10726.htm

CÍMSZÓ: Broda

SZEMÉLYNÉV: Broda Zwi Hirsch

SZÓCIKK: Broda Hirsch, köpcsényi rabbi, szül. Ungarisch-Brodban, megh. Köpcsényben 1821.,ahol 1782 óta működött. Halála után adták ki halachikus és agadikus művét «Téómé Cevijó» (I-II. Wien- Pressburg, 1822-46.) és «Séné sztórim» (Prag, 1825) címen. B. unokái voltak Jellinek Adolf híres bécsi főrabbi és teológus és Jellinek Hermann, az «Uriel Acosta» c. tudományos mű szerzője, a bécsi forradalom mártírja; dédunokája Jellinek Georg*, a heidelbergi egyetem világhírű államjogásza, a német jogtudomány egyik legkimagaslóbb büszkesége.

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 726. címszó a lexikon => 140. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10726.htm

CÍMSZÓ: Broda

SZEMÉLYNÉV: Broda Zwi Hirsch

SZÓCIKK: Broda Hirsch, köpcsényi rabbi, szül. Ungarisch-Brodban, megh. Köpcsényben 1821.,ahol 1782 óta működött. Halála után adták ki halachikus és agadikus művét Téómé Cevijó I-II. Wien- Pressburg, 1822-46. és Séné sztórim Prag, 1825 címen. B. unokái voltak Jellinek Adolf híres bécsi főrabbi és teológus és Jellinek Hermann, az Uriel Acosta c. tudományos mű szerzője, a bécsi forradalom mártírja; dédunokája Jellinek Georg*, a heidelbergi egyetem világhírű államjogásza, a német jogtudomány egyik legkimagaslóbb büszkesége.

10726.ht

CÍMSZÓ Brod

SZEMÉLYNÉV Brod Zw Hirsc

SZÓCIKK Brod Hirsch köpcsény rabbi szül Ungarisch-Brodban megh Köpcsénybe 1821.,aho 178 ót működött Halál utá adtá k halachiku é agadiku művé Téóm Cevij I-II Wien Pressburg 1822-46 é Sén sztóri Prag 182 címen B unoká volta Jelline Adol híre bécs főrabb é teológu é Jelline Hermann a Urie Acost c tudományo m szerzője bécs forradalo mártírja dédunokáj Jelline Georg* heidelberg egyete világhír államjogásza néme jogtudomán egyi legkimagaslób büszkesége

10726.h

CÍMSZ Bro

SZEMÉLYNÉ Bro Z Hirs

SZÓCIK Bro Hirsc köpcsén rabb szü Ungarisch-Brodba meg Köpcsényb 1821.,ah 17 ó működöt Halá ut adt halachik agadik műv Téó Cevi I-I Wie Pressbur 1822-4 Sé sztór Pra 18 címe unok volt Jellin Ado hír béc főrab teológ Jellin Herman Uri Acos tudomány szerzőj béc forradal mártírj dédunoká Jellin Georg heidelber egyet világhí államjogász ném jogtudomá egy legkimagasló büszkeség

10726.

CÍMS Br

SZEMÉLYN Br Hir

SZÓCI Br Hirs köpcsé rab sz Ungarisch-Brodb me Köpcsény 1821.,a 1 működö Hal u ad halachi agadi mű Té Cev I- Wi Pressbu 1822- S sztó Pr 1 cím uno vol Jelli Ad hí bé főra teoló Jelli Herma Ur Aco tudomán szerző bé forrada mártír dédunok Jelli Geor heidelbe egye világh államjogás né jogtudom eg legkimagasl büszkesé

10726

CÍM B

SZEMÉLY B Hi

SZÓC B Hir köpcs ra s Ungarisch-Brod m Köpcsén 1821., működ Ha a halach agad m T Ce I W Pressb 1822 szt P cí un vo Jell A h b főr teol Jell Herm U Ac tudomá szerz b forrad mártí déduno Jell Geo heidelb egy világ államjogá n jogtudo e legkimagas büszkes

1072

CÍ

SZEMÉL H

SZÓ Hi köpc r Ungarisch-Bro Köpcsé 1821. műkö H halac aga C Press 182 sz c u v Jel fő teo Jel Her A tudom szer forra márt dédun Jel Ge heidel eg vilá államjog jogtud legkimaga büszke