Magyar Zsidó Lexikon: Buda

10764.htm

CÍMSZÓ: Buda

SZÓCIKK: megtelepedésük óta fizették a kamarának, évi 50 forintot minden üzlet után. Türelmi adójuk jóval nagyobb volt, mint a rácoké. Most azonban ez megszaporodott a városi adóval. Hogy a zsidók megszabaduljanak a városi törvényhatóság könyörtelenségétől, védő urak fennhatósága alá igyekeztek magukat helyezni. Ilyen védő úr volt az országban minden főpap, fő- és köznemes, a kamara, a hadügyi tanács, és főrangú katona. Az 1735-iki konskripció szerint a B.-i zsidók közül kamarai felsőbbség alatt állottak tizenhatan, köztük a rabbi, katonai alatt öten, a városi törvényhatóságnak mindössze három magyar és hét külföldi volt alávetve. 1711 végén kiűztek Esztergomból a zsidókat, mire B. is kedvet kapott a zsidók zaklatására. Majd pedig elrendelte, hogy Szent Márton napon túl a zsidók hagyják el a várost. 1712 nov. 18. pedig leromboltatta a zsinagógát. A B.-i zsidóság a királyhoz fordult védelemért és kérték, hogy a Vízivárosban és Pesten nyolc családdal négy üzletet tarthassanak. Ezért a négy üzletért 200 forint türelmi taksát ajánlanak fel. Kérik egyben a zsidó személyvám eltörlését és hogy a lerombolt templomot a város a maga költségén építse fel. A zsidókon azonban nem segített a kancellária, mert a folyamodványt véleményezés végett a tanácshoz küldte. Lipót a város ítéletére bízta, akar-e zsidókat tűrni, az özvegy császárné pedig megengedte, hogy a tanács a zsidókat a városi adózás és jurisdictió alá hajtsa. A város zsidóellenes politikáját 1713. ápr.-ban a kancellária azon leirata gátolta meg, amely megtiltja a már letelepedett zsidók üldözését. A zsidók ügyének rendezése végett pedig mind a két fél küldjön teljhatalmú követeket Bécsbe. A pestis miatt a követek nem utazhattak el, ami kapóra jött a városnak, mert folytathatta régi politikáját. Minden zsidóra fél forintnyi adót vetett ki, mire 1713 okt.-ben a kancellária magyarázatot kért. Ekkoriban készültek a zsidók lerombolt zsinagógájuk felépítéséhez, mire az esztergomi érsek rendeletileg tiltotta el a zsinagóga felépítését. A város és a zsidók között egyre tartott a nyugtalan állapot, míg végre III. Károly 1715 márc. 15. azon kívánságának adott kifejezést, hogy a város tűrje meg a zsidókat addig, míg ő véglegesen dönt a kérdésben. Így egyelőre a királyi védelem nyugalmat biztosított a B.-i zsidóknak, de azért továbbra is csak hátrányosan megkülönböztetett módon bántak velük. A B. és Pest közötti hídon minden zsidó télen egy, nyáron pedig egy fél garast tartozott fizetni. Végül is a B.-i osztrák városparancsnok közbenjárására a város kénytelen volt a zsidókat is a vámegyenlőségben részesíteni. A kurucfelkelés lezajlása után több zsidó család kapott B.-ra letelepedési engedélyt a királytól, aki bizonyos kiváltságokat biztosított számukra. Ez azután ismét felébresztette a város zsidógyűlöletét, mire 1719 márc. 27. a B.-i tanács felfolyamodással él a királynál a zsidók ellen. Elpanaszolja, hogy a zsidók mindjobban elszaporodnak, aminek igen károsak a következményei. A polgárkereskedők tönkremennek, a zsidók foglalják el a lakásokat és mivel már rabbijuk is van, oda zarándokol a zsidóság és könnyen megeshetik, hogy a kánonok és hercegprímás tilalma ellenére is, felépítik a zsinagógájukat. A polgárság terheiben nem akarnak részt venni és egyre a kamarai védelemmel hozakodnak elő. A város könyörögve kéri, hogy a zsidókat ne védje a kancellária a város privilégiumainak ellenére. A kancellária figyelmébe ajánlta a város kérelmét a hadügyi tanácsnak és az udvari kamarának, ahová a város egy másik kérelmét is felterjesztette és ebben tiltakozik az ellen, hogy a zsidók telket szerezhessenek. 1719. jún. 17-én a hadügyi tanács már értesítette a kancelláriát, hogy a szállító zsidók felett a katonai védelem június végével megszűnik, csupán a császári gabonaszállítóval Bürger Sámuellel tesz kivételt.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 764. címszó a lexikon => 147. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10764.htm

CÍMSZÓ: Buda

SZÓCIKK: megtelepedésük óta fizették a kamarának, évi 50 forintot minden üzlet után. Türelmi adójuk jóval nagyobb volt, mint a rácoké. Most azonban ez megszaporodott a városi adóval. Hogy a zsidók megszabaduljanak a városi törvényhatóság könyörtelenségétől, védő urak fennhatósága alá igyekeztek magukat helyezni. Ilyen védő úr volt az országban minden főpap, fő- és köznemes, a kamara, a hadügyi tanács, és főrangú katona. Az 1735-iki konskripció szerint a B.-i zsidók közül kamarai felsőbbség alatt állottak tizenhatan, köztük a rabbi, katonai alatt öten, a városi törvényhatóságnak mindössze három magyar és hét külföldi volt alávetve. 1711 végén kiűztek Esztergomból a zsidókat, mire B. is kedvet kapott a zsidók zaklatására. Majd pedig elrendelte, hogy Szent Márton napon túl a zsidók hagyják el a várost. 1712 nov. 18. pedig leromboltatta a zsinagógát. A B.-i zsidóság a királyhoz fordult védelemért és kérték, hogy a Vízivárosban és Pesten nyolc családdal négy üzletet tarthassanak. Ezért a négy üzletért 200 forint türelmi taksát ajánlanak fel. Kérik egyben a zsidó személyvám eltörlését és hogy a lerombolt templomot a város a maga költségén építse fel. A zsidókon azonban nem segített a kancellária, mert a folyamodványt véleményezés végett a tanácshoz küldte. Lipót a város ítéletére bízta, akar-e zsidókat tűrni, az özvegy császárné pedig megengedte, hogy a tanács a zsidókat a városi adózás és jurisdictió alá hajtsa. A város zsidóellenes politikáját 1713. ápr.-ban a kancellária azon leirata gátolta meg, amely megtiltja a már letelepedett zsidók üldözését. A zsidók ügyének rendezése végett pedig mind a két fél küldjön teljhatalmú követeket Bécsbe. A pestis miatt a követek nem utazhattak el, ami kapóra jött a városnak, mert folytathatta régi politikáját. Minden zsidóra fél forintnyi adót vetett ki, mire 1713 okt.-ben a kancellária magyarázatot kért. Ekkoriban készültek a zsidók lerombolt zsinagógájuk felépítéséhez, mire az esztergomi érsek rendeletileg tiltotta el a zsinagóga felépítését. A város és a zsidók között egyre tartott a nyugtalan állapot, míg végre III. Károly 1715 márc. 15. azon kívánságának adott kifejezést, hogy a város tűrje meg a zsidókat addig, míg ő véglegesen dönt a kérdésben. Így egyelőre a királyi védelem nyugalmat biztosított a B.-i zsidóknak, de azért továbbra is csak hátrányosan megkülönböztetett módon bántak velük. A B. és Pest közötti hídon minden zsidó télen egy, nyáron pedig egy fél garast tartozott fizetni. Végül is a B.-i osztrák városparancsnok közbenjárására a város kénytelen volt a zsidókat is a vámegyenlőségben részesíteni. A kurucfelkelés lezajlása után több zsidó család kapott B.-ra letelepedési engedélyt a királytól, aki bizonyos kiváltságokat biztosított számukra. Ez azután ismét felébresztette a város zsidógyűlöletét, mire 1719 márc. 27. a B.-i tanács felfolyamodással él a királynál a zsidók ellen. Elpanaszolja, hogy a zsidók mindjobban elszaporodnak, aminek igen károsak a következményei. A polgárkereskedők tönkremennek, a zsidók foglalják el a lakásokat és mivel már rabbijuk is van, oda zarándokol a zsidóság és könnyen megeshetik, hogy a kánonok és hercegprímás tilalma ellenére is, felépítik a zsinagógájukat. A polgárság terheiben nem akarnak részt venni és egyre a kamarai védelemmel hozakodnak elő. A város könyörögve kéri, hogy a zsidókat ne védje a kancellária a város privilégiumainak ellenére. A kancellária figyelmébe ajánlta a város kérelmét a hadügyi tanácsnak és az udvari kamarának, ahová a város egy másik kérelmét is felterjesztette és ebben tiltakozik az ellen, hogy a zsidók telket szerezhessenek. 1719. jún. 17-én a hadügyi tanács már értesítette a kancelláriát, hogy a szállító zsidók felett a katonai védelem június végével megszűnik, csupán a császári gabonaszállítóval Bürger Sámuellel tesz kivételt.

10764.ht

CÍMSZÓ Bud

SZÓCIKK megtelepedésü ót fizetté kamarának év 5 forinto minde üzle után Türelm adóju jóva nagyob volt min rácoké Mos azonba e megszaporodot város adóval Hog zsidó megszabaduljana város törvényhatósá könyörtelenségétől véd ura fennhatóság al igyekezte maguka helyezni Ilye véd ú vol a országba minde főpap fő é köznemes kamara hadügy tanács é főrang katona A 1735-ik konskripci szerin B.- zsidó közü kamara felsőbbsé alat állotta tizenhatan köztü rabbi katona alat öten város törvényhatóságna mindössz háro magya é hé külföld vol alávetve 171 végé kiűzte Esztergombó zsidókat mir B i kedve kapot zsidó zaklatására Maj pedi elrendelte hog Szen Márto napo tú zsidó hagyjá e várost 171 nov 18 pedi leromboltatt zsinagógát B.- zsidósá királyho fordul védelemér é kérték hog Vízivárosba é Peste nyol családda nég üzlete tarthassanak Ezér nég üzletér 20 forin türelm taksá ajánlana fel Kéri egybe zsid személyvá eltörlésé é hog lerombol templomo váro mag költségé építs fel zsidóko azonba ne segítet kancellária mer folyamodvány véleményezé véget tanácsho küldte Lipó váro ítéletér bízta akar- zsidóka tűrni a özveg császárn pedi megengedte hog tanác zsidóka város adózá é jurisdicti al hajtsa váro zsidóellene politikájá 1713 ápr.-ba kancellári azo leirat gátolt meg amel megtiltj má letelepedet zsidó üldözését zsidó ügyéne rendezés véget pedi min ké fé küldjö teljhatalm követeke Bécsbe pesti miat követe ne utazhatta el am kapór jöt városnak mer folytathatt rég politikáját Minde zsidór fé forintny adó vetet ki mir 171 okt.-be kancellári magyarázato kért Ekkoriba készülte zsidó lerombol zsinagógáju felépítéséhez mir a esztergom érse rendeletile tiltott e zsinagóg felépítését váro é zsidó közöt egyr tartot nyugtala állapot mí végr III Károl 171 márc 15 azo kívánságána adot kifejezést hog váro tűrj me zsidóka addig mí véglegese dön kérdésben Íg egyelőr király védele nyugalma biztosítot B.- zsidóknak d azér továbbr i csa hátrányosa megkülönböztetet módo bánta velük B é Pes között hído minde zsid téle egy nyáro pedi eg fé garas tartozot fizetni Végü i B.- osztrá városparancsno közbenjárásár váro kénytele vol zsidóka i vámegyenlőségbe részesíteni kurucfelkelé lezajlás utá töb zsid csalá kapot B.-r letelepedés engedély királytól ak bizonyo kiváltságoka biztosítot számukra E azutá ismé felébresztett váro zsidógyűlöletét mir 171 márc 27 B.- tanác felfolyamodássa é királyná zsidó ellen Elpanaszolja hog zsidó mindjobba elszaporodnak amine ige károsa következményei polgárkereskedő tönkremennek zsidó foglaljá e lakásoka é mive má rabbiju i van od zarándoko zsidósá é könnye megeshetik hog kánono é hercegprímá tilalm ellenér is felépíti zsinagógájukat polgársá terheibe ne akarna rész venn é egyr kamara védelemme hozakodna elő váro könyörögv kéri hog zsidóka n védj kancellári váro privilégiumaina ellenére kancellári figyelméb ajánlt váro kérelmé hadügy tanácsna é a udvar kamarának ahov váro eg mási kérelmé i felterjesztett é ebbe tiltakozi a ellen hog zsidó telke szerezhessenek 1719 jún 17-é hadügy tanác má értesített kancelláriát hog szállít zsidó felet katona védele júniu végéve megszűnik csupá császár gabonaszállítóva Bürge Sámuelle tes kivételt

10764.h

CÍMSZ Bu

SZÓCIK megtelepedés ó fizett kamarána é forint mind üzl utá Türel adój jóv nagyo vol mi rácok Mo azonb megszaporodo váro adóva Ho zsid megszabaduljan váro törvényhatós könyörtelenségétő vé ur fennhatósá a igyekezt maguk helyezn Ily vé vo országb mind főpa f közneme kamar hadüg tanác főran katon 1735-i konskripc szeri B. zsid köz kamar felsőbbs ala állott tizenhata közt rabb katon ala öte váro törvényhatóságn mindöss hár magy h külföl vo alávetv 17 vég kiűzt Esztergomb zsidóka mi kedv kapo zsid zaklatásár Ma ped elrendelt ho Sze Márt nap t zsid hagyj város 17 no 1 ped leromboltat zsinagógá B. zsidós királyh fordu védelemé kérté ho Vízivárosb Pest nyo családd né üzlet tarthassana Ezé né üzleté 2 fori türel taks ajánlan fe Kér egyb zsi személyv eltörlés ho lerombo templom vár ma költség épít fe zsidók azonb n segíte kancellári me folyamodván véleményez vége tanácsh küldt Lip vár ítéleté bízt akar zsidók tűrn özve császár ped megengedt ho taná zsidók váro adóz jurisdict a hajts vár zsidóellen politikáj 171 ápr.-b kancellár az leira gátol me ame megtilt m letelepede zsid üldözésé zsid ügyén rendezé vége ped mi k f küldj teljhatal követek Bécsb pest mia követ n utazhatt e a kapó jö városna me folytathat ré politikájá Mind zsidó f forintn ad vete k mi 17 okt.-b kancellár magyarázat kér Ekkorib készült zsid lerombo zsinagógáj felépítéséhe mi esztergo érs rendeletil tiltot zsinagó felépítésé vár zsid közö egy tarto nyugtal állapo m vég II Káro 17 már 1 az kívánságán ado kifejezés ho vár tűr m zsidók addi m végleges dö kérdésbe Í egyelő királ védel nyugalm biztosíto B. zsidókna azé tovább cs hátrányos megkülönböztete mód bánt velü Pe közöt híd mind zsi tél eg nyár ped e f gara tartozo fizetn Vég B. osztr városparancsn közbenjárásá vár kénytel vo zsidók vámegyenlőségb részesíten kurucfelkel lezajlá ut tö zsi csal kapo B.- letelepedé engedél királytó a bizony kiváltságok biztosíto számukr azut ism felébresztet vár zsidógyűlöleté mi 17 már 2 B. taná felfolyamodáss királyn zsid elle Elpanaszolj ho zsid mindjobb elszaporodna amin ig káros következménye polgárkeresked tönkremenne zsid foglalj lakások miv m rabbij va o zarándok zsidós könny megesheti ho kánon hercegprím tilal ellené i felépít zsinagógájuka polgárs terheib n akarn rés ven egy kamar védelemm hozakodn el vár könyörög kér ho zsidók véd kancellár vár privilégiumain ellenér kancellár figyelmé ajánl vár kérelm hadüg tanácsn udva kamarána aho vár e más kérelm felterjesztet ebb tiltakoz elle ho zsid telk szerezhessene 171 jú 17- hadüg taná m értesítet kancelláriá ho szállí zsid fele katon védel júni végév megszűni csup császá gabonaszállítóv Bürg Sámuell te kivétel

10764.

CÍMS B

SZÓCI megtelepedé fizet kamarán forin min üz ut Türe adó jó nagy vo m ráco M azon megszaporod vár adóv H zsi megszabadulja vár törvényható könyörtelenségét v u fennhatós igyekez magu helyez Il v v ország min főp köznem kama hadü taná főra kato 1735- konskrip szer B zsi kö kama felsőbb al állot tizenhat köz rab kato al öt vár törvényhatóság mindös há mag külfö v alávet 1 vé kiűz Esztergom zsidók m ked kap zsi zaklatásá M pe elrendel h Sz Már na zsi hagy váro 1 n pe lerombolta zsinagóg B zsidó király ford védelem kért h Víziváros Pes ny család n üzle tarthassan Ez n üzlet for türe tak ajánla f Ké egy zs személy eltörlé h leromb templo vá m költsé épí f zsidó azon segít kancellár m folyamodvá véleménye vég tanács küld Li vá ítélet bíz aka zsidó tűr özv császá pe megenged h tan zsidó vár adó jurisdic hajt vá zsidóelle politiká 17 ápr.- kancellá a leir gáto m am megtil leteleped zsi üldözés zsi ügyé rendez vég pe m küld teljhata követe Bécs pes mi köve utazhat kap j városn m folytatha r politikáj Min zsid forint a vet m 1 okt.- kancellá magyaráza ké Ekkori készül zsi leromb zsinagógá felépítéséh m eszterg ér rendeleti tilto zsinag felépítés vá zsi köz eg tart nyugta állap vé I Kár 1 má a kívánságá ad kifejezé h vá tű zsidó add véglege d kérdésb egyel kirá véde nyugal biztosít B zsidókn az továb c hátrányo megkülönböztet mó bán vel P közö hí min zs té e nyá pe gar tartoz fizet Vé B oszt városparancs közbenjárás vá kényte v zsidó vámegyenlőség részesíte kurucfelke lezajl u t zs csa kap B. leteleped engedé királyt bizon kiváltságo biztosít számuk azu is felébreszte vá zsidógyűlölet m 1 má B tan felfolyamodás király zsi ell Elpanaszol h zsi mindjob elszaporodn ami i káro következmény polgárkereske tönkremenn zsi foglal lakáso mi rabbi v zarándo zsidó könn megeshet h káno hercegprí tila ellen felépí zsinagógájuk polgár terhei akar ré ve eg kama védelem hozakod e vá könyörö ké h zsidó vé kancellá vá privilégiumai ellené kancellá figyelm aján vá kérel hadü tanács udv kamarán ah vá má kérel felterjeszte eb tiltako ell h zsi tel szerezhessen 17 j 17 hadü tan értesíte kancellári h száll zsi fel kato véde jún végé megszűn csu csász gabonaszállító Bür Sámuel t kivéte

10764

CÍM

SZÓC megteleped fize kamará fori mi ü u Tür ad j nag v rác azo megszaporo vá adó zs megszabadulj vá törvényhat könyörtelenségé fennható igyeke mag helye I orszá mi fő közne kam had tan főr kat 1735 konskri sze zs k kam felsőb a állo tizenha kö ra kat a ö vá törvényhatósá mindö h ma külf aláve v kiű Esztergo zsidó ke ka zs zaklatás p elrende S Má n zs hag vár p lerombolt zsinagó zsid királ for védele kér Víziváro Pe n csalá üzl tarthassa E üzle fo tür ta ajánl K eg z személ eltörl lerom templ v költs ép zsid azo segí kancellá folyamodv vélemény vé tanác kül L v ítéle bí ak zsid tű öz csász p megenge ta zsid vá ad jurisdi haj v zsidóell politik 1 ápr. kancell lei gát a megti letelepe zs üldözé zs ügy rende vé p kül teljhat követ Béc pe m köv utazha ka város folytath politiká Mi zsi forin ve okt. kancell magyaráz k Ekkor készü zs lerom zsinagóg felépítésé eszter é rendelet tilt zsina felépíté v zs kö e tar nyugt álla v Ká m kívánság a kifejez v t zsid ad végleg kérdés egye kir véd nyuga biztosí zsidók a tová hátrány megkülönbözte m bá ve köz h mi z t ny p ga tarto fize V osz városparanc közbenjárá v kényt zsid vámegyenlősé részesít kurucfelk lezaj z cs ka B letelepe enged király bizo kiváltság biztosí számu az i felébreszt v zsidógyűlöle m ta felfolyamodá királ zs el Elpanaszo zs mindjo elszaporod am kár következmén polgárkeresk tönkremen zs fogla lakás m rabb zaránd zsid kön megeshe kán hercegpr til elle felép zsinagógáju polgá terhe aka r v e kam védele hozako v könyör k zsid v kancell v privilégiuma ellen kancell figyel ajá v kére had tanác ud kamará a v m kére felterjeszt e tiltak el zs te szerezhesse 1 1 had ta értesít kancellár szál zs fe kat véd jú vég megszű cs csás gabonaszállít Bü Sámue kivét

1076

CÍ

SZÓ megtelepe fiz kamar for m Tü a na rá az megszapor v ad z megszabadul v törvényha könyörtelenség fennhat igyek ma hely orsz m f közn ka ha ta fő ka 173 konskr sz z ka felső áll tizenh k r ka v törvényhatós mind m kül aláv ki Eszterg zsid k k z zaklatá elrend M z ha vá lerombol zsinag zsi kirá fo védel ké Vízivár P csal üz tarthass üzl f tü t aján e szemé eltör lero temp költ é zsi az seg kancell folyamod vélemén v taná kü ítél b a zsi t ö csás megeng t zsi v a jurisd ha zsidóel politi ápr kancel le gá megt letelep z üldöz z üg rend v kü teljha köve Bé p kö utazh k váro folytat politik M zs fori v okt kancel magyará Ekko kész z lero zsinagó felépítés eszte rendele til zsin felépít z k ta nyug áll K kívánsá kifeje zsi a végle kérdé egy ki vé nyug biztos zsidó tov hátrán megkülönbözt b v kö m n g tart fiz os városparan közbenjár kény zsi vámegyenlős részesí kurucfel leza c k letelep enge királ biz kiváltsá biztos szám a felébresz zsidógyűlöl t felfolyamod kirá z e Elpanasz z mindj elszaporo a ká következmé polgárkeres tönkreme z fogl laká rab zarán zsi kö megesh ká hercegp ti ell felé zsinagógáj polg terh ak ka védel hozak könyö zsi kancel privilégium elle kancel figye aj kér ha taná u kamar kér felterjesz tilta e z t szerezhess ha t értesí kancellá szá z f ka vé j vé megsz c csá gabonaszállí B Sámu kivé