10595.htm
CÍMSZÓ: Biblia-kiadások
SZÓCIKK: Biblia-kiadások. A
Bibliát a zsinagógákban kizárólag a szóferek által kézzel írott pergamen
tekercsből, a Tórából olvassák a legrégibb időktől máig (l. Tóra és Szóferim), de
a könyvnyomtatás legrégibb kora óta számos zsidó kiadás létezik. Ezek közül
csupán a legfontosabb zsidó kiadású héber B.-at soroljuk fel azok rendkívüli
nagy száma miatt. Az első zsidó kiadás Ábrahám b. Chaim dei Tintori v. Pinti
Bibliája volt 1477-ből. Ez Kimchi Zsoltár-kommentárját is tartalmazza.
Megjelenési helye valószínűen Bologna. Ugyan ott jelent meg 1482. az első héber
Pentateuch, Targummal és Rasival. Ezt követte az öt Megillah és az első
próféták kiadása 1485-ből Soncinótól, szintén Kimchi kommentárjaival, 1486. a
későbbi próféták. 1486-ban és 1490. a Biblia egyes könyvei Nápolyban jelentek
meg, így a Példabeszédek és Jób, Gersonides kommentárjaival; Jeremiás Siralmai
és a Hagiographák Rasival. Kiadójuk Sámuel Romano volt. Fontos az 1487. edició
Faroban (Portugália), melyből egyetlen példány maradt fenn. Spanyolországban az
egyetlen Biblia, amit zsidók adtak ki, Hijarban jelent meg 1490-95. Targummal
és Rasival, a Megillákkal és Haftárákkal. Legszebb korai kiadásnak a kétkötetes
1492-i lisszaboni kiadást tartják. 1492- 1495-ben Leirában (Portugália) is
megjelent a Biblia, szintén több kommentárral. Az olasz-zsidó Soncino híres
nyomdája 1492-től Bresciában működött s a különböző bibliai könyvek 1492 -
1494-ig jelentek meg ott kommentárokkal. Pontossága nem csupán rendkívüli becse
miatt van ezeknek, hanem azért is, mert Luther főképp ezt az 1493-i, kiadást
használta fordításához. A poliglott B. nem zsidó ediciók, mégis meg kell
említenünk a Ximenez bíbornoktól kiadott B.-at (Alcala de Henares 1514-17, 6
köt.), mert annak két marannus munkatársa volt, Zamora és Coronel. Ugyancsak
fontosak a következő poliglott B.: az antwerpeni (1569-72, 8 k.); a nürnbergi
(1599- 1601); a párisi (1629-45,10 k.) s főleg a londoni (1654-57,6 k.), mely
négyféle Targumot, a szamaritánus szöveget és valamennyi pontos latin
fordítását tartalmazza. Továbbiak a Reineccius-féle Leipzigban (3 k. 1750), a
hamburgi (1599) és az 1821. Bagster-féle Londonban. Még fontosabbak a zsidó
irodalom szempontjából az ú. n. Rabbinikus B. (Mikraóth Gedólóth). Ilyenek a
velencei (1517-18), számos kommentárral és Targumokkal. Kiadója Félix Pratensis
konvertita volt s ezért nem vált népszerűvé. Pótolta azt az 1525-28-iki
velencei kiadás Jacob b. Chaim Tunistól, mely még gazdagabb kommentárokban és
az 1525-i második Bomberg editio. A harmadik Bomberg-féle velencei kiadás
1546-48-ból maszoretikus szöveget is tartalmaz. 1618-19-ben Baselben jelent meg
a protestáns Buxtorf tudományos Biblia-kiadása, mely szintén a rabbinikus
Bibliák közé számít, úgyszintén az 1724-28-iki amsterdami 4 kötetben, Kehillot
Móseh című, számos és másutt ki nem adott kommentárral, pontos szöveggel. A
legutóbbi Biblia Rabbinica: a varsói Lewensohn-féle (1860-68., 12 köt.), amely
valamennyi Targumot és héber kommentárt tartalmazza, úgyszintén a különböző
maszoretikus szövegeket is. Fontosabb még a Jablonski-féle (Berlin 1690) s a
Michaelis-féle (Halle 1720), az erfurti kézirat alapján, továbbá a mantovai
zsidó kiadás 1742-44-ből. Valamennyi modern kiadás alapja a híres Van der Hooght-féle
(Amsterdam és Utrecht 1705), s az ezek alapján készült későbbiek, így a
Hahn-féle lipcsei edició. A Letteris-féle 1852-iki bécsi kiadás sem tartalmaz
lényegesebb változást s ugyanaz a héber szövege az angol Biblia-társulat
kiadványainak is. Újabb szövegkiadás, mely a különböző meglevő maszoretikus
szövegek összehasonlításán alapult, a Baer és Franz Delitzsch-féle (1861. és
köv.), továbbá a Chr. D. Ginsburgtól kiadott londoni kiadás (1895), amely a
leghívebb maszoretikus szöveget tartalmazza. Fontos tudományos kiadása prot.
Paul Haupt német-amerikai orientalista Biblia-kiadása The Sacred Books of the
Old Testament címen (Leipzig-Baltimore 1893. és köv.), melynél a héber szöveg
pontos megállapítása a világ legjelentékenyebb orientalistájától származik. A
jelen század elejétől kezdve megjelent kiewi héber B., héber nyelvű, de a
modern tudományos kutatásokat felölelő kommentárokkal a legkiválóbb zsidó
teológusoktól és Biblia-kutatóktól zárja le a fontosabb tudományos B.
sorozatát. V. ö. Richárd Gottheil, «Biblie Editions» 1904; Ch. D. Ginsburg
«Introduction to a Critical Edition of the Bible». (London 1895) S. R.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 595. címszó a lexikon =>
120. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10595.htm
CÍMSZÓ: Biblia-kiadások
SZÓCIKK: Biblia-kiadások. A Bibliát a zsinagógákban kizárólag a szóferek
által kézzel írott pergamen tekercsből, a Tórából olvassák a legrégibb időktől
máig l. Tóra és Szóferim , de a könyvnyomtatás legrégibb kora óta számos zsidó
kiadás létezik. Ezek közül csupán a legfontosabb zsidó kiadású héber B.-at
soroljuk fel azok rendkívüli nagy száma miatt. Az első zsidó kiadás Ábrahám b.
Chaim dei Tintori v. Pinti Bibliája volt 1477-ből. Ez Kimchi
Zsoltár-kommentárját is tartalmazza. Megjelenési helye valószínűen Bologna. Ugyan
ott jelent meg 1482. az első héber Pentateuch, Targummal és Rasival. Ezt
követte az öt Megillah és az első próféták kiadása 1485-ből Soncinótól, szintén
Kimchi kommentárjaival,
10595.ht
CÍMSZÓ Biblia-kiadáso
SZÓCIKK Biblia-kiadások Bibliá zsinagógákba kizáróla szófere álta kézze
írot pergame tekercsből Tórábó olvassá legrégib időktő mái l Tór é Szóferi d
könyvnyomtatá legrégib kor ót számo zsid kiadá létezik Eze közü csupá legfontosab
zsid kiadás hébe B.-a sorolju fe azo rendkívül nag szám miatt A els zsid kiadá
Ábrahá b Chai de Tintor v Pint Bibliáj vol 1477-ből E Kimch Zsoltár-kommentárjá
i tartalmazza Megjelenés hely valószínűe Bologna Ugya ot jelen me 1482 a els
hébe Pentateuch Targumma é Rasival Ez követt a ö Megilla é a els prófétá kiadás
1485-bő Soncinótól szinté Kimch kommentárjaival 1486 később próféták 1486-ba é
1490 Bibli egye könyve Nápolyba jelente meg íg Példabeszéde é Jób Gersonide
kommentárjaival Jeremiá Siralma é Hagiographá Rasival Kiadóju Sámue Roman volt
Fonto a 1487 edici Faroba Portugáli melybő egyetle példán marad fenn
Spanyolországba a egyetle Biblia ami zsidó adta ki Hijarba jelen me 1490-95
Targumma é Rasival Megillákka é Haftárákkal Legszeb kora kiadásna kétkötete
1492- lisszabon kiadás tartják 1492 1495-be Leirába Portugáli i megjelen Biblia
szinté töb kommentárral A olasz-zsid Soncin híre nyomdáj 1492-tő Bresciába
működöt különböz biblia könyve 149 1494-i jelente me ot kommentárokkal
Pontosság ne csupá rendkívül becs miat va ezeknek hane azér is mer Luthe főkép
ez a 1493-i kiadás használt fordításához poliglot B ne zsid ediciók mégi me kel
említenün Ximene bíbornoktó kiadot B.-a Alcal d Henare 1514-17 köt mer anna ké
marannu munkatárs volt Zamor é Coronel Ugyancsa fontosa következ poliglot B. a
antwerpen 1569-72 k nürnberg 1599 160 páris 1629-45,1 k főle london 1654-57, k
mel négyfél Targumot szamaritánu szövege é valamenny ponto lati fordításá
tartalmazza Továbbia Reineccius-fél Leipzigba k 175 hamburg 159 é a 1821
Bagster-fél Londonban Mé fontosabba zsid irodalo szempontjábó a ú n Rabbiniku B
Mikraót Gedólót Ilyene velence 1517-1 számo kommentárra é Targumokkal Kiadój
Féli Pratensi konvertit vol ezér ne vál népszerűvé Pótolt az a 1525-28-ik
velence kiadá Jaco b Chai Tunistól mel mé gazdagab kommentárokba é a 1525-
másodi Bomber editio harmadi Bomberg-fél velence kiadá 1546-48-bó maszoretiku
szövege i tartalmaz 1618-19-be Baselbe jelen me protestán Buxtor tudományo
Biblia-kiadása mel szinté rabbiniku Bibliá köz számít úgyszinté a 1724-28-ik
amsterdam kötetben Kehillo Móse című számo é másut k ne adot kommentárral ponto
szöveggel legutóbb Bibli Rabbinica varsó Lewensohn-fél 1860-68. 1 köt amel
valamenny Targumo é hébe kommentár tartalmazza úgyszinté különböz maszoretiku
szövegeke is Fontosab mé Jablonski-fél Berli 169 Michaelis-fél Hall 172 a
erfurt kézira alapján tovább mantova zsid kiadá 1742-44-ből Valamenny moder
kiadá alapj híre Va de Hooght-fél Amsterda é Utrech 170 a eze alapjá készül
későbbiek íg Hahn-fél lipcse edició Letteris-fél 1852-ik bécs kiadá se tartalma
lényegeseb változás ugyana hébe szöveg a ango Biblia-társula kiadványaina is
Újab szövegkiadás mel különböz meglev maszoretiku szövege összehasonlításá
alapult Bae é Fran Delitzsch-fél 1861 é köv tovább Chr D Ginsburgtó kiadot
london kiadá 189 amel leghíveb maszoretiku szövege tartalmazza Fonto tudományo
kiadás prot Pau Haup német-amerika orientalist Biblia-kiadás Th Sacre Book o th
Ol Testamen címe Leipzig-Baltimor 1893 é köv melyné hébe szöve ponto
megállapítás vilá legjelentékenyeb orientalistájátó származik jele száza
elejétő kezdv megjelen kiew hébe B. hébe nyelvű d moder tudományo kutatásoka
felölel kommentárokka legkiválób zsid teológusoktó é Biblia-kutatóktó zárj l
fontosab tudományo B sorozatát V ö Richár Gottheil Bibli Edition 1904 Ch D
Ginsbur Introductio t Critica Editio o th Bibl Londo 189 S R
10595.h
CÍMSZ Biblia-kiadás
SZÓCIK Biblia-kiadáso Bibli zsinagógákb kizáról szófer ált kézz íro pergam
tekercsbő Tóráb olvass legrégi időkt má Tó Szófer könyvnyomtat legrégi ko ó
szám zsi kiad létezi Ez köz csup legfontosa zsi kiadá héb B.- sorolj f az
rendkívü na szá miat el zsi kiad Ábrah Cha d Tinto Pin Bibliá vo 1477-bő Kimc
Zsoltár-kommentárj tartalmazz Megjelené hel valószínű Bologn Ugy o jele m 148
el héb Pentateuc Targumm Rasiva E követ Megill el prófét kiadá 1485-b Soncinótó
szint Kimc kommentárjaiva 148 későb prófétá 1486-b 149 Bibl egy könyv Nápolyb
jelent me í Példabeszéd Jó Gersonid kommentárjaiva Jeremi Siralm Hagiograph
Rasiva Kiadój Sámu Roma vol Font 148 edic Farob Portugál melyb egyetl példá
mara fen Spanyolországb egyetl Bibli am zsid adt k Hijarb jele m 1490-9 Targumm
Rasiva Megillákk Haftárákka Legsze kor kiadásn kétkötet 1492 lisszabo kiadá
tartjá 149 1495-b Leiráb Portugál megjele Bibli szint tö kommentárra olasz-zsi
Sonci hír nyomdá 1492-t Bresciáb működö különbö bibli könyv 14 1494- jelent m o
kommentárokka Pontossá n csup rendkívü bec mia v ezekne han azé i me Luth főké
e 1493- kiadá használ fordításáho poliglo n zsi edició még m ke említenü Ximen
bíbornokt kiado B.- Alca Henar 1514-1 kö me ann k marann munkatár vol Zamo
Corone Ugyancs fontos követke poliglo B antwerpe 1569-7 nürnber 159 16 pári
1629-45, fől londo 1654-57 me négyfé Targumo szamaritán szöveg valamenn pont
lat fordítás tartalmazz További Reineccius-fé Leipzigb 17 hambur 15 182
Bagster-fé Londonba M fontosabb zsi irodal szempontjáb Rabbinik Mikraó Gedóló
Ilyen velenc 1517- szám kommentárr Targumokka Kiadó Fél Pratens konverti vo ezé
n vá népszerűv Pótol a 1525-28-i velenc kiad Jac Cha Tunistó me m gazdaga
kommentárokb 1525 másod Bombe editi harmad Bomberg-fé velenc kiad 1546-48-b
maszoretik szöveg tartalma 1618-19-b Baselb jele m protestá Buxto tudomány
Biblia-kiadás me szint rabbinik Bibli kö számí úgyszint 1724-28-i amsterda
kötetbe Kehill Mós cím szám másu n ado kommentárra pont szövegge legutób Bibl
Rabbinic vars Lewensohn-fé 1860-68 kö ame valamenn Targum héb kommentá
tartalmazz úgyszint különbö maszoretik szövegek i Fontosa m Jablonski-fé Berl
16 Michaelis-fé Hal 17 erfur kézir alapjá továb mantov zsi kiad 1742-44-bő
Valamenn mode kiad alap hír V d Hooght-fé Amsterd Utrec 17 ez alapj készü
későbbie í Hahn-fé lipcs edici Letteris-fé 1852-i béc kiad s tartalm lényegese
változá ugyan héb szöve ang Biblia-társul kiadványain i Úja szövegkiadá me
különbö megle maszoretik szöveg összehasonlítás alapul Ba Fra Delitzsch-fé 186
kö továb Ch Ginsburgt kiado londo kiad 18 ame leghíve maszoretik szöveg
tartalmazz Font tudomány kiadá pro Pa Hau német-amerik orientalis Biblia-kiadá
T Sacr Boo t O Testame cím Leipzig-Baltimo 189 kö melyn héb szöv pont
megállapítá vil legjelentékenye orientalistáját származi jel száz elejét kezd
megjele kie héb B héb nyelv mode tudomány kutatások felöle kommentárokk
legkiváló zsi teológusokt Biblia-kutatókt zár fontosa tudomány sorozatá Richá
Gotthei Bibl Editio 190 C Ginsbu Introducti Critic Editi t Bib Lond 18
10595.
CÍMS Biblia-kiadá
SZÓCI Biblia-kiadás Bibl zsinagógák kizáró szófe ál kéz ír perga tekercsb
Tórá olvas legrég idők m T Szófe könyvnyomta legrég k szá zs kia létez E kö csu
legfontos zs kiad hé B. sorol a rendkív n sz mia e zs kia Ábra Ch Tint Pi Bibli
v 1477-b Kim Zsoltár-kommentár tartalmaz Megjelen he valószín Bolog Ug jel 14 e
hé Pentateu Targum Rasiv köve Megil e prófé kiad 1485- Soncinót szin Kim
kommentárjaiv 14 késő prófét 1486- 14 Bib eg köny Nápoly jelen m Példabeszé J
Gersoni kommentárjaiv Jerem Siral Hagiograp Rasiv Kiadó Sám Rom vo Fon 14 edi
Faro Portugá mely egyet péld mar fe Spanyolország egyet Bibl a zsi ad Hijar jel
1490- Targum Rasiv Megillák Haftárákk Legsz ko kiadás kétköte 149 lisszab kiad
tartj 14 1495- Leirá Portugá megjel Bibl szin t kommentárr olasz-zs Sonc hí
nyomd 1492- Bresciá működ különb bibl köny 1 1494 jelen kommentárokk Pontoss
csu rendkív be mi ezekn ha az m Lut fők 1493 kiad haszná fordításáh poligl zs
edici mé k említen Xime bíbornok kiad B. Alc Hena 1514- k m an maran munkatá vo
Zam Coron Ugyanc fonto követk poligl antwerp 1569- nürnbe 15 1 pár 1629-45 fő
lond 1654-5 m négyf Targum szamaritá szöve valamen pon la fordítá tartalmaz
Tovább Reineccius-f Leipzig 1 hambu 1 18 Bagster-f Londonb fontosab zs iroda
szempontjá Rabbini Mikra Gedól Ilye velen 1517 szá kommentár Targumokk Kiad Fé
Praten konvert v ez v népszerű Póto 1525-28- velen kia Ja Ch Tunist m gazdag
kommentárok 152 máso Bomb edit harma Bomberg-f velen kia 1546-48- maszoreti
szöve tartalm 1618-19- Basel jel protest Buxt tudomán Biblia-kiadá m szin
rabbini Bibl k szám úgyszin 1724-28- amsterd kötetb Kehil Mó cí szá más ad
kommentárr pon szövegg legutó Bib Rabbini var Lewensohn-f 1860-6 k am valamen
Targu hé komment tartalmaz úgyszin különb maszoreti szövege Fontos Jablonski-f
Ber 1 Michaelis-f Ha 1 erfu kézi alapj tová manto zs kia 1742-44-b Valamen mod
kia ala hí Hooght-f Amster Utre 1 e alap kész későbbi Hahn-f lipc edic
Letteris-f 1852- bé kia tartal lényeges változ ugya hé szöv an Biblia-társu
kiadványai Új szövegkiad m különb megl maszoreti szöve összehasonlítá alapu B
Fr Delitzsch-f 18 k tová C Ginsburg kiad lond kia 1 am leghív maszoreti szöve
tartalmaz Fon tudomán kiad pr P Ha német-ameri orientali Biblia-kiad Sac Bo
Testam cí Leipzig-Baltim 18 k mely hé szö pon megállapít vi legjelentékeny
orientalistájá származ je szá elejé kez megjel ki hé hé nyel mod tudomán
kutatáso felöl kommentárok legkivál zs teológusok Biblia-kutatók zá fontos
tudomán sorozat Rich Gotthe Bib Editi 19 Ginsb Introduct Criti Edit Bi Lon 1
10595
CÍM Biblia-kiad
SZÓC Biblia-kiadá Bib zsinagógá kizár szóf á ké í perg tekercs Tór olva
legré idő Szóf könyvnyomt legré sz z ki léte k cs legfonto z kia h B soro
rendkí s mi z ki Ábr C Tin P Bibl 1477- Ki Zsoltár-kommentá tartalma Megjele h
valószí Bolo U je 1 h Pentate Targu Rasi köv Megi próf kia 1485 Soncinó szi Ki
kommentárjai 1 kés prófé 1486 1 Bi e kön Nápol jele Példabesz Gerson
kommentárjai Jere Sira Hagiogra Rasi Kiad Sá Ro v Fo 1 ed Far Portug mel egye
pél ma f Spanyolorszá egye Bib zs a Hija je 1490 Targu Rasi Megillá Haftárák
Legs k kiadá kétköt 14 lissza kia tart 1 1495 Leir Portug megje Bib szi kommentár
olasz-z Son h nyom 1492 Bresci műkö külön bib kön 149 jele kommentárok Pontos
cs rendkí b m ezek h a Lu fő 149 kia haszn fordításá polig z edic m említe Xim
bíborno kia B Al Hen 1514 a mara munkat v Za Coro Ugyan font követ polig antwer
1569 nürnb 1 pá 1629-4 f lon 1654- négy Targu szamarit szöv valame po l fordít
tartalma Továb Reineccius- Leipzi hamb 1 Bagster- London fontosa z irod
szempontj Rabbin Mikr Gedó Ily vele 151 sz kommentá Targumok Kia F Prate konver
e népszer Pót 1525-28 vele ki J C Tunis gazda kommentáro 15 más Bom edi harm
Bomberg- vele ki 1546-48 maszoret szöv tartal 1618-19 Base je protes Bux tudomá
Biblia-kiad szi rabbin Bib szá úgyszi 1724-28 amster kötet Kehi M c sz má a
kommentár po szöveg legut Bi Rabbin va Lewensohn- 1860- a valame Targ h kommen
tartalma úgyszi külön maszoret szöveg Fonto Jablonski- Be Michaelis- H erf kéz
alap tov mant z ki 1742-44- Valame mo ki al h Hooght- Amste Utr ala kés később
Hahn- lip edi Letteris- 1852 b ki tarta lényege válto ugy h szö a Biblia-társ
kiadványa Ú szövegkia külön meg maszoret szöv összehasonlít alap F Delitzsch- 1
tov Ginsbur kia lon ki a leghí maszoret szöv tartalma Fo tudomá kia p H
német-amer oriental Biblia-kia Sa B Testa c Leipzig-Balti 1 mel h sz po
megállapí v legjelentéken orientalistáj szárma j sz elej ke megje k h h nye mo
tudomá kutatás felö kommentáro legkivá z teológuso Biblia-kutató z fonto tudomá
soroza Ric Gotth Bi Edit 1 Gins Introduc Crit Edi B Lo
1059
CÍ Biblia-kia
SZÓ Biblia-kiad Bi zsinagóg kizá szó k per tekerc Tó olv legr id Szó
könyvnyom legr s k lét c legfont ki sor rendk m k Áb Ti Bib 1477 K
Zsoltár-komment tartalm Megjel valósz Bol j Pentat Targ Ras kö Meg pró ki 148
Soncin sz K kommentárja ké próf 148 B kö Nápo jel Példabes Gerso kommentárja
Jer Sir Hagiogr Ras Kia S R F e Fa Portu me egy pé m Spanyolorsz egy Bi z Hij j
149 Targ Ras Megill Haftárá Leg kiad kétkö 1 lissz ki tar 149 Lei Portu megj Bi
sz kommentá olasz- So nyo 149 Bresc műk külö bi kö 14 jel kommentáro Ponto c
rendk eze L f 14 ki hasz fordítás poli edi említ Xi bíborn ki A He 151 mar
munka Z Cor Ugya fon köve poli antwe 156 nürn p 1629- lo 1654 nég Targ szamari
szö valam p fordí tartalm Tová Reineccius Leipz ham Bagster Londo fontos iro
szempont Rabbi Mik Ged Il vel 15 s komment Targumo Ki Prat konve népsze Pó
1525-2 vel k Tuni gazd kommentár 1 má Bo ed har Bomberg vel k 1546-4 maszore
szö tarta 1618-1 Bas j prote Bu tudom Biblia-kia sz rabbi Bi sz úgysz 1724-2
amste köte Keh s m kommentá p szöve legu B Rabbi v Lewensohn 1860 valam Tar
komme tartalm úgysz külö maszore szöve Font Jablonski B Michaelis er ké ala to
man k 1742-44 Valam m k a Hooght Amst Ut al ké későb Hahn li ed Letteris 185 k
tart lényeg vált ug sz Biblia-tár kiadvány szövegki külö me maszore szö
összehasonlí ala Delitzsch to Ginsbu ki lo k legh maszore szö tartalm F tudom
ki német-ame orienta Biblia-ki S Test Leipzig-Balt me s p megállap legjelentéke
orientalistá szárm s ele k megj ny m tudom kutatá fel kommentár legkiv teológus
Biblia-kutat font tudom soroz Ri Gott B Edi Gin Introdu Cri Ed L