10167.htm
CÍMSZÓ: Antiszemitizmus
SZÓCIKK: Antiszemitizmus, a)
Az A. általában. A sémiták, közhasználati értelemben a zsidók ellen irányuló
mozgalom. Áramlatszerűen torlódott bele napjainkba és történelmi eredete az ókorba
nyúlik vissza. Evolúciós fejlődése épp annyira magyarázható, mint minden
történelmi megnyilvánulásé, amely átalakító hatással volt az emberi
társadalomra. Az A. gazdasági törvényszerűségek hatása alatt bontakozott ki az
ókori ember önkénytelen cselekvéseiből a mai világrend tudatos
gazdaságpolitikájáig. Ezt a folyamatot sokféle érzelmi szempont támogatta az
évszázadok váltakozó életszemlélete szerint és az elnyomási tendencia, amely a
zsidók ellen érvényesült, mindig talált a hatalmi érdekek védelmére olyan
támogató érveket, amelyek a kor szellemét mindenben kifejezésre juttatták. A
divatozó szellemi áramlatok, így a középkor vallási vakbuzgósága, majd a
hazafias önzés olyan erkölcsi bátorságot adott az A.-nak, amely valósággal a
mozgalom indító energiájává lett a tömegek lelki életében, bárha a gyűlöletre
sarkantyúzó népösztönök nem erősebbek azoknál, amelyek szeretetre buzdítanak.
Az ösztönös ellenszenv egyébként nem is olyan mély forrás, amely évszázadokon
át táplálhatna egy akkora dinamikájú indulatkomplexumot. Az A. gazdasági érdekű
mozgalom volt már kiindulásában is, mert különben nem tarthatta volna magát
fenn évszázadokon keresztül. Az egyháznak minden zsidóellenes fellépése főleg
gazdasági megszorításokat követelt az egész középkoron át. A térítés
eredményei, ha még olyan nagyok voltak is, nem elégítették ki és nem nyomták el
a gazdasági féltékenységet. Hogy a megkeresztelkedéssel sem látták megvédettnek
a hatalmi többség érdekeit, az kitűnik a középkori «álkeresztények» (l. o.)
ellen irányult elégedetlenségből, mivel úgy vélték, ezek csak azért vették fel
a kereszténységet, hogy jobb társadalmi és gazdasági elhelyeződést találjanak.
Mindamellett a keresztény egyház terjeszkedési törekvése nagyban segítette a
zsidóellenes mozgalom kifejlődését és bizonyos periódusokban az teljesen az
egyház eszközévé lett. Abban mindenesetre kételkedni kell, mintha az egyház
maga hozta volna létre az A.-t. A faji elfogultság ősi princípiumai jutottak
érvényre ebben a mozgalomban és ez az elfogultság mindig ott jelentkezett a
leértékelés tendenciájával, ahol valamely nép kisebbségben élt, szétszórt
szigetenként egy nagyobb néptengerben. Az elnyomottságból kisarjadó életigények
mindig összeütközésbe kerülnek az uralkodó néposztály gazdasági érdekeivel,
mert a folytonos gazdasági küzdelem és a kiegyensúlyozatlan gazdasági helyzet
az ököljog korszakát teremti vissza és az erősebb pártjára billenti a mérleget.
A jelentősebb számú népkisebbség érezhetőbb és kíméletlenebb elnyomást vált ki,
ez pontosan ellenőrizhető a zsidóknak a különböző országokban lévő helyzetéből.
Az A. a cári Oroszországban volt a legerősebb, mert a zsidók itt éltek
legnagyobb számban. Az A.-t természetszerűleg fokozta az a körülmény, ha a
zsidók gazdasági és politikai befolyáshoz jutottak. A zsidóellenes mozgalom
ilyen esetben mindenekelőtt odairányul, hogy a zsidókat megfossza politikai
egyenjogúságuktól, hogy a társadalmi érvényesülésüket megakadályozza és hogy
visszaállítsa azokat a korlátokat, amelyeket a korszellem már régen ledöntött.
Az A. a maga elnevezésével és programjával mindössze félszázados múltra
tekinthet vissza, de a zsidóellenes tendencia, amely a középkorban mindvégig
megnyilvánult, a legszorosabb összefüggésben van vele és az A. eredetét is
nyilvánvalóan abban kell keresni. A magyar történelem során a középkor A.-a
külföldi hatások nyomán keletkezett, nem azért, mintha Magyarországon a
rendezettebb és könnyebb életlehetőségek elsimították volna a gazdasági
küzdelmet, hanem, mert a magyar és zsidó tömegek osztály-elhelyezkedése a honfoglalás-korabeli
időkben azonos volt, azonkívül pedig a zsidóság faji megkülönböztethetősége, a
magyar államalakulás legelején még nem volt föllelhető annyira, hogy az faji
harcokat provokálhatott volna. A magyar nép a zsidósággal egészen sajátságos
vonatkozásban került össze a kazárok (l. o.) révén, akik rokonszármazásuk és
azonos életkörülményeik folytán fegyvertársai lettek a honfoglaló magyaroknak.
Ezek a kazárok zsidóhitűek voltak, de ez nem lehetett ok a szembekerülésre,
mert a pogány magyarok a kazárok vallási szertartásaival szemben a legteljesebb
közönnyel viseltettek. A zsidóellenes hangulat csak akkor ébredezett, amikor a
kereszténység elterjedésének idején a kazárok is megkeresztelkedtek és a
megkeresztelkedettek beolvadtak a magyarságba, míg azok, akik zsidóhiten
maradtak, felszívódtak a nyugattól betelepült sémita zsidók zárt és nem
keveredő népi egységébe. A vallási türelmetlenség, amelyet Magyarországon a
kereszténység terjesztői honosítottak meg, már a fajok küzdelméből táplálkozott
és a gazdasági ellentétekből előszeretettel fejlesztette ki a maga
egyházpolitikai érdekeit. b) Az A. külföldön és az irodalomban. Az ókori
zsidógyülölet, amely a vallási és faji kényszer-elkülönítettség miatt
fennállott, kitűnik már Eszter könyvének III. 8. fejezetéből is. Az ókori görög
és római írók műveiben, így Apion alexandriai polemikusnál és a római
Tacitusnál ugyancsak olvashatók azok a vádak, amelyeknek alapja a faji
elkülönülés, a vallási szertartások és különleges szokások. Tacitus egyenesen
azzal vádolta meg a zsidóságot, hogy nem részese a civilizációnak. A zsidók
ellen megnyilvánult ilyen ellenszenvet kétségtelenül legelsősorban a zsidó
nemzeti öntudat váltotta ki, bár ez az ellenszenv egyáltalán nem volt olyan
általános jellegű, mint a középkor zsidógyűlölete. Ha az ókorban a zsidók
vallási elkülönülése ütközőponttá lehetett, még inkább annak kellett lennie a
középkorban, amikor a vallási elfogultság engesztelhetetlenül éleződött ki a
kereszténységből. A középkor második felében az Antikrisztust látta a
zsidóságban minden zsidóellenes agitátor, de túl a vallási türelmetlenség
szentesített eszközein, a köznapi élet rideg tényei állottak: a
legkíméletlenebb gazdasági elnyomatás. A terménygazdálkodásból kiszorították a
zsidóságot és rákényszerítették a pénzgazdálkodásra. De a pénzüzlet és a
kereskedelmi tevékenység is számtalan vádra adott alkalmat és a tizennegyedik
századtól kezdve az uzsora vádjától kezdve, az ostyamegszentségtelenítésen és
kútmérgezésen át a vérvádakig a rágalmak özöne érte a zsidóságot. Később a
könyvnyomtatás jelentett nagy propagandaerőt a zsidóellenes mozgalmaknak és
mint Alonts de Espina munkája, a Fortalicium fidei, más izgató művek is
befolyásolták a közhangulatot a zsidóság ellen. Az újabb kori A. a középkori
A.-val szemben már alakultabb teóriákkal dolgozik és míg a középkori A.-t a
tudatlansággal járó sötét elfogultság jellemzi és a gazdasági szempontokat
vallási fanatizmussal álcázza, a modern A. a faji kérdést helyezi előtérbe, bár
e mögött is a gazdasági rugók húzódnak meg. Ez az A. tulajdonképpen a nagy
francia forradalom utáni időből származik, amikor a polgári jogoknak a teljes
vallásszabadság és a törvény előtti egyenlőség lett az alapja. Szemben ezzel a
polgári liberalizmussal a reakció kimutathatólag mindenütt a zsidókat támadja
és az idők alkalmassága szerint állandóan ébren tartja az ú. n. zsidókérdést
(l. o.). Ma már kevéssé ismeretes az a történelmi tény, hogy a waterlooi csata
után is nyomban megszólalt a reakció és a zsidóellenes pamfletek sorozatával
árasztotta el a nyugati államokat. A XIX. század folyamán, amikor a
liberalizmus államalkotó munkájában a zsidók számottevően részt vettek, a
modern A. főleg akkor nyomult előtérbe. A nyomtatott szó félremagyarázása is
használatos eszköze lett az A.-nak, így Gobineau grófnak, főleg pedig Renannak
szándékoltan félremagyarázták egyes megállapításait és ezzel vetették meg
alapját a faj védelmi teóriának (l. Fajvédelem). Gobineau különíti el az árja
és a sémi fajt egymástól az utóbbi hátrányára azt inferiorisnak bélyegezvén,
Renan pedig azzal lett akaratlanul is a nyolcvanas évek A.-ának kútforrása,
hogy felemlítette a sémi faj tulajdonságait és megjegyzi azokat a karakter-béli
hiányokat, így a bátorság hiányát, amit a zsidóknál észlelt. Megállapítja
ugyanekkor azt is, hogy a korabeli zsidóság egyáltalában nem faj, sőt ő a
zsidóságnak, mint rácénak a létezését is tagadásba veszi. A nagy és a zsidóság
iránt egyébként melegen érző tudósnak ezt a ma már elfelejtett és gyenge
alapokon álló elméletét aknázták ki céljaikra és elméleteik megalapozására a
porosz A. modern megalapítói, akik mellett ott találunk néhány kiváló nevet is.
Ilyen volt a centrumpárt egyik megalapozója, a sok tekintetben felvilágosult
Kethler püspök, Palacky, a kiváló cseh történetíró, a nagy Richárd Wagner, azonkívül
Paulus heidelbergi teológiai tanár már a negyvenes években. A teoretikus és
finomabb kivitelű A. a német A.-sal egyidejűleg kezdődött Franciaországban,
ahol a napóleoni éra óta a zsidók politikai és társadalmi előretörése
érezhetővé vált. Ez az A. szinte kizárólag a köztársaság-ellenes royalisták
szelleme. A mozgalom legkimagaslóbb embere Edouard Drummond volt, a «La libre
parcle» c. napilap megalapítója (1882) és a La Francé juif {1886) c. hírhedt mű
szerzője. Az ő általa életben tartott mozgalom robbant ki a Dreyfus perben,
amely az egész világ előtt nyilvánvalóvá tette az A. akciórendszerét, S. R c)
Az A. célja és harcmodora. Körülhatároltan az A. célja a zsidók társadalmi és
politikai egyenjogúságának megszüntetése. Az 1800-ig tartó elkülönítés és
jogfosztottság után, mikor a zsidók a polgári társadalomban elfoglalták a maguk
helyét, programszerűséget vett fel a zsidóellenes mozgalom és a mindenfelé
alakuló különböző antiszemita pártok programja összeegyeztethető a
következőkben: keresztény államot, illetve keresztény közigazgatást, iskolát és
igazságszolgáltatást; a zsidók eltiltását az állami és közhivatalokból; a
jogegyenlőség felfüggesztését a zsidókra nézve és reájuk külön jog (zsidójog)
megállapítását, a zsidó bevándorlások eltiltását követelik. Találhatunk ennél
még messzebbmenő programokat is, amelyek a zsidók vagyonának elkobzását
célozzák s amelyek gazdasági téren is meg akarják akadályozni a zsidók
fejlődését. Néhány elvakult antiszemita programcsináló a zsidók agyonveretését
is javasolja. (Carl Paatsch, Ahlwardt és az osztrák Schneider, antiszemita
képviselő.) - Időről-időre minden országban föltűnnek az antiszemitáknak már
számtalanszor megcáfolt rágalmai és koholmányai. Ezek között legismertebbek: 1.
Az «Alliance Israelite» (l. o.) zsidó világuralmat készít elő. Ezt a rémlátást
az 1860. Párisban alakult s világszerte ismert jótékonysága intézmény
megalapítójának, Crémieux-nek meghamisított beszédére alapítják. 2. A zsidók
űzik a leánykereskedelmet. 3. Nem akarnak részt venni az ország védelmében. 4.
Nem végeznek államalkotó munkát. 5. Elkerülik az ipari és földművelő munkát. 6.
Uzsorát űznek. 7. Rituális gyilkosságokat követnek el. 8. Kizsákmányolói a
munkás osztálynak. 9. Felforgatók és forradalmárok. Az államrendre nézve
veszélyesek. Az A. fegyverei közé tartozik még a Sulchan Áruch (l. o.) és a
Talmud (l. o.) egyes helyeinek meghamisítása, vagy téves fordítása, továbbá az
a valótlan állítás, hogy a zsidóságnak egy Kahal című (l. o.) titkos,
keresztényellenes könyve van. d)A kereszténység az A. ellen. Nyilvánvaló, hogy
az A. ellentétben áll a keresztényi szeretet erkölcsével s a szeretet helyett
gyűlöletet hirdet. Ezért maguk a keresztény teológusok is tiltakoznak az A.
ellen. 1890-ben egy Londonban tartott meetingen Manning bíbornok-érsek
felemelte tiltakozó szavát a pogromok ellen. Az ismert bécsi jezsuita páter,
Viktor Kolb(1892)pedig az egyetem templomában tartott beszédében tiltakozott az
A. ellen. Bűnnek bélyegezte az embertársunk ellen irányuló gyűlöletet, mert
minden felebarátunkat szeretni kell és a zsidó, épen úgy, minta keresztény és
minden más ember isten képmására teremtetett. Ahogy voltak pápák, mint V.
Sixtus, III. Pál, IX. Pius, XIII. Leo, akik szót emeltek a zsidóságért, úgy az
újabb kori antiszemiták ellen is gyakran a főpapság vette védelmébe a zsidókat.
- Az A; ellen különben úgy Németországban (1890), mint Ausztriában (1891)
védőegyesületek alakultak, amelyeknek tagjai főleg a felvilágosult keresztény
tudósok és társadalmi előkelőségek soraiból kerültek ki. Így Ausztriában
Metternich herceg és a hercegnő, Billroth tanár, Krafft Ebing, Uhl, a
legfelsőbb törvényszék elnöke, Kronawetter politikus, báró Ebner-Eschenbach
írónő, Nothnagel, a híres orvostanár stb. voltak tagjai az egyesületnek. e) Az
A. magyarországi története. (l. Az Árpád házi királyok alatt). Magyarország
első két századában még érintetlenül fennállottak a zsidók szabadságjogai, de a
kereszténység végleges diadala után, Szt. László uralkodása alatt már
jelentkezett a zsidóellenes törekvések legelső jele. A szabolcsi zsinat (l. o.)
zsidókra vonatkozó végzéseket hozott. Megtiltotta a keresztény-zsidó
vegyes-házasságokat, elrendelte a keresztény rabszolgáknak zsidókézből való
felszabadítását és a zsidó számára is kötelezővé tette a vasárnapi
munkaszünetet. Mindezek a rendeletek a kánoni jog befolyásaként jöttek létre és
mégis túl az egyházi szempontokon a vegyes-házasság ellen való tilalomból a
fajvédelmi törekvés, a vasárnapi munkaszünetből a gazdasági verseny
korlátozásának szándéka tűnik ki. Zsidógyűlöletet ezek a rendelkezések még nem
árultak el, a zsidók elnyomását sem kísérlik meg azzal a kérlelhetetlenséggel,
amely később vált szokássá, mindössze a keresztényi buzgalom jellegét viselik
magukon. 1092-ben még ez így volt. A szigorú anyagi szempontok Kálmán király
rendeleteiben mutatkoznak meg. 1102-ben a püspöki városokba való beköltözésre
kényszerítik a zsidó földművelőket és föld birtokosokat csak azért, hogy a
dézsmát a püspökök könnyebben ellenőrizhessék. Kálmán későbbi zsidótörvénye (l.
Kálmán zsidótörvénye) is csak a zsidók és keresztények közötti pénzkölcsönnel
és kereskedelemmel foglalkozik és ugyancsak kiterjeszkedik a zsidók
rabszolgatartásának kérdésére. Az esztergomi zsinat 1114 elején már
lehetetlenné tette a zsidók számára a földművelést és rászorította őket az
adás-vevésre és a kölcsönügyletekre. A II. Endre által 1222. kiadott aranybulla
(l. o.) az állami hivatalok viselésétől fosztja meg a zsidókat és 1233. a
beregi esküben (l. o.) erősíti meg a szentszéki követtel kötött ama
szerződését, amely a zsidókat továbbra is eltiltja a közhivatalok viselésétől
és megígéri, gondoskodni fog arról, hogy a zsidók megkülönböztető jelet
viseljenek a ruhájukon. ugyancsak megtiltja a zsidóknak a keresztény rabszolgák
tartását. Kiterjeszkedik az eskü a zsidó-keresztény házasságokra, vagyoni
elkobzást és örök rabszolgaságot szab ki büntetésül mindkét fél részére. - Noha
az ország gazdasági bajain és a nép nyomorán mindez nem javított, a zsidók
mégis korlátok közé kerültek, amelyeket az egyház állított fel számukra. A
zsidók rabszolgatartásának megtiltása itt semmiképpen sem humanisztikus célt
szolgált, hanem egyedül zsidókat megszorító intézkedést, mert pl. 1288. az
esztergomi érsek még vámot szedett a rabszolga kereskedőtől és a rabszolgavásár
is tovább tartott. Az 1279-i budai zsinat (l. o.) a keresztényeknek és a
zsidóknak egy födél alatt való együttlakásukat tiltja el, valamint azt, hogy
keresztény zsidóval barátságosan érintkezzék. Azonkívül a zsidókra kötelezően
előírja a vörös folt viselését a ruházatukon és kimondja, hogy közhivatalt most
sem bízhatnak rájuk. Jellemző a középkor viszonyaira, hogy IV. Bélának 1231.
kiadott zsidótörvénye, (l. Béla (IV.) zsidótörvénye), amely a zsidók
szabadságjogainak biztosítására szolgált, oly rövid idő alatt hatálytalanná vált,
hogy a budai zsinat már ismét megszorításokat írhatott elő. Igaz, az egyház egy
pillanatig sem nyugodott bele a zsidók változott helyzetébe, mert már 1262. IV.
Orbán pápa levélben tiltakozott IV. Bélánál a zsidók szabadságjogai ellen és a
zsidókat így aposztrofálta: «kiket saját vétkük örök szolgaságra kárhoztatott».
A budai zsinat eredményeképp a zsidók és keresztények egymással való viszonya
olyan feszültté lett és a zsidók társadalmi helyzete annyira leromlott, mint
ismét csak száz évvel később, ugyancsak külföldről jövő befolyás következtében.
Ez idő alatt azonban a feszültség lassan felengedett, mert a budai zsinat
határozatai nem jutottak érvényre és a magyar nép barátságos hajlamát még nem
rontotta meg a gyűlölködés. E korszakból csak egy kegyetlen esemény emléke
maradt fenn, 1250-80 körül Pozsonyban elégették rabbi Jonáthot és társait. Meg
kell azonban állapítanunk, hogy míg a XIV. század első felében egész Európában
a legkegyetlenebb zsidóüldözések folytak, Magyarországon a zsidók nyugalomban
éltek. 1301-ig Magyarország az Árpád-házból való királyok uralma alatt állott.
Uralkodásukat a zsidókra nézve az a törekvés jellemzi, hogy jogviszonyaikat
törvény által szabályozzák. Szt. László uralkodásának végére esik az első
keresztes hadjárat megindulása. A keresztes hadjáratok külön véres lapjait
alkotják Európa zsidósága történelmének. Az első keresztes hadak rendje László
halála következtében 1095. felbomlott és útjában mindenütt pusztított. Kálmán
király verte szét a zsidómészárló hordákat. A második keresztes hadjárat II.
Endre uralkodásának idejére esik (1205- 1235). Ez a sikertelen vállalkozás
súlyos következményekkel járt az országra nézve és ezért ugyancsak a zsidóságot
okolták. 1274-ben újabb keresztes háborút hirdettek és X. Gergely pápa a kereszteseket
abban a kiváltságban kívánta részesíteni, hogy fölmentessenek a zsidó
hitelezőknek járó kamatok fizetése alól. Felhívása azonban eredmény nélkül
hangzott el, mert az akkori magyar jogfelfogás még nem tekintette közprédának a
zsidók vagyonát. A keresztes hadaktól pedig összehasonlíthatatlanul sem
szenvedtek a magyar zsidók annyit, mint külföldi hittestvéreik, akiket
ezerszámra kardélre hánytak a keresztes vitézek. (V. ö. Kohn S., «A zsidók
története Magyarországon))), (2. A vegyesházi királyok alatt a mohácsi vészig).
1301-ben III. Endre elhalálozásával kihalt az Árpádok férfiága. Ez a
Magyarország történelmében korszakot alkotó esemény a magyar zsidók sorsát
egyelőre nem befolyásolta. Vagy hat évtizedig még háborítatlanul éltek, mialatt
a külföldi zsidóság a legborzalmasabb időket élte át. 1335. XII. Bence pápa
szentszéki parancsot adott, hogy a pozsonyi ciszterciták szomszédságában lévő
zsinagógát rombolják le, (l. Templomrombolás) a parancs végrehajtásáról azonban
nem maradt fenn történelmi bizonyíték. Az akkori magyar viszonyokat tekintve,
ilyen parancs aligha volt keresztülvihető. Nagy Lajos uralkodása borít sötét
emléket a zsidók történelmére, mert a nagy király, akinek igazságszeretetét és
lovagiasságát annyian magasztalták, csak a középkor szelleme szerint juttatta
kifejezésre ezeket az erényeket. A zsidóknak csak megpróbáltatások sorozata
jutott osztályrészül. Mert hitüket megtagadni nem akarták, Nagy Lajos az
országból való kiűzetésüket rendelte el (l. Kiűzetés). 1360-1364-ig tartott a
száműzetés és ez is csak azért ilyen rövid ideig, mert az ország a zsidókat,
akik a pénz forgalom közvetítői voltak, nehezen nélkülözhette. A kiűzetés nagy
anyagi veszteségeket okozott a zsidóságnak, már csak azért is, mert
ingatlanaikat, amelyeket elköltözésükig nem értékesíthettek, a kincstár
lefoglalta. És ugyancsak semmisnek nyilváníttattak az egyévi határidő alatt be
nem mutatott adóslevelek. A zsidók visszatérése után látjuk egészen határozott
nyomait a városok zsidóellenes hangulatának. Minden város külön-külön alázta és
szorította a zsidókat és ebben elől jártak a német lakosú városok, amelyek
elsőnek honosították meg az akkori Németország türelmetlen korszellemét. A
céhek is arra törekedtek, hogy a gazdasági életből is minél jobban kiszorítsák
a számottevő zsidó konkurenciát és befolyásukat odairányították a városoknál,
hogy azok külföldi mintára megszorító helyi zsidó törvényeket bocsátottak ki. A
megszégyenítő és megalázó törvények korszaka volt ez és a zsidó jelek és
zsidóöltözetek (l. Zsidójel; Zsidóöltözet) köteles viselete is erre az
időszakra esik. Csak 1620 táján szüntették meg a megbélyegző öltözet
viseletének kényszerét. Külön vámot szedtek a zsidóktól és Sopronban 1377. egy
közút «zsidó vám» nevet viselt. Külön zsidó adót (l. o.) róttak ki rájuk, a vallási
szertartásokhoz szükséges bor után adót vetettek ki, ennek fizetését azonban
1371 körül Pozsonyban megtagadták. Legjellemzőbb volt az 1376 körül Pozsonyban
kiadott zsidótörvény (l. Zsidótörvények), amely az eddigi joggyakorlattól
eltérően újabb megszorításokat állapított meg a zsidók rovására. Rosszemlékű az
ú. n. Zsidókönyv (l. o.), amelybe a keresztény és zsidó közt kötött
pénzüzleteket vezették be. A városok zsidóellenes hangulata azonban az 1421.
befejezett német Budai Törvénykönyvben (l. o.) mutatkozik meg leginkább. Ez a
törvénykönyv is előírta a zsidó öltözetet és a hírhedt sárga foltot, (l. o.)
aminek viseletére a zsidókkal együtt a kéjnőket is kötelezték. A városok
zsidógyűlölete különféle formákban jutott kifejezésre és némely városi hatóság
valósággal hivatalból megbélyegezte a zsidókat. A pozsonyi zsidóságnak a XV.
században történt hivatalos összeírását egybefoglaló összeíró-ív «A gonosz
zsidók lajstroma» (l. o.) címet viselte. A zsidók személyi biztonságának
veszélyeztetése is napirenden volt ezekben az időkben, főleg pészach ünnep
idején. Az idők során a kovásztalan kenyér ünnepén való zsidóháborgatásból
fejlődtek ki a veszedelmes vérvádak (l. o.), amelyek az ünnepi rituáléból
igyekeztek zsidóellenes vádat koholni. - Gazdasági vonatkozásokban különféle
megkárosító intézkedések mellett valósággal törvényesen intézményesítették az
ú. n. «levélölést», (l. o.) azt a királyi jogot, amely a zsidók követeléseit,
illetve adósleveleit érvénytelenítette. Mivel a zsidók főleg pénzügyletekkel
foglalkoztak már ebben az időben, az ilyen intézkedések a legsúlyosabb anyagi
veszteségek viselésére kényszerítették őket. Hasonló királyi önkény volt az is,
mikor 1392. Zsigmond király felmentette a pozsonyi polgárokat a zsidóktól
felvett kölcsönök visszafizetésére. Az ilyen törvénytelenségek untalan
megismétlődtek, mint Albert uralkodása alatt Nagyszombatban, ahol a város
valamennyi polgárának elengedte a kamatok visszafizetését a zsidó hitelezők
rovására. V. László uralkodásának idején vált megint súlyossá a zsidók
helyzete. A városok ismét kíméletlen adókat vetettek ki rájuk, főleg Pozsony
városa nem ismert határt a telhetetlenségben és hogy a nagy adóösszegeket
kicsikarhassa, többeket börtönbe vetett. V. László sem feledkezett meg a
zsidókról, mikor 1453. év elején Pozsonyban járt, - a lakosságnak elengedte a
zsidóknak járó kamatok visszafizetését. Mikor Kapisztrán János, a «zsidók
ostora» (l. o.) a külföldi véres zsidóüldözések után a magyar történelem
előterébe került, ez az idő veszedelmek nélkül múlott el a magyar zsidóság
fölött, mert az ország népének mentalitása távol állott a bestialitástól és a
zsidóellenes külföldi áramlat megtört a magyar nép karakterén. - Mátyás király
uralkodása általában személyi biztonságot jelentett a zsidók számára, az
igazságos hírében álló királynak a zsidókkal szemben megnyilvánult nem egy
intézkedése azonban magán viselte a kor türelmetlen szellemét. 1475. a pozsonyi
zsidóknak megtiltotta, hogy keresztényektől kölcsönzött összeg fedezetéül
ingatlant zálogba vehessenek. Ezt a tilalmát azzal indokolta, hogy az
elzálogosított ingatlanoknak zsidó kézre való jutása «nyilvános botrány az
összes kereszténységre nézve». Kimondta azt is, hogy minden jó kereszténynek
törvényes kötelessége a zsidókkal való közlekedést lehetőleg kerülni. Ugyanez
évben pedig oly értelmű rendeletet is bocsátott ki, amely Pozsony városa
hatóságát felmenti azon kötelesség alól, hogy pozsonyi zsidóknak nem pozsonyi
polgárokkal szemben igazságot szolgáltasson. Az adózásnál sem azok a gazdasági
és pénzügyi szempontok irányították, amelyeknek alapja a nemzetgazdaság
általános érdeke. Mátyás alatt ötször annyi adót fizettek a zsidók, mint László
uralkodása idején és a török háború költségeinek fedezésére 1459. vagyonuk
huszadrészével kellett adózniuk. A zsidók pénzügyi követeléseivel szemben épp
az a magatartás jellemzi, mint elődeit. 1467. Pozsony lakóinak félévi
halasztást ad zsidó adósságaik visszafizetésére, 1475. elengedi neki a zsidó
kamatok felét. 1462. a nagyszombatiakat teljesen felmentette a kamatok visszafizetésének
kötelezettsége alól, 1486. a tűzvész károsultjainak az egész tőke
visszafizetését elengedte, 1488. pedig az összes kamatok visszafizetését
engedte el a nagyszombati polgároknak. - Mátyás uralma idején kezdődött az
ország zsidóságának elszegényedése, a zsidóság történelmének legszomorúbb
korszaka azonban az ő halálával kezdődik és ez idő egybe esik Magyarország
legsúlyosabb korszakával. Mátyás halála után a pártküzdelmek és zavargások
közepette a középkor minden szörnyűsége szabadon lábra kapott. A városok
megtámadták a védtelen zsidókat, Nagyszombatban, Tatán és Sopronban zavargások
törtek ki és Sopron városa valamennyi zsidó lakosát börtönbe vetette azzal,
hogy csak akkor helyezi szabadlábra őket, ha adósaiknak elengedik összes
tartozásukat. Corvin János, Mátyás fia is türelmetlenül bánt a zsidókkal és ő
maga is helyeselte, mikor Tata városa bántalmazta és kiűzte (l. Tatai kiűzetés)
a zsidókat. Sőt ő, mint Tata birtokosa, a várnagyoknak meghagyta, hogy minden
zsidót űzzenek ki és vagyonukat foglalják le. 1490 után II. Ulászló azzal
kezdte uralkodását, hogy serege felszerelésére a pénzt a zsidóktól hajtotta be
és 1491. pedig a pozsonyi zsidók közül többeket börtönbe vettetett, hogy így
csikarhassa ki belőlük a szükséges összegeket. II. Ulászló a minden oldalról
sanyargatott zsidókra rendkívüli adókat vetett ki és állandó szokássá vált,
hogy egyes községek előkelő tagjait túszul Budára hurcolták addig, míg a község
le nem fizette a rája kivetett adót. Ugyanúgy zsaroltak az országnagyok és a
zsidók minden igyekezete hiábavaló volt, hogy visszaszerezzék régebbi jogaikat.
II. Ulászló uralkodása alatt ütötte fel fejét a rettentő vérvád, amely eddig
csak távoli rémként sötétlett. És most, mikor már lejárt a középkor, a magyar
zsidók számára az újkor küszöbén kezdődött a megpróbáltatások legszörnyűbb
időszaka; 1494. Nagyszombatban a legképtelenebb vérvádat koholták, (l.
Nagyszombati zsidóégetés) kínpadra és máglyára hurcolták a bevádolt zsidókat. A
nagyszombati máglya vészjel volt az országban, mert most már mindenütt
fellobogott a szenvedély. Mindenfelé az országban kisebb-nagyobb zsidóhajszák
kezdődtek és ilyenfajta véres zendülésben tört ki a népszenvedély 1494. Budán,
amikor a tömeg megtámadta a zsidókat. Hasonló esemény ismétlődött meg 1496.,
amikor a zavargók megtámadták és kifosztották a zsidók házait. 1503. Sopron
bebörtönözte a város zsidóságát. Pozsonyban pedig az utcán bántalmazták a
zsidókat és akik a hatóságoktól kértek segítséget, azokat megbüntették. A
zsarolások állandóan napirenden voltak és a király a zsidókamatok elengedésénél
1503. ugyancsak a meghonosult királyi önkény szerint járt el. A királyi
városokban tűrhetetlenné vált a zsidók helyzete és Pozsonyból, ahol
legrosszabbul bántak velük, 1506 előtt számosan elköltöztek. Az elköltöztek ingatlanait
lefoglalták és a király megtiltotta a további költözködéseket, mert hogy az a
kincstár kárára van. A visszatartott zsidókkal még keményebben bántak,mint
régebben. A zsidókkal szemben érvényre jutott megkülönböztető és cseppet sem az
egyenlőség alapján álló elbírálási rendszerből kell megemlíteni a német
származású lealacsonyító zsidó esküt, melyet Werbőczi 1514. a Hármaskönyvébe
iktatott és amely országszerte jogérvényre emelkedett. (l. Werbőczi zsidó
esküje.) Az 1515-i esztendő is nagy veszedelmeket hozott a zsidók számára. A
Dózsa-féle parasztlázadás nem kímélte a vidéken lakó zsidók életét és vagyonát.
(l. Parasztlázadás). Ezenfelül Ulászló, hogy seregét felszerelhesse a lázadók
ellen, igen jelentékeny rendkívüli adót vetett ki a zsidóságra. Jellemző e kor
viszonyaira, hogy II. Ulászló 1516. bekövetkezett halála után, mikor II. Lajos
került a trónra, a zsidóság egészen szokatlan formában kötött szerződéssel
igyekezett elérni, hogy kiterjesszék rája is a személyi és vagyoni biztonságot.
1520-ban Báthory nádornak élete fogytáig négyszáz forint fizetésére kötelezték
magukat, ha a zsidóság ügyét pártfogolja. Az akkori törvénytelen állapotok
között nagy szükség volt a megvásárolt védelemre. A nyomasztó adók azonban
továbbra is fennállottak és mert pénzre a kincstárnak szüksége volt, ezt a
zsidókon hajtotta be, akaratuk és beleegyezésük nélkül. 1521. Farkas bazini
gróf az uradalmán lévő zsidókat börtönbe záratta, hogy így csikarjon ki pénzt
tőlük. A zsidóellenes hangulat akkor robbant ki veszedelmessé, mikor 1525.
Szerencsés Imre (l. o.) ellen fordult a népszenvedély. Budán a tömeg megtámadta
a zsidókat, házaikat kifosztotta és csak a harmadik nap verte szét a fosztogató
hordákat Szapolyai György csapata. II. Lajos uralkodása alatt az országban
elevenen tartotta magát a zsidógyűlölet, bár II. Lajos igyekezett elejét venni
az igazságtalanságoknak. Már 1523. Pozsonyban egymást érték a zsidóüldözések, a
soproniak pedig a király közvetlen intelme után mondtak le arról, hogy a
zsidókat kiűzzék. A kisebb-nagyobb embertelenségek mellett a gazdasági
megszorítások sem maradtak el, így 1525. rendelet tiltotta meg a pozsonyi és
soproni zsidóknak, (valószínűleg a többi városok zsidóságának is), hogy azontúl
posztóval, lovakkal és egyéb megtiltott árucikkekkel kereskedjenek. II. Lajos
halálával, a mohácsi vész után egész új fejezete kezdődik a magyar zsidók
történetének és a mohácsi vészig lezáródott kor zsidógyűlöletének általános
okát a középkor türelmetlenségében kell keresni. Az Árpád-ház uralkodása alatt
a törvényes intézkedések segítették, vagy gátolták a zsidóellenes tendenciát,
amennyiben erről abban a korban már lehet beszélni. Az Árpád-ház kihalta után
azonban az önkény került előtérbe. A városok és a korona egymással szemben való
küzdelme a zsidókért kizárólag anyagi érdekek miatt történt, mert a városok nem
akarták elismerni a korona kizárólagos tulajdonjogát a zsidók fölött. Ez a harc
vezetett aztán a súlyos zsidóüldözésekre és ezt sínylette meg hosszú időkön
keresztül az egész magyar zsidóság. Végül pedig ugyancsak a kíméletlen
gazdasági verseny állította szembe a céheket a zsidó kereskedőkkel. A mai
hivatalos és társadalmi A.-nak minden nüánszát megtalálhatjuk a középkor
zsidóellenes intézkedéseiben, amely eleinte a közhivatali pályákról igyekszik
kiszorítani a zsidókat, majd korlátozza a megélhetés lehetőségeit a gazdasági
életben is. (V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyarországon».) (3. A
polgárosulás korszakáig). 1526 aug. 29. volt a mohácsi gyásznap és az ezután
keletkezett zavaros idők nem kímélték meg a zsidókat sem. Sopron az udvarnál
azt a tanácsot kapta, hogy űzze ki a zsidókat és pénzüket, ezüstjüket tartsa
vissza. A város erre kizavarta a zsidókat, ezután a polgárok behatoltak
házaikba, az adósok lajstromát és a zálogokat elhordták és jószágaikat
elhajtották. Mária királynő megengedte, hogy a város a zsidók házait eladja, de
azok értékét egy éven belül juttassa el a zsidókhoz. A súlyos gazdasági bajok
és a nagy veszteségek miatt forrongó tömeghangulat jó levezetőjének ígérkezett
a zsidóellenes akció; a zsidókat tették felelőssé a nagy és végzetes hibákért
és csak a történelem igazolta, hogy nem a zsidóknak kellett volna fülelni a
közhivatalok lezüllesztéséért, a kincstári jövedelmek sikkasztásáért és a
hadiszolgálat mulasztásaiért. A törökökkel való cimborálás is vádként
súlyosodott a zsidóságra, pedig a törökök Pécsett lemészárolták a zsidókat és a
török előrenyomulás pusztító útjából a zsidók is elmenekültek a főurakkal és a
polgárokkal együtt. Október 9-én Mária királyné elrendelte, hogy Pozsony ne
engedje vissza többé az elmenekült, hűtlen zsidókat, akik veszedelemben cserben
hagyták a várost. E zsidóellenes megnyilatkozás mögött a királyválasztás titkos
propagandája húzódott meg, mert Ferdinánd hívei azzal akarták megnyerni a maguk
számára a közhangulatot, hogy megszabadították a városi polgárságot gazdasági
életük számottevő konkurenciájától, a zsidóságtól és olcsón juttatták őket a
zsidók visszamaradt ingó és ingatlan vagyonához. Ferdinánd nem szentesítette a
kiűzetési törvényt, de helyette Mária királyné adott engedélyt Pozsonynak és
Nagyszombatnak a zsidók kiűzésére. Nov. 9. vonult ki a zsidóság Pozsonyból.
Zsinagógájukból szárazmalom lett, majd később beépítették Orsolya-kolostorba.
Két hónappal az országos katasztrófa után, 1526 nov. 9. a székesfehérvári
országgyűlés törvényileg elrendelte a zsidók kiűzetését az országból. (l.
Kiűzetés). Az országgyűlés határozatát azonban János király nem erősítette meg.
A megfertőzött közhangulat rettenetes következménye volt a bazini vérvád (l.
o.) 1529., amikor a bazini gróf máglyahalálra juttatta az ottani zsidókat. A
közbiztonság az országban a leggyatrább volt, az országutakat minden rangú és
rendű portyázó fosztogatók veszélyeztették, akiktől rengeteget szenvedtek az
utazó zsidók. A bécsi gazdaságpolitika igen mostohán bánt a magyarországi
kereskedelemmel, ami természetesen a zsidókat sújtotta legelsősorban, úgy hogy
ezek szívesebben költöztek át a török hódoltsági területekre, ahol nagyobb volt
a személyi és vagyonbiztonság és védelemre talált a kereskedelem. I. Ferdinánd
nem vette tekintetbe ezeket a körülményeket és azt hitte, hogy az ország
megszilárdítását a zsidók szorongattatása segíti elő. A budai zsidók házait,
épp úgy, mint János király, ő is elajándékozta híveinek. 1534 szept. 10. pedig
a zsidókat örökre kizárta Sopronból annak ellenére, hogy még 1529 máj. 28. ő
maga rendelte el és tétette közhírré örökös tartományaiban, hogy a zsidók régi
privilégiumai épségben maradjanak és bántódásuk ne essék. 1536-ban vérvádat
koholtak a Pozsonyban lakó zsidók ellen, de csak 1539. mutatkozott ennek
veszedelme, amelynek következtében többeket máglyára vetettek. Ugyanez év
februárjában pedig Nagyszombatból űzte ki Ferdinánd a zsidókat, de ennek
fejében a város kárpótlást tartozott fizetni a kincstárnak. 1586 szept. 2. is
végzetes eseményeket hozott a budai zsidóságra. Mikor a császári csapatok
visszafoglalták Budát a törököktől, Károly herceg engedélyt adott a rablásra. A
zsidók gyanútlanul templomukban imádkoztak, itt törték rájuk az ajtót és
felkoncolták őket. A 6000 fogoly között, akik a katonák kezére jutottak,
rengeteg zsidó férfi, nő és gyermek volt. Ezeket is potom áron adták el. Az
egész város a zsidók házaival együtt a tűz martaléka lett. Schulhof Izsák, aki
az ostromot a várban átélte, egy héber munkában számol be ez eseményekről. (V.
ö. Kaufmnnn D., «Die Erstürmung Ofens»; Kohn S., «Héber kútfők»). Rendeletet
adott ki, 1551., hogy minden zsidó sárga gyűrűs foltot tartozik viselni a
ruháján. Ez a kényszer jelentős visszaesést mutatott a zsidók jogállapotában,
mert már 1520. országszerte nem viselték ezeket a megkülönböztető jeleket;
kötelező viseletük alól II. Lajos felmentette őket. I. Ferdinánd utódja Rudolf
már súlyos adóterheket rótt a zsidókra, 1578. kétszeres házadót vetett ki rájuk
és mivel nem katonáskodhattak. 1596. elrendelte a katonaadó fizetését. II. és
III. Ferdinánd rendeletei a harmincadok és vámok bérleteitől igyekeztek
megfosztani a zsidókat, III. Ferdinánd e törekvésében odáig ment, hogy
intézkedésének indokolásaképpen 1647. a teljes jognélküliség bélyegét nyomta a
zsidóságra. Kimondta, hogy «az ország jogainak nem részesei». (l.
Jogfosztottság.) 1659-ben I. Lipót, de még 1715. III. Károly is a zsidók
gazdasági letörését tartotta szem előtt. I. Lipót pedig, aki a teljes
jognélküliség korszakát hozta a zsidóságra, oly módon siettette a zsidók
eltávolítását a vámoktól, hogy kimondta: «amíg a zsidókat minden vámoktól el
nem mozdítják, addig az olyan helyen senki sem tartozik vámot fizetni». I.
Lipót, aki Kollonics esztergomi érsekkel egyetértve katolicizálni akarta az
országot, a zsidókat kiűzte a királyi városokból, a bányavárosok kerületében
csak hét mértföldnyi távolságra telepedhettek le, ipart nem űzhettek és csak
kiskereskedéssel, pálinkafőzéssel és pénzüzleteikkel foglalkozhattak. Kollonics
azt szerette volna elérni, hogy a zsidók megszorítottságuk miatt önként
távozzanak az országból, de ez a várakozása hiábavaló volt, mert a zsidók a
földesúri birtokokon telepedtek meg. A jognélküliségnek és megtűrtségnek élénk
kifejezését adja az az adónem, amit Mária Terézia honosított meg. 1744. türelmi
adót (l. o.) vetettek ki a zsidóságra, de fenntartották azért a megszégyenítő
zsidó személyi vámot is, mert a pénzügyi politika fő célja az volt, hogy a
kincstár kárpótolja magát ama veszteségért, amit a zsidóknak a királyi
városokból való eltávolítása okozott, mint a Budáról való kiűzetésük (l. Buda).
Adótartozásért pedig ezentúl is tömlöcbe vetették a zsidó család tagjait. A
gazdasági életben pedig egy cél irányította a lépéseket: kiszorítani a zsidót a
kereskedelmi és ipari versenyből. Kassán 1840-ig nem lakott zsidó, csak
Rozgonyból látogatták a vásárokat, de a kassai kereskedők még ezt is sokallták
és 1765. a város büntetést szabott ki arra, aki zsidótól vásárol. A céhek
berendezettsége, amely a katolicizmus érdekeit szolgálta, már ezzel
lehetetlenné tette, hogy oda zsidó bekerüljön, bár meg kell állapítani, hogy
nem csupán a zsidók, de a magyarok is megszenvedték azt a német szellemet,
amely a céhek tevékenységét áthatotta. Az érdekharc valósággal a magyarság
üldözésére vitte a céheket és történelmi tény, hogy Kassán, mikor 1826. egy
magyar fűszerüzletet akart nyitni, kérését azzal utasították el, «hogyha mind a
hét millió magyar idejönne, úgy hét millió koldus lenne itt». Kassa, Debrecen,
Pozsony, Győr és Pest kereskedelmi testületei még a házalás és vásározás
lehetőségeitől is igyekeztek megfosztani a különböző nemzetiségeket, akik közé
besorozták a zsidókat is. Ezek 1761. Mária Teréziától kérték a kicsinyben való
árusítási engedélyek bevonását, a pesti polgári kereskedelmi testület pedig
1796. ismét felségfolyamodványban kérte a házalók kitiltását. A kérvényt vivő
küldöttség 1500 pozsonyi mérő zabot akart felajánlani a királynak hadisegély
gyanánt, hogy kérésük inkább meghallgatásra találjon, de utóbb úgy látták, hogy
az időpont nem alkalmas a kihallgatásra és így a zabajánlatot sem tették meg.
II. József alatt jelentékeny javulás állott be a zsidóság helyzetében (l.
Egyenjogúsító törekvések.) és ha a teljes polgárjogokat nem is szerezhették
meg, sérelmeket nem szenvedtek. Halála előtt a testben és lélekben megtört
uralkodó nem tudott ellenállni az ország alkotmányos követeléseinek és a
jobbágyság s a toleranciára vonatkozó rendeletein kívül, visszavonta összes
intézkedéseit. A városok úgy vélték, hogy feléledtek régi szabadalmaik és 1790.
a császár halála után, a II. József védelme alatt letelepült zsidókat
kiutasították. A helytartóság védelmébe vette a zsidókat, Pest vissza is vonta
határozatát, de a házalás tilalmát továbbra is fenntartotta. Nagyszombatban is
sikerült a határozat végrehajtásának időpontját kitolni. A zsidók jogaik
biztosítására az országgyűléshez és Lipót császár és királyhoz fordultak, mire
az 1790-91. országgyűlés meghozta a De Judaeis című törvényt (l. o.), amely
visszaállította a II. József alatt fennállott helyzetet. Ez a törvény egészen
1840-ig szabályozta a zsidók helyzetét. Az elkövetkező évtizedek alatt a zsidók
mellett kedvező hangulat bontakozott ki, úgyhogy az 1825-i országgyűlés után
már ennek az ellenhatása is mutatkozott. Az 1829. Medárd vásárra egybehívott
kereskedőtestületek memorandumban foglalták össze panaszaikat, így a zsidóság
rohamos szaporodását és kérik a házalás megszorítását, valamint a
birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel az emlékirat benyújtásához szükséges
3000 forintot nem tudták behajtani a testületeken, az egész mozgalom
abbamaradt. A zsidók polgárjogainak végleges rendezése még egyre késett, pedig
a párisi júniusi forradalom már éreztette itt is a hatását. A zsidók egyen
jogosítási ügyét egészen meglepő szempontok gátolták. Az 1840. országgyűlésen
az emancipációnak különben őszinte és lelkes hívei is bizonyos óvintézkedéseket
sürgettek és pedig a galíciai zsidók beözönlése ellen. Kölcsey Ferenc Szatmár
megye elárasztása fölött méltatlankodott, osztotta nézetét Széchenyi István,
sőt Dessewffy Aurél is, bár csatlakozott Eötvös emancipációs javaslatához. Azt
kívánta azonban, hogy hozzanak bevándorlási törvényt, mert «elárasztja az
országot a koldus zsidók sokasága, ami sem a magyarságnak, sem a honi zsidóságnak
nem érdeke.» Kossuth, aki ugyan «máramarosi söpredék zsidótömegről» beszélt,
melynek «bűneitől úgy sem tudjuk megóvni az országot», a bevándorlott, s hazai
zsidók közti különbség kiküszöbölését kívánta. Noha a radikális ellenzék nem
akart junktimot, mégis attól tartva, hogy az egész javaslatot elejtik, az alsó
tábla belenyugodott az udvar és a főrendek akaratába és megszavazta a
korlátozott jogokat tartalmazó törvényjavaslatot (l. Jogkiterjesztés). Erre az
1840:XXIX. t.-c.-re zsugorította össze a már-már elért polgárjogait a
zsidóságnak a megátalkodott elfogultság. Mindamellett nem egyedül a Karokon és
Rendeken múlt, hogy a zsidók már 1S40. nem kaptát meg a teljes polgárjogot. Ez
a XXIX. t.-c. a kereskedőtestületek érdekeit szolgálta, azzal, hogy a teljes
polgári egyenjogúság hiányával a zsidók versenyképessége nem juthatott igazi
formájához a kereskedelmi életben. A zsidóság polgárosulási korszaka mégis
megkezdődött és teljesen kibontakozott az emancipáció (l. o.) idején, ez
azonban az A.-nak új és modernebb eszközeit váltotta ki, amelyre a példát most
is a nyugat, szolgáltatta, akárcsak a középkorban a zsidóüldözések idején. (V.
ö, Venetianer Lajos, «A magyar zsidóság történetei». f) A modern A.
szervezkedése. A modern magyar A. kifejlődésére a német antiszemita áramlat
volt legnagyobb hatással, mint ahogy a középkori zsidógyűlölet is német hatás
nyomán honosodott meg Magyarországon. A liberalizmus térhódításának
következtében a hetvenes években az A. is modernizáltabb formákat öltött, hogy
politikai téren megfelelő eszközökkel vethessen gátat a zsidók politikai és
társadalmi érvényesülésének. Az ismét életre kapott zsidógyűlölet két
nagyképességű német liberális politikus és képviselő Lasker és Bamberger miatt
éleződött ki leginkább és Stöcker, porosz udvari lelkész 1878. megalapította az
antiszemita pártot. Az A. szót általában 1880. kezdték használni ennek nyomán
Németországban. Ez az antiszemita párt később különböző elnevezések alatt
szerepelt. Antiszemita párt alakult 1889. Borúmban is. A magyar A. a porosz
alldeutsch-antiszemita mozgalommal egyidejűleg terelődött parlamenti térre. Az
1868-i törvényhozás már sejtetni engedte, hogy a vallásszabadság, polgári
házasság és anyakönyv ügye még sok harcot fog felidézni. Az A. újabb
kirobbanásának valódi oka azonban a közép és kisbirtokosok elszegényedése volt
és azt használták ki a maguk céljaira a mozgalom megindítói. A tényleges
mozgalom akkor kezdődött, amikor 1875 április 8-án Istóczy Győző, addig még
ismeretlen képviselő, volt vasvári aljegyző, az iskolaalapok fölötti viták
kapcsán azt kérdezte interpellációjában a belügyminisztertől, hogy szándékában
van-e az országot elárasztó külföldi zsidók meghonosításának gátat vetni és a
nem zsidó elemek részéről esetleg meginduló önvédelmi mozgalom útjába szándékozik-e
akadályt gördíteni. Wenckheim belügyminiszter az interpellációra adott
válaszában kijelentette, hogy a kormány «igenis ellenséges állást foglalna el
minden oly mozgalom irányában, amely e hazában létező egyházak és
vallásfelekezetek, vagy az azokhoz tartozó polgárok közt a békés egyetértést s
azok polgári jogainak kölcsönös tiszteletben tartását bármi részben megzavarná,
vagy bármely irányban megzavarni igyekeznek.» 1878-ban, tehát ugyanakkor,
amikor Stöcker megszervezte a mozgalmát, Istóczy ismét megmozdult. Július 12-én
javaslatot terjesztett a képviselőház elé: a kormány kényszerítse Törökországot
Palesztina feladására, hogy a magyar zsidóságot oda deportálhassák. Ezt a
fantasztikus indítványt teljesen komolytalannak tartották és napirendre tértek
fölötte, noha Istóczy agitációját csak nem szüntette be. 1880-ban létrehozta a
Nemzsidók Szövetségét. Az izgatás olyan mértéket öltött az országban, hogy
ugyanez év szept. 25. Miklós István orsz. gyül. képv. meginterpellálta Tisza
István miniszterelnököt, aki azt a megnyugtató választ adta, hogy a kormány
teljesíteni fogja kötelességét. Trefort Ágoston, a filoszemitának nem nevezhető
kultuszminiszter két hónappal később, nov. 27. azt a kijelentést tette, hogy «a
mi hazánk sohasem lehet olyan látványosságok színhelye, mint Németország».
Trefort jóhiszemű kijelentését azonban az események megcáfolták. A német és
szláv területről importált A.-t a felvidéki tót nemzetiségi, valamint a
klerikális pártok rendületlenül szították. Mindamellett a színmagyar vidékekre
egészen a tiszaeszlári vérvádig (l. o.) nem támadt visszhangja az izgatásoknak.
Mikor Istóczy a zsidók ellen népgyűlést akart egybehívni, a rendőrség azt
betiltotta, mire Istóczy interpellált, majd antiszemita folyóiratot alapított
Tizenkét röpirat címen és ebbe írta izgató cikkeit. A tiszaeszlári vérvádra egy
Solymossi Eszter nevű leány eltűnése adott alkalmat 1881 ápr. 1-én. Ónody ezt
használta fel arra, hogy a zsidókat vádolja a keresztény vérnek a rituális
szertartásoknál való felhasználásával, a rituális gyilkossággal. A
közvéleménynek ez a megfertőzése és annak parlamenti visszahatása egyenes
következménye volt annak a gyűlölködő munkának, amit Istóczy évek óta
folytatott. Ez az izgatás azonban súlyos eredményeket hozott. Noha a bíróság
felmentette a tiszaeszlári per vádlottjait, az izgatások következtében az
ország több helyén lázadásokba tört ki a tömeghangulat. Ilyen zsidóellenes
lázadások voltak 1882 szept. 28-án Pozsonyban, majd Sopronban, Budapesten,
főleg pedig Zalaegerszegen 1883 aug. 23-án. Vas-, Somogy-, Sopron-, Zala-,
Mosón- és Szabolcs megyében statáriumot kellett kihirdetni és az ítélet
kihirdetés után Budapesten katonaságot kellett kivezényelni a fosztogató tömeg
ellen. A fölizgatott egyetemi ifjúság a rektor előtt kinyilvánítja azt a
nézetét, hogy az egyetemen túl sok a zsidó. A rektor, - dr. Berger, a
hittudományi kar tanára - azonban szigorúan megdorgálja az ifjúságot s a
tervezett gyűlést a belügyminiszter betiltja. Istóczy még 1882 febr. 18.
javaslatot terjesztett a Ház elé, amelyben a zsidó emancipáció eltörlését
sürgeti. Ugyanez év áprilisában és júniusában újabb támadásokat intézett a
zsidóság ellen s ez utóbbi alkalommal Wahrman Mór (l. o.) képviselővel
összeverekedett. A lázongások idején, 1883 jan. 10. újabb javaslatot terjesztett
be a képviselőház elé a zsidó emancipáció felfüggesztéséért, de mindössze
néhány szavazatot kapott, mert még a reakciós politikusok is ellene voltak. A
tiszaeszlári per kedvező visszahatása alatt 1883 októberében megalapította az
antiszemita pártot porosz mintára. Mikor a parlamentben egy ízben interpellált
s Rohling könyvéből idézett, megjósolta, hogy az antiszemita párt megerősödve
fog kikerülni a választásból. A pártnak tagjai voltak rajta kívül: Ónódy,
Simonyi és Széli képviselők. A párt programja főként gazdasági téren igyekezett
megnyirbálni a zsidó jogokat. Az 1884-i választásoknál 17 antiszemita képviselő
került a parlamentbe, köztük Verhovay Gyula földbirtokos, lapszerkesztő, aki
eleinte, mint a Függetlenség c. liberális lap szerkesztője szerepelt és csak
azután tért át az antiszemita politikára. Politikai pályafutásának egy
sikkasztási vád vetett véget, amely alól ugyan felmentették, de a politikától
mégis visszavonulni kényszerült. Az antiszemita mozgalom vezetői közt szerepel
Zimándy Ignác, törökbálinti plébános, országgyűlési képviselő is. Tisza Kálmán,
aki Istóczyék szereplését kezdettől fogva rossz szemmel nézte, gondoskodott
róla, hogy az 1884. szept. 29-én összeülő parlamentet Ferencz József magyar
király trónbeszédben hívja föl, hogy szüntessék meg a fajok, felekezetek és
osztályok között súrlódásra vezető izgalmakat. Ezeket az izgalmakat főleg az
országos antiszemita párt körlevelei okozták, mert ezekben szerepeltek az
antiszemita párt követelései, mint a zsidók politikai, gazdasági és társadalmi
hatalmának letörése, nemzeti agrárpolitika, ipartörvény revízió, a régi zsidó
eskü visszaállítása, a zsidók kizárása az italmérésből. Továbbá, hogy
zsidóvallású ne lehessen köztisztviselő, pénzintézeti v. biztosítási
hivatalnok, ne vehessen és ne bérelhessen földet, házat, malmot, ne lehessen
orvos, gyógyszerész, ügyvéd, mérnök, sőt pék, fűszeres és gabonakereskedő sem.
A legerőteljesebben hirdeti a zsidók teljes bojkottálását. Az izgalmakat
fokozta, hogy Istóczyt s Nendtwich Károly egyetemi tanárt izgató cikkeikért az
esküdtszék fölmentette. Hiába szólaltak fel a parlamentben Mezei Ernő és mások,
hiába írt nagyszerű röpiratot Acsády Ignác, a kiváló történetíró, az izgatás,
amelyben ekkor Zimándy vezetett, annyira fokozódott, hogy Tisza Kálmán kénytelen
volt kijelenteni, hogy aki ilyen eszméket terjeszt, annak a józan ész
ítéletétől félni kell. Haynald kalocsai érsek pásztorlevelének és Kossuth
turini szózatának végre sikerült a közhangulatot lecsendesíteni, amihez nagyban
hozzájárult a jó termés, mely a gazdálkodó rétegek jólétét jelentősen
fellendítette. A békebeli A.-nak a kulminációs pontja Magyarországon valóban az
1884-i esztendő volt. A következő tíz év alatt teljesen kimúlt az egész
antiszemita párt és vele együtt a politikai A. is. Hivatalosan a recepció (l.
o.) évében, 1894. bukott meg a magyarországi A., mely most már csak néha-néha
jelentkezett a Rohling-féle talmudhamisítás nyomán készült fércmunkákban. Ez az
idő egybeesik a szociáldemokrácia szervezkedésével és ennek ellensúlyozására külföldön
megalakulnak a keresztényszocialista pártok. Magyarországon is megalakult 1895
jan. 28. gróf Zichy János vezetésével a Néppárt. A Néppárt megközelítőleg sem
volt oly hangos és türelmetlen, mint az antiszemita párt és hivatalos orgánuma
az Alkotmány európai hangnemben írott orgánuma volt a mértéket tartó A.-nak. Az
antiszemita korszak hírhedt irodalmi termékeiből Zimándy Ignác röpiratain kívül
felemlítjük: Ébresztő Hangok c. folyóiratát; Hiteles zsidó Káté, 1884;
Antiszemita Káté a magyar nép számára, 1894 (németül és szlovákul is): A
megrögzött Dimonides delíriuma; Szózat a néphez ; A leleplezett népámító
liberalizmus, 1896; Légből kapott hazugságok; A modern új pogány;
Kazár-szabadkőműves, ál liberális írástudóknak megszívlelésül, 1900. Ónody Géza
munkái: Tisza-Eszlár a múltban és jelenben; A zsidókról általában : Zsidó
mysteriumok; A tiszaeszlári eset (németül is). A világháború kitöréséig csak
Egan Lajosnak: A zsidók Magyarországon c. 1910. megjelent könyve váltott ki
nagyobb izgalmat. Ebben a könyvben a külföldi fércművek hazugságait írta meg
óvatos formában (mindenütt hangsúlyozva, tisztelet a kivételnek). A háború
alatt a szociológus Ágoston Péter könyve a Zsidók útja, 1917, indított nagyobb
vitát. Az A. csak a világháborút követő forradalmak után lángolt fel újult
erővel, ez azonban ismét új korszakát jelenti a magyarországi A. történetének.
g) Az A. a világháború után és napjainkban. A világháborút követő forradalmak
után, mikor az ellenforradalom 1919 végén győzedelmeskedett, a reakció velejárójaként
előtérbe nyomult az antiszemita mozgalom. Noha az ellenforradalom (l. o.)
előkészítésében és diadalra jutásában a zsidó polgárságnak is része volt, az
események törvényszerű bekövetkezése folytán, a nagy gazdasági és politikai
összeomlás nyomán mégis a zsidóság ellen fordult a közhangulat. Azt, hogy a
zsidó polgárság is segítette az ellenforradalmat, nem könyvelte el érdemül a
politikai közvélemény az egész zsidóság védelmére, de hogy a zsidó
proletariátus részt vett a forradalmakban és hogy a proletár diktatúra vezetői
közt zsidók is voltak, azt az egész zsidóság bűnéül rótták fel. Az antiszemita
érvelés azonban nem állt meg a legutolsó eseményeknél, mélyebb távolságokban
igyekezett kikeresni a zsidó bűnöket és a világháború nagy katasztrófájáért, a
központi hatalmak összeomlásáért is a zsidóságot tette felelőssé. Az azóta
eltelt rövid történelmi távlat is már megmutatta a végzetes katasztrófák igazi
okait és a nagy és káros mulasztásokat és tévedéseket, amelyek a hadsereget
felbomlasztották, nem zsidók követték el. A zsidók még ott véreztek a
lövészárokban, amikor a történelem már megpecsételte a világháború sorsát a
főhadiszállásokon. Az 1919-es idők azonban a maguk nyugtalanságával nem
adhatták meg a tömegeknek a történelmi tisztánlátás nyugalmát, különösen pedig
akkor nem, amikor az ellenforradalmi tömegek élén szenvedélytől és gyűlölettől
elvakult vezetők állottak. 1919 szept.-ben megkezdődtek a zsidóüldözések és a
zsidóság annál kevésbé találhatott védelmet, mert az A.-t minden vonalon
intézményesítették. A megalakult Ébredő Magyarok Egyesülete járt elől az
izgatásokkal és az A. hangneme és uszításai a XV. század hírhedt kasztíliai
pogromrendezőinek eszközeire emlékeztettek. A magyar A. ekkori kifejlődését
erősen befolyásolták az orosz ellenforradalmi akciók, amelyeknek véres zsidó
pogromhírei mindenfelé eljutottak. A felelőtlen elemek utcai atrocitásai (l.
Atrocitás), a különítmények szereplései, aztán Siófok, Tab, Izsák, Orgovány
mind véres és gyászos emlékei a világháború utáni zsidóhajszáknak. A zsidókat a
közhivatalokból elbocsájtották és az A. főleg a nemzetgyűlési választások, a
Huszár, Simonyi és Teleky kormányok alatt érte el tetőpontját. A zsidóság
sérelmeinek védelmére alakult először az Országos Segélyező Bizottság, aztán
Vázsonyi Vilmossal, Székely Ferenccel és Mezei Mórral a Magyar Zsidó Központi
Szövetség, majd pedig Polnay Jenővel a Magyar Zsidó Országos Szövetség. A
sajtóban az A. szócsöve a Szózat, a Nép ős az Új Nemzedék c. napilapok és a
Magyar Kultúra c. folyóirat voltak. Ezek közül már csupán a két utóbbi létezik,
viszont antiszemita orgánumnak tekinthető a legitimista Magyarság és a
keresztény Nemzeti Újság, Írásmodorukban azonban nem térnek el az európai
újságírás hangnemétől. Az A. parlamenti történetéhez súlyosan és jellegzetesen
hozzátartozik a Numerus Clausus, (l. o.) a zsidók tanszabadságának korlátozása.
A rosszemlékű idők A.-ának ez a legbántóbb csökevénye, ami visszamaradt. A
jogrend, a jogbiztonság már esztendők óta visszatért, a konszolidáció
helyreállt és az 1928-as esztendő, az országgyűlés megnyitásának esztendeje már
csak az A. politikai és társadalmi harcaiban mutatkozik. A parlamentben egyedül
a Fajvédőpárt kifejezetten antiszemita párt, a kormánypárt, az ú. n. egységes
párt már igyekszik leplezni a antiszemita elfogultságát és egy zsidó képviselőt
be is vitt a parlamentbe az országgyűlési választásoknál. A kormány lapjai, a
félhivatalos sajtóorgánumok pedig teljesen mellőzik az antiszemita tendenciát.
Az A. legmodernebb formája a fajbiológiai alapon álló A. Ennek a teóriának a
sok jelentéktelen agitátoron kívül két szellemes, de teljesen megcáfolt
teoretikusa a jelen században a németté vált H. St. Chamberlain és Adolf
Bartels, nálunk pedig Méhely Lajos egyet. zoológia tanár, gyakorlati támogatói
a fajvédő pártok egész Közép-Európában és így Magyarországon is. Ezek azonban
nem csupán a zsidóságot, de a katolikus pártokat is szembeállva találják
magukkal. Az utóbbiak álláspontját a német katolikus «Staats Lexikon» rögzíti
le és bár elismeri a zsidóság és kereszténység különállását, de a faji
gyűlöletet és általában az A.-t feltétlenül elítéli, mint olyan jelenséget,
amely a katolicizmussal nem egyeztethető össze. - A korszak antiszemita
irodalmából: Dánér Béla, A magyarországi zsidókérdés megoldása (1919); Kmoskó
Mibály, Zsidó-keresztény; Persián Ádám, Mi lesz a zsidókkal?; Kovács A.: A
zsidóság térfoglalása Magyarországon (1922); Barcsay A. és Huszár K. könyvei, A
szabadkőművesség ellen és Haller István könyve, A numerus claususról (1920).
Irodalom. Fr. Herz, Rasse und Kultur (2. kiad., 1925). (Legkiválóbb ez irányú
mű, mely a fajbiológusok álláspontját halomra dönti és nevetség tárgyává
teszi.): Taylor, Origins of Aryans és Topinard, Anthropologie (mindkét
világhírű tudós nem ismeri el a biológiai különbséget); Theodore Reinach,
Textes d'Auteurs Grecque et Romains relatifs au. Judaisme (1895); Renan, Le
Judaisme comme race et comme réligion (1883) ; R. Andrée, Volkskunde der Juden
(1881) (Objektív és első összefoglaló munka e tárgykörről); A. Jellinek, Der
Jüdische Stamm (1869. Keresztény részről is máig elismert standard-munka); J.
Loeb, Juif de l'histoire (1884. u. o.); A. Nossig, Statistik des jüdischen
Stammes (1887, alapvető szakmunka); A. Leroy-Beaulieu, A zsidók és az
antiszemita áramlatok (Olcsó-könyvtár); Jacobs, Jewish Statistics (1881) ; D.
Chwolson, Die semitischen Völker (1872, standard-mű); Bernfeld. Juden und
Judentum in 19-ten Jahrhundert (1898) : Ruppin, Juden der Gegenwart (1904);
Steffen, Antisemitismus und deutschvölkische Bewegung im Lichte des Katholizismus
(1925); Steiger, Der neudeutsche Heide im Kampf gegen Christen und Juden
(1924); Coudenhove-Calergi, Das Wesen des A. (1923), Goldmann, Das Wesen des A.
(1924); Bern. Lazare, Antisemitisme, son histoire et ses causes (1894); J.
Reinach, mgtoire de l'affaire Dreyfus (6. k., 1908): Treitschke, Über unser
Judentum (1884); Th. Mommsen, Auch ein Wort über unser Judentum (1884, válasz
előbbire); Lombroso, L'antisemitismo e la sclenze moderne (1894) ; Th. Reinach,
Histoires des Israelites depuis l'époque de leur dispersion jusqu'á nos jours
(1884); Báttaszéky, Tizenkét ellenröpirat (1884); Krajcsovics, Der A. In Ungarn
(1884); Bergl, Geschichte der ungarischen Juden (1870); Venetianer, A magyar
zsidóság története (1922); Richtmann, A régi Magyarország zsidósága (1913) ;
The Jewish Minority in Hungary. Report, Presented to the Board of Deputies of
British Jews. (London. 1926.). Heinrich von Coudenhove-Calergi gróf, Das Wesen
des A. (1901).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 167. címszó a lexikon =>
40. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10167.htm
CÍMSZÓ: Antiszemitizmus
SZÓCIKK: Antiszemitizmus, a Az A. általában. A sémiták, közhasználati
értelemben a zsidók ellen irányuló mozgalom. Áramlatszerűen torlódott bele
napjainkba és történelmi eredete az ókorba nyúlik vissza. Evolúciós fejlődése
épp annyira magyarázható, mint minden történelmi megnyilvánulásé, amely
átalakító hatással volt az emberi társadalomra. Az A. gazdasági
törvényszerűségek hatása alatt bontakozott ki az ókori ember önkénytelen
cselekvéseiből a mai világrend tudatos gazdaságpolitikájáig. Ezt a folyamatot
sokféle érzelmi szempont támogatta az évszázadok váltakozó életszemlélete
szerint és az elnyomási tendencia, amely a zsidók ellen érvényesült, mindig
talált a hatalmi érdekek védelmére olyan támogató érveket, amelyek a kor
szellemét mindenben kifejezésre juttatták. A divatozó szellemi áramlatok, így a
középkor vallási vakbuzgósága, majd a hazafias önzés olyan erkölcsi bátorságot
adott az A.-nak, amely valósággal a mozgalom indító energiájává lett a tömegek
lelki életében, bárha a gyűlöletre sarkantyúzó népösztönök nem erősebbek
azoknál, amelyek szeretetre buzdítanak. Az ösztönös ellenszenv egyébként nem is
olyan mély forrás, amely évszázadokon át táplálhatna egy akkora dinamikájú
indulatkomplexumot. Az A. gazdasági érdekű mozgalom volt már kiindulásában is,
mert különben nem tarthatta volna magát fenn évszázadokon keresztül. Az
egyháznak minden zsidóellenes fellépése főleg gazdasági megszorításokat
követelt az egész középkoron át. A térítés eredményei, ha még olyan nagyok
voltak is, nem elégítették ki és nem nyomták el a gazdasági féltékenységet.
Hogy a megkeresztelkedéssel sem látták megvédettnek a hatalmi többség érdekeit,
az kitűnik a középkori álkeresztények l. o. ellen irányult elégedetlenségből,
mivel úgy vélték, ezek csak azért vették fel a kereszténységet, hogy jobb
társadalmi és gazdasági elhelyeződést találjanak. Mindamellett a keresztény
egyház terjeszkedési törekvése nagyban segítette a zsidóellenes mozgalom
kifejlődését és bizonyos periódusokban az teljesen az egyház eszközévé lett.
Abban mindenesetre kételkedni kell, mintha az egyház maga hozta volna létre az
A.-t. A faji elfogultság ősi princípiumai jutottak érvényre ebben a mozgalomban
és ez az elfogultság mindig ott jelentkezett a leértékelés tendenciájával, ahol
valamely nép kisebbségben élt, szétszórt szigetenként egy nagyobb néptengerben.
Az elnyomottságból kisarjadó életigények mindig összeütközésbe kerülnek az
uralkodó néposztály gazdasági érdekeivel, mert a folytonos gazdasági küzdelem
és a kiegyensúlyozatlan gazdasági helyzet az ököljog korszakát teremti vissza
és az erősebb pártjára billenti a mérleget. A jelentősebb számú népkisebbség
érezhetőbb és kíméletlenebb elnyomást vált ki, ez pontosan ellenőrizhető a
zsidóknak a különböző országokban lévő helyzetéből. Az A. a cári Oroszországban
volt a legerősebb, mert a zsidók itt éltek legnagyobb számban. Az A.-t
természetszerűleg fokozta az a körülmény, ha a zsidók gazdasági és politikai
befolyáshoz jutottak. A zsidóellenes mozgalom ilyen esetben mindenekelőtt
odairányul, hogy a zsidókat megfossza politikai egyenjogúságuktól, hogy a
társadalmi érvényesülésüket megakadályozza és hogy visszaállítsa azokat a
korlátokat, amelyeket a korszellem már régen ledöntött. Az A. a maga elnevezésével
és programjával mindössze félszázados múltra tekinthet vissza, de a
zsidóellenes tendencia, amely a középkorban mindvégig megnyilvánult, a
legszorosabb összefüggésben van vele és az A. eredetét is nyilvánvalóan abban
kell keresni. A magyar történelem során a középkor A.-a külföldi hatások nyomán
keletkezett, nem azért, mintha Magyarországon a rendezettebb és könnyebb
életlehetőségek elsimították volna a gazdasági küzdelmet, hanem, mert a magyar
és zsidó tömegek osztály-elhelyezkedése a honfoglalás-korabeli időkben azonos
volt, azonkívül pedig a zsidóság faji megkülönböztethetősége, a magyar
államalakulás legelején még nem volt föllelhető annyira, hogy az faji harcokat
provokálhatott volna. A magyar nép a zsidósággal egészen sajátságos
vonatkozásban került össze a kazárok l. o. révén, akik rokonszármazásuk és
azonos életkörülményeik folytán fegyvertársai lettek a honfoglaló magyaroknak.
Ezek a kazárok zsidóhitűek voltak, de ez nem lehetett ok a szembekerülésre,
mert a pogány magyarok a kazárok vallási szertartásaival szemben a legteljesebb
közönnyel viseltettek. A zsidóellenes hangulat csak akkor ébredezett, amikor a
kereszténység elterjedésének idején a kazárok is megkeresztelkedtek és a
megkeresztelkedettek beolvadtak a magyarságba, míg azok, akik zsidóhiten
maradtak, felszívódtak a nyugattól betelepült sémita zsidók zárt és nem
keveredő népi egységébe. A vallási türelmetlenség, amelyet Magyarországon a
kereszténység terjesztői honosítottak meg, már a fajok küzdelméből táplálkozott
és a gazdasági ellentétekből előszeretettel fejlesztette ki a maga
egyházpolitikai érdekeit. b Az A. külföldön és az irodalomban. Az ókori
zsidógyülölet, amely a vallási és faji kényszer-elkülönítettség miatt
fennállott, kitűnik már Eszter könyvének III. 8. fejezetéből is. Az ókori görög
és római írók műveiben, így Apion alexandriai polemikusnál és a római
Tacitusnál ugyancsak olvashatók azok a vádak, amelyeknek alapja a faji
elkülönülés, a vallási szertartások és különleges szokások. Tacitus egyenesen
azzal vádolta meg a zsidóságot, hogy nem részese a civilizációnak. A zsidók
ellen megnyilvánult ilyen ellenszenvet kétségtelenül legelsősorban a zsidó
nemzeti öntudat váltotta ki, bár ez az ellenszenv egyáltalán nem volt olyan
általános jellegű, mint a középkor zsidógyűlölete. Ha az ókorban a zsidók
vallási elkülönülése ütközőponttá lehetett, még inkább annak kellett lennie a
középkorban, amikor a vallási elfogultság engesztelhetetlenül éleződött ki a
kereszténységből. A középkor második felében az Antikrisztust látta a zsidóságban
minden zsidóellenes agitátor, de túl a vallási türelmetlenség szentesített
eszközein, a köznapi élet rideg tényei állottak: a legkíméletlenebb gazdasági
elnyomatás. A terménygazdálkodásból kiszorították a zsidóságot és
rákényszerítették a pénzgazdálkodásra. De a pénzüzlet és a kereskedelmi
tevékenység is számtalan vádra adott alkalmat és a tizennegyedik századtól
kezdve az uzsora vádjától kezdve, az ostyamegszentségtelenítésen és
kútmérgezésen át a vérvádakig a rágalmak özöne érte a zsidóságot. Később a könyvnyomtatás
jelentett nagy propagandaerőt a zsidóellenes mozgalmaknak és mint Alonts de
Espina munkája, a Fortalicium fidei, más izgató művek is befolyásolták a
közhangulatot a zsidóság ellen. Az újabb kori A. a középkori A.-val szemben már
alakultabb teóriákkal dolgozik és míg a középkori A.-t a tudatlansággal járó
sötét elfogultság jellemzi és a gazdasági szempontokat vallási fanatizmussal
álcázza, a modern A. a faji kérdést helyezi előtérbe, bár e mögött is a
gazdasági rugók húzódnak meg. Ez az A. tulajdonképpen a nagy francia forradalom
utáni időből származik, amikor a polgári jogoknak a teljes vallásszabadság és a
törvény előtti egyenlőség lett az alapja. Szemben ezzel a polgári
liberalizmussal a reakció kimutathatólag mindenütt a zsidókat támadja és az
idők alkalmassága szerint állandóan ébren tartja az ú. n. zsidókérdést l. o. .
Ma már kevéssé ismeretes az a történelmi tény, hogy a waterlooi csata után is
nyomban megszólalt a reakció és a zsidóellenes pamfletek sorozatával árasztotta
el a nyugati államokat. A XIX. század folyamán, amikor a liberalizmus
államalkotó munkájában a zsidók számottevően részt vettek, a modern A. főleg
akkor nyomult előtérbe. A nyomtatott szó félremagyarázása is használatos
eszköze lett az A.-nak, így Gobineau grófnak, főleg pedig Renannak szándékoltan
félremagyarázták egyes megállapításait és ezzel vetették meg alapját a faj
védelmi teóriának l. Fajvédelem . Gobineau különíti el az árja és a sémi fajt
egymástól az utóbbi hátrányára azt inferiorisnak bélyegezvén, Renan pedig azzal
lett akaratlanul is a nyolcvanas évek A.-ának kútforrása, hogy felemlítette a
sémi faj tulajdonságait és megjegyzi azokat a karakter-béli hiányokat, így a
bátorság hiányát, amit a zsidóknál észlelt. Megállapítja ugyanekkor azt is,
hogy a korabeli zsidóság egyáltalában nem faj, sőt ő a zsidóságnak, mint
rácénak a létezését is tagadásba veszi. A nagy és a zsidóság iránt egyébként
melegen érző tudósnak ezt a ma már elfelejtett és gyenge alapokon álló
elméletét aknázták ki céljaikra és elméleteik megalapozására a porosz A. modern
megalapítói, akik mellett ott találunk néhány kiváló nevet is. Ilyen volt a
centrumpárt egyik megalapozója, a sok tekintetben felvilágosult Kethler püspök,
Palacky, a kiváló cseh történetíró, a nagy Richárd Wagner, azonkívül Paulus
heidelbergi teológiai tanár már a negyvenes években. A teoretikus és finomabb
kivitelű A. a német A.-sal egyidejűleg kezdődött Franciaországban, ahol a
napóleoni éra óta a zsidók politikai és társadalmi előretörése érezhetővé vált.
Ez az A. szinte kizárólag a köztársaság-ellenes royalisták szelleme. A mozgalom
legkimagaslóbb embere Edouard Drummond volt, a La libre parcle c. napilap
megalapítója 1882 és a La Francé juif {1886 c. hírhedt mű szerzője. Az ő általa
életben tartott mozgalom robbant ki a Dreyfus perben, amely az egész világ
előtt nyilvánvalóvá tette az A. akciórendszerét, S. R c Az A. célja és
harcmodora. Körülhatároltan az A. célja a zsidók társadalmi és politikai
egyenjogúságának megszüntetése. Az 1800-ig tartó elkülönítés és jogfosztottság
után, mikor a zsidók a polgári társadalomban elfoglalták a maguk helyét,
programszerűséget vett fel a zsidóellenes mozgalom és a mindenfelé alakuló
különböző antiszemita pártok programja összeegyeztethető a következőkben:
keresztény államot, illetve keresztény közigazgatást, iskolát és
igazságszolgáltatást; a zsidók eltiltását az állami és közhivatalokból; a
jogegyenlőség felfüggesztését a zsidókra nézve és reájuk külön jog zsidójog
megállapítását, a zsidó bevándorlások eltiltását követelik. Találhatunk ennél még
messzebbmenő programokat is, amelyek a zsidók vagyonának elkobzását célozzák s
amelyek gazdasági téren is meg akarják akadályozni a zsidók fejlődését. Néhány
elvakult antiszemita programcsináló a zsidók agyonveretését is javasolja. Carl
Paatsch, Ahlwardt és az osztrák Schneider, antiszemita képviselő. -
Időről-időre minden országban föltűnnek az antiszemitáknak már számtalanszor
megcáfolt rágalmai és koholmányai. Ezek között legismertebbek: 1. Az Alliance
Israelite l. o. zsidó világuralmat készít elő. Ezt a rémlátást az 1860.
Párisban alakult s világszerte ismert jótékonysága intézmény megalapítójának,
Crémieux-nek meghamisított beszédére alapítják. 2. A zsidók űzik a
leánykereskedelmet. 3. Nem akarnak részt venni az ország védelmében. 4. Nem
végeznek államalkotó munkát. 5. Elkerülik az ipari és földművelő munkát. 6.
Uzsorát űznek. 7. Rituális gyilkosságokat követnek el. 8. Kizsákmányolói a
munkás osztálynak. 9. Felforgatók és forradalmárok. Az államrendre nézve
veszélyesek. Az A. fegyverei közé tartozik még a Sulchan Áruch l. o. és a
Talmud l. o. egyes helyeinek meghamisítása, vagy téves fordítása, továbbá az a
valótlan állítás, hogy a zsidóságnak egy Kahal című l. o. titkos,
keresztényellenes könyve van. d A kereszténység az A. ellen. Nyilvánvaló, hogy
az A. ellentétben áll a keresztényi szeretet erkölcsével s a szeretet helyett
gyűlöletet hirdet. Ezért maguk a keresztény teológusok is tiltakoznak az A.
ellen. 1890-ben egy Londonban tartott meetingen Manning bíbornok-érsek
felemelte tiltakozó szavát a pogromok ellen. Az ismert bécsi jezsuita páter,
Viktor Kolb 1892 pedig az egyetem templomában tartott beszédében tiltakozott az
A. ellen. Bűnnek bélyegezte az embertársunk ellen irányuló gyűlöletet, mert
minden felebarátunkat szeretni kell és a zsidó, épen úgy, minta keresztény és
minden más ember isten képmására teremtetett. Ahogy voltak pápák, mint V.
Sixtus, III. Pál, IX. Pius, XIII. Leo, akik szót emeltek a zsidóságért, úgy az
újabb kori antiszemiták ellen is gyakran a főpapság vette védelmébe a zsidókat.
- Az A; ellen különben úgy Németországban 1890 , mint Ausztriában 1891
védőegyesületek alakultak, amelyeknek tagjai főleg a felvilágosult keresztény
tudósok és társadalmi előkelőségek soraiból kerültek ki. Így Ausztriában
Metternich herceg és a hercegnő, Billroth tanár, Krafft Ebing, Uhl, a
legfelsőbb törvényszék elnöke, Kronawetter politikus, báró Ebner-Eschenbach
írónő, Nothnagel, a híres orvostanár stb. voltak tagjai az egyesületnek. e Az
A. magyarországi története. l. Az Árpád házi királyok alatt . Magyarország első
két századában még érintetlenül fennállottak a zsidók szabadságjogai, de a
kereszténység végleges diadala után, Szt. László uralkodása alatt már
jelentkezett a zsidóellenes törekvések legelső jele. A szabolcsi zsinat l. o.
zsidókra vonatkozó végzéseket hozott. Megtiltotta a keresztény-zsidó
vegyes-házasságokat, elrendelte a keresztény rabszolgáknak zsidókézből való
felszabadítását és a zsidó számára is kötelezővé tette a vasárnapi
munkaszünetet. Mindezek a rendeletek a kánoni jog befolyásaként jöttek létre és
mégis túl az egyházi szempontokon a vegyes-házasság ellen való tilalomból a
fajvédelmi törekvés, a vasárnapi munkaszünetből a gazdasági verseny
korlátozásának szándéka tűnik ki. Zsidógyűlöletet ezek a rendelkezések még nem
árultak el, a zsidók elnyomását sem kísérlik meg azzal a kérlelhetetlenséggel,
amely később vált szokássá, mindössze a keresztényi buzgalom jellegét viselik
magukon. 1092-ben még ez így volt. A szigorú anyagi szempontok Kálmán király
rendeleteiben mutatkoznak meg. 1102-ben a püspöki városokba való beköltözésre
kényszerítik a zsidó földművelőket és föld birtokosokat csak azért, hogy a
dézsmát a püspökök könnyebben ellenőrizhessék. Kálmán későbbi zsidótörvénye l.
Kálmán zsidótörvénye is csak a zsidók és keresztények közötti pénzkölcsönnel és
kereskedelemmel foglalkozik és ugyancsak kiterjeszkedik a zsidók
rabszolgatartásának kérdésére. Az esztergomi zsinat 1114 elején már
lehetetlenné tette a zsidók számára a földművelést és rászorította őket az
adás-vevésre és a kölcsönügyletekre. A II. Endre által 1222. kiadott aranybulla
l. o. az állami hivatalok viselésétől fosztja meg a zsidókat és 1233. a beregi
esküben l. o. erősíti meg a szentszéki követtel kötött ama szerződését, amely a
zsidókat továbbra is eltiltja a közhivatalok viselésétől és megígéri,
gondoskodni fog arról, hogy a zsidók megkülönböztető jelet viseljenek a
ruhájukon. ugyancsak megtiltja a zsidóknak a keresztény rabszolgák tartását.
Kiterjeszkedik az eskü a zsidó-keresztény házasságokra, vagyoni elkobzást és
örök rabszolgaságot szab ki büntetésül mindkét fél részére. - Noha az ország
gazdasági bajain és a nép nyomorán mindez nem javított, a zsidók mégis korlátok
közé kerültek, amelyeket az egyház állított fel számukra. A zsidók
rabszolgatartásának megtiltása itt semmiképpen sem humanisztikus célt szolgált,
hanem egyedül zsidókat megszorító intézkedést, mert pl. 1288. az esztergomi
érsek még vámot szedett a rabszolga kereskedőtől és a rabszolgavásár is tovább
tartott. Az 1279-i budai zsinat l. o. a keresztényeknek és a zsidóknak egy
födél alatt való együttlakásukat tiltja el, valamint azt, hogy keresztény
zsidóval barátságosan érintkezzék. Azonkívül a zsidókra kötelezően előírja a
vörös folt viselését a ruházatukon és kimondja, hogy közhivatalt most sem
bízhatnak rájuk. Jellemző a középkor viszonyaira, hogy IV. Bélának 1231.
kiadott zsidótörvénye, l. Béla IV. zsidótörvénye , amely a zsidók
szabadságjogainak biztosítására szolgált, oly rövid idő alatt hatálytalanná
vált, hogy a budai zsinat már ismét megszorításokat írhatott elő. Igaz, az
egyház egy pillanatig sem nyugodott bele a zsidók változott helyzetébe, mert
már 1262. IV. Orbán pápa levélben tiltakozott IV. Bélánál a zsidók
szabadságjogai ellen és a zsidókat így aposztrofálta: kiket saját vétkük örök
szolgaságra kárhoztatott . A budai zsinat eredményeképp a zsidók és
keresztények egymással való viszonya olyan feszültté lett és a zsidók
társadalmi helyzete annyira leromlott, mint ismét csak száz évvel később,
ugyancsak külföldről jövő befolyás következtében. Ez idő alatt azonban a
feszültség lassan felengedett, mert a budai zsinat határozatai nem jutottak
érvényre és a magyar nép barátságos hajlamát még nem rontotta meg a
gyűlölködés. E korszakból csak egy kegyetlen esemény emléke maradt fenn,
1250-80 körül Pozsonyban elégették rabbi Jonáthot és társait. Meg kell azonban
állapítanunk, hogy míg a XIV. század első felében egész Európában a
legkegyetlenebb zsidóüldözések folytak, Magyarországon a zsidók nyugalomban
éltek. 1301-ig Magyarország az Árpád-házból való királyok uralma alatt állott.
Uralkodásukat a zsidókra nézve az a törekvés jellemzi, hogy jogviszonyaikat
törvény által szabályozzák. Szt. László uralkodásának végére esik az első
keresztes hadjárat megindulása. A keresztes hadjáratok külön véres lapjait
alkotják Európa zsidósága történelmének. Az első keresztes hadak rendje László
halála következtében 1095. felbomlott és útjában mindenütt pusztított. Kálmán
király verte szét a zsidómészárló hordákat. A második keresztes hadjárat II.
Endre uralkodásának idejére esik 1205- 1235 . Ez a sikertelen vállalkozás
súlyos következményekkel járt az országra nézve és ezért ugyancsak a zsidóságot
okolták. 1274-ben újabb keresztes háborút hirdettek és X. Gergely pápa a
kereszteseket abban a kiváltságban kívánta részesíteni, hogy fölmentessenek a
zsidó hitelezőknek járó kamatok fizetése alól. Felhívása azonban eredmény
nélkül hangzott el, mert az akkori magyar jogfelfogás még nem tekintette
közprédának a zsidók vagyonát. A keresztes hadaktól pedig
összehasonlíthatatlanul sem szenvedtek a magyar zsidók annyit, mint külföldi
hittestvéreik, akiket ezerszámra kardélre hánytak a keresztes vitézek. V. ö.
Kohn S., A zsidók története Magyarországon , 2. A vegyesházi királyok alatt a
mohácsi vészig . 1301-ben III. Endre elhalálozásával kihalt az Árpádok
férfiága. Ez a Magyarország történelmében korszakot alkotó esemény a magyar
zsidók sorsát egyelőre nem befolyásolta. Vagy hat évtizedig még háborítatlanul
éltek, mialatt a külföldi zsidóság a legborzalmasabb időket élte át. 1335. XII.
Bence pápa szentszéki parancsot adott, hogy a pozsonyi ciszterciták
szomszédságában lévő zsinagógát rombolják le, l. Templomrombolás a parancs
végrehajtásáról azonban nem maradt fenn történelmi bizonyíték. Az akkori magyar
viszonyokat tekintve, ilyen parancs aligha volt keresztülvihető. Nagy Lajos
uralkodása borít sötét emléket a zsidók történelmére, mert a nagy király,
akinek igazságszeretetét és lovagiasságát annyian magasztalták, csak a középkor
szelleme szerint juttatta kifejezésre ezeket az erényeket. A zsidóknak csak
megpróbáltatások sorozata jutott osztályrészül. Mert hitüket megtagadni nem
akarták, Nagy Lajos az országból való kiűzetésüket rendelte el l. Kiűzetés .
1360-1364-ig tartott a száműzetés és ez is csak azért ilyen rövid ideig, mert
az ország a zsidókat, akik a pénz forgalom közvetítői voltak, nehezen
nélkülözhette. A kiűzetés nagy anyagi veszteségeket okozott a zsidóságnak, már
csak azért is, mert ingatlanaikat, amelyeket elköltözésükig nem
értékesíthettek, a kincstár lefoglalta. És ugyancsak semmisnek nyilváníttattak
az egyévi határidő alatt be nem mutatott adóslevelek. A zsidók visszatérése
után látjuk egészen határozott nyomait a városok zsidóellenes hangulatának.
Minden város külön-külön alázta és szorította a zsidókat és ebben elől jártak a
német lakosú városok, amelyek elsőnek honosították meg az akkori Németország
türelmetlen korszellemét. A céhek is arra törekedtek, hogy a gazdasági életből
is minél jobban kiszorítsák a számottevő zsidó konkurenciát és befolyásukat
odairányították a városoknál, hogy azok külföldi mintára megszorító helyi zsidó
törvényeket bocsátottak ki. A megszégyenítő és megalázó törvények korszaka volt
ez és a zsidó jelek és zsidóöltözetek l. Zsidójel; Zsidóöltözet köteles
viselete is erre az időszakra esik. Csak 1620 táján szüntették meg a
megbélyegző öltözet viseletének kényszerét. Külön vámot szedtek a zsidóktól és
Sopronban 1377. egy közút zsidó vám nevet viselt. Külön zsidó adót l. o. róttak
ki rájuk, a vallási szertartásokhoz szükséges bor után adót vetettek ki, ennek fizetését
azonban 1371 körül Pozsonyban megtagadták. Legjellemzőbb volt az 1376 körül
Pozsonyban kiadott zsidótörvény l. Zsidótörvények , amely az eddigi
joggyakorlattól eltérően újabb megszorításokat állapított meg a zsidók
rovására. Rosszemlékű az ú. n. Zsidókönyv l. o. , amelybe a keresztény és zsidó
közt kötött pénzüzleteket vezették be. A városok zsidóellenes hangulata azonban
az 1421. befejezett német Budai Törvénykönyvben l. o. mutatkozik meg leginkább.
Ez a törvénykönyv is előírta a zsidó öltözetet és a hírhedt sárga foltot, l. o.
aminek viseletére a zsidókkal együtt a kéjnőket is kötelezték. A városok
zsidógyűlölete különféle formákban jutott kifejezésre és némely városi hatóság
valósággal hivatalból megbélyegezte a zsidókat. A pozsonyi zsidóságnak a XV.
században történt hivatalos összeírását egybefoglaló összeíró-ív A gonosz
zsidók lajstroma l. o. címet viselte. A zsidók személyi biztonságának
veszélyeztetése is napirenden volt ezekben az időkben, főleg pészach ünnep
idején. Az idők során a kovásztalan kenyér ünnepén való zsidóháborgatásból
fejlődtek ki a veszedelmes vérvádak l. o. , amelyek az ünnepi rituáléból
igyekeztek zsidóellenes vádat koholni. - Gazdasági vonatkozásokban különféle
megkárosító intézkedések mellett valósággal törvényesen intézményesítették az
ú. n. levélölést , l. o. azt a királyi jogot, amely a zsidók követeléseit,
illetve adósleveleit érvénytelenítette. Mivel a zsidók főleg pénzügyletekkel
foglalkoztak már ebben az időben, az ilyen intézkedések a legsúlyosabb anyagi
veszteségek viselésére kényszerítették őket. Hasonló királyi önkény volt az is,
mikor 1392. Zsigmond király felmentette a pozsonyi polgárokat a zsidóktól
felvett kölcsönök visszafizetésére. Az ilyen törvénytelenségek untalan
megismétlődtek, mint Albert uralkodása alatt Nagyszombatban, ahol a város
valamennyi polgárának elengedte a kamatok visszafizetését a zsidó hitelezők
rovására. V. László uralkodásának idején vált megint súlyossá a zsidók
helyzete. A városok ismét kíméletlen adókat vetettek ki rájuk, főleg Pozsony városa
nem ismert határt a telhetetlenségben és hogy a nagy adóösszegeket
kicsikarhassa, többeket börtönbe vetett. V. László sem feledkezett meg a
zsidókról, mikor 1453. év elején Pozsonyban járt, - a lakosságnak elengedte a
zsidóknak járó kamatok visszafizetését. Mikor Kapisztrán János, a zsidók ostora
l. o. a külföldi véres zsidóüldözések után a magyar történelem előterébe
került, ez az idő veszedelmek nélkül múlott el a magyar zsidóság fölött, mert
az ország népének mentalitása távol állott a bestialitástól és a zsidóellenes
külföldi áramlat megtört a magyar nép karakterén. - Mátyás király uralkodása
általában személyi biztonságot jelentett a zsidók számára, az igazságos hírében
álló királynak a zsidókkal szemben megnyilvánult nem egy intézkedése azonban magán
viselte a kor türelmetlen szellemét. 1475. a pozsonyi zsidóknak megtiltotta,
hogy keresztényektől kölcsönzött összeg fedezetéül ingatlant zálogba
vehessenek. Ezt a tilalmát azzal indokolta, hogy az elzálogosított
ingatlanoknak zsidó kézre való jutása nyilvános botrány az összes
kereszténységre nézve . Kimondta azt is, hogy minden jó kereszténynek törvényes
kötelessége a zsidókkal való közlekedést lehetőleg kerülni. Ugyanez évben pedig
oly értelmű rendeletet is bocsátott ki, amely Pozsony városa hatóságát felmenti
azon kötelesség alól, hogy pozsonyi zsidóknak nem pozsonyi polgárokkal szemben
igazságot szolgáltasson. Az adózásnál sem azok a gazdasági és pénzügyi
szempontok irányították, amelyeknek alapja a nemzetgazdaság általános érdeke.
Mátyás alatt ötször annyi adót fizettek a zsidók, mint László uralkodása idején
és a török háború költségeinek fedezésére 1459. vagyonuk huszadrészével kellett
adózniuk. A zsidók pénzügyi követeléseivel szemben épp az a magatartás
jellemzi, mint elődeit. 1467. Pozsony lakóinak félévi halasztást ad zsidó
adósságaik visszafizetésére, 1475. elengedi neki a zsidó kamatok felét. 1462. a
nagyszombatiakat teljesen felmentette a kamatok visszafizetésének
kötelezettsége alól, 1486. a tűzvész károsultjainak az egész tőke visszafizetését
elengedte, 1488. pedig az összes kamatok visszafizetését engedte el a
nagyszombati polgároknak. - Mátyás uralma idején kezdődött az ország
zsidóságának elszegényedése, a zsidóság történelmének legszomorúbb korszaka
azonban az ő halálával kezdődik és ez idő egybe esik Magyarország legsúlyosabb
korszakával. Mátyás halála után a pártküzdelmek és zavargások közepette a
középkor minden szörnyűsége szabadon lábra kapott. A városok megtámadták a
védtelen zsidókat, Nagyszombatban, Tatán és Sopronban zavargások törtek ki és
Sopron városa valamennyi zsidó lakosát börtönbe vetette azzal, hogy csak akkor
helyezi szabadlábra őket, ha adósaiknak elengedik összes tartozásukat. Corvin
János, Mátyás fia is türelmetlenül bánt a zsidókkal és ő maga is helyeselte,
mikor Tata városa bántalmazta és kiűzte l. Tatai kiűzetés a zsidókat. Sőt ő,
mint Tata birtokosa, a várnagyoknak meghagyta, hogy minden zsidót űzzenek ki és
vagyonukat foglalják le. 1490 után II. Ulászló azzal kezdte uralkodását, hogy
serege felszerelésére a pénzt a zsidóktól hajtotta be és 1491. pedig a pozsonyi
zsidók közül többeket börtönbe vettetett, hogy így csikarhassa ki belőlük a
szükséges összegeket. II. Ulászló a minden oldalról sanyargatott zsidókra
rendkívüli adókat vetett ki és állandó szokássá vált, hogy egyes községek
előkelő tagjait túszul Budára hurcolták addig, míg a község le nem fizette a
rája kivetett adót. Ugyanúgy zsaroltak az országnagyok és a zsidók minden
igyekezete hiábavaló volt, hogy visszaszerezzék régebbi jogaikat. II. Ulászló
uralkodása alatt ütötte fel fejét a rettentő vérvád, amely eddig csak távoli
rémként sötétlett. És most, mikor már lejárt a középkor, a magyar zsidók
számára az újkor küszöbén kezdődött a megpróbáltatások legszörnyűbb időszaka;
1494. Nagyszombatban a legképtelenebb vérvádat koholták, l. Nagyszombati
zsidóégetés kínpadra és máglyára hurcolták a bevádolt zsidókat. A nagyszombati
máglya vészjel volt az országban, mert most már mindenütt fellobogott a
szenvedély. Mindenfelé az országban kisebb-nagyobb zsidóhajszák kezdődtek és
ilyenfajta véres zendülésben tört ki a népszenvedély 1494. Budán, amikor a
tömeg megtámadta a zsidókat. Hasonló esemény ismétlődött meg 1496., amikor a
zavargók megtámadták és kifosztották a zsidók házait. 1503. Sopron bebörtönözte
a város zsidóságát. Pozsonyban pedig az utcán bántalmazták a zsidókat és akik a
hatóságoktól kértek segítséget, azokat megbüntették. A zsarolások állandóan
napirenden voltak és a király a zsidókamatok elengedésénél 1503. ugyancsak a
meghonosult királyi önkény szerint járt el. A királyi városokban tűrhetetlenné
vált a zsidók helyzete és Pozsonyból, ahol legrosszabbul bántak velük, 1506
előtt számosan elköltöztek. Az elköltöztek ingatlanait lefoglalták és a király
megtiltotta a további költözködéseket, mert hogy az a kincstár kárára van. A
visszatartott zsidókkal még keményebben bántak,mint régebben. A zsidókkal
szemben érvényre jutott megkülönböztető és cseppet sem az egyenlőség alapján
álló elbírálási rendszerből kell megemlíteni a német származású lealacsonyító
zsidó esküt, melyet Werbőczi 1514. a Hármaskönyvébe iktatott és amely
országszerte jogérvényre emelkedett. l. Werbőczi zsidó esküje. Az 1515-i
esztendő is nagy veszedelmeket hozott a zsidók számára. A Dózsa-féle
parasztlázadás nem kímélte a vidéken lakó zsidók életét és vagyonát. l.
Parasztlázadás . Ezenfelül Ulászló, hogy seregét felszerelhesse a lázadók
ellen, igen jelentékeny rendkívüli adót vetett ki a zsidóságra. Jellemző e kor
viszonyaira, hogy II. Ulászló 1516. bekövetkezett halála után, mikor II. Lajos
került a trónra, a zsidóság egészen szokatlan formában kötött szerződéssel
igyekezett elérni, hogy kiterjesszék rája is a személyi és vagyoni biztonságot.
1520-ban Báthory nádornak élete fogytáig négyszáz forint fizetésére kötelezték
magukat, ha a zsidóság ügyét pártfogolja. Az akkori törvénytelen állapotok
között nagy szükség volt a megvásárolt védelemre. A nyomasztó adók azonban
továbbra is fennállottak és mert pénzre a kincstárnak szüksége volt, ezt a
zsidókon hajtotta be, akaratuk és beleegyezésük nélkül. 1521. Farkas bazini
gróf az uradalmán lévő zsidókat börtönbe záratta, hogy így csikarjon ki pénzt
tőlük. A zsidóellenes hangulat akkor robbant ki veszedelmessé, mikor 1525.
Szerencsés Imre l. o. ellen fordult a népszenvedély. Budán a tömeg megtámadta a
zsidókat, házaikat kifosztotta és csak a harmadik nap verte szét a fosztogató
hordákat Szapolyai György csapata. II. Lajos uralkodása alatt az országban
elevenen tartotta magát a zsidógyűlölet, bár II. Lajos igyekezett elejét venni
az igazságtalanságoknak. Már 1523. Pozsonyban egymást érték a zsidóüldözések, a
soproniak pedig a király közvetlen intelme után mondtak le arról, hogy a
zsidókat kiűzzék. A kisebb-nagyobb embertelenségek mellett a gazdasági
megszorítások sem maradtak el, így 1525. rendelet tiltotta meg a pozsonyi és
soproni zsidóknak, valószínűleg a többi városok zsidóságának is , hogy azontúl
posztóval, lovakkal és egyéb megtiltott árucikkekkel kereskedjenek. II. Lajos
halálával, a mohácsi vész után egész új fejezete kezdődik a magyar zsidók
történetének és a mohácsi vészig lezáródott kor zsidógyűlöletének általános
okát a középkor türelmetlenségében kell keresni. Az Árpád-ház uralkodása alatt
a törvényes intézkedések segítették, vagy gátolták a zsidóellenes tendenciát,
amennyiben erről abban a korban már lehet beszélni. Az Árpád-ház kihalta után
azonban az önkény került előtérbe. A városok és a korona egymással szemben való
küzdelme a zsidókért kizárólag anyagi érdekek miatt történt, mert a városok nem
akarták elismerni a korona kizárólagos tulajdonjogát a zsidók fölött. Ez a harc
vezetett aztán a súlyos zsidóüldözésekre és ezt sínylette meg hosszú időkön
keresztül az egész magyar zsidóság. Végül pedig ugyancsak a kíméletlen
gazdasági verseny állította szembe a céheket a zsidó kereskedőkkel. A mai hivatalos
és társadalmi A.-nak minden nüánszát megtalálhatjuk a középkor zsidóellenes
intézkedéseiben, amely eleinte a közhivatali pályákról igyekszik kiszorítani a
zsidókat, majd korlátozza a megélhetés lehetőségeit a gazdasági életben is. V.
ö. Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon . 3. A polgárosulás
korszakáig . 1526 aug. 29. volt a mohácsi gyásznap és az ezután keletkezett
zavaros idők nem kímélték meg a zsidókat sem. Sopron az udvarnál azt a tanácsot
kapta, hogy űzze ki a zsidókat és pénzüket, ezüstjüket tartsa vissza. A város
erre kizavarta a zsidókat, ezután a polgárok behatoltak házaikba, az adósok
lajstromát és a zálogokat elhordták és jószágaikat elhajtották. Mária királynő
megengedte, hogy a város a zsidók házait eladja, de azok értékét egy éven belül
juttassa el a zsidókhoz. A súlyos gazdasági bajok és a nagy veszteségek miatt
forrongó tömeghangulat jó levezetőjének ígérkezett a zsidóellenes akció; a
zsidókat tették felelőssé a nagy és végzetes hibákért és csak a történelem
igazolta, hogy nem a zsidóknak kellett volna fülelni a közhivatalok
lezüllesztéséért, a kincstári jövedelmek sikkasztásáért és a hadiszolgálat
mulasztásaiért. A törökökkel való cimborálás is vádként súlyosodott a
zsidóságra, pedig a törökök Pécsett lemészárolták a zsidókat és a török
előrenyomulás pusztító útjából a zsidók is elmenekültek a főurakkal és a
polgárokkal együtt. Október 9-én Mária királyné elrendelte, hogy Pozsony ne
engedje vissza többé az elmenekült, hűtlen zsidókat, akik veszedelemben cserben
hagyták a várost. E zsidóellenes megnyilatkozás mögött a királyválasztás titkos
propagandája húzódott meg, mert Ferdinánd hívei azzal akarták megnyerni a maguk
számára a közhangulatot, hogy megszabadították a városi polgárságot gazdasági
életük számottevő konkurenciájától, a zsidóságtól és olcsón juttatták őket a
zsidók visszamaradt ingó és ingatlan vagyonához. Ferdinánd nem szentesítette a
kiűzetési törvényt, de helyette Mária királyné adott engedélyt Pozsonynak és
Nagyszombatnak a zsidók kiűzésére. Nov. 9. vonult ki a zsidóság Pozsonyból.
Zsinagógájukból szárazmalom lett, majd később beépítették Orsolya-kolostorba.
Két hónappal az országos katasztrófa után, 1526 nov. 9. a székesfehérvári
országgyűlés törvényileg elrendelte a zsidók kiűzetését az országból. l.
Kiűzetés . Az országgyűlés határozatát azonban János király nem erősítette meg.
A megfertőzött közhangulat rettenetes következménye volt a bazini vérvád l. o.
1529., amikor a bazini gróf máglyahalálra juttatta az ottani zsidókat. A
közbiztonság az országban a leggyatrább volt, az országutakat minden rangú és
rendű portyázó fosztogatók veszélyeztették, akiktől rengeteget szenvedtek az
utazó zsidók. A bécsi gazdaságpolitika igen mostohán bánt a magyarországi
kereskedelemmel, ami természetesen a zsidókat sújtotta legelsősorban, úgy hogy
ezek szívesebben költöztek át a török hódoltsági területekre, ahol nagyobb volt
a személyi és vagyonbiztonság és védelemre talált a kereskedelem. I. Ferdinánd
nem vette tekintetbe ezeket a körülményeket és azt hitte, hogy az ország
megszilárdítását a zsidók szorongattatása segíti elő. A budai zsidók házait,
épp úgy, mint János király, ő is elajándékozta híveinek. 1534 szept. 10. pedig
a zsidókat örökre kizárta Sopronból annak ellenére, hogy még 1529 máj. 28. ő
maga rendelte el és tétette közhírré örökös tartományaiban, hogy a zsidók régi
privilégiumai épségben maradjanak és bántódásuk ne essék. 1536-ban vérvádat
koholtak a Pozsonyban lakó zsidók ellen, de csak 1539. mutatkozott ennek
veszedelme, amelynek következtében többeket máglyára vetettek. Ugyanez év
februárjában pedig Nagyszombatból űzte ki Ferdinánd a zsidókat, de ennek
fejében a város kárpótlást tartozott fizetni a kincstárnak. 1586 szept. 2. is
végzetes eseményeket hozott a budai zsidóságra. Mikor a császári csapatok
visszafoglalták Budát a törököktől, Károly herceg engedélyt adott a rablásra. A
zsidók gyanútlanul templomukban imádkoztak, itt törték rájuk az ajtót és
felkoncolták őket. A 6000 fogoly között, akik a katonák kezére jutottak,
rengeteg zsidó férfi, nő és gyermek volt. Ezeket is potom áron adták el. Az
egész város a zsidók házaival együtt a tűz martaléka lett. Schulhof Izsák, aki
az ostromot a várban átélte, egy héber munkában számol be ez eseményekről. V.
ö. Kaufmnnn D., Die Erstürmung Ofens ; Kohn S., Héber kútfők . Rendeletet adott
ki, 1551., hogy minden zsidó sárga gyűrűs foltot tartozik viselni a ruháján. Ez
a kényszer jelentős visszaesést mutatott a zsidók jogállapotában, mert már
1520. országszerte nem viselték ezeket a megkülönböztető jeleket; kötelező
viseletük alól II. Lajos felmentette őket. I. Ferdinánd utódja Rudolf már
súlyos adóterheket rótt a zsidókra, 1578. kétszeres házadót vetett ki rájuk és
mivel nem katonáskodhattak. 1596. elrendelte a katonaadó fizetését. II. és III.
Ferdinánd rendeletei a harmincadok és vámok bérleteitől igyekeztek megfosztani
a zsidókat, III. Ferdinánd e törekvésében odáig ment, hogy intézkedésének
indokolásaképpen 1647. a teljes jognélküliség bélyegét nyomta a zsidóságra.
Kimondta, hogy az ország jogainak nem részesei . l. Jogfosztottság. 1659-ben I.
Lipót, de még 1715. III. Károly is a zsidók gazdasági letörését tartotta szem
előtt. I. Lipót pedig, aki a teljes jognélküliség korszakát hozta a zsidóságra,
oly módon siettette a zsidók eltávolítását a vámoktól, hogy kimondta: amíg a
zsidókat minden vámoktól el nem mozdítják, addig az olyan helyen senki sem
tartozik vámot fizetni . I. Lipót, aki Kollonics esztergomi érsekkel egyetértve
katolicizálni akarta az országot, a zsidókat kiűzte a királyi városokból, a
bányavárosok kerületében csak hét mértföldnyi távolságra telepedhettek le,
ipart nem űzhettek és csak kiskereskedéssel, pálinkafőzéssel és pénzüzleteikkel
foglalkozhattak. Kollonics azt szerette volna elérni, hogy a zsidók
megszorítottságuk miatt önként távozzanak az országból, de ez a várakozása
hiábavaló volt, mert a zsidók a földesúri birtokokon telepedtek meg. A
jognélküliségnek és megtűrtségnek élénk kifejezését adja az az adónem, amit
Mária Terézia honosított meg. 1744. türelmi adót l. o. vetettek ki a
zsidóságra, de fenntartották azért a megszégyenítő zsidó személyi vámot is,
mert a pénzügyi politika fő célja az volt, hogy a kincstár kárpótolja magát ama
veszteségért, amit a zsidóknak a királyi városokból való eltávolítása okozott,
mint a Budáról való kiűzetésük l. Buda . Adótartozásért pedig ezentúl is
tömlöcbe vetették a zsidó család tagjait. A gazdasági életben pedig egy cél
irányította a lépéseket: kiszorítani a zsidót a kereskedelmi és ipari
versenyből. Kassán 1840-ig nem lakott zsidó, csak Rozgonyból látogatták a
vásárokat, de a kassai kereskedők még ezt is sokallták és 1765. a város
büntetést szabott ki arra, aki zsidótól vásárol. A céhek berendezettsége, amely
a katolicizmus érdekeit szolgálta, már ezzel lehetetlenné tette, hogy oda zsidó
bekerüljön, bár meg kell állapítani, hogy nem csupán a zsidók, de a magyarok is
megszenvedték azt a német szellemet, amely a céhek tevékenységét áthatotta. Az
érdekharc valósággal a magyarság üldözésére vitte a céheket és történelmi tény,
hogy Kassán, mikor 1826. egy magyar fűszerüzletet akart nyitni, kérését azzal
utasították el, hogyha mind a hét millió magyar idejönne, úgy hét millió koldus
lenne itt . Kassa, Debrecen, Pozsony, Győr és Pest kereskedelmi testületei még
a házalás és vásározás lehetőségeitől is igyekeztek megfosztani a különböző
nemzetiségeket, akik közé besorozták a zsidókat is. Ezek 1761. Mária Teréziától
kérték a kicsinyben való árusítási engedélyek bevonását, a pesti polgári
kereskedelmi testület pedig 1796. ismét felségfolyamodványban kérte a házalók
kitiltását. A kérvényt vivő küldöttség 1500 pozsonyi mérő zabot akart
felajánlani a királynak hadisegély gyanánt, hogy kérésük inkább meghallgatásra
találjon, de utóbb úgy látták, hogy az időpont nem alkalmas a kihallgatásra és
így a zabajánlatot sem tették meg. II. József alatt jelentékeny javulás állott
be a zsidóság helyzetében l. Egyenjogúsító törekvések. és ha a teljes
polgárjogokat nem is szerezhették meg, sérelmeket nem szenvedtek. Halála előtt
a testben és lélekben megtört uralkodó nem tudott ellenállni az ország alkotmányos
követeléseinek és a jobbágyság s a toleranciára vonatkozó rendeletein kívül,
visszavonta összes intézkedéseit. A városok úgy vélték, hogy feléledtek régi
szabadalmaik és 1790. a császár halála után, a II. József védelme alatt
letelepült zsidókat kiutasították. A helytartóság védelmébe vette a zsidókat,
Pest vissza is vonta határozatát, de a házalás tilalmát továbbra is
fenntartotta. Nagyszombatban is sikerült a határozat végrehajtásának időpontját
kitolni. A zsidók jogaik biztosítására az országgyűléshez és Lipót császár és
királyhoz fordultak, mire az 1790-91. országgyűlés meghozta a De Judaeis című
törvényt l. o. , amely visszaállította a II. József alatt fennállott helyzetet.
Ez a törvény egészen 1840-ig szabályozta a zsidók helyzetét. Az elkövetkező évtizedek
alatt a zsidók mellett kedvező hangulat bontakozott ki, úgyhogy az 1825-i
országgyűlés után már ennek az ellenhatása is mutatkozott. Az 1829. Medárd
vásárra egybehívott kereskedőtestületek memorandumban foglalták össze
panaszaikat, így a zsidóság rohamos szaporodását és kérik a házalás
megszorítását, valamint a birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel az emlékirat
benyújtásához szükséges 3000 forintot nem tudták behajtani a testületeken, az
egész mozgalom abbamaradt. A zsidók polgárjogainak végleges rendezése még egyre
késett, pedig a párisi júniusi forradalom már éreztette itt is a hatását. A
zsidók egyen jogosítási ügyét egészen meglepő szempontok gátolták. Az 1840.
országgyűlésen az emancipációnak különben őszinte és lelkes hívei is bizonyos óvintézkedéseket
sürgettek és pedig a galíciai zsidók beözönlése ellen. Kölcsey Ferenc Szatmár
megye elárasztása fölött méltatlankodott, osztotta nézetét Széchenyi István,
sőt Dessewffy Aurél is, bár csatlakozott Eötvös emancipációs javaslatához. Azt
kívánta azonban, hogy hozzanak bevándorlási törvényt, mert elárasztja az
országot a koldus zsidók sokasága, ami sem a magyarságnak, sem a honi
zsidóságnak nem érdeke. Kossuth, aki ugyan máramarosi söpredék zsidótömegről
beszélt, melynek bűneitől úgy sem tudjuk megóvni az országot , a bevándorlott,
s hazai zsidók közti különbség kiküszöbölését kívánta. Noha a radikális
ellenzék nem akart junktimot, mégis attól tartva, hogy az egész javaslatot
elejtik, az alsó tábla belenyugodott az udvar és a főrendek akaratába és megszavazta
a korlátozott jogokat tartalmazó törvényjavaslatot l. Jogkiterjesztés . Erre az
1840:XXIX. t.-c.-re zsugorította össze a már-már elért polgárjogait a
zsidóságnak a megátalkodott elfogultság. Mindamellett nem egyedül a Karokon és
Rendeken múlt, hogy a zsidók már 1S40. nem kaptát meg a teljes polgárjogot. Ez
a XXIX. t.-c. a kereskedőtestületek érdekeit szolgálta, azzal, hogy a teljes
polgári egyenjogúság hiányával a zsidók versenyképessége nem juthatott igazi
formájához a kereskedelmi életben. A zsidóság polgárosulási korszaka mégis
megkezdődött és teljesen kibontakozott az emancipáció l. o. idején, ez azonban
az A.-nak új és modernebb eszközeit váltotta ki, amelyre a példát most is a
nyugat, szolgáltatta, akárcsak a középkorban a zsidóüldözések idején. V. ö,
Venetianer Lajos, A magyar zsidóság történetei . f A modern A. szervezkedése. A
modern magyar A. kifejlődésére a német antiszemita áramlat volt legnagyobb
hatással, mint ahogy a középkori zsidógyűlölet is német hatás nyomán honosodott
meg Magyarországon. A liberalizmus térhódításának következtében a hetvenes
években az A. is modernizáltabb formákat öltött, hogy politikai téren megfelelő
eszközökkel vethessen gátat a zsidók politikai és társadalmi érvényesülésének.
Az ismét életre kapott zsidógyűlölet két nagyképességű német liberális
politikus és képviselő Lasker és Bamberger miatt éleződött ki leginkább és
Stöcker, porosz udvari lelkész 1878. megalapította az antiszemita pártot. Az A.
szót általában 1880. kezdték használni ennek nyomán Németországban. Ez az
antiszemita párt később különböző elnevezések alatt szerepelt. Antiszemita párt
alakult 1889. Borúmban is. A magyar A. a porosz alldeutsch-antiszemita
mozgalommal egyidejűleg terelődött parlamenti térre. Az 1868-i törvényhozás már
sejtetni engedte, hogy a vallásszabadság, polgári házasság és anyakönyv ügye
még sok harcot fog felidézni. Az A. újabb kirobbanásának valódi oka azonban a
közép és kisbirtokosok elszegényedése volt és azt használták ki a maguk
céljaira a mozgalom megindítói. A tényleges mozgalom akkor kezdődött, amikor
1875 április 8-án Istóczy Győző, addig még ismeretlen képviselő, volt vasvári
aljegyző, az iskolaalapok fölötti viták kapcsán azt kérdezte interpellációjában
a belügyminisztertől, hogy szándékában van-e az országot elárasztó külföldi
zsidók meghonosításának gátat vetni és a nem zsidó elemek részéről esetleg
meginduló önvédelmi mozgalom útjába szándékozik-e akadályt gördíteni. Wenckheim
belügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a
kormány igenis ellenséges állást foglalna el minden oly mozgalom irányában,
amely e hazában létező egyházak és vallásfelekezetek, vagy az azokhoz tartozó
polgárok közt a békés egyetértést s azok polgári jogainak kölcsönös
tiszteletben tartását bármi részben megzavarná, vagy bármely irányban
megzavarni igyekeznek. 1878-ban, tehát ugyanakkor, amikor Stöcker megszervezte
a mozgalmát, Istóczy ismét megmozdult. Július 12-én javaslatot terjesztett a
képviselőház elé: a kormány kényszerítse Törökországot Palesztina feladására, hogy
a magyar zsidóságot oda deportálhassák. Ezt a fantasztikus indítványt teljesen
komolytalannak tartották és napirendre tértek fölötte, noha Istóczy agitációját
csak nem szüntette be. 1880-ban létrehozta a Nemzsidók Szövetségét. Az izgatás
olyan mértéket öltött az országban, hogy ugyanez év szept. 25. Miklós István
orsz. gyül. képv. meginterpellálta Tisza István miniszterelnököt, aki azt a
megnyugtató választ adta, hogy a kormány teljesíteni fogja kötelességét.
Trefort Ágoston, a filoszemitának nem nevezhető kultuszminiszter két hónappal
később, nov. 27. azt a kijelentést tette, hogy a mi hazánk sohasem lehet olyan
látványosságok színhelye, mint Németország . Trefort jóhiszemű kijelentését
azonban az események megcáfolták. A német és szláv területről importált A.-t a
felvidéki tót nemzetiségi, valamint a klerikális pártok rendületlenül
szították. Mindamellett a színmagyar vidékekre egészen a tiszaeszlári vérvádig
l. o. nem támadt visszhangja az izgatásoknak. Mikor Istóczy a zsidók ellen
népgyűlést akart egybehívni, a rendőrség azt betiltotta, mire Istóczy
interpellált, majd antiszemita folyóiratot alapított Tizenkét röpirat címen és
ebbe írta izgató cikkeit. A tiszaeszlári vérvádra egy Solymossi Eszter nevű
leány eltűnése adott alkalmat 1881 ápr. 1-én. Ónody ezt használta fel arra,
hogy a zsidókat vádolja a keresztény vérnek a rituális szertartásoknál való
felhasználásával, a rituális gyilkossággal. A közvéleménynek ez a megfertőzése
és annak parlamenti visszahatása egyenes következménye volt annak a gyűlölködő
munkának, amit Istóczy évek óta folytatott. Ez az izgatás azonban súlyos
eredményeket hozott. Noha a bíróság felmentette a tiszaeszlári per vádlottjait,
az izgatások következtében az ország több helyén lázadásokba tört ki a
tömeghangulat. Ilyen zsidóellenes lázadások voltak 1882 szept. 28-án
Pozsonyban, majd Sopronban, Budapesten, főleg pedig Zalaegerszegen 1883 aug.
23-án. Vas-, Somogy-, Sopron-, Zala-, Mosón- és Szabolcs megyében statáriumot
kellett kihirdetni és az ítélet kihirdetés után Budapesten katonaságot kellett
kivezényelni a fosztogató tömeg ellen. A fölizgatott egyetemi ifjúság a rektor
előtt kinyilvánítja azt a nézetét, hogy az egyetemen túl sok a zsidó. A rektor,
- dr. Berger, a hittudományi kar tanára - azonban szigorúan megdorgálja az ifjúságot
s a tervezett gyűlést a belügyminiszter betiltja. Istóczy még 1882 febr. 18.
javaslatot terjesztett a Ház elé, amelyben a zsidó emancipáció eltörlését
sürgeti. Ugyanez év áprilisában és júniusában újabb támadásokat intézett a
zsidóság ellen s ez utóbbi alkalommal Wahrman Mór l. o. képviselővel
összeverekedett. A lázongások idején, 1883 jan. 10. újabb javaslatot
terjesztett be a képviselőház elé a zsidó emancipáció felfüggesztéséért, de
mindössze néhány szavazatot kapott, mert még a reakciós politikusok is ellene
voltak. A tiszaeszlári per kedvező visszahatása alatt 1883 októberében
megalapította az antiszemita pártot porosz mintára. Mikor a parlamentben egy
ízben interpellált s Rohling könyvéből idézett, megjósolta, hogy az antiszemita
párt megerősödve fog kikerülni a választásból. A pártnak tagjai voltak rajta
kívül: Ónódy, Simonyi és Széli képviselők. A párt programja főként gazdasági
téren igyekezett megnyirbálni a zsidó jogokat. Az 1884-i választásoknál 17
antiszemita képviselő került a parlamentbe, köztük Verhovay Gyula földbirtokos,
lapszerkesztő, aki eleinte, mint a Függetlenség c. liberális lap szerkesztője
szerepelt és csak azután tért át az antiszemita politikára. Politikai
pályafutásának egy sikkasztási vád vetett véget, amely alól ugyan felmentették,
de a politikától mégis visszavonulni kényszerült. Az antiszemita mozgalom
vezetői közt szerepel Zimándy Ignác, törökbálinti plébános, országgyűlési
képviselő is. Tisza Kálmán, aki Istóczyék szereplését kezdettől fogva rossz
szemmel nézte, gondoskodott róla, hogy az 1884. szept. 29-én összeülő
parlamentet Ferencz József magyar király trónbeszédben hívja föl, hogy
szüntessék meg a fajok, felekezetek és osztályok között súrlódásra vezető
izgalmakat. Ezeket az izgalmakat főleg az országos antiszemita párt körlevelei
okozták, mert ezekben szerepeltek az antiszemita párt követelései, mint a
zsidók politikai, gazdasági és társadalmi hatalmának letörése, nemzeti
agrárpolitika, ipartörvény revízió, a régi zsidó eskü visszaállítása, a zsidók
kizárása az italmérésből. Továbbá, hogy zsidóvallású ne lehessen
köztisztviselő, pénzintézeti v. biztosítási hivatalnok, ne vehessen és ne
bérelhessen földet, házat, malmot, ne lehessen orvos, gyógyszerész, ügyvéd,
mérnök, sőt pék, fűszeres és gabonakereskedő sem. A legerőteljesebben hirdeti a
zsidók teljes bojkottálását. Az izgalmakat fokozta, hogy Istóczyt s Nendtwich
Károly egyetemi tanárt izgató cikkeikért az esküdtszék fölmentette. Hiába
szólaltak fel a parlamentben Mezei Ernő és mások, hiába írt nagyszerű röpiratot
Acsády Ignác, a kiváló történetíró, az izgatás, amelyben ekkor Zimándy
vezetett, annyira fokozódott, hogy Tisza Kálmán kénytelen volt kijelenteni,
hogy aki ilyen eszméket terjeszt, annak a józan ész ítéletétől félni kell.
Haynald kalocsai érsek pásztorlevelének és Kossuth turini szózatának végre
sikerült a közhangulatot lecsendesíteni, amihez nagyban hozzájárult a jó
termés, mely a gazdálkodó rétegek jólétét jelentősen fellendítette. A békebeli
A.-nak a kulminációs pontja Magyarországon valóban az 1884-i esztendő volt. A
következő tíz év alatt teljesen kimúlt az egész antiszemita párt és vele együtt
a politikai A. is. Hivatalosan a recepció l. o. évében, 1894. bukott meg a
magyarországi A., mely most már csak néha-néha jelentkezett a Rohling-féle
talmudhamisítás nyomán készült fércmunkákban. Ez az idő egybeesik a
szociáldemokrácia szervezkedésével és ennek ellensúlyozására külföldön
megalakulnak a keresztényszocialista pártok. Magyarországon is megalakult 1895
jan. 28. gróf Zichy János vezetésével a Néppárt. A Néppárt megközelítőleg sem
volt oly hangos és türelmetlen, mint az antiszemita párt és hivatalos orgánuma
az Alkotmány európai hangnemben írott orgánuma volt a mértéket tartó A.-nak. Az
antiszemita korszak hírhedt irodalmi termékeiből Zimándy Ignác röpiratain kívül
felemlítjük: Ébresztő Hangok c. folyóiratát; Hiteles zsidó Káté, 1884;
Antiszemita Káté a magyar nép számára, 1894 németül és szlovákul is : A
megrögzött Dimonides delíriuma; Szózat a néphez ; A leleplezett népámító
liberalizmus, 1896; Légből kapott hazugságok; A modern új pogány;
Kazár-szabadkőműves, ál liberális írástudóknak megszívlelésül, 1900. Ónody Géza
munkái: Tisza-Eszlár a múltban és jelenben; A zsidókról általában : Zsidó
mysteriumok; A tiszaeszlári eset németül is . A világháború kitöréséig csak
Egan Lajosnak: A zsidók Magyarországon c. 1910. megjelent könyve váltott ki
nagyobb izgalmat. Ebben a könyvben a külföldi fércművek hazugságait írta meg
óvatos formában mindenütt hangsúlyozva, tisztelet a kivételnek . A háború alatt
a szociológus Ágoston Péter könyve a Zsidók útja, 1917, indított nagyobb vitát.
Az A. csak a világháborút követő forradalmak után lángolt fel újult erővel, ez
azonban ismét új korszakát jelenti a magyarországi A. történetének. g Az A. a
világháború után és napjainkban. A világháborút követő forradalmak után, mikor
az ellenforradalom 1919 végén győzedelmeskedett, a reakció velejárójaként
előtérbe nyomult az antiszemita mozgalom. Noha az ellenforradalom l. o.
előkészítésében és diadalra jutásában a zsidó polgárságnak is része volt, az
események törvényszerű bekövetkezése folytán, a nagy gazdasági és politikai
összeomlás nyomán mégis a zsidóság ellen fordult a közhangulat. Azt, hogy a
zsidó polgárság is segítette az ellenforradalmat, nem könyvelte el érdemül a
politikai közvélemény az egész zsidóság védelmére, de hogy a zsidó
proletariátus részt vett a forradalmakban és hogy a proletár diktatúra vezetői
közt zsidók is voltak, azt az egész zsidóság bűnéül rótták fel. Az antiszemita
érvelés azonban nem állt meg a legutolsó eseményeknél, mélyebb távolságokban
igyekezett kikeresni a zsidó bűnöket és a világháború nagy katasztrófájáért, a
központi hatalmak összeomlásáért is a zsidóságot tette felelőssé. Az azóta
eltelt rövid történelmi távlat is már megmutatta a végzetes katasztrófák igazi
okait és a nagy és káros mulasztásokat és tévedéseket, amelyek a hadsereget
felbomlasztották, nem zsidók követték el. A zsidók még ott véreztek a
lövészárokban, amikor a történelem már megpecsételte a világháború sorsát a
főhadiszállásokon. Az 1919-es idők azonban a maguk nyugtalanságával nem
adhatták meg a tömegeknek a történelmi tisztánlátás nyugalmát, különösen pedig
akkor nem, amikor az ellenforradalmi tömegek élén szenvedélytől és gyűlölettől
elvakult vezetők állottak. 1919 szept.-ben megkezdődtek a zsidóüldözések és a
zsidóság annál kevésbé találhatott védelmet, mert az A.-t minden vonalon
intézményesítették. A megalakult Ébredő Magyarok Egyesülete járt elől az
izgatásokkal és az A. hangneme és uszításai a XV. század hírhedt kasztíliai
pogromrendezőinek eszközeire emlékeztettek. A magyar A. ekkori kifejlődését
erősen befolyásolták az orosz ellenforradalmi akciók, amelyeknek véres zsidó
pogromhírei mindenfelé eljutottak. A felelőtlen elemek utcai atrocitásai l.
Atrocitás , a különítmények szereplései, aztán Siófok, Tab, Izsák, Orgovány
mind véres és gyászos emlékei a világháború utáni zsidóhajszáknak. A zsidókat a
közhivatalokból elbocsájtották és az A. főleg a nemzetgyűlési választások, a
Huszár, Simonyi és Teleky kormányok alatt érte el tetőpontját. A zsidóság
sérelmeinek védelmére alakult először az Országos Segélyező Bizottság, aztán
Vázsonyi Vilmossal, Székely Ferenccel és Mezei Mórral a Magyar Zsidó Központi
Szövetség, majd pedig Polnay Jenővel a Magyar Zsidó Országos Szövetség. A
sajtóban az A. szócsöve a Szózat, a Nép ős az Új Nemzedék c. napilapok és a
Magyar Kultúra c. folyóirat voltak. Ezek közül már csupán a két utóbbi létezik,
viszont antiszemita orgánumnak tekinthető a legitimista Magyarság és a
keresztény Nemzeti Újság, Írásmodorukban azonban nem térnek el az európai
újságírás hangnemétől. Az A. parlamenti történetéhez súlyosan és jellegzetesen
hozzátartozik a Numerus Clausus, l. o. a zsidók tanszabadságának korlátozása. A
rosszemlékű idők A.-ának ez a legbántóbb csökevénye, ami visszamaradt. A
jogrend, a jogbiztonság már esztendők óta visszatért, a konszolidáció
helyreállt és az 1928-as esztendő, az országgyűlés megnyitásának esztendeje már
csak az A. politikai és társadalmi harcaiban mutatkozik. A parlamentben egyedül
a Fajvédőpárt kifejezetten antiszemita párt, a kormánypárt, az ú. n. egységes
párt már igyekszik leplezni a antiszemita elfogultságát és egy zsidó képviselőt
be is vitt a parlamentbe az országgyűlési választásoknál. A kormány lapjai, a
félhivatalos sajtóorgánumok pedig teljesen mellőzik az antiszemita tendenciát.
Az A. legmodernebb formája a fajbiológiai alapon álló A. Ennek a teóriának a
sok jelentéktelen agitátoron kívül két szellemes, de teljesen megcáfolt
teoretikusa a jelen században a németté vált H. St. Chamberlain és Adolf
Bartels, nálunk pedig Méhely Lajos egyet. zoológia tanár, gyakorlati támogatói
a fajvédő pártok egész Közép-Európában és így Magyarországon is. Ezek azonban
nem csupán a zsidóságot, de a katolikus pártokat is szembeállva találják
magukkal. Az utóbbiak álláspontját a német katolikus Staats Lexikon rögzíti le
és bár elismeri a zsidóság és kereszténység különállását, de a faji gyűlöletet
és általában az A.-t feltétlenül elítéli, mint olyan jelenséget, amely a
katolicizmussal nem egyeztethető össze. - A korszak antiszemita irodalmából:
Dánér Béla, A magyarországi zsidókérdés megoldása 1919 ; Kmoskó Mibály,
Zsidó-keresztény; Persián Ádám, Mi lesz a zsidókkal?; Kovács A.: A zsidóság
térfoglalása Magyarországon 1922 ; Barcsay A. és Huszár K. könyvei, A szabadkőművesség
ellen és Haller István könyve, A numerus claususról 1920 . Irodalom. Fr. Herz,
Rasse und Kultur 2. kiad., 1925 . Legkiválóbb ez irányú mű, mely a
fajbiológusok álláspontját halomra dönti és nevetség tárgyává teszi. : Taylor,
Origins of Aryans és Topinard, Anthropologie mindkét világhírű tudós nem ismeri
el a biológiai különbséget ; Theodore Reinach, Textes d'Auteurs Grecque et
Romains relatifs au. Judaisme 1895 ; Renan, Le Judaisme comme race et comme
réligion 1883 ; R. Andrée, Volkskunde der Juden 1881 Objektív és első
összefoglaló munka e tárgykörről ; A. Jellinek, Der Jüdische Stamm 1869.
Keresztény részről is máig elismert standard-munka ; J. Loeb, Juif de
l'histoire 1884. u. o. ; A. Nossig, Statistik des jüdischen Stammes 1887,
alapvető szakmunka ; A. Leroy-Beaulieu, A zsidók és az antiszemita áramlatok
Olcsó-könyvtár ; Jacobs, Jewish Statistics 1881 ; D. Chwolson, Die semitischen
Völker 1872, standard-mű ; Bernfeld. Juden und Judentum in 19-ten Jahrhundert
1898 : Ruppin, Juden der Gegenwart 1904 ; Steffen, Antisemitismus und
deutschvölkische Bewegung im Lichte des Katholizismus 1925 ; Steiger, Der
neudeutsche Heide im Kampf gegen Christen und Juden 1924 ; Coudenhove-Calergi,
Das Wesen des A. 1923 , Goldmann, Das Wesen des A. 1924 ; Bern. Lazare,
Antisemitisme, son histoire et ses causes 1894 ; J. Reinach, mgtoire de
l'affaire Dreyfus 6. k., 1908 : Treitschke, Über unser Judentum 1884 ; Th.
Mommsen, Auch ein Wort über unser Judentum 1884, válasz előbbire ; Lombroso,
L'antisemitismo e la sclenze moderne 1894 ; Th. Reinach, Histoires des
Israelites depuis l'époque de leur dispersion jusqu'á nos jours 1884 ;
Báttaszéky, Tizenkét ellenröpirat 1884 ; Krajcsovics, Der A. In Ungarn 1884 ;
Bergl, Geschichte der ungarischen Juden 1870 ; Venetianer, A magyar zsidóság
története 1922 ; Richtmann, A régi Magyarország zsidósága 1913 ; The Jewish
Minority in Hungary. Report, Presented to the Board of Deputies of British
Jews. London. 1926. . Heinrich von Coudenhove-Calergi gróf, Das Wesen des A.
1901 .
10167.ht
CÍMSZÓ Antiszemitizmu
SZÓCIKK Antiszemitizmus A A általában sémiták közhasználat értelembe zsidó
elle irányul mozgalom Áramlatszerűe torlódot bel napjainkb é történelm eredet a
ókorb nyúli vissza Evolúció fejlődés ép annyir magyarázható min minde történelm
megnyilvánulásé amel átalakít hatássa vol a ember társadalomra A A gazdaság
törvényszerűsége hatás alat bontakozot k a ókor embe önkénytele cselekvéseibő
ma világren tudato gazdaságpolitikájáig Ez folyamato sokfél érzelm szempon
támogatt a évszázado váltakoz életszemlélet szerin é a elnyomás tendencia amel
zsidó elle érvényesült mindi talál hatalm érdeke védelmér olya támogat érveket
amelye ko szellemé mindenbe kifejezésr juttatták divatoz szellem áramlatok íg
középko vallás vakbuzgósága maj hazafia önzé olya erkölcs bátorságo adot a
A.-nak amel valóságga mozgalo indít energiájáv let tömege lelk életében bárh
gyűlöletr sarkantyúz népösztönö ne erősebbe azoknál amelye szeretetr buzdítanak
A ösztönö ellenszen egyébkén ne i olya mél forrás amel évszázadoko á táplálhatn
eg akkor dinamikáj indulatkomplexumot A A gazdaság érdek mozgalo vol má
kiindulásába is mer különbe ne tarthatt voln magá fen évszázadoko keresztül A
egyházna minde zsidóellene fellépés főle gazdaság megszorításoka követel a egés
középkoro át téríté eredményei h mé olya nagyo volta is ne elégítetté k é ne
nyomtá e gazdaság féltékenységet Hog megkeresztelkedésse se láttá megvédettne
hatalm többsé érdekeit a kitűni középkor álkereszténye l o elle irányul
elégedetlenségből mive úg vélték eze csa azér vetté fe kereszténységet hog job
társadalm é gazdaság elhelyeződés találjanak Mindamellet keresztén egyhá
terjeszkedés törekvés nagyba segített zsidóellene mozgalo kifejlődésé é bizonyo
periódusokba a teljese a egyhá eszközév lett Abba mindenesetr kételkedn kell
minth a egyhá mag hozt voln létr a A.-t faj elfogultsá ős princípiuma jutotta
érvényr ebbe mozgalomba é e a elfogultsá mindi ot jelentkezet leértékelé
tendenciájával aho valamel né kisebbségbe élt szétszór szigetenkén eg nagyob
néptengerben A elnyomottságbó kisarjad életigénye mindi összeütközésb kerülne a
uralkod néposztál gazdaság érdekeivel mer folytono gazdaság küzdele é
kiegyensúlyozatla gazdaság helyze a ököljo korszaká teremt vissz é a erőseb
pártjár billent mérleget jelentőseb szám népkisebbsé érezhetőb é kíméletleneb
elnyomás vál ki e pontosa ellenőrizhet zsidókna különböz országokba lév
helyzetéből A A cár Oroszországba vol legerősebb mer zsidó it élte legnagyob
számban A A.- természetszerűle fokozt a körülmény h zsidó gazdaság é politika
befolyásho jutottak zsidóellene mozgalo ilye esetbe mindenekelőt odairányul hog
zsidóka megfossz politika egyenjogúságuktól hog társadalm érvényesülésüke
megakadályozz é hog visszaállíts azoka korlátokat amelyeke korszelle má rége
ledöntött A A mag elnevezéséve é programjáva mindössz félszázado múltr tekinthe
vissza d zsidóellene tendencia amel középkorba mindvégi megnyilvánult
legszorosab összefüggésbe va vel é a A eredeté i nyilvánvalóa abba kel keresni
magya történele sorá középko A.- külföld hatáso nyomá keletkezett ne azért
minth Magyarországo rendezetteb é könnyeb életlehetősége elsimítottá voln
gazdaság küzdelmet hanem mer magya é zsid tömege osztály-elhelyezkedés
honfoglalás-korabel időkbe azono volt azonkívü pedi zsidósá faj megkülönböztethetősége
magya államalakulá legelejé mé ne vol föllelhet annyira hog a faj harcoka
provokálhatot volna magya né zsidóságga egésze sajátságo vonatkozásba kerül
össz kazáro l o révén aki rokonszármazásu é azono életkörülményei folytá
fegyvertársa lette honfoglal magyaroknak Eze kazáro zsidóhitűe voltak d e ne
lehetet o szembekerülésre mer pogán magyaro kazáro vallás szertartásaiva szembe
legteljeseb közönnye viseltettek zsidóellene hangula csa akko ébredezett amiko
kereszténysé elterjedéséne idejé kazáro i megkeresztelkedte é
megkeresztelkedette beolvadta magyarságba mí azok aki zsidóhite maradtak
felszívódta nyugattó betelepül sémit zsidó zár é ne kevered nép egységébe
vallás türelmetlenség amelye Magyarországo kereszténysé terjesztő honosította
meg má fajo küzdelmébő táplálkozot é gazdaság ellentétekbő előszeretette
fejlesztett k mag egyházpolitika érdekeit A A külföldö é a irodalomban A ókor
zsidógyülölet amel vallás é faj kényszer-elkülönítettsé miat fennállott kitűni
má Eszte könyvéne III 8 fejezetébő is A ókor görö é róma író műveiben íg Apio
alexandria polemikusná é róma Tacitusná ugyancsa olvasható azo vádak amelyekne
alapj faj elkülönülés vallás szertartáso é különlege szokások Tacitu egyenese
azza vádolt me zsidóságot hog ne részes civilizációnak zsidó elle megnyilvánul
ilye ellenszenve kétségtelenü legelsősorba zsid nemzet öntuda váltott ki bá e a
ellenszen egyáltalá ne vol olya általáno jellegű min középko zsidógyűlölete H a
ókorba zsidó vallás elkülönülés ütközőpontt lehetett mé inkáb anna kellet lenni
középkorban amiko vallás elfogultsá engesztelhetetlenü éleződöt k
kereszténységből középko másodi felébe a Antikrisztus látt zsidóságba minde
zsidóellene agitátor d tú vallás türelmetlensé szentesítet eszközein köznap éle
ride ténye állottak legkíméletleneb gazdaság elnyomatás terménygazdálkodásbó
kiszorítottá zsidóságo é rákényszerítetté pénzgazdálkodásra D pénzüzle é
kereskedelm tevékenysé i számtala vádr adot alkalma é tizennegyedi századtó
kezdv a uzsor vádjátó kezdve a ostyamegszentségtelenítése é kútmérgezése á
vérvádaki rágalma özön ért zsidóságot Későb könyvnyomtatá jelentet nag
propagandaerő zsidóellene mozgalmakna é min Alont d Espin munkája Fortaliciu
fidei má izgat műve i befolyásoltá közhangulato zsidósá ellen A újab kor A
középkor A.-va szembe má alakultab teóriákka dolgozi é mí középkor A.-
tudatlanságga jár söté elfogultsá jellemz é gazdaság szempontoka vallás
fanatizmussa álcázza moder A faj kérdés helyez előtérbe bá mögöt i gazdaság
rugó húzódna meg E a A tulajdonképpe nag franci forradalo után időbő származik
amiko polgár jogokna telje vallásszabadsá é törvén előtt egyenlősé let a alapja
Szembe ezze polgár liberalizmussa reakci kimutathatóla mindenüt zsidóka támadj
é a idő alkalmasság szerin állandóa ébre tartj a ú n zsidókérdés l o M má kevéss
ismerete a történelm tény hog waterloo csat utá i nyomba megszólal reakci é
zsidóellene pamflete sorozatáva árasztott e nyugat államokat XIX száza folyamán
amiko liberalizmu államalkot munkájába zsidó számottevőe rész vettek moder A
főle akko nyomul előtérbe nyomtatot sz félremagyarázás i használato eszköz let
a A.-nak íg Gobinea grófnak főle pedi Renanna szándékolta félremagyaráztá egye
megállapításai é ezze vetetté me alapjá fa védelm teóriána l Fajvédele Gobinea
különít e a árj é sém faj egymástó a utóbb hátrányár az inferiorisna
bélyegezvén Rena pedi azza let akaratlanu i nyolcvana éve A.-ána kútforrása hog
felemlített sém fa tulajdonságai é megjegyz azoka karakter-bél hiányokat íg
bátorsá hiányát ami zsidókná észlelt Megállapítj ugyanekko az is hog korabel
zsidósá egyáltalába ne faj ső zsidóságnak min rácéna létezésé i tagadásb veszi
nag é zsidósá irán egyébkén melege érz tudósna ez m má elfelejtet é gyeng
alapoko áll elméleté aknáztá k céljaikr é elméletei megalapozásár poros A moder
megalapítói aki mellet ot találun néhán kivál neve is Ilye vol centrumpár egyi
megalapozója so tekintetbe felvilágosul Kethle püspök Palacky kivál cse
történetíró nag Richár Wagner azonkívü Paulu heidelberg teológia taná má
negyvene években teoretiku é finomab kivitel A néme A.-sa egyidejűle kezdődöt
Franciaországban aho napóleon ér ót zsidó politika é társadalm előretörés
érezhetőv vált E a A szint kizáróla köztársaság-ellene royalistá szelleme
mozgalo legkimagaslób ember Edouar Drummon volt L libr parcl c napila megalapítój
188 é L Franc jui {188 c hírhed m szerzője A által életbe tartot mozgalo robban
k Dreyfu perben amel a egés vilá előt nyilvánvalóv tett a A akciórendszerét S A
A célj é harcmodora Körülhatárolta a A célj zsidó társadalm é politika
egyenjogúságána megszüntetése A 1800-i tart elkülöníté é jogfosztottsá után
miko zsidó polgár társadalomba elfoglaltá magu helyét programszerűsége vet fe
zsidóellene mozgalo é mindenfel alakul különböz antiszemit párto programj
összeegyeztethet következőkben keresztén államot illetv keresztén közigazgatást
iskolá é igazságszolgáltatást zsidó eltiltásá a állam é közhivatalokból
jogegyenlősé felfüggesztésé zsidókr nézv é reáju külö jo zsidójo megállapítását
zsid bevándorláso eltiltásá követelik Találhatun enné mé messzebbmen programoka
is amelye zsidó vagyonána elkobzásá célozzá amelye gazdaság tére i me akarjá
akadályozn zsidó fejlődését Néhán elvakul antiszemit programcsinál zsidó
agyonveretésé i javasolja Car Paatsch Ahlward é a osztrá Schneider antiszemit
képviselő Időről-időr minde országba föltűnne a antiszemitákna má számtalanszo
megcáfol rágalma é koholmányai Eze közöt legismertebbek 1 A Allianc Israelit l
o zsid világuralma készí elő Ez rémlátás a 1860 Párisba alakul világszert ismer
jótékonyság intézmén megalapítójának Crémieux-ne meghamisítot beszédér
alapítják 2 zsidó űzi leánykereskedelmet 3 Ne akarna rész venn a orszá
védelmében 4 Ne végezne államalkot munkát 5 Elkerüli a ipar é földművel munkát
6 Uzsorá űznek 7 Rituáli gyilkosságoka követne el 8 Kizsákmányoló munká
osztálynak 9 Felforgató é forradalmárok A államrendr nézv veszélyesek A A
fegyvere köz tartozi mé Sulcha Áruc l o é Talmu l o egye helyeine meghamisítása
vag téve fordítása tovább a valótla állítás hog zsidóságna eg Kaha cím l o
titkos keresztényellene könyv van kereszténysé a A ellen Nyilvánvaló hog a A
ellentétbe ál keresztény szerete erkölcséve szerete helyet gyűlölete hirdet
Ezér magu keresztén teológuso i tiltakozna a A ellen 1890-be eg Londonba tartot
meetinge Mannin bíbornok-érse felemelt tiltakoz szavá pogromo ellen A ismer
bécs jezsuit páter Vikto Kol 189 pedi a egyete templomába tartot beszédébe
tiltakozot a A ellen Bűnne bélyegezt a embertársun elle irányul gyűlöletet mer
minde felebarátunka szeretn kel é zsidó épe úgy mint keresztén é minde má embe
iste képmásár teremtetett Ahog volta pápák min V Sixtus III Pál IX Pius XIII
Leo aki szó emelte zsidóságért úg a újab kor antiszemitá elle i gyakra főpapsá
vett védelméb zsidókat A A elle különbe úg Németországba 189 min Ausztriába 189
védőegyesülete alakultak amelyekne tagja főle felvilágosul keresztén tudóso é
társadalm előkelősége soraibó kerülte ki Íg Ausztriába Metternic herce é
hercegnő Billrot tanár Kraff Ebing Uhl legfelsőb törvényszé elnöke Kronawette
politikus bár Ebner-Eschenbac írónő Nothnagel híre orvostaná stb volta tagja a
egyesületnek A A magyarország története l A Árpá ház királyo alat Magyarorszá
els ké századába mé érintetlenü fennállotta zsidó szabadságjogai d kereszténysé
véglege diadal után Szt Lászl uralkodás alat má jelentkezet zsidóellene
törekvése legels jele szabolcs zsina l o zsidókr vonatkoz végzéseke hozott
Megtiltott keresztény-zsid vegyes-házasságokat elrendelt keresztén rabszolgákna
zsidókézbő val felszabadításá é zsid számár i kötelezőv tett vasárnap
munkaszünetet Mindeze rendelete kánon jo befolyásakén jötte létr é mégi tú a
egyház szempontoko vegyes-házassá elle val tilalombó fajvédelm törekvés
vasárnap munkaszünetbő gazdaság versen korlátozásána szándék tűni ki
Zsidógyűlölete eze rendelkezése mé ne árulta el zsidó elnyomásá se kísérli me
azza kérlelhetetlenséggel amel későb vál szokássá mindössz keresztény buzgalo
jellegé viseli magukon 1092-be mé e íg volt szigor anyag szemponto Kálmá királ
rendeleteibe mutatkozna meg 1102-be püspök városokb val beköltözésr kényszeríti
zsid földművelőke é föl birtokosoka csa azért hog dézsmá püspökö könnyebbe
ellenőrizhessék Kálmá később zsidótörvény l Kálmá zsidótörvény i csa zsidó é
kereszténye között pénzkölcsönne é kereskedelemme foglalkozi é ugyancsa
kiterjeszkedi zsidó rabszolgatartásána kérdésére A esztergom zsina 111 elejé má
lehetetlenn tett zsidó számár földművelés é rászorított őke a adás-vevésr é
kölcsönügyletekre II Endr álta 1222 kiadot aranybull l o a állam hivatalo
viselésétő fosztj me zsidóka é 1233 bereg eskübe l o erősít me szentszék
követte kötöt am szerződését amel zsidóka továbbr i eltiltj közhivatalo
viselésétő é megígéri gondoskodn fo arról hog zsidó megkülönböztet jele
viseljene ruhájukon ugyancsa megtiltj zsidókna keresztén rabszolgá tartását
Kiterjeszkedi a esk zsidó-keresztén házasságokra vagyon elkobzás é örö
rabszolgaságo sza k büntetésü mindké fé részére Noh a orszá gazdaság bajai é né
nyomorá minde ne javított zsidó mégi korláto köz kerültek amelyeke a egyhá
állítot fe számukra zsidó rabszolgatartásána megtiltás it semmiképpe se
humanisztiku cél szolgált hane egyedü zsidóka megszorít intézkedést mer pl 1288
a esztergom érse mé vámo szedet rabszolg kereskedőtő é rabszolgavásá i továb
tartott A 1279- buda zsina l o keresztényekne é zsidókna eg födé alat val együttlakásuka
tiltj el valamin azt hog keresztén zsidóva barátságosa érintkezzék Azonkívü
zsidókr kötelezőe előírj vörö fol viselésé ruházatuko é kimondja hog közhivatal
mos se bízhatna rájuk Jellemz középko viszonyaira hog IV Bélána 1231 kiadot
zsidótörvénye l Bél IV zsidótörvény amel zsidó szabadságjogaina biztosításár
szolgált ol rövi id alat hatálytalann vált hog buda zsina má ismé
megszorításoka írhatot elő Igaz a egyhá eg pillanati se nyugodot bel zsidó
változot helyzetébe mer má 1262 IV Orbá páp levélbe tiltakozot IV Béláná zsidó
szabadságjoga elle é zsidóka íg aposztrofálta kike sajá vétkü örö szolgaságr
kárhoztatot buda zsina eredményekép zsidó é kereszténye egymássa val viszony
olya feszültt let é zsidó társadalm helyzet annyir leromlott min ismé csa szá
évve később ugyancsa külföldrő jöv befolyá következtében E id alat azonba
feszültsé lassa felengedett mer buda zsina határozata ne jutotta érvényr é
magya né barátságo hajlamá mé ne rontott me gyűlölködés korszakbó csa eg
kegyetle esemén emlék marad fenn 1250-8 körü Pozsonyba elégetté rabb Jonátho é
társait Me kel azonba állapítanunk hog mí XIV száza els felébe egés Európába
legkegyetleneb zsidóüldözése folytak Magyarországo zsidó nyugalomba éltek
1301-i Magyarorszá a Árpád-házbó val királyo uralm alat állott Uralkodásuka
zsidókr nézv a törekvé jellemzi hog jogviszonyaika törvén álta szabályozzák Szt
Lászl uralkodásána végér esi a els kereszte hadjára megindulása kereszte
hadjárato külö vére lapjai alkotjá Európ zsidóság történelmének A els kereszte
hada rendj Lászl halál következtébe 1095 felbomlot é útjába mindenüt pusztított
Kálmá királ vert szé zsidómészárl hordákat másodi kereszte hadjára II Endr
uralkodásána idejér esi 1205 123 E sikertele vállalkozá súlyo következményekke
jár a országr nézv é ezér ugyancsa zsidóságo okolták 1274-be újab kereszte
háború hirdette é X Gergel páp kereszteseke abba kiváltságba kívánt részesíteni
hog fölmentessene zsid hitelezőkne jár kamato fizetés alól Felhívás azonba
eredmén nélkü hangzot el mer a akkor magya jogfelfogá mé ne tekintett
közprédána zsidó vagyonát kereszte hadaktó pedi összehasonlíthatatlanu se
szenvedte magya zsidó annyit min külföld hittestvéreik akike ezerszámr kardélr
hányta kereszte vitézek V ö Koh S. zsidó történet Magyarországo 2 vegyesház
királyo alat mohács vészi 1301-be III Endr elhalálozásáva kihal a Árpádo
férfiága E Magyarorszá történelmébe korszako alkot esemén magya zsidó sorsá
egyelőr ne befolyásolta Vag ha évtizedi mé háborítatlanu éltek mialat külföld
zsidósá legborzalmasab időke élt át 1335 XII Benc páp szentszék parancso adott
hog pozsony cisztercitá szomszédságába lév zsinagógá romboljá le l
Templomrombolá paranc végrehajtásáró azonba ne marad fen történelm bizonyíték A
akkor magya viszonyoka tekintve ilye paranc aligh vol keresztülvihető Nag Lajo
uralkodás borí söté emléke zsidó történelmére mer nag király akine
igazságszereteté é lovagiasságá annyia magasztalták csa középko szellem szerin
juttatt kifejezésr ezeke a erényeket zsidókna csa megpróbáltatáso sorozat jutot
osztályrészül Mer hitüke megtagadn ne akarták Nag Lajo a országbó val
kiűzetésüke rendelt e l Kiűzeté 1360-1364-i tartot száműzeté é e i csa azér
ilye rövi ideig mer a orszá zsidókat aki pén forgalo közvetítő voltak neheze
nélkülözhette kiűzeté nag anyag veszteségeke okozot zsidóságnak má csa azér is
mer ingatlanaikat amelyeke elköltözésüki ne értékesíthettek kincstá lefoglalta
É ugyancsa semmisne nyilváníttatta a egyév határid alat b ne mutatot
adóslevelek zsidó visszatérés utá látju egésze határozot nyomai városo zsidóellene
hangulatának Minde váro külön-külö alázt é szorított zsidóka é ebbe elő járta
néme lakos városok amelye elsőne honosítottá me a akkor Németorszá türelmetle
korszellemét céhe i arr törekedtek hog gazdaság életbő i miné jobba kiszorítsá
számottev zsid konkurenciá é befolyásuka odairányítottá városoknál hog azo
külföld mintár megszorít hely zsid törvényeke bocsátotta ki megszégyenít é
megaláz törvénye korszak vol e é zsid jele é zsidóöltözete l Zsidójel
Zsidóöltöze kötele viselet i err a időszakr esik Csa 162 tájá szüntetté me
megbélyegz öltöze viseleténe kényszerét Külö vámo szedte zsidóktó é Sopronba
1377 eg közú zsid vá neve viselt Külö zsid adó l o rótta k rájuk vallás
szertartásokho szüksége bo utá adó vetette ki enne fizetésé azonba 137 körü
Pozsonyba megtagadták Legjellemzőb vol a 137 körü Pozsonyba kiadot zsidótörvén
l Zsidótörvénye amel a eddig joggyakorlattó eltérőe újab megszorításoka
állapítot me zsidó rovására Rosszemlék a ú n Zsidóköny l o amelyb keresztén é
zsid köz kötöt pénzüzleteke vezetté be városo zsidóellene hangulat azonba a
1421 befejezet néme Buda Törvénykönyvbe l o mutatkozi me leginkább E
törvényköny i előírt zsid öltözete é hírhed sárg foltot l o amine viseletér
zsidókka együt kéjnőke i kötelezték városo zsidógyűlölet különfél formákba
jutot kifejezésr é némel város hatósá valóságga hivatalbó megbélyegezt zsidókat
pozsony zsidóságna XV századba történ hivatalo összeírásá egybefoglal
összeíró-í gonos zsidó lajstrom l o címe viselte zsidó személy biztonságána
veszélyeztetés i napirende vol ezekbe a időkben főle pészac ünne idején A idő
sorá kovásztala kenyé ünnepé val zsidóháborgatásbó fejlődte k veszedelme
vérváda l o amelye a ünnep rituálébó igyekezte zsidóellene váda koholni
Gazdaság vonatkozásokba különfél megkárosít intézkedése mellet valóságga
törvényese intézményesítetté a ú n levélölés l o az király jogot amel zsidó
követeléseit illetv adóslevelei érvénytelenítette Mive zsidó főle
pénzügyletekke foglalkozta má ebbe a időben a ilye intézkedése legsúlyosab
anyag vesztesége viselésér kényszerítetté őket Hasonl király önkén vol a is
miko 1392 Zsigmon királ felmentett pozsony polgároka zsidóktó felvet kölcsönö
visszafizetésére A ilye törvénytelensége untala megismétlődtek min Alber
uralkodás alat Nagyszombatban aho váro valamenny polgárána elengedt kamato
visszafizetésé zsid hitelező rovására V Lászl uralkodásána idejé vál megin
súlyoss zsidó helyzete városo ismé kíméletle adóka vetette k rájuk főle Pozson
város ne ismer határ telhetetlenségbe é hog nag adóösszegeke kicsikarhassa
többeke börtönb vetett V Lászl se feledkezet me zsidókról miko 1453 é elejé
Pozsonyba járt lakosságna elengedt zsidókna jár kamato visszafizetését Miko
Kapisztrá János zsidó ostor l o külföld vére zsidóüldözése utá magya történele
előteréb került e a id veszedelme nélkü múlot e magya zsidósá fölött mer a
orszá népéne mentalitás távo állot bestialitástó é zsidóellene külföld áramla
megtör magya né karakterén Mátyá királ uralkodás általába személy biztonságo
jelentet zsidó számára a igazságo hírébe áll királyna zsidókka szembe
megnyilvánul ne eg intézkedés azonba magá viselt ko türelmetle szellemét 1475
pozsony zsidókna megtiltotta hog keresztényektő kölcsönzöt össze fedezetéü
ingatlan zálogb vehessenek Ez tilalmá azza indokolta hog a elzálogosítot
ingatlanokna zsid kézr val jutás nyilváno botrán a össze kereszténységr nézv
Kimondt az is hog minde j keresztényne törvénye kötelesség zsidókka val
közlekedés lehetőle kerülni Ugyane évbe pedi ol értelm rendelete i bocsátot ki
amel Pozson város hatóságá felment azo kötelessé alól hog pozsony zsidókna ne
pozsony polgárokka szembe igazságo szolgáltasson A adózásná se azo gazdaság é
pénzügy szemponto irányították amelyekne alapj nemzetgazdasá általáno érdeke
Mátyá alat ötszö anny adó fizette zsidók min Lászl uralkodás idejé é törö hábor
költségeine fedezésér 1459 vagyonu huszadrészéve kellet adózniuk zsidó pénzügy
követeléseive szembe ép a magatartá jellemzi min elődeit 1467 Pozson lakóina
félév halasztás a zsid adósságai visszafizetésére 1475 elenged nek zsid kamato
felét 1462 nagyszombatiaka teljese felmentett kamato visszafizetéséne
kötelezettség alól 1486 tűzvés károsultjaina a egés tők visszafizetésé
elengedte 1488 pedi a össze kamato visszafizetésé engedt e nagyszombat
polgároknak Mátyá uralm idejé kezdődöt a orszá zsidóságána elszegényedése
zsidósá történelméne legszomorúb korszak azonba a haláláva kezdődi é e id egyb
esi Magyarorszá legsúlyosab korszakával Mátyá halál utá pártküzdelme é
zavargáso közepett középko minde szörnyűség szabado lábr kapott városo
megtámadtá védtele zsidókat Nagyszombatban Tatá é Sopronba zavargáso törte k é
Sopro város valamenny zsid lakosá börtönb vetett azzal hog csa akko helyez
szabadlábr őket h adósaikna elengedi össze tartozásukat Corvi János Mátyá fi i
türelmetlenü bán zsidókka é mag i helyeselte miko Tat város bántalmazt é kiűzt
l Tata kiűzeté zsidókat Ső ő min Tat birtokosa várnagyokna meghagyta hog minde
zsidó űzzene k é vagyonuka foglaljá le 149 utá II Ulászl azza kezdt uralkodását
hog sereg felszerelésér pénz zsidóktó hajtott b é 1491 pedi pozsony zsidó közü
többeke börtönb vettetett hog íg csikarhass k belőlü szüksége összegeket II
Ulászl minde oldalró sanyargatot zsidókr rendkívül adóka vetet k é álland
szokáss vált hog egye községe előkel tagjai túszu Budár hurcoltá addig mí közsé
l ne fizett ráj kivetet adót Ugyanúg zsarolta a országnagyo é zsidó minde
igyekezet hiábaval volt hog visszaszerezzé régebb jogaikat II Ulászl uralkodás
alat ütött fe fejé rettent vérvád amel eddi csa távol rémkén sötétlett É most
miko má lejár középkor magya zsidó számár a újko küszöbé kezdődöt
megpróbáltatáso legszörnyűb időszaka 1494 Nagyszombatba legképteleneb vérváda
koholták l Nagyszombat zsidóégeté kínpadr é máglyár hurcoltá bevádol zsidókat
nagyszombat mágly vészje vol a országban mer mos má mindenüt fellobogot
szenvedély Mindenfel a országba kisebb-nagyob zsidóhajszá kezdődte é ilyenfajt
vére zendülésbe tör k népszenvedél 1494 Budán amiko töme megtámadt zsidókat
Hasonl esemén ismétlődöt me 1496. amiko zavargó megtámadtá é kifosztottá zsidó
házait 1503 Sopro bebörtönözt váro zsidóságát Pozsonyba pedi a utcá bántalmaztá
zsidóka é aki hatóságoktó kérte segítséget azoka megbüntették zsaroláso
állandóa napirende volta é királ zsidókamato elengedéséné 1503 ugyancsa
meghonosul király önkén szerin jár el király városokba tűrhetetlenn vál zsidó
helyzet é Pozsonyból aho legrosszabbu bánta velük 150 előt számosa elköltöztek
A elköltözte ingatlanai lefoglaltá é királ megtiltott tovább költözködéseket
mer hog a kincstá kárár van visszatartot zsidókka mé keményebbe bántak,min
régebben zsidókka szembe érvényr jutot megkülönböztet é cseppe se a egyenlősé
alapjá áll elbírálás rendszerbő kel megemlíten néme származás lealacsonyít zsid
esküt melye Werbőcz 1514 Hármaskönyvéb iktatot é amel országszert jogérvényr
emelkedett l Werbőcz zsid esküje A 1515- esztend i nag veszedelmeke hozot zsidó
számára Dózsa-fél parasztlázadá ne kímélt vidéke lak zsidó életé é vagyonát l
Parasztlázadá Ezenfelü Ulászló hog seregé felszerelhess lázadó ellen ige
jelentéken rendkívül adó vetet k zsidóságra Jellemz ko viszonyaira hog II
Ulászl 1516 bekövetkezet halál után miko II Lajo kerül trónra zsidósá egésze
szokatla formába kötöt szerződésse igyekezet elérni hog kiterjesszé ráj i
személy é vagyon biztonságot 1520-ba Báthor nádorna élet fogytái négyszá forin
fizetésér kötelezté magukat h zsidósá ügyé pártfogolja A akkor törvénytele
állapoto közöt nag szüksé vol megvásárol védelemre nyomaszt adó azonba továbbr
i fennállotta é mer pénzr kincstárna szükség volt ez zsidóko hajtott be akaratu
é beleegyezésü nélkül 1521 Farka bazin gró a uradalmá lév zsidóka börtönb
záratta hog íg csikarjo k pénz tőlük zsidóellene hangula akko robban k
veszedelmessé miko 1525 Szerencsé Imr l o elle fordul népszenvedély Budá töme
megtámadt zsidókat házaika kifosztott é csa harmadi na vert szé fosztogat
hordáka Szapolya Györg csapata II Lajo uralkodás alat a országba elevene
tartott magá zsidógyűlölet bá II Lajo igyekezet elejé venn a
igazságtalanságoknak Má 1523 Pozsonyba egymás érté zsidóüldözések sopronia pedi
királ közvetle intelm utá mondta l arról hog zsidóka kiűzzék kisebb-nagyob
embertelensége mellet gazdaság megszorításo se maradta el íg 1525 rendele
tiltott me pozsony é sopron zsidóknak valószínűle több városo zsidóságána i hog
azontú posztóval lovakka é egyé megtiltot árucikkekke kereskedjenek II Lajo
halálával mohács vés utá egés ú fejezet kezdődi magya zsidó történeténe é
mohács vészi lezáródot ko zsidógyűlöleténe általáno oká középko
türelmetlenségébe kel keresni A Árpád-há uralkodás alat törvénye intézkedése
segítették vag gátoltá zsidóellene tendenciát amennyibe errő abba korba má lehe
beszélni A Árpád-há kihalt utá azonba a önkén kerül előtérbe városo é koron
egymássa szembe val küzdelm zsidókér kizáróla anyag érdeke miat történt mer
városo ne akartá elismern koron kizárólago tulajdonjogá zsidó fölött E har
vezetet aztá súlyo zsidóüldözésekr é ez sínylett me hossz időkö keresztü a egés
magya zsidóság Végü pedi ugyancsa kíméletle gazdaság versen állított szemb
céheke zsid kereskedőkkel ma hivatalo é társadalm A.-na minde nüánszá
megtalálhatju középko zsidóellene intézkedéseiben amel eleint közhivatal
pályákró igyekszi kiszorítan zsidókat maj korlátozz megélheté lehetőségei
gazdaság életbe is V ö Koh Sámuel zsidó történet Magyarországo 3 polgárosulá
korszakái 152 aug 29 vol mohács gyászna é a ezutá keletkezet zavaro idő ne
kímélté me zsidóka sem Sopro a udvarná az tanácso kapta hog űzz k zsidóka é
pénzüket ezüstjüke tarts vissza váro err kizavart zsidókat ezutá polgáro
behatolta házaikba a adóso lajstromá é zálogoka elhordtá é jószágaika
elhajtották Mári királyn megengedte hog váro zsidó házai eladja d azo értéké eg
éve belü juttass e zsidókhoz súlyo gazdaság bajo é nag vesztesége miat forrong
tömeghangula j levezetőjéne ígérkezet zsidóellene akció zsidóka tetté felelőss
nag é végzete hibákér é csa történele igazolta hog ne zsidókna kellet voln
füleln közhivatalo lezüllesztéséért kincstár jövedelme sikkasztásáér é
hadiszolgála mulasztásaiért törökökke val cimborálá i vádkén súlyosodot
zsidóságra pedi törökö Pécset lemészároltá zsidóka é törö előrenyomulá pusztít
útjábó zsidó i elmenekülte főurakka é polgárokka együtt Októbe 9-é Mári királyn
elrendelte hog Pozson n engedj vissz több a elmenekült hűtle zsidókat aki
veszedelembe cserbe hagytá várost zsidóellene megnyilatkozá mögöt
királyválasztá titko propagandáj húzódot meg mer Ferdinán híve azza akartá
megnyern magu számár közhangulatot hog megszabadítottá város polgárságo
gazdaság életü számottev konkurenciájától zsidóságtó é olcsó juttattá őke zsidó
visszamarad ing é ingatla vagyonához Ferdinán ne szentesített kiűzetés törvényt
d helyett Mári királyn adot engedély Pozsonyna é Nagyszombatna zsidó kiűzésére
Nov 9 vonul k zsidósá Pozsonyból Zsinagógájukbó szárazmalo lett maj későb
beépítetté Orsolya-kolostorba Ké hónappa a országo katasztróf után 152 nov 9
székesfehérvár országgyűlé törvényile elrendelt zsidó kiűzetésé a országból l
Kiűzeté A országgyűlé határozatá azonba Jáno királ ne erősített meg megfertőzöt
közhangula rettenete következmény vol bazin vérvá l o 1529. amiko bazin gró
máglyahalálr juttatt a ottan zsidókat közbiztonsá a országba leggyatráb volt a
országutaka minde rang é rend portyáz fosztogató veszélyeztették akiktő
rengetege szenvedte a utaz zsidók bécs gazdaságpolitik ige mostohá bán
magyarország kereskedelemmel am természetese zsidóka sújtott legelsősorban úg
hog eze szívesebbe költözte á törö hódoltság területekre aho nagyob vol személy
é vagyonbiztonsá é védelemr talál kereskedelem I Ferdinán ne vett tekintetb
ezeke körülményeke é az hitte hog a orszá megszilárdításá zsidó szorongattatás
segít elő buda zsidó házait ép úgy min Jáno király i elajándékozt híveinek 153
szept 10 pedi zsidóka örökr kizárt Sopronbó anna ellenére hog mé 152 máj 28 mag
rendelt e é tétett közhírr örökö tartományaiban hog zsidó rég privilégiuma
épségbe maradjana é bántódásu n essék 1536-ba vérváda koholta Pozsonyba lak
zsidó ellen d csa 1539 mutatkozot enne veszedelme amelyne következtébe többeke
máglyár vetettek Ugyane é februárjába pedi Nagyszombatbó űzt k Ferdinán
zsidókat d enne fejébe váro kárpótlás tartozot fizetn kincstárnak 158 szept 2 i
végzete eseményeke hozot buda zsidóságra Miko császár csapato visszafoglaltá
Budá törököktől Károl herce engedély adot rablásra zsidó gyanútlanu templomukba
imádkoztak it törté ráju a ajtó é felkoncoltá őket 600 fogol között aki katoná
kezér jutottak rengete zsid férfi n é gyerme volt Ezeke i poto áro adtá el A
egés váro zsidó házaiva együt tű martalék lett Schulho Izsák ak a ostromo várba
átélte eg hébe munkába számo b e eseményekről V ö Kaufmnn D. Di Erstürmun Ofen
Koh S. Hébe kútfő Rendelete adot ki 1551. hog minde zsid sárg gyűrű folto
tartozi viseln ruháján E kénysze jelentő visszaesés mutatot zsidó
jogállapotában mer má 1520 országszert ne viselté ezeke megkülönböztet jeleket
kötelez viseletü aló II Lajo felmentett őket I Ferdinán utódj Rudol má súlyo
adóterheke rót zsidókra 1578 kétszere házadó vetet k ráju é mive ne
katonáskodhattak 1596 elrendelt katonaad fizetését II é III Ferdinán rendelete
harmincado é vámo bérleteitő igyekezte megfosztan zsidókat III Ferdinán
törekvésébe odái ment hog intézkedéséne indokolásaképpe 1647 telje jognélkülisé
bélyegé nyomt zsidóságra Kimondta hog a orszá jogaina ne részese l
Jogfosztottság 1659-be I Lipót d mé 1715 III Károl i zsidó gazdaság letörésé
tartott sze előtt I Lipó pedig ak telje jognélkülisé korszaká hozt zsidóságra
ol módo siettett zsidó eltávolításá vámoktól hog kimondta amí zsidóka minde
vámoktó e ne mozdítják addi a olya helye senk se tartozi vámo fizetn I Lipót ak
Kollonic esztergom érsekke egyetértv katolicizáln akart a országot zsidóka
kiűzt király városokból bányavároso kerületébe csa hé mértföldny távolságr
telepedhette le ipar ne űzhette é csa kiskereskedéssel pálinkafőzésse é
pénzüzleteikke foglalkozhattak Kollonic az szerett voln elérni hog zsidó
megszorítottságu miat önkén távozzana a országból d e várakozás hiábaval volt
mer zsidó földesúr birtokoko telepedte meg jognélküliségne é megtűrtségne élén
kifejezésé adj a a adónem ami Mári Terézi honosítot meg 1744 türelm adó l o
vetette k zsidóságra d fenntartottá azér megszégyenít zsid személy vámo is mer
pénzügy politik f célj a volt hog kincstá kárpótolj magá am veszteségért ami
zsidókna király városokbó val eltávolítás okozott min Budáró val kiűzetésü l
Bud Adótartozásér pedi ezentú i tömlöcb vetetté zsid csalá tagjait gazdaság
életbe pedi eg cé irányított lépéseket kiszorítan zsidó kereskedelm é ipar
versenyből Kassá 1840-i ne lakot zsidó csa Rozgonybó látogattá vásárokat d
kassa kereskedő mé ez i sokalltá é 1765 váro büntetés szabot k arra ak zsidótó
vásárol céhe berendezettsége amel katolicizmu érdekei szolgálta má ezze
lehetetlenn tette hog od zsid bekerüljön bá me kel állapítani hog ne csupá
zsidók d magyaro i megszenvedté az néme szellemet amel céhe tevékenységé
áthatotta A érdekhar valóságga magyarsá üldözésér vitt céheke é történelm tény
hog Kassán miko 1826 eg magya fűszerüzlete akar nyitni kérésé azza utasítottá
el hogyh min hé milli magya idejönne úg hé milli koldu lenn it Kassa Debrecen
Pozsony Győ é Pes kereskedelm testülete mé házalá é vásározá lehetőségeitő i
igyekezte megfosztan különböz nemzetiségeket aki köz besoroztá zsidóka is Eze
1761 Mári Teréziátó kérté kicsinybe val árusítás engedélye bevonását pest
polgár kereskedelm testüle pedi 1796 ismé felségfolyamodványba kért házaló
kitiltását kérvény viv küldöttsé 150 pozsony mér zabo akar felajánlan királyna
hadisegél gyanánt hog kérésü inkáb meghallgatásr találjon d utób úg látták hog
a időpon ne alkalma kihallgatásr é íg zabajánlato se tetté meg II Józse alat
jelentéken javulá állot b zsidósá helyzetébe l Egyenjogúsít törekvések é h
telje polgárjogoka ne i szerezhetté meg sérelmeke ne szenvedtek Halál előt
testbe é lélekbe megtör uralkod ne tudot ellenálln a orszá alkotmányo
követeléseine é jobbágysá toleranciár vonatkoz rendeletei kívül visszavont
össze intézkedéseit városo úg vélték hog feléledte rég szabadalmai é 1790
császá halál után II Józse védelm alat letelepül zsidóka kiutasították
helytartósá védelméb vett zsidókat Pes vissz i vont határozatát d házalá
tilalmá továbbr i fenntartotta Nagyszombatba i sikerül határoza végrehajtásána
időpontjá kitolni zsidó jogai biztosításár a országgyűléshe é Lipó császá é
királyho fordultak mir a 1790-91 országgyűlé meghozt D Judaei cím törvény l o
amel visszaállított II Józse alat fennállot helyzetet E törvén egésze 1840-i
szabályozt zsidó helyzetét A elkövetkez évtizede alat zsidó mellet kedvez
hangula bontakozot ki úgyhog a 1825- országgyűlé utá má enne a ellenhatás i
mutatkozott A 1829 Medár vásárr egybehívot kereskedőtestülete memorandumba
foglaltá össz panaszaikat íg zsidósá rohamo szaporodásá é kéri házalá
megszorítását valamin birtokszerzés tilalo kimondását Mive a emlékira
benyújtásáho szüksége 300 forinto ne tudtá behajtan testületeken a egés mozgalo
abbamaradt zsidó polgárjogaina véglege rendezés mé egyr késett pedi páris
június forradalo má éreztett it i hatását zsidó egye jogosítás ügyé egésze
meglep szemponto gátolták A 1840 országgyűlése a emancipációna különbe őszint é
lelke híve i bizonyo óvintézkedéseke sürgette é pedi galícia zsidó beözönlés
ellen Kölcse Feren Szatmá megy elárasztás fölöt méltatlankodott osztott nézeté
Szécheny István ső Dessewff Auré is bá csatlakozot Eötvö emancipáció
javaslatához Az kívánt azonban hog hozzana bevándorlás törvényt mer elárasztj a
országo koldu zsidó sokasága am se magyarságnak se hon zsidóságna ne érdeke
Kossuth ak ugya máramaros söpredé zsidótömegrő beszélt melyne bűneitő úg se
tudju megóvn a országo bevándorlott haza zsidó közt különbsé kiküszöbölésé
kívánta Noh radikáli ellenzé ne akar junktimot mégi attó tartva hog a egés
javaslato elejtik a als tábl belenyugodot a udva é főrende akaratáb é
megszavazt korlátozot jogoka tartalmaz törvényjavaslato l Jogkiterjeszté Err a
1840:XXIX t.-c.-r zsugorított össz már-má elér polgárjogai zsidóságna
megátalkodot elfogultság Mindamellet ne egyedü Karoko é Rendeke múlt hog zsidó
má 1S40 ne kaptá me telje polgárjogot E XXIX t.-c kereskedőtestülete érdekei
szolgálta azzal hog telje polgár egyenjogúsá hiányáva zsidó versenyképesség ne
juthatot igaz formájáho kereskedelm életben zsidósá polgárosulás korszak mégi
megkezdődöt é teljese kibontakozot a emancipáci l o idején e azonba a A.-na ú é
moderneb eszközei váltott ki amelyr példá mos i nyugat szolgáltatta akárcsa
középkorba zsidóüldözése idején V ö Venetiane Lajos magya zsidósá története
moder A szervezkedése moder magya A kifejlődésér néme antiszemit áramla vol
legnagyob hatással min ahog középkor zsidógyűlöle i néme hatá nyomá honosodot
me Magyarországon liberalizmu térhódításána következtébe hetvene évekbe a A i
modernizáltab formáka öltött hog politika tére megfelel eszközökke vethesse
gáta zsidó politika é társadalm érvényesülésének A ismé életr kapot
zsidógyűlöle ké nagyképesség néme liberáli politiku é képvisel Laske é Bamberge
miat éleződöt k leginkáb é Stöcker poros udvar lelkés 1878 megalapított a
antiszemit pártot A A szó általába 1880 kezdté használn enne nyomá
Németországban E a antiszemit pár későb különböz elnevezése alat szerepelt
Antiszemit pár alakul 1889 Borúmba is magya A poros alldeutsch-antiszemit
mozgalomma egyidejűle terelődöt parlament térre A 1868- törvényhozá má sejtetn
engedte hog vallásszabadság polgár házassá é anyaköny ügy mé so harco fo
felidézni A A újab kirobbanásána valód ok azonba közé é kisbirtokoso
elszegényedés vol é az használtá k magu céljair mozgalo megindítói ténylege
mozgalo akko kezdődött amiko 187 áprili 8-á Istócz Győző addi mé ismeretle
képviselő vol vasvár aljegyző a iskolaalapo fölött vitá kapcsá az kérdezt
interpellációjába belügyminisztertől hog szándékába van- a országo eláraszt
külföld zsidó meghonosításána gáta vetn é ne zsid eleme részérő esetle megindul
önvédelm mozgalo útjáb szándékozik- akadály gördíteni Wenckhei belügyminiszte a
interpellációr adot válaszába kijelentette hog kormán igeni ellensége állás
foglaln e minde ol mozgalo irányában amel hazába létez egyháza é
vallásfelekezetek vag a azokho tartoz polgáro köz béké egyetértés azo polgár
jogaina kölcsönö tiszteletbe tartásá bárm részbe megzavarná vag bármel irányba
megzavarn igyekeznek 1878-ban tehá ugyanakkor amiko Stöcke megszervezt
mozgalmát Istócz ismé megmozdult Júliu 12-é javaslato terjesztet képviselőhá
elé kormán kényszeríts Törökországo Palesztin feladására hog magya zsidóságo od
deportálhassák Ez fantasztiku indítvány teljese komolytalanna tartottá é
napirendr térte fölötte noh Istócz agitációjá csa ne szüntett be 1880-ba
létrehozt Nemzsidó Szövetségét A izgatá olya mértéke öltöt a országban hog
ugyane é szept 25 Mikló Istvá orsz gyül képv meginterpellált Tisz Istvá
miniszterelnököt ak az megnyugtat válasz adta hog kormán teljesíten fogj
kötelességét Trefor Ágoston filoszemitána ne nevezhet kultuszminiszte ké
hónappa később nov 27 az kijelentés tette hog m hazán sohase lehe olya
látványosságo színhelye min Németorszá Trefor jóhiszem kijelentésé azonba a
eseménye megcáfolták néme é szlá területrő importál A.- felvidék tó nemzetiségi
valamin klerikáli párto rendületlenü szították Mindamellet színmagya vidékekr
egésze tiszaeszlár vérvádi l o ne támad visszhangj a izgatásoknak Miko Istócz
zsidó elle népgyűlés akar egybehívni rendőrsé az betiltotta mir Istócz
interpellált maj antiszemit folyóirato alapítot Tizenké röpira címe é ebb írt
izgat cikkeit tiszaeszlár vérvádr eg Solymoss Eszte nev leán eltűnés adot
alkalma 188 ápr 1-én Ónod ez használt fe arra hog zsidóka vádolj keresztén
vérne rituáli szertartásokná val felhasználásával rituáli gyilkossággal
közvéleményne e megfertőzés é anna parlament visszahatás egyene következmény
vol anna gyűlölköd munkának ami Istócz éve ót folytatott E a izgatá azonba
súlyo eredményeke hozott Noh bírósá felmentett tiszaeszlár pe vádlottjait a
izgatáso következtébe a orszá töb helyé lázadásokb tör k tömeghangulat Ilye
zsidóellene lázadáso volta 188 szept 28-á Pozsonyban maj Sopronban Budapesten
főle pedi Zalaegerszege 188 aug 23-án Vas- Somogy- Sopron- Zala- Mosón é
Szabolc megyébe statáriumo kellet kihirdetn é a ítéle kihirdeté utá Budapeste
katonaságo kellet kivezényeln fosztogat töme ellen fölizgatot egyetem ifjúsá
rekto előt kinyilvánítj az nézetét hog a egyeteme tú so zsidó rektor dr Berger
hittudomány ka tanár azonba szigorúa megdorgálj a ifjúságo tervezet gyűlés
belügyminiszte betiltja Istócz mé 188 febr 18 javaslato terjesztet Há elé
amelybe zsid emancipáci eltörlésé sürgeti Ugyane é áprilisába é júniusába újab
támadásoka intézet zsidósá elle e utóbb alkalomma Wahrma Mó l o képviselőve
összeverekedett lázongáso idején 188 jan 10 újab javaslato terjesztet b
képviselőhá el zsid emancipáci felfüggesztéséért d mindössz néhán szavazato
kapott mer mé reakció politikuso i ellen voltak tiszaeszlár pe kedvez
visszahatás alat 188 októberébe megalapított a antiszemit párto poros mintára
Miko parlamentbe eg ízbe interpellál Rohlin könyvébő idézett megjósolta hog a
antiszemit pár megerősödv fo kikerüln választásból pártna tagja volta rajt
kívül Ónódy Simony é Szél képviselők pár programj főkén gazdaság tére igyekezet
megnyirbáln zsid jogokat A 1884- választásokná 1 antiszemit képvisel kerül
parlamentbe köztü Verhova Gyul földbirtokos lapszerkesztő ak eleinte min
Függetlensé c liberáli la szerkesztőj szerepel é csa azutá tér á a antiszemit
politikára Politika pályafutásána eg sikkasztás vá vetet véget amel aló ugya
felmentették d politikátó mégi visszavonuln kényszerült A antiszemit mozgalo
vezető köz szerepe Zimánd Ignác törökbálint plébános országgyűlés képvisel is
Tisz Kálmán ak Istóczyé szereplésé kezdettő fogv ross szemme nézte gondoskodot
róla hog a 1884 szept 29-é összeül parlamente Ferenc Józse magya királ
trónbeszédbe hívj föl hog szüntessé me fajok felekezete é osztályo közöt
súrlódásr vezet izgalmakat Ezeke a izgalmaka főle a országo antiszemit pár
körlevele okozták mer ezekbe szerepelte a antiszemit pár követelései min zsidó
politikai gazdaság é társadalm hatalmána letörése nemzet agrárpolitika
ipartörvén revízió rég zsid esk visszaállítása zsidó kizárás a italmérésből
Továbbá hog zsidóvallás n lehesse köztisztviselő pénzintézet v biztosítás
hivatalnok n vehesse é n bérelhesse földet házat malmot n lehesse orvos
gyógyszerész ügyvéd mérnök ső pék fűszere é gabonakeresked sem legerőteljesebbe
hirdet zsidó telje bojkottálását A izgalmaka fokozta hog Istóczy Nendtwic Károl
egyetem tanár izgat cikkeikér a esküdtszé fölmentette Hiáb szólalta fe
parlamentbe Meze Ern é mások hiáb ír nagyszer röpirato Acsád Ignác kivál
történetíró a izgatás amelybe ekko Zimánd vezetett annyir fokozódott hog Tisz
Kálmá kénytele vol kijelenteni hog ak ilye eszméke terjeszt anna józa és
ítéletétő féln kell Haynal kalocsa érse pásztorleveléne é Kossut turin
szózatána végr sikerül közhangulato lecsendesíteni amihe nagyba hozzájárul j
termés mel gazdálkod rétege jólété jelentőse fellendítette békebel A.-na
kulmináció pontj Magyarországo valóba a 1884- esztend volt következ tí é alat
teljese kimúl a egés antiszemit pár é vel együt politika A is Hivatalosa
recepci l o évében 1894 bukot me magyarország A. mel mos má csa néha-néh
jelentkezet Rohling-fél talmudhamisítá nyomá készül fércmunkákban E a id
egybeesi szociáldemokráci szervezkedéséve é enne ellensúlyozásár külföldö
megalakulna keresztényszocialist pártok Magyarországo i megalakul 189 jan 28
gró Zich Jáno vezetéséve Néppárt Néppár megközelítőle se vol ol hango é
türelmetlen min a antiszemit pár é hivatalo orgánum a Alkotmán európa hangnembe
írot orgánum vol mértéke tart A.-nak A antiszemit korsza hírhed irodalm
termékeibő Zimánd Igná röpiratai kívü felemlítjük Ébreszt Hango c folyóiratát
Hitele zsid Káté 1884 Antiszemit Kát magya né számára 189 németü é szlováku i
megrögzöt Dimonide delíriuma Szóza néphe leleplezet népámít liberalizmus 1896
Légbő kapot hazugságok moder ú pogány Kazár-szabadkőműves á liberáli
írástudókna megszívlelésül 1900 Ónod Géz munkái Tisza-Eszlá múltba é jelenben
zsidókró általába Zsid mysteriumok tiszaeszlár ese németü i világhábor
kitöréséi csa Ega Lajosnak zsidó Magyarországo c 1910 megjelen könyv váltot k
nagyob izgalmat Ebbe könyvbe külföld fércműve hazugságai írt me óvato formába
mindenüt hangsúlyozva tisztele kivételne hábor alat szociológu Ágosto Péte
könyv Zsidó útja 1917 indítot nagyob vitát A A csa világháború követ forradalma
utá lángol fe újul erővel e azonba ismé ú korszaká jelent magyarország A
történetének A A világhábor utá é napjainkban világháború követ forradalma után
miko a ellenforradalo 191 végé győzedelmeskedett reakci velejárójakén előtérb
nyomul a antiszemit mozgalom Noh a ellenforradalo l o előkészítésébe é diadalr
jutásába zsid polgárságna i rész volt a eseménye törvényszer bekövetkezés
folytán nag gazdaság é politika összeomlá nyomá mégi zsidósá elle fordul
közhangulat Azt hog zsid polgársá i segített a ellenforradalmat ne könyvelt e
érdemü politika közvélemén a egés zsidósá védelmére d hog zsid proletariátu
rész vet forradalmakba é hog proletá diktatúr vezető köz zsidó i voltak az a
egés zsidósá bűnéü róttá fel A antiszemit érvelé azonba ne áll me legutols
eseményeknél mélyeb távolságokba igyekezet kikeresn zsid bűnöke é világhábor
nag katasztrófájáért központ hatalma összeomlásáér i zsidóságo tett felelőssé A
azót eltel rövi történelm távla i má megmutatt végzete katasztrófá igaz okai é
nag é káro mulasztásoka é tévedéseket amelye hadserege felbomlasztották ne
zsidó követté el zsidó mé ot vérezte lövészárokban amiko történele má
megpecsételt világhábor sorsá főhadiszállásokon A 1919-e idő azonba magu
nyugtalanságáva ne adhattá me tömegekne történelm tisztánlátá nyugalmát
különöse pedi akko nem amiko a ellenforradalm tömege élé szenvedélytő é
gyűlölettő elvakul vezető állottak 191 szept.-be megkezdődte zsidóüldözése é
zsidósá anná kevésb találhatot védelmet mer a A.- minde vonalo
intézményesítették megalakul Ébred Magyaro Egyesület jár elő a izgatásokka é a
A hangnem é uszítása XV száza hírhed kasztília pogromrendezőine eszközeir
emlékeztettek magya A ekkor kifejlődésé erőse befolyásoltá a oros
ellenforradalm akciók amelyekne vére zsid pogromhíre mindenfel eljutottak
felelőtle eleme utca atrocitása l Atrocitá különítménye szereplései aztá Siófok
Tab Izsák Orgován min vére é gyászo emléke világhábor után zsidóhajszáknak
zsidóka közhivatalokbó elbocsájtottá é a A főle nemzetgyűlés választások Huszár
Simony é Telek kormányo alat ért e tetőpontját zsidósá sérelmeine védelmér
alakul előszö a Országo Segélyez Bizottság aztá Vázsony Vilmossal Székel
Ferencce é Meze Mórra Magya Zsid Központ Szövetség maj pedi Polna Jenőve Magya
Zsid Országo Szövetség sajtóba a A szócsöv Szózat Né ő a Ú Nemzedé c napilapo é
Magya Kultúr c folyóira voltak Eze közü má csupá ké utóbb létezik viszon
antiszemit orgánumna tekinthet legitimist Magyarsá é keresztén Nemzet Újság
Írásmodorukba azonba ne térne e a európa újságírá hangnemétől A A parlament
történetéhe súlyosa é jellegzetese hozzátartozi Numeru Clausus l o zsidó
tanszabadságána korlátozása rosszemlék idő A.-ána e legbántób csökevénye am
visszamaradt jogrend jogbiztonsá má esztendő ót visszatért konszolidáci
helyreáll é a 1928-a esztendő a országgyűlé megnyitásána esztendej má csa a A
politika é társadalm harcaiba mutatkozik parlamentbe egyedü Fajvédőpár
kifejezette antiszemit párt kormánypárt a ú n egysége pár má igyekszi leplezn
antiszemit elfogultságá é eg zsid képviselő b i vit parlamentb a országgyűlés
választásoknál kormán lapjai félhivatalo sajtóorgánumo pedi teljese mellőzi a
antiszemit tendenciát A A legmoderneb formáj fajbiológia alapo áll A Enne
teóriána so jelentéktele agitátoro kívü ké szellemes d teljese megcáfol
teoretikus jele századba némett vál H St Chamberlai é Adol Bartels nálun pedi
Méhel Lajo egyet zoológi tanár gyakorlat támogató fajvéd párto egés
Közép-Európába é íg Magyarországo is Eze azonba ne csupá zsidóságot d katoliku
pártoka i szembeállv találjá magukkal A utóbbia álláspontjá néme katoliku Staat
Lexiko rögzít l é bá elismer zsidósá é kereszténysé különállását d faj
gyűlölete é általába a A.- feltétlenü elítéli min olya jelenséget amel
katolicizmussa ne egyeztethet össze korsza antiszemit irodalmából Dáné Béla magyarország
zsidókérdé megoldás 191 Kmosk Mibály Zsidó-keresztény Persiá Ádám M les
zsidókkal? Kovác A. zsidósá térfoglalás Magyarországo 192 Barcsa A é Huszá K
könyvei szabadkőművessé elle é Halle Istvá könyve numeru claususró 192 Irodalom
Fr Herz Rass un Kultu 2 kiad. 192 Legkiválób e irány mű mel fajbiológuso
álláspontjá halomr dönt é nevetsé tárgyáv teszi Taylor Origin o Aryan é
Topinard Anthropologi mindké világhír tudó ne ismer e biológia különbsége
Theodor Reinach Texte d'Auteur Grecqu e Romain relatif au Judaism 189 Renan L
Judaism comm rac e comm réligio 188 R Andrée Volkskund de Jude 188 Objektí é
els összefoglal munk tárgykörrő A Jellinek De Jüdisch Stam 1869 Keresztén
részrő i mái elismer standard-munk J Loeb Jui d l'histoir 1884 u o A Nossig Statisti
de jüdische Stamme 1887 alapvet szakmunk A Leroy-Beaulieu zsidó é a antiszemit
áramlato Olcsó-könyvtá Jacobs Jewis Statistic 188 D Chwolson Di semitische
Völke 1872 standard-m Bernfeld Jude un Judentu i 19-te Jahrhunder 189 Ruppin
Jude de Gegenwar 190 Steffen Antisemitismu un deutschvölkisch Bewegun i Licht
de Katholizismu 192 Steiger De neudeutsch Heid i Kamp gege Christe un Jude 192
Coudenhove-Calergi Da Wese de A 192 Goldmann Da Wese de A 192 Bern Lazare
Antisemitisme so histoir e se cause 189 J Reinach mgtoir d l'affair Dreyfu 6 k.
190 Treitschke Übe unse Judentu 188 Th Mommsen Auc ei Wor übe unse Judentu 1884
válas előbbir Lombroso L'antisemitism l sclenz modern 189 Th Reinach Histoire
de Israelite depui l'époqu d leu dispersio jusqu' no jour 188 Báttaszéky
Tizenké ellenröpira 188 Krajcsovics De A I Ungar 188 Bergl Geschicht de
ungarische Jude 187 Venetianer magya zsidósá történet 192 Richtmann rég
Magyarorszá zsidóság 191 Th Jewis Minorit i Hungary Report Presente t th Boar o
Deputie o Britis Jews London 1926 Heinric vo Coudenhove-Calerg gróf Da Wese de
A 190
10167.h
CÍMSZ Antiszemitizm
SZÓCIK Antiszemitizmu általába sémitá közhasznála értelemb zsid ell irányu
mozgalo Áramlatszerű torlódo be napjaink történel erede ókor nyúl vissz Evolúci
fejlődé é annyi magyarázhat mi mind történel megnyilvánulás ame átalakí hatáss
vo embe társadalomr gazdasá törvényszerűség hatá ala bontakozo óko emb
önkénytel cselekvéseib m világre tudat gazdaságpolitikájái E folyamat sokfé
érzel szempo támogat évszázad váltako életszemléle szeri elnyomá tendenci ame
zsid ell érvényesül mind talá hatal érdek védelmé oly támoga érveke amely k
szellem mindenb kifejezés juttattá divato szelle áramlato í középk vallá
vakbuzgóság ma hazafi önz oly erkölc bátorság ado A.-na ame valóságg mozgal
indí energiájá le tömeg lel életébe bár gyűlölet sarkantyú népösztön n erősebb
azokná amely szeretet buzdítana ösztön ellensze egyébké n oly mé forrá ame
évszázadok táplálhat e akko dinamiká indulatkomplexumo gazdasá érde mozgal vo m
kiindulásáb i me különb n tarthat vol mag fe évszázadok keresztü egyházn mind
zsidóellen fellépé fől gazdasá megszorítások követe egé középkor á térít
eredménye m oly nagy volt i n elégített n nyomt gazdasá féltékenysége Ho
megkeresztelkedéss s látt megvédettn hatal többs érdekei kitűn középko
álkeresztény ell irányu elégedetlenségbő miv ú vélté ez cs azé vett f
kereszténysége ho jo társadal gazdasá elhelyeződé találjana Mindamelle kereszté
egyh terjeszkedé törekvé nagyb segítet zsidóellen mozgal kifejlődés bizony periódusokb
teljes egyh eszközé let Abb mindeneset kételked kel mint egyh ma hoz vol lét
A.- fa elfogults ő princípium jutott érvény ebb mozgalomb elfogults mind o
jelentkeze leértékel tendenciájáva ah valame n kisebbségb él szétszó szigetenké
e nagyo néptengerbe elnyomottságb kisarja életigény mind összeütközés kerüln
uralko néposztá gazdasá érdekeive me folyton gazdasá küzdel kiegyensúlyozatl
gazdasá helyz ökölj korszak terem viss erőse pártjá billen mérlege jelentőse
szá népkisebbs érezhető kíméletlene elnyomá vá k pontos ellenőrizhe zsidókn
különbö országokb lé helyzetébő cá Oroszországb vo legerőseb me zsid i élt
legnagyo számba A. természetszerűl fokoz körülmén zsid gazdasá politik
befolyásh jutotta zsidóellen mozgal ily esetb mindenekelő odairányu ho zsidók
megfoss politik egyenjogúságuktó ho társadal érvényesülésük megakadályoz ho
visszaállít azok korlátoka amelyek korszell m rég ledöntöt ma elnevezésév
programjáv mindöss félszázad múlt tekinth vissz zsidóellen tendenci ame
középkorb mindvég megnyilvánul legszorosa összefüggésb v ve eredet nyilvánvaló
abb ke keresn magy történel sor középk A. külföl hatás nyom keletkezet n azér
mint Magyarország rendezette könnye életlehetőség elsimított vol gazdasá
küzdelme hane me magy zsi tömeg osztály-elhelyezkedé honfoglalás-korabe időkb
azon vol azonkív ped zsidós fa megkülönböztethetőség magy államalakul legelej m
n vo föllelhe annyir ho fa harcok provokálhato voln magy n zsidóságg egész
sajátság vonatkozásb kerü öss kazár révé ak rokonszármazás azon életkörülménye
folyt fegyvertárs lett honfogla magyarokna Ez kazár zsidóhitű volta n lehete
szembekerülésr me pogá magyar kazár vallá szertartásaiv szemb legteljese
közönny viseltette zsidóellen hangul cs akk ébredezet amik kereszténys
elterjedésén idej kazár megkeresztelkedt megkeresztelkedett beolvadt magyarságb
m azo ak zsidóhit maradta felszívódt nyugatt betelepü sémi zsid zá n kevere né
egységéb vallá türelmetlensé amely Magyarország kereszténys terjeszt honosított
me m faj küzdelméb táplálkozo gazdasá ellentétekb előszeretett fejlesztet ma
egyházpolitik érdekei külföld irodalomba óko zsidógyülöle ame vallá fa
kényszer-elkülönítetts mia fennállot kitűn m Eszt könyvén II fejezetéb i óko
gör róm ír műveibe í Api alexandri polemikusn róm Tacitusn ugyancs olvashat az
váda amelyekn alap fa elkülönülé vallá szertartás különleg szokáso Tacit
egyenes azz vádol m zsidóságo ho n része civilizációna zsid ell megnyilvánu ily
ellenszenv kétségtelen legelsősorb zsi nemze öntud váltot k b ellensze egyáltal
n vo oly általán jelleg mi középk zsidógyűlölet ókorb zsid vallá elkülönülé
ütközőpont lehetet m inká ann kelle lenn középkorba amik vallá elfogults
engesztelhetetlen éleződö kereszténységbő középk másod feléb Antikrisztu lát
zsidóságb mind zsidóellen agitáto t vallá türelmetlens szentesíte eszközei
közna él rid tény állotta legkíméletlene gazdasá elnyomatá terménygazdálkodásb
kiszorított zsidóság rákényszerített pénzgazdálkodásr pénzüzl kereskedel
tevékenys számtal vád ado alkalm tizennegyed századt kezd uzso vádját kezdv
ostyamegszentségtelenítés kútmérgezés vérvádak rágalm özö ér zsidóságo Késő
könyvnyomtat jelente na propagandaer zsidóellen mozgalmakn mi Alon Espi munkáj
Fortalici fide m izga műv befolyásolt közhangulat zsidós elle úja ko középko
A.-v szemb m alakulta teóriákk dolgoz m középko A. tudatlanságg já söt
elfogults jellem gazdasá szempontok vallá fanatizmuss álcázz mode fa kérdé
helye előtérb b mögö gazdasá rug húzódn me tulajdonképp na franc forradal utá
időb származi amik polgá jogokn telj vallásszabads törvé előt egyenlős le alapj
Szemb ezz polgá liberalizmuss reakc kimutathatól mindenü zsidók támad id
alkalmassá szeri állandó ébr tart zsidókérdé m kevés ismeret történel tén ho
waterlo csa ut nyomb megszóla reakc zsidóellen pamflet sorozatáv árasztot nyuga
államoka XI száz folyamá amik liberalizm államalko munkájáb zsid számottevő rés
vette mode fől akk nyomu előtérb nyomtato s félremagyarázá használat eszkö le
A.-na í Gobine grófna fől ped Renann szándékolt félremagyarázt egy
megállapítása ezz vetett m alapj f védel teórián Fajvédel Gobine különí ár sé
fa egymást utób hátrányá a inferiorisn bélyegezvé Ren ped azz le akaratlan
nyolcvan év A.-án kútforrás ho felemlítet sé f tulajdonsága megjegy azok
karakter-bé hiányoka í bátors hiányá am zsidókn észlel Megállapít ugyanekk a i
ho korabe zsidós egyáltaláb n fa s zsidóságna mi rácén létezés tagadás vesz na
zsidós irá egyébké meleg ér tudósn e m elfelejte gyen alapok ál elmélet aknázt
céljaik elmélete megalapozásá poro mode megalapító ak melle o találu néhá kivá
nev i Ily vo centrumpá egy megalapozój s tekintetb felvilágosu Kethl püspö
Palack kivá cs történetír na Richá Wagne azonkív Paul heidelber teológi tan m
negyven évekbe teoretik finoma kivite ném A.-s egyidejűl kezdődö
Franciaországba ah napóleo é ó zsid politik társadal előretöré érezhető vál
szin kizáról köztársaság-ellen royalist szellem mozgal legkimagasló embe Edoua
Drummo vol lib parc napil megalapító 18 Fran ju {18 hírhe szerzőj álta életb
tarto mozgal robba Dreyf perbe ame egé vil elő nyilvánvaló tet akciórendszeré
cél harcmodor Körülhatárolt cél zsid társadal politik egyenjogúságán
megszüntetés 1800- tar elkülönít jogfosztotts utá mik zsid polgá társadalomb
elfoglalt mag helyé programszerűség ve f zsidóellen mozgal mindenfe alaku
különbö antiszemi párt program összeegyeztethe következőkbe kereszté államo
illet kereszté közigazgatás iskol igazságszolgáltatás zsid eltiltás álla
közhivatalokbó jogegyenlős felfüggesztés zsidók néz reáj kül j zsidój
megállapításá zsi bevándorlás eltiltás követeli Találhatu enn m messzebbme
programok i amely zsid vagyonán elkobzás célozz amely gazdasá tér m akarj
akadályoz zsid fejlődésé Néhá elvaku antiszemi programcsiná zsid agyonveretés
javasolj Ca Paatsc Ahlwar osztr Schneide antiszemi képvisel Időről-idő mind
országb föltűnn antiszemitákn m számtalansz megcáfo rágalm koholmánya Ez közö
legismertebbe Allian Israeli zsi világuralm kész el E rémlátá 186 Párisb alaku
világszer isme jótékonysá intézmé megalapítójána Crémieux-n meghamisíto beszédé
alapítjá zsid űz leánykereskedelme N akarn rés ven orsz védelmébe N végezn
államalko munká Elkerül ipa földműve munká Uzsor űzne Rituál gyilkosságok
követn e Kizsákmányol munk osztályna Felforgat forradalmáro államrend néz
veszélyese fegyver kö tartoz m Sulch Áru Talm egy helyein meghamisítás va tév
fordítás továb valótl állítá ho zsidóságn e Kah cí titko keresztényellen köny
va kereszténys elle Nyilvánval ho ellentétb á keresztén szeret erkölcsév szeret
helye gyűlölet hirde Ezé mag kereszté teológus tiltakozn elle 1890-b e Londonb
tarto meeting Manni bíbornok-érs felemel tiltako szav pogrom elle isme béc
jezsui páte Vikt Ko 18 ped egyet templomáb tarto beszédéb tiltakozo elle Bűnn
bélyegez embertársu ell irányu gyűlölete me mind felebarátunk szeret ke zsid ép
úg min kereszté mind m emb ist képmásá teremtetet Aho volt pápá mi Sixtu II Pá
I Piu XII Le ak sz emelt zsidóságér ú úja ko antiszemit ell gyakr főpaps vet
védelmé zsidóka ell különb ú Németországb 18 mi Ausztriáb 18 védőegyesület
alakulta amelyekn tagj fől felvilágosu kereszté tudós társadal előkelőség
soraib került k Í Ausztriáb Metterni herc hercegn Billro taná Kraf Ebin Uh
legfelső törvénysz elnök Kronawett politiku bá Ebner-Eschenba írón Nothnage hír
orvostan st volt tagj egyesületne magyarorszá történet Árp há király ala
Magyarorsz el k századáb m érintetlen fennállott zsid szabadságjoga kereszténys
végleg diada utá Sz Lász uralkodá ala m jelentkeze zsidóellen törekvés legel
jel szabolc zsin zsidók vonatko végzések hozot Megtiltot keresztény-zsi
vegyes-házasságoka elrendel kereszté rabszolgákn zsidókézb va felszabadítás zsi
számá kötelező tet vasárna munkaszünete Mindez rendelet káno j befolyásaké jött
lét még t egyhá szempontok vegyes-házass ell va tilalomb fajvédel törekvé
vasárna munkaszünetb gazdasá verse korlátozásán szándé tűn k Zsidógyűlölet ez
rendelkezés m n árult e zsid elnyomás s kísérl m azz kérlelhetetlenségge ame
késő vá szokáss mindöss keresztén buzgal jelleg visel maguko 1092-b m í vol
szigo anya szempont Kálm kirá rendeleteib mutatkozn me 1102-b püspö városok va
beköltözés kényszerít zsi földművelők fö birtokosok cs azér ho dézsm püspök
könnyebb ellenőrizhessé Kálm későb zsidótörvén Kálm zsidótörvén cs zsid
keresztény közöt pénzkölcsönn kereskedelemm foglalkoz ugyancs kiterjeszked zsid
rabszolgatartásán kérdésér esztergo zsin 11 elej m lehetetlen tet zsid számá
földművelé rászorítot ők adás-vevés kölcsönügyletekr I End ált 122 kiado
aranybul álla hivatal viselését foszt m zsidók 123 bere esküb erősí m szentszé
követt kötö a szerződésé ame zsidók tovább eltilt közhivatal viselését megígér
gondoskod f arró ho zsid megkülönbözte jel viseljen ruhájuko ugyancs megtilt
zsidókn kereszté rabszolg tartásá Kiterjeszked es zsidó-kereszté házasságokr
vagyo elkobzá ör rabszolgaság sz büntetés mindk f részér No orsz gazdasá baja n
nyomor mind n javítot zsid még korlát kö kerülte amelyek egyh állíto f számukr
zsid rabszolgatartásán megtiltá i semmiképp s humanisztik cé szolgál han egyed
zsidók megszorí intézkedés me p 128 esztergo érs m vám szede rabszol kereskedőt
rabszolgavás tová tartot 1279 bud zsin keresztényekn zsidókn e föd ala va
együttlakásuk tilt e valami az ho kereszté zsidóv barátságos érintkezzé Azonkív
zsidók kötelező előír vör fo viselés ruházatuk kimondj ho közhivata mo s
bízhatn ráju Jellem középk viszonyair ho I Bélán 123 kiado zsidótörvény Bé I
zsidótörvén ame zsid szabadságjogain biztosításá szolgál o röv i ala
hatálytalan vál ho bud zsin m ism megszorítások írhato el Iga egyh e pillanat s
nyugodo be zsid változo helyzetéb me m 126 I Orb pá levélb tiltakozo I Bélán
zsid szabadságjog ell zsidók í aposztrofált kik saj vétk ör szolgaság
kárhoztato bud zsin eredményeké zsid keresztény egymáss va viszon oly feszült
le zsid társadal helyze annyi leromlot mi ism cs sz évv későb ugyancs külföldr
jö befoly következtébe i ala azonb feszülts lass felengedet me bud zsin
határozat n jutott érvény magy n barátság hajlam m n rontot m gyűlölködé
korszakb cs e kegyetl esemé emlé mara fen 1250- kör Pozsonyb elégett rab Jonáth
társai M ke azonb állapítanun ho m XI száz el feléb egé Európáb legkegyetlene
zsidóüldözés folyta Magyarország zsid nyugalomb élte 1301- Magyarorsz
Árpád-házb va király ural ala állot Uralkodásuk zsidók néz törekv jellemz ho
jogviszonyaik törvé ált szabályozzá Sz Lász uralkodásán végé es el kereszt
hadjár megindulás kereszt hadjárat kül vér lapja alkotj Euró zsidósá
történelméne el kereszt had rend Lász halá következtéb 109 felbomlo útjáb
mindenü pusztítot Kálm kirá ver sz zsidómészár hordáka másod kereszt hadjár I
End uralkodásán idejé es 120 12 sikertel vállalkoz súly következményekk já
ország néz ezé ugyancs zsidóság okoltá 1274-b úja kereszt hábor hirdett Gerge
pá keresztesek abb kiváltságb kíván részesíten ho fölmentessen zsi hitelezőkn
já kamat fizeté aló Felhívá azonb eredmé nélk hangzo e me akko magy jogfelfog m
n tekintet közprédán zsid vagyoná kereszt hadakt ped összehasonlíthatatlan s
szenvedt magy zsid annyi mi külföl hittestvérei akik ezerszám kardél hányt
kereszt vitéze Ko S zsid történe Magyarország vegyeshá király ala mohác vész
1301-b II End elhalálozásáv kiha Árpád férfiág Magyarorsz történelméb korszak
alko esemé magy zsid sors egyelő n befolyásolt Va h évtized m háborítatlan élte
miala külföl zsidós legborzalmasa idők él á 133 XI Ben pá szentszé parancs adot
ho pozson cisztercit szomszédságáb lé zsinagóg rombolj l Templomrombol paran
végrehajtásár azonb n mara fe történel bizonyíté akko magy viszonyok tekintv
ily paran alig vo keresztülvihet Na Laj uralkodá bor söt emlék zsid történelmér
me na királ akin igazságszeretet lovagiasság annyi magasztaltá cs középk szelle
szeri juttat kifejezés ezek erényeke zsidókn cs megpróbáltatás soroza juto
osztályrészü Me hitük megtagad n akartá Na Laj országb va kiűzetésük rendel
Kiűzet 1360-1364- tarto száműzet cs azé ily röv idei me orsz zsidóka ak pé
forgal közvetít volta nehez nélkülözhett kiűzet na anya veszteségek okozo
zsidóságna m cs azé i me ingatlanaika amelyek elköltözésük n értékesíthette
kincst lefoglalt ugyancs semmisn nyilváníttatt egyé határi ala n mutato
adóslevele zsid visszatéré ut látj egész határozo nyoma város zsidóellen
hangulatána Mind vár külön-kül aláz szorítot zsidók ebb el járt ném lako városo
amely elsőn honosított m akko Németorsz türelmetl korszellemé céh ar törekedte
ho gazdasá életb min jobb kiszoríts számotte zsi konkurenci befolyásuk odairányított
városokná ho az külföl mintá megszorí hel zsi törvények bocsátott k megszégyení
megalá törvény korsza vo zsi jel zsidóöltözet Zsidóje Zsidóöltöz kötel visele
er időszak esi Cs 16 táj szüntett m megbélyeg öltöz viseletén kényszeré Kül vám
szedt zsidókt Sopronb 137 e köz zsi v nev visel Kül zsi ad rótt ráju vallá
szertartásokh szükség b ut ad vetett k enn fizetés azonb 13 kör Pozsonyb
megtagadtá Legjellemző vo 13 kör Pozsonyb kiado zsidótörvé Zsidótörvény ame
eddi joggyakorlatt eltérő úja megszorítások állapíto m zsid rovásár Rosszemlé
Zsidókön amely kereszté zsi kö kötö pénzüzletek vezett b város zsidóellen
hangula azonb 142 befejeze ném Bud Törvénykönyvb mutatkoz m leginkáb törvénykön
előír zsi öltözet hírhe sár folto amin viseleté zsidókk együ kéjnők kötelezté
város zsidógyűlöle különfé formákb juto kifejezés néme váro hatós valóságg
hivatalb megbélyegez zsidóka pozson zsidóságn X századb törté hivatal összeírás
egybefogla összeíró- gono zsid lajstro cím viselt zsid személ biztonságán
veszélyezteté napirend vo ezekb időkbe fől pésza ünn idejé id sor kovásztal
keny ünnep va zsidóháborgatásb fejlődt veszedelm vérvád amely ünne rituáléb
igyekezt zsidóellen vád koholn Gazdasá vonatkozásokb különfé megkárosí
intézkedés melle valóságg törvényes intézményesített levélölé a királ jogo ame
zsid követelései illet adóslevele érvénytelenített Miv zsid fől pénzügyletekk
foglalkozt m ebb időbe ily intézkedés legsúlyosa anya veszteség viselésé
kényszerített őke Hason királ önké vo i mik 139 Zsigmo kirá felmentet pozson
polgárok zsidókt felve kölcsön visszafizetésér ily törvénytelenség untal
megismétlődte mi Albe uralkodá ala Nagyszombatba ah vár valamenn polgárán
elenged kamat visszafizetés zsi hitelez rovásár Lász uralkodásán idej vá megi
súlyos zsid helyzet város ism kíméletl adók vetett ráju fől Pozso váro n isme
hatá telhetetlenségb ho na adóösszegek kicsikarhass többek börtön vetet Lász s
feledkeze m zsidókró mik 145 elej Pozsonyb jár lakosságn elenged zsidókn já
kamat visszafizetésé Mik Kapisztr Jáno zsid osto külföl vér zsidóüldözés ut
magy történel előteré kerül i veszedelm nélk múlo magy zsidós fölöt me orsz
népén mentalitá táv állo bestialitást zsidóellen külföl áraml megtö magy n
karakteré Máty kirá uralkodá általáb személ biztonság jelente zsid számár
igazság híréb ál királyn zsidókk szemb megnyilvánu n e intézkedé azonb mag
visel k türelmetl szellemé 147 pozson zsidókn megtiltott ho keresztényekt
kölcsönzö össz fedezeté ingatla zálog vehessene E tilalm azz indokolt ho
elzálogosíto ingatlanokn zsi kéz va jutá nyilván botrá össz kereszténység néz
Kimond a i ho mind keresztényn törvény kötelessé zsidókk va közlekedé lehetől
kerüln Ugyan évb ped o értel rendelet bocsáto k ame Pozso váro hatóság felmen
az köteless aló ho pozson zsidókn n pozson polgárokk szemb igazság szolgáltasso
adózásn s az gazdasá pénzüg szempont irányítottá amelyekn alap nemzetgazdas
általán érdek Máty ala ötsz ann ad fizett zsidó mi Lász uralkodá idej tör hábo
költségein fedezésé 145 vagyon huszadrészév kelle adózniu zsid pénzüg
követeléseiv szemb é magatart jellemz mi elődei 146 Pozso lakóin félé halasztá
zsi adóssága visszafizetésér 147 elenge ne zsi kamat felé 146 nagyszombatiak
teljes felmentet kamat visszafizetésén kötelezettsé aló 148 tűzvé károsultjain
egé tő visszafizetés elengedt 148 ped össz kamat visszafizetés enged nagyszomba
polgárokna Máty ural idej kezdődö orsz zsidóságán elszegényedés zsidós
történelmén legszomorú korsza azonb haláláv kezdőd i egy es Magyarorsz
legsúlyosa korszakáva Máty halá ut pártküzdelm zavargás közepet középk mind
szörnyűsé szabad láb kapot város megtámadt védtel zsidóka Nagyszombatba Tat
Sopronb zavargás tört Sopr váro valamenn zsi lakos börtön vetet azza ho cs akk
helye szabadláb őke adósaikn elenged össz tartozásuka Corv Jáno Máty f
türelmetlen bá zsidókk ma helyeselt mik Ta váro bántalmaz kiűz Tat kiűzet
zsidóka S mi Ta birtokos várnagyokn meghagyt ho mind zsid űzzen vagyonuk
foglalj l 14 ut I Ulász azz kezd uralkodásá ho sere felszerelésé pén zsidókt
hajtot 149 ped pozson zsid köz többek börtön vettetet ho í csikarhas belől
szükség összegeke I Ulász mind oldalr sanyargato zsidók rendkívü adók vete
állan szokás vál ho egy község előke tagja túsz Budá hurcolt addi m közs n
fizet rá kivete adó Ugyanú zsarolt országnagy zsid mind igyekeze hiábava vol ho
visszaszerezz régeb jogaika I Ulász uralkodá ala ütöt f fej retten vérvá ame
edd cs távo rémké sötétlet mos mik m lejá középko magy zsid számá újk küszöb
kezdődö megpróbáltatás legszörnyű időszak 149 Nagyszombatb legképtelene vérvád
koholtá Nagyszomba zsidóéget kínpad máglyá hurcolt bevádo zsidóka nagyszomba
mágl vészj vo országba me mo m mindenü fellobogo szenvedél Mindenfe országb
kisebb-nagyo zsidóhajsz kezdődt ilyenfaj vér zendülésb tö népszenvedé 149 Budá
amik töm megtámad zsidóka Hason esemé ismétlődö m 1496 amik zavarg megtámadt
kifosztott zsid házai 150 Sopr bebörtönöz vár zsidóságá Pozsonyb ped utc
bántalmazt zsidók ak hatóságokt kért segítsége azok megbüntetté zsarolás
állandó napirend volt kirá zsidókamat elengedésén 150 ugyancs meghonosu királ
önké szeri já e királ városokb tűrhetetlen vá zsid helyze Pozsonybó ah
legrosszabb bánt velü 15 elő számos elköltözte elköltözt ingatlana lefoglalt
kirá megtiltot továb költözködéseke me ho kincst kárá va visszatarto zsidókk m
keményebb bántak,mi régebbe zsidókk szemb érvény juto megkülönbözte csepp s
egyenlős alapj ál elbírálá rendszerb ke megemlíte ném származá lealacsonyí zsi
eskü mely Werbőc 151 Hármaskönyvé iktato ame országszer jogérvény emelkedet
Werbőc zsi esküj 1515 eszten na veszedelmek hozo zsid számár Dózsa-fé
parasztlázad n kímél vidék la zsid élet vagyoná Parasztlázad Ezenfel Ulászl ho
sereg felszerelhes lázad elle ig jelentéke rendkívü ad vete zsidóságr Jellem k
viszonyair ho I Ulász 151 bekövetkeze halá utá mik I Laj kerü trónr zsidós
egész szokatl formáb kötö szerződéss igyekeze elérn ho kiterjessz rá személ
vagyo biztonságo 1520-b Bátho nádorn éle fogytá négysz fori fizetésé kötelezt
maguka zsidós ügy pártfogolj akko törvénytel állapot közö na szüks vo megvásáro
védelemr nyomasz ad azonb tovább fennállott me pénz kincstárn szüksé vol e
zsidók hajtot b akarat beleegyezés nélkü 152 Fark bazi gr uradalm lé zsidók
börtön záratt ho í csikarj pén tőlü zsidóellen hangul akk robba veszedelmess
mik 152 Szerencs Im ell fordu népszenvedél Bud töm megtámad zsidóka házaik
kifosztot cs harmad n ver sz fosztoga hordák Szapoly Györ csapat I Laj uralkodá
ala országb eleven tartot mag zsidógyűlöle b I Laj igyekeze elej ven
igazságtalanságokna M 152 Pozsonyb egymá ért zsidóüldözése soproni ped kirá
közvetl intel ut mondt arró ho zsidók kiűzzé kisebb-nagyo embertelenség melle
gazdasá megszorítás s maradt e í 152 rendel tiltot m pozson sopro zsidókna
valószínűl töb város zsidóságán ho azont posztóva lovakk egy megtilto
árucikkekk kereskedjene I Laj haláláva mohác vé ut egé fejeze kezdőd magy zsid
történetén mohác vész lezáródo k zsidógyűlöletén általán ok középk
türelmetlenségéb ke keresn Árpád-h uralkodá ala törvény intézkedés segítetté va
gátolt zsidóellen tendenciá amennyib err abb korb m leh beszéln Árpád-h kihal
ut azonb önké kerü előtérb város koro egymáss szemb va küzdel zsidóké kizáról
anya érdek mia történ me város n akart elismer koro kizárólag tulajdonjog zsid
fölöt ha vezete azt súly zsidóüldözések e sínylet m hoss idők kereszt egé magy
zsidósá Vég ped ugyancs kíméletl gazdasá verse állítot szem céhek zsi
kereskedőkke m hivatal társadal A.-n mind nüánsz megtalálhatj középk zsidóellen
intézkedéseibe ame elein közhivata pályákr igyeksz kiszoríta zsidóka ma
korlátoz megélhet lehetősége gazdasá életb i Ko Sámue zsid történe Magyarország
polgárosul korszaká 15 au 2 vo mohác gyászn ezut keletkeze zavar id n kímélt m
zsidók se Sopr udvarn a tanács kapt ho űz zsidók pénzüke ezüstjük tart vissz
vár er kizavar zsidóka ezut polgár behatolt házaikb adós lajstrom zálogok elhordt
jószágaik elhajtottá Már király megengedt ho vár zsid háza eladj az érték e év
bel juttas zsidókho súly gazdasá baj na veszteség mia forron tömeghangul
levezetőjén ígérkeze zsidóellen akci zsidók tett felelős na végzet hibáké cs
történel igazolt ho n zsidókn kelle vol fülel közhivatal lezüllesztéséér
kincstá jövedelm sikkasztásáé hadiszolgál mulasztásaiér törökökk va cimborál
vádké súlyosodo zsidóságr ped török Pécse lemészárolt zsidók tör előrenyomul
pusztí útjáb zsid elmenekült főurakk polgárokk együt Októb 9- Már király
elrendelt ho Pozso enged viss töb elmenekül hűtl zsidóka ak veszedelemb cserb
hagyt város zsidóellen megnyilatkoz mögö királyválaszt titk propagandá húzódo
me me Ferdiná hív azz akart megnyer mag számá közhangulato ho megszabadított
váro polgárság gazdasá élet számotte konkurenciájátó zsidóságt olcs juttatt ők
zsid visszamara in ingatl vagyonáho Ferdiná n szentesítet kiűzeté törvény
helyet Már király ado engedél Pozsonyn Nagyszombatn zsid kiűzésér No vonu
zsidós Pozsonybó Zsinagógájukb szárazmal let ma késő beépített
Orsolya-kolostorb K hónapp ország katasztró utá 15 no székesfehérvá országgyűl
törvényil elrendel zsid kiűzetés országbó Kiűzet országgyűl határozat azonb Ján
kirá n erősítet me megfertőzö közhangul rettenet következmén vo bazi vérv 1529
amik bazi gr máglyahalál juttat otta zsidóka közbiztons országb leggyatrá vol
országutak mind ran ren portyá fosztogat veszélyeztetté akikt rengeteg szenvedt
uta zsidó béc gazdaságpoliti ig mostoh bá magyarorszá kereskedelemme a
természetes zsidók sújtot legelsősorba ú ho ez szívesebb költözt tör hódoltsá
területekr ah nagyo vo személ vagyonbiztons védelem talá kereskedele Ferdiná n
vet tekintet ezek körülmények a hitt ho orsz megszilárdítás zsid szorongattatá
segí el bud zsid házai é úg mi Ján királ elajándékoz híveine 15 szep 1 ped
zsidók örök kizár Sopronb ann ellenér ho m 15 má 2 ma rendel tétet közhír örök
tartományaiba ho zsid ré privilégium épségb maradjan bántódás essé 1536-b
vérvád koholt Pozsonyb la zsid elle cs 153 mutatkozo enn veszedelm amelyn
következtéb többek máglyá vetette Ugyan februárjáb ped Nagyszombatb űz Ferdiná
zsidóka enn fejéb vár kárpótlá tartozo fizet kincstárna 15 szep végzet
események hozo bud zsidóságr Mik császá csapat visszafoglalt Bud törököktő Káro
herc engedél ado rablásr zsid gyanútlan templomukb imádkozta i tört ráj ajt
felkoncolt őke 60 fogo közöt ak katon kezé jutotta renget zsi férf gyerm vol
Ezek pot ár adt e egé vár zsid házaiv együ t martalé let Schulh Izsá a ostrom
várb átélt e héb munkáb szám eseményekrő Kaufmn D D Erstürmu Ofe Ko S Héb kútf
Rendelet ado k 1551 ho mind zsi sár gyűr folt tartoz visel ruhájá kénysz jelent
visszaesé mutato zsid jogállapotába me m 152 országszer n viselt ezek
megkülönbözte jeleke kötele viselet al I Laj felmentet őke Ferdiná utód Rudo m
súly adóterhek ró zsidókr 157 kétszer házad vete ráj miv n katonáskodhatta 159
elrendel katonaa fizetésé I II Ferdiná rendelet harmincad vám bérleteit
igyekezt megfoszta zsidóka II Ferdiná törekvéséb odá men ho intézkedésén
indokolásaképp 164 telj jognélkülis bélyeg nyom zsidóságr Kimondt ho orsz
jogain n részes Jogfosztottsá 1659-b Lipó m 171 II Káro zsid gazdasá letörés
tartot sz előt Lip pedi a telj jognélkülis korszak hoz zsidóságr o mód siettet
zsid eltávolítás vámoktó ho kimondt am zsidók mind vámokt n mozdítjá add oly
hely sen s tartoz vám fizet Lipó a Kolloni esztergo érsekk egyetért katolicizál
akar országo zsidók kiűz királ városokbó bányaváros kerületéb cs h mértföldn
távolság telepedhett l ipa n űzhett cs kiskereskedésse pálinkafőzéss pénzüzleteikk
foglalkozhatta Kolloni a szeret vol elérn ho zsid megszorítottság mia önké
távozzan országbó várakozá hiábava vol me zsid földesú birtokok telepedt me
jognélküliségn megtűrtségn élé kifejezés ad adóne am Már Teréz honosíto me 174
türel ad vetett zsidóságr fenntartott azé megszégyení zsi személ vám i me
pénzüg politi cél vol ho kincst kárpótol mag a veszteségér am zsidókn királ
városokb va eltávolítá okozot mi Budár va kiűzetés Bu Adótartozásé ped ezent
tömlöc vetett zsi csal tagjai gazdasá életb ped e c irányítot lépéseke
kiszoríta zsid kereskedel ipa versenybő Kass 1840- n lako zsid cs Rozgonyb
látogatt vásároka kass keresked m e sokallt 176 vár bünteté szabo arr a zsidót
vásáro céh berendezettség ame katolicizm érdeke szolgált m ezz lehetetlen tett
ho o zsi bekerüljö b m ke állapítan ho n csup zsidó magyar megszenvedt a ném
szelleme ame céh tevékenység áthatott érdekha valóságg magyars üldözésé vit
céhek történel tén ho Kassá mik 182 e magy fűszerüzlet aka nyitn kérés azz
utasított e hogy mi h mill magy idejönn ú h mill kold len i Kass Debrece Pozson
Gy Pe kereskedel testület m házal vásároz lehetőségeit igyekezt megfoszta
különbö nemzetiségeke ak kö besorozt zsidók i Ez 176 Már Teréziát kért kicsinyb
va árusítá engedély bevonásá pes polgá kereskedel testül ped 179 ism
felségfolyamodványb kér házal kitiltásá kérvén vi küldötts 15 pozson mé zab aka
felajánla királyn hadisegé gyanán ho kérés inká meghallgatás találjo utó ú
láttá ho időpo n alkalm kihallgatás í zabajánlat s tett me I Józs ala jelentéke
javul állo zsidós helyzetéb Egyenjogúsí törekvése telj polgárjogok n szerezhett
me sérelmek n szenvedte Halá elő testb lélekb megtö uralko n tudo ellenáll orsz
alkotmány követelésein jobbágys toleranciá vonatko rendelete kívü visszavon
össz intézkedései város ú vélté ho feléledt ré szabadalma 179 csász halá utá I
Józs védel ala letelepü zsidók kiutasítottá helytartós védelmé vet zsidóka Pe
viss von határozatá házal tilalm tovább fenntartott Nagyszombatb sikerü határoz
végrehajtásán időpontj kitoln zsid joga biztosításá országgyűlésh Lip csász
királyh fordulta mi 1790-9 országgyűl meghoz Judae cí törvén ame visszaállítot
I Józs ala fennállo helyzete törvé egész 1840- szabályoz zsid helyzeté
elkövetke évtized ala zsid melle kedve hangul bontakozo k úgyho 1825 országgyűl
ut m enn ellenhatá mutatkozot 182 Medá vásár egybehívo kereskedőtestület
memorandumb foglalt öss panaszaika í zsidós roham szaporodás kér házal
megszorításá valami birtokszerzé tilal kimondásá Miv emlékir benyújtásáh
szükség 30 forint n tudt behajta testületeke egé mozgal abbamarad zsid
polgárjogain végleg rendezé m egy késet ped pári júniu forradal m éreztet i
hatásá zsid egy jogosítá ügy egész megle szempont gátoltá 184 országgyűlés
emancipáción különb őszin lelk hív bizony óvintézkedések sürgett ped galíci
zsid beözönlé elle Kölcs Fere Szatm meg elárasztá fölö méltatlankodot osztot
nézet Széchen Istvá s Dessewf Aur i b csatlakozo Eötv emancipáci javaslatáho A
kíván azonba ho hozzan bevándorlá törvény me eláraszt ország kold zsid sokaság a
s magyarságna s ho zsidóságn n érdek Kossut a ugy máramaro söpred zsidótömegr
beszél melyn bűneit ú s tudj megóv ország bevándorlot haz zsid köz különbs
kiküszöbölés kívánt No radikál ellenz n aka junktimo még att tartv ho egé
javaslat elejti al táb belenyugodo udv főrend akaratá megszavaz korlátozo jogok
tartalma törvényjavaslat Jogkiterjeszt Er 1840:XXI t.-c.- zsugorítot öss már-m
elé polgárjoga zsidóságn megátalkodo elfogultsá Mindamelle n egyed Karok Rendek
múl ho zsid m 1S4 n kapt m telj polgárjogo XXI t.- kereskedőtestület érdeke
szolgált azza ho telj polgá egyenjogús hiányáv zsid versenyképessé n juthato
iga formájáh kereskedel életbe zsidós polgárosulá korsza még megkezdődö teljes
kibontakozo emancipác idejé azonb A.-n moderne eszköze váltot k amely péld mo
nyuga szolgáltatt akárcs középkorb zsidóüldözés idejé Venetian Lajo magy zsidós
történet mode szervezkedés mode magy kifejlődésé ném antiszemi áraml vo
legnagyo hatássa mi aho középko zsidógyűlöl ném hat nyom honosodo m
Magyarországo liberalizm térhódításán következtéb hetven évekb modernizálta
formák öltöt ho politik tér megfele eszközökk vethess gát zsid politik társadal
érvényesüléséne ism élet kapo zsidógyűlöl k nagyképessé ném liberál politik
képvise Lask Bamberg mia éleződö leginká Stöcke poro udva lelké 187 megalapítot
antiszemi párto sz általáb 188 kezdt használ enn nyom Németországba antiszemi
pá késő különbö elnevezés ala szerepel Antiszemi pá alaku 188 Borúmb i magy
poro alldeutsch-antiszemi mozgalomm egyidejűl terelődö parlamen térr 1868 törvényhoz
m sejtet engedt ho vallásszabadsá polgá házass anyakön üg m s harc f felidézn
úja kirobbanásán való o azonb köz kisbirtokos elszegényedé vo a használt mag
céljai mozgal megindító tényleg mozgal akk kezdődöt amik 18 ápril 8- Istóc Győz
add m ismeretl képvisel vo vasvá aljegyz iskolaalap fölöt vit kapcs a kérdez
interpellációjáb belügyminisztertő ho szándékáb van ország elárasz külföl zsid
meghonosításán gát vet n zsi elem részér esetl megindu önvédel mozgal útjá
szándékozik akadál gördíten Wenckhe belügyminiszt interpelláció ado válaszáb
kijelentett ho kormá igen ellenség állá foglal mind o mozgal irányába ame hazáb
léte egyház vallásfelekezete va azokh tarto polgár kö bék egyetérté az polgá
jogain kölcsön tiszteletb tartás bár részb megzavarn va bárme irányb megzavar
igyekezne 1878-ba teh ugyanakko amik Stöck megszervez mozgalmá Istóc ism
megmozdul Júli 12- javaslat terjeszte képviselőh el kormá kényszerít
Törökország Paleszti feladásár ho magy zsidóság o deportálhassá E fantasztik
indítván teljes komolytalann tartott napirend tért fölött no Istóc agitációj cs
n szüntet b 1880-b létrehoz Nemzsid Szövetségé izgat oly mérték öltö országba
ho ugyan szep 2 Mikl Istv ors gyü kép meginterpellál Tis Istv miniszterelnökö a
a megnyugta válas adt ho kormá teljesíte fog kötelességé Trefo Ágosto
filoszemitán n nevezhe kultuszminiszt k hónapp későb no 2 a kijelenté tett ho
hazá sohas leh oly látványosság színhely mi Németorsz Trefo jóhisze kijelentés
azonb esemény megcáfoltá ném szl területr importá A. felvidé t nemzetiség
valami klerikál párt rendületlen szítottá Mindamelle színmagy vidékek egész
tiszaeszlá vérvád n táma visszhang izgatásokna Mik Istóc zsid ell népgyűlé aka
egybehívn rendőrs a betiltott mi Istóc interpellál ma antiszemi folyóirat
alapíto Tizenk röpir cím eb ír izga cikkei tiszaeszlá vérvád e Solymos Eszt ne
leá eltűné ado alkalm 18 áp 1-é Óno e használ f arr ho zsidók vádol kereszté
vérn rituál szertartásokn va felhasználásáva rituál gyilkosságga közvéleményn
megfertőzé ann parlamen visszahatá egyen következmén vo ann gyűlölkö munkána am
Istóc év ó folytatot izgat azonb súly eredmények hozot No bírós felmentet
tiszaeszlá p vádlottjai izgatás következtéb orsz tö hely lázadások tö
tömeghangula Ily zsidóellen lázadás volt 18 szep 28- Pozsonyba ma Sopronba
Budapeste fől ped Zalaegerszeg 18 au 23-á Vas Somogy Sopron Zala Mosó Szabol
megyéb statárium kelle kihirdet ítél kihirdet ut Budapest katonaság kelle
kivezényel fosztoga töm elle fölizgato egyete ifjús rekt elő kinyilvánít a
nézeté ho egyetem t s zsid rekto d Berge hittudomán k taná azonb szigorú
megdorgál ifjúság terveze gyűlé belügyminiszt betiltj Istóc m 18 feb 1 javaslat
terjeszte H el amelyb zsi emancipác eltörlés sürget Ugyan áprilisáb júniusáb
úja támadások intéze zsidós ell utób alkalomm Wahrm M képviselőv összeverekedet
lázongás idejé 18 ja 1 úja javaslat terjeszte képviselőh e zsi emancipác
felfüggesztéséér mindöss néhá szavazat kapot me m reakci politikus elle volta
tiszaeszlá p kedve visszahatá ala 18 októberéb megalapítot antiszemi párt poro
mintár Mik parlamentb e ízb interpellá Rohli könyvéb idézet megjósolt ho
antiszemi pá megerősöd f kikerül választásbó pártn tagj volt raj kívü Ónód
Simon Szé képviselő pá program főké gazdasá tér igyekeze megnyirbál zsi jogoka
1884 választásokn antiszemi képvise kerü parlamentb közt Verhov Gyu földbirtoko
lapszerkeszt a eleint mi Függetlens liberál l szerkesztő szerepe cs azut té
antiszemi politikár Politik pályafutásán e sikkasztá v vete vége ame al ugy
felmentetté politikát még visszavonul kényszerül antiszemi mozgal vezet kö
szerep Zimán Igná törökbálin plébáno országgyűlé képvise i Tis Kálmá a Istóczy
szereplés kezdett fog ros szemm nézt gondoskodo ról ho 188 szep 29- összeü
parlament Feren Józs magy kirá trónbeszédb hív fö ho szüntess m fajo felekezet
osztály közö súrlódás veze izgalmaka Ezek izgalmak fől ország antiszemi pá
körlevel okoztá me ezekb szerepelt antiszemi pá követelése mi zsid politika
gazdasá társadal hatalmán letörés nemze agrárpolitik ipartörvé revízi ré zsi es
visszaállítás zsid kizárá italmérésbő Tovább ho zsidóvallá lehess köztisztvisel
pénzintéze biztosítá hivatalno vehess bérelhess földe háza malmo lehess orvo
gyógyszerés ügyvé mérnö s pé fűszer gabonakereske se legerőteljesebb hirde zsid
telj bojkottálásá izgalmak fokozt ho Istócz Nendtwi Káro egyete taná izga
cikkeiké esküdtsz fölmentett Hiá szólalt f parlamentb Mez Er máso hiá í nagysze
röpirat Acsá Igná kivá történetír izgatá amelyb ekk Zimán vezetet annyi
fokozódot ho Tis Kálm kénytel vo kijelenten ho a ily eszmék terjesz ann józ é
ítéletét fél kel Hayna kalocs érs pásztorlevelén Kossu turi szózatán vég sikerü
közhangulat lecsendesíten amih nagyb hozzájáru termé me gazdálko réteg jólét
jelentős fellendített békebe A.-n kulmináci pont Magyarország valób 1884 eszten
vol követke t ala teljes kimú egé antiszemi pá ve együ politik i Hivatalos
recepc évébe 189 buko m magyarorszá A me mo m cs néha-né jelentkeze Rohling-fé
talmudhamisít nyom készü fércmunkákba i egybees szociáldemokrác szervezkedésév
enn ellensúlyozásá külföld megalakuln keresztényszocialis párto Magyarország
megalaku 18 ja 2 gr Zic Ján vezetésév Néppár Néppá megközelítől s vo o hang
türelmetle mi antiszemi pá hivatal orgánu Alkotmá európ hangnemb íro orgánu vo
mérték tar A.-na antiszemi korsz hírhe irodal termékeib Zimán Ign röpirata kív
felemlítjü Ébresz Hang folyóiratá Hitel zsi Kát 188 Antiszemi Ká magy n számár
18 német szlovák megrögzö Dimonid delírium Szóz néph lelepleze népámí
liberalizmu 189 Légb kapo hazugságo mode pogán Kazár-szabadkőműve liberál
írástudókn megszívlelésü 190 Óno Gé munká Tisza-Eszl múltb jelenbe zsidókr
általáb Zsi mysteriumo tiszaeszlá es német világhábo kitörésé cs Eg Lajosna
zsid Magyarország 191 megjele köny válto nagyo izgalma Ebb könyvb külföl
fércműv hazugsága ír m óvat formáb mindenü hangsúlyozv tisztel kivételn hábo
ala szociológ Ágost Pét köny Zsid útj 191 indíto nagyo vitá cs világhábor köve
forradalm ut lángo f úju erőve azonb ism korszak jelen magyarorszá történeténe
világhábo ut napjainkba világhábor köve forradalm utá mik ellenforradal 19 vég
győzedelmeskedet reakc velejárójaké előtér nyomu antiszemi mozgalo No
ellenforradal előkészítéséb diadal jutásáb zsi polgárságn rés vol esemény
törvénysze bekövetkezé folytá na gazdasá politik összeoml nyom még zsidós ell
fordu közhangula Az ho zsi polgárs segítet ellenforradalma n könyvel érdem
politik közvélemé egé zsidós védelmér ho zsi proletariát rés ve forradalmakb ho
prolet diktatú vezet kö zsid volta a egé zsidós bűné rótt fe antiszemi érvel
azonb n ál m legutol eseményekné mélye távolságokb igyekeze kikeres zsi bűnök
világhábo na katasztrófájáér közpon hatalm összeomlásáé zsidóság tet felelőss
azó elte röv történel távl m megmutat végzet katasztróf iga oka na kár
mulasztások tévedéseke amely hadsereg felbomlasztottá n zsid követt e zsid m o
vérezt lövészárokba amik történel m megpecsétel világhábo sors főhadiszállásoko
1919- id azonb mag nyugtalanságáv n adhatt m tömegekn történel tisztánlát
nyugalmá különös ped akk ne amik ellenforradal tömeg él szenvedélyt gyűlölett
elvaku vezet állotta 19 szept.-b megkezdődt zsidóüldözés zsidós ann kevés
találhato védelme me A. mind vonal intézményesítetté megalaku Ébre Magyar
Egyesüle já el izgatásokk hangne uszítás X száz hírhe kasztíli pogromrendezőin
eszközei emlékeztette magy ekko kifejlődés erős befolyásolt oro ellenforradal
akció amelyekn vér zsi pogromhír mindenfe eljutotta felelőtl elem utc atrocitás
Atrocit különítmény szereplése azt Siófo Ta Izsá Orgová mi vér gyász emlék
világhábo utá zsidóhajszákna zsidók közhivatalokb elbocsájtott fől nemzetgyűlé
választáso Huszá Simon Tele kormány ala ér tetőpontjá zsidós sérelmein védelmé
alaku elősz Ország Segélye Bizottsá azt Vázson Vilmossa Széke Ferencc Mez Mórr
Magy Zsi Közpon Szövetsé ma ped Poln Jenőv Magy Zsi Ország Szövetsé sajtób
szócsö Szóza N Nemzed napilap Magy Kultú folyóir volta Ez köz m csup k utób
létezi viszo antiszemi orgánumn tekinthe legitimis Magyars kereszté Nemze Újsá
Írásmodorukb azonb n térn európ újságír hangnemétő parlamen történetéh súlyos
jellegzetes hozzátartoz Numer Clausu zsid tanszabadságán korlátozás rosszemlé
id A.-án legbántó csökevény a visszamarad jogren jogbiztons m esztend ó
visszatér konszolidác helyreál 1928- esztend országgyűl megnyitásán esztende m
cs politik társadal harcaib mutatkozi parlamentb egyed Fajvédőpá kifejezett
antiszemi pár kormánypár egység pá m igyeksz leplez antiszemi elfogultság e zsi
képvisel vi parlament országgyűlé választásokná kormá lapja félhivatal
sajtóorgánum ped teljes mellőz antiszemi tendenciá legmoderne formá fajbiológi
alap ál Enn teórián s jelentéktel agitátor kív k szelleme teljes megcáfo
teoretiku jel századb német vá S Chamberla Ado Bartel nálu ped Méhe Laj egye
zoológ taná gyakorla támogat fajvé párt egé Közép-Európáb í Magyarország i Ez
azonb n csup zsidóságo katolik pártok szembeáll találj magukka utóbbi
álláspontj ném katolik Staa Lexik rögzí b elisme zsidós kereszténys különállásá
fa gyűlölet általáb A. feltétlen elítél mi oly jelensége ame katolicizmuss n
egyeztethe össz korsz antiszemi irodalmábó Dán Bél magyarorszá zsidókérd megoldá
19 Kmos Mibál Zsidó-keresztén Persi Ádá le zsidókkal Ková A zsidós térfoglalá
Magyarország 19 Barcs Husz könyve szabadkőművess ell Hall Istv könyv numer
claususr 19 Irodalo F Her Ras u Kult kiad 19 Legkiváló irán m me fajbiológus
álláspontj halom dön nevets tárgyá tesz Taylo Origi Arya Topinar Anthropolog
mindk világhí tud n isme biológi különbség Theodo Reinac Text d'Auteu Grecq
Romai relati a Judais 18 Rena Judais com ra com réligi 18 André Volkskun d Jud
18 Objekt el összefogla mun tárgykörr Jelline D Jüdisc Sta 186 Kereszté részr
má elisme standard-mun Loe Ju l'histoi 188 Nossi Statist d jüdisch Stamm 188
alapve szakmun Leroy-Beaulie zsid antiszemi áramlat Olcsó-könyvt Jacob Jewi
Statisti 18 Chwolso D semitisch Völk 187 standard- Bernfel Jud u Judent 19-t
Jahrhunde 18 Ruppi Jud d Gegenwa 19 Steffe Antisemitism u deutschvölkisc Bewegu
Lich d Katholizism 19 Steige D neudeutsc Hei Kam geg Christ u Jud 19
Coudenhove-Calerg D Wes d 19 Goldman D Wes d 19 Ber Lazar Antisemitism s histoi
s caus 18 Reinac mgtoi l'affai Dreyf k 19 Treitschk Üb uns Judent 18 T Mommse
Au e Wo üb uns Judent 188 vála előbbi Lombros L'antisemitis sclen moder 18 T
Reinac Histoir d Israelit depu l'époq le dispersi jusqu n jou 18 Báttaszék
Tizenk ellenröpir 18 Krajcsovic D Unga 18 Berg Geschich d ungarisch Jud 18
Venetiane magy zsidós történe 19 Richtman ré Magyarorsz zsidósá 19 T Jewi
Minori Hungar Repor Present t Boa Deputi Briti Jew Londo 192 Heinri v
Coudenhove-Caler gró D Wes d 19
10167.
CÍMS Antiszemitiz
SZÓCI Antiszemitizm általáb sémit közhasznál értelem zsi el irány mozgal
Áramlatszer torlód b napjain történe ered óko nyú viss Evolúc fejlőd anny
magyarázha m min történe megnyilvánulá am átalak hatás v emb társadalom gazdas
törvényszerűsé hat al bontakoz ók em önkényte cselekvései világr tuda
gazdaságpolitikájá folyama sokf érze szemp támoga évszáza váltak életszemlél
szer elnyom tendenc am zsi el érvényesü min tal hata érde védelm ol támog érvek
amel szelle minden kifejezé juttatt divat szell áramlat közép vall vakbuzgósá m
hazaf ön ol erköl bátorsá ad A.-n am valóság mozga ind energiáj l töme le
életéb bá gyűlöle sarkanty népösztö erőseb azokn amel szerete buzdítan ösztö
ellensz egyébk ol m forr am évszázado táplálha akk dinamik indulatkomplexum
gazdas érd mozga v kiindulásá m külön tartha vo ma f évszázado kereszt egyház
min zsidóelle fellép fő gazdas megszorításo követ eg középko térí eredmény ol
nag vol elégítet nyom gazdas féltékenység H megkeresztelkedés lát megvédett
hata több érdeke kitű középk álkeresztén el irány elégedetlenségb mi vélt e c
az vet kereszténység h j társada gazdas elhelyeződ találjan Mindamell kereszt
egy terjeszked törekv nagy segíte zsidóelle mozga kifejlődé bizon periódusok
telje egy eszköz le Ab mindenese kételke ke min egy m ho vo lé A. f elfogult
princípiu jutot érvén eb mozgalom elfogult min jelentkez leértéke tendenciájáv
a valam kisebbség é szétsz szigetenk nagy néptengerb elnyomottság kisarj
életigén min összeütközé kerül uralk néposzt gazdas érdekeiv m folyto gazdas
küzde kiegyensúlyozat gazdas hely ököl korsza tere vis erős pártj bille mérleg
jelentős sz népkisebb érezhet kíméletlen elnyom v ponto ellenőrizh zsidók
különb országok l helyzetéb c Oroszország v legerőse m zsi él legnagy számb A
természetszerű foko körülmé zsi gazdas politi befolyás jutott zsidóelle mozga
il eset mindenekel odairány h zsidó megfos politi egyenjogúságukt h társada
érvényesülésü megakadályo h visszaállí azo korlátok amelye korszel ré ledöntö m
elnevezésé programjá mindös félszáza múl tekint viss zsidóelle tendenc am
középkor mindvé megnyilvánu legszoros összefüggés v erede nyilvánval ab k keres
mag történe so közép A külfö hatá nyo keletkeze azé min Magyarorszá rendezett
könny életlehetősé elsimítot vo gazdas küzdelm han m mag zs töme
osztály-elhelyezked honfoglalás-korab idők azo vo azonkí pe zsidó f
megkülönböztethetősé mag államalaku legele v föllelh annyi h f harco
provokálhat vol mag zsidóság egés sajátsá vonatkozás ker ös kazá rév a
rokonszármazá azo életkörülmény foly fegyvertár let honfogl magyarokn E kazá zsidóhit
volt lehet szembekerülés m pog magya kazá vall szertartásai szem legteljes
közönn viseltett zsidóelle hangu c ak ébredeze ami keresztény elterjedésé ide
kazá megkeresztelked megkeresztelkedet beolvad magyarság az a zsidóhi maradt
felszívód nyugat betelep sém zsi z kever n egységé vall türelmetlens amel
Magyarorszá keresztény terjesz honosítot m fa küzdelmé táplálkoz gazdas
ellentétek előszeretet fejleszte m egyházpoliti érdeke külföl irodalomb ók
zsidógyülöl am vall f kényszer-elkülönített mi fennállo kitű Esz könyvé I
fejezeté ók gö ró í műveib Ap alexandr polemikus ró Tacitus ugyanc olvasha a
vád amelyek ala f elkülönül vall szertartá különle szokás Taci egyene az vádo
zsidóság h rész civilizáción zsi el megnyilván il ellenszen kétségtele legelsősor
zs nemz öntu válto ellensz egyálta v ol általá jelle m közép zsidógyűlöle ókor
zsi vall elkülönül ütközőpon lehete ink an kell len középkorb ami vall elfogult
engesztelhetetle éleződ kereszténységb közép máso felé Antikriszt lá zsidóság
min zsidóelle agitát vall türelmetlen szentesít eszköze közn é ri tén állott
legkíméletlen gazdas elnyomat terménygazdálkodás kiszorítot zsidósá
rákényszerítet pénzgazdálkodás pénzüz kereskede tevékeny számta vá ad alkal
tizennegye század kez uzs vádjá kezd ostyamegszentségteleníté kútmérgezé
vérváda rágal öz é zsidóság Kés könyvnyomta jelent n propagandae zsidóelle
mozgalmak m Alo Esp munká Fortalic fid izg mű befolyásol közhangula zsidó ell
új k középk A.- szem alakult teóriák dolgo középk A tudatlanság j sö elfogult
jelle gazdas szemponto vall fanatizmus álcáz mod f kérd hely előtér mög gazdas
ru húzód m tulajdonkép n fran forrada ut idő származ ami polg jogok tel
vallásszabad törv elő egyenlő l alap Szem ez polg liberalizmus reak kimutatható
minden zsidó táma i alkalmass szer álland éb tar zsidókérd kevé ismere történe
té h waterl cs u nyom megszól reak zsidóelle pamfle sorozatá áraszto nyug
államok X szá folyam ami liberaliz államalk munkájá zsi számottev ré vett mod
fő ak nyom előtér nyomtat félremagyaráz használa eszk l A.-n Gobin grófn fő pe
Renan szándékol félremagyaráz eg megállapítás ez vetet alap véde teóriá Fajvéde
Gobin külön á s f egymás utó hátrány inferioris bélyegezv Re pe az l akaratla
nyolcva é A.-á kútforrá h felemlíte s tulajdonság megjeg azo karakter-b hiányok
bátor hiány a zsidók észle Megállapí ugyanek h korab zsidó egyáltalá f
zsidóságn m rácé létezé tagadá ves n zsidó ir egyébk mele é tudós elfelejt gye
alapo á elméle aknáz céljai elmélet megalapozás por mod megalapít a mell talál
néh kiv ne Il v centrump eg megalapozó tekintet felvilágos Keth püsp Palac kiv
c történetí n Rich Wagn azonkí Pau heidelbe teológ ta negyve évekb teoreti
finom kivit né A.- egyidejű kezdőd Franciaországb a napóle zsi politi társada
előretör érezhet vá szi kizáró köztársaság-elle royalis szelle mozga
legkimagasl emb Edou Drumm vo li par napi megalapít 1 Fra j {1 hírh szerző ált
élet tart mozga robb Drey perb am eg vi el nyilvánval te akciórendszer cé
harcmodo Körülhatárol cé zsi társada politi egyenjogúságá megszünteté 1800 ta elkülöní
jogfosztott ut mi zsi polg társadalom elfoglal ma hely programszerűsé v
zsidóelle mozga mindenf alak különb antiszem pár progra összeegyezteth
következőkb kereszt állam ille kereszt közigazgatá isko igazságszolgáltatá zsi
eltiltá áll közhivatalokb jogegyenlő felfüggeszté zsidó né reá kü zsidó
megállapítás zs bevándorlá eltiltá követel Találhat en messzebbm programo amel
zsi vagyoná elkobzá céloz amel gazdas té akar akadályo zsi fejlődés Néh elvak
antiszem programcsin zsi agyonvereté javasol C Paats Ahlwa oszt Schneid
antiszem képvise Időről-id min ország föltűn antiszemiták számtalans megcáf
rágal koholmány E köz legismertebb Allia Israel zs világural kés e rémlát 18
Páris alak világsze ism jótékonys intézm megalapítóján Crémieux- meghamisít
beszéd alapítj zsi ű leánykereskedelm akar ré ve ors védelméb végez államalk
munk Elkerü ip földműv munk Uzso űzn Rituá gyilkosságo követ Kizsákmányo mun
osztályn Felforga forradalmár államren né veszélyes fegyve k tarto Sulc Ár Tal
eg helyei meghamisítá v té fordítá tová valót állít h zsidóság Ka c titk
keresztényelle kön v keresztény ell Nyilvánva h ellentét kereszté szere
erkölcsé szere hely gyűlöle hird Ez ma kereszt teológu tiltakoz ell 1890-
London tart meetin Mann bíbornok-ér feleme tiltak sza pogro ell ism bé jezsu
pát Vik K 1 pe egye templomá tart beszédé tiltakoz ell Bűn bélyege embertárs el
irány gyűlölet m min felebarátun szere k zsi é ú mi kereszt min em is képmás
teremtete Ah vol páp m Sixt I P Pi XI L a s emel zsidóságé új k antiszemi el
gyak főpap ve védelm zsidók el külön Németország 1 m Ausztriá 1 védőegyesüle
alakult amelyek tag fő felvilágos kereszt tudó társada előkelősé sorai kerül
Ausztriá Mettern her herceg Billr tan Kra Ebi U legfels törvénys elnö Kronawet
politik b Ebner-Eschenb író Nothnag hí orvosta s vol tag egyesületn magyarorsz
történe Ár h királ al Magyarors e századá érintetle fennállot zsi szabadságjog
keresztény végle diad ut S Lás uralkod al jelentkez zsidóelle törekvé lege je
szabol zsi zsidó vonatk végzése hozo Megtilto keresztény-zs vegyes-házasságok
elrende kereszt rabszolgák zsidókéz v felszabadítá zs szám kötelez te vasárn
munkaszünet Minde rendele kán befolyásak jöt lé mé egyh szemponto vegyes-házas
el v tilalom fajvéde törekv vasárn munkaszünet gazdas vers korlátozásá szánd tű
Zsidógyűlöle e rendelkezé árul zsi elnyomá kísér az kérlelhetetlenségg am kés v
szokás mindös kereszté buzga jelle vise maguk 1092- vo szig any szempon Kál kir
rendeletei mutatkoz m 1102- püsp városo v beköltözé kényszerí zs földművelő f
birtokoso c azé h dézs püspö könnyeb ellenőrizhess Kál késő zsidótörvé Kál
zsidótörvé c zsi keresztén közö pénzkölcsön kereskedelem foglalko ugyanc
kiterjeszke zsi rabszolgatartásá kérdésé eszterg zsi 1 ele lehetetle te zsi
szám földművel rászoríto ő adás-vevé kölcsönügyletek En ál 12 kiad aranybu áll
hivata viselésé fosz zsidó 12 ber eskü erős szentsz követ köt szerződés am
zsidó továb eltil közhivata viselésé megígé gondosko arr h zsi megkülönbözt je
viselje ruhájuk ugyanc megtil zsidók kereszt rabszol tartás Kiterjeszke e
zsidó-kereszt házasságok vagy elkobz ö rabszolgasá s bünteté mind részé N ors
gazdas baj nyomo min javíto zsi mé korlá k került amelye egy állít számuk zsi
rabszolgatartásá megtilt semmikép humaniszti c szolgá ha egye zsidó megszor
intézkedé m 12 eszterg ér vá szed rabszo kereskedő rabszolgavá tov tarto 127 bu
zsi keresztények zsidók fö al v együttlakásu til valam a h kereszt zsidó
barátságo érintkezz Azonkí zsidó kötelez előí vö f viselé ruházatu kimond h
közhivat m bízhat ráj Jelle közép viszonyai h Bélá 12 kiad zsidótörvén B
zsidótörvé am zsi szabadságjogai biztosítás szolgá rö al hatálytala vá h bu zsi
is megszorításo írhat e Ig egy pillana nyugod b zsi változ helyzeté m 12 Or p
levél tiltakoz Bélá zsi szabadságjo el zsidó aposztrofál ki sa vét ö szolgasá
kárhoztat bu zsi eredmények zsi keresztén egymás v viszo ol feszül l zsi
társada helyz anny leromlo m is c s év késő ugyanc külföld j befol következtéb
al azon feszült las felengede m bu zsi határoza jutot érvén mag barátsá hajla
ronto gyűlölköd korszak c kegyet esem eml mar fe 1250 kö Pozsony eléget ra
Jonát társa k azon állapítanu h X szá e felé eg Európá legkegyetlen zsidóüldözé
folyt Magyarorszá zsi nyugalom élt 1301 Magyarors Árpád-ház v királ ura al állo
Uralkodásu zsidó né törek jellem h jogviszonyai törv ál szabályozz S Lás
uralkodásá vég e e keresz hadjá megindulá keresz hadjára kü vé lapj alkot Eur
zsidós történelmén e keresz ha ren Lás hal következté 10 felboml útjá minden
pusztíto Kál kir ve s zsidómészá hordák máso keresz hadjá En uralkodásá idej e
12 1 sikerte vállalko súl következmények j orszá né ez ugyanc zsidósá okolt
1274- új keresz hábo hirdet Gerg p keresztese ab kiváltság kívá részesíte h
fölmentesse zs hitelezők j kama fizet al Felhív azon eredm nél hangz m akk mag
jogfelfo tekinte közprédá zsi vagyon keresz hadak pe összehasonlíthatatla
szenved mag zsi anny m külfö hittestvére aki ezerszá kardé hány keresz vitéz K
zsi történ Magyarorszá vegyesh királ al mohá vés 1301- I En elhalálozásá kih
Árpá férfiá Magyarors történelmé korsza alk esem mag zsi sor egyel befolyásol V
évtize háborítatla élt mial külfö zsidó legborzalmas idő é 13 X Be p szentsz
paranc ado h pozso ciszterci szomszédságá l zsinagó rombol Templomrombo para
végrehajtásá azon mar f történe bizonyít akk mag viszonyo tekint il para ali v
keresztülvihe N La uralkod bo sö emlé zsi történelmé m n kirá aki
igazságszerete lovagiassá anny magasztalt c közép szell szer jutta kifejezé eze
erények zsidók c megpróbáltatá soroz jut osztályrész M hitü megtaga akart N La
ország v kiűzetésü rende Kiűze 1360-1364 tart száműze c az il rö ide m ors
zsidók a p forga közvetí volt nehe nélkülözhet kiűze n any vesztesége okoz
zsidóságn c az m ingatlanaik amelye elköltözésü értékesíthett kincs lefoglal
ugyanc semmis nyilváníttat egy határ al mutat adóslevel zsi visszatér u lát
egés határoz nyom váro zsidóelle hangulatán Min vá külön-kü alá szoríto zsidó
eb e jár né lak város amel első honosítot akk Németors türelmet korszellem cé a
törekedt h gazdas élet mi job kiszorít számott zs konkurenc befolyásu
odairányítot városokn h a külfö mint megszor he zs törvénye bocsátot megszégyen
megal törvén korsz v zs je zsidóöltöze Zsidój Zsidóöltö köte visel e idősza es
C 1 tá szüntet megbélye öltö viseleté kényszer Kü vá szed zsidók Sopron 13 kö
zs ne vise Kü zs a rót ráj vall szertartások szüksé u a vetet en fizeté azon 1
kö Pozsony megtagadt Legjellemz v 1 kö Pozsony kiad zsidótörv Zsidótörvén am
edd joggyakorlat eltér új megszorításo állapít zsi rovásá Rosszeml Zsidókö amel
kereszt zs k köt pénzüzlete vezet váro zsidóelle hangul azon 14 befejez né Bu
Törvénykönyv mutatko leginká törvénykö előí zs öltöze hírh sá folt ami viselet
zsidók egy kéjnő kötelezt váro zsidógyűlöl különf formák jut kifejezé ném vár
ható valóság hivatal megbélyege zsidók pozso zsidóság század tört hivata
összeírá egybefogl összeíró gon zsi lajstr cí visel zsi szemé biztonságá
veszélyeztet napiren v ezek időkb fő pész ün idej i so kovászta ken ünne v
zsidóháborgatás fejlőd veszedel vérvá amel ünn rituálé igyekez zsidóelle vá
kohol Gazdas vonatkozások különf megkáros intézkedé mell valóság törvénye
intézményesítet levélöl kirá jog am zsi követelése ille adóslevel
érvénytelenítet Mi zsi fő pénzügyletek foglalkoz eb időb il intézkedé legsúlyos
any vesztesé viselés kényszerítet ők Haso kirá önk v mi 13 Zsigm kir felmente
pozso polgáro zsidók felv kölcsö visszafizetésé il törvénytelensé unta
megismétlődt m Alb uralkod al Nagyszombatb a vá valamen polgárá elenge kama
visszafizeté zs hitele rovásá Lás uralkodásá ide v meg súlyo zsi helyze váro is
kímélet adó vetet ráj fő Pozs vár ism hat telhetetlenség h n adóösszege
kicsikarhas többe börtö vete Lás feledkez zsidókr mi 14 ele Pozsony já lakosság
elenge zsidók j kama visszafizetés Mi Kapiszt Ján zsi ost külfö vé zsidóüldözé
u mag történe előter kerü veszedel nél múl mag zsidó fölö m ors népé mentalit
tá áll bestialitás zsidóelle külfö áram megt mag karakter Mát kir uralkod
általá szemé biztonsá jelent zsi számá igazsá híré á király zsidók szem
megnyilván intézked azon ma vise türelmet szellem 14 pozso zsidók megtiltot h
keresztények kölcsönz öss fedezet ingatl zálo vehessen tilal az indokol h
elzálogosít ingatlanok zs ké v jut nyilvá botr öss kereszténysé né Kimon h min
keresztény törvén köteless zsidók v közleked lehető kerül Ugya év pe érte
rendele bocsát am Pozs vár hatósá felme a köteles al h pozso zsidók pozso
polgárok szem igazsá szolgáltass adózás a gazdas pénzü szempon irányított
amelyek ala nemzetgazda általá érde Mát al öts an a fizet zsid m Lás uralkod
ide tö háb költségei fedezés 14 vagyo huszadrészé kell adózni zsi pénzü
követelései szem magatar jellem m előde 14 Pozs lakói fél halaszt zs adósság
visszafizetésé 14 eleng n zs kama fel 14 nagyszombatia telje felmente kama
visszafizetésé kötelezetts al 14 tűzv károsultjai eg t visszafizeté elenged 14
pe öss kama visszafizeté enge nagyszomb polgárokn Mát ura ide kezdőd ors
zsidóságá elszegényedé zsidó történelmé legszomor korsz azon halálá kezdő eg e
Magyarors legsúlyos korszakáv Mát hal u pártküzdel zavargá közepe közép min
szörnyűs szaba lá kapo váro megtámad védte zsidók Nagyszombatb Ta Sopron
zavargá tör Sop vár valamen zs lako börtö vete azz h c ak hely szabadlá ők
adósaik elenge öss tartozásuk Cor Ján Mát türelmetle b zsidók m helyesel mi T
vár bántalma kiű Ta kiűze zsidók m T birtoko várnagyok meghagy h min zsi űzze
vagyonu foglal 1 u Ulás az kez uralkodás h ser felszerelés pé zsidók hajto 14
pe pozso zsi kö többe börtö vettete h csikarha belő szüksé összegek Ulás min
oldal sanyargat zsidó rendkív adó vet álla szoká vá h eg közsé elők tagj tús
Bud hurcol add köz fize r kivet ad Ugyan zsarol országnag zsi min igyekez
hiábav vo h visszaszerez rége jogaik Ulás uralkod al ütö fe rette vérv am ed c
táv rémk sötétle mo mi lej középk mag zsi szám új küszö kezdőd megpróbáltatá
legszörny idősza 14 Nagyszombat legképtelen vérvá koholt Nagyszomb zsidóége
kínpa mágly hurcol bevád zsidók nagyszomb mág vész v országb m m minden
fellobog szenvedé Mindenf ország kisebb-nagy zsidóhajs kezdőd ilyenfa vé
zendülés t népszenved 14 Bud ami tö megtáma zsidók Haso esem ismétlőd 149 ami
zavar megtámad kifosztot zsi háza 15 Sop bebörtönö vá zsidóság Pozsony pe ut
bántalmaz zsidó a hatóságok kér segítség azo megbüntett zsarolá álland napiren
vol kir zsidókama elengedésé 15 ugyanc meghonos kirá önk szer j kirá városok tűrhetetle
v zsi helyz Pozsonyb a legrosszab bán vel 1 el számo elköltözt elköltöz
ingatlan lefoglal kir megtilto tová költözködések m h kincs kár v visszatart
zsidók keményeb bántak,m régebb zsidók szem érvén jut megkülönbözt csep egyenlő
alap á elbírál rendszer k megemlít né származ lealacsony zs esk mel Werbő 15
Hármaskönyv iktat am országsze jogérvén emelkede Werbő zs eskü 151 eszte n
veszedelme hoz zsi számá Dózsa-f parasztláza kímé vidé l zsi éle vagyon
Parasztláza Ezenfe Ulász h sere felszerelhe láza ell i jelenték rendkív a vet
zsidóság Jelle viszonyai h Ulás 15 bekövetkez hal ut mi La ker trón zsidó egés
szokat formá köt szerződés igyekez elér h kiterjess r szemé vagy biztonság
1520- Báth nádor él fogyt négys for fizetés kötelez maguk zsidó üg pártfogol
akk törvényte állapo köz n szük v megvásár védelem nyomas a azon továb
fennállot m pén kincstár szüks vo zsidó hajto akara beleegyezé nélk 15 Far baz
g uradal l zsidó börtö zárat h csikar pé től zsidóelle hangu ak robb
veszedelmes mi 15 Szerenc I el ford népszenvedé Bu tö megtáma zsidók házai
kifoszto c harma ve s fosztog hordá Szapol Gyö csapa La uralkod al ország eleve
tarto ma zsidógyűlöl La igyekez ele ve igazságtalanságokn 15 Pozsony egym ér
zsidóüldözés sopron pe kir közvet inte u mond arr h zsidó kiűzz kisebb-nagy
embertelensé mell gazdas megszorítá marad 15 rende tilto pozso sopr zsidókn
valószínű tö váro zsidóságá h azon posztóv lovak eg megtilt árucikkek
kereskedjen La haláláv mohá v u eg fejez kezdő mag zsi történeté mohá vés
lezáród zsidógyűlöleté általá o közép türelmetlenségé k keres Árpád- uralkod al
törvén intézkedé segített v gátol zsidóelle tendenci amennyi er ab kor le
beszél Árpád- kiha u azon önk ker előtér váro kor egymás szem v küzde zsidók
kizáró any érde mi törté m váro akar elisme kor kizáróla tulajdonjo zsi fölö h
vezet az súl zsidóüldözése sínyle hos idő keresz eg mag zsidós Vé pe ugyanc
kímélet gazdas vers állíto sze céhe zs kereskedőkk hivata társada A.- min nüáns
megtalálhat közép zsidóelle intézkedéseib am elei közhivat pályák igyeks
kiszorít zsidók m korláto megélhe lehetőség gazdas élet K Sámu zsi történ
Magyarorszá polgárosu korszak 1 a v mohá gyász ezu keletkez zava i kímél zsidó
s Sop udvar tanác kap h ű zsidó pénzük ezüstjü tar viss vá e kizava zsidók ezu
polgá behatol házaik adó lajstro zálogo elhord jószágai elhajtott Má királ
megenged h vá zsi ház elad a érté é be jutta zsidókh súl gazdas ba n vesztesé
mi forro tömeghangu levezetőjé ígérkez zsidóelle akc zsidó tet felelő n végze
hibák c történe igazol h zsidók kell vo füle közhivata lezüllesztéséé kincst
jövedel sikkasztásá hadiszolgá mulasztásaié törökök v cimborá vádk súlyosod
zsidóság pe törö Pécs lemészárol zsidó tö előrenyomu puszt útjá zsi elmenekül
főurak polgárok együ Októ 9 Má királ elrendel h Pozs enge vis tö elmenekü hűt
zsidók a veszedelem cser hagy váro zsidóelle megnyilatko mög királyválasz tit
propagand húzód m m Ferdin hí az akar megnye ma szám közhangulat h
megszabadítot vár polgársá gazdas éle számott konkurenciáját zsidóság olc
juttat ő zsi visszamar i ingat vagyonáh Ferdin szentesíte kiűzet törvén helye
Má királ ad engedé Pozsony Nagyszombat zsi kiűzésé N von zsidó Pozsonyb
Zsinagógájuk szárazma le m kés beépítet Orsolya-kolostor hónap orszá katasztr
ut 1 n székesfehérv országgyű törvényi elrende zsi kiűzeté országb Kiűze
országgyű határoza azon Já kir erősíte m megfertőz közhangu rettene következmé
v baz vér 152 ami baz g máglyahalá jutta ott zsidók közbizton ország leggyatr
vo országuta min ra re porty fosztoga veszélyeztett akik rengete szenved ut zsid
bé gazdaságpolit i mosto b magyarorsz kereskedelemm természete zsidó sújto
legelsősorb h e szíveseb költöz tö hódolts területek a nagy v szemé
vagyonbizton védele tal kereskedel Ferdin ve tekinte eze körülménye hit h ors
megszilárdítá zsi szorongattat seg e bu zsi háza ú m Já kirá elajándéko hívein
1 sze pe zsidó örö kizá Sopron an ellené h 1 m m rende téte közhí örö
tartományaib h zsi r privilégiu épség maradja bántódá ess 1536- vérvá kohol
Pozsony l zsi ell c 15 mutatkoz en veszedel amely következté többe mágly vetett
Ugya februárjá pe Nagyszombat ű Ferdin zsidók en fejé vá kárpótl tartoz fize
kincstárn 1 sze végze eseménye hoz bu zsidóság Mi csász csapa visszafoglal Bu
törökökt Kár her engedé ad rablás zsi gyanútla templomuk imádkozt tör rá aj
felkoncol ők 6 fog közö a kato kez jutott renge zs fér gyer vo Eze po á ad eg
vá zsi házai egy martal le Schul Izs ostro vár átél hé munká szá eseményekr
Kaufm Erstürm Of K Hé kút Rendele ad 155 h min zs sá gyű fol tarto vise ruháj
kénys jelen visszaes mutat zsi jogállapotáb m 15 országsze visel eze
megkülönbözt jelek kötel visele a La felmente ők Ferdin utó Rud súl adóterhe r
zsidók 15 kétsze háza vet rá mi katonáskodhatt 15 elrende katona fizetés I
Ferdin rendele harminca vá bérletei igyekez megfoszt zsidók I Ferdin törekvésé
od me h intézkedésé indokolásakép 16 tel jognélküli bélye nyo zsidóság Kimond h
ors jogai része Jogfosztotts 1659- Lip 17 I Kár zsi gazdas letöré tarto s elő
Li ped tel jognélküli korsza ho zsidóság mó siette zsi eltávolítá vámokt h
kimond a zsidó min vámok mozdítj ad ol hel se tarto vá fize Lip Kollon eszterg
érsek egyetér katolicizá aka ország zsidó kiű kirá városokb bányaváro kerületé
c mértföld távolsá telepedhet ip űzhet c kiskereskedéss pálinkafőzés
pénzüzleteik foglalkozhatt Kollon szere vo elér h zsi megszorítottsá mi önk
távozza országb várakoz hiábav vo m zsi földes birtoko teleped m jognélküliség
megtűrtség él kifejezé a adón a Má Teré honosít m 17 türe a vetet zsidóság
fenntartot az megszégyen zs szemé vá m pénzü polit cé vo h kincs kárpóto ma
veszteségé a zsidók kirá városok v eltávolít okozo m Budá v kiűzeté B
Adótartozás pe ezen tömlö vetet zs csa tagja gazdas élet pe irányíto lépések
kiszorít zsi kereskede ip versenyb Kas 1840 lak zsi c Rozgony látogat vásárok
kas kereske sokall 17 vá büntet szab ar zsidó vásár cé berendezettsé am
katoliciz érdek szolgál ez lehetetle tet h zs bekerülj k állapíta h csu zsid
magya megszenved né szellem am cé tevékenysé áthatot érdekh valóság magyar
üldözés vi céhe történe té h Kass mi 18 mag fűszerüzle ak nyit kéré az utasítot
hog m mil mag idejön mil kol le Kas Debrec Pozso G P kereskede testüle háza
vásáro lehetőségei igyekez megfoszt különb nemzetiségek a k besoroz zsidó E 17
Má Teréziá kér kicsiny v árusít engedél bevonás pe polg kereskede testü pe 17
is felségfolyamodvány ké háza kitiltás kérvé v küldött 1 pozso m za ak felajánl
király hadiseg gyaná h kéré ink meghallgatá találj ut látt h időp alkal
kihallgatá zabajánla tet m Józ al jelenték javu áll zsidó helyzeté Egyenjogús
törekvés tel polgárjogo szerezhet m sérelme szenvedt Hal el test lélek megt
uralk tud ellenál ors alkotmán követelései jobbágy toleranci vonatk rendelet
kív visszavo öss intézkedése váro vélt h feléled r szabadalm 17 csás hal ut Józ
véde al letelep zsidó kiutasított helytartó védelm ve zsidók P vis vo határozat
háza tilal továb fenntartot Nagyszombat siker határo végrehajtásá időpont kitol
zsi jog biztosítás országgyűlés Li csás király fordult m 1790- országgyű megho
Juda c törvé am visszaállíto Józ al fennáll helyzet törv egés 1840 szabályo zsi
helyzet elkövetk évtize al zsi mell kedv hangu bontakoz úgyh 182 országgyű u en
ellenhat mutatkozo 18 Med vásá egybehív kereskedőtestüle memorandum foglal ös
panaszaik zsidó roha szaporodá ké háza megszorítás valam birtokszerz tila kimondás
Mi emléki benyújtásá szüksé 3 forin tud behajt testületek eg mozga abbamara zsi
polgárjogai végle rendez eg kése pe pár júni forrada érezte hatás zsi eg
jogosít üg egés megl szempon gátolt 18 országgyűlé emancipáció külön őszi lel
hí bizon óvintézkedése sürget pe galíc zsi beözönl ell Kölc Fer Szat me
eláraszt föl méltatlankodo oszto néze Széche Istv Dessew Au csatlakoz Eöt
emancipác javaslatáh kívá azonb h hozza bevándorl törvén m elárasz orszá kol
zsi sokasá magyarságn h zsidóság érde Kossu ug máramar söpre zsidótömeg beszé
mely bűnei tud megó orszá bevándorlo ha zsi kö különb kiküszöbölé kíván N
radiká ellen ak junktim mé at tart h eg javasla elejt a tá belenyugod ud főren
akarat megszava korlátoz jogo tartalm törvényjavasla Jogkiterjesz E 1840:XX t.-c.
zsugoríto ös már- el polgárjog zsidóság megátalkod elfogults Mindamell egye
Karo Rende mú h zsi 1S kap tel polgárjog XX t. kereskedőtestüle érdek szolgál
azz h tel polg egyenjogú hiányá zsi versenyképess juthat ig formájá kereskede
életb zsidó polgárosul korsz mé megkezdőd telje kibontakoz emancipá idej azon
A.- modern eszköz válto amel pél m nyug szolgáltat akárc középkor zsidóüldözé
idej Venetia Laj mag zsidó történe mod szervezkedé mod mag kifejlődés né
antiszem áram v legnagy hatáss m ah középk zsidógyűlö né ha nyo honosod
Magyarország liberaliz térhódításá következté hetve évek modernizált formá öltö
h politi té megfel eszközök vethes gá zsi politi társada érvényesülésén is éle
kap zsidógyűlö nagyképess né liberá politi képvis Las Bamber mi éleződ legink
Stöck por udv lelk 18 megalapíto antiszem párt s általá 18 kezd haszná en nyo
Németországb antiszem p kés különb elnevezé al szerepe Antiszem p alak 18 Borúm
mag por alldeutsch-antiszem mozgalom egyidejű terelőd parlame tér 186 törvényho
sejte enged h vallásszabads polg házas anyakö ü har felidéz új kirobbanásá val
azon kö kisbirtoko elszegényed v használ ma célja mozga megindít tényle mozga
ak kezdődö ami 1 ápri 8 Istó Győ ad ismeret képvise v vasv aljegy iskolaala
fölö vi kapc kérde interpellációjá belügyminisztert h szándéká va orszá eláras
külfö zsi meghonosításá gá ve zs ele részé eset megind önvéde mozga útj
szándékozi akadá gördíte Wenckh belügyminisz interpelláci ad válaszá kijelentet
h korm ige ellensé áll fogla min mozga irányáb am hazá lét egyhá
vallásfelekezet v azok tart polgá k bé egyetért a polg jogai kölcsö tisztelet
tartá bá rész megzavar v bárm irány megzava igyekezn 1878-b te ugyanakk ami
Stöc megszerve mozgalm Istó is megmozdu Júl 12 javasla terjeszt képviselő e
korm kényszerí Törökorszá Paleszt feladásá h mag zsidósá deportálhass fantaszti
indítvá telje komolytalan tartot napiren tér fölöt n Istó agitáció c szünte
1880- létreho Nemzsi Szövetség izga ol mérté ölt országb h ugya sze Mik Ist or
gy ké meginterpellá Ti Ist miniszterelnök megnyugt vála ad h korm teljesít fo
kötelesség Tref Ágost filoszemitá nevezh kultuszminisz hónap késő n kijelent
tet h haz soha le ol látványossá színhel m Németors Tref jóhisz kijelenté azon
esemén megcáfolt né sz terület import A felvid nemzetisé valam kleriká pár
rendületle szított Mindamell színmag vidéke egés tiszaeszl vérvá tám visszhan
izgatásokn Mi Istó zsi el népgyűl ak egybehív rendőr betiltot m Istó interpellá
m antiszem folyóira alapít Tizen röpi cí e í izg cikke tiszaeszl vérvá Solymo
Esz n le eltűn ad alkal 1 á 1- Ón haszná ar h zsidó vádo kereszt vér rituá
szertartások v felhasználásáv rituá gyilkosságg közvélemény megfertőz an
parlame visszahat egye következmé v an gyűlölk munkán a Istó é folytato izga
azon súl eredménye hozo N bíró felmente tiszaeszl vádlottja izgatá következté
ors t hel lázadáso t tömeghangul Il zsidóelle lázadá vol 1 sze 28 Pozsonyb m
Sopronb Budapest fő pe Zalaegersze 1 a 23- Va Somog Sopro Zal Mos Szabo megyé
statáriu kell kihirde íté kihirde u Budapes katonasá kell kivezénye fosztog tö
ell fölizgat egyet ifjú rek el kinyilvání nézet h egyete zsi rekt Berg
hittudomá tan azon szigor megdorgá ifjúsá tervez gyűl belügyminisz betilt Istó
1 fe javasla terjeszt e amely zs emancipá eltörlé sürge Ugya áprilisá júniusá
új támadáso intéz zsidó el utó alkalom Wahr képviselő összeverekede lázongá
idej 1 j új javasla terjeszt képviselő zs emancipá felfüggesztéséé mindös néh
szavaza kapo m reakc politiku ell volt tiszaeszl kedv visszahat al 1 októberé
megalapíto antiszem pár por mintá Mi parlament íz interpell Rohl könyvé idéze
megjósol h antiszem p megerősö kikerü választásb párt tag vol ra kív Ónó Simo
Sz képvisel p progra fők gazdas té igyekez megnyirbá zs jogok 188 választások
antiszem képvis ker parlament köz Verho Gy földbirtok lapszerkesz elein m
Független liberá szerkeszt szerep c azu t antiszem politiká Politi pályafutásá
sikkaszt vet vég am a ug felmentett politiká mé visszavonu kényszerü antiszem
mozga veze k szere Zimá Ign törökbáli plébán országgyűl képvis Ti Kálm Istócz
szereplé kezdet fo ro szem néz gondoskod ró h 18 sze 29 össze parlamen Fere Józ
mag kir trónbeszéd hí f h szüntes faj felekeze osztál köz súrlódá vez izgalmak
Eze izgalma fő orszá antiszem p körleve okozt m ezek szerepel antiszem p
követelés m zsi politik gazdas társada hatalmá letöré nemz agrárpoliti ipartörv
revíz r zs e visszaállítá zsi kizár italmérésb Továb h zsidóvall lehes
köztisztvise pénzintéz biztosít hivataln vehes bérelhes föld ház malm lehes orv
gyógyszeré ügyv mérn p fűsze gabonakeresk s legerőteljeseb hird zsi tel
bojkottálás izgalma fokoz h Istóc Nendtw Kár egyet tan izg cikkeik esküdts
fölmentet Hi szólal parlament Me E más hi nagysz röpira Acs Ign kiv történetí
izgat amely ek Zimá vezete anny fokozódo h Ti Kál kényte v kijelente h il eszmé
terjes an jó ítéleté fé ke Hayn kaloc ér pásztorlevelé Koss tur szózatá vé
siker közhangula lecsendesíte ami nagy hozzájár term m gazdálk réte jólé
jelentő fellendítet békeb A.- kulminác pon Magyarorszá való 188 eszte vo követk
al telje kim eg antiszem p v egy politi Hivatalo recep évéb 18 buk magyarorsz m
m c néha-n jelentkez Rohling-f talmudhamisí nyo kész fércmunkákb egybee
szociáldemokrá szervezkedésé en ellensúlyozás külföl megalakul
keresztényszociali párt Magyarorszá megalak 1 j g Zi Já vezetésé Néppá Népp megközelítő
v han türelmetl m antiszem p hivata orgán Alkotm euró hangnem ír orgán v mérté
ta A.-n antiszem kors hírh iroda termékei Zimá Ig röpirat kí felemlítj Ébres
Han folyóirat Hite zs Ká 18 Antiszem K mag számá 1 néme szlová megrögz Dimoni
delíriu Szó nép leleplez népám liberalizm 18 Lég kap hazugság mod pogá
Kazár-szabadkőműv liberá írástudók megszívlelés 19 Ón G munk Tisza-Esz múlt
jelenb zsidók általá Zs mysterium tiszaeszl e néme világháb kitörés c E Lajosn
zsi Magyarorszá 19 megjel kön vált nagy izgalm Eb könyv külfö fércmű hazugság í
óva formá minden hangsúlyoz tiszte kivétel háb al szocioló Ágos Pé kön Zsi út
19 indít nagy vit c világhábo köv forradal u láng új erőv azon is korsza jele
magyarorsz történetén világháb u napjainkb világhábo köv forradal ut mi
ellenforrada 1 vé győzedelmeskede reak velejárójak előté nyom antiszem mozgal N
ellenforrada előkészítésé diada jutásá zs polgárság ré vo esemén törvénysz
bekövetkez folyt n gazdas politi összeom nyo mé zsidó el ford közhangul A h zs
polgár segíte ellenforradalm könyve érde politi közvélem eg zsidó védelmé h zs
proletariá ré v forradalmak h prole diktat veze k zsi volt eg zsidó bűn rót f
antiszem érve azon á leguto eseményekn mély távolságok igyekez kikere zs bűnö
világháb n katasztrófájáé közpo hatal összeomlásá zsidósá te felelős az elt rö
történe táv megmuta végze katasztró ig ok n ká mulasztáso tévedések amel
hadsere felbomlasztott zsi követ zsi vérez lövészárokb ami történe megpecséte
világháb sor főhadiszállások 1919 i azon ma nyugtalanságá adhat tömegek történe
tisztánlá nyugalm különö pe ak n ami ellenforrada töme é szenvedély gyűlölet
elvak veze állott 1 szept.- megkezdőd zsidóüldözé zsidó an kevé találhat védelm
m A min vona intézményesített megalak Ébr Magya Egyesül j e izgatások hangn uszítá
szá hírh kasztíl pogromrendezői eszköze emlékeztett mag ekk kifejlődé erő
befolyásol or ellenforrada akci amelyek vé zs pogromhí mindenf eljutott felelőt
ele ut atrocitá Atroci különítmén szereplés az Sióf T Izs Orgov m vé gyás emlé
világháb ut zsidóhajszákn zsidó közhivatalok elbocsájtot fő nemzetgyűl
választás Husz Simo Tel kormán al é tetőpontj zsidó sérelmei védelm alak elős
Orszá Segély Bizotts az Vázso Vilmoss Szék Ferenc Me Mór Mag Zs Közpo Szövets m
pe Pol Jenő Mag Zs Orszá Szövets sajtó szócs Szóz Nemze napila Mag Kult folyói
volt E kö csu utó létez visz antiszem orgánum tekinth legitimi Magyar kereszt
Nemz Újs Írásmodoruk azon tér euró újságí hangnemét parlame történeté súlyo
jellegzete hozzátarto Nume Claus zsi tanszabadságá korlátozá rosszeml i A.-á
legbánt csökevén visszamara jogre jogbizton eszten visszaté konszolidá helyreá
1928 eszten országgyű megnyitásá esztend c politi társada harcai mutatkoz
parlament egye Fajvédőp kifejezet antiszem pá kormánypá egysé p igyeks leple
antiszem elfogultsá zs képvise v parlamen országgyűl választásokn korm lapj
félhivata sajtóorgánu pe telje mellő antiszem tendenci legmodern form fajbiológ
ala á En teóriá jelentékte agitáto kí szellem telje megcáf teoretik je század
néme v Chamberl Ad Barte nál pe Méh La egy zooló tan gyakorl támoga fajv pár eg
Közép-Európá Magyarorszá E azon csu zsidóság katoli párto szembeál talál magukk
utóbb álláspont né katoli Sta Lexi rögz elism zsidó keresztény különállás f
gyűlöle általá A feltétle elíté m ol jelenség am katolicizmus egyezteth öss
kors antiszem irodalmáb Dá Bé magyarorsz zsidókér megold 1 Kmo Mibá
Zsidó-kereszté Pers Ád l zsidókka Kov zsidó térfoglal Magyarorszá 1 Barc Hus
könyv szabadkőműves el Hal Ist köny nume clausus 1 Irodal He Ra Kul kia 1
Legkivál irá m fajbiológu álláspont halo dö nevet tárgy tes Tayl Orig Ary
Topina Anthropolo mind világh tu ism biológ különbsé Theod Reina Tex d'Aute
Grec Roma relat Judai 1 Ren Judai co r co rélig 1 Andr Volksku Ju 1 Objek e
összefogl mu tárgykör Jellin Jüdis St 18 Kereszt rész m elism standard-mu Lo J
l'histo 18 Noss Statis jüdisc Stam 18 alapv szakmu Leroy-Beauli zsi antiszem
áramla Olcsó-könyv Jaco Jew Statist 1 Chwols semitisc Völ 18 standard Bernfe Ju
Juden 19- Jahrhund 1 Rupp Ju Gegenw 1 Steff Antisemitis deutschvölkis Beweg Lic
Katholizis 1 Steig neudeuts He Ka ge Chris Ju 1 Coudenhove-Caler We 1 Goldma We
1 Be Laza Antisemitis histo cau 1 Reina mgto l'affa Drey 1 Treitsch Ü un Juden
1 Momms A W ü un Juden 18 vál előbb Lombro L'antisemiti scle mode 1 Reina
Histoi Israeli dep l'épo l dispers jusq jo 1 Báttaszé Tizen ellenröpi 1
Krajcsovi Ung 1 Ber Geschic ungarisc Ju 1 Venetian mag zsidó történ 1 Richtma r
Magyarors zsidós 1 Jew Minor Hunga Repo Presen Bo Deput Brit Je Lond 19 Heinr
Coudenhove-Cale gr We 1
10167
CÍM Antiszemiti
SZÓC Antiszemitiz általá sémi közhaszná értele zs e irán mozga Áramlatsze
torló napjai történ ere ók ny vis Evolú fejlő ann magyarázh mi történ
megnyilvánul a átala hatá em társadalo gazda törvényszerűs ha a bontako ó e
önkényt cselekvése világ tud gazdaságpolitikáj folyam sok érz szem támog évszáz
válta életszemlé sze elnyo tenden a zs e érvényes mi ta hat érd védel o támo
érve ame szell minde kifejez juttat diva szel áramla közé val vakbuzgós haza ö
o erkö bátors a A.- a valósá mozg in energiá töm l életé b gyűlöl sarkant
népöszt erőse azok ame szeret buzdíta öszt ellens egyéb o for a évszázad
táplálh ak dinami indulatkomplexu gazda ér mozg kiindulás külö tarth v m
évszázad keresz egyhá mi zsidóell fellé f gazda megszorítás köve e középk tér eredmén
o na vo elégíte nyo gazda féltékenysé megkeresztelkedé lá megvédet hat töb
érdek kit közép álkereszté e irán elégedetlenség m vél a ve kereszténysé társad
gazda elhelyező találja Mindamel keresz eg terjeszke törek nag segít zsidóell
mozg kifejlőd bizo perióduso telj eg eszkö l A mindenes kételk k mi eg h v l A
elfogul princípi juto érvé e mozgalo elfogul mi jelentke leérték tendenciájá
vala kisebbsé széts szigeten nag néptenger elnyomottsá kisar életigé mi
összeütköz kerü ural néposz gazda érdekei folyt gazda küzd kiegyensúlyoza gazda
hel ökö korsz ter vi erő párt bill mérle jelentő s népkiseb érezhe kíméletle
elnyo pont ellenőriz zsidó külön országo helyzeté Oroszorszá legerős zs é
legnag szám természetszer fok körülm zs gazda polit befolyá jutot zsidóell mozg
i ese mindeneke odairán zsid megfo polit egyenjogúságuk társad érvényesülés
megakadály visszaáll az korláto amely korsze r ledönt elnevezés programj mindö
félszáz mú tekin vis zsidóell tenden a középko mindv megnyilván legszoro
összefüggé ered nyilvánva a kere ma történ s közé külf hat ny keletkez az mi
Magyarorsz rendezet könn életlehetős elsimíto v gazda küzdel ha ma z töm
osztály-elhelyezke honfoglalás-kora idő az v azonk p zsid megkülönböztethetős
ma államalak legel föllel anny harc provokálha vo ma zsidósá egé sajáts
vonatkozá ke ö kaz ré rokonszármaz az életkörülmén fol fegyvertá le honfog
magyarok kaz zsidóhi vol lehe szembekerülé po magy kaz val szertartása sze
legtelje közön viseltet zsidóell hang a ébredez am keresztén elterjedés id kaz megkeresztelke
megkeresztelkede beolva magyarsá a zsidóh marad felszívó nyuga betele sé zs
keve egység val türelmetlen ame Magyarorsz keresztén terjes honosíto f küzdelm
táplálko gazda ellentéte előszerete fejleszt egyházpolit érdek külfö irodalom ó
zsidógyülö a val kényszer-elkülönítet m fennáll kit Es könyv fejezet ó g r
művei A alexand polemiku r Tacitu ugyan olvash vá amelye al elkülönü val
szertart különl szoká Tac egyen a vád zsidósá rés civilizáció zs e megnyilvá i
ellensze kétségtel legelsőso z nem önt vált ellens egyált o által jell közé
zsidógyűlöl óko zs val elkülönü ütközőpo lehet in a kel le középkor am val
elfogul engesztelhetetl élező kereszténység közé más fel Antikrisz l zsidósá mi
zsidóell agitá val türelmetle szentesí eszköz köz r té állot legkíméletle gazda
elnyoma terménygazdálkodá kiszoríto zsidós rákényszeríte pénzgazdálkodá pénzü
keresked tevéken számt v a alka tizennegy száza ke uz vádj kez
ostyamegszentségtelenít kútmérgez vérvád rága ö zsidósá Ké könyvnyomt jelen
propaganda zsidóell mozgalma Al Es munk Fortali fi iz m befolyáso közhangul
zsid el ú közép A. sze alakul teóriá dolg közép tudatlansá s elfogul jell gazda
szempont val fanatizmu álcá mo kér hel előté mö gazda r húzó tulajdonké fra
forrad u id szárma am pol jogo te vallásszaba tör el egyenl ala Sze e pol
liberalizmu rea kimutathat minde zsid tám alkalmas sze állan é ta zsidókér kev
ismer történ t water c nyo megszó rea zsidóell pamfl sorozat áraszt nyu államo
sz folya am liberali államal munkáj zs számotte r vet mo f a nyo előté nyomta
félremagyará használ esz A.- Gobi gróf f p Rena szándéko félremagyará e
megállapítá e vete ala véd teóri Fajvéd Gobi külö egymá ut hátrán inferiori
bélyegez R p a akaratl nyolcv A.- kútforr felemlít tulajdonsá megje az
karakter- hiányo báto hián zsidó észl Megállap ugyane kora zsid egyáltal
zsidóság rác létez tagad ve zsid i egyéb mel tudó elfelej gy alap elmél akná
célja elméle megalapozá po mo megalapí mel talá né ki n I centrum e megalapoz
tekinte felvilágo Ket püs Pala ki történet Ric Wag azonk Pa heidelb teoló t
negyv évek teoret fino kivi n A. egyidej kezdő Franciaország napól zs polit
társad előretö érezhe v sz kizár köztársaság-ell royali szell mozg legkimagas
em Edo Drum v l pa nap megalapí Fr { hír szerz ál éle tar mozg rob Dre per a e
v e nyilvánva t akciórendsze c harcmod Körülhatáro c zs társad polit
egyenjogúság megszüntet 180 t elkülön jogfosztot u m zs pol társadalo elfogla m
hel programszerűs zsidóell mozg minden ala külön antisze pá progr összeegyeztet
következők keresz álla ill keresz közigazgat isk igazságszolgáltat zs eltilt ál
közhivatalok jogegyenl felfüggeszt zsid n re k zsid megállapítá z bevándorl
eltilt követe Találha e messzebb program ame zs vagyon elkobz célo ame gazda t
aka akadály zs fejlődé Né elva antisze programcsi zs agyonveret javaso Paat
Ahlw osz Schnei antisze képvis Időről-i mi orszá föltű antiszemitá számtalan
megcá rága koholmán kö legismerteb Alli Israe z világura ké rémlá 1 Pári ala
világsz is jótékony intéz megalapítójá Crémieux meghamisí beszé alapít zs leánykereskedel
aka r v or védelmé vége államal mun Elker i földmű mun Uzs űz Ritu gyilkosság
köve Kizsákmány mu osztály Felforg forradalmá államre n veszélye fegyv tart Sul
Á Ta e helye meghamisít t fordít tov való állí zsidósá K tit keresztényell kö
keresztén el Nyilvánv ellenté kereszt szer erkölcs szer hel gyűlöl hir E m
keresz teológ tiltako el 1890 Londo tar meeti Man bíbornok-é felem tilta sz
pogr el is b jezs pá Vi p egy templom tar beszéd tiltako el Bű bélyeg embertár
e irán gyűlöle mi felebarátu szer zs m keresz mi e i képmá teremtet A vo pá Six
P X eme zsidóság ú antiszem e gya főpa v védel zsidó e külö Németorszá Ausztri
védőegyesül alakul amelye ta f felvilágo keresz tud társad előkelős sora kerü
Ausztri Metter he herce Bill ta Kr Eb legfel törvény eln Kronawe politi
Ebner-Eschen ír Nothna h orvost vo ta egyesület magyarors történ Á kirá a
Magyaror század érintetl fennállo zs szabadságjo keresztén végl dia u Lá uralko
a jelentke zsidóell törekv leg j szabo zs zsid vonat végzés hoz Megtilt keresztény-z
vegyes-házasságo elrend keresz rabszolgá zsidóké felszabadít z szá kötele t
vasár munkaszüne Mind rendel ká befolyása jö l m egy szempont vegyes-háza e
tilalo fajvéd törek vasár munkaszüne gazda ver korlátozás szán t Zsidógyűlöl
rendelkez áru zs elnyom kísé a kérlelhetetlenség a ké szoká mindö kereszt buzg
jell vis magu 1092 v szi an szempo Ká ki rendelete mutatko 1102 püs város
beköltöz kényszer z földművel birtokos az déz püsp könnye ellenőrizhes Ká kés
zsidótörv Ká zsidótörv zs kereszté köz pénzkölcsö kereskedele foglalk ugyan
kiterjeszk zs rabszolgatartás kérdés eszter zs el lehetetl t zs szá földműve
rászorít adás-vev kölcsönügylete E á 1 kia aranyb ál hivat viselés fos zsid 1
be esk erő szents köve kö szerződé a zsid tová elti közhivat viselés megíg
gondosk ar zs megkülönböz j viselj ruháju ugyan megti zsidó keresz rabszo tartá
Kiterjeszk zsidó-keresz házasságo vag elkob rabszolgas büntet min rész or gazda
ba nyom mi javít zs m korl kerül amely eg állí számu zs rabszolgatartás megtil
semmiké humaniszt szolg h egy zsid megszo intézked 1 eszter é v sze rabsz
keresked rabszolgav to tart 12 b zs kereszténye zsidó f a együttlakás ti vala
keresz zsid barátság érintkez Azonk zsid kötele elő v visel ruházat kimon
közhiva bízha rá Jell közé viszonya Bél 1 kia zsidótörvé zsidótörv a zs
szabadságjoga biztosítá szolg r a hatálytal v b zs i megszorítás írha I eg
pillan nyugo zs válto helyzet 1 O levé tiltako Bél zs szabadságj e zsid
aposztrofá k s vé szolgas kárhozta b zs eredménye zs kereszté egymá visz o feszü
zs társad hely ann leroml i é kés ugyan külföl befo következté a azo feszül la
felenged b zs határoz juto érvé ma baráts hajl ront gyűlölkö korsza kegye ese
em ma f 125 k Pozson elége r Joná társ azo állapítan sz fel e Európ legkegyetle
zsidóüldöz foly Magyarorsz zs nyugalo él 130 Magyaror Árpád-há kirá ur a áll
Uralkodás zsid n töre jelle jogviszonya tör á szabályoz Lá uralkodás vé keres
hadj megindul keres hadjár k v lap alko Eu zsidó történelmé keres h re Lá ha
következt 1 felbom útj minde pusztít Ká ki v zsidómész hordá más keres hadj E
uralkodás ide 1 sikert vállalk sú következménye orsz n e ugyan zsidós okol 1274
ú keres háb hirde Ger keresztes a kiváltsá kív részesít fölmentess z hitelező
kam fize a Felhí azo ered né hang ak ma jogfelf tekint közpréd zs vagyo keres
hada p összehasonlíthatatl szenve ma zs ann külf hittestvér ak ezersz kard hán
keres vité zs törté Magyarorsz vegyes kirá a moh vé 1301 E elhalálozás ki Árp
férfi Magyaror történelm korsz al ese ma zs so egye befolyáso évtiz háborítatl
él mia külf zsid legborzalma id 1 B szents paran ad pozs ciszterc szomszédság
zsinag rombo Templomromb par végrehajtás azo ma történ bizonyí ak ma viszony
tekin i par al keresztülvih L uralko b s eml zs történelm kir ak igazságszeret
lovagiass ann magasztal közé szel sze jutt kifejez ez erénye zsidó megpróbáltat
soro ju osztályrés hit megtag akar L orszá kiűzetés rend Kiűz 1360-136 tar
száműz a i r id or zsidó forg közvet vol neh nélkülözhe kiűz an veszteség oko
zsidóság a ingatlanai amely elköltözés értékesíthet kinc lefogla ugyan semmi
nyilvánítta eg hatá a muta adósleve zs visszaté lá egé határo nyo vár zsidóell
hangulatá Mi v külön-k al szorít zsid e já n la váro ame els honosíto ak
Németor türelme korszelle c töreked gazda éle m jo kiszorí számot z konkuren befolyás
odairányíto városok külf min megszo h z törvény bocsáto megszégye mega törvé
kors z j zsidóöltöz Zsidó Zsidóölt köt vise idősz e t szünte megbély ölt
viselet kénysze K v sze zsidó Sopro 1 k z n vis K z ró rá val szertartáso szüks
vete e fizet azo k Pozson megtagad Legjellem k Pozson kia zsidótör Zsidótörvé a
ed joggyakorla elté ú megszorítás állapí zs rovás Rosszem Zsidók ame keresz z
kö pénzüzlet veze vár zsidóell hangu azo 1 befeje n B Törvényköny mutatk legink
törvényk elő z öltöz hír s fol am visele zsidó eg kéjn kötelez vár zsidógyűlö
külön formá ju kifejez né vá hat valósá hivata megbélyeg zsidó pozs zsidósá
száza tör hivat összeír egybefog összeír go zs lajst c vise zs szem biztonság
veszélyezte napire eze idők f pés ü ide s kovászt ke ünn zsidóháborgatá fejlő
veszede vérv ame ün rituál igyeke zsidóell v koho Gazda vonatkozáso külön
megkáro intézked mel valósá törvény intézményesíte levélö kir jo a zs követelés
ill adósleve érvényteleníte M zs f pénzügylete foglalko e idő i intézked
legsúlyo an vesztes viselé kényszeríte ő Has kir ön m 1 Zsig ki felment pozs
polgár zsidó fel kölcs visszafizetés i törvénytelens unt megismétlőd Al uralko
a Nagyszombat v valame polgár eleng kam visszafizet z hitel rovás Lá uralkodás
id me súly zs helyz vár i kíméle ad vete rá f Poz vá is ha telhetetlensé
adóösszeg kicsikarha több bört vet Lá feledke zsidók m 1 el Pozson j lakossá
eleng zsidó kam visszafizeté M Kapisz Já zs os külf v zsidóüldöz ma történ
előte ker veszede né mú ma zsid föl or nép mentali t ál bestialitá zsidóell
külf ára meg ma karakte Má ki uralko által szem biztons jelen zs szám igazs hír
királ zsidó sze megnyilvá intézke azo m vis türelme szelle 1 pozs zsidó
megtilto kereszténye kölcsön ös fedeze ingat zál vehesse tila a indoko
elzálogosí ingatlano z k ju nyilv bot ös kereszténys n Kimo mi keresztén törvé
köteles zsidó közleke lehet kerü Ugy é p ért rendel bocsá a Poz vá hatós felm
kötele a pozs zsidó pozs polgáro sze igazs szolgáltas adózá gazda pénz szempo
irányítot amelye al nemzetgazd által érd Má a öt a fize zsi Lá uralko id t há
költsége fedezé 1 vagy huszadrész kel adózn zs pénz követelése sze magata jelle
előd 1 Poz lakó fé halasz z adóssá visszafizetés 1 elen z kam fe 1 nagyszombati
telj felment kam visszafizetés kötelezett a 1 tűz károsultja e visszafizet
elenge 1 p ös kam visszafizet eng nagyszom polgárok Má ur id kezdő or zsidóság
elszegényed zsid történelm legszomo kors azo halál kezd e Magyaror legsúlyo
korszaká Má ha pártküzde zavarg közep közé mi szörnyű szab l kap vár megtáma
védt zsidó Nagyszombat T Sopro zavarg tö So vá valame z lak bört vet az a hel
szabadl ő adósai eleng ös tartozásu Co Já Má türelmetl zsidó helyese m vá
bántalm ki T kiűz zsidó birtok várnagyo meghag mi zs űzz vagyon fogla Ulá a ke
uralkodá se felszerelé p zsidó hajt 1 p pozs zs k több bört vettet csikarh bel
szüks összege Ulá mi olda sanyarga zsid rendkí ad ve áll szok v e közs elő tag
tú Bu hurco ad kö fiz kive a Ugya zsaro országna zs mi igyeke hiába v
visszaszere rég jogai Ulá uralko a üt f rett vér a e tá rém sötétl m m le közép
ma zs szá ú küsz kezdő megpróbáltat legszörn idősz 1 Nagyszomba legképtele vérv
kohol Nagyszom zsidóég kínp mágl hurco bevá zsidó nagyszom má vés ország minde
fellobo szenved Minden orszá kisebb-nag zsidóhaj kezdő ilyenf v zendülé népszenve
1 Bu am t megtám zsidó Has ese ismétlő 14 am zava megtáma kifoszto zs ház 1 So
bebörtön v zsidósá Pozson p u bántalma zsid hatóságo ké segítsé az megbüntet
zsarol állan napire vo ki zsidókam elengedés 1 ugyan meghono kir ön sze kir
városo tűrhetetl zs hely Pozsony legrossza bá ve e szám elköltöz elköltö
ingatla lefogla ki megtilt tov költözködése kinc ká visszatar zsidó keménye
bántak, régeb zsidó sze érvé ju megkülönböz cse egyenl ala elbírá rendsze
megemlí n szárma lealacson z es me Werb 1 Hármasköny ikta a országsz jogérvé
emelked Werb z esk 15 eszt veszedelm ho zs szám Dózsa- parasztláz kím vid zs él
vagyo Parasztláz Ezenf Ulás ser felszerelh láz el jelenté rendkí ve zsidósá
Jell viszonya Ulá 1 bekövetke ha u m L ke tró zsid egé szoka form kö szerződé
igyeke elé kiterjes szem vag biztonsá 1520 Bát nádo é fogy négy fo fizeté
kötele magu zsid ü pártfogo ak törvényt állap kö szü megvásá védele nyoma azo
tová fennállo pé kincstá szük v zsid hajt akar beleegyez nél 1 Fa ba urada zsid
bört zára csika p tő zsidóell hang a rob veszedelme m 1 Szeren e for népszenved
B t megtám zsidó háza kifoszt harm v foszto hord Szapo Gy csap L uralko a orszá
elev tart m zsidógyűlö L igyeke el v igazságtalanságok 1 Pozson egy é
zsidóüldözé sopro p ki közve int mon ar zsid kiűz kisebb-nag embertelens mel
gazda megszorít mara 1 rend tilt pozs sop zsidók valószín t vár zsidóság azo
posztó lova e megtil árucikke kereskedje L halálá moh e feje kezd ma zs
történet moh vé lezáró zsidógyűlölet által közé türelmetlenség kere Árpád uralko
a törvé intézked segítet gáto zsidóell tendenc amenny e a ko l beszé Árpád kih
azo ön ke előté vár ko egymá sze küzd zsidó kizár an érd m tört vár aka elism
ko kizáról tulajdonj zs föl veze a sú zsidóüldözés sínyl ho id keres e ma zsidó
V p ugyan kíméle gazda ver állít sz céh z kereskedők hivat társad A. mi nüán
megtalálha közé zsidóell intézkedései a ele közhiva pályá igyek kiszorí zsidó
korlát megélh lehetősé gazda éle Sám zs törté Magyarorsz polgáros korsza moh
gyás ez keletke zav kímé zsid So udva taná ka zsid pénzü ezüstj ta vis v kizav
zsidó ez polg behato házai ad lajstr zálog elhor jószága elhajtot M kirá
megenge v zs há ela ért b jutt zsidók sú gazda b vesztes m forr tömeghang
levezetőj ígérke zsidóell ak zsid te felel végz hibá történ igazo zsidó kel v
fül közhivat lezüllesztésé kincs jövede sikkasztás hadiszolg mulasztásai törökö
cimbor vád súlyoso zsidósá p tör Péc lemészáro zsid t előrenyom pusz útj zs
elmenekü főura polgáro egy Okt M kirá elrende Poz eng vi t elmenek hű zsidó
veszedele cse hag vár zsidóell megnyilatk mö királyválas ti propagan húzó Ferdi
h a aka megny m szá közhangula megszabadíto vá polgárs gazda él számot
konkurenciájá zsidósá ol jutta zs visszama inga vagyoná Ferdi szentesít kiűze
törvé hely M kirá a enged Pozson Nagyszomba zs kiűzés vo zsid Pozsony
Zsinagógáju szárazm l ké beépíte Orsolya-kolosto hóna orsz kataszt u
székesfehér országgy törvény elrend zs kiűzet ország Kiűz országgy határoz azo
J ki erősít megfertő közhang retten következm ba vé 15 am ba máglyahal jutt ot
zsidó közbizto orszá leggyat v országut mi r r port fosztog veszélyeztet aki
renget szenve u zsi b gazdaságpoli most magyarors kereskedelem természet zsid
sújt legelsősor szívese költö t hódolt területe nag szem vagyonbizto védel ta
kereskede Ferdi v tekint ez körülmény hi or megszilárdít zs szorongatta se b zs
ház J kir elajándék hívei sz p zsid ör kiz Sopro a ellen rend tét közh ör
tartományai zs privilégi épsé maradj bántód es 1536 vérv koho Pozson zs el 1
mutatko e veszede amel következt több mágl vetet Ugy februárj p Nagyszomba
Ferdi zsidó e fej v kárpót tarto fiz kincstár sz végz esemény ho b zsidósá M
csás csap visszafogla B törökök Ká he enged a rablá zs gyanútl templomu imádkoz
tö r a felkonco ő fo köz kat ke jutot reng z fé gye v Ez p a e v zs háza eg
marta l Schu Iz ostr vá áté h munk sz események Kauf Erstür O H kú Rendel a 15
mi z s gy fo tart vis ruhá kény jele visszae muta zs jogállapotá 1 országsz
vise ez megkülönböz jele köte visel L felment ő Ferdi ut Ru sú adóterh zsidó 1
kétsz ház ve r m katonáskodhat 1 elrend katon fizeté Ferdi rendel harminc v
bérlete igyeke megfosz zsidó Ferdi törekvés o m intézkedés indokolásaké 1 te
jognélkül bély ny zsidósá Kimon or joga rész Jogfosztott 1659 Li 1 Ká zs gazda
letör tart el L pe te jognélkül korsz h zsidósá m siett zs eltávolít vámok
kimon zsid mi vámo mozdít a o he s tart v fiz Li Kollo eszter érse egyeté
katoliciz ak orszá zsid ki kir városok bányavár kerület mértföl távols
telepedhe i űzhe kiskereskedés pálinkafőzé pénzüzletei foglalkozhat Kollo szer v
elé zs megszorítotts m ön távozz ország várako hiába v zs földe birtok telepe
jognélkülisé megtűrtsé é kifejez adó M Ter honosí 1 tür vete zsidósá fenntarto
a megszégye z szem v pénz poli c v kinc kárpót m veszteség zsidó kir városo
eltávolí okoz Bud kiűzet Adótartozá p eze töml vete z cs tagj gazda éle p
irányít lépése kiszorí zs keresked i verseny Ka 184 la zs Rozgon látoga vásáro
ka keresk sokal 1 v bünte sza a zsid vásá c berendezetts a katolici érde szolgá
e lehetetl te z bekerül állapít cs zsi magy megszenve n szelle a c tevékenys
áthato érdek valósá magya üldözé v céh történ t Kas m 1 ma fűszerüzl a nyi kér
a utasíto ho mi ma idejö mi ko l Ka Debre Pozs keresked testül ház vásár
lehetősége igyeke megfosz külön nemzetisége besoro zsid 1 M Terézi ké kicsin
árusí engedé bevoná p pol keresked test p 1 i felségfolyamodván k ház kitiltá
kérv küldöt pozs z a felaján királ hadise gyan kér in meghallgat talál u lát
idő alka kihallgat zabajánl te Jó a jelenté jav ál zsid helyzet Egyenjogú
törekvé te polgárjog szerezhe sérelm szenved Ha e tes léle meg ural tu ellená
or alkotmá követelése jobbág toleranc vonat rendele kí visszav ös intézkedés
vár vél feléle szabadal 1 csá ha u Jó véd a letele zsid kiutasítot helytart
védel v zsidó vi v határoza ház tila tová fenntarto Nagyszomba sike határ
végrehajtás időpon kito zs jo biztosítá országgyűlé L csá királ fordul 1790
országgy megh Jud törv a visszaállít Jó a fennál helyze tör egé 184 szabály zs
helyze elkövet évtiz a zs mel ked hang bontako úgy 18 országgy e ellenha mutatkoz
1 Me vás egybehí kereskedőtestül memorandu fogla ö panaszai zsid roh szaporod k
ház megszorítá vala birtokszer til kimondá M emlék benyújtás szüks fori tu
behaj testülete e mozg abbamar zs polgárjoga végl rende e kés p pá jún forrad
érezt hatá zs e jogosí ü egé meg szempo gátol 1 országgyűl emancipáci külö ősz
le h bizo óvintézkedés sürge p galí zs beözön el Köl Fe Sza m elárasz fö
méltatlankod oszt néz Széch Ist Desse A csatlako Eö emancipá javaslatá kív azon
hozz bevándor törvé eláras orsz ko zs sokas magyarság zsidósá érd Koss u márama
söpr zsidótöme besz mel bűne tu meg orsz bevándorl h zs k külön kiküszöböl kívá
radik elle a junkti m a tar e javasl elej t belenyugo u főre akara megszav
korláto jog tartal törvényjavasl Jogkiterjes 1840:X t.-c zsugorít ö már e
polgárjo zsidósá megátalko elfogult Mindamel egy Kar Rend m zs 1 ka te polgárjo
X t kereskedőtestül érde szolgá az te pol egyenjog hiány zs versenyképes jutha
i formáj keresked élet zsid polgárosu kors m megkezdő telj kibontako emancip
ide azo A. moder eszkö vált ame pé nyu szolgálta akár középko zsidóüldöz ide
Veneti La ma zsid történ mo szervezked mo ma kifejlődé n antisze ára legnag
hatás a közép zsidógyűl n h ny honoso Magyarorszá liberali térhódítás következt
hetv éve modernizál form ölt polit t megfe eszközö vethe g zs polit társad
érvényesülésé i él ka zsidógyűl nagyképes n liber polit képvi La Bambe m élező
legin Stöc po ud lel 1 megalapít antisze pár által 1 kez haszn e ny Németország
antisze ké külön elnevez a szerep Antisze ala 1 Ború ma po alldeutsch-antisze
mozgalo egyidej terelő parlam té 18 törvényh sejt enge vallásszabad pol háza
anyak ha felidé ú kirobbanás va azo k kisbirtok elszegénye haszná m célj mozg
megindí tényl mozg a kezdőd am ápr Ist Gy a ismere képvis vas aljeg iskolaal
föl v kap kérd interpellációj belügyminiszter szándék v orsz elára külf zs
meghonosítás g v z el rész ese megin önvéd mozg út szándékoz akad gördít Wenck
belügyminis interpellác a válasz kijelente kor ig ellens ál fogl mi mozg irányá
a haz lé egyh vallásfelekeze azo tar polg b egyetér pol joga kölcs tisztele
tart b rés megzava bár irán megzav igyekez 1878- t ugyanak am Stö megszerv
mozgal Ist i megmozd Jú 1 javasl terjesz képvisel kor kényszer Törökorsz Palesz
feladás ma zsidós deportálhas fantaszt indítv telj komolytala tarto napire té
fölö Ist agitáci szünt 1880 létreh Nemzs Szövetsé izg o mért öl ország ugy sz
Mi Is o g k meginterpell T Is miniszterelnö megnyug vál a kor teljesí f
kötelessé Tre Ágos filoszemit nevez kultuszminis hóna kés kijelen te ha soh l o
látványoss színhe Németor Tre jóhis kijelent azo esemé megcáfol n s terüle
impor felvi nemzetis vala klerik pá rendületl szítot Mindamel színma vidék egé
tiszaesz vérv tá visszha izgatások M Ist zs e népgyű a egybehí rendő betilto
Ist interpell antisze folyóir alapí Tize röp c iz cikk tiszaesz vérv Solym Es l
eltű a alka 1 Ó haszn a zsid vád keresz vé ritu szertartáso felhasználásá ritu
gyilkosság közvélemén megfertő a parlam visszaha egy következm a gyűlöl munká
Ist folytat izg azo sú eredmény hoz bír felment tiszaesz vádlottj izgat
következt or he lázadás tömeghangu I zsidóell lázad vo sz 2 Pozsony Sopron
Budapes f p Zalaegersz 23 V Somo Sopr Za Mo Szab megy statári kel kihird ít
kihird Budape katonas kel kivezény foszto t el fölizga egye ifj re e kinyilván
néze egyet zs rek Ber hittudom ta azo szigo megdorg ifjús terve gyű belügyminis
betil Ist f javasl terjesz amel z emancip eltörl sürg Ugy április június ú
támadás inté zsid e ut alkalo Wah képvisel összevereked lázong ide ú javasl
terjesz képvisel z emancip felfüggesztésé mindö né szavaz kap reak politik el
vol tiszaesz ked visszaha a október megalapít antisze pá po mint M parlamen í
interpel Roh könyv idéz megjóso antisze megerős kiker választás pár ta vo r kí
Ón Sim S képvise progr fő gazda t igyeke megnyirb z jogo 18 választáso antisze
képvi ke parlamen kö Verh G földbirto lapszerkes elei Függetle liber szerkesz
szere az antisze politik Polit pályafutás sikkasz ve vé a u felmentet politik m
visszavon kényszer antisze mozg vez szer Zim Ig törökbál plébá országgyű képvi
T Kál Istóc szerepl kezde f r sze né gondosko r 1 sz 2 össz parlame Fer Jó ma
ki trónbeszé h szünte fa felekez osztá kö súrlód ve izgalma Ez izgalm f orsz
antisze körlev okoz eze szerepe antisze követelé zs politi gazda társad hatalm
letör nem agrárpolit ipartör reví z visszaállít zs kizá italmérés Tová zsidóval
lehe köztisztvis pénzinté biztosí hivatal vehe bérelhe föl há mal lehe or
gyógyszer ügy mér fűsz gabonakeres legerőteljese hir zs te bojkottálá izgalm
foko Istó Nendt Ká egye ta iz cikkei esküdt fölmente H szóla parlamen M má h
nagys röpir Ac Ig ki történet izga amel e Zim vezet ann fokozód T Ká kényt
kijelent i eszm terje a j ítélet f k Hay kalo é pásztorlevel Kos tu szózat v
sike közhangul lecsendesít am nag hozzájá ter gazdál rét jól jelent fellendíte
béke A. kulminá po Magyarorsz val 18 eszt v követ a telj ki e antisze eg polit
Hivatal rece évé 1 bu magyarors néha- jelentke Rohling- talmudhamis ny kés
fércmunkák egybe szociáldemokr szervezkedés e ellensúlyozá külfö megalaku
keresztényszocial pár Magyarorsz megala Z J vezetés Népp Nép megközelít ha
türelmet antisze hivat orgá Alkot eur hangne í orgá mért t A.- antisze kor hír
irod terméke Zim I röpira k felemlít Ébre Ha folyóira Hit z K 1 Antisze ma szám
ném szlov megrög Dimon delíri Sz né leleple népá liberaliz 1 Lé ka hazugsá mo
pog Kazár-szabadkőmű liber írástudó megszívlelé 1 Ó mun Tisza-Es múl jelen
zsidó által Z mysteriu tiszaesz ném világhá kitöré Lajos zs Magyarorsz 1 megje
kö vál nag izgal E köny külf fércm hazugsá óv form minde hangsúlyo tiszt kivéte
há a szociol Ágo P kö Zs ú 1 indí nag vi világháb kö forrada lán ú erő azo i
korsz jel magyarors történeté világhá napjaink világháb kö forrada u m
ellenforrad v győzedelmesked rea velejárója előt nyo antisze mozga ellenforrad
előkészítés diad jutás z polgársá r v esemé törvénys bekövetke foly gazda polit
összeo ny m zsid e for közhangu z polgá segít ellenforradal könyv érd polit
közvéle e zsid védelm z proletari r forradalma prol dikta vez zs vol e zsid bű
ró antisze érv azo legut események mél távolságo igyeke kiker z bűn világhá
katasztrófájá közp hata összeomlás zsidós t felelő a el r történ tá megmut végz
katasztr i o k mulasztás tévedése ame hadser felbomlasztot zs köve zs vére
lövészárok am történ megpecsét világhá so főhadiszálláso 191 azo m nyugtalanság
adha tömege történ tisztánl nyugal külön p a am ellenforrad töm szenvedél
gyűlöle elva vez állot szept. megkezdő zsidóüldöz zsid a kev találha védel mi
von intézményesítet megala Éb Magy Egyesü izgatáso hang uszít sz hír kasztí
pogromrendező eszköz emlékeztet ma ek kifejlőd er befolyáso o ellenforrad akc
amelye v z pogromh minden eljutot felelő el u atrocit Atroc különítmé szereplé
a Sió Iz Orgo v gyá eml világhá u zsidóhajszák zsid közhivatalo elbocsájto f
nemzetgyű választá Hus Sim Te kormá a tetőpont zsid sérelme védel ala elő Orsz
Segél Bizott a Vázs Vilmos Szé Feren M Mó Ma Z Közp Szövet p Po Jen Ma Z Orsz
Szövet sajt szóc Szó Nemz napil Ma Kul folyó vol k cs ut léte vis antisze
orgánu tekint legitim Magya keresz Nem Új Írásmodoru azo té eur újság hangnemé
parlam történet súly jellegzet hozzátart Num Clau zs tanszabadság korlátoz
rosszem A.- legbán csökevé visszamar jogr jogbizto eszte visszat konszolid
helyre 192 eszte országgy megnyitás eszten polit társad harca mutatko parlamen
egy Fajvédő kifejeze antisze p kormányp egys igyek lepl antisze elfogults z
képvis parlame országgyű választások kor lap félhivat sajtóorgán p telj mell
antisze tendenc legmoder for fajbioló al E teóri jelentékt agitát k szelle telj
megcá teoreti j száza ném Chamber A Bart ná p Mé L eg zool ta gyakor támog faj
pá e Közép-Európ Magyarorsz azo cs zsidósá katol párt szembeá talá maguk utób
álláspon n katol St Lex rög elis zsid keresztén különállá gyűlöl által feltétl
elít o jelensé a katolicizmu egyeztet ös kor antisze irodalmá D B magyarors
zsidóké megol Km Mib Zsidó-kereszt Per Á zsidókk Ko zsid térfogla Magyarorsz
Bar Hu köny szabadkőműve e Ha Is kön num clausu Iroda H R Ku ki Legkivá ir
fajbiológ álláspon hal d neve tárg te Tay Ori Ar Topin Anthropol min világ t is
bioló különbs Theo Rein Te d'Aut Gre Rom rela Juda Re Juda c c réli And Volksk
J Obje összefog m tárgykö Jelli Jüdi S 1 Keresz rés elis standard-m L l'hist 1
Nos Stati jüdis Sta 1 alap szakm Leroy-Beaul zs antisze áraml Olcsó-köny Jac Je
Statis Chwol semitis Vö 1 standar Bernf J Jude 19 Jahrhun Rup J Gegen Stef
Antisemiti deutschvölki Bewe Li Katholizi Stei neudeut H K g Chri J
Coudenhove-Cale W Goldm W B Laz Antisemiti hist ca Rein mgt l'aff Dre Treitsc u
Jude Momm u Jude 1 vá előb Lombr L'antisemit scl mod Rein Histo Israel de l'ép
disper jus j Báttasz Tize ellenröp Krajcsov Un Be Geschi ungaris J Venetia ma
zsid törté Richtm Magyaror zsidó Je Mino Hung Rep Prese B Depu Bri J Lon 1 Hein
Coudenhove-Cal g W
1016
CÍ Antiszemit
SZÓ Antiszemiti által sém közhaszn értel z irá mozg Áramlatsz torl napja
törté er ó n vi Evol fejl an magyaráz m törté megnyilvánu átal hat e társadal
gazd törvényszerű h bontak önkény cselekvés vilá tu gazdaságpolitiká folya so
ér sze támo évszá vált életszeml sz elny tende z érvénye m t ha ér véde tám érv
am szel mind kifeje jutta div sze áraml köz va vakbuzgó haz erk bátor A. valós
moz i energi tö élet gyűlö sarkan népösz erős azo am szere buzdít ösz ellen
egyé fo évszáza táplál a dinam indulatkomplex gazd é moz kiindulá kül tart
évszáza keres egyh m zsidóel fell gazd megszorítá köv közép té eredmé n v
elégít ny gazd féltékenys megkeresztelked l megvéde ha tö érde ki közé
álkereszt irá elégedetlensé vé v kereszténys társa gazd elhelyez találj Mindame
keres e terjeszk töre na segí zsidóel moz kifejlő biz periódus tel e eszk
mindene kétel m e elfogu princíp jut érv mozgal elfogu m jelentk leérté
tendenciáj val kisebbs szét szigete na néptenge elnyomotts kisa életig m
összeütkö ker ura népos gazd érdeke foly gazd küz kiegyensúlyoz gazd he ök kors
te v er pár bil mérl jelent népkise érezh kíméletl elny pon ellenőri zsid külö
ország helyzet Oroszorsz legerő z legna szá természetsze fo körül z gazd poli
befoly juto zsidóel moz es mindenek odairá zsi megf poli egyenjogúságu társa
érvényesülé megakadál visszaál a korlát amel korsz ledön elnevezé program mind
félszá m teki vi zsidóel tende középk mind megnyilvá legszor összefügg ere
nyilvánv ker m törté köz kül ha n keletke a m Magyarors rendeze kön életlehető
elsimít gazd küzde h m tö osztály-elhelyezk honfoglalás-kor id a azon zsi
megkülönböztethető m államala lege fölle ann har provokálh v m zsidós eg saját
vonatkoz k ka r rokonszárma a életkörülmé fo fegyvert l honfo magyaro ka zsidóh
vo leh szembekerül p mag ka va szertartás sz legtelj közö viselte zsidóel han
ébrede a kereszté elterjedé i ka megkeresztelk megkeresztelked beolv magyars
zsidó mara felszív nyug betel s z kev egysé va türelmetle am Magyarors kereszté
terje honosít küzdel táplálk gazd ellentét előszeret fejlesz egyházpoli érde
külf irodalo zsidógyül va kényszer-elkülöníte fennál ki E köny fejeze műve
alexan polemik Tacit ugya olvas v amely a elkülön va szertar külön szok Ta egye
vá zsidós ré civilizáci z megnyilv ellensz kétségte legelsős ne ön vál ellen
egyál álta jel köz zsidógyűlö ók z va elkülön ütközőp lehe i ke l középko a va
elfogu engesztelhetet élez kereszténysé köz má fe Antikris zsidós m zsidóel
agit va türelmetl szentes eszkö kö t állo legkíméletl gazd elnyom
terménygazdálkod kiszorít zsidó rákényszerít pénzgazdálkod pénz kereske tevéke
szám alk tizenneg száz k u vád ke ostyamegszentségtelení kútmérge vérvá rág
zsidós K könyvnyom jele propagand zsidóel mozgalm A E mun Fortal f i befolyás
közhangu zsi e közé A sz alaku teóri dol közé tudatlans elfogu jel gazd szempon
va fanatizm álc m ké he előt m gazd húz tulajdonk fr forra i szárm a po jog t
vallásszab tö e egyen al Sz po liberalizm re kimutatha mind zsi tá alkalma sz
álla t zsidóké ke isme törté wate ny megsz re zsidóel pamf soroza árasz ny állam
s foly a liberal állama munká z számott ve m ny előt nyomt félremagyar haszná
es A. Gob gró Ren szándék félremagyar megállapít vet al vé teór Fajvé Gob kül
egym u hátrá inferior bélyege akarat nyolc A. kútfor felemlí tulajdons megj a
karakter hiány bát hiá zsid ész Megálla ugyan kor zsi egyálta zsidósá rá léte
taga v zsi egyé me tud elfele g ala elmé akn célj elmél megalapoz p m megalap
me tal n k centru megalapo tekint felvilág Ke pü Pal k történe Ri Wa azon P
heidel teol negy éve teore fin kiv A egyide kezd Franciaorszá napó z poli társa
előret érezh s kizá köztársaság-el royal szel moz legkimaga e Ed Dru p na
megalap F hí szer á él ta moz ro Dr pe nyilvánv akciórendsz harcmo Körülhatár z
társa poli egyenjogúsá megszünte 18 elkülö jogfoszto z po társadal elfogl he
programszerű zsidóel moz minde al külö antisz p prog összeegyezte következő
keres áll il keres közigazga is igazságszolgálta z eltil á közhivatalo jogegyen
felfüggesz zsi r zsi megállapít bevándor eltil követ Találh messzeb progra am z
vagyo elkob cél am gazd ak akadál z fejlőd N elv antisz programcs z agyonvere
javas Paa Ahl os Schne antisz képvi Időről- m orsz fölt antiszemit számtala
megc rág koholmá k legismerte All Isra világur k réml Pár al világs i jótékon
inté megalapítój Crémieu meghamis besz alapí z leánykereskede ak o védelm vég
állama mu Elke földm mu Uz ű Rit gyilkossá köv Kizsákmán m osztál Felfor
forradalm államr veszély fegy tar Su T hely meghamisí fordí to val áll zsidós
ti keresztényel k kereszté e Nyilván ellent keresz sze erkölc sze he gyűlö hi
keres teoló tiltak e 189 Lond ta meet Ma bíbornok- fele tilt s pog e i jez p V
eg templo ta beszé tiltak e B bélye embertá irá gyűlöl m felebarát sze z keres
m képm teremte v p Si em zsidósá antisze gy főp véde zsid kül Németorsz Ausztr
védőegyesü alaku amely t felvilág keres tu társa előkelő sor ker Ausztr Mette h
herc Bil t K E legfe törvén el Kronaw polit Ebner-Esche í Nothn orvos v t
egyesüle magyaror törté kir Magyaro száza érintet fennáll z szabadságj kereszté
vég di L uralk jelentk zsidóel törek le szab z zsi vona végzé ho Megtil
keresztény- vegyes-házasság elren keres rabszolg zsidók felszabadí sz kötel
vasá munkaszün Min rende k befolyás j eg szempon vegyes-ház tilal fajvé töre
vasá munkaszün gazd ve korlátozá szá Zsidógyűlö rendelke ár z elnyo kís
kérlelhetetlensé k szok mind keresz buz jel vi mag 109 sz a szemp K k rendelet
mutatk 110 pü váro beköltö kénysze földműve birtoko a dé püs könny ellenőrizhe
K ké zsidótör K zsidótör z kereszt kö pénzkölcs kereskedel foglal ugya kiterjesz
z rabszolgatartá kérdé eszte z e lehetet z sz földműv rászorí adás-ve
kölcsönügylet ki arany á hiva viselé fo zsi b es er szent köv k szerződ zsi tov
elt közhiva viselé megí gondos a z megkülönbö visel ruháj ugya megt zsid keres
rabsz tart Kiterjesz zsidó-keres házasság va elko rabszolga bünte mi rés o gazd
b nyo m javí z kor kerü amel e áll szám z rabszolgatartá megti semmik humanisz
szol eg zsi megsz intézke eszte sz rabs kereske rabszolga t tar 1 z keresztény
zsid együttlaká t val keres zsi barátsá érintke Azon zsi kötel el vise ruháza
kimo közhiv bízh r Jel köz viszony Bé ki zsidótörv zsidótör z szabadságjog
biztosít szol hatályta z megszorítá írh e pilla nyug z vált helyze lev tiltak
Bé z szabadság zsi aposztrof v szolga kárhozt z eredmény z kereszt egym vis
fesz z társa hel an lerom ké ugya külfö bef következt az feszü l felenge z
határo jut érv m barát haj ron gyűlölk korsz kegy es e m 12 Pozso elég Jon tár
az állapíta s fe Euró legkegyetl zsidóüldö fol Magyarors z nyugal é 13 Magyaro
Árpád-h kir u ál Uralkodá zsi tör jell jogviszony tö szabályo L uralkodá v kere
had megindu kere hadjá la alk E zsid történelm kere r L h következ felbo út
mind pusztí K k zsidómés hord má kere had uralkodá id siker vállal s
következmény ors ugya zsidó oko 127 kere há hird Ge kereszte kiválts kí részesí
fölmentes hitelez ka fiz Felh az ere n han a m jogfel tekin közpré z vagy kere
had összehasonlíthatat szenv m z an kül hittestvé a ezers kar há kere vit z
tört Magyarors vegye kir mo v 130 elhalálozá k Ár férf Magyaro történel kors a
es m z s egy befolyás évti háborítat é mi kül zsi legborzalm i szent para a poz
ciszter szomszédsá zsina romb Templomrom pa végrehajtá az m törté bizony a m
viszon teki pa a keresztülvi uralk em z történel ki a igazságszere lovagias an
magaszta köz sze sz jut kifeje e erény zsid megpróbálta sor j osztályré hi
megta aka orsz kiűzeté ren Kiű 1360-13 ta számű i o zsid for közve vo ne
nélkülözh kiű a vesztesé ok zsidósá ingatlana amel elköltözé értékesíthe kin
lefogl ugya semm nyilvánítt e hat mut adóslev z visszat l eg határ ny vá
zsidóel hangulat M külön- a szorí zsi j l vár am el honosít a Németo türelm
korszell töreke gazd él j kiszor számo konkure befolyá odairányít városo kül mi
megsz törvén bocsát megszégy meg törv kor zsidóöltö Zsid Zsidóöl kö vis idős
szünt megbél öl visele kénysz sz zsid Sopr vi r r va szertartás szük vet fize
az Pozso megtaga Legjelle Pozso ki zsidótö Zsidótörv e joggyakorl elt
megszorítá állap z rová Rossze Zsidó am keres k pénzüzle vez vá zsidóel hang az
befej Törvénykön mutat legin törvény el öltö hí fo a visel zsid e kéj kötele vá
zsidógyűl külö form j kifeje n v ha valós hivat megbélye zsid poz zsidós száz
tö hiva összeí egybefo összeí g z lajs vis z sze biztonsá veszélyezt napir ez
idő pé id kovász k ün zsidóháborgat fejl veszed vér am ü rituá igyek zsidóel
koh Gazd vonatkozás külö megkár intézke me valós törvén intézményesít levél ki
j z követelé il adóslev érvénytelenít z pénzügylet foglalk id intézke legsúly a
veszte visel kényszerít Ha ki ö Zsi k felmen poz polgá zsid fe kölc
visszafizeté törvénytelen un megismétlő A uralk Nagyszomba valam polgá elen ka
visszafize hite rová L uralkodá i m súl z hely vá kímél a vet r Po v i h
telhetetlens adóössze kicsikarh töb bör ve L feledk zsidó e Pozso lakoss elen
zsid ka visszafizet Kapis J z o kül zsidóüldö m törté előt ke veszed n m m zsi
fö o né mental á bestialit zsidóel kül ár me m karakt M k uralk álta sze bizton
jele z szá igaz hí kirá zsid sz megnyilv intézk az vi türelm szell poz zsid
megtilt keresztény kölcsö ö fedez inga zá vehess til indok elzálogos ingatlan j
nyil bo ö keresztény Kim m kereszté törv kötele zsid közlek lehe ker Ug ér
rende bocs Po v ható fel kötel poz zsid poz polgár sz igaz szolgálta adóz gazd
pén szemp irányíto amely a nemzetgaz álta ér M ö fiz zs L uralk i h költség
fedez vag huszadrés ke adóz z pén követelés sz magat jell elő Po lak f halas
adóss visszafizeté ele ka f nagyszombat tel felmen ka visszafizeté kötelezet tű
károsultj visszafize eleng ö ka visszafize en nagyszo polgáro M u i kezd o zsidósá
elszegénye zsi történel legszom kor az halá kez Magyaro legsúly korszak M h
pártküzd zavar köze köz m szörny sza ka vá megtám véd zsid Nagyszomba Sopr
zavar t S v valam la bör ve a he szabad adósa elen ö tartozás C J M türelmet
zsid helyes v bántal k kiű zsid birto várnagy megha m z űz vagyo fogl Ul k
uralkod s felszerel zsid haj poz z töb bör vette csikar be szük összeg Ul m old
sanyarg zsi rendk a v ál szo köz el ta t B hurc a k fi kiv Ugy zsar országn z m
igyek hiáb visszaszer ré joga Ul uralk ü ret vé t ré sötét l közé m z sz küs
kezd megpróbálta legször idős Nagyszomb legképtel vér koho Nagyszo zsidóé kín
mág hurc bev zsid nagyszo m vé orszá mind fellob szenve Minde orsz kisebb-na
zsidóha kezd ilyen zendül népszenv B a megtá zsid Ha es ismétl 1 a zav megtám
kifoszt z há S bebörtö zsidós Pozso bántalm zsi hatóság k segíts a megbünte
zsaro álla napir v k zsidóka elengedé ugya meghon ki ö sz ki város tűrhetet z
hel Pozson legrossz b v szá elköltö elkölt ingatl lefogl k megtil to
költözködés kin k visszata zsid kemény bántak rége zsid sz érv j megkülönbö cs
egyen al elbír rendsz megeml szárm lealacso e m Wer Hármaskön ikt országs
jogérv emelke Wer es 1 esz veszedel h z szá Dózsa parasztlá kí vi z é vagy
Parasztlá Ezen Ulá se felszerel lá e jelent rendk v zsidós Jel viszony Ul
bekövetk h k tr zsi eg szok for k szerződ igyek el kiterje sze va biztons 152
Bá nád fog nég f fizet kötel mag zsi pártfog a törvény álla k sz megvás védel
nyom az tov fennáll p kincst szü zsi haj aka beleegye né F b urad zsi bör zár
csik t zsidóel han ro veszedelm Szere fo népszenve megtá zsid ház kifosz har
foszt hor Szap G csa uralk orsz ele tar zsidógyűl igyek e igazságtalanságo
Pozso eg zsidóüldöz sopr k közv in mo a zsi kiű kisebb-na embertelen me gazd
megszorí mar ren til poz so zsidó valószí vá zsidósá az poszt lov megti árucikk
kereskedj halál mo fej kez m z történe mo v lezár zsidógyűlöle álta köz
türelmetlensé ker Árpá uralk törv intézke segíte gát zsidóel tenden amenn k
besz Árpá ki az ö k előt vá k egym sz küz zsid kizá a ér tör vá ak elis k
kizáró tulajdon z fö vez s zsidóüldözé síny h i kere m zsid ugya kímél gazd ve
állí s cé kereskedő hiva társa A m nüá megtalálh köz zsidóel intézkedése el
közhiv pály igye kiszor zsid korlá megél lehetős gazd él Sá z tört Magyarors polgáro
korsz mo gyá e keletk za kím zsi S udv tan k zsi pénz ezüst t vi kiza zsid e
pol behat háza a lajst zálo elho jószág elhajto kir megeng z h el ér jut zsidó
s gazd veszte for tömeghan levezető ígérk zsidóel a zsi t fele vég hib törté
igaz zsid ke fü közhiva lezüllesztés kinc jöved sikkasztá hadiszol mulasztása
török cimbo vá súlyos zsidós tö Pé lemészár zsi előrenyo pus út z elmenek főur
polgár eg Ok kir elrend Po en v elmene h zsid veszedel cs ha vá zsidóel
megnyilat m királyvála t propaga húz Ferd ak megn sz közhangul megszabadít v
polgár gazd é számo konkurenciáj zsidós o jutt z visszam ing vagyon Ferd
szentesí kiűz törv hel kir enge Pozso Nagyszomb z kiűzé v zsi Pozson Zsinagógáj
száraz k beépít Orsolya-kolost hón ors katasz székesfehé országg törvén elren z
kiűze orszá Kiű országg határo az k erősí megfert közhan rette következ b v 1 a
b máglyaha jut o zsid közbizt orsz leggya országu m por foszto veszélyezte ak
renge szenv zs gazdaságpol mos magyaror kereskedele természe zsi súj legelsőso
szíves költ hódol terület na sze vagyonbizt véde t keresked Ferd tekin e
körülmén h o megszilárdí z szorongatt s z há ki elajándé híve s zsi ö ki Sopr
elle ren té köz ö tartománya z privilég éps marad bántó e 153 vér koh Pozso z e
mutatk veszed ame következ töb mág vete Ug február Nagyszomb Ferd zsid fe kárpó
tart fi kincstá s vég esemén h zsidós csá csa visszafogl törökö K h enge rabl z
gyanút templom imádko t felkonc f kö ka k juto ren f gy E z ház e mart Sch I
ost v át mun s eseménye Kau Erstü k Rende 1 m g f tar vi ruh kén jel vissza mut
z jogállapot országs vis e megkülönbö jel köt vise felmen Ferd u R s adóter
zsid kéts há v katonáskodha elren kato fizet Ferd rende harmin bérlet igyek
megfos zsid Ferd törekvé intézkedé indokolásak t jognélkü bél n zsidós Kimo o jog
rés Jogfosztot 165 L K z gazd letö tar e p t jognélkü kors zsidós siet z
eltávolí vámo kimo zsi m vám mozdí h tar fi L Koll eszte érs egyet katolici a
orsz zsi k ki városo bányavá kerüle mértfö távol telepedh űzh kiskereskedé
pálinkafőz pénzüzlete foglalkozha Koll sze el z megszorított ö távoz orszá
várak hiáb z föld birto telep jognélkülis megtűrts kifeje ad Te honos tü vet
zsidós fenntart megszégy sze pén pol kin kárpó vesztesé zsid ki város eltávol
oko Bu kiűze Adótartoz ez töm vet c tag gazd él irányí lépés kiszor z kereske
versen K 18 l z Rozgo látog vásár k keres soka bünt sz zsi vás berendezett
katolic érd szolg lehetet t bekerü állapí c zs mag megszenv szell tevékeny
áthat érde valós magy üldöz cé törté Ka m fűszerüz ny ké utasít h m m idej m k K
Debr Poz kereske testü há vásá lehetőség igyek megfos külö nemzetiség besor zsi
Teréz k kicsi árus enged bevon po kereske tes felségfolyamodvá há kitilt kér
küldö poz felajá kirá hadis gya ké i meghallga talá lá id alk kihallga zabaján
t J jelent ja á zsi helyze Egyenjog törekv t polgárjo szerezh sérel szenve H te
lél me ura t ellen o alkotm követelés jobbá toleran vona rendel k vissza ö
intézkedé vá vé felél szabada cs h J vé letel zsi kiutasíto helytar véde zsid v
határoz há til tov fenntart Nagyszomb sik hatá végrehajtá időpo kit z j
biztosít országgyűl cs kirá fordu 179 országg meg Ju tör visszaállí J fenná
helyz tö eg 18 szabál z helyz elköve évti z me ke han bontak úg 1 országg
ellenh mutatko M vá egybeh kereskedőtestü memorand fogl panasza zsi ro szaporo
há megszorít val birtoksze ti kimond emlé benyújtá szük for t beha testület moz
abbama z polgárjog vég rend ké p jú forra érez hat z jogos eg me szemp gáto
országgyű emancipác kül ős l biz óvintézkedé sürg gal z beözö e Kö F Sz eláras
f méltatlanko osz né Széc Is Dess csatlak E emancip javaslat kí azo hoz bevándo
törv elára ors k z soka magyarsá zsidós ér Kos máram söp zsidótöm bes me bűn t
me ors bevándor z külö kiküszöbö kív radi ell junkt ta javas ele belenyug főr
akar megsza korlát jo tarta törvényjavas Jogkiterje 1840: t.- zsugorí má
polgárj zsidós megátalk elfogul Mindame eg Ka Ren z k t polgárj kereskedőtestü
érd szolg a t po egyenjo hián z versenyképe juth formá kereske éle zsi polgáros
kor megkezd tel kibontak emanci id az A mode eszk vál am p ny szolgált aká
középk zsidóüldö id Venet L m zsi törté m szervezke m m kifejlőd antisz ár
legna hatá közé zsidógyű n honos Magyarorsz liberal térhódítá következ het év
modernizá for öl poli megf eszköz veth z poli társa érvényesülés é k zsidógyű
nagyképe libe poli képv L Bamb élez legi Stö p u le megalapí antisz pá álta ke
hasz n Németorszá antisz k külö elneve szere Antisz al Bor m p
alldeutsch-antisz mozgal egyide terel parla t 1 törvény sej eng vallásszaba po
ház anya h felid kirobbaná v az kisbirto elszegény haszn cél moz megind tény
moz kezdő a áp Is G ismer képvi va alje iskolaa fö ka kér interpelláció
belügyminiszte szándé ors elár kül z meghonosítá e rés es megi önvé moz ú
szándéko aka gördí Wenc belügymini interpellá válas kijelent ko i ellen á fog m
moz irány ha l egy vallásfelekez az ta pol egyeté po jog kölc tisztel tar ré
megzav bá irá megza igyeke 1878 ugyana a St megszer mozga Is megmoz J javas
terjes képvise ko kénysze Törökors Pales feladá m zsidó deportálha fantasz
indít tel komolytal tart napir t föl Is agitác szün 188 létre Nemz Szövets iz
mér ö orszá ug s M I meginterpel I minisztereln megnyu vá ko teljes köteless Tr
Ágo filoszemi neve kultuszmini hón ké kijele t h so látványos szính Németo Tr
jóhi kijelen az esem megcáfo terül impo felv nemzeti val kleri p rendület szíto
Mindame színm vidé eg tiszaes vér t visszh izgatáso Is z népgy egybeh rend
betilt Is interpel antisz folyói alap Tiz rö i cik tiszaes vér Soly E elt alk
hasz zsi vá keres v rit szertartás felhasználás rit gyilkossá közvélemé megfert
parla visszah eg következ gyűlö munk Is folyta iz az s eredmén ho bí felmen
tiszaes vádlott izga következ o h lázadá tömeghang zsidóel láza v s Pozson
Sopro Budape Zalaegers 2 Som Sop Z M Sza meg statár ke kihir í kihir Budap
katona ke kivezén foszt e fölizg egy if r kinyilvá néz egye z re Be hittudo t
az szig megdor ifjú terv gy belügymini beti Is javas terjes ame emanci eltör
sür Ug áprili júniu támadá int zsi u alkal Wa képvise összevereke lázon id
javas terjes képvise emanci felfüggesztés mind n szava ka rea politi e vo
tiszaes ke visszah októbe megalapí antisz p p min parlame interpe Ro köny idé
megjós antisz megerő kike választá pá t v k Ó Si képvis prog f gazd igyek
megnyir jog 1 választás antisz képv k parlame k Ver földbirt lapszerke ele Függetl
libe szerkes szer a antisz politi Poli pályafutá sikkas v v felmente politi
visszavo kénysze antisz moz ve sze Zi I törökbá pléb országgy képv Ká Istó
szerep kezd sz n gondosk s öss parlam Fe J m k trónbesz szünt f feleke oszt k
súrló v izgalm E izgal ors antisz körle oko ez szerep antisz követel z polit
gazd társa hatal letö ne agrárpoli ipartö rev visszaállí z kiz italméré Tov
zsidóva leh köztisztvi pénzint biztos hivata veh bérelh fö h ma leh o gyógysze
üg mé fűs gabonakere legerőteljes hi z t bojkottál izgal fok Ist Nend K egy t i
cikke esküd fölment szól parlame m nagy röpi A I k történe izg ame Zi veze an
fokozó K kény kijelen esz terj ítéle Ha kal pásztorleve Ko t szóza sik közhangu
lecsendesí a na hozzáj te gazdá ré jó jelen fellendít bék A kulmin p Magyarors
va 1 esz köve tel k antisz e poli Hivata rec év b magyaror néha jelentk Rohling
talmudhami n ké fércmunká egyb szociáldemok szervezkedé ellensúlyoz külf
megalak keresztényszocia pá Magyarors megal vezeté Nép Né megközelí h türelme
antisz hiva org Alko eu hangn org mér A. antisz ko hí iro termék Zi röpir
felemlí Ébr H folyóir Hi Antisz m szá né szlo megrö Dimo delír S n lelepl nép
liberali L k hazugs m po Kazár-szabadkőm libe írástud megszívlel mu Tisza-E mú
jele zsid álta mysteri tiszaes né világh kitör Lajo z Magyarors megj k vá na
izga kön kül férc hazugs ó for mind hangsúly tisz kivét h szocio Ág k Z ind na
v világhá k forrad lá er az kors je magyaror történet világh napjain világhá k
forrad ellenforra győzedelmeske re velejárój elő ny antisz mozg ellenforra
előkészíté dia jutá polgárs esem törvény bekövetk fol gazd poli össze n zsi fo
közhang polg segí ellenforrada köny ér poli közvél zsi védel proletar forradalm
pro dikt ve z vo zsi b r antisz ér az legu eseménye mé távolság igyek kike bű
világh katasztrófáj köz hat összeomlá zsidó felel e törté t megmu vég kataszt
mulasztá tévedés am hadse felbomlaszto z köv z vér lövészáro a törté megpecsé
világh s főhadiszállás 19 az nyugtalansá adh tömeg törté tisztán nyuga külö a
ellenforra tö szenvedé gyűlöl elv ve állo szept megkezd zsidóüldö zsi ke találh
véde m vo intézményesíte megal É Mag Egyes izgatás han uszí s hí kaszt
pogromrendez eszkö emlékezte m e kifejlő e befolyás ellenforra ak amely pogrom
minde eljuto felel e atroci Atro különítm szerepl Si I Org gy em világh
zsidóhajszá zsi közhivatal elbocsájt nemzetgy választ Hu Si T korm tetőpon zsi
sérelm véde al el Ors Segé Bizot Váz Vilmo Sz Fere M M Köz Szöve P Je M Ors
Szöve saj szó Sz Nem napi M Ku foly vo c u lét vi antisz orgán tekin legiti
Magy keres Ne Ú Írásmodor az t eu újsá hangnem parla történe súl jellegze
hozzátar Nu Cla z tanszabadsá korláto rossze A. legbá csökev visszama jog
jogbizt eszt vissza konszoli helyr 19 eszt országg megnyitá eszte poli társa
harc mutatk parlame eg Fajvéd kifejez antisz kormány egy igye lep antisz
elfogult képvi parlam országgy választáso ko la félhiva sajtóorgá tel mel
antisz tenden legmode fo fajbiol a teór jelenték agitá szell tel megc teoret
száz né Chambe Bar n M e zoo t gyako támo fa p Közép-Euró Magyarors az c zsidós
kato pár szembe tal magu utó álláspo kato S Le rö eli zsi kereszté különáll
gyűlö álta feltét elí jelens katolicizm egyezte ö ko antisz irodalm magyaror
zsidók mego K Mi Zsidó-keresz Pe zsidók K zsi térfogl Magyarors Ba H kön
szabadkőműv H I kö nu claus Irod K k Legkiv i fajbioló álláspo ha nev tár t Ta
Or A Topi Anthropo mi vilá i biol különb The Rei T d'Au Gr Ro rel Jud R Jud rél
An Volks Obj összefo tárgyk Jell Jüd Keres ré eli standard- l'his No Stat jüdi
St ala szak Leroy-Beau z antisz áram Olcsó-kön Ja J Stati Chwo semiti V standa
Bern Jud 1 Jahrhu Ru Gege Ste Antisemit deutschvölk Bew L Katholiz Ste neudeu
Chr Coudenhove-Cal Gold La Antisemit his c Rei mg l'af Dr Treits Jud Mom Jud v
elő Lomb L'antisemi sc mo Rei Hist Israe d l'é dispe ju Báttas Tiz ellenrö
Krajcso U B Gesch ungari Veneti m zsi tört Richt Magyaro zsid J Min Hun Re Pres
Dep Br Lo Hei Coudenhove-Ca