10203.htm

CÍMSZÓ: Arányi

SZEMÉLYNÉV: Arányi Lajos

SZÓCIKK: A. Lajos György*, orvos és orvostudományi író, szül. Komáromban 1812., megh., Nagymaroson 1887. Előbb jogásznak készült, de az 1831. évi hatalmas kolerajárvány idejében, amikor a főváros kórházaiban részt vett a betegek ápolásában, kedvet kapott arra, hogy az orvosi tudományokkal foglalkozzék. Miután Budapesten, Páduában és Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, 1844-ben a pesti egyetemen a kórbonctan magántanára. 1861-ben pedig rendes tanára lett. Igen népszerű előadó volt, akit mindig nagy hallgatóság vett körül. Érdemeinek elismeréséül a Magy. Tud. Akadémia 1860. tagjai közé választotta. 1869-ben a magyar nemességgel tüntették ki. Orvosirodalmi tevékenysége, amelynek eredménye több mint negyven kötet, a kórbonctan és törvényszéki orvostan egész területét öleli föl. Főmunkája: A kórbonctan elemei. Nagyon sok népszerű előadást tartott, főként a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésein. Érdemes tevékenységet fejtett ki az első segélynyújtás módszereinek ismertetése körül. Nagyrabecsülték mint archeológust is. Régészeti munkái közül a legjelentékenyebb a Vajda-Hunyad vára, amelyben e vár restaurálásáért kardoskodott. Értékes tanulmányokat írt a visegrádi ásatásokról is.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 203. címszó a lexikon => 59. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10203.htm

CÍMSZÓ: Arányi

SZEMÉLYNÉV: Arányi Lajos

SZÓCIKK: A. Lajos György*, orvos és orvostudományi író, szül. Komáromban 1812., megh., Nagymaroson 1887. Előbb jogásznak készült, de az 1831. évi hatalmas kolerajárvány idejében, amikor a főváros kórházaiban részt vett a betegek ápolásában, kedvet kapott arra, hogy az orvosi tudományokkal foglalkozzék. Miután Budapesten, Páduában és Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, 1844-ben a pesti egyetemen a kórbonctan magántanára. 1861-ben pedig rendes tanára lett. Igen népszerű előadó volt, akit mindig nagy hallgatóság vett körül. Érdemeinek elismeréséül a Magy. Tud. Akadémia 1860. tagjai közé választotta. 1869-ben a magyar nemességgel tüntették ki. Orvosirodalmi tevékenysége, amelynek eredménye több mint negyven kötet, a kórbonctan és törvényszéki orvostan egész területét öleli föl. Főmunkája: A kórbonctan elemei. Nagyon sok népszerű előadást tartott, főként a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésein. Érdemes tevékenységet fejtett ki az első segélynyújtás módszereinek ismertetése körül. Nagyrabecsülték mint archeológust is. Régészeti munkái közül a legjelentékenyebb a Vajda-Hunyad vára, amelyben e vár restaurálásáért kardoskodott. Értékes tanulmányokat írt a visegrádi ásatásokról is.

10203.ht

CÍMSZÓ Arány

SZEMÉLYNÉV Arány Lajo

SZÓCIKK A Lajo György* orvo é orvostudomány író szül Komáromba 1812. megh. Nagymaroso 1887 Előb jogászna készült d a 1831 év hatalma kolerajárván idejében amiko főváro kórházaiba rész vet betege ápolásában kedve kapot arra hog a orvos tudományokka foglalkozzék Miutá Budapesten Páduába é Bécsbe orvos tanulmányoka folytatott 1844-be pest egyeteme kórboncta magántanára 1861-be pedi rende tanár lett Ige népszer előad volt aki mindi nag hallgatósá vet körül Érdemeine elismeréséü Magy Tud Akadémi 1860 tagja köz választotta 1869-be magya nemességge tüntetté ki Orvosirodalm tevékenysége amelyne eredmény töb min negyve kötet kórboncta é törvényszék orvosta egés területé ölel föl Főmunkája kórboncta elemei Nagyo so népszer előadás tartott főkén magya orvoso é természetvizsgáló vándorgyűlésein Érdeme tevékenysége fejtet k a els segélynyújtá módszereine ismertetés körül Nagyrabecsülté min archeológus is Régészet munká közü legjelentékenyeb Vajda-Hunya vára amelybe vá restaurálásáér kardoskodott Értéke tanulmányoka ír visegrád ásatásokró is

10203.h

CÍMSZ Arán

SZEMÉLYNÉ Arán Laj

SZÓCIK Laj György orv orvostudomán ír szü Komáromb 1812 megh Nagymaros 188 Elő jogászn készül 183 é hatalm kolerajárvá idejébe amik fővár kórházaib rés ve beteg ápolásába kedv kapo arr ho orvo tudományokk foglalkozzé Miut Budapeste Páduáb Bécsb orvo tanulmányok folytatot 1844-b pes egyetem kórbonct magántanár 1861-b ped rend taná let Ig népsze előa vol ak mind na hallgatós ve körü Érdemein elismerésé Mag Tu Akadém 186 tagj kö választott 1869-b magy nemességg tüntett k Orvosirodal tevékenység amelyn eredmén tö mi negyv köte kórbonct törvényszé orvost egé terület öle fö Főmunkáj kórbonct eleme Nagy s népsze előadá tartot főké magy orvos természetvizsgál vándorgyűlései Érdem tevékenység fejte el segélynyújt módszerein ismerteté körü Nagyrabecsült mi archeológu i Régésze munk köz legjelentékenye Vajda-Huny vár amelyb v restaurálásáé kardoskodot Érték tanulmányok í visegrá ásatásokr i

10203.

CÍMS Ará

SZEMÉLYN Ará La

SZÓCI La Györg or orvostudomá í sz Komárom 181 meg Nagymaro 18 El jogász készü 18 hatal kolerajárv idejéb ami fővá kórházai ré v bete ápolásáb ked kap ar h orv tudományok foglalkozz Miu Budapest Páduá Bécs orv tanulmányo folytato 1844- pe egyete kórbonc magántaná 1861- pe ren tan le I népsz elő vo a min n hallgató v kör Érdemei elismerés Ma T Akadé 18 tag k választot 1869- mag nemesség tüntet Orvosiroda tevékenysé amely eredmé t m negy köt kórbonc törvénysz orvos eg terüle öl f Főmunká kórbonc elem Nag népsz előad tarto fők mag orvo természetvizsgá vándorgyűlése Érde tevékenysé fejt e segélynyúj módszerei ismertet kör Nagyrabecsül m archeológ Régész mun kö legjelentékeny Vajda-Hun vá amely restaurálásá kardoskodo Érté tanulmányo visegr ásatások

10203

CÍM Ar

SZEMÉLY Ar L

SZÓC L Györ o orvostudom s Komáro 18 me Nagymar 1 E jogás kész 1 hata kolerajár idejé am főv kórháza r bet ápolásá ke ka a or tudományo foglalkoz Mi Budapes Pádu Béc or tanulmány folytat 1844 p egyet kórbon magántan 1861 p re ta l néps el v mi hallgat kö Érdeme elismeré M Akad 1 ta választo 1869 ma nemessé tünte Orvosirod tevékenys amel eredm neg kö kórbon törvénys orvo e terül ö Főmunk kórbon ele Na néps előa tart fő ma orv természetvizsg vándorgyűlés Érd tevékenys fej segélynyú módszere ismerte kö Nagyrabecsü archeoló Régés mu k legjelentéken Vajda-Hu v amel restaurálás kardoskod Ért tanulmány viseg ásatáso

1020

CÍ A

SZEMÉL A

SZÓ Gyö orvostudo Komár 1 m Nagyma jogá kés hat kolerajá idej a fő kórház be ápolás k k o tudomány foglalko M Budape Pád Bé o tanulmán folyta 184 egye kórbo magánta 186 r t nép e m hallga k Érdem elismer Aka t választ 186 m nemess tünt Orvosiro tevékeny ame ered ne k kórbo törvény orv terü Főmun kórbo el N nép elő tar f m or természetvizs vándorgyűlé Ér tevékeny fe segélyny módszer ismert k Nagyrabecs archeol Régé m legjelentéke Vajda-H ame restaurálá kardosko Ér tanulmán vise ásatás