Magyar Zsidó Lexikon: Antiszemitizmus

10174.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: I. Lipót, aki Kollonics esztergomi érsekkel egyetértve katolicizálni akarta az országot, a zsidókat kiűzte a királyi városokból, a bányavárosok kerületében csak hét mértföldnyi távolságra telepedhettek le, ipart nem űzhettek és csak kiskereskedéssel, pálinkafőzéssel és pénzüzleteikkel foglalkozhattak. Kollonics azt szerette volna elérni, hogy a zsidók megszorítottságuk miatt önként távozzanak az országból, de ez a várakozása hiábavaló volt, mert a zsidók a földesúri birtokokon telepedtek meg. A jognélküliségnek és megtűrtségnek élénk kifejezését adja az az adónem, amit Mária Terézia honosított meg. 1744. türelmi adót (l. o.) vetettek ki a zsidóságra, de fenntartották azért a megszégyenítő zsidó személyi vámot is, mert a pénzügyi politika fő célja az volt, hogy a kincstár kárpótolja magát ama veszteségért, amit a zsidóknak a királyi városokból való eltávolítása okozott, mint a Budáról való kiűzetésük (l. Buda). Adótartozásért pedig ezentúl is tömlöcbe vetették a zsidó család tagjait. A gazdasági életben pedig egy cél irányította a lépéseket: kiszorítani a zsidót a kereskedelmi és ipari versenyből. Kassán 1840-ig nem lakott zsidó, csak Rozgonyból látogatták a vásárokat, de a kassai kereskedők még ezt is sokallták és 1765. a város büntetést szabott ki arra, aki zsidótól vásárol. A céhek berendezettsége, amely a katolicizmus érdekeit szolgálta, már ezzel lehetetlenné tette, hogy oda zsidó bekerüljön, bár meg kell állapítani, hogy nem csupán a zsidók, de a magyarok is megszenvedték azt a német szellemet, amely a céhek tevékenységét áthatotta. Az érdekharc valósággal a magyarság üldözésére vitte a céheket és történelmi tény, hogy Kassán, mikor 1826. egy magyar fűszerüzletet akart nyitni, kérését azzal utasították el, «hogyha mind a hét millió magyar idejönne, úgy hét millió koldus lenne itt». Kassa, Debrecen, Pozsony, Győr és Pest kereskedelmi testületei még a házalás és vásározás lehetőségeitől is igyekeztek megfosztani a különböző nemzetiségeket, akik közé besorozták a zsidókat is. Ezek 1761. Mária Teréziától kérték a kicsinyben való árusítási engedélyek bevonását, a pesti polgári kereskedelmi testület pedig 1796. ismét felségfolyamodványban kérte a házalók kitiltását. A kérvényt vivő küldöttség 1500 pozsonyi mérő zabot akart felajánlani a királynak hadisegély gyanánt, hogy kérésük inkább meghallgatásra találjon, de utóbb úgy látták, hogy az időpont nem alkalmas a kihallgatásra és így a zabajánlatot sem tették meg. II. József alatt jelentékeny javulás állott be a zsidóság helyzetében (l. Egyenjogúsító törekvések.) és ha a teljes polgárjogokat nem is szerezhették meg, sérelmeket nem szenvedtek. Halála előtt a testben és lélekben megtört uralkodó nem tudott ellenállni az ország alkotmányos követeléseinek és a jobbágyság s a toleranciára vonatkozó rendeletein kívül, visszavonta összes intézkedéseit. A városok úgy vélték, hogy feléledtek régi szabadalmaik és 1790. a császár halála után, a II. József védelme alatt letelepült zsidókat kiutasították. A helytartóság védelmébe vette a zsidókat, Pest vissza is vonta határozatát, de a házalás tilalmát továbbra is fenntartotta. Nagyszombatban is sikerült a határozat végrehajtásának időpontját kitolni. A zsidók jogaik biztosítására az országgyűléshez és Lipót császár és királyhoz fordultak, mire az 1790-91. országgyűlés meghozta a De Judaeis című törvényt (l. o.), amely visszaállította a II. József alatt fennállott helyzetet. Ez a törvény egészen 1840-ig szabályozta a zsidók helyzetét. Az elkövetkező évtizedek alatt a zsidók mellett kedvező hangulat bontakozott ki, úgyhogy az 1825-i országgyűlés után már ennek az ellenhatása is mutatkozott. Az 1829. Medárd vásárra egybehívott kereskedőtestületek memorandumban foglalták össze panaszaikat, így a zsidóság rohamos szaporodását és kérik a házalás megszorítását, valamint a birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel az emlékirat benyújtásához szükséges 3000 forintot nem tudták behajtani a testületeken, az egész mozgalom abbamaradt. A zsidók polgárjogainak végleges rendezése még egyre késett, pedig a párisi júniusi forradalom már éreztette itt is a hatását. A zsidók egyen jogosítási ügyét egészen meglepő szempontok gátolták. Az 1840. országgyűlésen az emancipációnak különben őszinte és lelkes hívei is bizonyos óvintézkedéseket sürgettek és pedig a galíciai zsidók beözönlése ellen. Kölcsey Ferenc Szatmár megye elárasztása fölött méltatlankodott, osztotta nézetét Széchenyi István, sőt Dessewffy Aurél is, bár csatlakozott Eötvös emancipációs javaslatához. Azt kívánta azonban, hogy hozzanak bevándorlási törvényt, mert «elárasztja az országot a koldus zsidók sokasága, ami sem a magyarságnak, sem a honi zsidóságnak nem érdeke.» Kossuth, aki ugyan «máramarosi söpredék zsidótömegről» beszélt, melynek «bűneitől úgy sem tudjuk megóvni az országot», a bevándorlott, s hazai zsidók közti különbség kiküszöbölését kívánta. Noha a radikális ellenzék nem akart junktimot, mégis attól tartva, hogy az egész javaslatot elejtik, az alsó tábla belenyugodott az udvar és a főrendek akaratába és megszavazta a korlátozott jogokat tartalmazó törvényjavaslatot (l. Jogkiterjesztés). Erre az 1840:XXIX. t.-c.-re zsugorította össze a már-már elért polgárjogait a zsidóságnak a megátalkodott elfogultság. Mindamellett nem egyedül a Karokon és Rendeken múlt, hogy a zsidók már 1S40. nem kaptát meg a teljes polgárjogot. Ez a XXIX. t.-c. a kereskedőtestületek érdekeit szolgálta, azzal, hogy a teljes polgári egyenjogúság hiányával a zsidók versenyképessége nem juthatott igazi formájához a kereskedelmi életben. A zsidóság polgárosulási korszaka mégis megkezdődött és teljesen kibontakozott az emancipáció (l. o.) idején, ez azonban az A.-nak új és modernebb eszközeit váltotta ki, amelyre a példát most is a nyugat, szolgáltatta, akárcsak a középkorban a zsidóüldözések idején. (V. ö, Venetianer Lajos, «A magyar zsidóság történetei».

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 174. címszó a lexikon => 40. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10174.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: I. Lipót, aki Kollonics esztergomi érsekkel egyetértve katolicizálni akarta az országot, a zsidókat kiűzte a királyi városokból, a bányavárosok kerületében csak hét mértföldnyi távolságra telepedhettek le, ipart nem űzhettek és csak kiskereskedéssel, pálinkafőzéssel és pénzüzleteikkel foglalkozhattak. Kollonics azt szerette volna elérni, hogy a zsidók megszorítottságuk miatt önként távozzanak az országból, de ez a várakozása hiábavaló volt, mert a zsidók a földesúri birtokokon telepedtek meg. A jognélküliségnek és megtűrtségnek élénk kifejezését adja az az adónem, amit Mária Terézia honosított meg. 1744. türelmi adót l. o. vetettek ki a zsidóságra, de fenntartották azért a megszégyenítő zsidó személyi vámot is, mert a pénzügyi politika fő célja az volt, hogy a kincstár kárpótolja magát ama veszteségért, amit a zsidóknak a királyi városokból való eltávolítása okozott, mint a Budáról való kiűzetésük l. Buda . Adótartozásért pedig ezentúl is tömlöcbe vetették a zsidó család tagjait. A gazdasági életben pedig egy cél irányította a lépéseket: kiszorítani a zsidót a kereskedelmi és ipari versenyből. Kassán 1840-ig nem lakott zsidó, csak Rozgonyból látogatták a vásárokat, de a kassai kereskedők még ezt is sokallták és 1765. a város büntetést szabott ki arra, aki zsidótól vásárol. A céhek berendezettsége, amely a katolicizmus érdekeit szolgálta, már ezzel lehetetlenné tette, hogy oda zsidó bekerüljön, bár meg kell állapítani, hogy nem csupán a zsidók, de a magyarok is megszenvedték azt a német szellemet, amely a céhek tevékenységét áthatotta. Az érdekharc valósággal a magyarság üldözésére vitte a céheket és történelmi tény, hogy Kassán, mikor 1826. egy magyar fűszerüzletet akart nyitni, kérését azzal utasították el, hogyha mind a hét millió magyar idejönne, úgy hét millió koldus lenne itt . Kassa, Debrecen, Pozsony, Győr és Pest kereskedelmi testületei még a házalás és vásározás lehetőségeitől is igyekeztek megfosztani a különböző nemzetiségeket, akik közé besorozták a zsidókat is. Ezek 1761. Mária Teréziától kérték a kicsinyben való árusítási engedélyek bevonását, a pesti polgári kereskedelmi testület pedig 1796. ismét felségfolyamodványban kérte a házalók kitiltását. A kérvényt vivő küldöttség 1500 pozsonyi mérő zabot akart felajánlani a királynak hadisegély gyanánt, hogy kérésük inkább meghallgatásra találjon, de utóbb úgy látták, hogy az időpont nem alkalmas a kihallgatásra és így a zabajánlatot sem tették meg. II. József alatt jelentékeny javulás állott be a zsidóság helyzetében l. Egyenjogúsító törekvések. és ha a teljes polgárjogokat nem is szerezhették meg, sérelmeket nem szenvedtek. Halála előtt a testben és lélekben megtört uralkodó nem tudott ellenállni az ország alkotmányos követeléseinek és a jobbágyság s a toleranciára vonatkozó rendeletein kívül, visszavonta összes intézkedéseit. A városok úgy vélték, hogy feléledtek régi szabadalmaik és 1790. a császár halála után, a II. József védelme alatt letelepült zsidókat kiutasították. A helytartóság védelmébe vette a zsidókat, Pest vissza is vonta határozatát, de a házalás tilalmát továbbra is fenntartotta. Nagyszombatban is sikerült a határozat végrehajtásának időpontját kitolni. A zsidók jogaik biztosítására az országgyűléshez és Lipót császár és királyhoz fordultak, mire az 1790-91. országgyűlés meghozta a De Judaeis című törvényt l. o. , amely visszaállította a II. József alatt fennállott helyzetet. Ez a törvény egészen 1840-ig szabályozta a zsidók helyzetét. Az elkövetkező évtizedek alatt a zsidók mellett kedvező hangulat bontakozott ki, úgyhogy az 1825-i országgyűlés után már ennek az ellenhatása is mutatkozott. Az 1829. Medárd vásárra egybehívott kereskedőtestületek memorandumban foglalták össze panaszaikat, így a zsidóság rohamos szaporodását és kérik a házalás megszorítását, valamint a birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel az emlékirat benyújtásához szükséges 3000 forintot nem tudták behajtani a testületeken, az egész mozgalom abbamaradt. A zsidók polgárjogainak végleges rendezése még egyre késett, pedig a párisi júniusi forradalom már éreztette itt is a hatását. A zsidók egyen jogosítási ügyét egészen meglepő szempontok gátolták. Az 1840. országgyűlésen az emancipációnak különben őszinte és lelkes hívei is bizonyos óvintézkedéseket sürgettek és pedig a galíciai zsidók beözönlése ellen. Kölcsey Ferenc Szatmár megye elárasztása fölött méltatlankodott, osztotta nézetét Széchenyi István, sőt Dessewffy Aurél is, bár csatlakozott Eötvös emancipációs javaslatához. Azt kívánta azonban, hogy hozzanak bevándorlási törvényt, mert elárasztja az országot a koldus zsidók sokasága, ami sem a magyarságnak, sem a honi zsidóságnak nem érdeke. Kossuth, aki ugyan máramarosi söpredék zsidótömegről beszélt, melynek bűneitől úgy sem tudjuk megóvni az országot , a bevándorlott, s hazai zsidók közti különbség kiküszöbölését kívánta. Noha a radikális ellenzék nem akart junktimot, mégis attól tartva, hogy az egész javaslatot elejtik, az alsó tábla belenyugodott az udvar és a főrendek akaratába és megszavazta a korlátozott jogokat tartalmazó törvényjavaslatot l. Jogkiterjesztés . Erre az 1840:XXIX. t.-c.-re zsugorította össze a már-már elért polgárjogait a zsidóságnak a megátalkodott elfogultság. Mindamellett nem egyedül a Karokon és Rendeken múlt, hogy a zsidók már 1S40. nem kaptát meg a teljes polgárjogot. Ez a XXIX. t.-c. a kereskedőtestületek érdekeit szolgálta, azzal, hogy a teljes polgári egyenjogúság hiányával a zsidók versenyképessége nem juthatott igazi formájához a kereskedelmi életben. A zsidóság polgárosulási korszaka mégis megkezdődött és teljesen kibontakozott az emancipáció l. o. idején, ez azonban az A.-nak új és modernebb eszközeit váltotta ki, amelyre a példát most is a nyugat, szolgáltatta, akárcsak a középkorban a zsidóüldözések idején. V. ö, Venetianer Lajos, A magyar zsidóság történetei .

10174.ht

CÍMSZÓ Antiszemitizmu

SZÓCIKK I Lipót ak Kollonic esztergom érsekke egyetértv katolicizáln akart a országot zsidóka kiűzt király városokból bányavároso kerületébe csa hé mértföldny távolságr telepedhette le ipar ne űzhette é csa kiskereskedéssel pálinkafőzésse é pénzüzleteikke foglalkozhattak Kollonic az szerett voln elérni hog zsidó megszorítottságu miat önkén távozzana a országból d e várakozás hiábaval volt mer zsidó földesúr birtokoko telepedte meg jognélküliségne é megtűrtségne élén kifejezésé adj a a adónem ami Mári Terézi honosítot meg 1744 türelm adó l o vetette k zsidóságra d fenntartottá azér megszégyenít zsid személy vámo is mer pénzügy politik f célj a volt hog kincstá kárpótolj magá am veszteségért ami zsidókna király városokbó val eltávolítás okozott min Budáró val kiűzetésü l Bud Adótartozásér pedi ezentú i tömlöcb vetetté zsid csalá tagjait gazdaság életbe pedi eg cé irányított lépéseket kiszorítan zsidó kereskedelm é ipar versenyből Kassá 1840-i ne lakot zsidó csa Rozgonybó látogattá vásárokat d kassa kereskedő mé ez i sokalltá é 1765 váro büntetés szabot k arra ak zsidótó vásárol céhe berendezettsége amel katolicizmu érdekei szolgálta má ezze lehetetlenn tette hog od zsid bekerüljön bá me kel állapítani hog ne csupá zsidók d magyaro i megszenvedté az néme szellemet amel céhe tevékenységé áthatotta A érdekhar valóságga magyarsá üldözésér vitt céheke é történelm tény hog Kassán miko 1826 eg magya fűszerüzlete akar nyitni kérésé azza utasítottá el hogyh min hé milli magya idejönne úg hé milli koldu lenn it Kassa Debrecen Pozsony Győ é Pes kereskedelm testülete mé házalá é vásározá lehetőségeitő i igyekezte megfosztan különböz nemzetiségeket aki köz besoroztá zsidóka is Eze 1761 Mári Teréziátó kérté kicsinybe val árusítás engedélye bevonását pest polgár kereskedelm testüle pedi 1796 ismé felségfolyamodványba kért házaló kitiltását kérvény viv küldöttsé 150 pozsony mér zabo akar felajánlan királyna hadisegél gyanánt hog kérésü inkáb meghallgatásr találjon d utób úg látták hog a időpon ne alkalma kihallgatásr é íg zabajánlato se tetté meg II Józse alat jelentéken javulá állot b zsidósá helyzetébe l Egyenjogúsít törekvések é h telje polgárjogoka ne i szerezhetté meg sérelmeke ne szenvedtek Halál előt testbe é lélekbe megtör uralkod ne tudot ellenálln a orszá alkotmányo követeléseine é jobbágysá toleranciár vonatkoz rendeletei kívül visszavont össze intézkedéseit városo úg vélték hog feléledte rég szabadalmai é 1790 császá halál után II Józse védelm alat letelepül zsidóka kiutasították helytartósá védelméb vett zsidókat Pes vissz i vont határozatát d házalá tilalmá továbbr i fenntartotta Nagyszombatba i sikerül határoza végrehajtásána időpontjá kitolni zsidó jogai biztosításár a országgyűléshe é Lipó császá é királyho fordultak mir a 1790-91 országgyűlé meghozt D Judaei cím törvény l o amel visszaállított II Józse alat fennállot helyzetet E törvén egésze 1840-i szabályozt zsidó helyzetét A elkövetkez évtizede alat zsidó mellet kedvez hangula bontakozot ki úgyhog a 1825- országgyűlé utá má enne a ellenhatás i mutatkozott A 1829 Medár vásárr egybehívot kereskedőtestülete memorandumba foglaltá össz panaszaikat íg zsidósá rohamo szaporodásá é kéri házalá megszorítását valamin birtokszerzés tilalo kimondását Mive a emlékira benyújtásáho szüksége 300 forinto ne tudtá behajtan testületeken a egés mozgalo abbamaradt zsidó polgárjogaina véglege rendezés mé egyr késett pedi páris június forradalo má éreztett it i hatását zsidó egye jogosítás ügyé egésze meglep szemponto gátolták A 1840 országgyűlése a emancipációna különbe őszint é lelke híve i bizonyo óvintézkedéseke sürgette é pedi galícia zsidó beözönlés ellen Kölcse Feren Szatmá megy elárasztás fölöt méltatlankodott osztott nézeté Szécheny István ső Dessewff Auré is bá csatlakozot Eötvö emancipáció javaslatához Az kívánt azonban hog hozzana bevándorlás törvényt mer elárasztj a országo koldu zsidó sokasága am se magyarságnak se hon zsidóságna ne érdeke Kossuth ak ugya máramaros söpredé zsidótömegrő beszélt melyne bűneitő úg se tudju megóvn a országo bevándorlott haza zsidó közt különbsé kiküszöbölésé kívánta Noh radikáli ellenzé ne akar junktimot mégi attó tartva hog a egés javaslato elejtik a als tábl belenyugodot a udva é főrende akaratáb é megszavazt korlátozot jogoka tartalmaz törvényjavaslato l Jogkiterjeszté Err a 1840:XXIX t.-c.-r zsugorított össz már-má elér polgárjogai zsidóságna megátalkodot elfogultság Mindamellet ne egyedü Karoko é Rendeke múlt hog zsidó má 1S40 ne kaptá me telje polgárjogot E XXIX t.-c kereskedőtestülete érdekei szolgálta azzal hog telje polgár egyenjogúsá hiányáva zsidó versenyképesség ne juthatot igaz formájáho kereskedelm életben zsidósá polgárosulás korszak mégi megkezdődöt é teljese kibontakozot a emancipáci l o idején e azonba a A.-na ú é moderneb eszközei váltott ki amelyr példá mos i nyugat szolgáltatta akárcsa középkorba zsidóüldözése idején V ö Venetiane Lajos magya zsidósá története

10174.h

CÍMSZ Antiszemitizm

SZÓCIK Lipó a Kolloni esztergo érsekk egyetért katolicizál akar országo zsidók kiűz királ városokbó bányaváros kerületéb cs h mértföldn távolság telepedhett l ipa n űzhett cs kiskereskedésse pálinkafőzéss pénzüzleteikk foglalkozhatta Kolloni a szeret vol elérn ho zsid megszorítottság mia önké távozzan országbó várakozá hiábava vol me zsid földesú birtokok telepedt me jognélküliségn megtűrtségn élé kifejezés ad adóne am Már Teréz honosíto me 174 türel ad vetett zsidóságr fenntartott azé megszégyení zsi személ vám i me pénzüg politi cél vol ho kincst kárpótol mag a veszteségér am zsidókn királ városokb va eltávolítá okozot mi Budár va kiűzetés Bu Adótartozásé ped ezent tömlöc vetett zsi csal tagjai gazdasá életb ped e c irányítot lépéseke kiszoríta zsid kereskedel ipa versenybő Kass 1840- n lako zsid cs Rozgonyb látogatt vásároka kass keresked m e sokallt 176 vár bünteté szabo arr a zsidót vásáro céh berendezettség ame katolicizm érdeke szolgált m ezz lehetetlen tett ho o zsi bekerüljö b m ke állapítan ho n csup zsidó magyar megszenvedt a ném szelleme ame céh tevékenység áthatott érdekha valóságg magyars üldözésé vit céhek történel tén ho Kassá mik 182 e magy fűszerüzlet aka nyitn kérés azz utasított e hogy mi h mill magy idejönn ú h mill kold len i Kass Debrece Pozson Gy Pe kereskedel testület m házal vásároz lehetőségeit igyekezt megfoszta különbö nemzetiségeke ak kö besorozt zsidók i Ez 176 Már Teréziát kért kicsinyb va árusítá engedély bevonásá pes polgá kereskedel testül ped 179 ism felségfolyamodványb kér házal kitiltásá kérvén vi küldötts 15 pozson mé zab aka felajánla királyn hadisegé gyanán ho kérés inká meghallgatás találjo utó ú láttá ho időpo n alkalm kihallgatás í zabajánlat s tett me I Józs ala jelentéke javul állo zsidós helyzetéb Egyenjogúsí törekvése telj polgárjogok n szerezhett me sérelmek n szenvedte Halá elő testb lélekb megtö uralko n tudo ellenáll orsz alkotmány követelésein jobbágys toleranciá vonatko rendelete kívü visszavon össz intézkedései város ú vélté ho feléledt ré szabadalma 179 csász halá utá I Józs védel ala letelepü zsidók kiutasítottá helytartós védelmé vet zsidóka Pe viss von határozatá házal tilalm tovább fenntartott Nagyszombatb sikerü határoz végrehajtásán időpontj kitoln zsid joga biztosításá országgyűlésh Lip csász királyh fordulta mi 1790-9 országgyűl meghoz Judae cí törvén ame visszaállítot I Józs ala fennállo helyzete törvé egész 1840- szabályoz zsid helyzeté elkövetke évtized ala zsid melle kedve hangul bontakozo k úgyho 1825 országgyűl ut m enn ellenhatá mutatkozot 182 Medá vásár egybehívo kereskedőtestület memorandumb foglalt öss panaszaika í zsidós roham szaporodás kér házal megszorításá valami birtokszerzé tilal kimondásá Miv emlékir benyújtásáh szükség 30 forint n tudt behajta testületeke egé mozgal abbamarad zsid polgárjogain végleg rendezé m egy késet ped pári júniu forradal m éreztet i hatásá zsid egy jogosítá ügy egész megle szempont gátoltá 184 országgyűlés emancipáción különb őszin lelk hív bizony óvintézkedések sürgett ped galíci zsid beözönlé elle Kölcs Fere Szatm meg elárasztá fölö méltatlankodot osztot nézet Széchen Istvá s Dessewf Aur i b csatlakozo Eötv emancipáci javaslatáho A kíván azonba ho hozzan bevándorlá törvény me eláraszt ország kold zsid sokaság a s magyarságna s ho zsidóságn n érdek Kossut a ugy máramaro söpred zsidótömegr beszél melyn bűneit ú s tudj megóv ország bevándorlot haz zsid köz különbs kiküszöbölés kívánt No radikál ellenz n aka junktimo még att tartv ho egé javaslat elejti al táb belenyugodo udv főrend akaratá megszavaz korlátozo jogok tartalma törvényjavaslat Jogkiterjeszt Er 1840:XXI t.-c.- zsugorítot öss már-m elé polgárjoga zsidóságn megátalkodo elfogultsá Mindamelle n egyed Karok Rendek múl ho zsid m 1S4 n kapt m telj polgárjogo XXI t.- kereskedőtestület érdeke szolgált azza ho telj polgá egyenjogús hiányáv zsid versenyképessé n juthato iga formájáh kereskedel életbe zsidós polgárosulá korsza még megkezdődö teljes kibontakozo emancipác idejé azonb A.-n moderne eszköze váltot k amely péld mo nyuga szolgáltatt akárcs középkorb zsidóüldözés idejé Venetian Lajo magy zsidós történet

10174.

CÍMS Antiszemitiz

SZÓCI Lip Kollon eszterg érsek egyetér katolicizá aka ország zsidó kiű kirá városokb bányaváro kerületé c mértföld távolsá telepedhet ip űzhet c kiskereskedéss pálinkafőzés pénzüzleteik foglalkozhatt Kollon szere vo elér h zsi megszorítottsá mi önk távozza országb várakoz hiábav vo m zsi földes birtoko teleped m jognélküliség megtűrtség él kifejezé a adón a Má Teré honosít m 17 türe a vetet zsidóság fenntartot az megszégyen zs szemé vá m pénzü polit cé vo h kincs kárpóto ma veszteségé a zsidók kirá városok v eltávolít okozo m Budá v kiűzeté B Adótartozás pe ezen tömlö vetet zs csa tagja gazdas élet pe irányíto lépések kiszorít zsi kereskede ip versenyb Kas 1840 lak zsi c Rozgony látogat vásárok kas kereske sokall 17 vá büntet szab ar zsidó vásár cé berendezettsé am katoliciz érdek szolgál ez lehetetle tet h zs bekerülj k állapíta h csu zsid magya megszenved né szellem am cé tevékenysé áthatot érdekh valóság magyar üldözés vi céhe történe té h Kass mi 18 mag fűszerüzle ak nyit kéré az utasítot hog m mil mag idejön mil kol le Kas Debrec Pozso G P kereskede testüle háza vásáro lehetőségei igyekez megfoszt különb nemzetiségek a k besoroz zsidó E 17 Má Teréziá kér kicsiny v árusít engedél bevonás pe polg kereskede testü pe 17 is felségfolyamodvány ké háza kitiltás kérvé v küldött 1 pozso m za ak felajánl király hadiseg gyaná h kéré ink meghallgatá találj ut látt h időp alkal kihallgatá zabajánla tet m Józ al jelenték javu áll zsidó helyzeté Egyenjogús törekvés tel polgárjogo szerezhet m sérelme szenvedt Hal el test lélek megt uralk tud ellenál ors alkotmán követelései jobbágy toleranci vonatk rendelet kív visszavo öss intézkedése váro vélt h feléled r szabadalm 17 csás hal ut Józ véde al letelep zsidó kiutasított helytartó védelm ve zsidók P vis vo határozat háza tilal továb fenntartot Nagyszombat siker határo végrehajtásá időpont kitol zsi jog biztosítás országgyűlés Li csás király fordult m 1790- országgyű megho Juda c törvé am visszaállíto Józ al fennáll helyzet törv egés 1840 szabályo zsi helyzet elkövetk évtize al zsi mell kedv hangu bontakoz úgyh 182 országgyű u en ellenhat mutatkozo 18 Med vásá egybehív kereskedőtestüle memorandum foglal ös panaszaik zsidó roha szaporodá ké háza megszorítás valam birtokszerz tila kimondás Mi emléki benyújtásá szüksé 3 forin tud behajt testületek eg mozga abbamara zsi polgárjogai végle rendez eg kése pe pár júni forrada érezte hatás zsi eg jogosít üg egés megl szempon gátolt 18 országgyűlé emancipáció külön őszi lel hí bizon óvintézkedése sürget pe galíc zsi beözönl ell Kölc Fer Szat me eláraszt föl méltatlankodo oszto néze Széche Istv Dessew Au csatlakoz Eöt emancipác javaslatáh kívá azonb h hozza bevándorl törvén m elárasz orszá kol zsi sokasá magyarságn h zsidóság érde Kossu ug máramar söpre zsidótömeg beszé mely bűnei tud megó orszá bevándorlo ha zsi kö különb kiküszöbölé kíván N radiká ellen ak junktim mé at tart h eg javasla elejt a tá belenyugod ud főren akarat megszava korlátoz jogo tartalm törvényjavasla Jogkiterjesz E 1840:XX t.-c. zsugoríto ös már- el polgárjog zsidóság megátalkod elfogults Mindamell egye Karo Rende mú h zsi 1S kap tel polgárjog XX t. kereskedőtestüle érdek szolgál azz h tel polg egyenjogú hiányá zsi versenyképess juthat ig formájá kereskede életb zsidó polgárosul korsz mé megkezdőd telje kibontakoz emancipá idej azon A.- modern eszköz válto amel pél m nyug szolgáltat akárc középkor zsidóüldözé idej Venetia Laj mag zsidó történe

10174

CÍM Antiszemiti

SZÓC Li Kollo eszter érse egyeté katoliciz ak orszá zsid ki kir városok bányavár kerület mértföl távols telepedhe i űzhe kiskereskedés pálinkafőzé pénzüzletei foglalkozhat Kollo szer v elé zs megszorítotts m ön távozz ország várako hiába v zs földe birtok telepe jognélkülisé megtűrtsé é kifejez adó M Ter honosí 1 tür vete zsidósá fenntarto a megszégye z szem v pénz poli c v kinc kárpót m veszteség zsidó kir városo eltávolí okoz Bud kiűzet Adótartozá p eze töml vete z cs tagj gazda éle p irányít lépése kiszorí zs keresked i verseny Ka 184 la zs Rozgon látoga vásáro ka keresk sokal 1 v bünte sza a zsid vásá c berendezetts a katolici érde szolgá e lehetetl te z bekerül állapít cs zsi magy megszenve n szelle a c tevékenys áthato érdek valósá magya üldözé v céh történ t Kas m 1 ma fűszerüzl a nyi kér a utasíto ho mi ma idejö mi ko l Ka Debre Pozs keresked testül ház vásár lehetősége igyeke megfosz külön nemzetisége besoro zsid 1 M Terézi ké kicsin árusí engedé bevoná p pol keresked test p 1 i felségfolyamodván k ház kitiltá kérv küldöt pozs z a felaján királ hadise gyan kér in meghallgat talál u lát idő alka kihallgat zabajánl te Jó a jelenté jav ál zsid helyzet Egyenjogú törekvé te polgárjog szerezhe sérelm szenved Ha e tes léle meg ural tu ellená or alkotmá követelése jobbág toleranc vonat rendele kí visszav ös intézkedés vár vél feléle szabadal 1 csá ha u Jó véd a letele zsid kiutasítot helytart védel v zsidó vi v határoza ház tila tová fenntarto Nagyszomba sike határ végrehajtás időpon kito zs jo biztosítá országgyűlé L csá királ fordul 1790 országgy megh Jud törv a visszaállít Jó a fennál helyze tör egé 184 szabály zs helyze elkövet évtiz a zs mel ked hang bontako úgy 18 országgy e ellenha mutatkoz 1 Me vás egybehí kereskedőtestül memorandu fogla ö panaszai zsid roh szaporod k ház megszorítá vala birtokszer til kimondá M emlék benyújtás szüks fori tu behaj testülete e mozg abbamar zs polgárjoga végl rende e kés p pá jún forrad érezt hatá zs e jogosí ü egé meg szempo gátol 1 országgyűl emancipáci külö ősz le h bizo óvintézkedés sürge p galí zs beözön el Köl Fe Sza m elárasz fö méltatlankod oszt néz Széch Ist Desse A csatlako Eö emancipá javaslatá kív azon hozz bevándor törvé eláras orsz ko zs sokas magyarság zsidósá érd Koss u márama söpr zsidótöme besz mel bűne tu meg orsz bevándorl h zs k külön kiküszöböl kívá radik elle a junkti m a tar e javasl elej t belenyugo u főre akara megszav korláto jog tartal törvényjavasl Jogkiterjes 1840:X t.-c zsugorít ö már e polgárjo zsidósá megátalko elfogult Mindamel egy Kar Rend m zs 1 ka te polgárjo X t kereskedőtestül érde szolgá az te pol egyenjog hiány zs versenyképes jutha i formáj keresked élet zsid polgárosu kors m megkezdő telj kibontako emancip ide azo A. moder eszkö vált ame pé nyu szolgálta akár középko zsidóüldöz ide Veneti La ma zsid történ

1017

CÍ Antiszemit

SZÓ L Koll eszte érs egyet katolici a orsz zsi k ki városo bányavá kerüle mértfö távol telepedh űzh kiskereskedé pálinkafőz pénzüzlete foglalkozha Koll sze el z megszorított ö távoz orszá várak hiáb z föld birto telep jognélkülis megtűrts kifeje ad Te honos tü vet zsidós fenntart megszégy sze pén pol kin kárpó vesztesé zsid ki város eltávol oko Bu kiűze Adótartoz ez töm vet c tag gazd él irányí lépés kiszor z kereske versen K 18 l z Rozgo látog vásár k keres soka bünt sz zsi vás berendezett katolic érd szolg lehetet t bekerü állapí c zs mag megszenv szell tevékeny áthat érde valós magy üldöz cé törté Ka m fűszerüz ny ké utasít h m m idej m k K Debr Poz kereske testü há vásá lehetőség igyek megfos külö nemzetiség besor zsi Teréz k kicsi árus enged bevon po kereske tes felségfolyamodvá há kitilt kér küldö poz felajá kirá hadis gya ké i meghallga talá lá id alk kihallga zabaján t J jelent ja á zsi helyze Egyenjog törekv t polgárjo szerezh sérel szenve H te lél me ura t ellen o alkotm követelés jobbá toleran vona rendel k vissza ö intézkedé vá vé felél szabada cs h J vé letel zsi kiutasíto helytar véde zsid v határoz há til tov fenntart Nagyszomb sik hatá végrehajtá időpo kit z j biztosít országgyűl cs kirá fordu 179 országg meg Ju tör visszaállí J fenná helyz tö eg 18 szabál z helyz elköve évti z me ke han bontak úg 1 országg ellenh mutatko M vá egybeh kereskedőtestü memorand fogl panasza zsi ro szaporo há megszorít val birtoksze ti kimond emlé benyújtá szük for t beha testület moz abbama z polgárjog vég rend ké p jú forra érez hat z jogos eg me szemp gáto országgyű emancipác kül ős l biz óvintézkedé sürg gal z beözö e Kö F Sz eláras f méltatlanko osz né Széc Is Dess csatlak E emancip javaslat kí azo hoz bevándo törv elára ors k z soka magyarsá zsidós ér Kos máram söp zsidótöm bes me bűn t me ors bevándor z külö kiküszöbö kív radi ell junkt ta javas ele belenyug főr akar megsza korlát jo tarta törvényjavas Jogkiterje 1840: t.- zsugorí má polgárj zsidós megátalk elfogul Mindame eg Ka Ren z k t polgárj kereskedőtestü érd szolg a t po egyenjo hián z versenyképe juth formá kereske éle zsi polgáros kor megkezd tel kibontak emanci id az A mode eszk vál am p ny szolgált aká középk zsidóüldö id Venet L m zsi törté