10673.htm

CÍMSZÓ: Bölcsesség

SZÓCIKK: Bölcsesség (héb. chochmó, gör. szofia), praktikus intelligencia; szellemi képesség, mely a dolgok természetébe behatol; képesség, mely nehéz feladatok teljesítésére alkalmas; intuitív és teremtő, egyrészt emberi, másrészt isteni tulajdonság. A zsidó felfogás szerint minden emberi bölcsesség Istentől ered; Isten szelleme tette a bibliai Józsefet bölccsé (Genes. 41. 38-39); az inspirálta Becálelt és másokat a Frigysátor művészi építésére (Exod. 31. 3-6), az volt a forrása Jósua és Salamon király bölcsességének (Deuter. 34 9; I. Kir. 3. 12, 28). Isten adja a B.-t (Példab. 2. 6; v. ö. Jób 38. 36; Zsolt. 51. 8; Dániel 2. 21) s Ő semmisítheti meg a bölcs B.-ét (Jesája 29. 14). Ennél fogva vétkeznek azok, akik nem veszik figyelembe a B. isteni eredetét s bűnt követnek el (Jesája 5, 21; 29. 14; Jerémia 4. 22; 8. 8-9; 9. 22). A B. a természet megfigyelésétől is származhat (Példab. 6. 6; Jób 35. 11), úgyszintén az emberi történelem megfigyeléséből is (Deuter. 32. 29; Hósea 14. 10; Példab. 8. 33; 19. 20), további komoly tanulmányok, elmélyedés és a bölcs emberekkel való érintkezés által (Példab. 9. 9; 13. 20; Jób 32, 7). A bölcsektől kikérték, tanácsait (Deuter. 1. 13, 15; II. Sámuel 14 20; 14 23; Példab. 12. 18; 8. 14.), úgy, hogy azok a papokhoz és prófétákhoz hasonlatosan speciális társadalmi osztályt képeztek (Jeremiás 18. 18). Primitívebb korban «bölcs asszonyok»-at is konzultáltak (II. Sám. 14. 2; 20. 16, 22), későbbi korokban azonban csupán a művészetben, főképp a zenében járatos nőket tekintették bölcseknek (Jerémia 9. 17). A nem zsidókat, sőt egyes népeket is lehetett bölcsnek tekinteni (I. Kir. 5. 10 - 11; Jerémi a 49. 7) s Dánielt nem mint zsidót tekintették annak (Ezékiel 28. 3). Az univerzális B. megteremtője Salamon király volt (I. Kir. 5. 9-14; 10.1-24; Ecclesiastes 1. 13, 16) s neki tulajdonították ennél fogva a később szerzett összes iratokat, amelyek mint B.-irodalom voltak ismeretesek; így a Példabeszédeket, a világi énekeket (Salamon Éneke apokr.), a filozófiai elmélkedéseket (Kohelet v. Ecclesiastes) és a Salamon B.-ei apokrif iratot. Az Egy- Isten hit megszilárdulása után Izrael bölcseit, főképpen a prófétákat tekintették bölcseknek és pedig nagyobb mértékben,mint régebben a babiloniakat és egyiptomiakat. Erről tanúskodik a Deutero-Jezsája (40. stb.) Ámosz interpolálója (4.13; 5.8), a Példabeszédek (18.22-31); Jób (28. stb.) és a 114. zsoltár, főképp pedig a Genesis 1-10 önálló eszméket hangoztató szerzője. A B., mely a babilóniai kozmogonia szerint a tenger mélyén lakozott, a bibliai irodalomban Isten mindent felölelő intellektusa, a Teremtő Isten attribútuma lett; Isten a világegyetem Istene, a B. kozmikus hatalom, Isten legfőbb műve (Példab. 8. 22), az élet törvénye, az élet kormányzója. Az erény maga az istenfélelemmel egyenlő a bibliai iratokban s ez teszi képessé az embert a rossz elkerülésére (Példab. és Jób.) Ecclesiastes könyve, melynek szerzője valószínűen egy, a görög epikureus és szkeptikus filozófia hatása alatt álló szadduceus pap lehetett, a világi B.-et tükrözteti vissza, melyet nem hatott át a Tóra szelleme; ezáltal a szirachi B. vesztett értékéből, mert hiányzik belőle a legnagyobb etikai ideál s az ókor zsidósága elvetette azt. A második templom korában a B.-et rendkívül nagyra értékelte a zsidóság és a bölcs a fiatalok tanítója s az öregek mintaképe lett. Ekkor keletkezett a tekintélyes B.-irodalom a zsidóknál, így a Példabeszédek, továbbá Jézus Szirach (l. Szirach) v. Ecclesticus a Tizenkét Patriarcha Testamentuma, s a Bölcsesség Könyve apokrifák. Ezek valamennyiében a B. isteni attribatumképen van dicsőítve (Szirach 1. 1-26; 4. 11-29; 51. 13-30, különösen 24. 1-29; Tesh. Patr., Levi 13; Enoch 42. 1-2; 37. 2; 49. 1-3; 82. 2-3; Jubil Könyve 4. 17, 21. 10). A görög filozófia hatása, alatt a B. a teremtés princípiuma lett, pl. Philonál, míg a Targumban és Midrásban a Tóra a B. megszemélyesítése; a keresztény és pogány gnoszticizmusban a B. a. spekuláció központja «Bölcs ember» névvel a törvénytudót illették a talmudi kor kezdetén. (Ábot I. 4, 2. 15) s később a címet helyettesítette a «Rabbi», míg azok tanítványai a «bölcs tanítványai» címet viselték. Általánosságban B. általános, vagyis világi B.-et jelentett, s így bizonyos ellentétben áll az a Tórával (Kiddusim 49b; Nidda 69b; Szanhedrin 104b; Jeruzs. Mákkót 2. 31d). A Talmud számos vitát közöl zsidó és nem zsidó bölcsek közt, így R. Józsua ben Hananjah és az athéni bölcsek közt (Bechórót 8-9, Támid 23a, b), egy másik helyt pedig (Peszichta 94b, v. ö. Ros-Hasánah 12a) a nem zsidó bölcs véleménye a zsidóé fölé helyeztük. Hogy mily magas véleménnyel volt az akkori zsidóság a nem zsidók B.-e felől, azt mutatja az, hogy a következő külön benedikciót mondták az idegen, pogány bölcs láttára: «Dicsértessél Te Örökkévaló, a mi Istenünk, a Világegyetem Ura aki B.-edet hússal és vérrel megosztottad» «A B.-nek tíz mértéke esett le az égből, kilenc a Szentföldre jutott» (Kiddusim) «a templom lerombolása óta a próféták helyét a bölcsek töltik be» (Bába Báthra 12a); «Ki a bölcs? Aki mindenkitől tanul (Ábót 4. 1); a Szanhedrin tagjainak általános B.-gel kellett rendelkezniük (Szanhedrin-trakt 17a). A Misna-szerzők R. Jochanan ben Zakkait és R. Akibat tartották az univerzális B. megtestesüléseinek (Szótah 9. 15, 49b). Az idegen, a görög B.-et, vagyis filozófiát tanulmányozták Gamaliel pátriárka (l. o.) házában, de nyilvános tanítása el volt tiltva politikai okokból (Baba Káma 82b, 83a; Szótah 49b). A zenét és asztronómiát szintén B.-nek tekintették (Ros-Hasának 29b; Sábbát 75a), a hű élettársat pedig «bölcs asszony»-nak (Sábbát 18. 3), míg a «Semóne Eszré» naponként háromszor mondandó imádság egyik benedikciója a «B. áldásának» neveztetik (Beráchot 33a). A rabbinikus irodalomban a tudomány különböző ágait nevezik B.-nek s aminthogy a középkori egyetemek hét tudománya (trivia és quadrivia) a Példabeszédeken (9. 1) alapszanak, úgy a középkori zsidó tudósok is céloznak a B.-nek erre a hét ágára (Kimchi kommentárja a Példab.-hez). Irodalom. Kaufman Kohler (Jewish Encyclop.); Steinschneider, Jüdische Literatur (Ersch-Gruber, Realencyclop.); Jeremias, Das Alte Testament im Lichte des alten Orients (1904); Levy, Neuhebräisches Wörterbuch.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 673. címszó a lexikon => 132. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10673.htm

CÍMSZÓ: Bölcsesség

SZÓCIKK: Bölcsesség héb. chochmó, gör. szofia , praktikus intelligencia; szellemi képesség, mely a dolgok természetébe behatol; képesség, mely nehéz feladatok teljesítésére alkalmas; intuitív és teremtő, egyrészt emberi, másrészt isteni tulajdonság. A zsidó felfogás szerint minden emberi bölcsesség Istentől ered; Isten szelleme tette a bibliai Józsefet bölccsé Genes. 41. 38-39 ; az inspirálta Becálelt és másokat a Frigysátor művészi építésére Exod. 31. 3-6 , az volt a forrása Jósua és Salamon király bölcsességének Deuter. 34 9; I. Kir. 3. 12, 28 . Isten adja a B.-t Példab. 2. 6; v. ö. Jób 38. 36; Zsolt. 51. 8; Dániel 2. 21 s Ő semmisítheti meg a bölcs B.-ét Jesája 29. 14 . Ennél fogva vétkeznek azok, akik nem veszik figyelembe a B. isteni eredetét s bűnt követnek el Jesája 5, 21; 29. 14; Jerémia 4. 22; 8. 8-9; 9. 22 . A B. a természet megfigyelésétől is származhat Példab. 6. 6; Jób 35. 11 , úgyszintén az emberi történelem megfigyeléséből is Deuter. 32. 29; Hósea 14. 10; Példab. 8. 33; 19. 20 , további komoly tanulmányok, elmélyedés és a bölcs emberekkel való érintkezés által Példab. 9. 9; 13. 20; Jób 32, 7 . A bölcsektől kikérték, tanácsait Deuter. 1. 13, 15; II. Sámuel 14 20; 14 23; Példab. 12. 18; 8. 14. , úgy, hogy azok a papokhoz és prófétákhoz hasonlatosan speciális társadalmi osztályt képeztek Jeremiás 18. 18 . Primitívebb korban bölcs asszonyok -at is konzultáltak II. Sám. 14. 2; 20. 16, 22 , későbbi korokban azonban csupán a művészetben, főképp a zenében járatos nőket tekintették bölcseknek Jerémia 9. 17 . A nem zsidókat, sőt egyes népeket is lehetett bölcsnek tekinteni I. Kir. 5. 10 - 11; Jerémi a 49. 7 s Dánielt nem mint zsidót tekintették annak Ezékiel 28. 3 . Az univerzális B. megteremtője Salamon király volt I. Kir. 5. 9-14; 10.1-24; Ecclesiastes 1. 13, 16 s neki tulajdonították ennél fogva a később szerzett összes iratokat, amelyek mint B.-irodalom voltak ismeretesek; így a Példabeszédeket, a világi énekeket Salamon Éneke apokr. , a filozófiai elmélkedéseket Kohelet v. Ecclesiastes és a Salamon B.-ei apokrif iratot. Az Egy- Isten hit megszilárdulása után Izrael bölcseit, főképpen a prófétákat tekintették bölcseknek és pedig nagyobb mértékben,mint régebben a babiloniakat és egyiptomiakat. Erről tanúskodik a Deutero-Jezsája 40. stb. Ámosz interpolálója 4.13; 5.8 , a Példabeszédek 18.22-31 ; Jób 28. stb. és a 114. zsoltár, főképp pedig a Genesis 1-10 önálló eszméket hangoztató szerzője. A B., mely a babilóniai kozmogonia szerint a tenger mélyén lakozott, a bibliai irodalomban Isten mindent felölelő intellektusa, a Teremtő Isten attribútuma lett; Isten a világegyetem Istene, a B. kozmikus hatalom, Isten legfőbb műve Példab. 8. 22 , az élet törvénye, az élet kormányzója. Az erény maga az istenfélelemmel egyenlő a bibliai iratokban s ez teszi képessé az embert a rossz elkerülésére Példab. és Jób. Ecclesiastes könyve, melynek szerzője valószínűen egy, a görög epikureus és szkeptikus filozófia hatása alatt álló szadduceus pap lehetett, a világi B.-et tükrözteti vissza, melyet nem hatott át a Tóra szelleme; ezáltal a szirachi B. vesztett értékéből, mert hiányzik belőle a legnagyobb etikai ideál s az ókor zsidósága elvetette azt. A második templom korában a B.-et rendkívül nagyra értékelte a zsidóság és a bölcs a fiatalok tanítója s az öregek mintaképe lett. Ekkor keletkezett a tekintélyes B.-irodalom a zsidóknál, így a Példabeszédek, továbbá Jézus Szirach l. Szirach v. Ecclesticus a Tizenkét Patriarcha Testamentuma, s a Bölcsesség Könyve apokrifák. Ezek valamennyiében a B. isteni attribatumképen van dicsőítve Szirach 1. 1-26; 4. 11-29; 51. 13-30, különösen 24. 1-29; Tesh. Patr., Levi 13; Enoch 42. 1-2; 37. 2; 49. 1-3; 82. 2-3; Jubil Könyve 4. 17, 21. 10 . A görög filozófia hatása, alatt a B. a teremtés princípiuma lett, pl. Philonál, míg a Targumban és Midrásban a Tóra a B. megszemélyesítése; a keresztény és pogány gnoszticizmusban a B. a. spekuláció központja Bölcs ember névvel a törvénytudót illették a talmudi kor kezdetén. Ábot I. 4, 2. 15 s később a címet helyettesítette a Rabbi , míg azok tanítványai a bölcs tanítványai címet viselték. Általánosságban B. általános, vagyis világi B.-et jelentett, s így bizonyos ellentétben áll az a Tórával Kiddusim 49b; Nidda 69b; Szanhedrin 104b; Jeruzs. Mákkót 2. 31d . A Talmud számos vitát közöl zsidó és nem zsidó bölcsek közt, így R. Józsua ben Hananjah és az athéni bölcsek közt Bechórót 8-9, Támid 23a, b , egy másik helyt pedig Peszichta 94b, v. ö. Ros-Hasánah 12a a nem zsidó bölcs véleménye a zsidóé fölé helyeztük. Hogy mily magas véleménnyel volt az akkori zsidóság a nem zsidók B.-e felől, azt mutatja az, hogy a következő külön benedikciót mondták az idegen, pogány bölcs láttára: Dicsértessél Te Örökkévaló, a mi Istenünk, a Világegyetem Ura aki B.-edet hússal és vérrel megosztottad A B.-nek tíz mértéke esett le az égből, kilenc a Szentföldre jutott Kiddusim a templom lerombolása óta a próféták helyét a bölcsek töltik be Bába Báthra 12a ; Ki a bölcs? Aki mindenkitől tanul Ábót 4. 1 ; a Szanhedrin tagjainak általános B.-gel kellett rendelkezniük Szanhedrin-trakt 17a . A Misna-szerzők R. Jochanan ben Zakkait és R. Akibat tartották az univerzális B. megtestesüléseinek Szótah 9. 15, 49b . Az idegen, a görög B.-et, vagyis filozófiát tanulmányozták Gamaliel pátriárka l. o. házában, de nyilvános tanítása el volt tiltva politikai okokból Baba Káma 82b, 83a; Szótah 49b . A zenét és asztronómiát szintén B.-nek tekintették Ros-Hasának 29b; Sábbát 75a , a hű élettársat pedig bölcs asszony -nak Sábbát 18. 3 , míg a Semóne Eszré naponként háromszor mondandó imádság egyik benedikciója a B. áldásának neveztetik Beráchot 33a . A rabbinikus irodalomban a tudomány különböző ágait nevezik B.-nek s aminthogy a középkori egyetemek hét tudománya trivia és quadrivia a Példabeszédeken 9. 1 alapszanak, úgy a középkori zsidó tudósok is céloznak a B.-nek erre a hét ágára Kimchi kommentárja a Példab.-hez . Irodalom. Kaufman Kohler Jewish Encyclop. ; Steinschneider, Jüdische Literatur Ersch-Gruber, Realencyclop. ; Jeremias, Das Alte Testament im Lichte des alten Orients 1904 ; Levy, Neuhebräisches Wörterbuch.

10673.ht

CÍMSZÓ Bölcsessé

SZÓCIKK Bölcsessé héb chochmó gör szofi praktiku intelligencia szellem képesség mel dolgo természetéb behatol képesség mel nehé feladato teljesítésér alkalmas intuití é teremtő egyrész emberi másrész isten tulajdonság zsid felfogá szerin minde ember bölcsessé Istentő ered Iste szellem tett biblia Józsefe bölccs Genes 41 38-3 a inspirált Becálel é másoka Frigysáto művész építésér Exod 31 3- a vol forrás Jósu é Salamo királ bölcsességéne Deuter 3 9 I Kir 3 12 2 Iste adj B.- Példab 2 6 v ö Jó 38 36 Zsolt 51 8 Dánie 2 2 semmisíthet me bölc B.-é Jesáj 29 1 Enné fogv vétkezne azok aki ne veszi figyelemb B isten eredeté bűn követne e Jesáj 5 21 29 14 Jerémi 4 22 8 8-9 9 2 B természe megfigyelésétő i származha Példab 6 6 Jó 35 1 úgyszinté a ember történele megfigyelésébő i Deuter 32 29 Hóse 14 10 Példab 8 33 19 2 tovább komol tanulmányok elmélyedé é bölc emberekke val érintkezé álta Példab 9 9 13 20 Jó 32 bölcsektő kikérték tanácsai Deuter 1 13 15 II Sámue 1 20 1 23 Példab 12 18 8 14 úgy hog azo papokho é prófétákho hasonlatosa speciáli társadalm osztály képezte Jeremiá 18 1 Primitíveb korba bölc asszonyo -a i konzultálta II Sám 14 2 20 16 2 később korokba azonba csupá művészetben főkép zenébe járato nőke tekintetté bölcsekne Jerémi 9 1 ne zsidókat ső egye népeke i lehetet bölcsne tekinten I Kir 5 1 11 Jerém 49 Dániel ne min zsidó tekintetté anna Ezékie 28 A univerzáli B megteremtőj Salamo királ vol I Kir 5 9-14 10.1-24 Ecclesiaste 1 13 1 nek tulajdonítottá enné fogv későb szerzet össze iratokat amelye min B.-irodalo volta ismeretesek íg Példabeszédeket világ énekeke Salamo Ének apokr filozófia elmélkedéseke Kohele v Ecclesiaste é Salamo B.-e apokri iratot A Egy Iste hi megszilárdulás utá Izrae bölcseit főképpe prófétáka tekintetté bölcsekne é pedi nagyob mértékben,min régebbe babiloniaka é egyiptomiakat Errő tanúskodi Deutero-Jezsáj 40 stb Ámos interpolálój 4.13 5. Példabeszéde 18.22-3 Jó 28 stb é 114 zsoltár főkép pedi Genesi 1-1 önáll eszméke hangoztat szerzője B. mel babilónia kozmogoni szerin tenge mélyé lakozott biblia irodalomba Iste minden felölel intellektusa Teremt Iste attribútum lett Iste világegyete Istene B kozmiku hatalom Iste legfőb műv Példab 8 2 a éle törvénye a éle kormányzója A erén mag a istenfélelemme egyenl biblia iratokba e tesz képess a ember ross elkerülésér Példab é Jób Ecclesiaste könyve melyne szerzőj valószínűe egy görö epikureu é szkeptiku filozófi hatás alat áll szadduceu pa lehetett világ B.-e tükröztet vissza melye ne hatot á Tór szelleme ezálta szirach B vesztet értékéből mer hiányzi belől legnagyob etika ideá a óko zsidóság elvetett azt másodi templo korába B.-e rendkívü nagyr értékelt zsidósá é bölc fiatalo tanítój a örege mintakép lett Ekko keletkezet tekintélye B.-irodalo zsidóknál íg Példabeszédek tovább Jézu Szirac l Szirac v Ecclesticu Tizenké Patriarch Testamentuma Bölcsessé Könyv apokrifák Eze valamennyiébe B isten attribatumképe va dicsőítv Szirac 1 1-26 4 11-29 51 13-30 különöse 24 1-29 Tesh Patr. Lev 13 Enoc 42 1-2 37 2 49 1-3 82 2-3 Jubi Könyv 4 17 21 1 görö filozófi hatása alat B teremté princípium lett pl Philonál mí Targumba é Midrásba Tór B megszemélyesítése keresztén é pogán gnoszticizmusba B a spekuláci központj Bölc embe névve törvénytudó illetté talmud ko kezdetén Ábo I 4 2 1 későb címe helyettesített Rabb mí azo tanítványa bölc tanítványa címe viselték Általánosságba B általános vagyi világ B.-e jelentett íg bizonyo ellentétbe ál a Tóráva Kiddusi 49b Nidd 69b Szanhedri 104b Jeruzs Mákkó 2 31 Talmu számo vitá közö zsid é ne zsid bölcse közt íg R Józsu be Hananja é a athén bölcse köz Bechóró 8-9 Támi 23a eg mási hely pedi Peszicht 94b v ö Ros-Hasána 12 ne zsid bölc vélemény zsidó föl helyeztük Hog mil maga véleménnye vol a akkor zsidósá ne zsidó B.- felől az mutatj az hog következ külö benedikció mondtá a idegen pogán bölc láttára Dicsértessé T Örökkévaló m Istenünk Világegyete Ur ak B.-ede hússa é vérre megosztotta B.-ne tí mérték eset l a égből kilen Szentföldr jutot Kiddusi templo lerombolás ót prófétá helyé bölcse tölti b Báb Báthr 12 K bölcs Ak mindenkitő tanu Ábó 4 Szanhedri tagjaina általáno B.-ge kellet rendelkezniü Szanhedrin-trak 17 Misna-szerző R Jochana be Zakkai é R Akiba tartottá a univerzáli B megtestesüléseine Szóta 9 15 49 A idegen görö B.-et vagyi filozófiá tanulmányoztá Gamalie pátriárk l o házában d nyilváno tanítás e vol tiltv politika okokbó Bab Kám 82b 83a Szóta 49 zené é asztronómiá szinté B.-ne tekintetté Ros-Hasána 29b Sábbá 75 h élettársa pedi bölc asszon -na Sábbá 18 mí Semón Eszr naponkén háromszo mondand imádsá egyi benedikciój B áldásána nevezteti Berácho 33 rabbiniku irodalomba tudomán különböz ágai nevezi B.-ne aminthog középkor egyeteme hé tudomány trivi é quadrivi Példabeszédeke 9 alapszanak úg középkor zsid tudóso i célozna B.-ne err hé ágár Kimch kommentárj Példab.-he Irodalom Kaufma Kohle Jewis Encyclop Steinschneider Jüdisch Literatu Ersch-Gruber Realencyclop Jeremias Da Alt Testamen i Licht de alte Orient 190 Levy Neuhebräische Wörterbuch

10673.h

CÍMSZ Bölcsess

SZÓCIK Bölcsess hé chochm gö szof praktik intelligenci szelle képessé me dolg természeté behato képessé me neh feladat teljesítésé alkalma intuit teremt egyrés ember másrés iste tulajdonsá zsi felfog szeri mind embe bölcsess Istent ere Ist szelle tet bibli József bölcc Gene 4 38- inspirál Becále mások Frigysát művés építésé Exo 3 3 vo forrá Jós Salam kirá bölcsességén Deute Ki 1 Ist ad B. Példa J 3 3 Zsol 5 Dáni semmisíthe m böl B.- Jesá 2 Enn fog vétkezn azo ak n vesz figyelem iste eredet bű követn Jesá 2 2 1 Jerém 2 8- termész megfigyelését származh Példa J 3 úgyszint embe történel megfigyeléséb Deute 3 2 Hós 1 1 Példa 3 1 továb komo tanulmányo elmélyed böl emberekk va érintkez ált Példa 1 2 J 3 bölcsekt kikérté tanácsa Deute 1 1 I Sámu 2 2 Példa 1 1 1 úg ho az papokh prófétákh hasonlatos speciál társadal osztál képezt Jeremi 1 Primitíve korb böl asszony - konzultált I Sá 1 2 1 későb korokb azonb csup művészetbe főké zenéb járat nők tekintett bölcsekn Jerém n zsidóka s egy népek lehete bölcsn tekinte Ki 1 Jeré 4 Dánie n mi zsid tekintett ann Ezéki 2 univerzál megteremtő Salam kirá vo Ki 9-1 10.1-2 Ecclesiast 1 ne tulajdonított enn fog késő szerze össz iratoka amely mi B.-irodal volt ismeretese í Példabeszédeke vilá énekek Salam Éne apok filozófi elmélkedések Kohel Ecclesiast Salam B.- apokr irato Eg Ist h megszilárdulá ut Izra bölcsei főképp próféták tekintett bölcsekn ped nagyo mértékben,mi régebb babiloniak egyiptomiaka Err tanúskod Deutero-Jezsá 4 st Ámo interpoláló 4.1 5 Példabeszéd 18.22- J 2 st 11 zsoltá főké ped Genes 1- önál eszmék hangozta szerzőj B me babilóni kozmogon szeri teng mély lakozot bibli irodalomb Ist minde felöle intellektus Terem Ist attribútu let Ist világegyet Isten kozmik hatalo Ist legfő mű Példa él törvény él kormányzój eré ma istenfélelemm egyen bibli iratokb tes képes embe ros elkerülésé Példa Jó Ecclesiast könyv melyn szerző valószínű eg gör epikure szkeptik filozóf hatá ala ál szadduce p lehetet vilá B.- tükrözte vissz mely n hato Tó szellem ezált szirac veszte értékébő me hiányz belő legnagyo etik ide ók zsidósá elvetet az másod templ koráb B.- rendkív nagy értékel zsidós böl fiatal tanító öreg mintaké let Ekk keletkeze tekintély B.-irodal zsidókná í Példabeszéde továb Jéz Szira Szira Ecclestic Tizenk Patriarc Testamentum Bölcsess Köny apokrifá Ez valamennyiéb iste attribatumkép v dicsőít Szira 1-2 11-2 5 13-3 különös 2 1-2 Tes Patr Le 1 Eno 4 1- 3 4 1- 8 2- Jub Köny 1 2 gör filozóf hatás ala teremt princípiu let p Philoná m Targumb Midrásb Tó megszemélyesítés kereszté pogá gnoszticizmusb spekulác központ Böl emb névv törvénytud illett talmu k kezdeté Áb késő cím helyettesítet Rab m az tanítvány böl tanítvány cím viselté Általánosságb általáno vagy vilá B.- jelentet í bizony ellentétb á Tóráv Kiddus 49 Nid 69 Szanhedr 104 Jeruz Mákk 3 Talm szám vit köz zsi n zsi bölcs köz í Józs b Hananj athé bölcs kö Bechór 8- Tám 23 e más hel ped Peszich 94 Ros-Hasán 1 n zsi böl vélemén zsid fö helyeztü Ho mi mag véleménny vo akko zsidós n zsid B. felő a mutat a ho követke kül benedikci mondt idege pogá böl láttár Dicsértess Örökkéval Istenün Világegyet U a B.-ed húss vérr megosztott B.-n t mérté ese égbő kile Szentföld juto Kiddus templ lerombolá ó prófét hely bölcs tölt Bá Báth 1 bölc A mindenkit tan Áb Szanhedr tagjain általán B.-g kelle rendelkezni Szanhedrin-tra 1 Misna-szerz Jochan b Zakka Akib tartott univerzál megtestesülésein Szót 1 4 idege gör B.-e vagy filozófi tanulmányozt Gamali pátriár házába nyilván tanítá vo tilt politik okokb Ba Ká 82 83 Szót 4 zen asztronómi szint B.-n tekintett Ros-Hasán 29 Sább 7 élettárs ped böl asszo -n Sább 1 m Semó Esz naponké háromsz mondan imáds egy benedikció áldásán neveztet Berách 3 rabbinik irodalomb tudomá különbö ága nevez B.-n amintho középko egyetem h tudomán triv quadriv Példabeszédek alapszana ú középko zsi tudós célozn B.-n er h ágá Kimc kommentár Példab.-h Irodalo Kaufm Kohl Jewi Encyclo Steinschneide Jüdisc Literat Ersch-Grube Realencyclo Jeremia D Al Testame Lich d alt Orien 19 Lev Neuhebräisch Wörterbuc

10673.

CÍMS Bölcses

SZÓCI Bölcses h choch g szo prakti intelligenc szell képess m dol természet behat képess m ne felada teljesítés alkalm intui terem egyré embe másré ist tulajdons zs felfo szer min emb bölcses Isten er Is szell te bibl Józse bölc Gen 38 inspirá Becál máso Frigysá művé építés Ex v forr Jó Sala kir bölcsességé Deut K Is a B Péld Zso Dán semmisíth bö B. Jes En fo vétkez az a ves figyele ist erede b követ Jes Jeré 8 termés megfigyelésé származ Péld úgyszin emb történe megfigyelésé Deut Hó Péld tová kom tanulmány elmélye bö emberek v érintke ál Péld bölcsek kikért tanács Deut Sám Péld ú h a papok próféták hasonlato speciá társada osztá képez Jerem Primitív kor bö asszon konzultál S késő korok azon csu művészetb fők zené jára nő tekintet bölcsek Jeré zsidók eg népe lehet bölcs tekint K Jer Dáni m zsi tekintet an Ezék univerzá megteremt Sala kir v K 9- 10.1- Ecclesias n tulajdonítot en fo kés szerz öss iratok amel m B.-iroda vol ismeretes Példabeszédek vil éneke Sala Én apo filozóf elmélkedése Kohe Ecclesias Sala B. apok irat E Is megszilárdul u Izr bölcse főkép prófétá tekintet bölcsek pe nagy mértékben,m régeb babilonia egyiptomiak Er tanúsko Deutero-Jezs s Ám interpolál 4. Példabeszé 18.22 s 1 zsolt fők pe Gene 1 öná eszmé hangozt szerző m babilón kozmogo szer ten mél lakozo bibl irodalom Is mind felöl intellektu Tere Is attribút le Is világegye Iste kozmi hatal Is legf m Péld é törvén é kormányzó er m istenfélelem egye bibl iratok te képe emb ro elkerülés Péld J Ecclesias köny mely szerz valószín e gö epikur szkepti filozó hat al á szadduc lehete vil B. tükrözt viss mel hat T szelle ezál szira veszt értékéb m hiány bel legnagy eti id ó zsidós elvete a máso temp korá B. rendkí nag értéke zsidó bö fiata tanít öre mintak le Ek keletkez tekintél B.-iroda zsidókn Példabeszéd tová Jé Szir Szir Ecclesti Tizen Patriar Testamentu Bölcses Kön apokrif E valamennyié ist attribatumké dicsőí Szir 1- 11- 13- különö 1- Te Pat L En 1 1 2 Ju Kön gö filozó hatá al terem princípi le Philon Targum Midrás T megszemélyesíté kereszt pog gnoszticizmus spekulá közpon Bö em név törvénytu illet talm kezdet Á kés cí helyettesíte Ra a tanítván bö tanítván cí viselt Általánosság általán vag vil B. jelente bizon ellentét Tórá Kiddu 4 Ni 6 Szanhed 10 Jeru Mák Tal szá vi kö zs zs bölc kö Józ Hanan ath bölc k Bechó 8 Tá 2 má he pe Peszic 9 Ros-Hasá zs bö vélemé zsi f helyezt H m ma véleménn v akk zsidó zsi B fel muta h követk kü benedikc mond ideg pog bö láttá Dicsértes Örökkéva Istenü Világegye B.-e hús vér megosztot B.- mért es égb kil Szentföl jut Kiddu temp lerombol prófé hel bölc töl B Bát böl mindenki ta Á Szanhed tagjai általá B.- kell rendelkezn Szanhedrin-tr Misna-szer Jocha Zakk Aki tartot univerzá megtestesülései Szó ideg gö B.- vag filozóf tanulmányoz Gamal pátriá házáb nyilvá tanít v til politi okok B K 8 8 Szó ze asztronóm szin B.- tekintet Ros-Hasá 2 Sáb élettár pe bö assz - Sáb Sem Es naponk hároms monda imád eg benedikci áldásá nevezte Berác rabbini irodalom tudom különb ág neve B.- aminth középk egyete tudomá tri quadri Példabeszéde alapszan középk zs tudó céloz B.- e ág Kim kommentá Példab.- Irodal Kauf Koh Jew Encycl Steinschneid Jüdis Litera Ersch-Grub Realencycl Jeremi A Testam Lic al Orie 1 Le Neuhebräisc Wörterbu

10673

CÍM Bölcse

SZÓC Bölcse choc sz prakt intelligen szel képes do természe beha képes n felad teljesíté alkal intu tere egyr emb másr is tulajdon z felf sze mi em bölcse Iste e I szel t bib Józs böl Ge 3 inspir Becá más Frigys műv építé E for J Sal ki bölcsesség Deu I Pél Zs Dá semmisít b B Je E f vétke a ve figyel is ered köve Je Jer termé megfigyelés szárma Pél úgyszi em történ megfigyelés Deu H Pél tov ko tanulmán elmély b embere érintk á Pél bölcse kikér tanác Deu Sá Pél papo prófétá hasonlat speci társad oszt képe Jere Primití ko b asszo konzultá kés koro azo cs művészet fő zen jár n tekinte bölcse Jer zsidó e nép lehe bölc tekin Je Dán zs tekinte a Ezé univerz megterem Sal ki 9 10.1 Ecclesia tulajdoníto e f ké szer ös irato ame B.-irod vo ismerete Példabeszéde vi ének Sal É ap filozó elmélkedés Koh Ecclesia Sal B apo ira I megszilárdu Iz bölcs főké prófét tekinte bölcse p nag mértékben, rége babiloni egyiptomia E tanúsk Deutero-Jez Á interpolá 4 Példabesz 18.2 zsol fő p Gen ön eszm hangoz szerz babiló kozmog sze te mé lakoz bib irodalo I min felö intellekt Ter I attribú l I világegy Ist kozm hata I leg Pél törvé kormányz e istenfélele egy bib irato t kép em r elkerülé Pél Ecclesia kön mel szer valószí g epiku szkept filoz ha a szaddu lehet vi B tükröz vis me ha szell ezá szir vesz értéké hián be legnag et i zsidó elvet más tem kor B rendk na érték zsid b fiat taní ör minta l E keletke tekinté B.-irod zsidók Példabeszé tov J Szi Szi Ecclest Tize Patria Testament Bölcse Kö apokri valamennyi is attribatumk dicső Szi 1 11 13 külön 1 T Pa E J Kö g filoz hat a tere princíp l Philo Targu Midrá megszemélyesít keresz po gnoszticizmu spekul közpo B e né törvényt ille tal kezde ké c helyettesít R tanítvá b tanítvá c visel Általánossá általá va vi B jelent bizo ellenté Tór Kidd N Szanhe 1 Jer Má Ta sz v k z z böl k Jó Hana at böl Bech T m h p Peszi Ros-Has z b vélem zs helyez m vélemén ak zsid zs fe mut követ k benedik mon ide po b látt Dicsérte Örökkév Isten Világegy B.- hú vé megoszto B. mér e ég ki Szentfö ju Kidd tem lerombo próf he böl tö Bá bö mindenk t Szanhe tagja által B. kel rendelkez Szanhedrin-t Misna-sze Joch Zak Ak tarto univerz megtestesülése Sz ide g B. va filozó tanulmányo Gama pátri házá nyilv taní ti polit oko Sz z asztronó szi B. tekinte Ros-Has Sá élettá p b ass Sá Se E napon három mond imá e benedikc áldás nevezt Berá rabbin irodalo tudo külön á nev B. amint közép egyet tudom tr quadr Példabeszéd alapsza közép z tud célo B. á Ki komment Példab. Iroda Kau Ko Je Encyc Steinschnei Jüdi Liter Ersch-Gru Realencyc Jerem Testa Li a Ori L Neuhebräis Wörterb

1067

CÍ Bölcs

SZÓ Bölcs cho s prak intellige sze képe d termész beh képe fela teljesít alka int ter egy em más i tulajdo fel sz m e bölcs Ist sze bi Józ bö G inspi Bec má Frigy mű épít fo Sa k bölcsessé De Pé Z D semmisí J vétk v figye i ere köv J Je term megfigyelé szárm Pé úgysz e törté megfigyelé De Pé to k tanulmá elmél ember érint Pé bölcs kiké taná De S Pé pap prófét hasonla spec társa osz kép Jer Primit k assz konzult ké kor az c művésze f ze já tekint bölcs Je zsid né leh böl teki J Dá z tekint Ez univer megtere Sa k 10. Ecclesi tulajdonít k sze ö irat am B.-iro v ismeret Példabeszéd v éne Sa a filoz elmélkedé Ko Ecclesi Sa ap ir megszilárd I bölc fők prófé tekint bölcs na mértékben rég babilon egyiptomi tanús Deutero-Je interpol Példabes 18. zso f Ge ö esz hango szer babil kozmo sz t m lako bi irodal mi fel intellek Te attrib világeg Is koz hat le Pé törv kormány istenfélel eg bi irat ké e elkerül Pé Ecclesi kö me sze valósz epik szkep filo h szadd lehe v tükrö vi m h szel ez szi ves érték hiá b legna e zsid elve má te ko rend n érté zsi fia tan ö mint keletk tekint B.-iro zsidó Példabesz to Sz Sz Eccles Tiz Patri Testamen Bölcs K apokr valamenny i attribatum dics Sz 1 1 külö P K filo ha ter princí Phil Targ Midr megszemélyesí keres p gnoszticizm speku közp n törvény ill ta kezd k helyettesí tanítv tanítv vise Általánoss által v v jelen biz ellent Tó Kid Szanh Je M T s bö J Han a bö Bec Pesz Ros-Ha véle z helye vélemé a zsi z f mu köve benedi mo id p lát Dicsért Örökké Iste Világeg B. h v megoszt B mé é k Szentf j Kid te leromb pró h bö t B b minden Szanh tagj álta B ke rendelke Szanhedrin- Misna-sz Joc Za A tart univer megtestesülés S id B v filoz tanulmány Gam pátr ház nyil tan t poli ok S asztron sz B tekint Ros-Ha S élett as S S napo háro mon im benedik áldá nevez Ber rabbi irodal tud külö ne B amin közé egye tudo t quad Példabeszé alapsz közé tu cél B K kommen Példab Irod Ka K J Ency Steinschne Jüd Lite Ersch-Gr Realency Jere Test L Or Neuhebräi Wörter