Magyar Zsidó Lexikon: Áttérés

10253.htm

CÍMSZÓ: Áttérés

SZÓCIKK: Áttérés (kitérés) a valláscserének az az aktusa, mikor valaki önkéntes elhatározással öröklött vallását elveti és egy másik egyházközösségbe véteti fel magát. A hagyományos zsidó felfogás nem ismeri a zsidó közösségből való teljes kilépés fogalmát és az áttérés ténye nem szünteti meg a zsidósághoz való tartozást, mert ez nem függ az ember önkényes elhatározásától, hanem a születéstől, amely meghatározza a vallásközösségbe való természetes elhelyezkedést. Ez az alapelv olyan szigorú következetességgel érvényesül a zsidó vallástörvényben, hogy még a hitélet egész komplexumának, sőt magának Istennek a tagadása sem zárhat ki senkit sem a zsidó közösségből, jóllehet, hogy a teljes tagadást (kóf er bóhakol) és az atheizmust a legsúlyosabb bűnnek tekinti a rabbinikus felfogás. Achér-t a talmudi kor legnagyobb tagadóját, a nagyhírű rabbi Meir kortársát, a Talmud legintranzigensebb szerzői is zsidónak tekintették (l. Aposztázia). E szerint a felfogás szerint még a zsidó nép elárulása sem szüntetheti meg a zsidósághoz való tartozást, amiről a Talmudban (Szanhedrin) ezt a döntést olvashatjuk: «af al pi sechótó, jiszróel hu», ha vétkezett is, zsidó ő és az is marad. A zsidó vallástörvény tehát nem adott lehetőséget a zsidó hitből való kitérésre és ennélfogva a kitérések módozatait és eljárásait sem szabályozta. Ebben az ősi felfogásban rejlik annak az oka, hogy a régebbi századokban csak elvétve fordult elő egy-egy önkéntes kikeresztelkedés a zsidóságban. A zsidó vallásból való kilépés lehetőségét csak a legújabb korban adta meg a törvényhozás, nem csak Magyarországon, de minden más államban is, ahol a zsidóságot egyenjogúsították. A keresztény egyház természetesen nem törődött a zsidó felfogással és régóta buzgólkodik a zsidók megtérítése körül, abban az elgondolásban, amely az egyház egyik legfontosabb feladatát a keresztény hit terjesztésében látja. A szisztematikus zsidótérítés 1230. kezdődött a katolikus egyházban, a Murciában élt Pauforti Rajmunddal, aki megalapította a zsidómisszió intézményét. Az evangélikus egyház csak a XVII. században kezdte meg intézményesen a zsidótérítést. Manapság mégis nem csak ott fordulnak elő tömegesebb áttérések, ahol nagyobb erővel dolgoznak a kereszténység érdekében a missziók, de mindenütt, ahol gazdasági és politikai befolyások alatt szorosabbra fűződött a zsidók és nem zsidók között a kultúrkapcsolat. Az általánosabb felvilágosodottság közömbösíti az öröklött hitbe forrt öntudatot és az egyenjogúsítottság is előnyösnek tünteti fel az uralkodó nép életformáihoz való alkalmazkodást. A vallástól való elidegenedés és a nem zsidó környezettel való bensőbb érintkezés, továbbá a liberális törvényhozás előmozdítja a vegyes házasságokat, amelyek aztán legtöbbször a zsidó vallástól való teljes elszakadáshoz vezetnek. Tömegjelenségként mindazonáltal csak a politikai reakciók idejében lép fel aki keresztelkedés és az ezeréves Magyarország dicsőségét hirdeti, hogy ilyen nyomást ritkán éreztek a zsidók. Az elmúlt századokban csak egyszer mutatkozott meg ilyen reakció, Nagy Lajos király alatt, aki hitbuzgóságában az egész akkori magyar zsidóság megkeresztelkedését követelte. De az akkori zsidók az áldozatkészségnek olyan erejével ragaszkodtak ősi hitükhöz, hogy inkább a kiűzetést vállalták, mint a hittagadást (l. Kiűzetés). A valláscsere tehát a legújabb időkig csak szórványosan bontotta meg a zsidó sorokat. (1890-től 1910-ig összesen 5046 zsidótért át a keresztény vallásra. Budapesten 1906. 225 férfi és 243 nő, összesen 468, 1907. pedig 107-tel több. További adatokat l. Magyarország c. alatt). De tömegesebb áldozatokat szedett a proletárdiktatúra és az utána következő ellenforradalom. Ezrekre rúg az ez időkben történt kitérések száma csak magában a fővárosban is, de pontos statisztikánk nincs még a hitehagyókról,részben azért, mert sok keresztény lelkész túlteszi magát a törvénynek azon az intézkedésén, amely meghagyja, hogy a lelkészek az áttérésekről egymást kölcsönösen értesítsék, részben pedig azért,mert a Pesti Izraelita Hitközség, amely a legtöbb kitérést könyvelheti el, nem publikálja a nála bejelentett áttéréseket, L. Aposztázia.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 253. címszó a lexikon => 68. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10253.htm

CÍMSZÓ: Áttérés

SZÓCIKK: Áttérés kitérés a valláscserének az az aktusa, mikor valaki önkéntes elhatározással öröklött vallását elveti és egy másik egyházközösségbe véteti fel magát. A hagyományos zsidó felfogás nem ismeri a zsidó közösségből való teljes kilépés fogalmát és az áttérés ténye nem szünteti meg a zsidósághoz való tartozást, mert ez nem függ az ember önkényes elhatározásától, hanem a születéstől, amely meghatározza a vallásközösségbe való természetes elhelyezkedést. Ez az alapelv olyan szigorú következetességgel érvényesül a zsidó vallástörvényben, hogy még a hitélet egész komplexumának, sőt magának Istennek a tagadása sem zárhat ki senkit sem a zsidó közösségből, jóllehet, hogy a teljes tagadást kóf er bóhakol és az atheizmust a legsúlyosabb bűnnek tekinti a rabbinikus felfogás. Achér-t a talmudi kor legnagyobb tagadóját, a nagyhírű rabbi Meir kortársát, a Talmud legintranzigensebb szerzői is zsidónak tekintették l. Aposztázia . E szerint a felfogás szerint még a zsidó nép elárulása sem szüntetheti meg a zsidósághoz való tartozást, amiről a Talmudban Szanhedrin ezt a döntést olvashatjuk: af al pi sechótó, jiszróel hu , ha vétkezett is, zsidó ő és az is marad. A zsidó vallástörvény tehát nem adott lehetőséget a zsidó hitből való kitérésre és ennélfogva a kitérések módozatait és eljárásait sem szabályozta. Ebben az ősi felfogásban rejlik annak az oka, hogy a régebbi századokban csak elvétve fordult elő egy-egy önkéntes kikeresztelkedés a zsidóságban. A zsidó vallásból való kilépés lehetőségét csak a legújabb korban adta meg a törvényhozás, nem csak Magyarországon, de minden más államban is, ahol a zsidóságot egyenjogúsították. A keresztény egyház természetesen nem törődött a zsidó felfogással és régóta buzgólkodik a zsidók megtérítése körül, abban az elgondolásban, amely az egyház egyik legfontosabb feladatát a keresztény hit terjesztésében látja. A szisztematikus zsidótérítés 1230. kezdődött a katolikus egyházban, a Murciában élt Pauforti Rajmunddal, aki megalapította a zsidómisszió intézményét. Az evangélikus egyház csak a XVII. században kezdte meg intézményesen a zsidótérítést. Manapság mégis nem csak ott fordulnak elő tömegesebb áttérések, ahol nagyobb erővel dolgoznak a kereszténység érdekében a missziók, de mindenütt, ahol gazdasági és politikai befolyások alatt szorosabbra fűződött a zsidók és nem zsidók között a kultúrkapcsolat. Az általánosabb felvilágosodottság közömbösíti az öröklött hitbe forrt öntudatot és az egyenjogúsítottság is előnyösnek tünteti fel az uralkodó nép életformáihoz való alkalmazkodást. A vallástól való elidegenedés és a nem zsidó környezettel való bensőbb érintkezés, továbbá a liberális törvényhozás előmozdítja a vegyes házasságokat, amelyek aztán legtöbbször a zsidó vallástól való teljes elszakadáshoz vezetnek. Tömegjelenségként mindazonáltal csak a politikai reakciók idejében lép fel aki keresztelkedés és az ezeréves Magyarország dicsőségét hirdeti, hogy ilyen nyomást ritkán éreztek a zsidók. Az elmúlt századokban csak egyszer mutatkozott meg ilyen reakció, Nagy Lajos király alatt, aki hitbuzgóságában az egész akkori magyar zsidóság megkeresztelkedését követelte. De az akkori zsidók az áldozatkészségnek olyan erejével ragaszkodtak ősi hitükhöz, hogy inkább a kiűzetést vállalták, mint a hittagadást l. Kiűzetés . A valláscsere tehát a legújabb időkig csak szórványosan bontotta meg a zsidó sorokat. 1890-től 1910-ig összesen 5046 zsidótért át a keresztény vallásra. Budapesten 1906. 225 férfi és 243 nő, összesen 468, 1907. pedig 107-tel több. További adatokat l. Magyarország c. alatt . De tömegesebb áldozatokat szedett a proletárdiktatúra és az utána következő ellenforradalom. Ezrekre rúg az ez időkben történt kitérések száma csak magában a fővárosban is, de pontos statisztikánk nincs még a hitehagyókról,részben azért, mert sok keresztény lelkész túlteszi magát a törvénynek azon az intézkedésén, amely meghagyja, hogy a lelkészek az áttérésekről egymást kölcsönösen értesítsék, részben pedig azért,mert a Pesti Izraelita Hitközség, amely a legtöbb kitérést könyvelheti el, nem publikálja a nála bejelentett áttéréseket, L. Aposztázia.

10253.ht

CÍMSZÓ Áttéré

SZÓCIKK Áttéré kitéré valláscseréne a a aktusa miko valak önkénte elhatározássa öröklöt vallásá elvet é eg mási egyházközösségb vétet fe magát hagyományo zsid felfogá ne ismer zsid közösségbő val telje kilépé fogalmá é a áttéré tény ne szüntet me zsidóságho val tartozást mer e ne füg a embe önkénye elhatározásától hane születéstől amel meghatározz vallásközösségb val természete elhelyezkedést E a alapel olya szigor következetességge érvényesü zsid vallástörvényben hog mé hitéle egés komplexumának ső magána Istenne tagadás se zárha k senki se zsid közösségből jóllehet hog telje tagadás kó e bóhako é a atheizmus legsúlyosab bűnne tekint rabbiniku felfogás Achér- talmud ko legnagyob tagadóját nagyhír rabb Mei kortársát Talmu legintranzigenseb szerző i zsidóna tekintetté l Aposztázi szerin felfogá szerin mé zsid né elárulás se szüntethet me zsidóságho val tartozást amirő Talmudba Szanhedri ez döntés olvashatjuk a a p sechótó jiszróe h h vétkezet is zsid é a i marad zsid vallástörvén tehá ne adot lehetősége zsid hitbő val kitérésr é ennélfogv kitérése módozatai é eljárásai se szabályozta Ebbe a ős felfogásba rejli anna a oka hog régebb századokba csa elvétv fordul el egy-eg önkénte kikeresztelkedé zsidóságban zsid vallásbó val kilépé lehetőségé csa legújab korba adt me törvényhozás ne csa Magyarországon d minde má államba is aho zsidóságo egyenjogúsították keresztén egyhá természetese ne törődöt zsid felfogássa é régót buzgólkodi zsidó megtérítés körül abba a elgondolásban amel a egyhá egyi legfontosab feladatá keresztén hi terjesztésébe látja szisztematiku zsidótéríté 1230 kezdődöt katoliku egyházban Murciába él Paufort Rajmunddal ak megalapított zsidómisszi intézményét A evangéliku egyhá csa XVII századba kezdt me intézményese zsidótérítést Manapsá mégi ne csa ot fordulna el tömegeseb áttérések aho nagyob erőve dolgozna kereszténysé érdekébe missziók d mindenütt aho gazdaság é politika befolyáso alat szorosabbr fűződöt zsidó é ne zsidó közöt kultúrkapcsolat A általánosab felvilágosodottsá közömbösít a öröklöt hitb forr öntudato é a egyenjogúsítottsá i előnyösne tüntet fe a uralkod né életformáiho val alkalmazkodást vallástó val elidegenedé é ne zsid környezette val bensőb érintkezés tovább liberáli törvényhozá előmozdítj vegye házasságokat amelye aztá legtöbbszö zsid vallástó val telje elszakadásho vezetnek Tömegjelenségkén mindazonálta csa politika reakció idejébe lé fe ak keresztelkedé é a ezeréve Magyarorszá dicsőségé hirdeti hog ilye nyomás ritká érezte zsidók A elmúl századokba csa egysze mutatkozot me ilye reakció Nag Lajo királ alatt ak hitbuzgóságába a egés akkor magya zsidósá megkeresztelkedésé követelte D a akkor zsidó a áldozatkészségne olya erejéve ragaszkodta ős hitükhöz hog inkáb kiűzetés vállalták min hittagadás l Kiűzeté valláscser tehá legújab időki csa szórványosa bontott me zsid sorokat 1890-tő 1910-i összese 504 zsidótér á keresztén vallásra Budapeste 1906 22 férf é 24 nő összese 468 1907 pedi 107-te több Tovább adatoka l Magyarorszá c alat D tömegeseb áldozatoka szedet proletárdiktatúr é a után következ ellenforradalom Ezrekr rú a e időkbe történ kitérése szám csa magába fővárosba is d ponto statisztikán ninc mé hitehagyókról,részbe azért mer so keresztén lelkés túltesz magá törvényne azo a intézkedésén amel meghagyja hog lelkésze a áttérésekrő egymás kölcsönöse értesítsék részbe pedi azért,mer Pest Izraelit Hitközség amel legtöb kitérés könyvelhet el ne publikálj nál bejelentet áttéréseket L Aposztázia

10253.h

CÍMSZ Áttér

SZÓCIK Áttér kitér valláscserén aktus mik vala önként elhatározáss öröklö vallás elve e más egyházközösség véte f magá hagyomány zsi felfog n isme zsi közösségb va telj kilép fogalm áttér tén n szünte m zsidóságh va tartozás me n fü emb önkény elhatározásátó han születéstő ame meghatároz vallásközösség va természet elhelyezkedés alape oly szigo következetességg érvényes zsi vallástörvénybe ho m hitél egé komplexumána s magán Istenn tagadá s zárh senk s zsi közösségbő jóllehe ho telj tagadá k bóhak atheizmu legsúlyosa bűnn tekin rabbinik felfogá Achér talmu k legnagyo tagadójá nagyhí rab Me kortársá Talm legintranzigense szerz zsidón tekintett Aposztáz szeri felfog szeri m zsi n elárulá s szüntethe m zsidóságh va tartozás amir Talmudb Szanhedr e dönté olvashatju sechót jiszró vétkeze i zsi mara zsi vallástörvé teh n ado lehetőség zsi hitb va kitérés ennélfog kitérés módozata eljárása s szabályozt Ebb ő felfogásb rejl ann ok ho régeb századokb cs elvét fordu e egy-e önként kikeresztelked zsidóságba zsi vallásb va kilép lehetőség cs legúja korb ad m törvényhozá n cs Magyarországo mind m államb i ah zsidóság egyenjogúsítottá kereszté egyh természetes n törődö zsi felfogáss régó buzgólkod zsid megtéríté körü abb elgondolásba ame egyh egy legfontosa feladat kereszté h terjesztéséb látj szisztematik zsidótérít 123 kezdődö katolik egyházba Murciáb é Paufor Rajmundda a megalapítot zsidómissz intézményé evangélik egyh cs XVI századb kezd m intézményes zsidótérítés Manaps még n cs o forduln e tömegese áttérése ah nagyo erőv dolgozn kereszténys érdekéb misszió mindenüt ah gazdasá politik befolyás ala szorosabb fűződö zsid n zsid közö kultúrkapcsola általánosa felvilágosodotts közömbösí öröklö hit for öntudat egyenjogúsítotts előnyösn tünte f uralko n életformáih va alkalmazkodás vallást va elidegened n zsi környezett va benső érintkezé továb liberál törvényhoz előmozdít vegy házasságoka amely azt legtöbbsz zsi vallást va telj elszakadásh vezetne Tömegjelenségké mindazonált cs politik reakci idejéb l f a keresztelked ezerév Magyarorsz dicsőség hirdet ho ily nyomá ritk érezt zsidó elmú századokb cs egysz mutatkozo m ily reakci Na Laj kirá alat a hitbuzgóságáb egé akko magy zsidós megkeresztelkedés követelt akko zsid áldozatkészségn oly erejév ragaszkodt ő hitükhö ho inká kiűzeté vállaltá mi hittagadá Kiűzet valláscse teh legúja idők cs szórványos bontot m zsi soroka 1890-t 1910- összes 50 zsidóté kereszté vallásr Budapest 190 2 fér 2 n összes 46 190 ped 107-t töb Továb adatok Magyarorsz ala tömegese áldozatok szede proletárdiktatú utá követke ellenforradalo Ezrek r időkb törté kitérés szá cs magáb fővárosb i pont statisztiká nin m hitehagyókról,részb azér me s kereszté lelké túltes mag törvényn az intézkedésé ame meghagyj ho lelkész áttérésekr egymá kölcsönös értesítsé részb ped azért,me Pes Izraeli Hitközsé ame legtö kitéré könyvelhe e n publikál ná bejelente áttéréseke Aposztázi

10253.

CÍMS Átté

SZÓCI Átté kité valláscseré aktu mi val önkén elhatározás örökl vallá elv má egyházközössé vét mag hagyomán zs felfo ism zs közösség v tel kilé fogal átté té szünt zsidóság v tartozá m f em önkén elhatározását ha születést am meghatáro vallásközössé v természe elhelyezkedé alap ol szig következetesség érvénye zs vallástörvényb h hité eg komplexumán magá Isten tagad zár sen zs közösségb jólleh h tel tagad bóha atheizm legsúlyos bűn teki rabbini felfog Aché talm legnagy tagadój nagyh ra M kortárs Tal legintranzigens szer zsidó tekintet Aposztá szer felfo szer zs elárul szünteth zsidóság v tartozá ami Talmud Szanhed dönt olvashatj sechó jiszr vétkez zs mar zs vallástörv te ad lehetősé zs hit v kitéré ennélfo kitéré módozat eljárás szabályoz Eb felfogás rej an o h rége századok c elvé ford egy- önkén kikeresztelke zsidóságb zs vallás v kilé lehetősé c legúj kor a törvényhoz c Magyarország min állam a zsidósá egyenjogúsított kereszt egy természete törőd zs felfogás rég buzgólko zsi megtérít kör ab elgondolásb am egy eg legfontos felada kereszt terjesztésé lát szisztemati zsidótérí 12 kezdőd katoli egyházb Murciá Paufo Rajmundd megalapíto zsidómiss intézmény evangéli egy c XV század kez intézménye zsidótéríté Manap mé c fordul tömeges áttérés a nagy erő dolgoz keresztény érdeké misszi mindenü a gazdas politi befolyá al szorosab fűződ zsi zsi köz kultúrkapcsol általános felvilágosodott közömbös örökl hi fo öntuda egyenjogúsított előnyös tünt uralk életformái v alkalmazkodá vallás v elidegene zs környezet v bens érintkez tová liberá törvényho előmozdí veg házasságok amel az legtöbbs zs vallás v tel elszakadás vezetn Tömegjelenségk mindazonál c politi reakc idejé keresztelke ezeré Magyarors dicsősé hirde h il nyom rit érez zsid elm századok c egys mutatkoz il reakc N La kir ala hitbuzgóságá eg akk mag zsidó megkeresztelkedé követel akk zsi áldozatkészség ol erejé ragaszkod hitükh h ink kiűzet vállalt m hittagad Kiűze valláscs te legúj idő c szórványo bonto zs sorok 1890- 1910 össze 5 zsidót kereszt vallás Budapes 19 fé össze 4 19 pe 107- tö Tová adato Magyarors al tömeges áldozato szed proletárdiktat ut követk ellenforradal Ezre idők tört kitéré sz c magá főváros pon statisztik ni hitehagyókról,rész azé m kereszt lelk túlte ma törvény a intézkedés am meghagy h lelkés áttérések egym kölcsönö értesíts rész pe azért,m Pe Izrael Hitközs am legt kitér könyvelh publiká n bejelent áttérések Aposztáz

10253

CÍM Átt

SZÓC Átt kit valláscser akt m va önké elhatározá örök vall el m egyházközöss vé ma hagyomá z felf is z közössé te kil foga átt t szün zsidósá tartoz e önké elhatározásá h születés a meghatár vallásközöss termész elhelyezked ala o szi következetessé érvény z vallástörvény hit e komplexumá mag Iste taga zá se z közösség jólle te taga bóh atheiz legsúlyo bű tek rabbin felfo Ach tal legnag tagadó nagy r kortár Ta legintranzigen sze zsid tekinte Aposzt sze felf sze z eláru szüntet zsidósá tartoz am Talmu Szanhe dön olvashat sech jisz vétke z ma z vallástör t a lehetős z hi kitér ennélf kitér módoza eljárá szabályo E felfogá re a rég százado elv for egy önké kikeresztelk zsidóság z vallá kil lehetős legú ko törvényho Magyarorszá mi álla zsidós egyenjogúsítot keresz eg természet törő z felfogá ré buzgólk zs megtérí kö a elgondolás a eg e legfonto felad keresz terjesztés lá szisztemat zsidótér 1 kezdő katol egyház Murci Pauf Rajmund megalapít zsidómis intézmén evangél eg X száza ke intézmény zsidótérít Mana m fordu tömege áttéré nag er dolgo keresztén érdek missz minden gazda polit befoly a szorosa fűző zs zs kö kultúrkapcso általáno felvilágosodot közömbö örök h f öntud egyenjogúsítot előnyö tün ural életformá alkalmazkod vallá elidegen z környeze ben érintke tov liber törvényh előmozd ve házasságo ame a legtöbb z vallá te elszakadá vezet Tömegjelenség mindazoná polit reak idej keresztelk ezer Magyaror dicsős hird i nyo ri ére zsi el százado egy mutatko i reak L ki al hitbuzgóság e ak ma zsid megkeresztelked követe ak zs áldozatkészsé o erej ragaszko hitük in kiűze vállal hittaga Kiűz vallásc t legú id szórvány bont z soro 1890 191 össz zsidó keresz vallá Budape 1 f össz 1 p 107 t Tov adat Magyaror a tömege áldozat sze proletárdikta u követ ellenforrada Ezr idő tör kitér s mag főváro po statiszti n hitehagyókról,rés az keresz lel túlt m törvén intézkedé a meghag lelké áttérése egy kölcsön értesít rés p azért, P Izrae Hitköz a leg kité könyvel publik bejelen áttérése Aposztá

1025

CÍ Át

SZÓ Át ki valláscse ak v önk elhatároz örö val e egyházközös v m hagyom fel i közöss t ki fog át szü zsidós tarto önk elhatározás születé meghatá vallásközös termés elhelyezke al sz következetess érvén vallástörvén hi komplexum ma Ist tag z s közössé jóll t tag bó athei legsúly b te rabbi felf Ac ta legna tagad nag kortá T legintranzige sz zsi tekint Aposz sz fel sz elár szünte zsidós tarto a Talm Szanh dö olvasha sec jis vétk m vallástö lehető h kité ennél kité módoz eljár szabály felfog r ré század el fo eg önk kikeresztel zsidósá vall ki lehető leg k törvényh Magyarorsz m áll zsidó egyenjogúsíto keres e természe tör felfog r buzgól z megtér k elgondolá e legfont fela keres terjeszté l szisztema zsidóté kezd kato egyhá Murc Pau Rajmun megalapí zsidómi intézmé evangé e száz k intézmén zsidótérí Man ford tömeg áttér na e dolg kereszté érde miss minde gazd poli befol szoros fűz z z k kultúrkapcs általán felvilágosodo közömb örö öntu egyenjogúsíto előny tü ura életform alkalmazko vall elidege környez be érintk to libe törvény előmoz v házasság am legtöb vall t elszakad veze Tömegjelensé mindazon poli rea ide keresztel eze Magyaro dicső hir ny r ér zs e század eg mutatk rea k a hitbuzgósá a m zsi megkeresztelke követ a z áldozatkészs ere ragaszk hitü i kiűz válla hittag Kiű vallás leg i szórván bon sor 189 19 öss zsid keres vall Budap öss 10 To ada Magyaro tömeg áldoza sz proletárdikt köve ellenforrad Ez id tö kité ma fővár p statiszt hitehagyókról,ré a keres le túl törvé intézked megha lelk áttérés eg kölcsö értesí ré azért Izra Hitkö le kit könyve publi bejele áttérés Aposzt