10589.htm

CÍMSZÓ: Bezdán

SZÓCIKK: Bezdán, nagyk. (SzHSz.) Bács-Bodrog vm. 7607 lak. A zsidó hitközség hitéletének iránya haladó. B. központja az anyakönyvi kerületnek és hozzá tartoznak: Kolut, Béreg, Monostorszeg, Stanisics, Gákova, Krúsevlya. Korábban Szántova is hozzátartozott. A hitközség, amely 1928-ra 30.000 dinárt biztosított adminisztrációs költségeire, 4000 dinárt filantropikus és szociális célokra fordított. 36 családban 110 lelket (42 férfit, 68 nőt) számlál, 30 adófizetővel. Foglalkozás szerint 3 nagykereskedő, 22 kereskedő, 2 orvos, 1 tanító, 4 magánzó, 1 köztisztviselő, 3 egyéb. Két tagja nagyobb terjedelmű mintagazdaságon őstermeléssel foglalkozik. A község, mint telepítvény, 1740-ben létesült, valószínű, hogy mindjárt zsidók is telepedtek meg benne. Az első évtizedek fejlődésének története ismeretlen, de 1785. már mint szervezett hitközség szerepel. A születésekre vonatkozó pontos feljegyzéseket ez időben rendszeresítették, mert az első feljegyzés ez évről szól. A legrégibb anyakönyvi bejegyzésekben a Bruck-, Roheim-, Flesch-, Spitzer és Loschitz- családok szerepelnek. A Chevra Kadisa már 150 évvel ezelőtt működött. A hitközség lélekszáma akkor már igen tekintélyes lehetett, mert nagy területet hasítottak ki a hitközség földjéből a zsidó temető számára és az még ma is használatban van. Templomát 122 év előtt építette és azóta két ízben restaurálta. Első rabbija a pozsonyi jesivából kikerült Blitz Márkus volt, 1865 jan. 9.-éig. Utána fia B. Adolf került a rabbi székbe, (1897.) majd 1901-1922-ig Wiesner Henrik. Nyilvános jellegű elemi iskolát 1870. létesített a hitközség, addig csak magániskolát tartott fenn. Az iskolát, melyet 1890. szép épületben helyeztek el, az új impérium alatt államosították. Az utolsó évtizedek alatt az ezelőtt népes és tekintélyes hitközség részint elköltözés, részint elhalálozás folytán visszafejlődött, úgyhogy negyed része sem maradt meg a negyven év előtt való lélekszámnak. A világháború elején már 150-re fogyott le a lélekszám. Ebből bevonult 40 és 35 különböző fronton harcolt. 12 elesett, 4 fogságba jutott, de utóbb hazatért. A hitközség vezetői: Loschitz Aladár elnök, Bolgár Miklós alelnök, Spitzer Jakab pénztárnok, Fischhof Vilmos templomatya, Gyenes Gyula, Glied Henrik, dr. Popper Nándor, Roth Ernő, Kramer Lipót, Loschitz Károly, Grünberger Herman képviselők. Nagy József nyűg. állami tanítójegyző. A Chevra Kadisa elnöke Kramer Lipót.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 589. címszó a lexikon => 116. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10589.htm

CÍMSZÓ: Bezdán

SZÓCIKK: Bezdán, nagyk. SzHSz. Bács-Bodrog vm. 7607 lak. A zsidó hitközség hitéletének iránya haladó. B. központja az anyakönyvi kerületnek és hozzá tartoznak: Kolut, Béreg, Monostorszeg, Stanisics, Gákova, Krúsevlya. Korábban Szántova is hozzátartozott. A hitközség, amely 1928-ra 30.000 dinárt biztosított adminisztrációs költségeire, 4000 dinárt filantropikus és szociális célokra fordított. 36 családban 110 lelket 42 férfit, 68 nőt számlál, 30 adófizetővel. Foglalkozás szerint 3 nagykereskedő, 22 kereskedő, 2 orvos, 1 tanító, 4 magánzó, 1 köztisztviselő, 3 egyéb. Két tagja nagyobb terjedelmű mintagazdaságon őstermeléssel foglalkozik. A község, mint telepítvény, 1740-ben létesült, valószínű, hogy mindjárt zsidók is telepedtek meg benne. Az első évtizedek fejlődésének története ismeretlen, de 1785. már mint szervezett hitközség szerepel. A születésekre vonatkozó pontos feljegyzéseket ez időben rendszeresítették, mert az első feljegyzés ez évről szól. A legrégibb anyakönyvi bejegyzésekben a Bruck-, Roheim-, Flesch-, Spitzer és Loschitz- családok szerepelnek. A Chevra Kadisa már 150 évvel ezelőtt működött. A hitközség lélekszáma akkor már igen tekintélyes lehetett, mert nagy területet hasítottak ki a hitközség földjéből a zsidó temető számára és az még ma is használatban van. Templomát 122 év előtt építette és azóta két ízben restaurálta. Első rabbija a pozsonyi jesivából kikerült Blitz Márkus volt, 1865 jan. 9.-éig. Utána fia B. Adolf került a rabbi székbe, 1897. majd 1901-1922-ig Wiesner Henrik. Nyilvános jellegű elemi iskolát 1870. létesített a hitközség, addig csak magániskolát tartott fenn. Az iskolát, melyet 1890. szép épületben helyeztek el, az új impérium alatt államosították. Az utolsó évtizedek alatt az ezelőtt népes és tekintélyes hitközség részint elköltözés, részint elhalálozás folytán visszafejlődött, úgyhogy negyed része sem maradt meg a negyven év előtt való lélekszámnak. A világháború elején már 150-re fogyott le a lélekszám. Ebből bevonult 40 és 35 különböző fronton harcolt. 12 elesett, 4 fogságba jutott, de utóbb hazatért. A hitközség vezetői: Loschitz Aladár elnök, Bolgár Miklós alelnök, Spitzer Jakab pénztárnok, Fischhof Vilmos templomatya, Gyenes Gyula, Glied Henrik, dr. Popper Nándor, Roth Ernő, Kramer Lipót, Loschitz Károly, Grünberger Herman képviselők. Nagy József nyűg. állami tanítójegyző. A Chevra Kadisa elnöke Kramer Lipót.

10589.ht

CÍMSZÓ Bezdá

SZÓCIKK Bezdán nagyk SzHSz Bács-Bodro vm 760 lak zsid hitközsé hitéleténe irány haladó B központj a anyakönyv kerületne é hozz tartoznak Kolut Béreg Monostorszeg Stanisics Gákova Krúsevlya Korábba Szántov i hozzátartozott hitközség amel 1928-r 30.00 dinár biztosítot adminisztráció költségeire 400 dinár filantropiku é szociáli célokr fordított 3 családba 11 lelke 4 férfit 6 nő számlál 3 adófizetővel Foglalkozá szerin nagykereskedő 2 kereskedő orvos tanító magánzó köztisztviselő egyéb Ké tagj nagyob terjedelm mintagazdaságo őstermelésse foglalkozik község min telepítvény 1740-be létesült valószínű hog mindjár zsidó i telepedte me benne A els évtizede fejlődéséne történet ismeretlen d 1785 má min szervezet hitközsé szerepel születésekr vonatkoz ponto feljegyzéseke e időbe rendszeresítették mer a els feljegyzé e évrő szól legrégib anyakönyv bejegyzésekbe Bruck- Roheim- Flesch- Spitze é Loschitz családo szerepelnek Chevr Kadis má 15 évve ezelőt működött hitközsé lélekszám akko má ige tekintélye lehetett mer nag területe hasította k hitközsé földjébő zsid temet számár é a mé m i használatba van Templomá 12 é előt épített é azót ké ízbe restaurálta Els rabbij pozsony jesivábó kikerül Blit Márku volt 186 jan 9.-éig Után fi B Adol kerül rabb székbe 1897 maj 1901-1922-i Wiesne Henrik Nyilváno jelleg elem iskolá 1870 létesítet hitközség addi csa magániskolá tartot fenn A iskolát melye 1890 szé épületbe helyezte el a ú impériu alat államosították A utols évtizede alat a ezelőt népe é tekintélye hitközsé részin elköltözés részin elhalálozá folytá visszafejlődött úgyhog negye rész se marad me negyve é előt val lélekszámnak világhábor elejé má 150-r fogyot l lélekszám Ebbő bevonul 4 é 3 különböz fronto harcolt 1 elesett fogságb jutott d utób hazatért hitközsé vezetői Loschit Aladá elnök Bolgá Mikló alelnök Spitze Jaka pénztárnok Fischho Vilmo templomatya Gyene Gyula Glie Henrik dr Poppe Nándor Rot Ernő Krame Lipót Loschit Károly Grünberge Herma képviselők Nag Józse nyűg állam tanítójegyző Chevr Kadis elnök Krame Lipót

10589.h

CÍMSZ Bezd

SZÓCIK Bezdá nagy SzHS Bács-Bodr v 76 la zsi hitközs hitéletén irán halad központ anyaköny kerületn hoz tartozna Kolu Bére Monostorsze Stanisic Gákov Krúsevly Korább Szánto hozzátartozot hitközsé ame 1928- 30.0 diná biztosíto adminisztráci költségeir 40 diná filantropik szociál célok fordítot családb 1 lelk férfi n számlá adófizetőve Foglalkoz szeri nagykeresked keresked orvo tanít magánz köztisztvisel egyé K tag nagyo terjedel mintagazdaság őstermeléss foglalkozi közsé mi telepítvén 1740-b létesül valószín ho mindjá zsid telepedt m benn el évtized fejlődésén történe ismeretle 178 m mi szerveze hitközs szerepe születések vonatko pont feljegyzések időb rendszeresítetté me el feljegyz évr szó legrégi anyaköny bejegyzésekb Bruck Roheim Flesch Spitz Loschit család szerepelne Chev Kadi m 1 évv ezelő működöt hitközs lélekszá akk m ig tekintély lehetet me na terület hasított hitközs földjéb zsi teme számá m használatb va Templom 1 elő építet azó k ízb restaurált El rabbi pozson jesiváb kikerü Bli Márk vol 18 ja 9.-éi Utá f Ado kerü rab székb 189 ma 1901-1922- Wiesn Henri Nyilván jelle ele iskol 187 létesíte hitközsé add cs magániskol tarto fen iskolá mely 189 sz épületb helyezt e impéri ala államosítottá utol évtized ala ezelő nép tekintély hitközs részi elköltözé részi elhaláloz folyt visszafejlődöt úgyho negy rés s mara m negyv elő va lélekszámna világhábo elej m 150- fogyo lélekszá Ebb bevonu különbö front harcol eleset fogság jutot utó hazatér hitközs vezető Loschi Alad elnö Bolg Mikl alelnö Spitz Jak pénztárno Fischh Vilm templomaty Gyen Gyul Gli Henri d Popp Nándo Ro Ern Kram Lipó Loschi Károl Grünberg Herm képviselő Na Józs nyű álla tanítójegyz Chev Kadi elnö Kram Lipó

10589.

CÍMS Bez

SZÓCI Bezd nag SzH Bács-Bod 7 l zs hitköz hitéleté irá hala közpon anyakön kerület ho tartozn Kol Bér Monostorsz Stanisi Gáko Krúsevl Koráb Szánt hozzátartozo hitközs am 1928 30. din biztosít adminisztrác költségei 4 din filantropi szociá célo fordíto család lel férf száml adófizetőv Foglalko szer nagykereske kereske orv taní magán köztisztvise egy ta nagy terjede mintagazdasá őstermelés foglalkoz közs m telepítvé 1740- létesü valószí h mindj zsi teleped ben e évtize fejlődésé történ ismeretl 17 m szervez hitköz szerep születése vonatk pon feljegyzése idő rendszeresített m e feljegy év sz legrég anyakön bejegyzések Bruc Rohei Flesc Spit Loschi csalá szerepeln Che Kad év ezel működö hitköz léleksz ak i tekintél lehete m n terüle hasítot hitköz földjé zs tem szám használat v Templo el építe az íz restaurál E rabb pozso jesivá kiker Bl Már vo 1 j 9.-é Ut Ad ker ra szék 18 m 1901-1922 Wies Henr Nyilvá jell el isko 18 létesít hitközs ad c magánisko tart fe iskol mel 18 s épület helyez impér al államosított uto évtize al ezel né tekintél hitköz rész elköltöz rész elhalálo foly visszafejlődö úgyh neg ré mar negy el v lélekszámn világháb ele 150 fogy léleksz Eb bevon különb fron harco elese fogsá juto ut hazaté hitköz vezet Losch Ala eln Bol Mik aleln Spit Ja pénztárn Fisch Vil templomat Gye Gyu Gl Henr Pop Nánd R Er Kra Lip Losch Káro Grünber Her képvisel N Józ ny áll tanítójegy Che Kad eln Kra Lip

10589

CÍM Be

SZÓC Bez na Sz Bács-Bo z hitkö hitélet ir hal közpo anyakö kerüle h tartoz Ko Bé Monostors Stanis Gák Krúsev Korá Szán hozzátartoz hitköz a 192 30 di biztosí adminisztrá költsége di filantrop szoci cél fordít csalá le fér szám adófizető Foglalk sze nagykeresk keresk or tan magá köztisztvis eg t nag terjed mintagazdas őstermelé foglalko köz telepítv 1740 létes valósz mind zs telepe be évtiz fejlődés törté ismeret 1 szerve hitkö szere születés vonat po feljegyzés id rendszeresítet feljeg é s legré anyakö bejegyzése Bru Rohe Fles Spi Losch csal szerepel Ch Ka é eze működ hitkö léleks a tekinté lehet terül hasíto hitkö földj z te szá használa Templ e épít a í restaurá rab pozs jesiv kike B Má v 9.- U A ke r szé 1 1901-192 Wie Hen Nyilv jel e isk 1 létesí hitköz a magánisk tar f isko me 1 épüle helye impé a államosítot ut évtiz a eze n tekinté hitkö rés elköltö rés elhalál fol visszafejlőd úgy ne r ma neg e lélekszám világhá el 15 fog léleks E bevo külön fro harc eles fogs jut u hazat hitkö veze Losc Al el Bo Mi alel Spi J pénztár Fisc Vi temploma Gy Gy G Hen Po Nán E Kr Li Losc Kár Grünbe He képvise Jó n ál tanítójeg Ch Ka el Kr Li

1058

CÍ B

SZÓ Be n S Bács-B hitk hitéle i ha közp anyak kerül tarto K B Monostor Stani Gá Krúse Kor Szá hozzátarto hitkö 19 3 d biztos adminisztr költség d filantro szoc cé fordí csal l fé szá adófizet Foglal sz nagykeres keres o ta mag köztisztvi e na terje mintagazda őstermel foglalk kö telepít 174 léte valós min z telep b évti fejlődé tört ismere szerv hitk szer születé vona p feljegyzé i rendszeresíte felje legr anyak bejegyzés Br Roh Fle Sp Losc csa szerepe C K ez műkö hitk lélek tekint lehe terü hasít hitk föld t sz használ Temp épí restaur ra poz jesi kik M 9. k sz 1901-19 Wi He Nyil je is létes hitkö magánis ta isk m épül hely imp államosíto u évti ez tekint hitk ré elkölt ré elhalá fo visszafejlő úg n m ne lélekszá világh e 1 fo lélek bev külö fr har ele fog ju haza hitk vez Los A e B M ale Sp pénztá Fis V templom G G He P Ná K L Los Ká Grünb H képvis J á tanítóje C K e K L