Magyar Zsidó Lexikon: Antiszemitizmus

10173.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: (3. A polgárosulás korszakáig). 1526 aug. 29. volt a mohácsi gyásznap és az ezután keletkezett zavaros idők nem kímélték meg a zsidókat sem. Sopron az udvarnál azt a tanácsot kapta, hogy űzze ki a zsidókat és pénzüket, ezüstjüket tartsa vissza. A város erre kizavarta a zsidókat, ezután a polgárok behatoltak házaikba, az adósok lajstromát és a zálogokat elhordták és jószágaikat elhajtották. Mária királynő megengedte, hogy a város a zsidók házait eladja, de azok értékét egy éven belül juttassa el a zsidókhoz. A súlyos gazdasági bajok és a nagy veszteségek miatt forrongó tömeghangulat jó levezetőjének ígérkezett a zsidóellenes akció; a zsidókat tették felelőssé a nagy és végzetes hibákért és csak a történelem igazolta, hogy nem a zsidóknak kellett volna fülelni a közhivatalok lezüllesztéséért, a kincstári jövedelmek sikkasztásáért és a hadiszolgálat mulasztásaiért. A törökökkel való cimborálás is vádként súlyosodott a zsidóságra, pedig a törökök Pécsett lemészárolták a zsidókat és a török előrenyomulás pusztító útjából a zsidók is elmenekültek a főurakkal és a polgárokkal együtt. Október 9-én Mária királyné elrendelte, hogy Pozsony ne engedje vissza többé az elmenekült, hűtlen zsidókat, akik veszedelemben cserben hagyták a várost. E zsidóellenes megnyilatkozás mögött a királyválasztás titkos propagandája húzódott meg, mert Ferdinánd hívei azzal akarták megnyerni a maguk számára a közhangulatot, hogy megszabadították a városi polgárságot gazdasági életük számottevő konkurenciájától, a zsidóságtól és olcsón juttatták őket a zsidók visszamaradt ingó és ingatlan vagyonához. Ferdinánd nem szentesítette a kiűzetési törvényt, de helyette Mária királyné adott engedélyt Pozsonynak és Nagyszombatnak a zsidók kiűzésére. Nov. 9. vonult ki a zsidóság Pozsonyból. Zsinagógájukból szárazmalom lett, majd később beépítették Orsolya-kolostorba. Két hónappal az országos katasztrófa után, 1526 nov. 9. a székesfehérvári országgyűlés törvényileg elrendelte a zsidók kiűzetését az országból. (l. Kiűzetés). Az országgyűlés határozatát azonban János király nem erősítette meg. A megfertőzött közhangulat rettenetes következménye volt a bazini vérvád (l. o.) 1529., amikor a bazini gróf máglyahalálra juttatta az ottani zsidókat. A közbiztonság az országban a leggyatrább volt, az országutakat minden rangú és rendű portyázó fosztogatók veszélyeztették, akiktől rengeteget szenvedtek az utazó zsidók. A bécsi gazdaságpolitika igen mostohán bánt a magyarországi kereskedelemmel, ami természetesen a zsidókat sújtotta legelsősorban, úgy hogy ezek szívesebben költöztek át a török hódoltsági területekre, ahol nagyobb volt a személyi és vagyonbiztonság és védelemre talált a kereskedelem. I. Ferdinánd nem vette tekintetbe ezeket a körülményeket és azt hitte, hogy az ország megszilárdítását a zsidók szorongattatása segíti elő. A budai zsidók házait, épp úgy, mint János király, ő is elajándékozta híveinek. 1534 szept. 10. pedig a zsidókat örökre kizárta Sopronból annak ellenére, hogy még 1529 máj. 28. ő maga rendelte el és tétette közhírré örökös tartományaiban, hogy a zsidók régi privilégiumai épségben maradjanak és bántódásuk ne essék. 1536-ban vérvádat koholtak a Pozsonyban lakó zsidók ellen, de csak 1539. mutatkozott ennek veszedelme, amelynek következtében többeket máglyára vetettek. Ugyanez év februárjában pedig Nagyszombatból űzte ki Ferdinánd a zsidókat, de ennek fejében a város kárpótlást tartozott fizetni a kincstárnak. 1586 szept. 2. is végzetes eseményeket hozott a budai zsidóságra. Mikor a császári csapatok visszafoglalták Budát a törököktől, Károly herceg engedélyt adott a rablásra. A zsidók gyanútlanul templomukban imádkoztak, itt törték rájuk az ajtót és felkoncolták őket. A 6000 fogoly között, akik a katonák kezére jutottak, rengeteg zsidó férfi, nő és gyermek volt. Ezeket is potom áron adták el. Az egész város a zsidók házaival együtt a tűz martaléka lett. Schulhof Izsák, aki az ostromot a várban átélte, egy héber munkában számol be ez eseményekről. (V. ö. Kaufmnnn D., «Die Erstürmung Ofens»; Kohn S., «Héber kútfők»). Rendeletet adott ki, 1551., hogy minden zsidó sárga gyűrűs foltot tartozik viselni a ruháján. Ez a kényszer jelentős visszaesést mutatott a zsidók jogállapotában, mert már 1520. országszerte nem viselték ezeket a megkülönböztető jeleket; kötelező viseletük alól II. Lajos felmentette őket. I. Ferdinánd utódja Rudolf már súlyos adóterheket rótt a zsidókra, 1578. kétszeres házadót vetett ki rájuk és mivel nem katonáskodhattak. 1596. elrendelte a katonaadó fizetését. II. és III. Ferdinánd rendeletei a harmincadok és vámok bérleteitől igyekeztek megfosztani a zsidókat, III. Ferdinánd e törekvésében odáig ment, hogy intézkedésének indokolásaképpen 1647. a teljes jognélküliség bélyegét nyomta a zsidóságra. Kimondta, hogy «az ország jogainak nem részesei». (l. Jogfosztottság.) 1659-ben I. Lipót, de még 1715. III. Károly is a zsidók gazdasági letörését tartotta szem előtt. I. Lipót pedig, aki a teljes jognélküliség korszakát hozta a zsidóságra, oly módon siettette a zsidók eltávolítását a vámoktól, hogy kimondta: «amíg a zsidókat minden vámoktól el nem mozdítják, addig az olyan helyen senki sem tartozik vámot fizetni».

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 173. címszó a lexikon => 40. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10173.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: 3. A polgárosulás korszakáig . 1526 aug. 29. volt a mohácsi gyásznap és az ezután keletkezett zavaros idők nem kímélték meg a zsidókat sem. Sopron az udvarnál azt a tanácsot kapta, hogy űzze ki a zsidókat és pénzüket, ezüstjüket tartsa vissza. A város erre kizavarta a zsidókat, ezután a polgárok behatoltak házaikba, az adósok lajstromát és a zálogokat elhordták és jószágaikat elhajtották. Mária királynő megengedte, hogy a város a zsidók házait eladja, de azok értékét egy éven belül juttassa el a zsidókhoz. A súlyos gazdasági bajok és a nagy veszteségek miatt forrongó tömeghangulat jó levezetőjének ígérkezett a zsidóellenes akció; a zsidókat tették felelőssé a nagy és végzetes hibákért és csak a történelem igazolta, hogy nem a zsidóknak kellett volna fülelni a közhivatalok lezüllesztéséért, a kincstári jövedelmek sikkasztásáért és a hadiszolgálat mulasztásaiért. A törökökkel való cimborálás is vádként súlyosodott a zsidóságra, pedig a törökök Pécsett lemészárolták a zsidókat és a török előrenyomulás pusztító útjából a zsidók is elmenekültek a főurakkal és a polgárokkal együtt. Október 9-én Mária királyné elrendelte, hogy Pozsony ne engedje vissza többé az elmenekült, hűtlen zsidókat, akik veszedelemben cserben hagyták a várost. E zsidóellenes megnyilatkozás mögött a királyválasztás titkos propagandája húzódott meg, mert Ferdinánd hívei azzal akarták megnyerni a maguk számára a közhangulatot, hogy megszabadították a városi polgárságot gazdasági életük számottevő konkurenciájától, a zsidóságtól és olcsón juttatták őket a zsidók visszamaradt ingó és ingatlan vagyonához. Ferdinánd nem szentesítette a kiűzetési törvényt, de helyette Mária királyné adott engedélyt Pozsonynak és Nagyszombatnak a zsidók kiűzésére. Nov. 9. vonult ki a zsidóság Pozsonyból. Zsinagógájukból szárazmalom lett, majd később beépítették Orsolya-kolostorba. Két hónappal az országos katasztrófa után, 1526 nov. 9. a székesfehérvári országgyűlés törvényileg elrendelte a zsidók kiűzetését az országból. l. Kiűzetés . Az országgyűlés határozatát azonban János király nem erősítette meg. A megfertőzött közhangulat rettenetes következménye volt a bazini vérvád l. o. 1529., amikor a bazini gróf máglyahalálra juttatta az ottani zsidókat. A közbiztonság az országban a leggyatrább volt, az országutakat minden rangú és rendű portyázó fosztogatók veszélyeztették, akiktől rengeteget szenvedtek az utazó zsidók. A bécsi gazdaságpolitika igen mostohán bánt a magyarországi kereskedelemmel, ami természetesen a zsidókat sújtotta legelsősorban, úgy hogy ezek szívesebben költöztek át a török hódoltsági területekre, ahol nagyobb volt a személyi és vagyonbiztonság és védelemre talált a kereskedelem. I. Ferdinánd nem vette tekintetbe ezeket a körülményeket és azt hitte, hogy az ország megszilárdítását a zsidók szorongattatása segíti elő. A budai zsidók házait, épp úgy, mint János király, ő is elajándékozta híveinek. 1534 szept. 10. pedig a zsidókat örökre kizárta Sopronból annak ellenére, hogy még 1529 máj. 28. ő maga rendelte el és tétette közhírré örökös tartományaiban, hogy a zsidók régi privilégiumai épségben maradjanak és bántódásuk ne essék. 1536-ban vérvádat koholtak a Pozsonyban lakó zsidók ellen, de csak 1539. mutatkozott ennek veszedelme, amelynek következtében többeket máglyára vetettek. Ugyanez év februárjában pedig Nagyszombatból űzte ki Ferdinánd a zsidókat, de ennek fejében a város kárpótlást tartozott fizetni a kincstárnak. 1586 szept. 2. is végzetes eseményeket hozott a budai zsidóságra. Mikor a császári csapatok visszafoglalták Budát a törököktől, Károly herceg engedélyt adott a rablásra. A zsidók gyanútlanul templomukban imádkoztak, itt törték rájuk az ajtót és felkoncolták őket. A 6000 fogoly között, akik a katonák kezére jutottak, rengeteg zsidó férfi, nő és gyermek volt. Ezeket is potom áron adták el. Az egész város a zsidók házaival együtt a tűz martaléka lett. Schulhof Izsák, aki az ostromot a várban átélte, egy héber munkában számol be ez eseményekről. V. ö. Kaufmnnn D., Die Erstürmung Ofens ; Kohn S., Héber kútfők . Rendeletet adott ki, 1551., hogy minden zsidó sárga gyűrűs foltot tartozik viselni a ruháján. Ez a kényszer jelentős visszaesést mutatott a zsidók jogállapotában, mert már 1520. országszerte nem viselték ezeket a megkülönböztető jeleket; kötelező viseletük alól II. Lajos felmentette őket. I. Ferdinánd utódja Rudolf már súlyos adóterheket rótt a zsidókra, 1578. kétszeres házadót vetett ki rájuk és mivel nem katonáskodhattak. 1596. elrendelte a katonaadó fizetését. II. és III. Ferdinánd rendeletei a harmincadok és vámok bérleteitől igyekeztek megfosztani a zsidókat, III. Ferdinánd e törekvésében odáig ment, hogy intézkedésének indokolásaképpen 1647. a teljes jognélküliség bélyegét nyomta a zsidóságra. Kimondta, hogy az ország jogainak nem részesei . l. Jogfosztottság. 1659-ben I. Lipót, de még 1715. III. Károly is a zsidók gazdasági letörését tartotta szem előtt. I. Lipót pedig, aki a teljes jognélküliség korszakát hozta a zsidóságra, oly módon siettette a zsidók eltávolítását a vámoktól, hogy kimondta: amíg a zsidókat minden vámoktól el nem mozdítják, addig az olyan helyen senki sem tartozik vámot fizetni .

10173.ht

CÍMSZÓ Antiszemitizmu

SZÓCIKK 3 polgárosulá korszakái 152 aug 29 vol mohács gyászna é a ezutá keletkezet zavaro idő ne kímélté me zsidóka sem Sopro a udvarná az tanácso kapta hog űzz k zsidóka é pénzüket ezüstjüke tarts vissza váro err kizavart zsidókat ezutá polgáro behatolta házaikba a adóso lajstromá é zálogoka elhordtá é jószágaika elhajtották Mári királyn megengedte hog váro zsidó házai eladja d azo értéké eg éve belü juttass e zsidókhoz súlyo gazdaság bajo é nag vesztesége miat forrong tömeghangula j levezetőjéne ígérkezet zsidóellene akció zsidóka tetté felelőss nag é végzete hibákér é csa történele igazolta hog ne zsidókna kellet voln füleln közhivatalo lezüllesztéséért kincstár jövedelme sikkasztásáér é hadiszolgála mulasztásaiért törökökke val cimborálá i vádkén súlyosodot zsidóságra pedi törökö Pécset lemészároltá zsidóka é törö előrenyomulá pusztít útjábó zsidó i elmenekülte főurakka é polgárokka együtt Októbe 9-é Mári királyn elrendelte hog Pozson n engedj vissz több a elmenekült hűtle zsidókat aki veszedelembe cserbe hagytá várost zsidóellene megnyilatkozá mögöt királyválasztá titko propagandáj húzódot meg mer Ferdinán híve azza akartá megnyern magu számár közhangulatot hog megszabadítottá város polgárságo gazdaság életü számottev konkurenciájától zsidóságtó é olcsó juttattá őke zsidó visszamarad ing é ingatla vagyonához Ferdinán ne szentesített kiűzetés törvényt d helyett Mári királyn adot engedély Pozsonyna é Nagyszombatna zsidó kiűzésére Nov 9 vonul k zsidósá Pozsonyból Zsinagógájukbó szárazmalo lett maj későb beépítetté Orsolya-kolostorba Ké hónappa a országo katasztróf után 152 nov 9 székesfehérvár országgyűlé törvényile elrendelt zsidó kiűzetésé a országból l Kiűzeté A országgyűlé határozatá azonba Jáno királ ne erősített meg megfertőzöt közhangula rettenete következmény vol bazin vérvá l o 1529. amiko bazin gró máglyahalálr juttatt a ottan zsidókat közbiztonsá a országba leggyatráb volt a országutaka minde rang é rend portyáz fosztogató veszélyeztették akiktő rengetege szenvedte a utaz zsidók bécs gazdaságpolitik ige mostohá bán magyarország kereskedelemmel am természetese zsidóka sújtott legelsősorban úg hog eze szívesebbe költözte á törö hódoltság területekre aho nagyob vol személy é vagyonbiztonsá é védelemr talál kereskedelem I Ferdinán ne vett tekintetb ezeke körülményeke é az hitte hog a orszá megszilárdításá zsidó szorongattatás segít elő buda zsidó házait ép úgy min Jáno király i elajándékozt híveinek 153 szept 10 pedi zsidóka örökr kizárt Sopronbó anna ellenére hog mé 152 máj 28 mag rendelt e é tétett közhírr örökö tartományaiban hog zsidó rég privilégiuma épségbe maradjana é bántódásu n essék 1536-ba vérváda koholta Pozsonyba lak zsidó ellen d csa 1539 mutatkozot enne veszedelme amelyne következtébe többeke máglyár vetettek Ugyane é februárjába pedi Nagyszombatbó űzt k Ferdinán zsidókat d enne fejébe váro kárpótlás tartozot fizetn kincstárnak 158 szept 2 i végzete eseményeke hozot buda zsidóságra Miko császár csapato visszafoglaltá Budá törököktől Károl herce engedély adot rablásra zsidó gyanútlanu templomukba imádkoztak it törté ráju a ajtó é felkoncoltá őket 600 fogol között aki katoná kezér jutottak rengete zsid férfi n é gyerme volt Ezeke i poto áro adtá el A egés váro zsidó házaiva együt tű martalék lett Schulho Izsák ak a ostromo várba átélte eg hébe munkába számo b e eseményekről V ö Kaufmnn D. Di Erstürmun Ofen Koh S. Hébe kútfő Rendelete adot ki 1551. hog minde zsid sárg gyűrű folto tartozi viseln ruháján E kénysze jelentő visszaesés mutatot zsidó jogállapotában mer má 1520 országszert ne viselté ezeke megkülönböztet jeleket kötelez viseletü aló II Lajo felmentett őket I Ferdinán utódj Rudol má súlyo adóterheke rót zsidókra 1578 kétszere házadó vetet k ráju é mive ne katonáskodhattak 1596 elrendelt katonaad fizetését II é III Ferdinán rendelete harmincado é vámo bérleteitő igyekezte megfosztan zsidókat III Ferdinán törekvésébe odái ment hog intézkedéséne indokolásaképpe 1647 telje jognélkülisé bélyegé nyomt zsidóságra Kimondta hog a orszá jogaina ne részese l Jogfosztottság 1659-be I Lipót d mé 1715 III Károl i zsidó gazdaság letörésé tartott sze előtt I Lipó pedig ak telje jognélkülisé korszaká hozt zsidóságra ol módo siettett zsidó eltávolításá vámoktól hog kimondta amí zsidóka minde vámoktó e ne mozdítják addi a olya helye senk se tartozi vámo fizetn

10173.h

CÍMSZ Antiszemitizm

SZÓCIK polgárosul korszaká 15 au 2 vo mohác gyászn ezut keletkeze zavar id n kímélt m zsidók se Sopr udvarn a tanács kapt ho űz zsidók pénzüke ezüstjük tart vissz vár er kizavar zsidóka ezut polgár behatolt házaikb adós lajstrom zálogok elhordt jószágaik elhajtottá Már király megengedt ho vár zsid háza eladj az érték e év bel juttas zsidókho súly gazdasá baj na veszteség mia forron tömeghangul levezetőjén ígérkeze zsidóellen akci zsidók tett felelős na végzet hibáké cs történel igazolt ho n zsidókn kelle vol fülel közhivatal lezüllesztéséér kincstá jövedelm sikkasztásáé hadiszolgál mulasztásaiér törökökk va cimborál vádké súlyosodo zsidóságr ped török Pécse lemészárolt zsidók tör előrenyomul pusztí útjáb zsid elmenekült főurakk polgárokk együt Októb 9- Már király elrendelt ho Pozso enged viss töb elmenekül hűtl zsidóka ak veszedelemb cserb hagyt város zsidóellen megnyilatkoz mögö királyválaszt titk propagandá húzódo me me Ferdiná hív azz akart megnyer mag számá közhangulato ho megszabadított váro polgárság gazdasá élet számotte konkurenciájátó zsidóságt olcs juttatt ők zsid visszamara in ingatl vagyonáho Ferdiná n szentesítet kiűzeté törvény helyet Már király ado engedél Pozsonyn Nagyszombatn zsid kiűzésér No vonu zsidós Pozsonybó Zsinagógájukb szárazmal let ma késő beépített Orsolya-kolostorb K hónapp ország katasztró utá 15 no székesfehérvá országgyűl törvényil elrendel zsid kiűzetés országbó Kiűzet országgyűl határozat azonb Ján kirá n erősítet me megfertőzö közhangul rettenet következmén vo bazi vérv 1529 amik bazi gr máglyahalál juttat otta zsidóka közbiztons országb leggyatrá vol országutak mind ran ren portyá fosztogat veszélyeztetté akikt rengeteg szenvedt uta zsidó béc gazdaságpoliti ig mostoh bá magyarorszá kereskedelemme a természetes zsidók sújtot legelsősorba ú ho ez szívesebb költözt tör hódoltsá területekr ah nagyo vo személ vagyonbiztons védelem talá kereskedele Ferdiná n vet tekintet ezek körülmények a hitt ho orsz megszilárdítás zsid szorongattatá segí el bud zsid házai é úg mi Ján királ elajándékoz híveine 15 szep 1 ped zsidók örök kizár Sopronb ann ellenér ho m 15 má 2 ma rendel tétet közhír örök tartományaiba ho zsid ré privilégium épségb maradjan bántódás essé 1536-b vérvád koholt Pozsonyb la zsid elle cs 153 mutatkozo enn veszedelm amelyn következtéb többek máglyá vetette Ugyan februárjáb ped Nagyszombatb űz Ferdiná zsidóka enn fejéb vár kárpótlá tartozo fizet kincstárna 15 szep végzet események hozo bud zsidóságr Mik császá csapat visszafoglalt Bud törököktő Káro herc engedél ado rablásr zsid gyanútlan templomukb imádkozta i tört ráj ajt felkoncolt őke 60 fogo közöt ak katon kezé jutotta renget zsi férf gyerm vol Ezek pot ár adt e egé vár zsid házaiv együ t martalé let Schulh Izsá a ostrom várb átélt e héb munkáb szám eseményekrő Kaufmn D D Erstürmu Ofe Ko S Héb kútf Rendelet ado k 1551 ho mind zsi sár gyűr folt tartoz visel ruhájá kénysz jelent visszaesé mutato zsid jogállapotába me m 152 országszer n viselt ezek megkülönbözte jeleke kötele viselet al I Laj felmentet őke Ferdiná utód Rudo m súly adóterhek ró zsidókr 157 kétszer házad vete ráj miv n katonáskodhatta 159 elrendel katonaa fizetésé I II Ferdiná rendelet harmincad vám bérleteit igyekezt megfoszta zsidóka II Ferdiná törekvéséb odá men ho intézkedésén indokolásaképp 164 telj jognélkülis bélyeg nyom zsidóságr Kimondt ho orsz jogain n részes Jogfosztottsá 1659-b Lipó m 171 II Káro zsid gazdasá letörés tartot sz előt Lip pedi a telj jognélkülis korszak hoz zsidóságr o mód siettet zsid eltávolítás vámoktó ho kimondt am zsidók mind vámokt n mozdítjá add oly hely sen s tartoz vám fizet

10173.

CÍMS Antiszemitiz

SZÓCI polgárosu korszak 1 a v mohá gyász ezu keletkez zava i kímél zsidó s Sop udvar tanác kap h ű zsidó pénzük ezüstjü tar viss vá e kizava zsidók ezu polgá behatol házaik adó lajstro zálogo elhord jószágai elhajtott Má királ megenged h vá zsi ház elad a érté é be jutta zsidókh súl gazdas ba n vesztesé mi forro tömeghangu levezetőjé ígérkez zsidóelle akc zsidó tet felelő n végze hibák c történe igazol h zsidók kell vo füle közhivata lezüllesztéséé kincst jövedel sikkasztásá hadiszolgá mulasztásaié törökök v cimborá vádk súlyosod zsidóság pe törö Pécs lemészárol zsidó tö előrenyomu puszt útjá zsi elmenekül főurak polgárok együ Októ 9 Má királ elrendel h Pozs enge vis tö elmenekü hűt zsidók a veszedelem cser hagy váro zsidóelle megnyilatko mög királyválasz tit propagand húzód m m Ferdin hí az akar megnye ma szám közhangulat h megszabadítot vár polgársá gazdas éle számott konkurenciáját zsidóság olc juttat ő zsi visszamar i ingat vagyonáh Ferdin szentesíte kiűzet törvén helye Má királ ad engedé Pozsony Nagyszombat zsi kiűzésé N von zsidó Pozsonyb Zsinagógájuk szárazma le m kés beépítet Orsolya-kolostor hónap orszá katasztr ut 1 n székesfehérv országgyű törvényi elrende zsi kiűzeté országb Kiűze országgyű határoza azon Já kir erősíte m megfertőz közhangu rettene következmé v baz vér 152 ami baz g máglyahalá jutta ott zsidók közbizton ország leggyatr vo országuta min ra re porty fosztoga veszélyeztett akik rengete szenved ut zsid bé gazdaságpolit i mosto b magyarorsz kereskedelemm természete zsidó sújto legelsősorb h e szíveseb költöz tö hódolts területek a nagy v szemé vagyonbizton védele tal kereskedel Ferdin ve tekinte eze körülménye hit h ors megszilárdítá zsi szorongattat seg e bu zsi háza ú m Já kirá elajándéko hívein 1 sze pe zsidó örö kizá Sopron an ellené h 1 m m rende téte közhí örö tartományaib h zsi r privilégiu épség maradja bántódá ess 1536- vérvá kohol Pozsony l zsi ell c 15 mutatkoz en veszedel amely következté többe mágly vetett Ugya februárjá pe Nagyszombat ű Ferdin zsidók en fejé vá kárpótl tartoz fize kincstárn 1 sze végze eseménye hoz bu zsidóság Mi csász csapa visszafoglal Bu törökökt Kár her engedé ad rablás zsi gyanútla templomuk imádkozt tör rá aj felkoncol ők 6 fog közö a kato kez jutott renge zs fér gyer vo Eze po á ad eg vá zsi házai egy martal le Schul Izs ostro vár átél hé munká szá eseményekr Kaufm Erstürm Of K Hé kút Rendele ad 155 h min zs sá gyű fol tarto vise ruháj kénys jelen visszaes mutat zsi jogállapotáb m 15 országsze visel eze megkülönbözt jelek kötel visele a La felmente ők Ferdin utó Rud súl adóterhe r zsidók 15 kétsze háza vet rá mi katonáskodhatt 15 elrende katona fizetés I Ferdin rendele harminca vá bérletei igyekez megfoszt zsidók I Ferdin törekvésé od me h intézkedésé indokolásakép 16 tel jognélküli bélye nyo zsidóság Kimond h ors jogai része Jogfosztotts 1659- Lip 17 I Kár zsi gazdas letöré tarto s elő Li ped tel jognélküli korsza ho zsidóság mó siette zsi eltávolítá vámokt h kimond a zsidó min vámok mozdítj ad ol hel se tarto vá fize

10173

CÍM Antiszemiti

SZÓC polgáros korsza moh gyás ez keletke zav kímé zsid So udva taná ka zsid pénzü ezüstj ta vis v kizav zsidó ez polg behato házai ad lajstr zálog elhor jószága elhajtot M kirá megenge v zs há ela ért b jutt zsidók sú gazda b vesztes m forr tömeghang levezetőj ígérke zsidóell ak zsid te felel végz hibá történ igazo zsidó kel v fül közhivat lezüllesztésé kincs jövede sikkasztás hadiszolg mulasztásai törökö cimbor vád súlyoso zsidósá p tör Péc lemészáro zsid t előrenyom pusz útj zs elmenekü főura polgáro egy Okt M kirá elrende Poz eng vi t elmenek hű zsidó veszedele cse hag vár zsidóell megnyilatk mö királyválas ti propagan húzó Ferdi h a aka megny m szá közhangula megszabadíto vá polgárs gazda él számot konkurenciájá zsidósá ol jutta zs visszama inga vagyoná Ferdi szentesít kiűze törvé hely M kirá a enged Pozson Nagyszomba zs kiűzés vo zsid Pozsony Zsinagógáju szárazm l ké beépíte Orsolya-kolosto hóna orsz kataszt u székesfehér országgy törvény elrend zs kiűzet ország Kiűz országgy határoz azo J ki erősít megfertő közhang retten következm ba vé 15 am ba máglyahal jutt ot zsidó közbizto orszá leggyat v országut mi r r port fosztog veszélyeztet aki renget szenve u zsi b gazdaságpoli most magyarors kereskedelem természet zsid sújt legelsősor szívese költö t hódolt területe nag szem vagyonbizto védel ta kereskede Ferdi v tekint ez körülmény hi or megszilárdít zs szorongatta se b zs ház J kir elajándék hívei sz p zsid ör kiz Sopro a ellen rend tét közh ör tartományai zs privilégi épsé maradj bántód es 1536 vérv koho Pozson zs el 1 mutatko e veszede amel következt több mágl vetet Ugy februárj p Nagyszomba Ferdi zsidó e fej v kárpót tarto fiz kincstár sz végz esemény ho b zsidósá M csás csap visszafogla B törökök Ká he enged a rablá zs gyanútl templomu imádkoz tö r a felkonco ő fo köz kat ke jutot reng z fé gye v Ez p a e v zs háza eg marta l Schu Iz ostr vá áté h munk sz események Kauf Erstür O H kú Rendel a 15 mi z s gy fo tart vis ruhá kény jele visszae muta zs jogállapotá 1 országsz vise ez megkülönböz jele köte visel L felment ő Ferdi ut Ru sú adóterh zsidó 1 kétsz ház ve r m katonáskodhat 1 elrend katon fizeté Ferdi rendel harminc v bérlete igyeke megfosz zsidó Ferdi törekvés o m intézkedés indokolásaké 1 te jognélkül bély ny zsidósá Kimon or joga rész Jogfosztott 1659 Li 1 Ká zs gazda letör tart el L pe te jognélkül korsz h zsidósá m siett zs eltávolít vámok kimon zsid mi vámo mozdít a o he s tart v fiz

1017

CÍ Antiszemit

SZÓ polgáro korsz mo gyá e keletk za kím zsi S udv tan k zsi pénz ezüst t vi kiza zsid e pol behat háza a lajst zálo elho jószág elhajto kir megeng z h el ér jut zsidó s gazd veszte for tömeghan levezető ígérk zsidóel a zsi t fele vég hib törté igaz zsid ke fü közhiva lezüllesztés kinc jöved sikkasztá hadiszol mulasztása török cimbo vá súlyos zsidós tö Pé lemészár zsi előrenyo pus út z elmenek főur polgár eg Ok kir elrend Po en v elmene h zsid veszedel cs ha vá zsidóel megnyilat m királyvála t propaga húz Ferd ak megn sz közhangul megszabadít v polgár gazd é számo konkurenciáj zsidós o jutt z visszam ing vagyon Ferd szentesí kiűz törv hel kir enge Pozso Nagyszomb z kiűzé v zsi Pozson Zsinagógáj száraz k beépít Orsolya-kolost hón ors katasz székesfehé országg törvén elren z kiűze orszá Kiű országg határo az k erősí megfert közhan rette következ b v 1 a b máglyaha jut o zsid közbizt orsz leggya országu m por foszto veszélyezte ak renge szenv zs gazdaságpol mos magyaror kereskedele természe zsi súj legelsőso szíves költ hódol terület na sze vagyonbizt véde t keresked Ferd tekin e körülmén h o megszilárdí z szorongatt s z há ki elajándé híve s zsi ö ki Sopr elle ren té köz ö tartománya z privilég éps marad bántó e 153 vér koh Pozso z e mutatk veszed ame következ töb mág vete Ug február Nagyszomb Ferd zsid fe kárpó tart fi kincstá s vég esemén h zsidós csá csa visszafogl törökö K h enge rabl z gyanút templom imádko t felkonc f kö ka k juto ren f gy E z ház e mart Sch I ost v át mun s eseménye Kau Erstü k Rende 1 m g f tar vi ruh kén jel vissza mut z jogállapot országs vis e megkülönbö jel köt vise felmen Ferd u R s adóter zsid kéts há v katonáskodha elren kato fizet Ferd rende harmin bérlet igyek megfos zsid Ferd törekvé intézkedé indokolásak t jognélkü bél n zsidós Kimo o jog rés Jogfosztot 165 L K z gazd letö tar e p t jognélkü kors zsidós siet z eltávolí vámo kimo zsi m vám mozdí h tar fi