10298.htm
CÍMSZÓ: Bácsalmás
SZÓCIKK: Bácsalmás, nagyk.
Bácsbodrog vm.-ben 10,000 lak. A zsidók, bárha a nemzetiségek számszerű
többségben vannak, magyar anyanyelvűek és 52 családban 186 lelket, 58 adófizetőt
számlálnak. Ezek foglalkozás szerint így oszlanak meg: 1 nagykereskedő, 1
malomtulajdonos (hengermalom, 4 tisztviselővel, 25 munkással, 1 földbirtokos
(Ilonamajor, Irénszállás 1000 kat. hold), 26 kereskedő, 1 nagyiparos, 2 iparos,
3 ügyvéd, 3 orvos, 1 mérnök, 2 köztisztviselő, 2 magántisztviselő, a többi
egyéb foglalkozási ágakban. A hitközség alapítására vonatkozó okmányok 1850. a
nagy tűzvész alkalmával elvesztek, de a megmaradt emlékek arra utalnak, hogy
alapítása az 1750 és 60 között eső évekre tehető. A Chevra Kadisát 1773.
alapították. Köztudomás szerint Beck Mendel (a madarasi Beck család őse), a
morva származású Krábl Izsák, Reich B. Wolf, a Tataházáról odaszármazott
Rosenberg Mandel és Roth Moyses alapították a hitközséget, amely ezután erőteljesen
gyarapodott. Régi könyvekből és feljegyzésekből megállapítható, hogy 1854. már
120 tagja volt a hitközségnek, de azóta csak 66 lélekkel szaporodott meg. Ez a
kedvezőtlen fejlődés azonban nem akasztotta meg hitéletének erőteljes
kibontakozását és csak nagyobb áldozatkészségre ösztönözte tagjait, akik
1927-28-ra is 10,000 P-t szavaztak meg hitéleti, filantropikus és szociális
célokra. Hitéleti célokra már régebben is erején fölül költött. Már 1846.
létesítette elemi iskoláját, amelyben 1869 óta magyar nyelven folyik az
oktatás. 1888-ban oszlopos, díszes templomot épített. Intézményeit egyre
gyarapította és rituális fürdőt, modern gépekkel ellátott pászkasütődét és
átutazó szegények elszállásolására menházat (Sinasz lajló) épített. Kulturális
fejlődésének tetőfokát 1900. érte el a kis hitközség, mikor Grauaug Lipót
elnöksége alatt szép emeletes épületet emelt az iskolának. A három tanerőre
berendezett és régebben virágzó iskolának ma már csak 21 tanulója és 1 tanítója
van. 1922-ben az iskola további fenntartása lehetetlenné vált, mert a kormány
megvonta tőle az államsegélyt, jóllehet, hogy csaknem száz esztendő óta
terjesztette a magyar kultúrát a túlnyomóan nemzetiségektől lakott községben.
1924-ben azonban a hitközség visszakérte iskoláját és azóta saját erejéből
tartja fenn, minden államsegély nélkül. Fenntartja a Talmud-Tórát és héber
tanfolyamot is, amelyet 1906. létesített az elemi iskola keretében. Szociális
irányú törekvését erősen előmozdította Rein Áron budapesti lakos, aki 1916-ban
20,000 békebeli koronával szegények támogatására szolgáló
«Jahrzeit»-alapítványt létesített, de a hadikölcsönbe fektetett alapítványi
összeg ez idő szerint természetesen nem kamatozik és ezt a közsegélyre szoruló
szegények sínylik meg. 1868-ban a hitközség két részre szakadt és külön
szervezkedett. De ez a válságos állapot csak két hónapig tartott, mert a két
hitközség tagjai kiegyeztek és újból egyesülve megalkották status quo ante
jelleggel a ma is fennálló hitközséget, amelyhez mint anyakönyvi központhoz
tartoznak: Bajmok, (Vajdaság), Madaras, Katymár, Tataháza, Mátételke, Kunbaja.
Múltjának legszebb emlékéül őrzi a hitközség azt a históriai eseményt, mikor
1848. a szerb vajdaság arra szólította fel, hogy csatlakozzék hűséggel a
vajdasághoz; a zsidók határozottan visszautasították a felszólítást, mert
lelkesedtek a magyarságért és Kossuth Lajosért, aki átvonulása alkalmával a
zsidó hitközség küldöttségét is fogadta. Ugyanilyen odaadással szolgálták a
világháború alatt is a magyar hazát. Az 52 család 40 katonát küldött a
háborúba. Hét elesett az olasz fronton és Oroszországban, 2 Bácsalmáson halt
meg a háborúban szerzett sebesülések következtében. A hitközség vezetői: dr.
Pápa Arnold megyei t. főorvos, elnök; Rein Izidur szőlőbirtokos, alelnök;
Schlesinger József kereskedő, pénztáros; Krahl Miksa földbirtokos,
templomgondnok; Ripp Bernát nagykereskedő, Chevra-elnök; dr. Dávid Arthur
ügyvéd, iskolaszéki alelnök; Rózsa Ede, Berger Mór kereskedők, elöljárók; Gross
Salamon igazg.-tanító,jegyző.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 298. címszó a lexikon =>
74. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10298.htm
CÍMSZÓ: Bácsalmás
SZÓCIKK: Bácsalmás, nagyk. Bácsbodrog vm.-ben 10,000 lak. A zsidók, bárha a
nemzetiségek számszerű többségben vannak, magyar anyanyelvűek és 52 családban
186 lelket, 58 adófizetőt számlálnak. Ezek foglalkozás szerint így oszlanak
meg: 1 nagykereskedő, 1 malomtulajdonos hengermalom, 4 tisztviselővel, 25
munkással, 1 földbirtokos Ilonamajor, Irénszállás 1000 kat. hold , 26
kereskedő, 1 nagyiparos, 2 iparos, 3 ügyvéd, 3 orvos, 1 mérnök, 2
köztisztviselő, 2 magántisztviselő, a többi egyéb foglalkozási ágakban. A
hitközség alapítására vonatkozó okmányok 1850. a nagy tűzvész alkalmával
elvesztek, de a megmaradt emlékek arra utalnak, hogy alapítása az 1750 és 60
között eső évekre tehető. A Chevra Kadisát 1773. alapították. Köztudomás
szerint Beck Mendel a madarasi Beck család őse , a morva származású Krábl
Izsák, Reich B. Wolf, a Tataházáról odaszármazott Rosenberg Mandel és Roth
Moyses alapították a hitközséget, amely ezután erőteljesen gyarapodott. Régi
könyvekből és feljegyzésekből megállapítható, hogy 1854. már 120 tagja volt a
hitközségnek, de azóta csak 66 lélekkel szaporodott meg. Ez a kedvezőtlen
fejlődés azonban nem akasztotta meg hitéletének erőteljes kibontakozását és
csak nagyobb áldozatkészségre ösztönözte tagjait, akik 1927-28-ra is 10,000 P-t
szavaztak meg hitéleti, filantropikus és szociális célokra. Hitéleti célokra
már régebben is erején fölül költött. Már 1846. létesítette elemi iskoláját,
amelyben 1869 óta magyar nyelven folyik az oktatás. 1888-ban oszlopos, díszes
templomot épített. Intézményeit egyre gyarapította és rituális fürdőt, modern
gépekkel ellátott pászkasütődét és átutazó szegények elszállásolására menházat
Sinasz lajló épített. Kulturális fejlődésének tetőfokát 1900. érte el a kis
hitközség, mikor Grauaug Lipót elnöksége alatt szép emeletes épületet emelt az
iskolának. A három tanerőre berendezett és régebben virágzó iskolának ma már
csak 21 tanulója és 1 tanítója van. 1922-ben az iskola további fenntartása
lehetetlenné vált, mert a kormány megvonta tőle az államsegélyt, jóllehet, hogy
csaknem száz esztendő óta terjesztette a magyar kultúrát a túlnyomóan
nemzetiségektől lakott községben. 1924-ben azonban a hitközség visszakérte
iskoláját és azóta saját erejéből tartja fenn, minden államsegély nélkül.
Fenntartja a Talmud-Tórát és héber tanfolyamot is, amelyet 1906. létesített az
elemi iskola keretében. Szociális irányú törekvését erősen előmozdította Rein
Áron budapesti lakos, aki 1916-ban 20,000 békebeli koronával szegények
támogatására szolgáló Jahrzeit -alapítványt létesített, de a hadikölcsönbe
fektetett alapítványi összeg ez idő szerint természetesen nem kamatozik és ezt
a közsegélyre szoruló szegények sínylik meg. 1868-ban a hitközség két részre
szakadt és külön szervezkedett. De ez a válságos állapot csak két hónapig
tartott, mert a két hitközség tagjai kiegyeztek és újból egyesülve megalkották
status quo ante jelleggel a ma is fennálló hitközséget, amelyhez mint
anyakönyvi központhoz tartoznak: Bajmok, Vajdaság , Madaras, Katymár, Tataháza,
Mátételke, Kunbaja. Múltjának legszebb emlékéül őrzi a hitközség azt a
históriai eseményt, mikor 1848. a szerb vajdaság arra szólította fel, hogy
csatlakozzék hűséggel a vajdasághoz; a zsidók határozottan visszautasították a
felszólítást, mert lelkesedtek a magyarságért és Kossuth Lajosért, aki
átvonulása alkalmával a zsidó hitközség küldöttségét is fogadta. Ugyanilyen
odaadással szolgálták a világháború alatt is a magyar hazát. Az 52 család 40
katonát küldött a háborúba. Hét elesett az olasz fronton és Oroszországban, 2
Bácsalmáson halt meg a háborúban szerzett sebesülések következtében. A
hitközség vezetői: dr. Pápa Arnold megyei t. főorvos, elnök; Rein Izidur
szőlőbirtokos, alelnök; Schlesinger József kereskedő, pénztáros; Krahl Miksa
földbirtokos, templomgondnok; Ripp Bernát nagykereskedő, Chevra-elnök; dr.
Dávid Arthur ügyvéd, iskolaszéki alelnök; Rózsa Ede, Berger Mór kereskedők,
elöljárók; Gross Salamon igazg.-tanító,jegyző.
10298.ht
CÍMSZÓ Bácsalmá
SZÓCIKK Bácsalmás nagyk Bácsbodro vm.-be 10,00 lak zsidók bárh nemzetisége
számszer többségbe vannak magya anyanyelvűe é 5 családba 18 lelket 5 adófizető
számlálnak Eze foglalkozá szerin íg oszlana meg nagykereskedő malomtulajdono
hengermalom tisztviselővel 2 munkással földbirtoko Ilonamajor Irénszállá 100
kat hol 2 kereskedő nagyiparos iparos ügyvéd orvos mérnök köztisztviselő
magántisztviselő több egyé foglalkozás ágakban hitközsé alapításár vonatkoz
okmányo 1850 nag tűzvés alkalmáva elvesztek d megmarad emléke arr utalnak hog
alapítás a 175 é 6 közöt es évekr tehető Chevr Kadisá 1773 alapították
Köztudomá szerin Bec Mende madaras Bec csalá ős morv származás Kráb Izsák Reic
B Wolf Tataházáró odaszármazot Rosenber Mande é Rot Moyse alapítottá hitközséget
amel ezutá erőteljese gyarapodott Rég könyvekbő é feljegyzésekbő megállapítható
hog 1854 má 12 tagj vol hitközségnek d azót csa 6 lélekke szaporodot meg E
kedvezőtle fejlődé azonba ne akasztott me hitéleténe erőtelje kibontakozásá é
csa nagyob áldozatkészségr ösztönözt tagjait aki 1927-28-r i 10,00 P- szavazta
me hitéleti filantropiku é szociáli célokra Hitélet célokr má régebbe i erejé
fölü költött Má 1846 létesített elem iskoláját amelybe 186 ót magya nyelve
folyi a oktatás 1888-ba oszlopos dísze templomo épített Intézményei egyr
gyarapított é rituáli fürdőt moder gépekke ellátot pászkasütődé é átutaz
szegénye elszállásolásár menháza Sinas lajl épített Kulturáli fejlődéséne
tetőfoká 1900 ért e ki hitközség miko Grauau Lipó elnökség alat szé emelete épülete
emel a iskolának háro tanerőr berendezet é régebbe virágz iskolána m má csa 2
tanulój é tanítój van 1922-be a iskol tovább fenntartás lehetetlenn vált mer
kormán megvont től a államsegélyt jóllehet hog csakne szá esztend ót
terjesztett magya kultúrá túlnyomóa nemzetiségektő lakot községben 1924-be
azonba hitközsé visszakért iskolájá é azót sajá erejébő tartj fenn minde
államsegél nélkül Fenntartj Talmud-Tórá é hébe tanfolyamo is amelye 1906
létesítet a elem iskol keretében Szociáli irány törekvésé erőse előmozdított
Rei Áro budapest lakos ak 1916-ba 20,00 békebel koronáva szegénye támogatásár
szolgál Jahrzei -alapítvány létesített d hadikölcsönb fektetet alapítvány össze
e id szerin természetese ne kamatozi é ez közsegélyr szorul szegénye sínyli meg
1868-ba hitközsé ké részr szakad é külö szervezkedett D e válságo állapo csa ké
hónapi tartott mer ké hitközsé tagja kiegyezte é újbó egyesülv megalkottá statu
qu ant jellegge m i fennáll hitközséget amelyhe min anyakönyv központho
tartoznak Bajmok Vajdasá Madaras Katymár Tataháza Mátételke Kunbaja Múltjána
legszeb emlékéü őrz hitközsé az história eseményt miko 1848 szer vajdasá arr
szólított fel hog csatlakozzé hűségge vajdasághoz zsidó határozotta
visszautasítottá felszólítást mer lelkesedte magyarságér é Kossut Lajosért ak
átvonulás alkalmáva zsid hitközsé küldöttségé i fogadta Ugyanilye odaadássa
szolgáltá világhábor alat i magya hazát A 5 csalá 4 katoná küldöt háborúba Hé
eleset a olas fronto é Oroszországban Bácsalmáso hal me háborúba szerzet
sebesülése következtében hitközsé vezetői dr Páp Arnol megye t főorvos elnök
Rei Izidu szőlőbirtokos alelnök Schlesinge Józse kereskedő pénztáros Krah Miks
földbirtokos templomgondnok Rip Berná nagykereskedő Chevra-elnök dr Dávi Arthu
ügyvéd iskolaszék alelnök Rózs Ede Berge Mó kereskedők elöljárók Gros Salamo
igazg.-tanító,jegyző
10298.h
CÍMSZ Bácsalm
SZÓCIK Bácsalmá nagy Bácsbodr vm.-b 10,0 la zsidó bár nemzetiség számsze
többségb vanna magy anyanyelvű családb 1 lelke adófizet számlálna Ez foglalkoz
szeri í oszlan me nagykeresked malomtulajdon hengermalo tisztviselőve munkássa
földbirtok Ilonamajo Irénszáll 10 ka ho keresked nagyiparo iparo ügyvé orvo
mérnö köztisztvisel magántisztvisel töb egy foglalkozá ágakba hitközs alapításá
vonatko okmány 185 na tűzvé alkalmáv elveszte megmara emlék ar utalna ho
alapítá 17 közö e évek tehet Chev Kadis 177 alapítottá Köztudom szeri Be Mend
madara Be csal ő mor származá Krá Izsá Rei Wol Tataházár odaszármazo Rosenbe
Mand Ro Moys alapított hitközsége ame ezut erőteljes gyarapodot Ré könyvekb
feljegyzésekb megállapíthat ho 185 m 1 tag vo hitközségne azó cs lélekk
szaporodo me kedvezőtl fejlőd azonb n akasztot m hitéletén erőtelj kibontakozás
cs nagyo áldozatkészség ösztönöz tagjai ak 1927-28- 10,0 P szavazt m hitélet
filantropik szociál célokr Hitéle célok m régebb erej föl költöt M 184
létesítet ele iskolájá amelyb 18 ó magy nyelv foly oktatá 1888-b oszlopo dísz
templom építet Intézménye egy gyarapítot rituál fürdő mode gépekk elláto
pászkasütőd átuta szegény elszállásolásá menház Sina laj építet Kulturál
fejlődésén tetőfok 190 ér k hitközsé mik Graua Lip elnöksé ala sz emelet épület
eme iskolána hár tanerő berendeze régebb virág iskolán m cs tanuló tanító va
1922-b isko továb fenntartá lehetetlen vál me kormá megvon tő államsegély
jóllehe ho csakn sz eszten ó terjesztet magy kultúr túlnyomó nemzetiségekt lako
községbe 1924-b azonb hitközs visszakér iskoláj azó saj erejéb tart fen mind
államsegé nélkü Fenntart Talmud-Tór héb tanfolyam i amely 190 létesíte ele isko
keretébe Szociál irán törekvés erős előmozdítot Re Ár budapes lako a 1916-b
20,0 békebe koronáv szegény támogatásá szolgá Jahrze -alapítván létesítet
hadikölcsön fektete alapítván össz i szeri természetes n kamatoz e közsegély
szoru szegény sínyl me 1868-b hitközs k rész szaka kül szervezkedet válság
állap cs k hónap tartot me k hitközs tagj kiegyezt újb egyesül megalkott stat q
an jellegg fennál hitközsége amelyh mi anyaköny központh tartozna Bajmo Vajdas
Madara Katymá Tataház Mátételk Kunbaj Múltján legsze emléké őr hitközs a
históri esemény mik 184 sze vajdas ar szólítot fe ho csatlakozz hűségg
vajdaságho zsid határozott visszautasított felszólítás me lelkesedt magyarságé
Kossu Lajosér a átvonulá alkalmáv zsi hitközs küldöttség fogadt Ugyanily
odaadáss szolgált világhábo ala magy hazá csal katon küldö háborúb H elese ola
front Oroszországba Bácsalmás ha m háborúb szerze sebesülés következtébe
hitközs vezető d Pá Arno megy főorvo elnö Re Izid szőlőbirtoko alelnö Schlesing
Józs keresked pénztáro Kra Mik földbirtoko templomgondno Ri Bern nagykeresked
Chevra-elnö d Dáv Arth ügyvé iskolaszé alelnö Róz Ed Berg M kereskedő elöljáró
Gro Salam igazg.-tanító,jegyz
10298.
CÍMS Bácsal
SZÓCI Bácsalm nag Bácsbod vm.- 10, l zsid bá nemzetisé számsz többség vann
mag anyanyelv család lelk adófize számláln E foglalko szer oszla m nagykereske
malomtulajdo hengermal tisztviselőv munkáss földbirto Ilonamaj Irénszál 1 k h
kereske nagyipar ipar ügyv orv mérn köztisztvise magántisztvise tö eg foglalkoz
ágakb hitköz alapítás vonatk okmán 18 n tűzv alkalmá elveszt megmar emlé a
utaln h alapít 1 köz éve tehe Che Kadi 17 alapított Köztudo szer B Men madar B
csa mo származ Kr Izs Re Wo Tataházá odaszármaz Rosenb Man R Moy alapítot
hitközség am ezu erőtelje gyarapodo R könyvek feljegyzések megállapítha h 18 ta
v hitközségn az c lélek szaporod m kedvezőt fejlő azon akaszto hitéleté erőtel
kibontakozá c nagy áldozatkészsé ösztönö tagja a 1927-28 10, szavaz hitéle
filantropi szociá célok Hitél célo régeb ere fö költö 18 létesíte el iskoláj
amely 1 mag nyel fol oktat 1888- oszlop dís templo építe Intézmény eg gyarapíto
rituá fürd mod gépek ellát pászkasütő átut szegén elszállásolás menhá Sin la
építe Kulturá fejlődésé tetőfo 19 é hitközs mi Grau Li elnöks al s emele épüle
em iskolán há taner berendez régeb virá iskolá c tanul tanít v 1922- isk tová
fenntart lehetetle vá m korm megvo t államsegél jólleh h csak s eszte terjeszte
mag kultú túlnyom nemzetiségek lak községb 1924- azon hitköz visszaké iskolá az
sa erejé tar fe min államseg nélk Fenntar Talmud-Tó hé tanfolya amel 19 létesít
el isk keretéb Szociá irá törekvé erő előmozdíto R Á budape lak 1916- 20, békeb
koroná szegén támogatás szolg Jahrz -alapítvá létesíte hadikölcsö fektet
alapítvá öss szer természete kamato közsegél szor szegén síny m 1868- hitköz rés
szak kü szervezkede válsá álla c hóna tarto m hitköz tag kiegyez új egyesü
megalkot sta a jelleg fenná hitközség amely m anyakön központ tartozn Bajm
Vajda Madar Katym Tatahá Mátétel Kunba Múltjá legsz emlék ő hitköz histór
esemén mi 18 sz vajda a szólíto f h csatlakoz hűség vajdaságh zsi határozot
visszautasítot felszólítá m lelkesed magyarság Koss Lajosé átvonul alkalmá zs
hitköz küldöttsé fogad Ugyanil odaadás szolgál világháb al mag haz csa kato
küld háború eles ol fron Oroszországb Bácsalmá h háború szerz sebesülé
következtéb hitköz vezet P Arn meg főorv eln R Izi szőlőbirtok aleln Schlesin
Józ kereske pénztár Kr Mi földbirtok templomgondn R Ber nagykereske Chevra-eln
Dá Art ügyv iskolasz aleln Ró E Ber keresked elöljár Gr Sala igazg.-tanító,jegy
10298
CÍM Bácsa
SZÓC Bácsal na Bácsbo vm. 10 zsi b nemzetis száms többsé van ma anyanyel
csalá lel adófiz számlál foglalk sze oszl nagykeresk malomtulajd hengerma
tisztviselő munkás földbirt Ilonama Irénszá keresk nagyipa ipa ügy or mér
köztisztvis magántisztvis t e foglalko ágak hitkö alapítá vonat okmá 1 tűz
alkalm elvesz megma eml utal alapí kö év teh Ch Kad 1 alapítot Köztud sze Me
mada cs m szárma K Iz R W Tataház odaszárma Rosen Ma Mo alapíto hitközsé a ez
erőtelj gyarapod könyve feljegyzése megállapíth 1 t hitközség a léle szaporo
kedvező fejl azo akaszt hitélet erőte kibontakoz nag áldozatkészs ösztön tagj
1927-2 10 szava hitél filantrop szoci célo Hité cél rége er f költ 1 létesít e
iskolá amel ma nye fo okta 1888 oszlo dí templ épít Intézmén e gyarapít ritu
für mo gépe ellá pászkasüt átu szegé elszállásolá menh Si l épít Kultur
fejlődés tetőf 1 hitköz m Gra L elnök a emel épül e iskolá h tane berende rége
vir iskol tanu taní 1922 is tov fenntar lehetetl v kor megv államsegé jólle csa
eszt terjeszt ma kult túlnyo nemzetisége la község 1924 azo hitkö visszak iskol
a s erej ta f mi államse nél Fennta Talmud-T h tanfoly ame 1 létesí e is kereté
Szoci ir törekv er előmozdít budap la 1916 20 béke koron szegé támogatá szol
Jahr -alapítv létesít hadikölcs fekte alapítv ös sze természet kamat közsegé
szo szegé sín 1868 hitkö ré sza k szervezked váls áll hón tart hitkö ta kiegye
ú egyes megalko st jelle fenn hitközsé amel anyakö közpon tartoz Baj Vajd Mada
Katy Tatah Mátéte Kunb Múltj legs emlé hitkö histó esemé m 1 s vajd szólít
csatlako hűsé vajdaság zs határozo visszautasíto felszólít lelkese magyarsá Kos
Lajos átvonu alkalm z hitkö küldötts foga Ugyani odaadá szolgá világhá a ma ha
cs kat kül hábor ele o fro Oroszország Bácsalm hábor szer sebesül következté
hitkö veze Ar me főor el Iz szőlőbirto alel Schlesi Jó keresk pénztá K M
földbirto templomgond Be nagykeresk Chevra-el D Ar ügy iskolas alel R Be
kereske elöljá G Sal igazg.-tanító,jeg
1029
CÍ Bács
SZÓ Bácsa n Bácsb vm 1 zs nemzeti szám többs va m anyanye csal le adófi
számlá foglal sz osz nagykeres malomtulaj hengerm tisztvisel munká földbir
Ilonam Irénsz keres nagyip ip üg o mé köztisztvi magántisztvi foglalk ága hitk
alapít vona okm tű alkal elves megm em uta alap k é te C Ka alapíto Köztu sz M
mad c szárm I Tatahá odaszárm Rose M M alapít hitközs e erőtel gyarapo könyv
feljegyzés megállapít hitközsé lél szapor kedvez fej az akasz hitéle erőt
kibontako na áldozatkész ösztö tag 1927- 1 szav hité filantro szoc cél Hit cé
rég e köl létesí iskol ame m ny f okt 188 oszl d temp épí Intézmé gyarapí rit
fü m gép ell pászkasü át szeg elszállásol men S épí Kultu fejlődé tető hitkö Gr
elnö eme épü iskol tan berend rég vi isko tan tan 192 i to fennta lehetet ko
meg államseg jóll cs esz terjesz m kul túlny nemzetiség l közsé 192 az hitk
vissza isko ere t m állams né Fennt Talmud- tanfol am létes i keret Szoc i
törek e előmozdí buda l 191 2 bék koro szeg támogat szo Jah -alapít létesí
hadikölc fekt alapít ö sz természe kama közseg sz szeg sí 186 hitk r sz szervezke
vál ál hó tar hitk t kiegy egye megalk s jell fen hitközs ame anyak közpo tarto
Ba Vaj Mad Kat Tata Mátét Kun Múlt leg eml hitk hist esem vaj szólí csatlak hűs
vajdasá z határoz visszautasít felszólí lelkes magyars Ko Lajo átvon alkal hitk
küldött fog Ugyan odaad szolg világh m h c ka kü hábo el fr Oroszorszá Bácsal
hábo sze sebesü következt hitk vez A m főo e I szőlőbirt ale Schles J keres
pénzt földbirt templomgon B nagykeres Chevra-e A üg iskola ale B keresk elölj
Sa igazg.-tanító,je