10596.htm
CÍMSZÓ: Bibliakritika
SZÓCIKK: Bibliakritika az a
tudomány vagy elmélet, mely a filológia minden komoly eszközével kutatja a
szövegnek eredeti alakját, a szavak kétessége esetén azok eredeti jelentését, a
szakaszok történeti tartalmának hitelességét, ismétlődések esetén a variánsok
eredetét, az ellentmondások, stílus-eltérések vagy irányzateltérés esetén a
különböző részek külön forrásait és ebben arra az eredményre jut, hogy az
egységesnek mutatkozó könyvek különböző részből állnak, melyek különböző
szerzőkre, sőt különböző korokra mennek vissza. Feltevéseit a vallástörténeti
és mondafejlődési menet összehasonlító tanulmányára alapítja. Már a Talmud- és
Midrás-irodalomban találunk számos B.-i spontán megjegyzést (pl. Jób nem
létezett, sohasem szállt le Isten, sem Mózes és Elijahu nem szálltak a mennybe,
mert írva van: Az ég az Isten ege, a földet az embernek adta, (Szukka 5a).
Számos helyen találunk Ibn Ezra bibliakommentárjaiban meglepő és mély
gondolkodásra valló B.-i megjegyzéseket, de szándékosan homályba burkolva.
Spinozának Tractatus theologicopoliticus c. műve már teljes határozottsággal
foglal állást a hagyománnyal szemben, de rendszerének alapját a francia Astruc
Jean (keresztény orvos) rakta le (1753), aki amaz észrevételt tette, hogy a
Tóra majd «Elóhim», majd «JHVH» (ejtsd zsidó hagyomány értelmében: Adonoj)
névvel illeti Istent és ezt arra vezette vissza, hogy kétféle okiratból
állította össze Mózes a Tórát. Későbbi kutatók aztán az egyes Isten-név szerint
megkülönböztetett részeknek más-más nyelvhasználatát (frazeológiáját),
stílusát, sőt irányát (papi és prófétai, kizárólagos nemzeti és egyetemes
emberi) is vélték felfedezni és e szerint a Mózes V-ik könyvét különálló,
párhuzamos, ősibb Tórának ismerték fel, ellenben Jósua könyvének tartalmát,
irányát és hangját annyira egyezőnek találták a Tóráéval, hogy az Öt könyv
folytatását látták benne és így Pentateuehos helyett Hexateuchos névvel
illették a hat részű gyűjteményt. A Tóra hat könyvében pedig a következő
rétegek egymásra rakodását és átgyúródását észlelték: Deuteronomista (a Mózes
V. k.-nek túlnyomó része), Papi Kódex (a Mózes III. könyvében és a többi
könyvekbe is átnyúló templomi, áldozati, tisztasági, papi adózási törvények és
ezek szellemétől áthatott elbeszélések); Jahvista (elbeszélések a déli
birodalom nemzeti szellemében), Elohista (előbbiével gyakran azonos tartalmú
elbeszélések az északi birodalom politikai szempontjától). Az egyes rétegnek
időbeli elhelyezése tekintetében nagyon elágazók a vélemények. Ezek a rétegek
nem érnek véget a Tórával, hanem átnyúlnak a Jósua, Bírák, sőt Királyok
Könyvébe is, ahol természetesen más eredeti részek közé kerülnek. A B. egyéb
könyvekre vonatkozó megállapításai sokkal szilárdabb alapon nyugszanak és a
Biblia értelmezésére hasznos útbaigazításul szolgálnak. Ilyenek a következők:
Ézsajás prófétának hátsó fejezetei (40-66) más prófétától és más időből valók
(1. 2. Jesája), a Zsoltárok címfeliratai nem a szerzőktől valók és nem
hitelesek a szerző megjelölése tekintetében. Kóhelesz, Énekek Éneke könyvei nem
a címben megadott Salamon király művei, hanem sokkal későbbi korok termékei (l.
o.) A B. hipotézisei az újabb ásatások folytán vesztettek hitelükből és ma már
a bibliatudomány első képviselői visszatérnek a merész elkalandozások útjáról.
Mózes személyének történeti voltát is mind nyomatékosabban hangoztatják. Egész
új szempontot visz a B.-ba Micha József bin Gorion Sinai u. Garizim, c.
művében, aki a Talmudban és Midrásban szórványosan talált észrevételekben is
régi hagyományokat derít fel, melyek a bibliaiakkal ellenkeznek. Fő szempontja
azonban az, hogy a tórai törvényadásnak különböző színhelyét említik az idevágó
könyvek és ez nem lehet jelentőség nélkül való, hanem azt mutatja, hogy a
törvényadás különböző színterei egymás vetélytársai voltak: Törvényt ad Isten
Ádámnak, Noénak, Ábrahámnak, Jákobnak különböző helyeken; a színaji törvényadás
is két ízben, két-két kőtáblán ment végbe stb. Utolsó e sorozatban a Mózes
által elrendelt, Jósua idejében végbemenő szövetségkötés. Már a Talmud is így
magyarázza azt a tényt, hogy a kecskegödölyének tejben való főzését három ízben
ugyanazon szavakkal tiltja a Tóra, amikor azt mondja, hogy az elsőt a Szinájon,
a másodikat Moáb földjén, a harmadikat Garizim hegyén hirdette Isten. Ez utóbbi
tény jelentőséges következtetésekre ad alapot. Garizim hegye t. i. Szichem
városa közelében van az Ebál heggyel szemben. Itt állomásozott Ábrahám és
épített oltárt, itt építi fel Él Elóhé Jiszróel nevű oltárát Jákob is, itt
rejti el a bálványképeket, melyeket a kánaániak kiszolgáltatnak; Szichemban
adják el Józsefet testvérei és ott van sírhelye. Garizim hegyére rendeli el
Mózes Jósuának a szövetség újból való megkötését, Garizim hegyén mondja Jótam
lazító beszédét atyja gyilkosai ellen. Szichemben megy végbe a birodalom
kettészakadása. A második jeruzsálemi templom felépítésével egyidejűleg épül
(Josephus szerint) a Garizim hegyén a szamaritánusok temploma, melyet csak 200
évvel későbben Hyrkan János makkabeus király romboltat le, ellenben Heródes
ismét felépíti a várost. A szamaritánusok mai napig fennmaradt, de pár családra
lesorvadt szektája most is a Garizim tövében lakik és ott mutatja be manapság
is peszach áldozatát. E tények mind Garizim hegyének szentsége mellett
tanúskodtak, ami csak arra vezethető vissza, hogy ott ment végbe a törvényadás.
A pusztában agrárjellegű és egyéb fejlett viszonyokra számító törvényt adni nem
lett volna szerző szerint alkalmas. És csakugyan a Tóra is megőrzött két
törvény-gyűjteményt, melyet a Garizim hegyével hoz kapcsolatba. Bevezetőileg az
elsőhöz elrendeli, hogy a Jordánon való átkelés után áldást mondjon ki Mózes a
törvény megtartóira a Garizim hegyén, a törvénymegszegőkre pedig átkot az Ebál
hegyéről (Mózes V. 11. 29). Továbbá elrendeli az átkelés idejére (u. o. 27. 7),
hogy követ állítsanak és Tórát adjanak az Ebal hegyén (de egyik régi verzió
szerint a Garizim hegyén). E Tóra pedig a folytatás szerint nem más, mint egy
12 pontból álló átok 1. bálvány készítőre, 2. szülők megszégyenítőjére, .3 határsértőre,
4. vak megtévesztőjére, 5. idegen, árva és özvegy jogának elferdítőjére, 6-9.
vérfertőzőre és fajtalankodóra, 10. emberölőre, 11. megvesztegetést elfogadóra,
12. a Tóra bármely igéjének megszegőjére. A nép valamennyire ünnepies Áment
mond. Ez a 12-68 törvény pendantja a 10 Igének, azzal a különbséggel, hogy a
12-es törvény már a szentföldön lett kihirdetve és annak alapján lett a nép
néppé (u. o. 9 és 10) Jósua könyvének zárófejezete szerint az ország felosztása
után Szichemben még egyszer népgyűlést tart és azon a nép megfogadja, hogy az
Egy Istent fogja szolgálni. Mintha mindez ideig nem állott volna fenn ez a
szövetség. A Garizim-adatok, szerző nézete szerint, kellő összeállítása arra a
feltevésre ad alapot, hogy Garizim-szövetség régibb mint a szinaji, a 12-es
törvény átok-alakjánál fogva is ősibb a Tízigénél a be nem írott emlékkő
régibb, mint a két beírott kőtábla. Mózes átkel a Vörös-tengeren, Jósua a
Jordánon, Mózes is, Jósua kémeket küldenek az országba, csakhogy Jósua kettőt,
Mózes tizenkettőt. Mózesnek így szól az Isten: ne közelíts ide, vesd le
saruidat, Jósuának is, csakhogy ez esetben hadvezérhez közvetlenül hadvezér
adja át az üzenetet. A két hős tehát egyazon hagyomány változatainak hősei
eredetileg és csak hagyományegyeztetési célokból lettek a szerkesztők által
előddé és utóddá téve. Egyébként Bin Gorion szerint már egy múlt századbeli
Hirsch nevű tudós egy héber munkájában («Kórót Jiszroel veemunószó») úgy
értelmezi a tórai helyet, mely szerint «Mózes Isten keze által halt meg», hogy
ez hangsúlyozott megtagadása ama feltevésnek, mintha Jósua keze által halt
volna meg. Ugyanezt a nézetet történet-pszichológiai alapon vallja Goethe (West
östl. Divan). A Midrásból több helyet idéz, mely Jósua felsőbbségét tünteti fel
Mózes fölött. Ilyen mondás is a talmud-szerző ajkain, aminő: «Ha Jósua, Nun
fia, mondta volna, sem hittem volna», szerinte Jósua nagyobb tekintélye mellett
bizonyít. Ha ebből nem is, de kitűnik abból, hogy a nép emlékében mesterségesen
eltakarták Jósua érdemeit Mózeséivel. Figyelmet érdemel a Messiásnak is számos
hely szerint Efrájim, tehát Jósua törzsének kebléből való származtatása,
szemben a rendesen uralkodó felfogástól, mely szerint Dávid házának sarjadéka
lesz. Míg a történeti elbeszélések Bin Gorion szerint Mózes javára vannak
beállítva, a valóságban Jósua lett volna az eredeti népvezér, de egy újabb,
Júda-béli mesterségesen keltett nép hit Mózesnek előtérbe állításával
visszaszorította Jósuát. A hithű zsidóság természetesen nem a bibliakritika,
hanem a hagyomány alapján ítéli meg a Bibliát.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 596. címszó a lexikon =>
120. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok
No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10596.htm
CÍMSZÓ: Bibliakritika
SZÓCIKK: Bibliakritika az a tudomány vagy elmélet, mely a filológia minden
komoly eszközével kutatja a szövegnek eredeti alakját, a szavak kétessége
esetén azok eredeti jelentését, a szakaszok történeti tartalmának hitelességét,
ismétlődések esetén a variánsok eredetét, az ellentmondások, stílus-eltérések
vagy irányzateltérés esetén a különböző részek külön forrásait és ebben arra az
eredményre jut, hogy az egységesnek mutatkozó könyvek különböző részből állnak,
melyek különböző szerzőkre, sőt különböző korokra mennek vissza. Feltevéseit a
vallástörténeti és mondafejlődési menet összehasonlító tanulmányára alapítja.
Már a Talmud- és Midrás-irodalomban találunk számos B.-i spontán megjegyzést
pl. Jób nem létezett, sohasem szállt le Isten, sem Mózes és Elijahu nem
szálltak a mennybe, mert írva van: Az ég az Isten ege, a földet az embernek
adta, Szukka 5a . Számos helyen találunk Ibn Ezra bibliakommentárjaiban meglepő
és mély gondolkodásra valló B.-i megjegyzéseket, de szándékosan homályba
burkolva. Spinozának Tractatus theologicopoliticus c. műve már teljes
határozottsággal foglal állást a hagyománnyal szemben, de rendszerének alapját
a francia Astruc Jean keresztény orvos rakta le 1753 , aki amaz észrevételt
tette, hogy a Tóra majd Elóhim , majd JHVH ejtsd zsidó hagyomány értelmében:
Adonoj névvel illeti Istent és ezt arra vezette vissza, hogy kétféle okiratból
állította össze Mózes a Tórát. Későbbi kutatók aztán az egyes Isten-név szerint
megkülönböztetett részeknek más-más nyelvhasználatát frazeológiáját , stílusát,
sőt irányát papi és prófétai, kizárólagos nemzeti és egyetemes emberi is vélték
felfedezni és e szerint a Mózes V-ik könyvét különálló, párhuzamos, ősibb
Tórának ismerték fel, ellenben Jósua könyvének tartalmát, irányát és hangját
annyira egyezőnek találták a Tóráéval, hogy az Öt könyv folytatását látták
benne és így Pentateuehos helyett Hexateuchos névvel illették a hat részű
gyűjteményt. A Tóra hat könyvében pedig a következő rétegek egymásra rakodását
és átgyúródását észlelték: Deuteronomista a Mózes V. k.-nek túlnyomó része ,
Papi Kódex a Mózes III. könyvében és a többi könyvekbe is átnyúló templomi,
áldozati, tisztasági, papi adózási törvények és ezek szellemétől áthatott
elbeszélések ; Jahvista elbeszélések a déli birodalom nemzeti szellemében ,
Elohista előbbiével gyakran azonos tartalmú elbeszélések az északi birodalom
politikai szempontjától . Az egyes rétegnek időbeli elhelyezése tekintetében
nagyon elágazók a vélemények. Ezek a rétegek nem érnek véget a Tórával, hanem
átnyúlnak a Jósua, Bírák, sőt Királyok Könyvébe is, ahol természetesen más
eredeti részek közé kerülnek. A B. egyéb könyvekre vonatkozó megállapításai
sokkal szilárdabb alapon nyugszanak és a Biblia értelmezésére hasznos
útbaigazításul szolgálnak. Ilyenek a következők: Ézsajás prófétának hátsó
fejezetei 40-66 más prófétától és más időből valók 1. 2. Jesája , a Zsoltárok
címfeliratai nem a szerzőktől valók és nem hitelesek a szerző megjelölése
tekintetében. Kóhelesz, Énekek Éneke könyvei nem a címben megadott Salamon
király művei, hanem sokkal későbbi korok termékei l. o. A B. hipotézisei az
újabb ásatások folytán vesztettek hitelükből és ma már a bibliatudomány első
képviselői visszatérnek a merész elkalandozások útjáról. Mózes személyének
történeti voltát is mind nyomatékosabban hangoztatják. Egész új szempontot visz
a B.-ba Micha József bin Gorion Sinai u. Garizim, c. művében, aki a Talmudban
és Midrásban szórványosan talált észrevételekben is régi hagyományokat derít
fel, melyek a bibliaiakkal ellenkeznek. Fő szempontja azonban az, hogy a tórai
törvényadásnak különböző színhelyét említik az idevágó könyvek és ez nem lehet jelentőség
nélkül való, hanem azt mutatja, hogy a törvényadás különböző színterei egymás
vetélytársai voltak: Törvényt ad Isten Ádámnak, Noénak, Ábrahámnak, Jákobnak
különböző helyeken; a színaji törvényadás is két ízben, két-két kőtáblán ment
végbe stb. Utolsó e sorozatban a Mózes által elrendelt, Jósua idejében
végbemenő szövetségkötés. Már a Talmud is így magyarázza azt a tényt, hogy a
kecskegödölyének tejben való főzését három ízben ugyanazon szavakkal tiltja a
Tóra, amikor azt mondja, hogy az elsőt a Szinájon, a másodikat Moáb földjén, a
harmadikat Garizim hegyén hirdette Isten. Ez utóbbi tény jelentőséges
következtetésekre ad alapot. Garizim hegye t. i. Szichem városa közelében van
az Ebál heggyel szemben. Itt állomásozott Ábrahám és épített oltárt, itt építi
fel Él Elóhé Jiszróel nevű oltárát Jákob is, itt rejti el a bálványképeket,
melyeket a kánaániak kiszolgáltatnak; Szichemban adják el Józsefet testvérei és
ott van sírhelye. Garizim hegyére rendeli el Mózes Jósuának a szövetség újból
való megkötését, Garizim hegyén mondja Jótam lazító beszédét atyja gyilkosai
ellen. Szichemben megy végbe a birodalom kettészakadása. A második jeruzsálemi
templom felépítésével egyidejűleg épül Josephus szerint a Garizim hegyén a
szamaritánusok temploma, melyet csak 200 évvel későbben Hyrkan János makkabeus
király romboltat le, ellenben Heródes ismét felépíti a várost. A szamaritánusok
mai napig fennmaradt, de pár családra lesorvadt szektája most is a Garizim
tövében lakik és ott mutatja be manapság is peszach áldozatát. E tények mind
Garizim hegyének szentsége mellett tanúskodtak, ami csak arra vezethető vissza,
hogy ott ment végbe a törvényadás. A pusztában agrárjellegű és egyéb fejlett
viszonyokra számító törvényt adni nem lett volna szerző szerint alkalmas. És
csakugyan a Tóra is megőrzött két törvény-gyűjteményt, melyet a Garizim
hegyével hoz kapcsolatba. Bevezetőileg az elsőhöz elrendeli, hogy a Jordánon
való átkelés után áldást mondjon ki Mózes a törvény megtartóira a Garizim
hegyén, a törvénymegszegőkre pedig átkot az Ebál hegyéről Mózes V. 11. 29 .
Továbbá elrendeli az átkelés idejére u. o. 27. 7 , hogy követ állítsanak és
Tórát adjanak az Ebal hegyén de egyik régi verzió szerint a Garizim hegyén . E
Tóra pedig a folytatás szerint nem más, mint egy 12 pontból álló átok 1.
bálvány készítőre, 2. szülők megszégyenítőjére, .3 határsértőre, 4. vak
megtévesztőjére, 5. idegen, árva és özvegy jogának elferdítőjére, 6-9.
vérfertőzőre és fajtalankodóra, 10. emberölőre, 11. megvesztegetést elfogadóra,
12. a Tóra bármely igéjének megszegőjére. A nép valamennyire ünnepies Áment
mond. Ez a 12-68 törvény pendantja a 10 Igének, azzal a különbséggel, hogy a
12-es törvény már a szentföldön lett kihirdetve és annak alapján lett a nép
néppé u. o. 9 és 10 Jósua könyvének zárófejezete szerint az ország felosztása
után Szichemben még egyszer népgyűlést tart és azon a nép megfogadja, hogy az
Egy Istent fogja szolgálni. Mintha mindez ideig nem állott volna fenn ez a
szövetség. A Garizim-adatok, szerző nézete szerint, kellő összeállítása arra a
feltevésre ad alapot, hogy Garizim-szövetség régibb mint a szinaji, a 12-es
törvény átok-alakjánál fogva is ősibb a Tízigénél a be nem írott emlékkő
régibb, mint a két beírott kőtábla. Mózes átkel a Vörös-tengeren, Jósua a
Jordánon, Mózes is, Jósua kémeket küldenek az országba, csakhogy Jósua kettőt,
Mózes tizenkettőt. Mózesnek így szól az Isten: ne közelíts ide, vesd le
saruidat, Jósuának is, csakhogy ez esetben hadvezérhez közvetlenül hadvezér
adja át az üzenetet. A két hős tehát egyazon hagyomány változatainak hősei
eredetileg és csak hagyományegyeztetési célokból lettek a szerkesztők által
előddé és utóddá téve. Egyébként Bin Gorion szerint már egy múlt századbeli
Hirsch nevű tudós egy héber munkájában Kórót Jiszroel veemunószó úgy értelmezi
a tórai helyet, mely szerint Mózes Isten keze által halt meg , hogy ez
hangsúlyozott megtagadása ama feltevésnek, mintha Jósua keze által halt volna
meg. Ugyanezt a nézetet történet-pszichológiai alapon vallja Goethe West östl.
Divan . A Midrásból több helyet idéz, mely Jósua felsőbbségét tünteti fel Mózes
fölött. Ilyen mondás is a talmud-szerző ajkain, aminő: Ha Jósua, Nun fia,
mondta volna, sem hittem volna , szerinte Jósua nagyobb tekintélye mellett
bizonyít. Ha ebből nem is, de kitűnik abból, hogy a nép emlékében mesterségesen
eltakarták Jósua érdemeit Mózeséivel. Figyelmet érdemel a Messiásnak is számos
hely szerint Efrájim, tehát Jósua törzsének kebléből való származtatása,
szemben a rendesen uralkodó felfogástól, mely szerint Dávid házának sarjadéka
lesz. Míg a történeti elbeszélések Bin Gorion szerint Mózes javára vannak
beállítva, a valóságban Jósua lett volna az eredeti népvezér, de egy újabb,
Júda-béli mesterségesen keltett nép hit Mózesnek előtérbe állításával
visszaszorította Jósuát. A hithű zsidóság természetesen nem a bibliakritika,
hanem a hagyomány alapján ítéli meg a Bibliát.
10596.ht
CÍMSZÓ Bibliakritik
SZÓCIKK Bibliakritik a tudomán vag elmélet mel filológi minde komol
eszközéve kutatj szövegne eredet alakját szava kétesség eseté azo eredet jelentését
szakaszo történet tartalmána hitelességét ismétlődése eseté variánso eredetét a
ellentmondások stílus-eltérése vag irányzateltéré eseté különböz része külö
forrásai é ebbe arr a eredményr jut hog a egységesne mutatkoz könyve különböz
részbő állnak melye különböz szerzőkre ső különböz korokr menne vissza
Feltevései vallástörténet é mondafejlődés mene összehasonlít tanulmányár
alapítja Má Talmud é Midrás-irodalomba találun számo B.- spontá megjegyzés pl
Jó ne létezett sohase száll l Isten se Móze é Elijah ne szállta mennybe mer írv
van A é a Iste ege földe a emberne adta Szukk 5 Számo helye találun Ib Ezr
bibliakommentárjaiba meglep é mél gondolkodásr vall B.- megjegyzéseket d
szándékosa homályb burkolva Spinozána Tractatu theologicopoliticu c műv má telje
határozottságga fogla állás hagyománnya szemben d rendszeréne alapjá franci
Astru Jea keresztén orvo rakt l 175 ak ama észrevétel tette hog Tór maj Elóhi
maj JHV ejts zsid hagyomán értelmében Adono névve illet Isten é ez arr vezett
vissza hog kétfél okiratbó állított össz Móze Tórát Később kutató aztá a egye
Isten-né szerin megkülönböztetet részekne más-má nyelvhasználatá frazeológiájá
stílusát ső irányá pap é prófétai kizárólago nemzet é egyeteme ember i vélté
felfedezn é szerin Móze V-i könyvé különálló párhuzamos ősib Tórána ismerté fel
ellenbe Jósu könyvéne tartalmát irányá é hangjá annyir egyezőne találtá
Tóráéval hog a Ö köny folytatásá láttá benn é íg Pentateueho helyet Hexateucho
névve illetté ha rész gyűjteményt Tór ha könyvébe pedi következ rétege egymásr
rakodásá é átgyúródásá észlelték Deuteronomist Móze V k.-ne túlnyom rész Pap
Kóde Móze III könyvébe é több könyvekb i átnyúl templomi áldozati tisztasági
pap adózás törvénye é eze szellemétő áthatot elbeszélése Jahvist elbeszélése
dél birodalo nemzet szellemébe Elohist előbbiéve gyakra azono tartalm
elbeszélése a észak birodalo politika szempontjátó A egye rétegne időbel
elhelyezés tekintetébe nagyo elágazó vélemények Eze rétege ne érne vége Tórával
hane átnyúlna Jósua Bírák ső Királyo Könyvéb is aho természetese má eredet
része köz kerülnek B egyé könyvekr vonatkoz megállapítása sokka szilárdab alapo
nyugszana é Bibli értelmezésér haszno útbaigazításu szolgálnak Ilyene
következők Ézsajá prófétána háts fejezete 40-6 má prófétátó é má időbő való 1 2
Jesáj Zsoltáro címfelirata ne szerzőktő való é ne hitelese szerz megjelölés
tekintetében Kóhelesz Éneke Ének könyve ne címbe megadot Salamo királ művei
hane sokka később koro terméke l o B hipotézise a újab ásatáso folytá vesztette
hitelükbő é m má bibliatudomán els képviselő visszatérne merés elkalandozáso
útjáról Móze személyéne történet voltá i min nyomatékosabba hangoztatják Egés ú
szemponto vis B.-b Mich Józse bi Gorio Sina u Garizim c művében ak Talmudba é
Midrásba szórványosa talál észrevételekbe i rég hagyományoka derí fel melye
bibliaiakka ellenkeznek F szempontj azonba az hog tóra törvényadásna különböz
színhelyé említi a idevág könyve é e ne lehe jelentősé nélkü való hane az
mutatja hog törvényadá különböz színtere egymá vetélytársa voltak Törvény a
Iste Ádámnak Noénak Ábrahámnak Jákobna különböz helyeken színaj törvényadá i ké
ízben két-ké kőtáblá men végb stb Utols sorozatba Móze álta elrendelt Jósu
idejébe végbemen szövetségkötés Má Talmu i íg magyarázz az tényt hog
kecskegödölyéne tejbe val főzésé háro ízbe ugyanazo szavakka tiltj Tóra amiko
az mondja hog a első Szinájon másodika Moá földjén harmadika Garizi hegyé
hirdett Isten E utóbb tén jelentősége következtetésekr a alapot Garizi hegy t i
Sziche város közelébe va a Ebá heggye szemben It állomásozot Ábrahá é építet
oltárt it épít fe É Elóh Jiszróe nev oltárá Jáko is it rejt e bálványképeket
melyeke kánaánia kiszolgáltatnak Szichemba adjá e Józsefe testvére é ot va
sírhelye Garizi hegyér rendel e Móze Jósuána szövetsé újbó val megkötését Garizi
hegyé mondj Jóta lazít beszédé atyj gyilkosa ellen Szichembe meg végb birodalo
kettészakadása másodi jeruzsálem templo felépítéséve egyidejűle épü Josephu
szerin Garizi hegyé szamaritánuso temploma melye csa 20 évve későbbe Hyrka Jáno
makkabeu királ rombolta le ellenbe Heróde ismé felépít várost szamaritánuso ma
napi fennmaradt d pá családr lesorvad szektáj mos i Garizi tövébe laki é ot
mutatj b manapsá i peszac áldozatát ténye min Garizi hegyéne szentség mellet
tanúskodtak am csa arr vezethet vissza hog ot men végb törvényadás pusztába
agrárjelleg é egyé fejlet viszonyokr számít törvény adn ne let voln szerz
szerin alkalmas É csakugya Tór i megőrzöt ké törvény-gyűjteményt melye Garizi
hegyéve ho kapcsolatba Bevezetőile a elsőhö elrendeli hog Jordáno val átkelé
utá áldás mondjo k Móze törvén megtartóir Garizi hegyén törvénymegszegőkr pedi
átko a Ebá hegyérő Móze V 11 2 Tovább elrendel a átkelé idejér u o 27 hog köve
állítsana é Tórá adjana a Eba hegyé d egyi rég verzi szerin Garizi hegyé Tór
pedi folytatá szerin ne más min eg 1 pontbó áll áto 1 bálván készítőre 2 szülő
megszégyenítőjére . határsértőre 4 va megtévesztőjére 5 idegen árv é özveg
jogána elferdítőjére 6-9 vérfertőzőr é fajtalankodóra 10 emberölőre 11
megvesztegetés elfogadóra 12 Tór bármel igéjéne megszegőjére né valamennyir
ünnepie Ámen mond E 12-6 törvén pendantj 1 Igének azza különbséggel hog 12-e
törvén má szentföldö let kihirdetv é anna alapjá let né népp u o é 1 Jósu
könyvéne zárófejezet szerin a orszá felosztás utá Szichembe mé egysze népgyűlés
tar é azo né megfogadja hog a Eg Isten fogj szolgálni Minth minde idei ne állot
voln fen e szövetség Garizim-adatok szerz nézet szerint kell összeállítás arr
feltevésr a alapot hog Garizim-szövetsé régib min szinaji 12-e törvén
átok-alakjáná fogv i ősib Tízigéné b ne írot emlékk régibb min ké beírot
kőtábla Móze átke Vörös-tengeren Jósu Jordánon Móze is Jósu kémeke küldene a
országba csakhog Jósu kettőt Móze tizenkettőt Mózesne íg szó a Isten n közelít
ide ves l saruidat Jósuána is csakhog e esetbe hadvezérhe közvetlenü hadvezé
adj á a üzenetet ké hő tehá egyazo hagyomán változataina hőse eredetile é csa
hagyományegyeztetés célokbó lette szerkesztő álta elődd é utódd téve Egyébkén
Bi Gorio szerin má eg múl századbel Hirsc nev tudó eg hébe munkájába Kóró
Jiszroe veemunósz úg értelmez tóra helyet mel szerin Móze Iste kez álta hal me
hog e hangsúlyozot megtagadás am feltevésnek minth Jósu kez álta hal voln meg
Ugyanez nézete történet-pszichológia alapo vallj Goeth Wes östl Diva Midrásbó
töb helye idéz mel Jósu felsőbbségé tüntet fe Móze fölött Ilye mondá i
talmud-szerz ajkain aminő H Jósua Nu fia mondt volna se hitte voln szerint Jósu
nagyob tekintély mellet bizonyít H ebbő ne is d kitűni abból hog né emlékébe
mesterségese eltakartá Jósu érdemei Mózeséivel Figyelme érdeme Messiásna i
számo hel szerin Efrájim tehá Jósu törzséne keblébő val származtatása szembe
rendese uralkod felfogástól mel szerin Dávi házána sarjadék lesz Mí történet
elbeszélése Bi Gorio szerin Móze javár vanna beállítva valóságba Jósu let voln
a eredet népvezér d eg újabb Júda-bél mesterségese keltet né hi Mózesne előtérb
állításáva visszaszorított Jósuát hith zsidósá természetese ne bibliakritika
hane hagyomán alapjá ítél me Bibliát
10596.h
CÍMSZ Bibliakriti
SZÓCIK Bibliakriti tudomá va elméle me filológ mind komo eszközév kutat
szövegn erede alakjá szav kétessé eset az erede jelentésé szakasz történe
tartalmán hitelességé ismétlődés eset variáns eredeté ellentmondáso
stílus-eltérés va irányzateltér eset különbö rész kül forrása ebb ar eredmény
ju ho egységesn mutatko könyv különbö részb állna mely különbö szerzőkr s
különbö korok menn vissz Feltevése vallástörténe mondafejlődé men összehasonlí
tanulmányá alapítj M Talmu Midrás-irodalomb találu szám B. spont megjegyzé p J
n létezet sohas szál Iste s Móz Elija n szállt mennyb me ír va Ist eg föld
embern adt Szuk Szám hely találu I Ez bibliakommentárjaib megle mé gondolkodás
val B. megjegyzéseke szándékos homály burkolv Spinozán Tractat
theologicopolitic mű m telj határozottságg fogl állá hagyománny szembe
rendszerén alapj franc Astr Je kereszté orv rak
10596.
CÍMS Bibliakrit
SZÓCI Bibliakrit tudom v elmél m filoló min kom eszközé kuta szöveg ered
alakj sza kétess ese a ered jelentés szakas történ tartalmá hitelesség
ismétlődé ese varián eredet ellentmondás stílus-eltéré v irányzatelté ese
különb rés kü forrás eb a eredmén j h egységes mutatk köny különb rész álln mel
különb szerzők különb koro men viss Feltevés vallástörtén mondafejlőd me
összehasonl tanulmány alapít Talm Midrás-irodalom talál szá B spon megjegyz
léteze soha szá Ist Mó Elij száll menny m í v Is e föl ember ad Szu Szá hel
talál E bibliakommentárjai megl m gondolkodá va B megjegyzések szándéko homál
burkol Spinozá Tracta theologicopoliti m tel határozottság fog áll hagyománn
szemb rendszeré alap fran Ast J kereszt or ra 1 a észrevét tet h T m Eló m J ej
zs hagyom értelméb Ado név ill Ist a veze viss h kétf okirat állíto ös Mó Tór
Késő kuta az eg Isten- szer megkülönböztet részek más- nyelvhasznála
frazeológiá stílus irán p prófét kizáróla nemz egyete emb vél felfede szer Mó V
köny különál párhuzam ős Tórá ismer f ellen Jó könyvé tartalm irán hang anny
egyező talál Tóráév h kö folytatá lát be Pentateue hely Hexateuc név illet ré
gyűjtemén T könyvé pe követk réte egymá rakodá átgyúródá észlelt Deuteronomi Mó
k.- túlny ré P Kó Mó I könyvé tö könyve átny templo áldoza tisztasá p adóz
törvén e szellemé áthat elbeszélé Jahvi elbeszélé d biroda nemz szellemé Elohi
előbbié gyak azo tarta elbeszélé ész biroda politi szempontjá eg réteg időb
elhelyez tekinteté nag elága vélemény E réte ér vé Tóráv ha átnyúl Jós Bír
Királ Könyv a természete ered rés k kerüln eg könyve vonatk megállapítá sok
szilárd ala nyugsza Bib értelmezés hasz útbaigazítá szolgáln Ilye következ Ézsa
prófétá há fejeze 40 prófétá idő va Jes Zsoltá címfelira szerzők va hitele sze
megjelöl tekintetéb Kóhele Éne Én köny cím megad Sala kir műv ha sok késő ko
termé hipotézi új ásatá foly vesztet hitelük bibliatudom e képvise visszatér
mer elkalandozá útjár Mó személyé történ vol m nyomatékosab hangoztatj Eg
szempon v B. Mi Józ Gor Si Gariz művéb Talmud Midrás szórványo tal észrevételek
r hagyományo de f mel bibliaiak ellenkezn szempon azon h tó törvényadás különb
színhel emlí idev köny le jelentő nél va ha mutat h törvénya különb színte egy
vetélytár volt Törvé Is Ádámn Noén Ábrahámn Jákob különb helyek szín törvénya
ízb két- kőtáb m vé s Uto sorozat Mó ál elrende Jó idejé végbem szövetségköt
Tal magyará tén h kecskegödölyé tej v főzé há íz ugyana szavak til Tó ami mond
h el Szináj másodi M földj harmadi Gari heg hirde Ist utó t jelentősé
következtetése alap Gari he Szic vár közelé E hegg szemb állomásoz Ábra épít
oltá ép El Jiszr n oltá Já re bálványképek melye kánaán kiszolgáltatn Szichem
ad Józse testvé sírhel Gari hegy rend Mó Jósuá szövet új v megkötés Gari heg
mon Jó laz beszé at gyilko ell Szichem m vé biroda kettészakadá máso jeruzsál
temp felépítésé egyidejű é Josep szer Gari heg szamaritánu templo mel c év
későb Hyr Já makkab kir rombol ellen Heró is felép váro szamaritánu na fennmara
csalá lesorv szekt m Gari tövé la muta manap pesz áldozat tén m Gari hegyé
szents mell tanúskodt c a vezeth viss h m vé törvényad pusztá agrárjell eg fejl
viszonyo szám törvé a l vo sze szer alkalm csakug T megőrz törvény-gyűjtemén
mel Gari hegyé kapcsolat Bevezetői első elrende h Jordá v átke u áld mond Mó
törv megtartó Gari hegy törvénymegszegő pe át E hegyé Mó Tová elrend átke idej
h kö állítsa Tó adja E heg eg r ver szer Gari heg T pe folyta szer m m pont á á
bálv készítő szü megszégyenítőjé határsértő megtévesztőjé ideg á özv jogá
elferdítőjé 6 vérfertőz fajtalankodó emberölő megveszteget elfogadó T bárm
igéjé megszegőjé valamenny ünnep Ám mo 12 törv pendan Igén az különbségg h 12
törv szentföl l kihirde an alap l né Jó könyvé zárófejez szer ors feloszt u
Szichem egys népgyűl t a megfogad h Ist fo szolgál Min min id áll vo f szövets
Garizim-adat sze néz szeri ke összeállít a feltevé alap h Garizim-szövet rég m
szina 12 törv átok-alakjá fo ős Tízigé ír emlé régi m beír kőtáb Mó át
Vörös-tenger Jó Jordán Mó Jó kéme külde ország csakh Jó kett Mó tizenkett Mózes
s Ist közel i v saruid Jósuá csakh eset hadvezér közvetle hadve a üzenet te
egya hagyom változatai hő eredeti c hagyományegyeztet célok let szerkesz ál elő
utó té Egyébk Gor szer m századb Hir n tu hé munkájá Kó Jiszr veemunó értelm tó
hely m szer Mó Is k ál h h hangsúlyoz megtagad feltevésn min Jó k ál h vo m
Ugyan néze történet-pszichológ ala val Goe W ös Di Midrás t hel id m Jó
felsőbbsé tünt Mó fölö Il mon talmud-sze ajka ami Jós f mon vol hit vo szeri Jó
nagy tekinté mell bizony eb kitű abb h emléké mestersége eltakar Jó érdem
Mózeséiv Figyel érde Messiás szá h szer Efráj te Jó törzsé keblé v származtatá
szem rende uralk felfogást m szer Dá házá sarjad le történ elbeszélé Gor szer
Mó jav van beállít valóság Jó l vo ered népvez úja Júda-b mestersége kelt Mózes
előté állításá visszaszoríto Jósu hi zsidó természete bibliakriti ha hagyom
alap ít Bibli
10596
CÍM Bibliakri
SZÓC Bibliakri tudo elmé filol mi ko eszköz kut szöve ere alak sz kétes es
ere jelenté szaka törté tartalm hitelessé ismétlőd es variá erede ellentmondá
stílus-eltér irányzatelt es külön ré k forrá e eredmé egysége mutat kön külön
rés áll me külön szerző külön kor me vis Feltevé vallástörté mondafejlő m
összehason tanulmán alapí Tal Midrás-irodalo talá sz spo megjegy létez soh sz
Is M Eli szál menn I fö embe a Sz Sz he talá bibliakommentárja meg gondolkod v
megjegyzése szándék homá burko Spinoz Tract theologicopolit te határozottsá fo ál
hagyomán szem rendszer ala fra As keresz o r észrevé te El e z hagyo értelmé Ad
né il Is vez vis két okira állít ö M Tó Kés kut a e Isten sze megkülönbözte
része más nyelvhasznál frazeológi stílu irá prófé kizáról nem egyet em vé
felfed sze M kön különá párhuza ő Tór isme elle J könyv tartal irá han ann
egyez talá Tóráé k folytat lá b Pentateu hel Hexateu né ille r gyűjtemé könyv p
követ rét egym rakod átgyúród észlel Deuteronom M k. túln r K M könyv t könyv
átn templ áldoz tisztas adó törvé szellem átha elbeszél Jahv elbeszél birod nem
szellem Eloh előbbi gya az tart elbeszél és birod polit szempontj e réte idő
elhelye tekintet na elág vélemén rét é v Tórá h átnyú Jó Bí Kirá Köny természet
ere ré kerül e könyv vonat megállapít so szilár al nyugsz Bi értelmezé has
útbaigazít szolgál Ily követke Ézs prófét h fejez 4 prófét id v Je Zsolt
címfelir szerző v hitel sz megjelö tekinteté Kóhel Én É kön cí mega Sal ki mű h
so kés k term hipotéz ú ásat fol veszte hitelü bibliatudo képvis visszaté me
elkalandoz útjá M személy törté vo nyomatékosa hangoztat E szempo B M Jó Go S
Gari művé Talmu Midrá szórvány ta észrevétele hagyomány d me bibliaia ellenkez
szempo azo t törvényadá külön színhe eml ide kön l jelent né v h muta törvény
külön színt eg vetélytá vol Törv I Ádám Noé Ábrahám Jáko külön helye szí
törvény íz két kőtá v Ut soroza M á elrend J idej végbe szövetségkö Ta magyar
té kecskegödöly te főz h í ugyan szava ti T am mon e Sziná másod föld harmad
Gar he hird Is ut jelentős következtetés ala Gar h Szi vá közel heg szem
állomáso Ábr épí olt é E Jisz olt J r bálványképe mely kánaá kiszolgáltat
Sziche a Józs testv sírhe Gar heg ren M Jósu szöve ú megköté Gar he mo J la
besz a gyilk el Sziche v birod kettészakad más jeruzsá tem felépítés egyidej
Jose sze Gar he szamaritán templ me é késő Hy J makka ki rombo elle Her i felé
vár szamaritán n fennmar csal lesor szek Gar töv l mut mana pes áldoza té Gar
hegy szent mel tanúskod vezet vis v törvénya puszt agrárjel e fej viszony szá
törv v sz sze alkal csaku megőr törvény-gyűjtemé me Gar hegy kapcsola Bevezető
els elrend Jord átk ál mon M tör megtart Gar heg törvénymegszeg p á hegy M Tov
elren átk ide k állíts T adj he e ve sze Gar he p folyt sze pon bál készít sz
megszégyenítőj határsért megtévesztőj ide öz jog elferdítőj vérfertő
fajtalankod emberöl megvesztege elfogad bár igéj megszegőj valamenn ünne Á m 1
tör penda Igé a különbség 1 tör szentfö kihird a ala n J könyv zárófeje sze or
felosz Sziche egy népgyű megfoga Is f szolgá Mi mi i ál v szövet Garizim-ada sz
né szer k összeállí feltev ala Garizim-szöve ré szin 1 tör átok-alakj f ő Tízig
í eml rég beí kőtá M á Vörös-tenge J Jordá M J kém küld orszá csak J ket M
tizenket Móze Is köze sarui Jósu csak ese hadvezé közvetl hadv üzene t egy
hagyo változata h eredet hagyományegyezte célo le szerkes á el ut t Egyéb Go
sze század Hi t h munkáj K Jisz veemun értel t hel sze M I á hangsúlyo megtaga
feltevés mi J á v Ugya néz történet-pszicholó al va Go ö D Midrá he i J
felsőbbs tün M föl I mo talmud-sz ajk am Jó mo vo hi v szer J nag tekint mel
bizon e kit ab emlék mesterség eltaka J érde Mózeséi Figye érd Messiá sz sze
Efrá t J törzs kebl származtat sze rend ural felfogás sze D ház sarja l törté
elbeszél Go sze M ja va beállí valósá J v ere népve új Júda- mesterség kel Móze
előt állítás visszaszorít Jós h zsid természet bibliakrit h hagyo ala í Bibl
1059
CÍ Bibliakr
SZÓ Bibliakr tud elm filo m k eszkö ku szöv er ala s kéte e er jelent szak
tört tartal hiteless ismétlő e vari ered ellentmond stílus-elté irányzatel e
külö r forr eredm egység muta kö külö ré ál m külö szerz külö ko m vi Feltev
vallástört mondafejl összehaso tanulmá alap Ta Midrás-irodal tal s sp megjeg
léte so s I El szá men f emb S S h tal bibliakommentárj me gondolko megjegyzés
szándé hom burk Spino Trac theologicopoli t határozotts f á hagyomá sze rendsze
al fr A keres észrev t E hagy értelm A n i I ve vi ké okir állí T Ké ku Iste sz
megkülönbözt rész má nyelvhaszná frazeológ stíl ir próf kizáró ne egye e v
felfe sz kö külön párhuz Tó ism ell köny tarta ir ha an egye tal Tórá folyta l
Pentate he Hexate n ill gyűjtem köny köve ré egy rako átgyúró észle Deuterono k
túl köny köny át temp áldo tiszta ad törv szelle áth elbeszé Jah elbeszé biro
ne szelle Elo előbb gy a tar elbeszé é biro poli szempont rét id elhely tekinte
n elá vélemé ré Tór átny J B Kir Kön természe er r kerü köny vona megállapí s
szilá a nyugs B értelmez ha útbaigazí szolgá Il követk Éz prófé feje prófé i J
Zsol címfeli szerz hite s megjel tekintet Kóhe É kö c meg Sa k m s ké ter
hipoté ása fo veszt hitel bibliatud képvi visszat m elkalando útj személ tört v
nyomatékos hangozta szemp J G Gar műv Talm Midr szórván t észrevétel hagyomán m
bibliai ellenke szemp az törvényad külö szính em id kö jelen n mut törvén külö
szín e vetélyt vo Tör Ádá No Ábrahá Ják külö hely sz törvén í ké kőt U soroz
elren ide végb szövetségk T magya t kecskegödöl t fő ugya szav t a mo Szin máso
föl harma Ga h hir I u jelentő következteté al Ga Sz v köze he sze állomás Áb
ép ol Jis ol bálványkép mel kána kiszolgálta Szich Józ test sírh Ga he re Jós
szöv megköt Ga h m l bes gyil e Szich biro kettészaka má jeruzs te felépíté
egyide Jos sz Ga h szamaritá temp m kés H makk k romb ell He fel vá szamaritá
fennma csa leso sze Ga tö mu man pe áldoz t Ga heg szen me tanúsko veze vi
törvény pusz agrárje fe viszon sz tör s sz alka csak megő törvény-gyűjtem m Ga
heg kapcsol Bevezet el elren Jor át á mo tö megtar Ga he törvénymegsze heg To
elre át id állít ad h v sz Ga h foly sz po bá készí s megszégyenítő határsér
megtévesztő id ö jo elferdítő vérfert fajtalanko emberö megveszteg elfoga bá
igé megszegő valamen ünn tö pend Ig különbsé tö szentf kihir al köny zárófej sz
o felos Szich eg népgy megfog I szolg M m á szöve Garizim-ad s n sze összeáll
felte al Garizim-szöv r szi tö átok-alak Tízi em ré be kőt Vörös-teng Jord ké
kül orsz csa ke tizenke Móz I köz saru Jós csa es hadvez közvet had üzen eg
hagy változat erede hagyományegyezt cél l szerke e u Egyé G sz száza H munká
Jis veemu érte he sz hangsúly megtag feltevé m Ugy né történet-pszichol a v G Midr
h felsőbb tü fö m talmud-s aj a J m v h sze na tekin me bizo ki a emlé mestersé
eltak érd Mózesé Figy ér Messi s sz Efr törz keb származta sz ren ura felfogá
sz há sarj tört elbeszé G sz j v beáll valós er népv ú Júda mestersé ke Móz elő
állítá visszaszorí Jó zsi természe bibliakri hagy al Bib