Magyar Zsidó Lexikon: Antiszemitizmus

10172.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: Ezt a tilalmát azzal indokolta, hogy az elzálogosított ingatlanoknak zsidó kézre való jutása «nyilvános botrány az összes kereszténységre nézve». Kimondta azt is, hogy minden jó kereszténynek törvényes kötelessége a zsidókkal való közlekedést lehetőleg kerülni. Ugyanez évben pedig oly értelmű rendeletet is bocsátott ki, amely Pozsony városa hatóságát felmenti azon kötelesség alól, hogy pozsonyi zsidóknak nem pozsonyi polgárokkal szemben igazságot szolgáltasson. Az adózásnál sem azok a gazdasági és pénzügyi szempontok irányították, amelyeknek alapja a nemzetgazdaság általános érdeke. Mátyás alatt ötször annyi adót fizettek a zsidók, mint László uralkodása idején és a török háború költségeinek fedezésére 1459. vagyonuk huszadrészével kellett adózniuk. A zsidók pénzügyi követeléseivel szemben épp az a magatartás jellemzi, mint elődeit. 1467. Pozsony lakóinak félévi halasztást ad zsidó adósságaik visszafizetésére, 1475. elengedi neki a zsidó kamatok felét. 1462. a nagyszombatiakat teljesen felmentette a kamatok visszafizetésének kötelezettsége alól, 1486. a tűzvész károsultjainak az egész tőke visszafizetését elengedte, 1488. pedig az összes kamatok visszafizetését engedte el a nagyszombati polgároknak. - Mátyás uralma idején kezdődött az ország zsidóságának elszegényedése, a zsidóság történelmének legszomorúbb korszaka azonban az ő halálával kezdődik és ez idő egybe esik Magyarország legsúlyosabb korszakával. Mátyás halála után a pártküzdelmek és zavargások közepette a középkor minden szörnyűsége szabadon lábra kapott. A városok megtámadták a védtelen zsidókat, Nagyszombatban, Tatán és Sopronban zavargások törtek ki és Sopron városa valamennyi zsidó lakosát börtönbe vetette azzal, hogy csak akkor helyezi szabadlábra őket, ha adósaiknak elengedik összes tartozásukat. Corvin János, Mátyás fia is türelmetlenül bánt a zsidókkal és ő maga is helyeselte, mikor Tata városa bántalmazta és kiűzte (l. Tatai kiűzetés) a zsidókat. Sőt ő, mint Tata birtokosa, a várnagyoknak meghagyta, hogy minden zsidót űzzenek ki és vagyonukat foglalják le. 1490 után II. Ulászló azzal kezdte uralkodását, hogy serege felszerelésére a pénzt a zsidóktól hajtotta be és 1491. pedig a pozsonyi zsidók közül többeket börtönbe vettetett, hogy így csikarhassa ki belőlük a szükséges összegeket. II. Ulászló a minden oldalról sanyargatott zsidókra rendkívüli adókat vetett ki és állandó szokássá vált, hogy egyes községek előkelő tagjait túszul Budára hurcolták addig, míg a község le nem fizette a rája kivetett adót. Ugyanúgy zsaroltak az országnagyok és a zsidók minden igyekezete hiábavaló volt, hogy visszaszerezzék régebbi jogaikat. II. Ulászló uralkodása alatt ütötte fel fejét a rettentő vérvád, amely eddig csak távoli rémként sötétlett. És most, mikor már lejárt a középkor, a magyar zsidók számára az újkor küszöbén kezdődött a megpróbáltatások legszörnyűbb időszaka; 1494. Nagyszombatban a legképtelenebb vérvádat koholták, (l. Nagyszombati zsidóégetés) kínpadra és máglyára hurcolták a bevádolt zsidókat. A nagyszombati máglya vészjel volt az országban, mert most már mindenütt fellobogott a szenvedély. Mindenfelé az országban kisebb-nagyobb zsidóhajszák kezdődtek és ilyenfajta véres zendülésben tört ki a népszenvedély 1494. Budán, amikor a tömeg megtámadta a zsidókat. Hasonló esemény ismétlődött meg 1496., amikor a zavargók megtámadták és kifosztották a zsidók házait. 1503. Sopron bebörtönözte a város zsidóságát. Pozsonyban pedig az utcán bántalmazták a zsidókat és akik a hatóságoktól kértek segítséget, azokat megbüntették. A zsarolások állandóan napirenden voltak és a király a zsidókamatok elengedésénél 1503. ugyancsak a meghonosult királyi önkény szerint járt el. A királyi városokban tűrhetetlenné vált a zsidók helyzete és Pozsonyból, ahol legrosszabbul bántak velük, 1506 előtt számosan elköltöztek. Az elköltöztek ingatlanait lefoglalták és a király megtiltotta a további költözködéseket, mert hogy az a kincstár kárára van. A visszatartott zsidókkal még keményebben bántak,mint régebben. A zsidókkal szemben érvényre jutott megkülönböztető és cseppet sem az egyenlőség alapján álló elbírálási rendszerből kell megemlíteni a német származású lealacsonyító zsidó esküt, melyet Werbőczi 1514. a Hármaskönyvébe iktatott és amely országszerte jogérvényre emelkedett. (l. Werbőczi zsidó esküje.) Az 1515-i esztendő is nagy veszedelmeket hozott a zsidók számára. A Dózsa-féle parasztlázadás nem kímélte a vidéken lakó zsidók életét és vagyonát. (l. Parasztlázadás). Ezenfelül Ulászló, hogy seregét felszerelhesse a lázadók ellen, igen jelentékeny rendkívüli adót vetett ki a zsidóságra. Jellemző e kor viszonyaira, hogy II. Ulászló 1516. bekövetkezett halála után, mikor II. Lajos került a trónra, a zsidóság egészen szokatlan formában kötött szerződéssel igyekezett elérni, hogy kiterjesszék rája is a személyi és vagyoni biztonságot. 1520-ban Báthory nádornak élete fogytáig négyszáz forint fizetésére kötelezték magukat, ha a zsidóság ügyét pártfogolja. Az akkori törvénytelen állapotok között nagy szükség volt a megvásárolt védelemre. A nyomasztó adók azonban továbbra is fennállottak és mert pénzre a kincstárnak szüksége volt, ezt a zsidókon hajtotta be, akaratuk és beleegyezésük nélkül. 1521. Farkas bazini gróf az uradalmán lévő zsidókat börtönbe záratta, hogy így csikarjon ki pénzt tőlük. A zsidóellenes hangulat akkor robbant ki veszedelmessé, mikor 1525. Szerencsés Imre (l. o.) ellen fordult a népszenvedély. Budán a tömeg megtámadta a zsidókat, házaikat kifosztotta és csak a harmadik nap verte szét a fosztogató hordákat Szapolyai György csapata. II. Lajos uralkodása alatt az országban elevenen tartotta magát a zsidógyűlölet, bár II. Lajos igyekezett elejét venni az igazságtalanságoknak. Már 1523. Pozsonyban egymást érték a zsidóüldözések, a soproniak pedig a király közvetlen intelme után mondtak le arról, hogy a zsidókat kiűzzék. A kisebb-nagyobb embertelenségek mellett a gazdasági megszorítások sem maradtak el, így 1525. rendelet tiltotta meg a pozsonyi és soproni zsidóknak, (valószínűleg a többi városok zsidóságának is), hogy azontúl posztóval, lovakkal és egyéb megtiltott árucikkekkel kereskedjenek. II. Lajos halálával, a mohácsi vész után egész új fejezete kezdődik a magyar zsidók történetének és a mohácsi vészig lezáródott kor zsidógyűlöletének általános okát a középkor türelmetlenségében kell keresni. Az Árpád-ház uralkodása alatt a törvényes intézkedések segítették, vagy gátolták a zsidóellenes tendenciát, amennyiben erről abban a korban már lehet beszélni. Az Árpád-ház kihalta után azonban az önkény került előtérbe. A városok és a korona egymással szemben való küzdelme a zsidókért kizárólag anyagi érdekek miatt történt, mert a városok nem akarták elismerni a korona kizárólagos tulajdonjogát a zsidók fölött. Ez a harc vezetett aztán a súlyos zsidóüldözésekre és ezt sínylette meg hosszú időkön keresztül az egész magyar zsidóság. Végül pedig ugyancsak a kíméletlen gazdasági verseny állította szembe a céheket a zsidó kereskedőkkel. A mai hivatalos és társadalmi A.-nak minden nüánszát megtalálhatjuk a középkor zsidóellenes intézkedéseiben, amely eleinte a közhivatali pályákról igyekszik kiszorítani a zsidókat, majd korlátozza a megélhetés lehetőségeit a gazdasági életben is. (V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyarországon».)

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 172. címszó a lexikon => 40. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10172.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: Ezt a tilalmát azzal indokolta, hogy az elzálogosított ingatlanoknak zsidó kézre való jutása nyilvános botrány az összes kereszténységre nézve . Kimondta azt is, hogy minden jó kereszténynek törvényes kötelessége a zsidókkal való közlekedést lehetőleg kerülni. Ugyanez évben pedig oly értelmű rendeletet is bocsátott ki, amely Pozsony városa hatóságát felmenti azon kötelesség alól, hogy pozsonyi zsidóknak nem pozsonyi polgárokkal szemben igazságot szolgáltasson. Az adózásnál sem azok a gazdasági és pénzügyi szempontok irányították, amelyeknek alapja a nemzetgazdaság általános érdeke. Mátyás alatt ötször annyi adót fizettek a zsidók, mint László uralkodása idején és a török háború költségeinek fedezésére 1459. vagyonuk huszadrészével kellett adózniuk. A zsidók pénzügyi követeléseivel szemben épp az a magatartás jellemzi, mint elődeit. 1467. Pozsony lakóinak félévi halasztást ad zsidó adósságaik visszafizetésére, 1475. elengedi neki a zsidó kamatok felét. 1462. a nagyszombatiakat teljesen felmentette a kamatok visszafizetésének kötelezettsége alól, 1486. a tűzvész károsultjainak az egész tőke visszafizetését elengedte, 1488. pedig az összes kamatok visszafizetését engedte el a nagyszombati polgároknak. - Mátyás uralma idején kezdődött az ország zsidóságának elszegényedése, a zsidóság történelmének legszomorúbb korszaka azonban az ő halálával kezdődik és ez idő egybe esik Magyarország legsúlyosabb korszakával. Mátyás halála után a pártküzdelmek és zavargások közepette a középkor minden szörnyűsége szabadon lábra kapott. A városok megtámadták a védtelen zsidókat, Nagyszombatban, Tatán és Sopronban zavargások törtek ki és Sopron városa valamennyi zsidó lakosát börtönbe vetette azzal, hogy csak akkor helyezi szabadlábra őket, ha adósaiknak elengedik összes tartozásukat. Corvin János, Mátyás fia is türelmetlenül bánt a zsidókkal és ő maga is helyeselte, mikor Tata városa bántalmazta és kiűzte l. Tatai kiűzetés a zsidókat. Sőt ő, mint Tata birtokosa, a várnagyoknak meghagyta, hogy minden zsidót űzzenek ki és vagyonukat foglalják le. 1490 után II. Ulászló azzal kezdte uralkodását, hogy serege felszerelésére a pénzt a zsidóktól hajtotta be és 1491. pedig a pozsonyi zsidók közül többeket börtönbe vettetett, hogy így csikarhassa ki belőlük a szükséges összegeket. II. Ulászló a minden oldalról sanyargatott zsidókra rendkívüli adókat vetett ki és állandó szokássá vált, hogy egyes községek előkelő tagjait túszul Budára hurcolták addig, míg a község le nem fizette a rája kivetett adót. Ugyanúgy zsaroltak az országnagyok és a zsidók minden igyekezete hiábavaló volt, hogy visszaszerezzék régebbi jogaikat. II. Ulászló uralkodása alatt ütötte fel fejét a rettentő vérvád, amely eddig csak távoli rémként sötétlett. És most, mikor már lejárt a középkor, a magyar zsidók számára az újkor küszöbén kezdődött a megpróbáltatások legszörnyűbb időszaka; 1494. Nagyszombatban a legképtelenebb vérvádat koholták, l. Nagyszombati zsidóégetés kínpadra és máglyára hurcolták a bevádolt zsidókat. A nagyszombati máglya vészjel volt az országban, mert most már mindenütt fellobogott a szenvedély. Mindenfelé az országban kisebb-nagyobb zsidóhajszák kezdődtek és ilyenfajta véres zendülésben tört ki a népszenvedély 1494. Budán, amikor a tömeg megtámadta a zsidókat. Hasonló esemény ismétlődött meg 1496., amikor a zavargók megtámadták és kifosztották a zsidók házait. 1503. Sopron bebörtönözte a város zsidóságát. Pozsonyban pedig az utcán bántalmazták a zsidókat és akik a hatóságoktól kértek segítséget, azokat megbüntették. A zsarolások állandóan napirenden voltak és a király a zsidókamatok elengedésénél 1503. ugyancsak a meghonosult királyi önkény szerint járt el. A királyi városokban tűrhetetlenné vált a zsidók helyzete és Pozsonyból, ahol legrosszabbul bántak velük, 1506 előtt számosan elköltöztek. Az elköltöztek ingatlanait lefoglalták és a király megtiltotta a további költözködéseket, mert hogy az a kincstár kárára van. A visszatartott zsidókkal még keményebben bántak,mint régebben. A zsidókkal szemben érvényre jutott megkülönböztető és cseppet sem az egyenlőség alapján álló elbírálási rendszerből kell megemlíteni a német származású lealacsonyító zsidó esküt, melyet Werbőczi 1514. a Hármaskönyvébe iktatott és amely országszerte jogérvényre emelkedett. l. Werbőczi zsidó esküje. Az 1515-i esztendő is nagy veszedelmeket hozott a zsidók számára. A Dózsa-féle parasztlázadás nem kímélte a vidéken lakó zsidók életét és vagyonát. l. Parasztlázadás . Ezenfelül Ulászló, hogy seregét felszerelhesse a lázadók ellen, igen jelentékeny rendkívüli adót vetett ki a zsidóságra. Jellemző e kor viszonyaira, hogy II. Ulászló 1516. bekövetkezett halála után, mikor II. Lajos került a trónra, a zsidóság egészen szokatlan formában kötött szerződéssel igyekezett elérni, hogy kiterjesszék rája is a személyi és vagyoni biztonságot. 1520-ban Báthory nádornak élete fogytáig négyszáz forint fizetésére kötelezték magukat, ha a zsidóság ügyét pártfogolja. Az akkori törvénytelen állapotok között nagy szükség volt a megvásárolt védelemre. A nyomasztó adók azonban továbbra is fennállottak és mert pénzre a kincstárnak szüksége volt, ezt a zsidókon hajtotta be, akaratuk és beleegyezésük nélkül. 1521. Farkas bazini gróf az uradalmán lévő zsidókat börtönbe záratta, hogy így csikarjon ki pénzt tőlük. A zsidóellenes hangulat akkor robbant ki veszedelmessé, mikor 1525. Szerencsés Imre l. o. ellen fordult a népszenvedély. Budán a tömeg megtámadta a zsidókat, házaikat kifosztotta és csak a harmadik nap verte szét a fosztogató hordákat Szapolyai György csapata. II. Lajos uralkodása alatt az országban elevenen tartotta magát a zsidógyűlölet, bár II. Lajos igyekezett elejét venni az igazságtalanságoknak. Már 1523. Pozsonyban egymást érték a zsidóüldözések, a soproniak pedig a király közvetlen intelme után mondtak le arról, hogy a zsidókat kiűzzék. A kisebb-nagyobb embertelenségek mellett a gazdasági megszorítások sem maradtak el, így 1525. rendelet tiltotta meg a pozsonyi és soproni zsidóknak, valószínűleg a többi városok zsidóságának is , hogy azontúl posztóval, lovakkal és egyéb megtiltott árucikkekkel kereskedjenek. II. Lajos halálával, a mohácsi vész után egész új fejezete kezdődik a magyar zsidók történetének és a mohácsi vészig lezáródott kor zsidógyűlöletének általános okát a középkor türelmetlenségében kell keresni. Az Árpád-ház uralkodása alatt a törvényes intézkedések segítették, vagy gátolták a zsidóellenes tendenciát, amennyiben erről abban a korban már lehet beszélni. Az Árpád-ház kihalta után azonban az önkény került előtérbe. A városok és a korona egymással szemben való küzdelme a zsidókért kizárólag anyagi érdekek miatt történt, mert a városok nem akarták elismerni a korona kizárólagos tulajdonjogát a zsidók fölött. Ez a harc vezetett aztán a súlyos zsidóüldözésekre és ezt sínylette meg hosszú időkön keresztül az egész magyar zsidóság. Végül pedig ugyancsak a kíméletlen gazdasági verseny állította szembe a céheket a zsidó kereskedőkkel. A mai hivatalos és társadalmi A.-nak minden nüánszát megtalálhatjuk a középkor zsidóellenes intézkedéseiben, amely eleinte a közhivatali pályákról igyekszik kiszorítani a zsidókat, majd korlátozza a megélhetés lehetőségeit a gazdasági életben is. V. ö. Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon .

10172.ht

CÍMSZÓ Antiszemitizmu

SZÓCIKK Ez tilalmá azza indokolta hog a elzálogosítot ingatlanokna zsid kézr val jutás nyilváno botrán a össze kereszténységr nézv Kimondt az is hog minde j keresztényne törvénye kötelesség zsidókka val közlekedés lehetőle kerülni Ugyane évbe pedi ol értelm rendelete i bocsátot ki amel Pozson város hatóságá felment azo kötelessé alól hog pozsony zsidókna ne pozsony polgárokka szembe igazságo szolgáltasson A adózásná se azo gazdaság é pénzügy szemponto irányították amelyekne alapj nemzetgazdasá általáno érdeke Mátyá alat ötszö anny adó fizette zsidók min Lászl uralkodás idejé é törö hábor költségeine fedezésér 1459 vagyonu huszadrészéve kellet adózniuk zsidó pénzügy követeléseive szembe ép a magatartá jellemzi min elődeit 1467 Pozson lakóina félév halasztás a zsid adósságai visszafizetésére 1475 elenged nek zsid kamato felét 1462 nagyszombatiaka teljese felmentett kamato visszafizetéséne kötelezettség alól 1486 tűzvés károsultjaina a egés tők visszafizetésé elengedte 1488 pedi a össze kamato visszafizetésé engedt e nagyszombat polgároknak Mátyá uralm idejé kezdődöt a orszá zsidóságána elszegényedése zsidósá történelméne legszomorúb korszak azonba a haláláva kezdődi é e id egyb esi Magyarorszá legsúlyosab korszakával Mátyá halál utá pártküzdelme é zavargáso közepett középko minde szörnyűség szabado lábr kapott városo megtámadtá védtele zsidókat Nagyszombatban Tatá é Sopronba zavargáso törte k é Sopro város valamenny zsid lakosá börtönb vetett azzal hog csa akko helyez szabadlábr őket h adósaikna elengedi össze tartozásukat Corvi János Mátyá fi i türelmetlenü bán zsidókka é mag i helyeselte miko Tat város bántalmazt é kiűzt l Tata kiűzeté zsidókat Ső ő min Tat birtokosa várnagyokna meghagyta hog minde zsidó űzzene k é vagyonuka foglaljá le 149 utá II Ulászl azza kezdt uralkodását hog sereg felszerelésér pénz zsidóktó hajtott b é 1491 pedi pozsony zsidó közü többeke börtönb vettetett hog íg csikarhass k belőlü szüksége összegeket II Ulászl minde oldalró sanyargatot zsidókr rendkívül adóka vetet k é álland szokáss vált hog egye községe előkel tagjai túszu Budár hurcoltá addig mí közsé l ne fizett ráj kivetet adót Ugyanúg zsarolta a országnagyo é zsidó minde igyekezet hiábaval volt hog visszaszerezzé régebb jogaikat II Ulászl uralkodás alat ütött fe fejé rettent vérvád amel eddi csa távol rémkén sötétlett É most miko má lejár középkor magya zsidó számár a újko küszöbé kezdődöt megpróbáltatáso legszörnyűb időszaka 1494 Nagyszombatba legképteleneb vérváda koholták l Nagyszombat zsidóégeté kínpadr é máglyár hurcoltá bevádol zsidókat nagyszombat mágly vészje vol a országban mer mos má mindenüt fellobogot szenvedély Mindenfel a országba kisebb-nagyob zsidóhajszá kezdődte é ilyenfajt vére zendülésbe tör k népszenvedél 1494 Budán amiko töme megtámadt zsidókat Hasonl esemén ismétlődöt me 1496. amiko zavargó megtámadtá é kifosztottá zsidó házait 1503 Sopro bebörtönözt váro zsidóságát Pozsonyba pedi a utcá bántalmaztá zsidóka é aki hatóságoktó kérte segítséget azoka megbüntették zsaroláso állandóa napirende volta é királ zsidókamato elengedéséné 1503 ugyancsa meghonosul király önkén szerin jár el király városokba tűrhetetlenn vál zsidó helyzet é Pozsonyból aho legrosszabbu bánta velük 150 előt számosa elköltöztek A elköltözte ingatlanai lefoglaltá é királ megtiltott tovább költözködéseket mer hog a kincstá kárár van visszatartot zsidókka mé keményebbe bántak,min régebben zsidókka szembe érvényr jutot megkülönböztet é cseppe se a egyenlősé alapjá áll elbírálás rendszerbő kel megemlíten néme származás lealacsonyít zsid esküt melye Werbőcz 1514 Hármaskönyvéb iktatot é amel országszert jogérvényr emelkedett l Werbőcz zsid esküje A 1515- esztend i nag veszedelmeke hozot zsidó számára Dózsa-fél parasztlázadá ne kímélt vidéke lak zsidó életé é vagyonát l Parasztlázadá Ezenfelü Ulászló hog seregé felszerelhess lázadó ellen ige jelentéken rendkívül adó vetet k zsidóságra Jellemz ko viszonyaira hog II Ulászl 1516 bekövetkezet halál után miko II Lajo kerül trónra zsidósá egésze szokatla formába kötöt szerződésse igyekezet elérni hog kiterjesszé ráj i személy é vagyon biztonságot 1520-ba Báthor nádorna élet fogytái négyszá forin fizetésér kötelezté magukat h zsidósá ügyé pártfogolja A akkor törvénytele állapoto közöt nag szüksé vol megvásárol védelemre nyomaszt adó azonba továbbr i fennállotta é mer pénzr kincstárna szükség volt ez zsidóko hajtott be akaratu é beleegyezésü nélkül 1521 Farka bazin gró a uradalmá lév zsidóka börtönb záratta hog íg csikarjo k pénz tőlük zsidóellene hangula akko robban k veszedelmessé miko 1525 Szerencsé Imr l o elle fordul népszenvedély Budá töme megtámadt zsidókat házaika kifosztott é csa harmadi na vert szé fosztogat hordáka Szapolya Györg csapata II Lajo uralkodás alat a országba elevene tartott magá zsidógyűlölet bá II Lajo igyekezet elejé venn a igazságtalanságoknak Má 1523 Pozsonyba egymás érté zsidóüldözések sopronia pedi királ közvetle intelm utá mondta l arról hog zsidóka kiűzzék kisebb-nagyob embertelensége mellet gazdaság megszorításo se maradta el íg 1525 rendele tiltott me pozsony é sopron zsidóknak valószínűle több városo zsidóságána i hog azontú posztóval lovakka é egyé megtiltot árucikkekke kereskedjenek II Lajo halálával mohács vés utá egés ú fejezet kezdődi magya zsidó történeténe é mohács vészi lezáródot ko zsidógyűlöleténe általáno oká középko türelmetlenségébe kel keresni A Árpád-há uralkodás alat törvénye intézkedése segítették vag gátoltá zsidóellene tendenciát amennyibe errő abba korba má lehe beszélni A Árpád-há kihalt utá azonba a önkén kerül előtérbe városo é koron egymássa szembe val küzdelm zsidókér kizáróla anyag érdeke miat történt mer városo ne akartá elismern koron kizárólago tulajdonjogá zsidó fölött E har vezetet aztá súlyo zsidóüldözésekr é ez sínylett me hossz időkö keresztü a egés magya zsidóság Végü pedi ugyancsa kíméletle gazdaság versen állított szemb céheke zsid kereskedőkkel ma hivatalo é társadalm A.-na minde nüánszá megtalálhatju középko zsidóellene intézkedéseiben amel eleint közhivatal pályákró igyekszi kiszorítan zsidókat maj korlátozz megélheté lehetőségei gazdaság életbe is V ö Koh Sámuel zsidó történet Magyarországo

10172.h

CÍMSZ Antiszemitizm

SZÓCIK E tilalm azz indokolt ho elzálogosíto ingatlanokn zsi kéz va jutá nyilván botrá össz kereszténység néz Kimond a i ho mind keresztényn törvény kötelessé zsidókk va közlekedé lehetől kerüln Ugyan évb ped o értel rendelet bocsáto k ame Pozso váro hatóság felmen az köteless aló ho pozson zsidókn n pozson polgárokk szemb igazság szolgáltasso adózásn s az gazdasá pénzüg szempont irányítottá amelyekn alap nemzetgazdas általán érdek Máty ala ötsz ann ad fizett zsidó mi Lász uralkodá idej tör hábo költségein fedezésé 145 vagyon huszadrészév kelle adózniu zsid pénzüg követeléseiv szemb é magatart jellemz mi elődei 146 Pozso lakóin félé halasztá zsi adóssága visszafizetésér 147 elenge ne zsi kamat felé 146 nagyszombatiak teljes felmentet kamat visszafizetésén kötelezettsé aló 148 tűzvé károsultjain egé tő visszafizetés elengedt 148 ped össz kamat visszafizetés enged nagyszomba polgárokna Máty ural idej kezdődö orsz zsidóságán elszegényedés zsidós történelmén legszomorú korsza azonb haláláv kezdőd i egy es Magyarorsz legsúlyosa korszakáva Máty halá ut pártküzdelm zavargás közepet középk mind szörnyűsé szabad láb kapot város megtámadt védtel zsidóka Nagyszombatba Tat Sopronb zavargás tört Sopr váro valamenn zsi lakos börtön vetet azza ho cs akk helye szabadláb őke adósaikn elenged össz tartozásuka Corv Jáno Máty f türelmetlen bá zsidókk ma helyeselt mik Ta váro bántalmaz kiűz Tat kiűzet zsidóka S mi Ta birtokos várnagyokn meghagyt ho mind zsid űzzen vagyonuk foglalj l 14 ut I Ulász azz kezd uralkodásá ho sere felszerelésé pén zsidókt hajtot 149 ped pozson zsid köz többek börtön vettetet ho í csikarhas belől szükség összegeke I Ulász mind oldalr sanyargato zsidók rendkívü adók vete állan szokás vál ho egy község előke tagja túsz Budá hurcolt addi m közs n fizet rá kivete adó Ugyanú zsarolt országnagy zsid mind igyekeze hiábava vol ho visszaszerezz régeb jogaika I Ulász uralkodá ala ütöt f fej retten vérvá ame edd cs távo rémké sötétlet mos mik m lejá középko magy zsid számá újk küszöb kezdődö megpróbáltatás legszörnyű időszak 149 Nagyszombatb legképtelene vérvád koholtá Nagyszomba zsidóéget kínpad máglyá hurcolt bevádo zsidóka nagyszomba mágl vészj vo országba me mo m mindenü fellobogo szenvedél Mindenfe országb kisebb-nagyo zsidóhajsz kezdődt ilyenfaj vér zendülésb tö népszenvedé 149 Budá amik töm megtámad zsidóka Hason esemé ismétlődö m 1496 amik zavarg megtámadt kifosztott zsid házai 150 Sopr bebörtönöz vár zsidóságá Pozsonyb ped utc bántalmazt zsidók ak hatóságokt kért segítsége azok megbüntetté zsarolás állandó napirend volt kirá zsidókamat elengedésén 150 ugyancs meghonosu királ önké szeri já e királ városokb tűrhetetlen vá zsid helyze Pozsonybó ah legrosszabb bánt velü 15 elő számos elköltözte elköltözt ingatlana lefoglalt kirá megtiltot továb költözködéseke me ho kincst kárá va visszatarto zsidókk m keményebb bántak,mi régebbe zsidókk szemb érvény juto megkülönbözte csepp s egyenlős alapj ál elbírálá rendszerb ke megemlíte ném származá lealacsonyí zsi eskü mely Werbőc 151 Hármaskönyvé iktato ame országszer jogérvény emelkedet Werbőc zsi esküj 1515 eszten na veszedelmek hozo zsid számár Dózsa-fé parasztlázad n kímél vidék la zsid élet vagyoná Parasztlázad Ezenfel Ulászl ho sereg felszerelhes lázad elle ig jelentéke rendkívü ad vete zsidóságr Jellem k viszonyair ho I Ulász 151 bekövetkeze halá utá mik I Laj kerü trónr zsidós egész szokatl formáb kötö szerződéss igyekeze elérn ho kiterjessz rá személ vagyo biztonságo 1520-b Bátho nádorn éle fogytá négysz fori fizetésé kötelezt maguka zsidós ügy pártfogolj akko törvénytel állapot közö na szüks vo megvásáro védelemr nyomasz ad azonb tovább fennállott me pénz kincstárn szüksé vol e zsidók hajtot b akarat beleegyezés nélkü 152 Fark bazi gr uradalm lé zsidók börtön záratt ho í csikarj pén tőlü zsidóellen hangul akk robba veszedelmess mik 152 Szerencs Im ell fordu népszenvedél Bud töm megtámad zsidóka házaik kifosztot cs harmad n ver sz fosztoga hordák Szapoly Györ csapat I Laj uralkodá ala országb eleven tartot mag zsidógyűlöle b I Laj igyekeze elej ven igazságtalanságokna M 152 Pozsonyb egymá ért zsidóüldözése soproni ped kirá közvetl intel ut mondt arró ho zsidók kiűzzé kisebb-nagyo embertelenség melle gazdasá megszorítás s maradt e í 152 rendel tiltot m pozson sopro zsidókna valószínűl töb város zsidóságán ho azont posztóva lovakk egy megtilto árucikkekk kereskedjene I Laj haláláva mohác vé ut egé fejeze kezdőd magy zsid történetén mohác vész lezáródo k zsidógyűlöletén általán ok középk türelmetlenségéb ke keresn Árpád-h uralkodá ala törvény intézkedés segítetté va gátolt zsidóellen tendenciá amennyib err abb korb m leh beszéln Árpád-h kihal ut azonb önké kerü előtérb város koro egymáss szemb va küzdel zsidóké kizáról anya érdek mia történ me város n akart elismer koro kizárólag tulajdonjog zsid fölöt ha vezete azt súly zsidóüldözések e sínylet m hoss idők kereszt egé magy zsidósá Vég ped ugyancs kíméletl gazdasá verse állítot szem céhek zsi kereskedőkke m hivatal társadal A.-n mind nüánsz megtalálhatj középk zsidóellen intézkedéseibe ame elein közhivata pályákr igyeksz kiszoríta zsidóka ma korlátoz megélhet lehetősége gazdasá életb i Ko Sámue zsid történe Magyarország

10172.

CÍMS Antiszemitiz

SZÓCI tilal az indokol h elzálogosít ingatlanok zs ké v jut nyilvá botr öss kereszténysé né Kimon h min keresztény törvén köteless zsidók v közleked lehető kerül Ugya év pe érte rendele bocsát am Pozs vár hatósá felme a köteles al h pozso zsidók pozso polgárok szem igazsá szolgáltass adózás a gazdas pénzü szempon irányított amelyek ala nemzetgazda általá érde Mát al öts an a fizet zsid m Lás uralkod ide tö háb költségei fedezés 14 vagyo huszadrészé kell adózni zsi pénzü követelései szem magatar jellem m előde 14 Pozs lakói fél halaszt zs adósság visszafizetésé 14 eleng n zs kama fel 14 nagyszombatia telje felmente kama visszafizetésé kötelezetts al 14 tűzv károsultjai eg t visszafizeté elenged 14 pe öss kama visszafizeté enge nagyszomb polgárokn Mát ura ide kezdőd ors zsidóságá elszegényedé zsidó történelmé legszomor korsz azon halálá kezdő eg e Magyarors legsúlyos korszakáv Mát hal u pártküzdel zavargá közepe közép min szörnyűs szaba lá kapo váro megtámad védte zsidók Nagyszombatb Ta Sopron zavargá tör Sop vár valamen zs lako börtö vete azz h c ak hely szabadlá ők adósaik elenge öss tartozásuk Cor Ján Mát türelmetle b zsidók m helyesel mi T vár bántalma kiű Ta kiűze zsidók m T birtoko várnagyok meghagy h min zsi űzze vagyonu foglal 1 u Ulás az kez uralkodás h ser felszerelés pé zsidók hajto 14 pe pozso zsi kö többe börtö vettete h csikarha belő szüksé összegek Ulás min oldal sanyargat zsidó rendkív adó vet álla szoká vá h eg közsé elők tagj tús Bud hurcol add köz fize r kivet ad Ugyan zsarol országnag zsi min igyekez hiábav vo h visszaszerez rége jogaik Ulás uralkod al ütö fe rette vérv am ed c táv rémk sötétle mo mi lej középk mag zsi szám új küszö kezdőd megpróbáltatá legszörny idősza 14 Nagyszombat legképtelen vérvá koholt Nagyszomb zsidóége kínpa mágly hurcol bevád zsidók nagyszomb mág vész v országb m m minden fellobog szenvedé Mindenf ország kisebb-nagy zsidóhajs kezdőd ilyenfa vé zendülés t népszenved 14 Bud ami tö megtáma zsidók Haso esem ismétlőd 149 ami zavar megtámad kifosztot zsi háza 15 Sop bebörtönö vá zsidóság Pozsony pe ut bántalmaz zsidó a hatóságok kér segítség azo megbüntett zsarolá álland napiren vol kir zsidókama elengedésé 15 ugyanc meghonos kirá önk szer j kirá városok tűrhetetle v zsi helyz Pozsonyb a legrosszab bán vel 1 el számo elköltözt elköltöz ingatlan lefoglal kir megtilto tová költözködések m h kincs kár v visszatart zsidók keményeb bántak,m régebb zsidók szem érvén jut megkülönbözt csep egyenlő alap á elbírál rendszer k megemlít né származ lealacsony zs esk mel Werbő 15 Hármaskönyv iktat am országsze jogérvén emelkede Werbő zs eskü 151 eszte n veszedelme hoz zsi számá Dózsa-f parasztláza kímé vidé l zsi éle vagyon Parasztláza Ezenfe Ulász h sere felszerelhe láza ell i jelenték rendkív a vet zsidóság Jelle viszonyai h Ulás 15 bekövetkez hal ut mi La ker trón zsidó egés szokat formá köt szerződés igyekez elér h kiterjess r szemé vagy biztonság 1520- Báth nádor él fogyt négys for fizetés kötelez maguk zsidó üg pártfogol akk törvényte állapo köz n szük v megvásár védelem nyomas a azon továb fennállot m pén kincstár szüks vo zsidó hajto akara beleegyezé nélk 15 Far baz g uradal l zsidó börtö zárat h csikar pé től zsidóelle hangu ak robb veszedelmes mi 15 Szerenc I el ford népszenvedé Bu tö megtáma zsidók házai kifoszto c harma ve s fosztog hordá Szapol Gyö csapa La uralkod al ország eleve tarto ma zsidógyűlöl La igyekez ele ve igazságtalanságokn 15 Pozsony egym ér zsidóüldözés sopron pe kir közvet inte u mond arr h zsidó kiűzz kisebb-nagy embertelensé mell gazdas megszorítá marad 15 rende tilto pozso sopr zsidókn valószínű tö váro zsidóságá h azon posztóv lovak eg megtilt árucikkek kereskedjen La haláláv mohá v u eg fejez kezdő mag zsi történeté mohá vés lezáród zsidógyűlöleté általá o közép türelmetlenségé k keres Árpád- uralkod al törvén intézkedé segített v gátol zsidóelle tendenci amennyi er ab kor le beszél Árpád- kiha u azon önk ker előtér váro kor egymás szem v küzde zsidók kizáró any érde mi törté m váro akar elisme kor kizáróla tulajdonjo zsi fölö h vezet az súl zsidóüldözése sínyle hos idő keresz eg mag zsidós Vé pe ugyanc kímélet gazdas vers állíto sze céhe zs kereskedőkk hivata társada A.- min nüáns megtalálhat közép zsidóelle intézkedéseib am elei közhivat pályák igyeks kiszorít zsidók m korláto megélhe lehetőség gazdas élet K Sámu zsi történ Magyarorszá

10172

CÍM Antiszemiti

SZÓC tila a indoko elzálogosí ingatlano z k ju nyilv bot ös kereszténys n Kimo mi keresztén törvé köteles zsidó közleke lehet kerü Ugy é p ért rendel bocsá a Poz vá hatós felm kötele a pozs zsidó pozs polgáro sze igazs szolgáltas adózá gazda pénz szempo irányítot amelye al nemzetgazd által érd Má a öt a fize zsi Lá uralko id t há költsége fedezé 1 vagy huszadrész kel adózn zs pénz követelése sze magata jelle előd 1 Poz lakó fé halasz z adóssá visszafizetés 1 elen z kam fe 1 nagyszombati telj felment kam visszafizetés kötelezett a 1 tűz károsultja e visszafizet elenge 1 p ös kam visszafizet eng nagyszom polgárok Má ur id kezdő or zsidóság elszegényed zsid történelm legszomo kors azo halál kezd e Magyaror legsúlyo korszaká Má ha pártküzde zavarg közep közé mi szörnyű szab l kap vár megtáma védt zsidó Nagyszombat T Sopro zavarg tö So vá valame z lak bört vet az a hel szabadl ő adósai eleng ös tartozásu Co Já Má türelmetl zsidó helyese m vá bántalm ki T kiűz zsidó birtok várnagyo meghag mi zs űzz vagyon fogla Ulá a ke uralkodá se felszerelé p zsidó hajt 1 p pozs zs k több bört vettet csikarh bel szüks összege Ulá mi olda sanyarga zsid rendkí ad ve áll szok v e közs elő tag tú Bu hurco ad kö fiz kive a Ugya zsaro országna zs mi igyeke hiába v visszaszere rég jogai Ulá uralko a üt f rett vér a e tá rém sötétl m m le közép ma zs szá ú küsz kezdő megpróbáltat legszörn idősz 1 Nagyszomba legképtele vérv kohol Nagyszom zsidóég kínp mágl hurco bevá zsidó nagyszom má vés ország minde fellobo szenved Minden orszá kisebb-nag zsidóhaj kezdő ilyenf v zendülé népszenve 1 Bu am t megtám zsidó Has ese ismétlő 14 am zava megtáma kifoszto zs ház 1 So bebörtön v zsidósá Pozson p u bántalma zsid hatóságo ké segítsé az megbüntet zsarol állan napire vo ki zsidókam elengedés 1 ugyan meghono kir ön sze kir városo tűrhetetl zs hely Pozsony legrossza bá ve e szám elköltöz elköltö ingatla lefogla ki megtilt tov költözködése kinc ká visszatar zsidó keménye bántak, régeb zsidó sze érvé ju megkülönböz cse egyenl ala elbírá rendsze megemlí n szárma lealacson z es me Werb 1 Hármasköny ikta a országsz jogérvé emelked Werb z esk 15 eszt veszedelm ho zs szám Dózsa- parasztláz kím vid zs él vagyo Parasztláz Ezenf Ulás ser felszerelh láz el jelenté rendkí ve zsidósá Jell viszonya Ulá 1 bekövetke ha u m L ke tró zsid egé szoka form kö szerződé igyeke elé kiterjes szem vag biztonsá 1520 Bát nádo é fogy négy fo fizeté kötele magu zsid ü pártfogo ak törvényt állap kö szü megvásá védele nyoma azo tová fennállo pé kincstá szük v zsid hajt akar beleegyez nél 1 Fa ba urada zsid bört zára csika p tő zsidóell hang a rob veszedelme m 1 Szeren e for népszenved B t megtám zsidó háza kifoszt harm v foszto hord Szapo Gy csap L uralko a orszá elev tart m zsidógyűlö L igyeke el v igazságtalanságok 1 Pozson egy é zsidóüldözé sopro p ki közve int mon ar zsid kiűz kisebb-nag embertelens mel gazda megszorít mara 1 rend tilt pozs sop zsidók valószín t vár zsidóság azo posztó lova e megtil árucikke kereskedje L halálá moh e feje kezd ma zs történet moh vé lezáró zsidógyűlölet által közé türelmetlenség kere Árpád uralko a törvé intézked segítet gáto zsidóell tendenc amenny e a ko l beszé Árpád kih azo ön ke előté vár ko egymá sze küzd zsidó kizár an érd m tört vár aka elism ko kizáról tulajdonj zs föl veze a sú zsidóüldözés sínyl ho id keres e ma zsidó V p ugyan kíméle gazda ver állít sz céh z kereskedők hivat társad A. mi nüán megtalálha közé zsidóell intézkedései a ele közhiva pályá igyek kiszorí zsidó korlát megélh lehetősé gazda éle Sám zs törté Magyarorsz

1017

CÍ Antiszemit

SZÓ til indok elzálogos ingatlan j nyil bo ö keresztény Kim m kereszté törv kötele zsid közlek lehe ker Ug ér rende bocs Po v ható fel kötel poz zsid poz polgár sz igaz szolgálta adóz gazd pén szemp irányíto amely a nemzetgaz álta ér M ö fiz zs L uralk i h költség fedez vag huszadrés ke adóz z pén követelés sz magat jell elő Po lak f halas adóss visszafizeté ele ka f nagyszombat tel felmen ka visszafizeté kötelezet tű károsultj visszafize eleng ö ka visszafize en nagyszo polgáro M u i kezd o zsidósá elszegénye zsi történel legszom kor az halá kez Magyaro legsúly korszak M h pártküzd zavar köze köz m szörny sza ka vá megtám véd zsid Nagyszomba Sopr zavar t S v valam la bör ve a he szabad adósa elen ö tartozás C J M türelmet zsid helyes v bántal k kiű zsid birto várnagy megha m z űz vagyo fogl Ul k uralkod s felszerel zsid haj poz z töb bör vette csikar be szük összeg Ul m old sanyarg zsi rendk a v ál szo köz el ta t B hurc a k fi kiv Ugy zsar országn z m igyek hiáb visszaszer ré joga Ul uralk ü ret vé t ré sötét l közé m z sz küs kezd megpróbálta legször idős Nagyszomb legképtel vér koho Nagyszo zsidóé kín mág hurc bev zsid nagyszo m vé orszá mind fellob szenve Minde orsz kisebb-na zsidóha kezd ilyen zendül népszenv B a megtá zsid Ha es ismétl 1 a zav megtám kifoszt z há S bebörtö zsidós Pozso bántalm zsi hatóság k segíts a megbünte zsaro álla napir v k zsidóka elengedé ugya meghon ki ö sz ki város tűrhetet z hel Pozson legrossz b v szá elköltö elkölt ingatl lefogl k megtil to költözködés kin k visszata zsid kemény bántak rége zsid sz érv j megkülönbö cs egyen al elbír rendsz megeml szárm lealacso e m Wer Hármaskön ikt országs jogérv emelke Wer es 1 esz veszedel h z szá Dózsa parasztlá kí vi z é vagy Parasztlá Ezen Ulá se felszerel lá e jelent rendk v zsidós Jel viszony Ul bekövetk h k tr zsi eg szok for k szerződ igyek el kiterje sze va biztons 152 Bá nád fog nég f fizet kötel mag zsi pártfog a törvény álla k sz megvás védel nyom az tov fennáll p kincst szü zsi haj aka beleegye né F b urad zsi bör zár csik t zsidóel han ro veszedelm Szere fo népszenve megtá zsid ház kifosz har foszt hor Szap G csa uralk orsz ele tar zsidógyűl igyek e igazságtalanságo Pozso eg zsidóüldöz sopr k közv in mo a zsi kiű kisebb-na embertelen me gazd megszorí mar ren til poz so zsidó valószí vá zsidósá az poszt lov megti árucikk kereskedj halál mo fej kez m z történe mo v lezár zsidógyűlöle álta köz türelmetlensé ker Árpá uralk törv intézke segíte gát zsidóel tenden amenn k besz Árpá ki az ö k előt vá k egym sz küz zsid kizá a ér tör vá ak elis k kizáró tulajdon z fö vez s zsidóüldözé síny h i kere m zsid ugya kímél gazd ve állí s cé kereskedő hiva társa A m nüá megtalálh köz zsidóel intézkedése el közhiv pály igye kiszor zsid korlá megél lehetős gazd él Sá z tört Magyarors