén teológusa ne soka törődte azzal hog mé a A.-gondola i teljese zsid eredetű hane Jáno evang 5,43 alapjá maguka zsidóka tetté me A.-s századoko át vag Dá törzsébő val zsidóna tartottá azt Csupá néh azonosítottá a A.- Néróval vag pedi Beliálla é Sátánnal Végs magyarázatá é eredeté a A.-na Gunke é Bousse prot teológuso adták aki szerin a egés babilon eredet megfele Mardu istensé győzelméne sötétsé istennője Tiama felett zsid kultúrkörö á jutot e koncepci kereszténységhez amel viszon a egés európa irodalomba visszatükröztett azt L Messiá .Irodalom Loui Ginzber Jewis Encyclop Bornemann Commenta z de Thessalonier-Briefen Bousset De Antichris Göttinge 189 u a. Commenta zu Johannes-Apokalypse Friedlände Revu de Étude Juive XXVIII Geffcke Preuss Jahrb 190 Gunkel Schöpfun un Chao 189 Holtzmann Lehrb d neutestam Theologi I-II. Schürer Gesch d jüdische Volke II. Zahn Einleitun i da N T

10165.h

CÍMSZ Antikriszt

SZÓCIK Antikrisztu kereszté eschatológ egy legfontosa alakj Messi ellenté magán Istenn ellenség Ne elősz Ján evangélistán ford e Ján 1 2 I Ján fogal régeb zsi teológiáb vétetet ame viszo valószínű babilo chaosz-mítoszt ered Emlí továb P Thesszaliakh í le I 1- ah m értel megfel Messi ellenfelén esz megtalálha csirájáb Ó-testamentumb zsi apokrifákn Dáni 2 2 1 3 Jesá 1 1 Ezéki 2 1 Makka 1 P törvénytel -ne az ellenesn Ánomo neve ál-messiás a Jeruzsále Templom f beül ö Ezéki 2 mi Ist mutat ma mag Valószínűtle ho P ezala ak zsidó ak ped róm császárok értett me gono fogalmán megtestesülésé vonatko A.-esz politik gondol ehh képe n politik személ egé A.-gondol csup rabbinik eschatológ segélyév érthe me Szanhedrin-traktát 9 szeri Messi add n f megjelenn am egé vil va teljes igazság va egész gono n les P régeb leveleib m optimis vo kereszténys rap bódításá gondol késő alaptalann bizonyu ekk ve f Messiási-ko akadályo hatalo az gondolatá Az ho Messi vég levág A.- P Jesá prófétát 1 vet o módo aho e Targ interpretálj M A.-n zsi eredet fe említe Anomo törvényellen n má mi Béli teh ugyana ak P e m hel ugyanily nevé mi A. eml I Korint 15-be Beli rabb bé nélk i összetételéb magyarázz m P előt időkbe teh bibli Beli a jelent a n fogad Törvén Szif Deute 9 Tan 3 Midr Sámu kereszténys előt időkb zsidókn vo oly babo n köz me a hitt ho n j Messiá elj akk Beli Anti-Messi esetl ma Sátá ezekr szó képz teljes azon Páln fen Thesszá Le elgondolásáva me egyébké zsi erede Sibyllinákk feltű hasonlóság muta egé A.-esz háromfé helyr er magáb zsi irodalomba prófétá későb Midrás pogá mitológ keverékébő Ezékieln 38-3 G azon A.-sa Zachari prófé 12-1 ped leír Ist angyal védekezés gono elle makkabe korba mik legnagyo vo szakad zsid pogány közöt alaku tal Dáni könyvéb lefektete történetfilozóf hatá ala zsidókn magaszt eszm ame mo m n csup Izra üdvözülésé han egé vil megváltás remél ebb lát embe történel végcélj Messi egyetem megvált azonb cs akk következh Ist királyságán eljövete cs akk várhat vilá me Istenn szemb ellensége egész végképp megroml küzdel Sát Ist küzdelm vagy Sát népein Ist népein küzdelm teh pogányo Izráel Izrá reprezentán vég küzdelemb Messiá pogányo Anti-Messiá vagy Kétségtele ho ez tisz zsi koncepc mellet mely zsi hitb születe zsi akadémiák tanu k evangélis átvet A.-képz pogá mitológi elemek tartalm n csup görö han perz babilo érintkezé muta amelly szemb á zsi felfog képviselőine farize tudósokn álláspontj Ez egyetl sz n vesztegett mia csup n értelm Beli Anti-Messi állapított me mintho magár Messiásr m kereszténys koráb s volt hajland semmifé természetfelett feltételezn egész természete ho A.-s s foglalkozta Mik Jeruzsál elpusztul akk korta Eliez b Hyrcan egyszerű e Hámán-sze uralkodó számítot Baru Ez I apokrif semm tudn A.-ró késő ugy képze m vo zsi teológiáb i perszonifikálá prófét költész vízi ut m n zsi elgondolá Egyébké A.-gondol egyszerű ré filozóf ros köz ellentét egyrés Iste másrés Béliá Sátá G Ahrimá egyrés Gábrie másrés Leviath st el személyisé ak A.-n tartotta Ne csász vo jelleg zsidókn köszönhett me ötöd Sibylli ír mindaz tulajdonságokka mely későb középko A. jellemezté említe Sibyl szerző ped zsi vol Ugyan felfogá a i v fejtv tükröződ viss Ján jelenéseib miut keresztény ugyanú szenvedt Ne gonoszságaitó mi zsidó Ehh hason Midr e kitéte i me szint Ist ellentét feje k zsi forrás né Antioch Epiphanes-sze Na Heródess Caliguláv azonosítjá Olyk Arminiuszn nevezi n valószínűl Arim átírás középk kritikátl kereszté teológus n sok törődt azza ho m A.-gondol teljes zsi eredet han Ján evan 5,4 alapj maguk zsidók tett m A.- századok á va D törzséb va zsidón tartott az Csup né azonosított A. Néróva va ped Beliáll Sátánna Vég magyarázat eredet A.-n Gunk Bouss pro teológus adtá ak szeri egé babilo erede megfel Mard istens győzelmén sötéts istennőj Tiam felet zsi kultúrkör juto koncepc kereszténységhe ame viszo egé európ irodalomb visszatükröztet az Messi .Irodalo Lou Ginzbe Jewi Encyclo Borneman Comment d Thessalonier-Briefe Bousse D Antichri Götting 18 a Comment z Johannes-Apokalyps Friedländ Rev d Étud Juiv XXVII Geffck Preus Jahr 19 Gunke Schöpfu u Cha 18 Holtzman Lehr neutesta Theolog I-II Schüre Gesc jüdisch Volk II Zah Einleitu d

10165.

CÍMS Antikrisz

SZÓCI Antikriszt kereszt eschatoló eg legfontos alak Mess ellent magá Isten ellensé N elős Já evangélistá for Já Já foga rége zs teológiá vétete am visz valószín babil chaosz-mítosz ere Eml tová Thesszaliak l 1 a érte megfe Mess ellenfelé es megtalálh csirájá Ó-testamentum zs apokrifák Dán Jes Ezék Makk törvényte -n a ellenes Ánom nev ál-messiá Jeruzsál Templo beü Ezék m Is muta m ma Valószínűtl h ezal a zsid a pe ró császáro értet m gon fogalmá megtestesülés vonatk A.-es politi gondo eh kép politi szemé eg A.-gondo csu rabbini eschatoló segélyé érth m Szanhedrin-traktá szer Mess ad megjelen a eg vi v telje igazsá v egés gon le rége levelei optimi v keresztény ra bódítás gondo kés alaptalan bizony ek v Messiási-k akadály hatal a gondolat A h Mess vé levá A. Jes prófétá ve mód ah Tar interpretál A.- zs erede f említ Anom törvényelle m m Bél te ugyan a he ugyanil nev m A em Korin 15-b Bel rab b nél összetételé magyaráz elő időkb te bibl Bel jelen foga Törvé Szi Deut Ta Mid Sám keresztény elő idők zsidók v ol bab kö m hit h Messi el ak Bel Anti-Mess eset m Sát ezek sz kép telje azo Pál fe Thessz L elgondolásáv m egyébk zs ered Sibyllinák felt hasonlósá mut eg A.-es háromf hely e magá zs irodalomb prófét késő Midrá pog mitoló keverékéb Ezékiel 38- azo A.-s Zachar próf 12- pe leí Is angya védekezé gon ell makkab korb mi legnagy v szaka zsi pogán közö alak ta Dán könyvé lefektet történetfilozó hat al zsidók magasz esz am m csu Izr üdvözülés ha eg vi megváltá remé eb lá emb történe végcél Mess egyete megvál azon c ak következ Is királyságá eljövet c ak várha vil m Isten szem ellenség egés végkép megrom küzde Sá Is küzdel vag Sá népei Is népei küzdel te pogány Izráe Izr reprezentá vé küzdelem Messi pogány Anti-Messi vag Kétségtel h e tis zs koncep melle mel zs hit szület zs akadémiá tan evangéli átve A.-kép pog mitológ eleme tartal csu gör ha per babil érintkez mut amell szem zs felfo képviselőin fariz tudósok álláspont E egyet s veszteget mi csu értel Bel Anti-Mess állapítot m minth magá Messiás keresztény korá vol hajlan semmif természetfelet feltételez egés természet h A.- foglalkozt Mi Jeruzsá elpusztu ak kort Elie Hyrca egyszer Hámán-sz uralkod számíto Bar E apokri sem tud A.-r kés ug képz v zs teológiá perszonifikál prófé költés víz u zs elgondol Egyébk A.-gondo egyszer r filozó ro kö ellenté egyré Ist másré Béli Sát Ahrim egyré Gábri másré Leviat s e személyis a A.- tartott N csás v jelle zsidók köszönhet m ötö Sibyll í minda tulajdonságokk mel késő középk A jellemezt említ Siby szerz pe zs vo Ugya felfog fejt tükröző vis Já jelenései miu keresztén ugyan szenved N gonoszságait m zsid Eh haso Mid kitét m szin Is ellenté fej zs forrá n Antioc Epiphanes-sz N Heródes Caligulá azonosítj Oly Arminiusz nevez valószínű Ari átírá közép kritikát kereszt teológu so törőd azz h A.-gondo telje zs erede ha Já eva 5, alap magu zsidó tet A. százado v törzsé v zsidó tartot a Csu n azonosítot A Néróv v pe Beliál Sátánn Vé magyaráza erede A.- Gun Bous pr teológu adt a szer eg babil ered megfe Mar isten győzelmé sötét istennő Tia fele zs kultúrkö jut koncep kereszténységh am visz eg euró irodalom visszatükrözte a Mess .Irodal Lo Ginzb Jew Encycl Bornema Commen Thessalonier-Brief Bouss Antichr Göttin 1 Commen Johannes-Apokalyp Friedlän Re Étu Jui XXVI Geffc Preu Jah 1 Gunk Schöpf Ch 1 Holtzma Leh neutest Theolo I-I Schür Ges jüdisc Vol I Za Einleit

10165

CÍM Antikris

SZÓC Antikrisz keresz eschatol e legfonto ala Mes ellen mag Iste ellens elő J evangélist fo J J fog rég z teológi vétet a vis valószí babi chaosz-mítos er Em tov Thesszalia ért megf Mes ellenfel e megtalál csiráj Ó-testamentu z apokrifá Dá Je Ezé Mak törvényt - ellene Áno ne ál-messi Jeruzsá Templ be Ezé I mut m Valószínűt eza zsi p r császár érte go fogalm megtestesülé vonat A.-e polit gond e ké polit szem e A.-gond cs rabbin eschatol segély ért Szanhedrin-trakt sze Mes a megjele e v telj igazs egé go l rég levele optim keresztén r bódítá gond ké alaptala bizon e Messiási- akadál hata gondola Mes v lev A Je prófét v mó a Ta interpretá A. z ered emlí Ano törvényell Bé t ugya h ugyani ne e Kori 15- Be ra né összetétel magyará el idők t bib Be jele fog Törv Sz Deu T Mi Sá keresztén el idő zsidó o ba k hi Mess e a Be Anti-Mes ese Sá eze s ké telj az Pá f Thess elgondolásá egyéb z ere Sibylliná fel hasonlós mu e A.-e három hel mag z irodalom prófé kés Midr po mitol keveréké Ezékie 38 az A.- Zacha pró 12 p le I angy védekez go el makka kor m legnag szak zs pogá köz ala t Dá könyv lefekte történetfiloz ha a zsidó magas es a cs Iz üdvözülé h e v megvált rem e l em történ végcé Mes egyet megvá azo a követke I királyság eljöve a várh vi Iste sze ellensé egé végké megro küzd S I küzde va S népe I népe küzde t pogán Izrá Iz reprezent v küzdele Mess pogán Anti-Mess va Kétségte ti z konce mell me z hi szüle z akadémi ta evangél átv A.-ké po mitoló elem tarta cs gö h pe babi érintke mu amel sze z felf képviselői fari tudóso álláspon egye vesztege m cs érte Be Anti-Mes állapíto mint mag Messiá keresztén kor vo hajla semmi természetfele feltétele egé természe A. foglalkoz M Jeruzs elpuszt a kor Eli Hyrc egysze Hámán-s uralko számít Ba apokr se tu A.- ké u kép z teológi perszonifiká próf költé ví z elgondo Egyéb A.-gond egysze filoz r k ellent egyr Is másr Bél Sá Ahri egyr Gábr másr Levia személyi A. tartot csá jell zsidó köszönhe öt Sibyl mind tulajdonságok me kés közép jellemez emlí Sib szer p z v Ugy felfo fej tükröz vi J jelenése mi kereszté ugya szenve gonoszságai zsi E has Mi kité szi I ellent fe z forr Antio Epiphanes-s Heróde Caligul azonosít Ol Arminius neve valószín Ar átír közé kritiká keresz teológ s törő az A.-gond telj z ered h J ev 5 ala mag zsid te A század törzs zsid tarto Cs azonosíto Néró p Beliá Sátán V magyaráz ered A. Gu Bou p teológ ad sze e babi ere megf Ma iste győzelm söté istenn Ti fel z kultúrk ju konce kereszténység a vis e eur irodalo visszatükrözt Mes .Iroda L Ginz Je Encyc Bornem Comme Thessalonier-Brie Bous Antich Götti Comme Johannes-Apokaly Friedlä R Ét Ju XXV Geff Pre Ja Gun Schöp C Holtzm Le neutes Theol I- Schü Ge jüdis Vo Z Einlei

1016

CÍ Antikri

SZÓ Antikris keres eschato legfont al Me elle ma Ist ellen el evangélis f fo ré teológ véte vi valósz bab chaosz-míto e E to Thesszali ér meg Me ellenfe megtalá csirá Ó-testament apokrif D J Ez Ma törvény ellen Án n ál-mess Jeruzs Temp b Ez mu Valószínű ez zs császá ért g fogal megtestesül vona A.- poli gon k poli sze A.-gon c rabbi eschato segél ér Szanhedrin-trak sz Me megjel tel igaz eg g ré level opti kereszté bódít gon k alaptal bizo Messiási akadá hat gondol Me le J prófé m T interpret A ere eml An törvényel B ugy ugyan n Kor 15 B r n összetéte magyar e idő bi B jel fo Tör S De M S kereszté e id zsid b h Mes B Anti-Me es S ez k tel a P Thes elgondolás egyé er Sibyllin fe hasonló m A.- háro he ma irodalo próf ké Mid p mito keverék Ezéki 3 a A. Zach pr 1 l ang védeke g e makk ko legna sza z pog kö al D köny lefekt történetfilo h zsid maga e c I üdvözül megvál re e törté végc Me egye megv az követk királysá eljöv vár v Ist sz ellens eg végk megr küz küzd v nép nép küzd pogá Izr I reprezen küzdel Mes pogá Anti-Mes v Kétségt t konc mel m h szül akadém t evangé át A.-k p mitol ele tart c g p bab érintk m ame sz fel képviselő far tudós álláspo egy veszteg c ért B Anti-Me állapít min ma Messi kereszté ko v hajl semm természetfel feltétel eg termész A foglalko Jeruz elpusz ko El Hyr egysz Hámán- uralk számí B apok s t A. k ké teológ perszonifik pró költ v elgond Egyé A.-gon egysz filo ellen egy I más Bé S Ahr egy Gáb más Levi személy A tarto cs jel zsid köszönh ö Siby min tulajdonságo m ké közé jelleme eml Si sze Ug felf fe tükrö v jelenés m kereszt ugy szenv gonoszsága zs ha M kit sz ellen f for Anti Epiphanes- Heród Caligu azonosí O Arminiu nev valószí A átí köz kritik keres teoló tör a A.-gon tel ere e al ma zsi t száza törz zsi tart C azonosít Nér Beli Sátá magyará ere A G Bo teoló a sz bab er meg M ist győzel söt isten T fe kultúr j konc kereszténysé vi eu irodal visszatükröz Me .Irod Gin J Ency Borne Comm Thessalonier-Bri Bou Antic Gött Comm Johannes-Apokal Friedl É J XX Gef Pr J Gu Schö Holtz L neute Theo I Sch G jüdi V Einle