10191.htm
CÍMSZÓ: Aposztázia és kitérés a zsidóságból
SZÓCIKK: Aposztázia és
kitérés a zsidóságból. Az A. kifejezés a görögből származik, amelyben bűnt,
hibát jelent; az apostata v. «aposztatész» szó pedig a politikai értelemben vett
forradalmárt. Ily értelemben fordul elő az utóbbi I. Makkab. 11. 14 és 13. 16,
valamint Josephus Contra Apionem-jéban (I. 19, § 4), ahol a vallás és Isten
ellen fellázadókat s Izrael cserbenhagyóit nevezi így. A Septuaginta is
használja az A. kifejezést több helyen, míg a Makkabeusok könyve személyre is
alkalmazza, t. i. Jason és Menelaos főpapokra, «akit gyűlöltek, mint a Törvény
cserbenhagyóit» II. Mak. 5. 8). Míg a Septuaginta a moréd és szored szókat
fordítja A.-nak, addig a rabbinikus irodalomban mumar és «mesummod» vagy
«apikóresz» néven is előfordul. A «mesummod» szó az A.-ra éppen a szír-görög
elnyomatás korában lett közkeletű; jelentése «hitelhagyásra kényszeríteni.»
Ugyanígy használták az A.-ra a kófer a. m. «megtagadó» szót is; továbbá u. a. értelmű
a pósea Jiszroél a. m. «lázongó Izraelben». Philo a Bűnbánásról (II.) szóló
fejezetében a köv. szellemes észrevételt és összehasonlítást teszi az aposztata
és a prozelyta közt: «Aki Izrael hitéhez csatlakozik, az egyszerre
mérsékletessé és irgalmassá válik, szereti az igazságot s megfontolt
pénzügyeiben és szórakozásaiban; de akik elhagyják Isten szent törvényét, az
aposztaták, mérséklet nélküliek, szemtelenek, igazságtalanok, a hamisságnak és
hitszegésnek barátjai, akik készek szabadságukat a gyomor élvezeteiért eladni,
testükre és lelkükre egyaránt romlást hozni.» Philo unokaöccse maga is
aposztata lett s ezért emelkedett a hadvezéri rangig és az alexandriai
procuratorságig. Caligula császár idején különösen sok aposztata volt s a
Makkabeusok III. könyve élénken panaszkodik emiatt. Mikor az alexandriai zsidók
vonakodtak őseik hitét elhagyni s a veszedelmet elhárítva, visszanyerték
polgári jogaikat, a tömeges hitehagyottakat, «akik gyomrukért hagyták el zsidó
fajukat és Isten törvényeit», a nép mészárolta le. (III. Makkab. 2. 32, 6.
19-57, 7. 10-15). A Szanhedrin talmudtraktátus tószeftája (18. 5.) így
vélekedik az A.-ról: «A Gyehenna kapui örökre lezárulnak az eretnekek,
aposztaták és árulók mögött». (V. ö. Péter apokalypszia 34. és Zsidókhoz Lev. 3.
12). Igen érdekes, hogy Pál apostol aposztaziával vádolták meg (Apóst. Cselek.
21. 21), amiért az ókeresztények egy része, az ebioniták Pált aposztatának
tekintették, azaz a mózesi törvényektől elszakadtnak s ehhez képest elvetették
(Irenaeus 1. 26). A pauliánusokhoz csatlakozókat is aposztatáknak tekintették s
ezeket valamennyit a talmud minim-nek. nevezi. Zsidónak megmaradt tipikus
aposztata, a hittől elszakadt okoskodó volt Elisa ben Abuja, aki korának kiváló
tanítója volt, de a vallást nyíltan nem tartotta be. A Talmud őt Ácher-nek,
«másikká változott»-nak nevezi. Jellemző azonban a zsidóság toleranciájára,
hogy a viszony az aposztaták és a hitükben erősek között megmaradt; így Elisa
b. Abujával sem szakította meg az érintkezést R. Méir, aki a temetésére is
elment és meggyászolta. A későbbi római császárok, főképp Constantinus az
aposztatákat feltűnően jutalmazták s magas állami méltóságokkal tüntették ki,
míg a prozelyta zsidókat büntette, ha pedig hitehagyott zsidót bántódás ért
zsidó részről, az illető zsidót a 315. decretum értelmében elégették.
Theodosius császár 380-i decretuma azt bizonyítja, hogy a tiberiasi
patriarcháknak (l. Gamaliel alatt) joguk volt exkommunikálni az aposztatákat.
Erre annál inkább volt formailag szükség, mert az aposztaták sok
kellemetlenséget okoztak már abban az időben is volt hittestvéreiknek s
különösen egy József nevű görög kormányzó, aki korábban a tibériás Synhedrion
tagja volt, tett ki magáért. Közmondásossá vált, hogy a kereszténységre való
áttérést tisztán anyagi okok idézték elő már Konstantin császár alatt. «Jöjj
hozzánk s mi hercegeket, kormányzókat és hadvezéreket csinálunk belőletek»,
mondja a Talmud az aposztatákra vonatkozólag (Peszikta R. 15a, 71b, 106b).
Ellenben felette jellemző, hogy a Cyrill püspök és egyházatya szítására történt
nagy alexandriai zsidóirtás alkalmából mindössze egyetlenegy zsidó
keresztelkedett meg: Adamantius orvos; a többi inkább elhagyta a várost, melyet
több mint ezer év óta ők tettek naggyá. Ekkor kezdődött az egyház erősödése s
ezzel kapcsolatban jelentkezik az aposztázia, de már nem világi előnyökért,
hanem kizárólag presszió folytán. Ez volt az eset Galliában és Hispániában, a
nyugati zsidóság két fő fészkében s a korai zsinati határozatok tanúskodnak
erről. Hispániában, melyben a vizigót állam alapítói már ott találtak az
évszázadok óta ott lakó zsidókat, eleinte semmi bántódásuk nem volt a
zsidóknak, amint azonban a vizigót uralkodók az ariánus hitről a katolikusra
tértek át, ennek eredménye rögtön meglátszik a VI. századi toledói zsinatok
zsidóellenes rendszabályain, ugyanígy az agdei zsinatén is. Az «anuszim»
kifejezés a kényszerből kitértekre még ebből az időből való. Híres aposztata
volt a VII. század legvégén működő Julianus toledói püspök, aki korábbi
hittestvérei ellen a legirgalmatlanabbul lépett fel. Bizánci és frank területen
szintén nagy számmal voltak kényszerkitérések. Német területen a XI. század
elején találkozunk ezzel a jelenséggel először, II. Henrik alatt, de amint a
veszedelem elmúlt s tömegesen tértek vissza, Gerson mainzi rabbi megengedte a
zsidóság kebelébe való újrafelvételt. Ugyancsak róla, kinek jósága példaadó
volt, feljegyezték, hogy kitért fiát, aki előtte halt meg, ugyanúgy
meggyászolta,mintha zsidónak halt volna meg. A keresztes hadjáratok idején a
kényszerkitérés mellett az ugyanolyan mértékű visszatérés nagyon elterjedt volt
s éppen Rasi kívánta, hogy semmiféle akadályt nem szabad az elé gördíteni,
hanem úgy kell tekinteni a visszatérőket, mintha sohasem tértek volna ki. Új
típusai keletkeztek spanyol területen az aposztatáknak. Ezek minden tudásukat
felhasználva, teológiai fegyverekkel fordultak egykori testvéreik ellen s
elterjedt pamfletjeikkel rendkívül sok kárt okoztak évszázadokon át a
zsidóságnak. Ilyen volt Moses Szephardi, aki Petrus Alfonsi néven VI. Alfonz
udv. orvosa lett s a Disciplina clericalis-t írta, de főműve a Dialogi in
quibus impiae judaeorum et saracenorum opiniones confutantur. Nagyobb kárt
okozott ennél a francia aposztatának, Nicholas Donin de Rochelle-nek a
gonoszsága. Ez ugyanis a zsidók ellen anélkül is kegyetlen IX. Gergely pápánál
először jelentette fel magát a Talmudot s vádjaiban olyan gonoszságok magvát
hintette el, amelyek csakhamar alapjaivá lettek a vérvádmeséknek éppen
Nyugat-Európában (l. Vérvád alatt). Ugyanennek az aposztatának működése nyomán
jött létre a párisi hitvita a királyi hercegek jelenlétében, a senlisi érsek
elnöklete alatt, latin nyelven, Jechiel párisi rabbi és az aposztata közt s
jóllehet az előkelő közönség R. Jechiellel szimpatizált, mégis a Talmud-kéziratok
ezreit vitték a máglyára. A XIII. század nevezetesebb aposztatái még Pablo
Christiani Montpellierből, akinek Nachmanidesszel, a hírneves geronai rabbival
volt nyilvános hitvitája Barcelonában 1263. s ámbár Nachmanides tudásánál fogva
mindenképpen felülmaradt a vitában, az aposztata mégis kivitte IV. Kelemen
pápánál a Talmud állandó cenzúráját. Még nagyobb veszedelmet hozott
fajtestvéreire a burgosi Abner, akit Alfonso Burgensisnak neveznek, de aki nem
azonos a későbbi Paulus Burgensisszal s annak fiával, Alfonso püspökkel. Ez
korábban kiváló talmudtudós, filozófus és orvos volt, de később
kikeresztelkedett s Valladolidban magas egyházi méltóságot töltött be, mialatt
spanyol és héber nyelven a zsidók ellen irt. Röpiratai telve vannak a
leggonoszabb rágalmakkal. Ezek később érlelték meg gyümölcsüket teljes
mértékben. Hasonlóan elvetemedett aposztata volt Jüan de Valladolid, aki két
pamfletet írt a zsidók ellen. Ő tartotta Moses Cohen tordesillasi rabbival az
avilai nyilvános hitvitát. Mások, mint a költő Jüan de Espana, az orvos Astruc
Raimuch stb. inkább ironikus éllel támadtak, anélkül, hogy kárt akartak volna
okozni. A XV. században azonban jelentkezik a legnagyobb karriert befutó
aposztata, a híres Paulus de Santa Mária v. P. Burgensis (mint egyházi író),
aki korábban, negyven éves koráig Burgosban volt vagyonos és tudásáról
közismert rabbi és iskolafő, Salomo ha-Levi néven, de az 1390-i terror évében a
tömeges kényszerkeresztelések hatása következtében kikeresztelkedett s miután
hét évig a Sorbonne-on keresztény teológiát tanult, visszajövet hamarosan
carthagenai, majd burgosi püspök, később még a kiskorú király, II. Jüan gyámja
s Castilia kancellárja is lett. Magas állásában állandó kontaktusban volt
korábbi hittestvéreivel, de azok kárára. Részt vett az irodalmi hadakozásokban
s héberül válaszolt Josua ha-Lévi gúnyos támadásaira. Zsidóellenessége inkább
politikáinak, mintsem gonosznak minősíthető, jóllehet a toledói «Juderia»
vagyis gettó neki köszönheti létezését. Paulusnak két fia töltött be előkelő püspöki
állást Castiliában s ezek hozták haza a baseli zsinatról a zsidóellenes
határozatokat, melyeknek kieszközlésében is kimutatható részük volt.
Antiszemitizmusuk inkább politikai jellegű volt s a későbbi időkéhez képest
mérsékeltnek nevezhető. Kortársuk, Jeromino de Santa Fé, udvari orvos, sokkal
gonoszabb volt s a zsidók iránt jóindulatú XIII. Benedek ellenpápa elnöklete
alatt rendezett tostosai hitvitán a Talmud elleni rágalmakat fokozta. Új
nevének, a Magister Ger. de Fé kezdőbetűiről volt hitsorsosai elnevezték «Me Ga
De F.-»nek («istenkáromló»). Ugyanilyen típusú aposztaták voltak Pedro de
Caballeria, aki 1497. a portugál királynak azt a gonosz tanácsot adta, hogy a
zsidó gyerekeket erőszakkal vegyék el és kereszteljék meg; Astruc Sibili, aki a
mallorcai zsidók ellen vádaskodott, Henrique Nunez, aki a marannusok ellen
kémkedett s miután elősegítette V. Károly királynál, hogy az inkvizíciót
felállítsák Portugáliában is, a marannusok merényletének áldozata lett, amiért
a római egyház mártírrá kanonizálta. Az 1491-i zsidókat kiűző kir. rendelet s a
már 1478. megszervezett inkvizíciós törvényszékek Spanyolországban gondoskodtak
arról, hogy a kényszer-kikeresztelkedések minél nagyobb méretűek legyenek;
nyílt aposztáziát követeltek, mert a titkos zsidózóra biztos tűzhalál várt. A
kiűzéskor a leghíresebb aposztata volt Abraham Senior, az egyik kincstárnok,
akinek keresztapja maga a toledói prímás, Mendoza bíbornok volt.
Kikeresztelkedésével együtt kapta a «de Coronel gróf» nevet. Ugyancsak jelentős
aposztaták voltak az inkvizíció kezdetén élt jóindulatú Hernando de Talavera,
az első granadai érsek, akit magát is vád alá helyeztek és több jelentékeny
püspök. Itáliában veszedelmes aposztaták voltak a XVI. században Sixtus de
Siena, aki a mobot a Talmud elégetésére bírta rá. Rajta kívül hasonló
szellemben működtek Salomon Romano(Giovanni Baptista), Joseph Moro ós Ananel di
Foligno, akik IV. Pál és III. Gyula pápákat a Talmud elégetésére bírták rá.
Németországban a XVI. század híres és kártékony aposztatái voltak Peter Schwarz
és a dominikánus Joseph Pfefferkorn. Ez utóbbi, aki Reuchlin ellen is
tevékenykedett, eredetileg galíciai zsidó mészáros volt, akit lopásért
elítéltek s a börtönben kikeresztelkedett, majd egyházi dolgokban kiművelte
magát s Kölnbe ment, ahol a dominikánusok adták ki a Judenspiegel oder Speculum
Hortationis c. művét (1507), amely aránylag még szelíden támadja a Talmudot,
melyet nem ismert s inkább téríteni akarja a zsidókat, de későbbi művei egyre
gonoszabban támadják a zsidóságot, így: Die Judenbeichte (1508), Das Osterbuch
(1509), Der Judenfeind (1509), melyben azt ajánlja, hogy vagy minden zsidót ki
kell űzni Németországból, vagy pedig utca- és kéményseprőknek kell őket
alkalmazni, azonkívül az összes héber könyveket el kell kobozni. Ez ellen
Reuchlin erélyesen kikelt. A művelt keresztények itt foglaltak először állást a
Talmud mellett, miután két pártra osztotta őket a kérdés. Másik aposztata volt
Antonius Margaritha, egy regensburgi rabbi fia, aki Der ganz jüdische Glaub
című 1530-i pamfletjában a zsidó liturgia ellen szór gonosz vádakat s amelyek,
sajnos Lutherre is nagy hatással voltak. Wolf, a Bibliotheca Hebraea
gyűjteményében csupán a XVIII. század előtt 80 aposztata szerzőt sorol fel,
akik a zsidók ellen írtak. Egyikük, Christian Gerson, Jüdischer Talmud (1607)
és Der talmudische Judenschatz (1610) c. irt rágalmakkal telt pamfleteket s
jellemző, hogy az akkor élt hírneves francia keresztény orientalista, Richard
Simon, azonnal megcáfolta s becstelennek minősítette azt. A sabbatteánus és a
frankista mozgalmak is nagyszámú aposztáziát eredményeztek a XVII-XVIII. sz.
folyamán s ez Lengyelországot sem kímélte meg; maga Frank (l. Álmessiások
alatt) is kikeresztelkedett, Sabbatai Cevi pedig külsőleg mohamedán lett, amit
azonban senki nem hitt el róla. Az Iszlám kultúrkörén belül is mindig voltak
aposztaták, de csupán, ha erőszakot alkalmaztak a különböző kalifák. (Ábrahám
ibn Ezra fia is ilyen aposztata volt). Az emancipáció, egyrészt Mendelssohn
fellépésének és szándékainak meg nem értése miatt, másrészt a francia
forradalom, ill. a napóleoni kor szellemének hatása alatt, mindenütt
elősegítette az aposztáziát és konverziót. Ezeket tömeges jelentkezésükben
asszimilációnak nevezi a zsidó történelem (l. Asszimiláció címszót),
Magyarországon az aposztázia régebben nem fordult sűrűn elő, bár mindig voltak
ilyenek. Így tudjuk p. o. Ernust János horvát bán (l. o.) kitérését Mátyás
király korában, továbbá Szerencsés Imre kincstárnokét, aki azonban zsidóságát
sohasem tagadta meg belsőleg, amely körülmény ugyanabban az időben máshol az
életébe került volna, míg itt teljes tolerancia uralkodott. Nevezetesebb
kitérések csupán a XIX. sz. negyvenes éveitől fordultak elő. Alábbi névsor
mutatja a XIX. és XX. sz. nagyobb szerepet játszó és jelentékenyebb aposztatáinak
jegyzékét: Bartholdy Jacob, porosz diplomata (megh. 1825.). Bach P. D., német
festő (megh. 1830.). Benary Franz, német filológus megh. (1860.). Benary Karl
Alb. német klass.-filol. (megh. 1860.). Benedict Julius, Sir, angol komponista
(megh. 1885.). Benfey Theodor, hírneves szanszkrit nyelvész (megh. 1881.).
Bernays Michael hírneves irodalomtörténész (megh. 1897.). Bernhard Sarah,
francia tragika. Bernhardy Gottfried, német filol. (megh. 1875.). Börne Ludvig,
német író (megh. 1837.). Büdinger Max, osztrák történetíró (megh. 1902.).
Cassel Paulus, német protestáns teológus megh. 1892.). Chwolson D., orosz
orientalista és teológus (visszatért). Cohn Ludwig, német történettudós (megh.
1871.). Cohnheim Julius, német orvostanár (megh. 1884). Costa Isaac de, holland
történetíró (megh. 1860.). Creizenach Theodor, német történetíró (megh. 1842.).
Dessoir Ludwig, német színész (megh. 1874.). Disraeli (Lord Beaconsfeld)
Benjamin, angol miniszterelnök és író (megh. 1881.) Dittel Leopold von, osztrák
orvostanár (megh. 1898.). Eberti Georg, német jogtanár (megh. 1884.). Ewald F.
C., német teológus (megh. 1874.). Felix Rachel, hírneves francia tragika (megh.
1858). Fould Achille, francia pénzügyminiszter (megh. 1867.). Friedberg Emil,
német egyházjogtudós (szül. 1837.). Friedberg Heinrich von, porosz miniszter
(megh. 1895.). Friedländer Ludwig, klassz.-filol. professzor (szül. 1824.).
Friedländer Ludwig Herm., német orvostanár (megh. 1851.). Gans Eduard, német
jogtudós (megh. 1839.). Goldschmidt Hermann, német asztronómus (megh. 1866.).
Gutterbrock A. E., német jogtanár (megh. 1830.). Hahn E. M., német
klassz.-filol, (megh. 1860.) Harden Maximilian, német publicista (megh. 1927.).
Hartmann Moritz, német publicista és költő (megh. 1865.). Heine Heinrich, német
költő (megh. 1856.). Henle F. G. J., német anatómus (megh. 1885.). Genschel A.
M., német botanikus (megh. 1837.). Herz Henriette, német írónő (megh. 1803.).
Hirsch Siegfried, német történetíró (megh. 1860.). Hirsch Theodor, német
történetíró (megh. 1881.). Hischfeld Ottó, (berlini egyetemen Mommsen utóda).
Jacobik G., német matematikus (megh. 185.7). Jacobsohn Heinr., német orvostanár
(megh. 1890.). Jacobsohn Ludwig, német orvostanár (megh. 1842.). Jacoby Heinr.,
német hellenista megh. 1864.). Jaffé Philip, német történetíró, palaeographus
(megh. 1870.). Joachim zeneművész (l. o.), Joachimstadt Ferd., német
matematikus (megh. 1861.). Kossmann Heinr., német matematikus (megh. 1836.).
Kronocker R., német matematikus (szül 1823.). Lebert H., német orvostanár
(megh. 1878 ). Lehrs Karl, német hellenista (megh. 1878.). Lehrs Siegfr., német
filológus. Levin Ráhel, német írónő. Lewald Fanny, német színésznő (megh.
1889.). Magnus H. G., német kémikus (megh. 1870.). Magnus Ludwig Immánuel német
matematikus. Margoliouth Moses, anglikán pap és hebraista (megh. 1830.). Marx
Karl, német szociológus és nemzetgazdász (megh. 1883.). Mayer Salomon, német
jogtudós (megh. 1862.) Meyer M. H., német filozófus, Mendelssohn Dorothea,
német írónő (megh. 1839.). Mendelssohn-Bertholdy Félix, német komponista (megh.
1847.). Neander Joh. Ang. W., német protestáns egyháztörténész (megh. 1850.).
Neumann K. Fr., német orientalista (megh. 1870.). Palgrave, Sir Francis Cohen,
angol történész, (megh. 1861.). Philippi F. A., német protestáns teológus (megh.
1882.). Ricardo Dávid, a közgazdaságtan klasszikusa (megh. 1823.). Rosenheim J.
G., német matematikus (megh. 1887.). , Rubinstein Anton, orosz zeneművész
(megh. 1889.). Simson Eduard von, az első német parlament és a legfőbb bíróság
elnöke (megh. 1898.). Simson Bernhard, német történetíró, Suggenheim Samuel,
német történetíró (megh. 1865.). Stahl Fr., jogtudós, a porosz konzervatív párt
alapítója (megh. 1861.). Spiegelberg Otto, német orvos tanár (megh. 1881.).
Wolfers J. Ph., német astronomus. A jelenleg élő külföldi aposztaták közül
jelentékenyebbek: R. Sieghart, osztrák nemzetgazdász, a Bodenkreditanstalt
kormányzója, Z. Kurz osztrák operaénekesnő, J. Wolf és Fr. Eulenburg berlini
nemzetgazdász professzorok, Oscar Bie, Ernst Bernheimgreifswaldi történelemprofesszor,
Fr. Stier-Somló és Walter Jellinek államjogtanárok, Georg Witkowsky lipcsei
irodalomtörténész, Leo Trotzky v. orosz népbiztos, Chr. Rakovszky v. orosz
nagykövet; a többi orosz népbiztos és politikus zsidó származásáról
elterjesztett hiedelem minden alapot nélkülöző valótlanság. - A régi
Magyarországon született jelentékenyebb közéleti, tudományos és művészi
szerepet betöltő kitérteket az illető címszók alatt Ismertetjük. Irodalom.
Schürer, Geschichte des Volkes Israel I.; Graets, Geschichte der Juden II-XI.;
Jost, Neuere Geschichte der Israeliten. IV-V.; Lea, History of the Inquisition
in Spain I.; Encyclop. Judaica II. (1927); Jewisch Enc. (1904), továbbá
Judaizálás, Inkvizíció, Asszimiláció címszókat és irodalmukat.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 191. címszó a lexikon =>
54. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10191.htm
CÍMSZÓ: Aposztázia és kitérés a zsidóságból
SZÓCIKK: Aposztázia és kitérés a zsidóságból. Az A. kifejezés a görögből
származik, amelyben bűnt, hibát jelent; az apostata v. aposztatész szó pedig a
politikai értelemben vett forradalmárt. Ily értelemben fordul elő az utóbbi I.
Makkab. 11. 14 és 13. 16, valamint Josephus Contra Apionem-jéban I. 19, § 4 ,
ahol a vallás és Isten ellen fellázadókat s Izrael cserbenhagyóit nevezi így. A
Septuaginta is használja az A. kifejezést több helyen, míg a Makkabeusok könyve
személyre is alkalmazza, t. i. Jason és Menelaos főpapokra, akit gyűlöltek,
mint a Törvény cserbenhagyóit II. Mak. 5. 8 . Míg a Septuaginta a moréd és
szored szókat fordítja A.-nak, addig a rabbinikus irodalomban mumar és mesummod
vagy apikóresz néven is előfordul. A mesummod szó az A.-ra éppen a szír-görög
elnyomatás korában lett közkeletű; jelentése hitelhagyásra kényszeríteni.
Ugyanígy használták az A.-ra a kófer a. m. megtagadó szót is; továbbá u. a.
értelmű a pósea Jiszroél a. m. lázongó Izraelben . Philo a Bűnbánásról II.
szóló fejezetében a köv. szellemes észrevételt és összehasonlítást teszi az
aposztata és a prozelyta közt: Aki Izrael hitéhez csatlakozik, az egyszerre
mérsékletessé és irgalmassá válik, szereti az igazságot s megfontolt
pénzügyeiben és szórakozásaiban; de akik elhagyják Isten szent törvényét, az
aposztaták, mérséklet nélküliek, szemtelenek, igazságtalanok, a hamisságnak és
hitszegésnek barátjai, akik készek szabadságukat a gyomor élvezeteiért eladni,
testükre és lelkükre egyaránt romlást hozni. Philo unokaöccse maga is aposztata
lett s ezért emelkedett a hadvezéri rangig és az alexandriai procuratorságig.
Caligula császár idején különösen sok aposztata volt s a Makkabeusok III.
könyve élénken panaszkodik emiatt. Mikor az alexandriai zsidók vonakodtak őseik
hitét elhagyni s a veszedelmet elhárítva, visszanyerték polgári jogaikat, a
tömeges hitehagyottakat, akik gyomrukért hagyták el zsidó fajukat és Isten
törvényeit , a nép mészárolta le. III. Makkab. 2. 32, 6. 19-57, 7. 10-15 . A
Szanhedrin talmudtraktátus tószeftája 18. 5. így vélekedik az A.-ról: A
Gyehenna kapui örökre lezárulnak az eretnekek, aposztaták és árulók mögött . V.
ö. Péter apokalypszia 34. és Zsidókhoz Lev. 3. 12 . Igen érdekes, hogy Pál
apostol aposztaziával vádolták meg Apóst. Cselek. 21. 21 , amiért az
ókeresztények egy része, az ebioniták Pált aposztatának tekintették, azaz a
mózesi törvényektől elszakadtnak s ehhez képest elvetették Irenaeus 1. 26 . A
pauliánusokhoz csatlakozókat is aposztatáknak tekintették s ezeket valamennyit
a talmud minim-nek. nevezi. Zsidónak megmaradt tipikus aposztata, a hittől
elszakadt okoskodó volt Elisa ben Abuja, aki korának kiváló tanítója volt, de a
vallást nyíltan nem tartotta be. A Talmud őt Ácher-nek, másikká változott -nak
nevezi. Jellemző azonban a zsidóság toleranciájára, hogy a viszony az
aposztaták és a hitükben erősek között megmaradt; így Elisa b. Abujával sem
szakította meg az érintkezést R. Méir, aki a temetésére is elment és
meggyászolta. A későbbi római császárok, főképp Constantinus az aposztatákat
feltűnően jutalmazták s magas állami méltóságokkal tüntették ki, míg a
prozelyta zsidókat büntette, ha pedig hitehagyott zsidót bántódás ért zsidó
részről, az illető zsidót a 315. decretum értelmében elégették. Theodosius
császár 380-i decretuma azt bizonyítja, hogy a tiberiasi patriarcháknak l.
Gamaliel alatt joguk volt exkommunikálni az aposztatákat. Erre annál inkább
volt formailag szükség, mert az aposztaták sok kellemetlenséget okoztak már
abban az időben is volt hittestvéreiknek s különösen egy József nevű görög
kormányzó, aki korábban a tibériás Synhedrion tagja volt, tett ki magáért.
Közmondásossá vált, hogy a kereszténységre való áttérést tisztán anyagi okok
idézték elő már Konstantin császár alatt. Jöjj hozzánk s mi hercegeket,
kormányzókat és hadvezéreket csinálunk belőletek , mondja a Talmud az
aposztatákra vonatkozólag Peszikta R. 15a, 71b, 106b . Ellenben felette
jellemző, hogy a Cyrill püspök és egyházatya szítására történt nagy alexandriai
zsidóirtás alkalmából mindössze egyetlenegy zsidó keresztelkedett meg:
Adamantius orvos; a többi inkább elhagyta a várost, melyet több mint ezer év
óta ők tettek naggyá. Ekkor kezdődött az egyház erősödése s ezzel kapcsolatban
jelentkezik az aposztázia, de már nem világi előnyökért, hanem kizárólag
presszió folytán. Ez volt az eset Galliában és Hispániában, a nyugati zsidóság
két fő fészkében s a korai zsinati határozatok tanúskodnak erről. Hispániában,
melyben a vizigót állam alapítói már ott találtak az évszázadok óta ott lakó
zsidókat, eleinte semmi bántódásuk nem volt a zsidóknak, amint azonban a
vizigót uralkodók az ariánus hitről a katolikusra tértek át, ennek eredménye
rögtön meglátszik a VI. századi toledói zsinatok zsidóellenes rendszabályain,
ugyanígy az agdei zsinatén is. Az anuszim kifejezés a kényszerből kitértekre
még ebből az időből való. Híres aposztata volt a VII. század legvégén működő
Julianus toledói püspök, aki korábbi hittestvérei ellen a legirgalmatlanabbul
lépett fel. Bizánci és frank területen szintén nagy számmal voltak
kényszerkitérések. Német területen a XI. század elején találkozunk ezzel a
jelenséggel először, II. Henrik alatt, de amint a veszedelem elmúlt s tömegesen
tértek vissza, Gerson mainzi rabbi megengedte a zsidóság kebelébe való
újrafelvételt. Ugyancsak róla, kinek jósága példaadó volt, feljegyezték, hogy
kitért fiát, aki előtte halt meg, ugyanúgy meggyászolta,mintha zsidónak halt
volna meg. A keresztes hadjáratok idején a kényszerkitérés mellett az
ugyanolyan mértékű visszatérés nagyon elterjedt volt s éppen Rasi kívánta, hogy
semmiféle akadályt nem szabad az elé gördíteni, hanem úgy kell tekinteni a
visszatérőket, mintha sohasem tértek volna ki. Új típusai keletkeztek spanyol
területen az aposztatáknak. Ezek minden tudásukat felhasználva, teológiai
fegyverekkel fordultak egykori testvéreik ellen s elterjedt pamfletjeikkel
rendkívül sok kárt okoztak évszázadokon át a zsidóságnak. Ilyen volt Moses
Szephardi, aki Petrus Alfonsi néven VI. Alfonz udv. orvosa lett s a Disciplina
clericalis-t írta, de főműve a Dialogi in quibus impiae judaeorum et
saracenorum opiniones confutantur. Nagyobb kárt okozott ennél a francia
aposztatának, Nicholas Donin de Rochelle-nek a gonoszsága. Ez ugyanis a zsidók
ellen anélkül is kegyetlen IX. Gergely pápánál először jelentette fel magát a
Talmudot s vádjaiban olyan gonoszságok magvát hintette el, amelyek csakhamar
alapjaivá lettek a vérvádmeséknek éppen Nyugat-Európában l. Vérvád alatt . Ugyanennek
az aposztatának működése nyomán jött létre a párisi hitvita a királyi hercegek
jelenlétében, a senlisi érsek elnöklete alatt, latin nyelven, Jechiel párisi
rabbi és az aposztata közt s jóllehet az előkelő közönség R. Jechiellel
szimpatizált, mégis a Talmud-kéziratok ezreit vitték a máglyára. A XIII. század
nevezetesebb aposztatái még Pablo Christiani Montpellierből, akinek
Nachmanidesszel, a hírneves geronai rabbival volt nyilvános hitvitája
Barcelonában 1263. s ámbár Nachmanides tudásánál fogva mindenképpen felülmaradt
a vitában, az aposztata mégis kivitte IV. Kelemen pápánál a Talmud állandó
cenzúráját. Még nagyobb veszedelmet hozott fajtestvéreire a burgosi Abner, akit
Alfonso Burgensisnak neveznek, de aki nem azonos a későbbi Paulus Burgensisszal
s annak fiával, Alfonso püspökkel. Ez korábban kiváló talmudtudós, filozófus és
orvos volt, de később kikeresztelkedett s Valladolidban magas egyházi
méltóságot töltött be, mialatt spanyol és héber nyelven a zsidók ellen irt.
Röpiratai telve vannak a leggonoszabb rágalmakkal. Ezek később érlelték meg
gyümölcsüket teljes mértékben. Hasonlóan elvetemedett aposztata volt Jüan de
Valladolid, aki két pamfletet írt a zsidók ellen. Ő tartotta Moses Cohen
tordesillasi rabbival az avilai nyilvános hitvitát. Mások, mint a költő Jüan de
Espana, az orvos Astruc Raimuch stb. inkább ironikus éllel támadtak, anélkül,
hogy kárt akartak volna okozni. A XV. században azonban jelentkezik a
legnagyobb karriert befutó aposztata, a híres Paulus de Santa Mária v. P.
Burgensis mint egyházi író , aki korábban, negyven éves koráig Burgosban volt
vagyonos és tudásáról közismert rabbi és iskolafő, Salomo ha-Levi néven, de az
1390-i terror évében a tömeges kényszerkeresztelések hatása következtében
kikeresztelkedett s miután hét évig a Sorbonne-on keresztény teológiát tanult,
visszajövet hamarosan carthagenai, majd burgosi püspök, később még a kiskorú
király, II. Jüan gyámja s Castilia kancellárja is lett. Magas állásában állandó
kontaktusban volt korábbi hittestvéreivel, de azok kárára. Részt vett az
irodalmi hadakozásokban s héberül válaszolt Josua ha-Lévi gúnyos támadásaira.
Zsidóellenessége inkább politikáinak, mintsem gonosznak minősíthető, jóllehet a
toledói Juderia vagyis gettó neki köszönheti létezését. Paulusnak két fia töltött
be előkelő püspöki állást Castiliában s ezek hozták haza a baseli zsinatról a
zsidóellenes határozatokat, melyeknek kieszközlésében is kimutatható részük
volt. Antiszemitizmusuk inkább politikai jellegű volt s a későbbi időkéhez
képest mérsékeltnek nevezhető. Kortársuk, Jeromino de Santa Fé, udvari orvos,
sokkal gonoszabb volt s a zsidók iránt jóindulatú XIII. Benedek ellenpápa
elnöklete alatt rendezett tostosai hitvitán a Talmud elleni rágalmakat fokozta.
Új nevének, a Magister Ger. de Fé kezdőbetűiről volt hitsorsosai elnevezték Me
Ga De F.- nek istenkáromló . Ugyanilyen típusú aposztaták voltak Pedro de
Caballeria, aki 1497. a portugál királynak azt a gonosz tanácsot adta, hogy a
zsidó gyerekeket erőszakkal vegyék el és kereszteljék meg; Astruc Sibili, aki a
mallorcai zsidók ellen vádaskodott, Henrique Nunez, aki a marannusok ellen
kémkedett s miután elősegítette V. Károly királynál, hogy az inkvizíciót
felállítsák Portugáliában is, a marannusok merényletének áldozata lett, amiért
a római egyház mártírrá kanonizálta. Az 1491-i zsidókat kiűző kir. rendelet s a
már 1478. megszervezett inkvizíciós törvényszékek Spanyolországban gondoskodtak
arról, hogy a kényszer-kikeresztelkedések minél nagyobb méretűek legyenek;
nyílt aposztáziát követeltek, mert a titkos zsidózóra biztos tűzhalál várt. A
kiűzéskor a leghíresebb aposztata volt Abraham Senior, az egyik kincstárnok,
akinek keresztapja maga a toledói prímás, Mendoza bíbornok volt.
Kikeresztelkedésével együtt kapta a de Coronel gróf nevet. Ugyancsak jelentős aposztaták
voltak az inkvizíció kezdetén élt jóindulatú Hernando de Talavera, az első
granadai érsek, akit magát is vád alá helyeztek és több jelentékeny püspök.
Itáliában veszedelmes aposztaták voltak a XVI. században Sixtus de Siena, aki a
mobot a Talmud elégetésére bírta rá. Rajta kívül hasonló szellemben működtek
Salomon Romano Giovanni Baptista , Joseph Moro ós Ananel di Foligno, akik IV.
Pál és III. Gyula pápákat a Talmud elégetésére bírták rá. Németországban a XVI.
század híres és kártékony aposztatái voltak Peter Schwarz és a dominikánus
Joseph Pfefferkorn. Ez utóbbi, aki Reuchlin ellen is tevékenykedett, eredetileg
galíciai zsidó mészáros volt, akit lopásért elítéltek s a börtönben
kikeresztelkedett, majd egyházi dolgokban kiművelte magát s Kölnbe ment, ahol a
dominikánusok adták ki a Judenspiegel oder Speculum Hortationis c. művét 1507 ,
amely aránylag még szelíden támadja a Talmudot, melyet nem ismert s inkább
téríteni akarja a zsidókat, de későbbi művei egyre gonoszabban támadják a
zsidóságot, így: Die Judenbeichte 1508 , Das Osterbuch 1509 , Der Judenfeind
1509 , melyben azt ajánlja, hogy vagy minden zsidót ki kell űzni
Németországból, vagy pedig utca- és kéményseprőknek kell őket alkalmazni,
azonkívül az összes héber könyveket el kell kobozni. Ez ellen Reuchlin
erélyesen kikelt. A művelt keresztények itt foglaltak először állást a Talmud
mellett, miután két pártra osztotta őket a kérdés. Másik aposztata volt
Antonius Margaritha, egy regensburgi rabbi fia, aki Der ganz jüdische Glaub
című 1530-i pamfletjában a zsidó liturgia ellen szór gonosz vádakat s amelyek,
sajnos Lutherre is nagy hatással voltak. Wolf, a Bibliotheca Hebraea
gyűjteményében csupán a XVIII. század előtt 80 aposztata szerzőt sorol fel,
akik a zsidók ellen írtak. Egyikük, Christian Gerson, Jüdischer Talmud 1607 és
Der talmudische Judenschatz 1610 c. irt rágalmakkal telt pamfleteket s
jellemző, hogy az akkor élt hírneves francia keresztény orientalista, Richard
Simon, azonnal megcáfolta s becstelennek minősítette azt. A sabbatteánus és a
frankista mozgalmak is nagyszámú aposztáziát eredményeztek a XVII-XVIII. sz.
folyamán s ez Lengyelországot sem kímélte meg; maga Frank l. Álmessiások alatt
is kikeresztelkedett, Sabbatai Cevi pedig külsőleg mohamedán lett, amit azonban
senki nem hitt el róla. Az Iszlám kultúrkörén belül is mindig voltak
aposztaták, de csupán, ha erőszakot alkalmaztak a különböző kalifák. Ábrahám
ibn Ezra fia is ilyen aposztata volt . Az emancipáció, egyrészt Mendelssohn
fellépésének és szándékainak meg nem értése miatt, másrészt a francia
forradalom, ill. a napóleoni kor szellemének hatása alatt, mindenütt
elősegítette az aposztáziát és konverziót. Ezeket tömeges jelentkezésükben
asszimilációnak nevezi a zsidó történelem l. Asszimiláció címszót ,
Magyarországon az aposztázia régebben nem fordult sűrűn elő, bár mindig voltak
ilyenek. Így tudjuk p. o. Ernust János horvát bán l. o. kitérését Mátyás király
korában, továbbá Szerencsés Imre kincstárnokét, aki azonban zsidóságát sohasem
tagadta meg belsőleg, amely körülmény ugyanabban az időben máshol az életébe
került volna, míg itt teljes tolerancia uralkodott. Nevezetesebb kitérések
csupán a XIX. sz. negyvenes éveitől fordultak elő. Alábbi névsor mutatja a XIX.
és XX. sz. nagyobb szerepet játszó és jelentékenyebb aposztatáinak jegyzékét:
Bartholdy Jacob, porosz diplomata megh. 1825. . Bach P. D., német festő megh.
1830. . Benary Franz, német filológus megh. 1860. . Benary Karl Alb. német
klass.-filol. megh. 1860. . Benedict Julius, Sir, angol komponista megh. 1885.
. Benfey Theodor, hírneves szanszkrit nyelvész megh. 1881. . Bernays Michael
hírneves irodalomtörténész megh. 1897. . Bernhard Sarah, francia tragika.
Bernhardy Gottfried, német filol. megh. 1875. . Börne Ludvig, német író megh.
1837. . Büdinger Max, osztrák történetíró megh. 1902. . Cassel Paulus, német
protestáns teológus megh. 1892. . Chwolson D., orosz orientalista és teológus
visszatért . Cohn Ludwig, német történettudós megh. 1871. . Cohnheim Julius,
német orvostanár megh. 1884 . Costa Isaac de, holland történetíró megh. 1860. .
Creizenach Theodor, német történetíró megh. 1842. . Dessoir Ludwig, német
színész megh. 1874. . Disraeli Lord Beaconsfeld Benjamin, angol miniszterelnök
és író megh. 1881. Dittel Leopold von, osztrák orvostanár megh. 1898. . Eberti
Georg, német jogtanár megh. 1884. . Ewald F. C., német teológus megh. 1874. .
Felix Rachel, hírneves francia tragika megh. 1858 . Fould Achille, francia
pénzügyminiszter megh. 1867. . Friedberg Emil, német egyházjogtudós szül. 1837.
. Friedberg Heinrich von, porosz miniszter megh. 1895. . Friedländer Ludwig,
klassz.-filol. professzor szül. 1824. . Friedländer Ludwig Herm., német
orvostanár megh. 1851. . Gans Eduard, német jogtudós megh. 1839. . Goldschmidt
Hermann, német asztronómus megh. 1866. . Gutterbrock A. E., német jogtanár
megh. 1830. . Hahn E. M., német klassz.-filol, megh. 1860. Harden Maximilian,
német publicista megh. 1927. . Hartmann Moritz, német publicista és költő megh.
1865. . Heine Heinrich, német költő megh. 1856. . Henle F. G. J., német
anatómus megh. 1885. . Genschel A. M., német botanikus megh. 1837. . Herz
Henriette, német írónő megh. 1803. . Hirsch Siegfried, német történetíró megh.
1860. . Hirsch Theodor, német történetíró megh. 1881. . Hischfeld Ottó, berlini
egyetemen Mommsen utóda . Jacobik G., német matematikus megh. 185.7 . Jacobsohn
Heinr., német orvostanár megh. 1890. . Jacobsohn Ludwig, német orvostanár megh.
1842. . Jacoby Heinr., német hellenista megh. 1864. . Jaffé Philip, német
történetíró, palaeographus megh. 1870. . Joachim zeneművész l. o. ,
Joachimstadt Ferd., német matematikus megh. 1861. . Kossmann Heinr., német
matematikus megh. 1836. . Kronocker R., német matematikus szül 1823. . Lebert
H., német orvostanár megh. 1878 . Lehrs Karl, német hellenista megh. 1878. .
Lehrs Siegfr., német filológus. Levin Ráhel, német írónő. Lewald Fanny, német
színésznő megh. 1889. . Magnus H. G., német kémikus megh. 1870. . Magnus Ludwig
Immánuel német matematikus. Margoliouth Moses, anglikán pap és hebraista megh.
1830. . Marx Karl, német szociológus és nemzetgazdász megh. 1883. . Mayer
Salomon, német jogtudós megh. 1862. Meyer M. H., német filozófus, Mendelssohn
Dorothea, német írónő megh. 1839. . Mendelssohn-Bertholdy Félix, német
komponista megh. 1847. . Neander Joh. Ang. W., német protestáns egyháztörténész
megh. 1850. . Neumann K. Fr., német orientalista megh. 1870. . Palgrave, Sir
Francis Cohen, angol történész, megh. 1861. . Philippi F. A., német protestáns
teológus megh. 1882. . Ricardo Dávid, a közgazdaságtan klasszikusa megh. 1823.
. Rosenheim J. G., német matematikus megh. 1887. . , Rubinstein Anton, orosz
zeneművész megh. 1889. . Simson Eduard von, az első német parlament és a
legfőbb bíróság elnöke megh. 1898. . Simson Bernhard, német történetíró,
Suggenheim Samuel, német történetíró megh. 1865. . Stahl Fr., jogtudós, a
porosz konzervatív párt alapítója megh. 1861. . Spiegelberg Otto, német orvos
tanár megh. 1881. . Wolfers J. Ph., német astronomus. A jelenleg élő külföldi
aposztaták közül jelentékenyebbek: R. Sieghart, osztrák nemzetgazdász, a
Bodenkreditanstalt kormányzója, Z. Kurz osztrák operaénekesnő, J. Wolf és Fr.
Eulenburg berlini nemzetgazdász professzorok, Oscar Bie, Ernst
Bernheimgreifswaldi történelemprofesszor, Fr. Stier-Somló és Walter Jellinek
államjogtanárok, Georg Witkowsky lipcsei irodalomtörténész, Leo Trotzky v.
orosz népbiztos, Chr. Rakovszky v. orosz nagykövet; a többi orosz népbiztos és
politikus zsidó származásáról elterjesztett hiedelem minden alapot nélkülöző
valótlanság. - A régi Magyarországon született jelentékenyebb közéleti,
tudományos és művészi szerepet betöltő kitérteket az illető címszók alatt
Ismertetjük. Irodalom. Schürer, Geschichte des Volkes Israel I.; Graets,
Geschichte der Juden II-XI.; Jost, Neuere Geschichte der Israeliten. IV-V.;
Lea, History of the Inquisition in Spain I.; Encyclop. Judaica II. 1927 ;
Jewisch Enc. 1904 , továbbá Judaizálás, Inkvizíció, Asszimiláció címszókat és
irodalmukat.
10191.ht
CÍMSZÓ Aposztázi é kitéré zsidóságbó
SZÓCIKK Aposztázi é kitéré zsidóságból A A kifejezé görögbő származik
amelybe bűnt hibá jelent a apostat v aposztatés sz pedi politika értelembe vet
forradalmárt Il értelembe fordu el a utóbb I Makkab 11 1 é 13 16 valamin
Josephu Contr Apionem-jéba I 19 aho vallá é Iste elle fellázadóka Izrae
cserbenhagyói nevez így Septuagint i használj a A kifejezés töb helyen mí
Makkabeuso könyv személyr i alkalmazza t i Jaso é Menelao főpapokra aki
gyűlöltek min Törvén cserbenhagyói II Mak 5 Mí Septuagint moré é szore szóka
fordítj A.-nak addi rabbiniku irodalomba muma é mesummo vag apikóres néve i
előfordul mesummo sz a A.-r éppe szír-görö elnyomatá korába let közkeletű
jelentés hitelhagyásr kényszeríteni Ugyaníg használtá a A.-r kófe a m megtagad
szó is tovább u a értelm póse Jiszroé a m lázong Izraelbe Phil Bűnbánásró II szól
fejezetébe köv szelleme észrevétel é összehasonlítás tesz a aposztat é prozelyt
közt Ak Izrae hitéhe csatlakozik a egyszerr mérsékletess é irgalmass válik
szeret a igazságo megfontol pénzügyeibe é szórakozásaiban d aki elhagyjá Iste
szen törvényét a aposztaták mérsékle nélküliek szemtelenek igazságtalanok
hamisságna é hitszegésne barátjai aki késze szabadságuka gyomo élvezeteiér
eladni testükr é lelkükr egyarán romlás hozni Phil unokaöccs mag i aposztat let
ezér emelkedet hadvezér rangi é a alexandria procuratorságig Caligul császá
idejé különöse so aposztat vol Makkabeuso III könyv élénke panaszkodi emiatt
Miko a alexandria zsidó vonakodta ősei hité elhagyn veszedelme elhárítva
visszanyerté polgár jogaikat tömege hitehagyottakat aki gyomrukér hagytá e zsid
fajuka é Iste törvényei né mészárolt le III Makkab 2 32 6 19-57 7 10-1
Szanhedri talmudtraktátu tószeftáj 18 5 íg vélekedi a A.-ról Gyehenn kapu örökr
lezárulna a eretnekek aposztatá é áruló mögöt V ö Péte apokalypszi 34 é
Zsidókho Lev 3 1 Ige érdekes hog Pá aposto aposztaziáva vádoltá me Apóst Cselek
21 2 amiér a ókereszténye eg része a ebionitá Pál aposztatána tekintették aza
mózes törvényektő elszakadtna ehhe képes elvetetté Irenaeu 1 2 pauliánusokho
csatlakozóka i aposztatákna tekintetté ezeke valamennyi talmu minim-nek nevezi
Zsidóna megmarad tipiku aposztata hittő elszakad okoskod vol Elis be Abuja ak
korána kivál tanítój volt d vallás nyílta ne tartott be Talmu ő Ácher-nek
másikk változot -na nevezi Jellemz azonba zsidósá toleranciájára hog viszon a
aposztatá é hitükbe erőse közöt megmaradt íg Elis b Abujáva se szakított me a
érintkezés R Méir ak temetésér i elmen é meggyászolta később róma császárok
főkép Constantinu a aposztatáka feltűnőe jutalmaztá maga állam méltóságokka
tüntetté ki mí prozelyt zsidóka büntette h pedi hitehagyot zsidó bántódá ér
zsid részről a illet zsidó 315 decretu értelmébe elégették Theodosiu császá
380- decretum az bizonyítja hog tiberias patriarchákna l Gamalie alat jogu vol
exkommunikáln a aposztatákat Err anná inkáb vol formaila szükség mer a
aposztatá so kellemetlensége okozta má abba a időbe i vol hittestvéreikne
különöse eg Józse nev görö kormányzó ak korábba tibériá Synhedrio tagj volt tet
k magáért Közmondásoss vált hog kereszténységr val áttérés tisztá anyag oko idézté
el má Konstanti császá alatt Jöj hozzán m hercegeket kormányzóka é hadvezéreke
csinálun belőlete mondj Talmu a aposztatákr vonatkozóla Peszikt R 15a 71b 106
Ellenbe felett jellemző hog Cyril püspö é egyházaty szításár történ nag
alexandria zsidóirtá alkalmábó mindössz egyetleneg zsid keresztelkedet meg
Adamantiu orvos több inkáb elhagyt várost melye töb min eze é ót ő tette naggyá
Ekko kezdődöt a egyhá erősödés ezze kapcsolatba jelentkezi a aposztázia d má ne
világ előnyökért hane kizáróla presszi folytán E vol a ese Galliába é
Hispániában nyugat zsidósá ké f fészkébe kora zsinat határozato tanúskodna
erről Hispániában melybe vizigó álla alapító má ot találta a évszázado ót ot
lak zsidókat eleint semm bántódásu ne vol zsidóknak amin azonba vizigó uralkodó
a ariánu hitrő katolikusr térte át enne eredmény rögtö meglátszi VI század
toledó zsinato zsidóellene rendszabályain ugyaníg a agde zsinaté is A anuszi
kifejezé kényszerbő kitértekr mé ebbő a időbő való Híre aposztat vol VII száza
legvégé működ Julianu toledó püspök ak korább hittestvére elle
legirgalmatlanabbu lépet fel Bizánc é fran területe szinté nag számma volta
kényszerkitérések Néme területe XI száza elejé találkozun ezze jelenségge
először II Henri alatt d amin veszedele elmúl tömegese térte vissza Gerso mainz
rabb megengedt zsidósá kebeléb val újrafelvételt Ugyancsa róla kine jóság
példaad volt feljegyezték hog kitér fiát ak előtt hal meg ugyanúg
meggyászolta,minth zsidóna hal voln meg kereszte hadjárato idejé kényszerkitéré
mellet a ugyanolya mérték visszatéré nagyo elterjed vol éppe Ras kívánta hog
semmifél akadály ne szaba a el gördíteni hane úg kel tekinten visszatérőket
minth sohase térte voln ki Ú típusa keletkezte spanyo területe a aposztatáknak
Eze minde tudásuka felhasználva teológia fegyverekke fordulta egykor testvérei
elle elterjed pamfletjeikke rendkívü so kár okozta évszázadoko á zsidóságnak
Ilye vol Mose Szephardi ak Petru Alfons néve VI Alfon udv orvos let Disciplin
clericalis- írta d főműv Dialog i quibu impia judaeoru e saracenoru opinione
confutantur Nagyob kár okozot enné franci aposztatának Nichola Doni d
Rochelle-ne gonoszsága E ugyani zsidó elle anélkü i kegyetle IX Gergel pápáná
előszö jelentett fe magá Talmudo vádjaiba olya gonoszságo magvá hintett el
amelye csakhama alapjaiv lette vérvádmesékne éppe Nyugat-Európába l Vérvá alat
Ugyanenne a aposztatána működés nyomá jöt létr páris hitvit király hercege
jelenlétében senlis érse elnöklet alatt lati nyelven Jechie páris rabb é a
aposztat köz jóllehe a előkel közönsé R Jechielle szimpatizált mégi
Talmud-kézirato ezrei vitté máglyára XIII száza nevezeteseb aposztatá mé Pabl
Christian Montpellierből akine Nachmanidesszel hírneve gerona rabbiva vol
nyilváno hitvitáj Barcelonába 1263 ámbá Nachmanide tudásáná fogv mindenképpe
felülmarad vitában a aposztat mégi kivitt IV Keleme pápáná Talmu álland
cenzúráját Mé nagyob veszedelme hozot fajtestvéreir burgos Abner aki Alfons
Burgensisna neveznek d ak ne azono később Paulu Burgensissza anna fiával Alfons
püspökkel E korábba kivál talmudtudós filozófu é orvo volt d későb
kikeresztelkedet Valladolidba maga egyház méltóságo töltöt be mialat spanyo é
hébe nyelve zsidó elle irt Röpirata telv vanna leggonoszab rágalmakkal Eze
későb érlelté me gyümölcsüke telje mértékben Hasonlóa elvetemedet aposztat vol
Jüa d Valladolid ak ké pamflete ír zsidó ellen tartott Mose Cohe tordesillas
rabbiva a avila nyilváno hitvitát Mások min költ Jüa d Espana a orvo Astru
Raimuc stb inkáb ironiku élle támadtak anélkül hog kár akarta voln okozni XV
századba azonba jelentkezi legnagyob karrier befut aposztata híre Paulu d Sant
Mári v P Burgensi min egyház ír ak korábban negyve éve korái Burgosba vol
vagyono é tudásáró közismer rabb é iskolafő Salom ha-Lev néven d a 1390- terro
évébe tömege kényszerkeresztelése hatás következtébe kikeresztelkedet miutá hé
évi Sorbonne-o keresztén teológiá tanult visszajöve hamarosa carthagenai maj
burgos püspök későb mé kiskor király II Jüa gyámj Castili kancellárj i lett
Maga állásába álland kontaktusba vol korább hittestvéreivel d azo kárára Rész
vet a irodalm hadakozásokba héberü válaszol Josu ha-Lév gúnyo támadásaira
Zsidóellenesség inkáb politikáinak mintse gonoszna minősíthető jóllehe toledó
Juderi vagyi gett nek köszönhet létezését Paulusna ké fi töltöt b előkel püspök
állás Castiliába eze hoztá haz basel zsinatró zsidóellene határozatokat
melyekne kieszközlésébe i kimutathat részü volt Antiszemitizmusu inkáb politika
jelleg vol később időkéhe képes mérsékeltne nevezhető Kortársuk Jeromin d Sant
Fé udvar orvos sokka gonoszab vol zsidó irán jóindulat XIII Benede ellenpáp
elnöklet alat rendezet tostosa hitvitá Talmu ellen rágalmaka fokozta Ú nevének
Magiste Ger d F kezdőbetűirő vol hitsorsosa elnevezté M G D F. ne istenkároml
Ugyanilye típus aposztatá volta Pedr d Caballeria ak 1497 portugá királyna az
gonos tanácso adta hog zsid gyerekeke erőszakka vegyé e é kereszteljé meg Astru
Sibili ak mallorca zsidó elle vádaskodott Henriqu Nunez ak marannuso elle
kémkedet miutá elősegített V Károl királynál hog a inkvizíció felállítsá
Portugáliába is marannuso merényleténe áldozat lett amiér róma egyhá mártírr
kanonizálta A 1491- zsidóka kiűz kir rendele má 1478 megszervezet inkvizíció
törvényszéke Spanyolországba gondoskodta arról hog kényszer-kikeresztelkedése
miné nagyob méretűe legyenek nyíl aposztáziá követeltek mer titko zsidózór
bizto tűzhalá várt kiűzésko leghíreseb aposztat vol Abraha Senior a egyi
kincstárnok akine keresztapj mag toledó prímás Mendoz bíborno volt
Kikeresztelkedéséve együt kapt d Corone gró nevet Ugyancsa jelentő aposztatá volta
a inkvizíci kezdeté él jóindulat Hernand d Talavera a els granada érsek aki
magá i vá al helyezte é töb jelentéken püspök Itáliába veszedelme aposztatá
volta XVI századba Sixtu d Siena ak mobo Talmu elégetésér bírt rá Rajt kívü
hasonl szellembe működte Salomo Roman Giovann Baptist Josep Mor ó Anane d
Foligno aki IV Pá é III Gyul pápáka Talmu elégetésér bírtá rá Németországba XVI
száza híre é kártékon aposztatá volta Pete Schwar é dominikánu Josep
Pfefferkorn E utóbbi ak Reuchli elle i tevékenykedett eredetile galícia zsid
mészáro volt aki lopásér elítélte börtönbe kikeresztelkedett maj egyház
dolgokba kiművelt magá Kölnb ment aho dominikánuso adtá k Judenspiege ode
Speculu Hortationi c művé 150 amel arányla mé szelíde támadj Talmudot melye ne
ismer inkáb téríten akarj zsidókat d később műve egyr gonoszabba támadjá
zsidóságot így Di Judenbeicht 150 Da Osterbuc 150 De Judenfein 150 melybe az
ajánlja hog vag minde zsidó k kel űzn Németországból vag pedi utca é
kéményseprőkne kel őke alkalmazni azonkívü a össze hébe könyveke e kel kobozni
E elle Reuchli erélyese kikelt művel kereszténye it foglalta előszö állás Talmu
mellett miutá ké pártr osztott őke kérdés Mási aposztat vol Antoniu Margaritha
eg regensburg rabb fia ak De gan jüdisch Glau cím 1530- pamfletjába zsid
liturgi elle szó gonos vádaka amelyek sajno Lutherr i nag hatássa voltak Wolf
Bibliothec Hebrae gyűjteményébe csupá XVIII száza előt 8 aposztat szerző soro
fel aki zsidó elle írtak Egyikük Christia Gerson Jüdische Talmu 160 é De
talmudisch Judenschat 161 c ir rágalmakka tel pamfleteke jellemző hog a akko él
hírneve franci keresztén orientalista Richar Simon azonna megcáfolt becstelenne
minősített azt sabbatteánu é frankist mozgalma i nagyszám aposztáziá
eredményezte XVII-XVIII sz folyamá e Lengyelországo se kímélt meg mag Fran l
Álmessiáso alat i kikeresztelkedett Sabbata Cev pedi külsőle mohamedá lett ami
azonba senk ne hit e róla A Iszlá kultúrköré belü i mindi volta aposztaták d
csupán h erőszako alkalmazta különböz kalifák Ábrahá ib Ezr fi i ilye aposztat
vol A emancipáció egyrész Mendelssoh fellépéséne é szándékaina me ne értés
miatt másrész franci forradalom ill napóleon ko szelleméne hatás alatt mindenüt
elősegített a aposztáziá é konverziót Ezeke tömege jelentkezésükbe
asszimilációna nevez zsid történele l Asszimiláci címszó Magyarországo a
aposztázi régebbe ne fordul sűrű elő bá mindi volta ilyenek Íg tudju p o Ernus
Jáno horvá bá l o kitérésé Mátyá királ korában tovább Szerencsé Imr
kincstárnokét ak azonba zsidóságá sohase tagadt me belsőleg amel körülmén
ugyanabba a időbe másho a életéb kerül volna mí it telje toleranci uralkodott
Nevezeteseb kitérése csupá XIX sz negyvene éveitő fordulta elő Alább névso
mutatj XIX é XX sz nagyob szerepe játsz é jelentékenyeb aposztatáina jegyzékét
Barthold Jacob poros diplomat megh 1825 Bac P D. néme fest megh 1830 Benar
Franz néme filológu megh 1860 Benar Kar Alb néme klass.-filol megh 1860 Benedic
Julius Sir ango komponist megh 1885 Benfe Theodor hírneve szanszkri nyelvés
megh 1881 Bernay Michae hírneve irodalomtörténés megh 1897 Bernhar Sarah franci
tragika Bernhard Gottfried néme filol megh 1875 Börn Ludvig néme ír megh 1837
Büdinge Max osztrá történetír megh 1902 Casse Paulus néme protestán teológu
megh 1892 Chwolso D. oros orientalist é teológu visszatér Coh Ludwig néme
történettudó megh 1871 Cohnhei Julius néme orvostaná megh 188 Cost Isaa de
hollan történetír megh 1860 Creizenac Theodor néme történetír megh 1842 Dessoi
Ludwig néme színés megh 1874 Disrael Lor Beaconsfel Benjamin ango miniszterelnö
é ír megh 1881 Ditte Leopol von osztrá orvostaná megh 1898 Ebert Georg néme
jogtaná megh 1884 Ewal F C. néme teológu megh 1874 Feli Rachel hírneve franci
tragik megh 185 Foul Achille franci pénzügyminiszte megh 1867 Friedber Emil
néme egyházjogtudó szül 1837 Friedber Heinric von poros miniszte megh 1895
Friedlände Ludwig klassz.-filol professzo szül 1824 Friedlände Ludwi Herm. néme
orvostaná megh 1851 Gan Eduard néme jogtudó megh 1839 Goldschmid Hermann néme
asztronómu megh 1866 Gutterbroc A E. néme jogtaná megh 1830 Hah E M. néme
klassz.-filol megh 1860 Harde Maximilian néme publicist megh 1927 Hartman
Moritz néme publicist é költ megh 1865 Hein Heinrich néme költ megh 1856 Henl F
G J. néme anatómu megh 1885 Gensche A M. néme botaniku megh 1837 Her Henriette
néme írón megh 1803 Hirsc Siegfried néme történetír megh 1860 Hirsc Theodor
néme történetír megh 1881 Hischfel Ottó berlin egyeteme Mommse utód Jacobi G.
néme matematiku megh 185. Jacobsoh Heinr. néme orvostaná megh 1890 Jacobsoh
Ludwig néme orvostaná megh 1842 Jacob Heinr. néme hellenist megh 1864 Jaff
Philip néme történetíró palaeographu megh 1870 Joachi zeneművés l o Joachimstad
Ferd. néme matematiku megh 1861 Kossman Heinr. néme matematiku megh 1836
Kronocke R. néme matematiku szü 1823 Leber H. néme orvostaná megh 187 Lehr Karl
néme hellenist megh 1878 Lehr Siegfr. néme filológus Levi Ráhel néme írónő
Lewal Fanny néme színészn megh 1889 Magnu H G. néme kémiku megh 1870 Magnu
Ludwi Immánue néme matematikus Margoliout Moses angliká pa é hebraist megh 1830
Mar Karl néme szociológu é nemzetgazdás megh 1883 Maye Salomon néme jogtudó
megh 1862 Meye M H. néme filozófus Mendelssoh Dorothea néme írón megh 1839
Mendelssohn-Berthold Félix néme komponist megh 1847 Neande Joh Ang W. néme
protestán egyháztörténés megh 1850 Neuman K Fr. néme orientalist megh 1870
Palgrave Si Franci Cohen ango történész megh 1861 Philipp F A. néme protestán
teológu megh 1882 Ricard Dávid közgazdaságta klasszikus megh 1823 Rosenhei J G.
néme matematiku megh 1887 Rubinstei Anton oros zeneművés megh 1889 Simso Eduar
von a els néme parlamen é legfőb bírósá elnök megh 1898 Simso Bernhard néme
történetíró Suggenhei Samuel néme történetír megh 1865 Stah Fr. jogtudós poros
konzervatí pár alapítój megh 1861 Spiegelber Otto néme orvo taná megh 1881 Wolfer
J Ph. néme astronomus jelenle él külföld aposztatá közü jelentékenyebbek R
Sieghart osztrá nemzetgazdász Bodenkreditanstal kormányzója Z Kur osztrá
operaénekesnő J Wol é Fr Eulenbur berlin nemzetgazdás professzorok Osca Bie
Erns Bernheimgreifswald történelemprofesszor Fr Stier-Soml é Walte Jelline
államjogtanárok Geor Witkowsk lipcse irodalomtörténész Le Trotzk v oros
népbiztos Chr Rakovszk v oros nagykövet több oros népbizto é politiku zsid
származásáró elterjesztet hiedele minde alapo nélkülöz valótlanság rég
Magyarországo születet jelentékenyeb közéleti tudományo é művész szerepe betölt
kitérteke a illet címszó alat Ismertetjük Irodalom Schürer Geschicht de Volke
Israe I. Graets Geschicht de Jude II-XI. Jost Neuer Geschicht de Israeliten
IV-V. Lea Histor o th Inquisitio i Spai I. Encyclop Judaic II 192 Jewisc Enc
190 tovább Judaizálás Inkvizíció Asszimiláci címszóka é irodalmukat
10191.h
CÍMSZ Aposztáz kitér zsidóságb
SZÓCIK Aposztáz kitér zsidóságbó kifejez görögb származi amelyb bűn hib
jelen aposta aposztaté s ped politik értelemb ve forradalmár I értelemb ford e
utób Makka 1 1 1 valami Joseph Cont Apionem-jéb 1 ah vall Ist ell fellázadók
Izra cserbenhagyó neve íg Septuagin használ kifejezé tö helye m Makkabeus köny
személy alkalmazz Jas Menela főpapokr ak gyűlölte mi Törvé cserbenhagyó I Ma M
Septuagin mor szor szók fordít A.-na add rabbinik irodalomb mum mesumm va
apikóre név előfordu mesumm s A.- épp szír-gör elnyomat koráb le közkelet
jelenté hitelhagyás kényszeríten Ugyaní használt A.- kóf megtaga sz i továb
értel pós Jiszro lázon Izraelb Phi Bűnbánásr I szó fejezetéb kö szellem
észrevéte összehasonlítá tes aposzta prozely köz A Izra hitéh csatlakozi
egyszer mérsékletes irgalmas váli szere igazság megfonto pénzügyeib
szórakozásaiba ak elhagyj Ist sze törvényé aposztatá mérsékl nélkülie
szemtelene igazságtalano hamisságn hitszegésn barátja ak kész szabadságuk gyom
élvezeteié eladn testük lelkük egyará romlá hozn Phi unokaöcc ma aposzta le ezé
emelkede hadvezé rang alexandri procuratorsági Caligu csász idej különös s
aposzta vo Makkabeus II köny élénk panaszkod emiat Mik alexandri zsid vonakodt
őse hit elhagy veszedelm elhárítv visszanyert polgá jogaika tömeg
hitehagyottaka ak gyomruké hagyt zsi fajuk Ist törvénye n mészárol l II Makka 3
19-5 10- Szanhedr talmudtraktát tószeftá 1 í véleked A.-ró Gyehen kap örök
lezáruln eretneke aposztat árul mögö Pét apokalypsz 3 Zsidókh Le Ig érdeke ho P
apost aposztaziáv vádolt m Após Csele 2 amié ókeresztény e rész ebionit Pá
aposztatán tekintetté az móze törvényekt elszakadtn ehh képe elvetett Irenae
pauliánusokh csatlakozók aposztatákn tekintett ezek valamenny talm minim-ne
nevez Zsidón megmara tipik aposztat hitt elszaka okosko vo Eli b Abuj a korán
kivá tanító vol vallá nyílt n tartot b Talm Ácher-ne másik változo -n nevez
Jellem azonb zsidós toleranciájár ho viszo aposztat hitükb erős közö megmarad í
Eli Abujáv s szakítot m érintkezé Méi a temetésé elme meggyászolt későb róm
császáro főké Constantin aposztaták feltűnő jutalmazt mag álla méltóságokk
tüntett k m prozely zsidók büntett ped hitehagyo zsid bántód é zsi részrő ille
zsid 31 decret értelméb elégetté Theodosi csász 380 decretu a bizonyítj ho
tiberia patriarchákn Gamali ala jog vo exkommunikál aposztatáka Er ann inká vo
formail szüksé me aposztat s kellemetlenség okozt m abb időb vo hittestvéreikn
különös e Józs ne gör kormányz a korább tibéri Synhedri tag vol te magáér
Közmondásos vál ho kereszténység va áttéré tiszt anya ok idézt e m Konstant
csász alat Jö hozzá hercegeke kormányzók hadvezérek csinálu belőlet mond Talm
aposztaták vonatkozól Peszik 15 71 10 Ellenb felet jellemz ho Cyri püsp
egyházat szításá törté na alexandri zsidóirt alkalmáb mindöss egyetlene zsi
keresztelkede me Adamanti orvo töb inká elhagy város mely tö mi ez ó tett naggy
Ekk kezdődö egyh erősödé ezz kapcsolatb jelentkez aposztázi m n vilá előnyökér
han kizáról pressz folytá vo es Galliáb Hispániába nyuga zsidós k fészkéb kor
zsina határozat tanúskodn errő Hispániába melyb vizig áll alapít m o talált
évszázad ó o la zsidóka elein sem bántódás n vo zsidókna ami azonb vizig
uralkod arián hitr katolikus tért á enn eredmén rögt meglátsz V száza toled
zsinat zsidóellen rendszabályai ugyaní agd zsinat i anusz kifejez kényszerb
kitértek m ebb időb val Hír aposzta vo VI száz legvég műkö Julian toled püspö a
koráb hittestvér ell legirgalmatlanabb lépe fe Bizán fra terület szint na számm
volt kényszerkitérése Ném terület X száz elej találkozu ezz jelenségg előszö I
Henr alat ami veszedel elmú tömeges tért vissz Gers main rab megenged zsidós
kebelé va újrafelvétel Ugyancs ról kin jósá példaa vol feljegyezté ho kité fiá
a előt ha me ugyanú meggyászolta,mint zsidón ha vol me kereszt hadjárat idej
kényszerkitér melle ugyanoly mérté visszatér nagy elterje vo épp Ra kívánt ho
semmifé akadál n szab e gördíten han ú ke tekinte visszatérőke mint sohas tért
vol k típus keletkezt spany terület aposztatákna Ez mind tudásuk felhasználv
teológi fegyverekk fordult egyko testvére ell elterje pamfletjeikk rendkív s ká
okozt évszázadok zsidóságna Ily vo Mos Szephard a Petr Alfon név V Alfo ud orvo
le Discipli clericalis írt főmű Dialo quib impi judaeor saracenor opinion
confutantu Nagyo ká okozo enn franc aposztatána Nichol Don Rochelle-n gonoszság
ugyan zsid ell anélk kegyetl I Gerge pápán elősz jelentet f mag Talmud vádjaib
oly gonoszság magv hintet e amely csakham alapjai lett vérvádmesékn épp
Nyugat-Európáb Vérv ala Ugyanenn aposztatán működé nyom jö lét pári hitvi királ
herceg jelenlétébe senli érs elnökle alat lat nyelve Jechi pári rab aposzta kö
jólleh előke közöns Jechiell szimpatizál még Talmud-kézirat ezre vitt máglyár
XII száz nevezetese aposztat m Pab Christia Montpellierbő akin Nachmanidessze
hírnev geron rabbiv vo nyilván hitvitá Barcelonáb 126 ámb Nachmanid tudásán fog
mindenképp felülmara vitába aposzta még kivit I Kelem pápán Talm állan
cenzúrájá M nagyo veszedelm hozo fajtestvérei burgo Abne ak Alfon Burgensisn
nevezne a n azon későb Paul Burgensissz ann fiáva Alfon püspökke korább kivá
talmudtudó filozóf orv vol késő kikeresztelkede Valladolidb mag egyhá méltóság
töltö b miala spany héb nyelv zsid ell ir Röpirat tel vann leggonosza
rágalmakka Ez késő érlelt m gyümölcsük telj mértékbe Hasonló elvetemede aposzta
vo Jü Valladoli a k pamflet í zsid elle tartot Mos Coh tordesilla rabbiv avil
nyilván hitvitá Máso mi köl Jü Espan orv Astr Raimu st inká ironik éll támadta
anélkü ho ká akart vol okozn X századb azonb jelentkez legnagyo karrie befu
aposztat hír Paul San Már Burgens mi egyhá í a korábba negyv év korá Burgosb vo
vagyon tudásár közisme rab iskolaf Salo ha-Le néve 1390 terr évéb tömeg
kényszerkeresztelés hatá következtéb kikeresztelkede miut h év Sorbonne-
kereszté teológi tanul visszajöv hamaros carthagena ma burgo püspö késő m kisko
királ I Jü gyám Castil kancellár let Mag állásáb állan kontaktusb vo koráb
hittestvéreive az kárár Rés ve irodal hadakozásokb héber válaszo Jos ha-Lé gúny
támadásair Zsidóellenessé inká politikáina mints gonoszn minősíthet jólleh
toled Juder vagy get ne köszönhe létezésé Paulusn k f töltö előke püspö állá
Castiliáb ez hozt ha base zsinatr zsidóellen határozatoka melyekn kieszközléséb
kimutatha rész vol Antiszemitizmus inká politik jelle vo későb időkéh képe
mérsékeltn nevezhet Kortársu Jeromi San F udva orvo sokk gonosza vo zsid irá
jóindula XII Bened ellenpá elnökle ala rendeze tostos hitvit Talm elle rágalmak
fokozt nevéne Magist Ge kezdőbetűir vo hitsorsos elnevezt F n istenkárom
Ugyanily típu aposztat volt Ped Caballeri a 149 portug királyn a gono tanács
adt ho zsi gyerekek erőszakk vegy keresztelj me Astr Sibil a mallorc zsid ell
vádaskodot Henriq Nune a marannus ell kémkede miut elősegítet Káro királyná ho
inkvizíci felállíts Portugáliáb i marannus merényletén áldoza let amié róm egyh
mártír kanonizált 1491 zsidók kiű ki rendel m 147 megszerveze inkvizíci
törvényszék Spanyolországb gondoskodt arró ho kényszer-kikeresztelkedés min
nagyo méretű legyene nyí aposztázi követelte me titk zsidózó bizt tűzhal vár
kiűzésk leghírese aposzta vo Abrah Senio egy kincstárno akin keresztap ma toled
prímá Mendo bíborn vol Kikeresztelkedésév együ kap Coron gr neve Ugyancs jelent
aposztat volt inkvizíc kezdet é jóindula Hernan Talaver el granad érse ak mag v
a helyezt tö jelentéke püspö Itáliáb veszedelm aposztat volt XV századb Sixt
Sien a mob Talm elégetésé bír r Raj kív hason szellemb működt Salom Roma Giovan
Baptis Jose Mo Anan Folign ak I P II Gyu pápák Talm elégetésé bírt r
Németországb XV száz hír kártéko aposztat volt Pet Schwa dominikán Jose
Pfefferkor utóbb a Reuchl ell tevékenykedet eredetil galíci zsi mészár vol ak
lopásé elítélt börtönb kikeresztelkedet ma egyhá dolgokb kiművel mag Köln men
ah dominikánus adt Judenspieg od Specul Hortation műv 15 ame arányl m szelíd
támad Talmudo mely n isme inká téríte akar zsidóka későb műv egy gonoszabb
támadj zsidóságo íg D Judenbeich 15 D Osterbu 15 D Judenfei 15 melyb a ajánlj
ho va mind zsid ke űz Németországbó va ped utc kéményseprőkn ke ők alkalmazn
azonkív össz héb könyvek ke kobozn ell Reuchl erélyes kikel műve keresztény i
foglalt elősz állá Talm mellet miut k párt osztot ők kérdé Más aposzta vo
Antoni Margarith e regensbur rab fi a D ga jüdisc Gla cí 1530 pamfletjáb zsi
liturg ell sz gono vádak amelye sajn Luther na hatáss volta Wol Bibliothe Hebra
gyűjteményéb csup XVII száz elő aposzta szerz sor fe ak zsid ell írta Egyikü
Christi Gerso Jüdisch Talm 16 D talmudisc Judenscha 16 i rágalmakk te pamfletek
jellemz ho akk é hírnev franc kereszté orientalist Richa Simo azonn megcáfol
becstelenn minősítet az sabbatteán frankis mozgalm nagyszá aposztázi
eredményezt XVII-XVII s folyam Lengyelország s kímél me ma Fra Álmessiás ala
kikeresztelkedet Sabbat Ce ped külsől mohamed let am azonb sen n hi ról Iszl
kultúrkör bel mind volt aposztatá csupá erőszak alkalmazt különbö kalifá Ábrah
i Ez f ily aposzta vo emancipáci egyrés Mendelsso fellépésén szándékain m n
érté miat másrés franc forradalo il napóleo k szellemén hatá alat mindenü
elősegítet aposztázi konverzió Ezek tömeg jelentkezésükb asszimiláción neve zsi
történel Asszimilác címsz Magyarország aposztáz régebb n fordu sűr el b mind
volt ilyene Í tudj Ernu Ján horv b kitérés Máty kirá korába továb Szerencs Im
kincstárnoké a azonb zsidóság sohas tagad m belsőle ame körülmé ugyanabb időb
másh életé kerü voln m i telj toleranc uralkodot Nevezetese kitérés csup XI s
negyven éveit fordult el Aláb névs mutat XI X s nagyo szerep játs jelentékenye
aposztatáin jegyzéké Barthol Jaco poro diploma meg 182 Ba D ném fes meg 183
Bena Fran ném filológ meg 186 Bena Ka Al ném klass.-filo meg 186 Benedi Juliu
Si ang komponis meg 188 Benf Theodo hírnev szanszkr nyelvé meg 188 Berna Micha
hírnev irodalomtörténé meg 189 Bernha Sara franc tragik Bernhar Gottfrie ném
filo meg 187 Bör Ludvi ném í meg 183 Büding Ma osztr történetí meg 190 Cass
Paulu ném protestá teológ meg 189 Chwols D oro orientalis teológ visszaté Co Ludwi
ném történettud meg 187 Cohnhe Juliu ném orvostan meg 18 Cos Isa d holla
történetí meg 186 Creizena Theodo ném történetí meg 184 Desso Ludwi ném színé
meg 187 Disrae Lo Beaconsfe Benjami ang minisztereln í meg 188 Ditt Leopo vo
osztr orvostan meg 189 Eber Geor ném jogtan meg 188 Ewa C ném teológ meg 187
Fel Rache hírnev franc tragi meg 18 Fou Achill franc pénzügyminiszt meg 186
Friedbe Emi ném egyházjogtud szü 183 Friedbe Heinri vo poro miniszt meg 189
Friedländ Ludwi klassz.-filo professz szü 182 Friedländ Ludw Herm ném orvostan
meg 185 Ga Eduar ném jogtud meg 183 Goldschmi Herman ném asztronóm meg 186
Gutterbro E ném jogtan meg 183 Ha M ném klassz.-filo meg 186 Hard Maximilia ném
publicis meg 192 Hartma Morit ném publicis köl meg 186 Hei Heinric ném köl meg
185 Hen J ném anatóm meg 188 Gensch M ném botanik meg 183 He Henriett ném író
meg 180 Hirs Siegfrie ném történetí meg 186 Hirs Theodo ném történetí meg 188
Hischfe Ott berli egyetem Momms utó Jacob G ném matematik meg 185 Jacobso Heinr
ném orvostan meg 189 Jacobso Ludwi ném orvostan meg 184 Jaco Heinr ném hellenis
meg 186 Jaf Phili ném történetír palaeograph meg 187 Joach zeneművé Joachimsta
Ferd ném matematik meg 186 Kossma Heinr ném matematik meg 183 Kronock R ném
matematik sz 182 Lebe H ném orvostan meg 18 Leh Kar ném hellenis meg 187 Leh
Siegfr ném filológu Lev Ráhe ném írón Lewa Fann ném színész meg 188 Magn G ném
kémik meg 187 Magn Ludw Immánu ném matematiku Margoliou Mose anglik p hebrais
meg 183 Ma Kar ném szociológ nemzetgazdá meg 188 May Salomo ném jogtud meg 186
Mey H ném filozófu Mendelsso Dorothe ném író meg 183 Mendelssohn-Berthol Féli
ném komponis meg 184 Neand Jo An W ném protestá egyháztörténé meg 185 Neuma Fr
ném orientalis meg 187 Palgrav S Franc Cohe ang történés meg 186 Philip A ném protestá
teológ meg 188 Ricar Dávi közgazdaságt klassziku meg 182 Rosenhe G ném
matematik meg 188 Rubinste Anto oro zeneművé meg 188 Sims Edua vo el ném
parlame legfő bírós elnö meg 189 Sims Bernhar ném történetír Suggenhe Samue ném
történetí meg 186 Sta Fr jogtudó poro konzervat pá alapító meg 186 Spiegelbe
Ott ném orv tan meg 188 Wolfe Ph ném astronomu jelenl é külföl aposztat köz
jelentékenyebbe Sieghar osztr nemzetgazdás Bodenkreditansta kormányzój Ku osztr
operaénekesn Wo F Eulenbu berli nemzetgazdá professzoro Osc Bi Ern
Bernheimgreifswal történelemprofesszo F Stier-Som Walt Jellin államjogtanáro
Geo Witkows lipcs irodalomtörténés L Trotz oro népbizto Ch Rakovsz oro nagyköve
töb oro népbizt politik zsi származásár elterjeszte hiedel mind alap nélkülö valótlansá
ré Magyarország születe jelentékenye közélet tudomány művés szerep betöl
kitértek ille címsz ala Ismertetjü Irodalo Schüre Geschich d Volk Isra I Graet
Geschich d Jud II-XI Jos Neue Geschich d Israelite IV-V Le Histo t Inquisiti
Spa I Encyclo Judai I 19 Jewis En 19 továb Judaizálá Inkvizíci Asszimilác
címszók irodalmuka
10191.
CÍMS Aposztá kité zsidóság
SZÓCI Aposztá kité zsidóságb kifeje görög származ amely bű hi jele apost
aposztat pe politi értelem v forradalmá értelem for utó Makk valam Josep Con
Apionem-jé a val Is el fellázadó Izr cserbenhagy nev í Septuagi haszná kifejez
t hely Makkabeu kön személ alkalmaz Ja Menel főpapok a gyűlölt m Törv
cserbenhagy M Septuagi mo szo szó fordí A.-n ad rabbini irodalom mu mesum v
apikór né előford mesum A. ép szír-gö elnyoma korá l közkele jelent hitelhagyá
kényszeríte Ugyan használ A. kó megtag s tová érte pó Jiszr lázo Izrael Ph
Bűnbánás sz fejezeté k szelle észrevét összehasonlít te aposzt prozel kö Izr
hité csatlakoz egysze mérséklete irgalma vál szer igazsá megfont pénzügyei
szórakozásaib a elhagy Is sz törvény aposztat mérsék nélküli szemtelen
igazságtalan hamisság hitszegés barátj a kés szabadságu gyo élvezetei elad
testü lelkü egyar roml hoz Ph unokaöc m aposzt l ez emelked hadvez ran alexandr
procuratorság Calig csás ide különö aposzt v Makkabeu I kön élén panaszko emia
Mi alexandr zsi vonakod ős hi elhag veszedel elhárít visszanyer polg jogaik
töme hitehagyottak a gyomruk hagy zs faju Is törvény mészáro I Makk 19- 10
Szanhed talmudtraktá tószeft véleke A.-r Gyehe ka örö lezárul eretnek aposzta
áru mög Pé apokalyps Zsidók L I érdek h apos aposztaziá vádol Apó Csel ami
ókeresztén rés ebioni P aposztatá tekintett a móz törvények elszakadt eh kép
elvetet Irena pauliánusok csatlakozó aposztaták tekintet eze valamenn tal
minim-n neve Zsidó megmar tipi aposzta hit elszak okosk v El Abu korá kiv tanít
vo vall nyíl tarto Tal Ácher-n mási változ - neve Jelle azon zsidó toleranciájá
h visz aposzta hitük erő köz megmara El Abujá szakíto érintkez Mé temetés elm meggyászol
késő ró császár fők Constanti aposztatá feltűn jutalmaz ma áll méltóságok
tüntet prozel zsidó büntet pe hitehagy zsi bántó zs részr ill zsi 3 decre
értelmé elégett Theodos csás 38 decret bizonyít h tiberi patriarchák Gamal al
jo v exkommuniká aposztaták E an ink v formai szüks m aposzta kellemetlensé
okoz ab idő v hittestvéreik különö Józ n gö kormány koráb tibér Synhedr ta vo t
magáé Közmondáso vá h kereszténysé v áttér tisz any o idéz Konstan csás ala J
hozz hercegek kormányzó hadvezére csinál belőle mon Tal aposztatá vonatkozó
Peszi 1 7 1 Ellen fele jellem h Cyr püs egyháza szítás tört n alexandr zsidóir
alkalmá mindös egyetlen zs keresztelked m Adamant orv tö ink elhag váro mel t m
e tet nagg Ek kezdőd egy erősöd ez kapcsolat jelentke aposztáz vil előnyöké ha
kizáró press folyt v e Galliá Hispániáb nyug zsidó fészké ko zsin határoza
tanúskod err Hispániáb mely vizi ál alapí talál évszáza l zsidók elei se
bántódá v zsidókn am azon vizi uralko ariá hit katoliku tér en eredmé rög
megláts száz tole zsina zsidóelle rendszabálya ugyan ag zsina anus kifeje
kényszer kitérte eb idő va Hí aposzt v V szá legvé műk Julia tole püsp korá
hittestvé el legirgalmatlanab lép f Bizá fr terüle szin n szám vol
kényszerkitérés Né terüle szá ele találkoz ez jelenség elősz Hen ala am veszede
elm tömege tér viss Ger mai ra megenge zsidó kebel v újrafelvéte Ugyanc ró ki
jós példa vo feljegyezt h kit fi elő h m ugyan meggyászolta,min zsidó h vo m
keresz hadjára ide kényszerkité mell ugyanol mért visszaté nag elterj v ép R kíván
h semmif akadá sza gördíte ha k tekint visszatérők min soha tér vo típu
keletkez span terüle aposztatákn E min tudásu felhasznál teológ fegyverek
fordul egyk testvér el elterj pamfletjeik rendkí k okoz évszázado zsidóságn Il
v Mo Szephar Pet Alfo né Alf u orv l Discipl clericali ír főm Dial qui imp
judaeo saraceno opinio confutant Nagy k okoz en fran aposztatán Nicho Do
Rochelle- gonoszsá ugya zsi el anél kegyet Gerg pápá elős jelente ma Talmu
vádjai ol gonoszsá mag hinte amel csakha alapja let vérvádmesék ép
Nyugat-Európá Vér al Ugyanen aposztatá működ nyo j lé pár hitv kirá herce
jelenlétéb senl ér elnökl ala la nyelv Jech pár ra aposzt k jólle elők közön
Jechiel szimpatizá mé Talmud-kézira ezr vit máglyá XI szá nevezetes aposzta Pa
Christi Montpellierb aki Nachmanidessz hírne gero rabbi v nyilvá hitvit
Barceloná 12 ám Nachmani tudásá fo mindenkép felülmar vitáb aposzt mé kivi Kele
pápá Tal álla cenzúráj nagy veszedel hoz fajtestvére burg Abn a Alfo Burgensis
nevezn azo késő Pau Burgensiss an fiáv Alfo püspökk koráb kiv talmudtud filozó
or vo kés kikeresztelked Valladolid ma egyh méltósá tölt mial span hé nyel zsi
el i Röpira te van leggonosz rágalmakk E kés érlel gyümölcsü tel mértékb Hasonl
elvetemed aposzt v J Valladol pamfle zsi ell tarto Mo Co tordesill rabbi avi
nyilvá hitvit Más m kö J Espa or Ast Raim s ink ironi él támadt anélk h k akar
vo okoz század azon jelentke legnagy karri bef aposzta hí Pau Sa Má Burgen m
egyh korább negy é kor Burgos v vagyo tudásá közism ra iskola Sal ha-L név 139
ter évé töme kényszerkeresztelé hat következté kikeresztelked miu é Sorbonne
kereszt teológ tanu visszajö hamaro carthagen m burg püsp kés kisk kirá J gyá
Casti kancellá le Ma állásá álla kontaktus v korá hittestvéreiv a kárá Ré v
iroda hadakozások hébe válasz Jo ha-L gún támadásai Zsidóelleness ink
politikáin mint gonosz minősíthe jólle tole Jude vag ge n köszönh létezés
Paulus tölt elők püsp áll Castiliá e hoz h bas zsinat zsidóelle határozatok
melyek kieszközlésé kimutath rés vo Antiszemitizmu ink politi jell v késő időké
kép mérsékelt nevezhe Kortárs Jerom Sa udv orv sok gonosz v zsi ir jóindul XI
Bene ellenp elnökl al rendez tosto hitvi Tal ell rágalma fokoz nevén Magis G
kezdőbetűi v hitsorso elnevez istenkáro Ugyanil típ aposzta vol Pe Caballer 14
portu király gon tanác ad h zs gyereke erőszak veg keresztel m Ast Sibi mallor
zsi el vádaskodo Henri Nun marannu el kémked miu elősegíte Kár királyn h
inkvizíc felállít Portugáliá marannu merényleté áldoz le ami ró egy mártí
kanonizál 149 zsidó ki k rende 14 megszervez inkvizíc törvényszé Spanyolország
gondoskod arr h kényszer-kikeresztelkedé mi nagy méret legyen ny aposztáz
követelt m tit zsidóz biz tűzha vá kiűzés leghíres aposzt v Abra Seni eg
kincstárn aki kereszta m tole prím Mend bíbor vo Kikeresztelkedésé egy ka Coro
g nev Ugyanc jelen aposzta vol inkvizí kezde jóindul Herna Talave e grana érs a
ma helyez t jelenték püsp Itáliá veszedel aposzta vol X század Six Sie mo Tal
elégetés bí Ra kí haso szellem működ Salo Rom Giova Bapti Jos M Ana Folig a I
Gy pápá Tal elégetés bír Németország X szá hí kárték aposzta vol Pe Schw
dominiká Jos Pfefferko utób Reuch el tevékenykede eredeti galíc zs mészá vo a
lopás elítél börtön kikeresztelkede m egyh dolgok kiműve ma Köl me a dominikánu
ad Judenspie o Specu Hortatio mű 1 am arány szelí táma Talmud mel ism ink térít
aka zsidók késő mű eg gonoszab támad zsidóság í Judenbeic 1 Osterb 1 Judenfe 1
mely ajánl h v min zsi k ű Németországb v pe ut kéményseprők k ő alkalmaz
azonkí öss hé könyve k koboz el Reuch erélye kike műv keresztén foglal elős áll
Tal melle miu pár oszto ő kérd Má aposzt v Anton Margarit regensbu ra f g jüdis
Gl c 153 pamfletjá zs litur el s gon váda amely saj Luthe n hatás volt Wo
Biblioth Hebr gyűjteményé csu XVI szá el aposzt szer so f a zsi el írt Egyik Christ
Gers Jüdisc Tal 1 talmudis Judensch 1 rágalmak t pamflete jellem h ak hírne
fran kereszt orientalis Rich Sim azon megcáfo becstelen minősíte a sabbatteá
franki mozgal nagysz aposztáz eredményez XVII-XVI folya Lengyelorszá kímé m m
Fr Álmessiá al kikeresztelkede Sabba C pe külső mohame le a azon se h ró Isz
kultúrkö be min vol aposztat csup erősza alkalmaz különb kalif Ábra E il aposzt
v emancipác egyré Mendelss fellépésé szándékai ért mia másré fran forradal i
napóle szellemé hat ala minden elősegíte aposztáz konverzi Eze töme
jelentkezésük asszimiláció nev zs történe Asszimilá címs Magyarorszá aposztá
régeb ford sű e min vol ilyen tud Ern Já hor kitéré Mát kir koráb tová Szerenc
I kincstárnok azon zsidósá soha taga belsől am körülm ugyanab idő más élet ker
vol tel toleran uralkodo Nevezetes kitéré csu X negyve évei fordul e Alá név
muta X nagy szere ját jelentékeny aposztatái jegyzék Bartho Jac por diplom me
18 B né fe me 18 Ben Fra né filoló me 18 Ben K A né klass.-fil me 18 Bened Juli
S an komponi me 18 Ben Theod hírne szanszk nyelv me 18 Bern Mich hírne
irodalomtörtén me 18 Bernh Sar fran tragi Bernha Gottfri né fil me 18 Bö Ludv
né me 18 Büdin M oszt történet me 19 Cas Paul né protest teoló me 18 Chwol or
orientali teoló visszat C Ludw né történettu me 18 Cohnh Juli né orvosta me 1
Co Is holl történet me 18 Creizen Theod né történet me 18 Dess Ludw né szín me
18 Disra L Beaconsf Benjam an miniszterel me 18 Dit Leop v oszt orvosta me 18
Ebe Geo né jogta me 18 Ew né teoló me 18 Fe Rach hírne fran trag me 1 Fo Achil
fran pénzügyminisz me 18 Friedb Em né egyházjogtu sz 18 Friedb Heinr v por
minisz me 18 Friedlän Ludw klassz.-fil profess sz 18 Friedlän Lud Her né
orvosta me 18 G Edua né jogtu me 18 Goldschm Herma né asztronó me 18 Gutterbr
né jogta me 18 H né klassz.-fil me 18 Har Maximili né publici me 19 Hartm Mori
né publici kö me 18 He Heinri né kö me 18 He né anató me 18 Gensc né botani me
18 H Henriet né ír me 18 Hir Siegfri né történet me 18 Hir Theod né történet me
18 Hischf Ot berl egyete Momm ut Jaco né matemati me 18 Jacobs Hein né orvosta
me 18 Jacobs Ludw né orvosta me 18 Jac Hein né helleni me 18 Ja Phil né
történetí palaeograp me 18 Joac zeneműv Joachimst Fer né matemati me 18 Kossm
Hein né matemati me 18 Kronoc né matemati s 18 Leb né orvosta me 1 Le Ka né
helleni me 18 Le Siegf né filológ Le Ráh né író Lew Fan né színés me 18 Mag né
kémi me 18 Mag Lud Immán né matematik Margolio Mos angli hebrai me 18 M Ka né
szocioló nemzetgazd me 18 Ma Salom né jogtu me 18 Me né filozóf Mendelss Doroth
né ír me 18 Mendelssohn-Bertho Fél né komponi me 18 Nean J A né protest
egyháztörtén me 18 Neum F né orientali me 18 Palgra Fran Coh an történé me 18
Phili né protest teoló me 18 Rica Dáv közgazdaság klasszik me 18 Rosenh né
matemati me 18 Rubinst Ant or zeneműv me 18 Sim Edu v e né parlam legf bíró eln
me 18 Sim Bernha né történetí Suggenh Samu né történet me 18 St F jogtud por
konzerva p alapít me 18 Spiegelb Ot né or ta me 18 Wolf P né astronom jelen
külfö aposzta kö jelentékenyebb Siegha oszt nemzetgazdá Bodenkreditanst
kormányzó K oszt operaénekes W Eulenb berl nemzetgazd professzor Os B Er
Bernheimgreifswa történelemprofessz Stier-So Wal Jelli államjogtanár Ge Witkow
lipc irodalomtörténé Trot or népbizt C Rakovs or nagyköv tö or népbiz politi zs
származásá elterjeszt hiede min ala nélkül valótlans r Magyarorszá szület
jelentékeny közéle tudomán művé szere betö kitérte ill címs al Ismertetj Irodal
Schür Geschic Vol Isr Grae Geschic Ju II-X Jo Neu Geschic Israelit IV- L Hist
Inquisit Sp Encycl Juda 1 Jewi E 1 tová Judaizál Inkvizíc Asszimilá címszó
irodalmuk
10191
CÍM Aposzt kit zsidósá
SZÓC Aposzt kit zsidóság kifej görö szárma amel b h jel apos aposzta p
polit értele forradalm értele fo ut Mak vala Jose Co Apionem-j va I e fellázad
Iz cserbenhag ne Septuag haszn kifeje hel Makkabe kö szemé alkalma J Mene
főpapo gyűlöl Tör cserbenhag Septuag m sz sz ford A.- a rabbin irodalo m mesu
apikó n előfor mesu A é szír-g elnyom kor közkel jelen hitelhagy kényszerít
Ugya haszná A k megta tov ért p Jisz láz Izrae P Bűnbáná s fejezet szell
észrevé összehasonlí t aposz proze k Iz hit csatlako egysz mérséklet irgalm vá
sze igazs megfon pénzügye szórakozásai elhag I s törvén aposzta mérsé nélkül
szemtele igazságtala hamissá hitszegé barát ké szabadság gy élvezete ela test
lelk egya rom ho P unokaö aposz e emelke hadve ra alexand procuratorsá Cali csá
id külön aposz Makkabe kö élé panaszk emi M alexand zs vonako ő h elha veszede
elhárí visszanye pol jogai töm hitehagyotta gyomru hag z faj I törvén mészár
Mak 19 1 Szanhe talmudtrakt tószef vélek A.- Gyeh k ör lezáru eretne aposzt ár
mö P apokalyp Zsidó érde apo aposztazi vádo Ap Cse am ókereszté ré ebion
aposztat tekintet mó törvénye elszakad e ké elvete Iren pauliánuso csatlakoz
aposztatá tekinte ez valamen ta minim- nev Zsid megma tip aposzt hi elsza okos
E Ab kor ki taní v val nyí tart Ta Ácher- más válto nev Jell azo zsid
toleranciáj vis aposzt hitü er kö megmar E Abuj szakít érintke M temeté el
meggyászo kés r császá fő Constant aposztat feltű jutalma m ál méltóságo tünte
proze zsid bünte p hitehag zs bánt z rész il zs decr értelm eléget Theodo csá 3
decre bizonyí tiber patriarchá Gama a j exkommunik aposztatá a in forma szük
aposzt kellemetlens oko a id hittestvérei külön Jó g kormán korá tibé Synhed t
v magá Közmondás v kereszténys átté tis an idé Konsta csá al hoz hercege
kormányz hadvezér csiná belől mo Ta aposztat vonatkoz Pesz Elle fel jelle Cy pü
egyház szítá tör alexand zsidói alkalm mindö egyetle z keresztelke Adaman or t
in elha vár me te nag E kezdő eg erősö e kapcsola jelentk aposztá vi előnyök h
kizár pres foly Galli Hispániá nyu zsid fészk k zsi határoz tanúsko er Hispániá
mel viz á alap talá évszáz zsidó ele s bántód zsidók a azo viz uralk ari hi
katolik té e eredm rö meglát szá tol zsin zsidóell rendszabály ugya a zsin anu
kifej kénysze kitért e id v H aposz sz legv mű Juli tol püs kor hittestv e
legirgalmatlana lé Biz f terül szi szá vo kényszerkitéré N terül sz el találko
e jelensé elős He al a veszed el tömeg té vis Ge ma r megeng zsid kebe
újrafelvét Ugyan r k jó péld v feljegyez ki f el ugya meggyászolta,mi zsid v
keres hadjár id kényszerkit mel ugyano mér visszat na elter é kívá semmi akad
sz gördít h tekin visszatérő mi soh té v típ keletke spa terül aposztaták mi
tudás felhaszná teoló fegyvere fordu egy testvé e elter pamfletjei rendk oko
évszázad zsidóság I M Szepha Pe Alf n Al or Discip clerical í fő Dia qu im
judae saracen opini confutan Nag oko e fra aposztatá Nich D Rochelle gonoszs
ugy zs e ané kegye Ger páp elő jelent m Talm vádja o gonoszs ma hint ame csakh
alapj le vérvádmesé é Nyugat-Európ Vé a Ugyane aposztat műkö ny l pá hit kir
herc jelenlété sen é elnök al l nyel Jec pá r aposz jóll elő közö Jechie
szimpatiz m Talmud-kézir ez vi mágly X sz nevezete aposzt P Christ Montpellier
ak Nachmanidess hírn ger rabb nyilv hitvi Barcelon 1 á Nachman tudás f mindenké
felülma vitá aposz m kiv Kel páp Ta áll cenzúrá nag veszede ho fajtestvér bur
Ab Alf Burgensi nevez az kés Pa Burgensis a fiá Alf püspök korá ki talmudtu
filoz o v ké kikeresztelke Valladoli m egy méltós töl mia spa h nye zs e Röpir
t va leggonos rágalmak ké érle gyümölcs te mérték Hason elveteme aposz Vallado
pamfl zs el tart M C tordesil rabb av nyilv hitvi Má k Esp o As Rai in iron é
támad anél aka v oko száza azo jelentk legnag karr be aposzt h Pa S M Burge egy
koráb neg ko Burgo vagy tudás közis r iskol Sa ha- né 13 te év töm
kényszerkeresztel ha következt kikeresztelke mi Sorbonn keresz teoló tan
visszaj hamar carthage bur püs ké kis kir gy Cast kancell l M állás áll
kontaktu kor hittestvérei kár R irod hadakozáso héb válas J ha- gú támadása
Zsidóellenes in politikái min gonos minősíth jóll tol Jud va g köszön létezé
Paulu töl elő püs ál Castili ho ba zsina zsidóell határozato melye kieszközlés
kimutat ré v Antiszemitizm in polit jel kés idők ké mérsékel nevezh Kortár Jero
S ud or so gonos zs i jóindu X Ben ellen elnök a rende tost hitv Ta el rágalm
foko nevé Magi kezdőbetű hitsors elneve istenkár Ugyani tí aposzt vo P Caballe
1 port királ go taná a z gyerek erősza ve kereszte As Sib mallo zs e vádaskod
Henr Nu marann e kémke mi elősegít Ká király inkvizí felállí Portugáli marann
merénylet áldo l am r eg márt kanonizá 14 zsid k rend 1 megszerve inkvizí
törvénysz Spanyolorszá gondosko ar kényszer-kikeresztelked m nag mére legye n
aposztá követel ti zsidó bi tűzh v kiűzé leghíre aposz Abr Sen e kincstár ak
kereszt tol prí Men bíbo v Kikeresztelkedés eg k Cor ne Ugyan jele aposzt vo
inkviz kezd jóindu Hern Talav gran ér m helye jelenté püs Itáli veszede aposzt
vo száza Si Si m Ta elégeté b R k has szelle műkö Sal Ro Giov Bapt Jo An Foli G
páp Ta elégeté bí Németorszá sz h kárté aposzt vo P Sch dominik Jo Pfefferk utó
Reuc e tevékenyked eredet galí z mész v lopá elíté börtö kikeresztelked egy
dolgo kiműv m Kö m dominikán a Judenspi Spec Hortati m a arán szel tám Talmu me
is in térí ak zsidó kés m e gonosza táma zsidósá Judenbei Oster Judenf mel aján
mi zs Németország p u kéményseprő alkalma azonk ös h könyv kobo e Reuc erély
kik mű kereszté fogla elő ál Ta mell mi pá oszt kér M aposz Anto Margari regensb
r jüdi G 15 pamfletj z litu e go vád amel sa Luth hatá vol W Bibliot Heb
gyűjtemény cs XV sz e aposz sze s zs e ír Egyi Chris Ger Jüdis Ta talmudi
Judensc rágalma pamflet jelle a hírn fra keresz orientali Ric Si azo megcáf
becstele minősít sabbatte frank mozga nagys aposztá eredménye XVII-XV foly
Lengyelorsz kím F Álmessi a kikeresztelked Sabb p küls moham l azo s r Is
kultúrk b mi vo aposzta csu erősz alkalma külön kali Ábr i aposz emancipá egyr
Mendels fellépés szándéka ér mi másr fra forrada napól szellem ha al minde
elősegít aposztá konverz Ez töm jelentkezésü asszimiláci ne z történ Asszimil
cím Magyarorsz aposzt rége for s mi vo ilye tu Er J ho kitér Má ki korá tov
Szeren kincstárno azo zsidós soh tag belső a körül ugyana id má éle ke vo te tolera
uralkod Nevezete kitér cs negyv éve fordu Al né mut nag szer já jelentéken
aposztatá jegyzé Barth Ja po diplo m 1 n f m 1 Be Fr n filol m 1 Be n klass.-fi
m 1 Bene Jul a kompon m 1 Be Theo hírn szansz nyel m 1 Ber Mic hírn
irodalomtörté m 1 Bern Sa fra trag Bernh Gottfr n fi m 1 B Lud n m 1 Büdi osz
történe m 1 Ca Pau n protes teol m 1 Chwo o oriental teol vissza Lud n
történett m 1 Cohn Jul n orvost m C I hol történe m 1 Creize Theo n történe m 1
Des Lud n szí m 1 Disr Beacons Benja a minisztere m 1 Di Leo osz orvost m 1 Eb
Ge n jogt m 1 E n teol m 1 F Rac hírn fra tra m F Achi fra pénzügyminis m 1
Fried E n egyházjogt s 1 Fried Hein po minis m 1 Friedlä Lud klassz.-fi profes
s 1 Friedlä Lu He n orvost m 1 Edu n jogt m 1 Goldsch Herm n asztron m 1 Gutterb
n jogt m 1 n klassz.-fi m 1 Ha Maximil n public m 1 Hart Mor n public k m 1 H
Heinr n k m 1 H n anat m 1 Gens n botan m 1 Henrie n í m 1 Hi Siegfr n történe
m 1 Hi Theo n történe m 1 Hisch O ber egyet Mom u Jac n matemat m 1 Jacob Hei n
orvost m 1 Jacob Lud n orvost m 1 Ja Hei n hellen m 1 J Phi n történet
palaeogra m 1 Joa zenemű Joachims Fe n matemat m 1 Koss Hei n matemat m 1 Krono
n matemat 1 Le n orvost m L K n hellen m 1 L Sieg n filoló L Rá n ír Le Fa n
színé m 1 Ma n kém m 1 Ma Lu Immá n matemati Margoli Mo angl hebra m 1 K n
szociol nemzetgaz m 1 M Salo n jogt m 1 M n filozó Mendels Dorot n í m 1
Mendelssohn-Berth Fé n kompon m 1 Nea n protes egyháztörté m 1 Neu n oriental m
1 Palgr Fra Co a történ m 1 Phil n protes teol m 1 Ric Dá közgazdasá klasszi m
1 Rosen n matemat m 1 Rubins An o zenemű m 1 Si Ed n parla leg bír el m 1 Si
Bernh n történet Suggen Sam n történe m 1 S jogtu po konzerv alapí m 1 Spiegel
O n o t m 1 Wol n astrono jele külf aposzt k jelentékenyeb Siegh osz nemzetgazd
Bodenkreditans kormányz osz operaéneke Eulen ber nemzetgaz professzo O E
Bernheimgreifsw történelemprofess Stier-S Wa Jell államjogtaná G Witko lip
irodalomtörtén Tro o népbiz Rakov o nagykö t o népbi polit z származás
elterjesz hied mi al nélkü valótlan Magyarorsz szüle jelentéken közél tudomá
műv szer bet kitért il cím a Ismertet Iroda Schü Geschi Vo Is Gra Geschi J II-
J Ne Geschi Israeli IV His Inquisi S Encyc Jud Jew tov Judaizá Inkvizí Asszimil
címsz irodalmu
1019
CÍ Aposz ki zsidós
SZÓ Aposz ki zsidósá kife gör szárm ame je apo aposzt poli értel forradal
értel f u Ma val Jos C Apionem- v felláza I cserbenha n Septua hasz kifej he
Makkab k szem alkalm Men főpap gyűlö Tö cserbenha Septua s s for A. rabbi
irodal mes apik előfo mes szír- elnyo ko közke jele hitelhag kényszerí Ugy
haszn megt to ér Jis lá Izra Bűnbán fejeze szel észrev összehasonl apos proz I
hi csatlak egys mérsékle irgal v sz igaz megfo pénzügy szórakozása elha törvé
aposzt mérs nélkü szemtel igazságtal hamiss hitszeg bará k szabadsá g élvezet
el tes lel egy ro h unoka apos emelk hadv r alexan procurators Cal cs i külö
apos Makkab k él panasz em alexan z vonak elh veszed elhár visszany po joga tö
hitehagyott gyomr ha fa törvé mészá Ma 1 Szanh talmudtrak tósze véle A. Gye ö
lezár eretn aposz á m apokaly Zsid érd ap aposztaz vád A Cs a ókereszt r ebio
aposzta tekinte m törvény elszaka k elvet Ire pauliánus csatlako aposztat
tekint e valame t minim ne Zsi megm ti aposz h elsz oko A ko k tan va ny tar T
Ácher má vált ne Jel az zsi toleranciá vi aposz hit e k megma Abu szakí érintk
temet e meggyász ké csász f Constan aposzta felt jutalm á méltóság tünt proz
zsi bünt hiteha z bán rés i z dec értel elége Theod cs decr bizony tibe
patriarch Gam exkommuni aposztat i form szü aposz kellemetlen ok i hittestvére
külö J kormá kor tib Synhe mag Közmondá keresztény átt ti a id Konst cs a ho
herceg kormány hadvezé csin belő m T aposzta vonatko Pes Ell fe jell C p egyhá
szít tö alexan zsidó alkal mind egyetl keresztelk Adama o i elh vá m t na kezd
e erős kapcsol jelent aposzt v előnyö kizá pre fol Gall Hispáni ny zsi fész zs
határo tanúsk e Hispáni me vi ala tal évszá zsid el bántó zsidó az vi ural ar h
katoli t ered r meglá sz to zsi zsidóel rendszabál ugy zsi an kife kénysz kitér
i apos s leg m Jul to pü ko hittest legirgalmatlan l Bi terü sz sz v
kényszerkitér terü s e találk jelens elő H a vesze e töme t vi G m megen zsi
keb újrafelvé Ugya j pél feljegye k e ugy meggyászolta,m zsi kere hadjá i
kényszerki me ugyan mé vissza n elte kív semm aka s gördí teki visszatér m so t
tí keletk sp terü aposztatá m tudá felhaszn teol fegyver ford eg testv elte
pamfletje rend ok évszáza zsidósá Szeph P Al A o Disci clerica f Di q i juda
sarace opin confuta Na ok fr aposztat Nic Rochell gonosz ug z an kegy Ge pá el
jelen Tal vádj gonosz m hin am csak alap l vérvádmes Nyugat-Euró V Ugyan
aposzta műk n p hi ki her jelenlét se elnö a nye Je p apos jól el köz Jechi
szimpati Talmud-kézi e v mágl s nevezet aposz Chris Montpellie a Nachmanides
hír ge rab nyil hitv Barcelo Nachma tudá mindenk felülm vit apos ki Ke pá T ál
cenzúr na veszed h fajtestvé bu A Al Burgens neve a ké P Burgensi fi Al püspö
kor k talmudt filo k kikeresztelk Valladol eg méltó tö mi sp ny z Röpi v
leggono rágalma k érl gyümölc t mérté Haso elvetem apos Vallad pamf z e tar
tordesi rab a nyil hitv M Es A Ra i iro táma ané ak ok száz az jelent legna kar
b aposz P Burg eg korá ne k Burg vag tudá közi isko S ha n 1 t é tö
kényszerkereszte h következ kikeresztelk m Sorbon keres teol ta vissza hama
carthag bu pü k ki ki g Cas kancel állá ál kontakt ko hittestvére ká iro
hadakozás hé vála ha g támadás Zsidóellene i politiká mi gono minősít jól to Ju
v köszö létez Paul tö el pü á Castil h b zsin zsidóel határozat mely kieszközlé
kimuta r Antiszemitiz i poli je ké idő k mérséke nevez Kortá Jer u o s gono z
jóind Be elle elnö rend tos hit T e rágal fok nev Mag kezdőbet hitsor elnev
istenká Ugyan t aposz v Caball por kirá g tan gyere erősz v kereszt A Si mall z
vádasko Hen N maran kémk m elősegí K királ inkviz feláll Portugál maran merényle
áld a e már kanoniz 1 zsi ren megszerv inkviz törvénys Spanyolorsz gondosk a
kényszer-kikeresztelke na mér legy aposzt követe t zsid b tűz kiűz leghír apos
Ab Se kincstá a keresz to pr Me bíb Kikeresztelkedé e Co n Ugya jel aposz v
inkvi kez jóind Her Tala gra é hely jelent pü Itál veszed aposz v száz S S T
eléget ha szell műk Sa R Gio Bap J A Fol pá T eléget b Németorsz s kárt aposz v
Sc domini J Pfeffer ut Reu tevékenyke erede gal més lop elít bört kikeresztelke
eg dolg kimű K dominiká Judensp Spe Hortat ará sze tá Talm m i i tér a zsid ké
gonosz tám zsidós Judenbe Oste Juden me ajá m z Németorszá kéménysepr alkalm
azon ö köny kob Reu erél ki m kereszt fogl el á T mel m p osz ké apos Ant
Margar regens jüd 1 pamflet lit g vá ame s Lut hat vo Biblio He gyűjtemén c X s
apos sz z í Egy Chri Ge Jüdi T talmud Judens rágalm pamfle jell hír fr keres
oriental Ri S az megcá becstel minősí sabbatt fran mozg nagy aposzt eredmény
XVII-X fol Lengyelors kí Álmess kikeresztelke Sab kül moha az I kultúr m v
aposzt cs erős alkalm külö kal Áb apos emancip egy Mendel fellépé szándék é m
más fr forrad napó szelle h a mind elősegí aposzt konver E tö jelentkezés
asszimilác n törté Asszimi cí Magyarors aposz rég fo m v ily t E h kité M k kor
to Szere kincstárn az zsidó so ta bels körü ugyan i m él k v t toler uralko
Nevezet kité c negy év ford A n mu na sze j jelentéke aposztat jegyz Bart J p
dipl B F filo B klass.-f Ben Ju kompo B The hír szans nye Be Mi hír
irodalomtört Ber S fr tra Bern Gottf f Lu Büd os történ C Pa prote teo Chw
orienta teo vissz Lu történet Coh Ju orvos ho történ Creiz The történ De Lu sz
Dis Beacon Benj miniszter D Le os orvos E G jog teo Ra hír fr tr Ach fr
pénzügymini Frie egyházjog Frie Hei p mini Friedl Lu klassz.-f profe Friedl L H
orvos Ed jog Goldsc Her asztro Gutter jog klassz.-f H Maximi publi Har Mo publi
Hein ana Gen bota Henri H Siegf történ H The történ Hisc be egye Mo Ja matema
Jaco He orvos Jaco Lu orvos J He helle Ph történe palaeogr Jo zenem Joachim F
matema Kos He matema Kron matema L orvos helle Sie filol R í L F szín M ké M L
Imm matemat Margol M ang hebr szocio nemzetga Sal jog filoz Mendel Doro
Mendelssohn-Bert F kompo Ne prote egyháztört Ne orienta Palg Fr C törté Phi
prote teo Ri D közgazdas klassz Rose matema Rubin A zenem S E parl le bí e S
Bern történe Sugge Sa történ jogt p konzer alap Spiege Wo astron jel kül aposz
jelentékenye Sieg os nemzetgaz Bodenkreditan kormány os operaének Eule be
nemzetga professz Bernheimgreifs történelemprofes Stier- W Jel államjogtan Witk
li irodalomtörté Tr népbi Rako nagyk népb poli származá elterjes hie m a nélk
valótla Magyarors szül jelentéke közé tudom mű sze be kitér i cí Ismerte Irod
Sch Gesch V I Gr Gesch II N Gesch Israel I Hi Inquis Ency Ju Je to Judaiz
Inkviz Asszimi címs irodalm