10673.htm
CÍMSZÓ: Bölcsesség
SZÓCIKK: Bölcsesség (héb.
chochmó, gör. szofia), praktikus intelligencia; szellemi képesség, mely a
dolgok természetébe behatol; képesség, mely nehéz feladatok teljesítésére alkalmas;
intuitív és teremtő, egyrészt emberi, másrészt isteni tulajdonság. A zsidó
felfogás szerint minden emberi bölcsesség Istentől ered; Isten szelleme tette a
bibliai Józsefet bölccsé (Genes. 41. 38-39); az inspirálta Becálelt és másokat
a Frigysátor művészi építésére (Exod. 31. 3-6), az volt a forrása Jósua és
Salamon király bölcsességének (Deuter. 34 9; I. Kir. 3. 12, 28). Isten adja a
B.-t (Példab. 2. 6; v. ö. Jób 38. 36; Zsolt. 51. 8; Dániel 2. 21) s Ő
semmisítheti meg a bölcs B.-ét (Jesája 29. 14). Ennél fogva vétkeznek azok,
akik nem veszik figyelembe a B. isteni eredetét s bűnt követnek el (Jesája 5,
21; 29. 14; Jerémia 4. 22; 8. 8-9; 9. 22). A B. a természet megfigyelésétől is
származhat (Példab. 6. 6; Jób 35. 11), úgyszintén az emberi történelem
megfigyeléséből is (Deuter. 32. 29; Hósea 14. 10; Példab. 8. 33; 19. 20),
további komoly tanulmányok, elmélyedés és a bölcs emberekkel való érintkezés
által (Példab. 9. 9; 13. 20; Jób 32, 7). A bölcsektől kikérték, tanácsait
(Deuter. 1. 13, 15; II. Sámuel 14 20; 14 23; Példab. 12. 18; 8. 14.), úgy, hogy
azok a papokhoz és prófétákhoz hasonlatosan speciális társadalmi osztályt
képeztek (Jeremiás 18. 18). Primitívebb korban «bölcs asszonyok»-at is
konzultáltak (II. Sám. 14. 2; 20. 16, 22), későbbi korokban azonban csupán a
művészetben, főképp a zenében járatos nőket tekintették bölcseknek (Jerémia 9.
17). A nem zsidókat, sőt egyes népeket is lehetett bölcsnek tekinteni (I. Kir.
5. 10 - 11; Jerémi a 49. 7) s Dánielt nem mint zsidót tekintették annak (Ezékiel
28. 3). Az univerzális B. megteremtője Salamon király volt (I. Kir. 5. 9-14;
10.1-24; Ecclesiastes 1. 13, 16) s neki tulajdonították ennél fogva a később
szerzett összes iratokat, amelyek mint B.-irodalom voltak ismeretesek; így a
Példabeszédeket, a világi énekeket (Salamon Éneke apokr.), a filozófiai
elmélkedéseket (Kohelet v. Ecclesiastes) és a Salamon B.-ei apokrif iratot. Az
Egy- Isten hit megszilárdulása után Izrael bölcseit, főképpen a prófétákat
tekintették bölcseknek és pedig nagyobb mértékben,mint régebben a babiloniakat
és egyiptomiakat. Erről tanúskodik a Deutero-Jezsája (40. stb.) Ámosz
interpolálója (4.13; 5.8), a Példabeszédek (18.22-31); Jób (28. stb.) és a 114.
zsoltár, főképp pedig a Genesis 1-10 önálló eszméket hangoztató szerzője. A B.,
mely a babilóniai kozmogonia szerint a tenger mélyén lakozott, a bibliai
irodalomban Isten mindent felölelő intellektusa, a Teremtő Isten attribútuma
lett; Isten a világegyetem Istene, a B. kozmikus hatalom, Isten legfőbb műve
(Példab. 8. 22), az élet törvénye, az élet kormányzója. Az erény maga az
istenfélelemmel egyenlő a bibliai iratokban s ez teszi képessé az embert a
rossz elkerülésére (Példab. és Jób.) Ecclesiastes könyve, melynek szerzője
valószínűen egy, a görög epikureus és szkeptikus filozófia hatása alatt álló
szadduceus pap lehetett, a világi B.-et tükrözteti vissza, melyet nem hatott át
a Tóra szelleme; ezáltal a szirachi B. vesztett értékéből, mert hiányzik belőle
a legnagyobb etikai ideál s az ókor zsidósága elvetette azt. A második templom
korában a B.-et rendkívül nagyra értékelte a zsidóság és a bölcs a fiatalok
tanítója s az öregek mintaképe lett. Ekkor keletkezett a tekintélyes
B.-irodalom a zsidóknál, így a Példabeszédek, továbbá Jézus Szirach (l.
Szirach) v. Ecclesticus a Tizenkét Patriarcha Testamentuma, s a Bölcsesség
Könyve apokrifák. Ezek valamennyiében a B. isteni attribatumképen van dicsőítve
(Szirach 1. 1-26; 4. 11-29; 51. 13-30, különösen 24. 1-29; Tesh. Patr., Levi
13; Enoch 42. 1-2; 37. 2; 49. 1-3; 82. 2-3; Jubil Könyve 4. 17, 21. 10). A
görög filozófia hatása, alatt a B. a teremtés princípiuma lett, pl. Philonál,
míg a Targumban és Midrásban a Tóra a B. megszemélyesítése; a keresztény és
pogány gnoszticizmusban a B. a. spekuláció központja «Bölcs ember» névvel a
törvénytudót illették a talmudi kor kezdetén. (Ábot I. 4, 2. 15) s később a
címet helyettesítette a «Rabbi», míg azok tanítványai a «bölcs tanítványai»
címet viselték. Általánosságban B. általános, vagyis világi B.-et jelentett, s
így bizonyos ellentétben áll az a Tórával (Kiddusim 49b; Nidda 69b; Szanhedrin
104b; Jeruzs. Mákkót 2. 31d). A Talmud számos vitát közöl zsidó és nem zsidó
bölcsek közt, így R. Józsua ben Hananjah és az athéni bölcsek közt (Bechórót
8-9, Támid 23a, b), egy másik helyt pedig (Peszichta 94b, v. ö. Ros-Hasánah
12a) a nem zsidó bölcs véleménye a zsidóé fölé helyeztük. Hogy mily magas
véleménnyel volt az akkori zsidóság a nem zsidók B.-e felől, azt mutatja az,
hogy a következő külön benedikciót mondták az idegen, pogány bölcs láttára:
«Dicsértessél Te Örökkévaló, a mi Istenünk, a Világegyetem Ura aki B.-edet
hússal és vérrel megosztottad» «A B.-nek tíz mértéke esett le az égből, kilenc
a Szentföldre jutott» (Kiddusim) «a templom lerombolása óta a próféták helyét a
bölcsek töltik be» (Bába Báthra 12a); «Ki a bölcs? Aki mindenkitől tanul (Ábót
4. 1); a Szanhedrin tagjainak általános B.-gel kellett rendelkezniük
(Szanhedrin-trakt 17a). A Misna-szerzők R. Jochanan ben Zakkait és R. Akibat
tartották az univerzális B. megtestesüléseinek (Szótah 9. 15, 49b). Az idegen,
a görög B.-et, vagyis filozófiát tanulmányozták Gamaliel pátriárka (l. o.)
házában, de nyilvános tanítása el volt tiltva politikai okokból (Baba Káma 82b,
83a; Szótah 49b). A zenét és asztronómiát szintén B.-nek tekintették
(Ros-Hasának 29b; Sábbát 75a), a hű élettársat pedig «bölcs asszony»-nak
(Sábbát 18. 3), míg a «Semóne Eszré» naponként háromszor mondandó imádság egyik
benedikciója a «B. áldásának» neveztetik (Beráchot 33a). A rabbinikus
irodalomban a tudomány különböző ágait nevezik B.-nek s aminthogy a középkori
egyetemek hét tudománya (trivia és quadrivia) a Példabeszédeken (9. 1)
alapszanak, úgy a középkori zsidó tudósok is céloznak a B.-nek erre a hét ágára
(Kimchi kommentárja a Példab.-hez). Irodalom. Kaufman Kohler (Jewish
Encyclop.); Steinschneider, Jüdische Literatur (Ersch-Gruber, Realencyclop.);
Jeremias, Das Alte Testament im Lichte des alten Orients (1904); Levy,
Neuhebräisches Wörterbuch.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a(z) 673. címszó a lexikon =>
132. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10673.htm
CÍMSZÓ: Bölcsesség
SZÓCIKK: Bölcsesség héb. chochmó, gör. szofia , praktikus intelligencia;
szellemi képesség, mely a dolgok természetébe behatol; képesség, mely nehéz
feladatok teljesítésére alkalmas; intuitív és teremtő, egyrészt emberi,
másrészt isteni tulajdonság. A zsidó felfogás szerint minden emberi bölcsesség
Istentől ered; Isten szelleme tette a bibliai Józsefet bölccsé Genes. 41. 38-39
; az inspirálta Becálelt és másokat a Frigysátor művészi építésére Exod. 31.
3-6 , az volt a forrása Jósua és Salamon király bölcsességének Deuter. 34 9; I.
Kir. 3. 12, 28 . Isten adja a B.-t Példab. 2. 6; v. ö. Jób 38. 36; Zsolt. 51.
8; Dániel 2. 21 s Ő semmisítheti meg a bölcs B.-ét Jesája 29. 14 . Ennél fogva
vétkeznek azok, akik nem veszik figyelembe a B. isteni eredetét s bűnt követnek
el Jesája 5, 21; 29. 14; Jerémia 4. 22; 8. 8-9; 9. 22 . A B. a természet
megfigyelésétől is származhat Példab. 6. 6; Jób 35. 11 , úgyszintén az emberi
történelem megfigyeléséből is Deuter. 32. 29; Hósea 14. 10; Példab. 8. 33; 19.
20 , további komoly tanulmányok, elmélyedés és a bölcs emberekkel való
érintkezés által Példab. 9. 9; 13. 20; Jób 32, 7 . A bölcsektől kikérték,
tanácsait Deuter. 1. 13, 15; II. Sámuel 14 20; 14 23; Példab. 12. 18; 8. 14. ,
úgy, hogy azok a papokhoz és prófétákhoz hasonlatosan speciális társadalmi
osztályt képeztek Jeremiás 18. 18 . Primitívebb korban bölcs asszonyok -at is
konzultáltak II. Sám. 14. 2; 20. 16, 22 , későbbi korokban azonban csupán a
művészetben, főképp a zenében járatos nőket tekintették bölcseknek Jerémia 9.
17 . A nem zsidókat, sőt egyes népeket is lehetett bölcsnek tekinteni I. Kir.
5. 10 - 11; Jerémi a 49. 7 s Dánielt nem mint zsidót tekintették annak Ezékiel
28. 3 . Az univerzális B. megteremtője Salamon király volt I. Kir. 5. 9-14;
10.1-24; Ecclesiastes 1. 13, 16 s neki tulajdonították ennél fogva a később
szerzett összes iratokat, amelyek mint B.-irodalom voltak ismeretesek; így a
Példabeszédeket, a világi énekeket Salamon Éneke apokr. , a filozófiai
elmélkedéseket Kohelet v. Ecclesiastes és a Salamon B.-ei apokrif iratot. Az
Egy- Isten hit megszilárdulása után Izrael bölcseit, főképpen a prófétákat
tekintették bölcseknek és pedig nagyobb mértékben,mint régebben a babiloniakat
és egyiptomiakat. Erről tanúskodik a Deutero-Jezsája 40. stb. Ámosz
interpolálója 4.13; 5.8 , a Példabeszédek 18.22-31 ; Jób 28. stb. és a 114.
zsoltár, főképp pedig a Genesis 1-10 önálló eszméket hangoztató szerzője. A B.,
mely a babilóniai kozmogonia szerint a tenger mélyén lakozott, a bibliai irodalomban
Isten mindent felölelő intellektusa, a Teremtő Isten attribútuma lett; Isten a
világegyetem Istene, a B. kozmikus hatalom, Isten legfőbb műve Példab. 8. 22 ,
az élet törvénye, az élet kormányzója. Az erény maga az istenfélelemmel egyenlő
a bibliai iratokban s ez teszi képessé az embert a rossz elkerülésére Példab.
és Jób. Ecclesiastes könyve, melynek szerzője valószínűen egy, a görög
epikureus és szkeptikus filozófia hatása alatt álló szadduceus pap lehetett, a
világi B.-et tükrözteti vissza, melyet nem hatott át a Tóra szelleme; ezáltal a
szirachi B. vesztett értékéből, mert hiányzik belőle a legnagyobb etikai ideál
s az ókor zsidósága elvetette azt. A második templom korában a B.-et rendkívül
nagyra értékelte a zsidóság és a bölcs a fiatalok tanítója s az öregek
mintaképe lett. Ekkor keletkezett a tekintélyes B.-irodalom a zsidóknál, így a
Példabeszédek, továbbá Jézus Szirach l. Szirach v. Ecclesticus a Tizenkét
Patriarcha Testamentuma, s a Bölcsesség Könyve apokrifák. Ezek valamennyiében a
B. isteni attribatumképen van dicsőítve Szirach 1. 1-26; 4. 11-29; 51. 13-30,
különösen 24. 1-29; Tesh. Patr., Levi 13; Enoch 42. 1-2; 37. 2; 49. 1-3; 82.
2-3; Jubil Könyve 4. 17, 21. 10 . A görög filozófia hatása, alatt a B. a
teremtés princípiuma lett, pl. Philonál, míg a Targumban és Midrásban a Tóra a
B. megszemélyesítése; a keresztény és pogány gnoszticizmusban a B. a.
spekuláció központja Bölcs ember névvel a törvénytudót illették a talmudi kor
kezdetén. Ábot I. 4, 2. 15 s később a címet helyettesítette a Rabbi , míg azok
tanítványai a bölcs tanítványai címet viselték. Általánosságban B. általános,
vagyis világi B.-et jelentett, s így bizonyos ellentétben áll az a Tórával
Kiddusim 49b; Nidda 69b; Szanhedrin 104b; Jeruzs. Mákkót 2. 31d . A Talmud
számos vitát közöl zsidó és nem zsidó bölcsek közt, így R. Józsua ben Hananjah
és az athéni bölcsek közt Bechórót 8-9, Támid 23a, b , egy másik helyt pedig
Peszichta 94b, v. ö. Ros-Hasánah 12a a nem zsidó bölcs véleménye a zsidóé fölé
helyeztük. Hogy mily magas véleménnyel volt az akkori zsidóság a nem zsidók
B.-e felől, azt mutatja az, hogy a következő külön benedikciót mondták az
idegen, pogány bölcs láttára: Dicsértessél Te Örökkévaló, a mi Istenünk, a
Világegyetem Ura aki B.-edet hússal és vérrel megosztottad A B.-nek tíz mértéke
esett le az égből, kilenc a Szentföldre jutott Kiddusim a templom lerombolása
óta a próféták helyét a bölcsek töltik be Bába Báthra 12a ; Ki a bölcs? Aki
mindenkitől tanul Ábót 4. 1 ; a Szanhedrin tagjainak általános B.-gel kellett
rendelkezniük Szanhedrin-trakt 17a . A Misna-szerzők R. Jochanan ben Zakkait és
R. Akibat tartották az univerzális B. megtestesüléseinek Szótah 9. 15, 49b . Az
idegen, a görög B.-et, vagyis filozófiát tanulmányozták Gamaliel pátriárka l.
o. házában, de nyilvános tanítása el volt tiltva politikai okokból Baba Káma
82b, 83a; Szótah 49b . A zenét és asztronómiát szintén B.-nek tekintették
Ros-Hasának 29b; Sábbát 75a , a hű élettársat pedig bölcs asszony -nak Sábbát
18. 3 , míg a Semóne Eszré naponként háromszor mondandó imádság egyik
benedikciója a B. áldásának neveztetik Beráchot 33a . A rabbinikus irodalomban
a tudomány különböző ágait nevezik B.-nek s aminthogy a középkori egyetemek hét
tudománya trivia és quadrivia a Példabeszédeken 9. 1 alapszanak, úgy a középkori
zsidó tudósok is céloznak a B.-nek erre a hét ágára Kimchi kommentárja a
Példab.-hez . Irodalom. Kaufman Kohler Jewish Encyclop. ; Steinschneider,
Jüdische Literatur Ersch-Gruber, Realencyclop. ; Jeremias, Das Alte Testament
im Lichte des alten Orients 1904 ; Levy, Neuhebräisches Wörterbuch.
10673.ht
CÍMSZÓ Bölcsessé
SZÓCIKK Bölcsessé héb chochmó gör szofi praktiku intelligencia szellem
képesség mel dolgo természetéb behatol képesség mel nehé feladato teljesítésér
alkalmas intuití é teremtő egyrész emberi másrész isten tulajdonság zsid
felfogá szerin minde ember bölcsessé Istentő ered Iste szellem tett biblia
Józsefe bölccs Genes 41 38-3 a inspirált Becálel é másoka Frigysáto művész
építésér Exod 31 3- a vol forrás Jósu é Salamo királ bölcsességéne Deuter 3 9 I
Kir 3 12 2 Iste adj B.- Példab 2 6 v ö Jó 38 36 Zsolt 51 8 Dánie 2 2
semmisíthet me bölc B.-é Jesáj 29 1 Enné fogv vétkezne azok aki ne veszi
figyelemb B isten eredeté bűn követne e Jesáj 5 21 29 14 Jerémi 4 22 8 8-9 9 2
B természe megfigyelésétő i származha Példab 6 6 Jó 35 1 úgyszinté a ember
történele megfigyelésébő i Deuter 32 29 Hóse 14 10 Példab 8 33 19 2 tovább
komol tanulmányok elmélyedé é bölc emberekke val érintkezé álta Példab 9 9 13
20 Jó 32 bölcsektő kikérték tanácsai Deuter 1 13 15 II Sámue 1 20 1 23 Példab
12 18 8 14 úgy hog azo papokho é prófétákho hasonlatosa speciáli társadalm
osztály képezte Jeremiá 18 1 Primitíveb korba bölc asszonyo -a i konzultálta II
Sám 14 2 20 16 2 később korokba azonba csupá művészetben főkép zenébe járato
nőke tekintetté bölcsekne Jerémi 9 1 ne zsidókat ső egye népeke i lehetet
bölcsne tekinten I Kir 5 1 11 Jerém 49 Dániel ne min zsidó tekintetté anna
Ezékie 28 A univerzáli B megteremtőj Salamo királ vol I Kir 5 9-14 10.1-24
Ecclesiaste 1 13 1 nek tulajdonítottá enné fogv későb szerzet össze iratokat
amelye min B.-irodalo volta ismeretesek íg Példabeszédeket világ énekeke Salamo
Ének apokr filozófia elmélkedéseke Kohele v Ecclesiaste é Salamo B.-e apokri
iratot A Egy Iste hi megszilárdulás utá Izrae bölcseit főképpe prófétáka
tekintetté bölcsekne é pedi nagyob mértékben,min régebbe babiloniaka é
egyiptomiakat Errő tanúskodi Deutero-Jezsáj 40 stb Ámos interpolálój 4.13 5.
Példabeszéde 18.22-3 Jó 28 stb é 114 zsoltár főkép pedi Genesi 1-1 önáll
eszméke hangoztat szerzője B. mel babilónia kozmogoni szerin tenge mélyé
lakozott biblia irodalomba Iste minden felölel intellektusa Teremt Iste
attribútum lett Iste világegyete Istene B kozmiku hatalom Iste legfőb műv
Példab 8 2 a éle törvénye a éle kormányzója A erén mag a istenfélelemme egyenl
biblia iratokba e tesz képess a ember ross elkerülésér Példab é Jób Ecclesiaste
könyve melyne szerzőj valószínűe egy görö epikureu é szkeptiku filozófi hatás
alat áll szadduceu pa lehetett világ B.-e tükröztet vissza melye ne hatot á Tór
szelleme ezálta szirach B vesztet értékéből mer hiányzi belől legnagyob etika
ideá a óko zsidóság elvetett azt másodi templo korába B.-e rendkívü nagyr
értékelt zsidósá é bölc fiatalo tanítój a örege mintakép lett Ekko keletkezet
tekintélye B.-irodalo zsidóknál íg Példabeszédek tovább Jézu Szirac l Szirac v
Ecclesticu Tizenké Patriarch Testamentuma Bölcsessé Könyv apokrifák Eze
valamennyiébe B isten attribatumképe va dicsőítv Szirac 1 1-26 4 11-29 51 13-30
különöse 24 1-29 Tesh Patr. Lev 13 Enoc 42 1-2 37 2 49 1-3 82 2-3 Jubi Könyv 4
17 21 1 görö filozófi hatása alat B teremté princípium lett pl Philonál mí
Targumba é Midrásba Tór B megszemélyesítése keresztén é pogán gnoszticizmusba B
a spekuláci központj Bölc embe névve törvénytudó illetté talmud ko kezdetén Ábo
I 4 2 1 későb címe helyettesített Rabb mí azo tanítványa bölc tanítványa címe
viselték Általánosságba B általános vagyi világ B.-e jelentett íg bizonyo
ellentétbe ál a Tóráva Kiddusi 49b Nidd 69b Szanhedri 104b Jeruzs Mákkó 2 31
Talmu számo vitá közö zsid é ne zsid bölcse közt íg R Józsu be Hananja é a
athén bölcse köz Bechóró 8-9 Támi 23a eg mási hely pedi Peszicht 94b v ö
Ros-Hasána 12 ne zsid bölc vélemény zsidó föl helyeztük Hog mil maga véleménnye
vol a akkor zsidósá ne zsidó B.- felől az mutatj az hog következ külö
benedikció mondtá a idegen pogán bölc láttára Dicsértessé T Örökkévaló m
Istenünk Világegyete Ur ak B.-ede hússa é vérre megosztotta B.-ne tí mérték
eset l a égből kilen Szentföldr jutot Kiddusi templo lerombolás ót prófétá
helyé bölcse tölti b Báb Báthr 12 K bölcs Ak mindenkitő tanu Ábó 4 Szanhedri
tagjaina általáno B.-ge kellet rendelkezniü Szanhedrin-trak 17 Misna-szerző R
Jochana be Zakkai é R Akiba tartottá a univerzáli B megtestesüléseine Szóta 9
15 49 A idegen görö B.-et vagyi filozófiá tanulmányoztá Gamalie pátriárk l o
házában d nyilváno tanítás e vol tiltv politika okokbó Bab Kám 82b 83a Szóta 49
zené é asztronómiá szinté B.-ne tekintetté Ros-Hasána 29b Sábbá 75 h élettársa
pedi bölc asszon -na Sábbá 18 mí Semón Eszr naponkén háromszo mondand imádsá
egyi benedikciój B áldásána nevezteti Berácho 33 rabbiniku irodalomba tudomán
különböz ágai nevezi B.-ne aminthog középkor egyeteme hé tudomány trivi é
quadrivi Példabeszédeke 9 alapszanak úg középkor zsid tudóso i célozna B.-ne
err hé ágár Kimch kommentárj Példab.-he Irodalom Kaufma Kohle Jewis Encyclop
Steinschneider Jüdisch Literatu Ersch-Gruber Realencyclop Jeremias Da Alt
Testamen i Licht de alte Orient 190 Levy Neuhebräische Wörterbuch
10673.h
CÍMSZ Bölcsess
SZÓCIK Bölcsess hé chochm gö szof praktik intelligenci szelle képessé me
dolg természeté behato képessé me neh feladat teljesítésé alkalma intuit teremt
egyrés ember másrés iste tulajdonsá zsi felfog szeri mind embe bölcsess Istent
ere Ist szelle tet bibli József bölcc Gene 4 38- inspirál Becále mások Frigysát
művés építésé Exo 3 3 vo forrá Jós Salam kirá bölcsességén Deute Ki 1 Ist ad B.
Példa J 3 3 Zsol 5 Dáni semmisíthe m böl B.- Jesá 2 Enn fog vétkezn azo ak n
vesz figyelem iste eredet bű követn Jesá 2 2 1 Jerém 2 8- termész megfigyelését
származh Példa J 3 úgyszint embe történel megfigyeléséb Deute 3 2 Hós 1 1 Példa
3 1 továb komo tanulmányo elmélyed böl emberekk va érintkez ált Példa 1 2 J 3
bölcsekt kikérté tanácsa Deute 1 1 I Sámu 2 2 Példa 1 1 1 úg ho az papokh
prófétákh hasonlatos speciál társadal osztál képezt Jeremi 1 Primitíve korb böl
asszony - konzultált I Sá 1 2 1 későb korokb azonb csup művészetbe főké zenéb
járat nők tekintett bölcsekn Jerém n zsidóka s egy népek lehete bölcsn tekinte
Ki 1 Jeré 4 Dánie n mi zsid tekintett ann Ezéki 2 univerzál megteremtő Salam
kirá vo Ki 9-1 10.1-2 Ecclesiast 1 ne tulajdonított enn fog késő szerze össz
iratoka amely mi B.-irodal volt ismeretese í Példabeszédeke vilá énekek Salam
Éne apok filozófi elmélkedések Kohel Ecclesiast Salam B.- apokr irato Eg Ist h
megszilárdulá ut Izra bölcsei főképp próféták tekintett bölcsekn ped nagyo
mértékben,mi régebb babiloniak egyiptomiaka Err tanúskod Deutero-Jezsá
10673.
CÍMS Bölcses
SZÓCI Bölcses h choch g szo prakti intelligenc szell képess m dol természet
behat képess m ne felada teljesítés alkalm intui terem egyré embe másré ist
tulajdons zs felfo szer min emb bölcses Isten er Is szell te bibl Józse bölc
Gen 38 inspirá Becál máso Frigysá művé építés Ex v forr Jó Sala kir bölcsességé
Deut K Is a B Péld Zso Dán semmisíth bö B. Jes En fo vétkez az a ves figyele
ist erede b követ Jes Jeré 8 termés megfigyelésé származ Péld úgyszin emb
történe megfigyelésé Deut Hó Péld tová kom tanulmány elmélye bö emberek v
érintke ál Péld bölcsek kikért tanács Deut Sám Péld ú h a papok próféták
hasonlato speciá társada osztá képez Jerem Primitív kor bö asszon konzultál S
késő korok azon csu művészetb fők zené jára nő tekintet bölcsek Jeré zsidók eg
népe lehet bölcs tekint K Jer Dáni m zsi tekintet an Ezék univerzá megteremt
Sala kir v K 9- 10.1- Ecclesias n tulajdonítot en fo kés szerz öss iratok amel
m B.-iroda vol ismeretes Példabeszédek vil éneke Sala Én apo filozóf
elmélkedése Kohe Ecclesias Sala B. apok irat E Is megszilárdul u Izr bölcse
főkép prófétá tekintet bölcsek pe nagy mértékben,m régeb babilonia egyiptomiak
Er tanúsko Deutero-Jezs s Ám interpolál 4. Példabeszé 18.22 s 1 zsolt fők pe
Gene 1 öná eszmé hangozt szerző m babilón kozmogo szer ten mél lakozo bibl irodalom
Is mind felöl intellektu Tere Is attribút le Is világegye Iste kozmi hatal Is
legf m Péld é törvén é kormányzó er m istenfélelem egye bibl iratok te képe emb
ro elkerülés Péld J Ecclesias köny mely szerz valószín e gö epikur szkepti
filozó hat al á szadduc lehete vil B. tükrözt viss mel hat T szelle ezál szira
veszt értékéb m hiány bel legnagy eti id ó zsidós elvete a máso temp korá B.
rendkí nag értéke zsidó bö fiata tanít öre mintak le Ek keletkez tekintél
B.-iroda zsidókn Példabeszéd tová Jé Szir Szir Ecclesti Tizen Patriar
Testamentu Bölcses Kön apokrif E valamennyié ist attribatumké dicsőí Szir 1-
11- 13- különö 1- Te Pat L En 1 1 2 Ju Kön gö filozó hatá al terem princípi le
Philon Targum Midrás T megszemélyesíté kereszt pog gnoszticizmus spekulá közpon
Bö em név törvénytu illet talm kezdet Á kés cí helyettesíte Ra a tanítván bö
tanítván cí viselt Általánosság általán vag vil B. jelente bizon ellentét Tórá
Kiddu 4 Ni 6 Szanhed 10 Jeru Mák Tal szá vi kö zs zs bölc kö Józ Hanan ath bölc
k Bechó 8 Tá 2 má he pe Peszic 9 Ros-Hasá zs bö vélemé zsi f helyezt H m ma
véleménn v akk zsidó zsi B fel muta h követk kü benedikc mond ideg pog bö láttá
Dicsértes Örökkéva Istenü Világegye B.-e hús vér megosztot B.- mért es égb kil
Szentföl jut Kiddu temp lerombol prófé hel bölc töl B Bát böl mindenki ta Á
Szanhed tagjai általá B.- kell rendelkezn Szanhedrin-tr Misna-szer Jocha Zakk
Aki tartot univerzá megtestesülései Szó ideg gö B.- vag filozóf tanulmányoz
Gamal pátriá házáb nyilvá tanít v til politi okok B K 8 8 Szó ze asztronóm szin
B.- tekintet Ros-Hasá 2 Sáb élettár pe bö assz - Sáb Sem Es naponk hároms monda
imád eg benedikci áldásá nevezte Berác rabbini irodalom tudom különb ág neve
B.- aminth középk egyete tudomá tri quadri Példabeszéde alapszan középk zs tudó
céloz B.- e ág Kim kommentá Példab.- Irodal Kauf Koh Jew Encycl Steinschneid
Jüdis Litera Ersch-Grub Realencycl Jeremi A Testam Lic al Orie 1 Le Neuhebräisc
Wörterbu
10673
CÍM Bölcse
SZÓC Bölcse choc sz prakt intelligen szel képes do természe beha képes n
felad teljesíté alkal intu tere egyr emb másr is tulajdon z felf sze mi em
bölcse Iste e I szel t bib Józs böl Ge 3 inspir Becá más Frigys műv építé E for
J Sal ki bölcsesség Deu I Pél Zs Dá semmisít b B Je E f vétke a ve figyel is
ered köve Je Jer termé megfigyelés szárma Pél úgyszi em történ megfigyelés Deu
H Pél tov ko tanulmán elmély b embere érintk á Pél bölcse kikér tanác Deu Sá
Pél papo prófétá hasonlat speci társad oszt képe Jere Primití ko b asszo
konzultá kés koro azo cs művészet fő zen jár n tekinte bölcse Jer zsidó e nép
lehe bölc tekin Je Dán zs tekinte a Ezé univerz megterem Sal ki 9 10.1 Ecclesia
tulajdoníto e f ké szer ös irato ame B.-irod vo ismerete Példabeszéde vi ének
Sal É ap filozó elmélkedés Koh Ecclesia Sal B apo ira I megszilárdu Iz bölcs
főké prófét tekinte bölcse p nag mértékben, rége babiloni egyiptomia E tanúsk
Deutero-Jez Á interpolá 4 Példabesz 18.2 zsol fő p Gen ön eszm hangoz szerz
babiló kozmog sze te mé lakoz bib irodalo I min felö intellekt Ter I attribú l
I világegy Ist kozm hata I leg Pél törvé kormányz e istenfélele egy bib irato t
kép em r elkerülé Pél Ecclesia kön mel szer valószí g epiku szkept filoz ha a
szaddu lehet vi B tükröz vis me ha szell ezá szir vesz értéké hián be legnag et
i zsidó elvet más tem kor B rendk na érték zsid b fiat taní ör minta l E
keletke tekinté B.-irod zsidók Példabeszé tov J Szi Szi Ecclest Tize Patria
Testament Bölcse Kö apokri valamennyi is attribatumk dicső Szi 1 11 13 külön 1
T Pa E J Kö g filoz hat a tere princíp l Philo Targu Midrá megszemélyesít
keresz po gnoszticizmu spekul közpo B e né törvényt ille tal kezde ké c
helyettesít R tanítvá b tanítvá c visel Általánossá általá va vi B jelent bizo
ellenté Tór Kidd N Szanhe 1 Jer Má Ta sz v k z z böl k Jó Hana at böl Bech T m
h p Peszi Ros-Has z b vélem zs helyez m vélemén ak zsid zs fe mut követ k
benedik mon ide po b látt Dicsérte Örökkév Isten Világegy B.- hú vé megoszto B.
mér e ég ki Szentfö ju Kidd tem lerombo próf he böl tö Bá bö mindenk t Szanhe
tagja által B. kel rendelkez Szanhedrin-t Misna-sze Joch Zak Ak tarto univerz
megtestesülése Sz ide g B. va filozó tanulmányo Gama pátri házá nyilv taní ti
polit oko Sz z asztronó szi B. tekinte Ros-Has Sá élettá p b ass Sá Se E napon
három mond imá e benedikc áldás nevezt Berá rabbin irodalo tudo külön á nev B.
amint közép egyet tudom tr quadr Példabeszéd alapsza közép z tud célo B. á Ki
komment Példab. Iroda Kau Ko Je Encyc Steinschnei Jüdi Liter Ersch-Gru
Realencyc Jerem Testa Li a Ori L Neuhebräis Wörterb
1067
CÍ Bölcs
SZÓ Bölcs cho s prak intellige sze képe d termész beh képe fela teljesít
alka int ter egy em más i tulajdo fel sz m e bölcs Ist sze bi Józ bö G inspi
Bec má Frigy mű épít fo Sa k bölcsessé De Pé Z D semmisí J vétk v figye i ere
köv J Je term megfigyelé szárm Pé úgysz e törté megfigyelé De Pé to k tanulmá
elmél ember érint Pé bölcs kiké taná De S Pé pap prófét hasonla spec társa osz
kép Jer Primit k assz konzult ké kor az c művésze f ze já tekint bölcs Je zsid
né leh böl teki J Dá z tekint Ez univer megtere Sa k 10. Ecclesi tulajdonít k
sze ö irat am B.-iro v ismeret Példabeszéd v éne Sa a filoz elmélkedé Ko
Ecclesi Sa ap ir megszilárd I bölc fők prófé tekint bölcs na mértékben rég
babilon egyiptomi tanús Deutero-Je interpol Példabes 18. zso f Ge ö esz hango
szer babil kozmo sz t m lako bi irodal mi fel intellek Te attrib világeg Is koz
hat le Pé törv kormány istenfélel eg bi irat ké e elkerül Pé Ecclesi kö me sze
valósz epik szkep filo h szadd lehe v tükrö vi m h szel ez szi ves érték hiá b
legna e zsid elve má te ko rend n érté zsi fia tan ö mint keletk tekint B.-iro
zsidó Példabesz to Sz Sz Eccles Tiz Patri Testamen Bölcs K apokr valamenny i
attribatum dics Sz 1 1 külö P K filo ha ter princí Phil Targ Midr megszemélyesí
keres p gnoszticizm speku közp n törvény ill ta kezd k helyettesí tanítv tanítv
vise Általánoss által v v jelen biz ellent Tó Kid Szanh Je M T s bö J Han a bö
Bec Pesz Ros-Ha véle z helye vélemé a zsi z f mu köve benedi mo id p lát
Dicsért Örökké Iste Világeg B. h v megoszt B mé é k Szentf j Kid te leromb pró
h bö t B b minden Szanh tagj álta B ke rendelke Szanhedrin- Misna-sz Joc Za A
tart univer megtestesülés S id B v filoz tanulmány Gam pátr ház nyil tan t poli
ok S asztron sz B tekint Ros-Ha S élett as S S napo háro mon im benedik áldá
nevez Ber rabbi irodal tud külö ne B amin közé egye tudo t quad Példabeszé
alapsz közé tu cél B K kommen Példab Irod Ka K J Ency Steinschne Jüd Lite
Ersch-Gr Realency Jere Test L Or Neuhebräi Wörter