Magyar Zsidó Lexikon: Budapest

10775.htm

CÍMSZÓ: Budapest

SZÓCIKK: Budapest. Magyarország fővárosa és az államfő székvárosa, Pest vm. székhelye, azelőtt sz. kir , ma tjv. a Duna mindkét partján. Az 1872. XXXVI. t.-c. egyesítette Buda-Pest elnevezés alatt a két testvér fővárost, Budát és Pestet, az eddig Pest vm.-be bekebelezett Ó-Buda mezővárossal, Margitszigettel és Kőbányával együtt. Az egyesült főváros tíz kerületre osztatott: A főváros lakossága 960,995, ebből 207,563 (21,6%) zsidó vallású. B. zsidóságának történetét a fennmaradt hiteles források szerint a budai zsidók nyitották meg (l. Buda) és a történelmi fejlődés rendje határozta meg a további gyülekezetek megalakulását. A zsidók letelepedése Budán legkorábban a X., legkésőbb a XI. sz. második felében történhetett és hitközségük a XII.sz.-ban már fennállott. Mialatt a budai hitközség a fejlődés útján haladt, az óbudai (l. Óbuda) és pesti zsidóság (l. Pest) nem jutott el odáig, hogy a történelem figyelme ráirányulhatott volna. Csak mikor 1746. Mária Terézia kiűzte a zsidókat Budáról és a budai hitközség összeomlott, kapott életre az egyébként népes óbudai gyülekezet. B. zsidósága történetének ez a második etapja. Az egyenletes fejlődés harmadik korszaka akkor kezdődik, amikor II. József megengedi a zsidóknak a Pesten való letelepedést. Ekkor azonban bekövetkezik az óbudai hitközség hanyatlása; a budai, ahová 1873. kezdődött meg újra a zsidók visszatelepedése, csak szűk keretek között tarthatja fenn magát. B. mai zsidósága már egyöntetűen halad a fejlődés útján, ha hitéletének organizációja több hitközségre is decentralizálódik és mint az ország egyéb vidékein is, a haladó és konzervatív gyülekezetek a maguk hitközségeit teljes autonómiával egymástól különválasztják. A főváros zsidó lakossága így öt hitközségbe tömörül, Budapesti Aut. Orth. Izr. Hitközség (l. o.), Pesti Izr. Hitközség (l. o.), Budai Izr. Hitközség (l. o.), Óbudai Izr. Hitközség (l. Óbuda) és Kőbányai Izr. Hitközség (l. Kőbánya). E hitközségek templomaikon kívül számos kulturális és szociális intézményt tartanak fenn, vagy támogatnak (l. az illető hitközségeknél). Az oktatásügyet a zsidó elemi iskolák, a leány- és fiú polgári és a leány- és fiúgimnázium látják el. Zsidó tanítóképző és rabbiszeminárium is működik a fővárosban, van továbbá zsidó árvaház, vakok intézete, siketnéma intézet, kórház és gyermekkórház, szeretetház, továbbá népkonyha a szegények számára és diáksegélyző bizottság. A kulturális és szociális akciók jelentős támaszt nyernek a zsidó nőegyletek és leányegyleteknél. A testkultúra fejlesztésére a zsidó szellemben működő sportegyesület áll fenn és az ifjúság nevelését zsidó cserkészcsapat látja el. Külön egyesület foglalkozik a zsidóknak a kézműiparban és a földművelésben való képesítésével és elhelyezésével. A zsidó kultúra, irodalom és művészet ápolására három irodalmi társaság alakult. Jelentékeny zsidó könyvtára van a Pesti Izr. Hitközségnek és a Rabbiszemináriumnak. Van azonkívül B.-en zsidó múzeum, ahol számos történelmi dokumentumát őrzik a magyar zsidóságnak. A Palesztina-munka is megszervezte az intézményeit, B.-en működik a Magyarországi Cionista Szövetség központja, a Keren Hajjeszod és a Keren Kajemet is. Ugyancsak B.-en székel a Pro Palesztina Szövetség. A magyar zsidóság megszervezésére több ízben történt kísérlet, a Magyar Zsidók Szövetsége azonban nem tudott végérvényesen létre jönni. B. központja a magyar zsidóság kulturális és politikai életének és ugyancsak itt székel a magyar zsidóság két legfőbb fóruma: az Orh. Hitközségek Központi Irodája (l. o.) és az Izraeliták Országos Irodája (l. o.), amelyek a mindenkori kormányok felé képviselik a zsidóságot. B. zsidó sajtója hetilapokra és folyóiratokra tagozódik: Egyenlőség (demokrata), Zsidó Szemle (cionista), Múlt és Jövő (illusztrált filocionista), Országos Egyetértés (liberális), Zsidó Újság (orthodox), Szombat (riportlap), Magyar Zsidó Szemle (tudományos), Hácofe móerec Hagár (hébernyelvű, bővebben l. az illető lapcímeknél). A zsidó könyvkiadásnak nincs kifejezett zsidó kiadó vállalata. B. zsidóságának társadalmi szerepe számottevően jut érvényre a főváros politikai, gazdasági és kulturális életében. A magyar főváros hatalmas arányú fejlődéséhez nagy mértékben járult hozzá a zsidóság és az emancipáció (l. o.) óta eltelt fél évszázad, ahogy jelentős periódusa a magyar zsidóságnak, ugyanúgy kitörölhetetlenül él B. fejlődéstörténetében, mert csak a szabad és jogegyenlőségben élő zsidóság támogathatta a főváros egyéb lakosságát abban a törekvésében, hogy az ország fővárosa az európai szellemnek, kultúrának és civilizációnak egyik elismert gócpontjává lehessen. B. zsidósága, mint választópolgárság, részt vesz a főváros közigazgatásában. A törvényhatósági bizottsági tagok között számos zsidó származású várospolitikus szerepel a demokrata és szociáldemokrata pártok részéről. A főpolgármesteri székbe ez ideig a zsidó polgárság közül egyedül Heltai Ferencet (l. o.) választották meg. Kulturális téren a számos zsidó alkotótehetség soraiból került ki és mindvégig B.-en dolgozott: Alexander Bernát, Bánóczi József, Bródy Sándor, Dux Adolf, Goldzieher Ignác, Kármán Mór, Kiss József, Kohn Sámuel, Makai Emil, Szabolcsi Miksa, Vázsonyi Vilmos stb. és ma is itt dolgoznak: Balassa József nyelvész, Donáth Gyula orvostanár, Fodor Ármin jogtudós, kúriai bíró, Heltai Jenő író, Kóbor Tamás író és publicista, Kunos Ignác egyetemi tanár, orientalista, Lengyel Menyhért író, Mahler Ede egyetemi tanár, egyiptológus, Marczali Henrik egyetemi tanár, történetíró, Mezei Ernő publicista, Molnár Ferenc író, Munkácsi Bernát a Magy. Tud. Akadémia tagja, ornitológus, Patai József költő, Sándor Pál politikus, Somlyó Zoltán költő, Strauss Adolf főiskolai tanár, orientalista, Szép Ernő költő, Szomory Dezső író, Újvári Péter író és publicista, Vészi József publicista stb. Ugyancsak B.-en él a magyar irodalom jiddis fordítója és propagálója, Holder József költő. Közgazdasági téren: Baracs Károly, Fleissig Sándor, Goldberger (óbudai) Gyula, Kaszab Aladár, Krausz Simon, Kohner Adolf br., Székely Ferenc, Vázsonyi Jenő, Weiss (csepeli) Alfonz br., Vida Jenő, Wolfner Tivadar stb. Az országos politikában részt vesznek, mint az országgyűlés tagjai B. polgárai közül: Baracs Marcel (demokr.), Bródy Ernő (demokr.), Dési Géza (egys. párt), Fábián Béla (demokr.), Gál Jenő (demokr.), Györki Imre (szoc. dem.), Propper Sándor (szoc. dem.), Rothenstein Mór (szoc. dem.), Sándor Pál (demokr.), Várnai Dániel (szoc. dem.). A felsőház tagjai ugyancsak B. zsidó polgárai közül: Glücksthal Salamon, Reich Koppel, Vida Jenő. A B.-i zsidóság statisztikája. 1869-ben B. lakosságának 16%-a, 44,890 volt zsidó vallású, 1910. már 23% 203,687 s 1925. 207,563, azaz 21,6%. A növekedés nagyságát az a tény magyarázza, hogy a zsidóság világszerte a nagyobb városokba törekszik, a kereskedelmi és hitelélet gócpontjaiba Magyarországon e törekvés még inkább érthető, mert Magyarország agrárállam s ipari, kereskedelmi s hitelélete úgyszólván csak a városban összpontosul. B. zsidó lakosságának időrendbe osztott statisztikája a következőképen csoportosul. Táblázat: statisztikája a következőképen Év Zsidóvallásúak száma A lakosság százalékában kifejezve 1869-44,890 16,0; 1880-70,227 19,7, 1900 166,198 23,6; 1906 186,047 23,5; 1910 203,687 23,0; 1920 215,512 23,2; 1925 207,563 21,6. A zsidó vallású lakosság kerületenként s a kerület lakosságának százalékában kifejezve a következő: I. 8167 (8%), II. 5378 (10,6%), III. 5720 (10,3%). Jobbpart összesen: 19,265 (9,3%)., IV. 4744 (18%), V. 22,833 (31%), VI. 46,023 (28,1%), VII. 65,755 (36,3%), VIII. 32,041 (21,9%), IX. 12,818 (13,1%,), X. 4084 (6,3%). Bal part összesen: 188.298 (25%). E lakosság foglalkozása megoszlik (nem számítva az eltartottakat): őstermelés 1026; bányászat 246. Ipar: Vas- és fémipar 6397, gépgyártás 4962, kő-, föld-, agyagipar 427, fa-, csontipar 2095, bőripar 992, fonó- és szövőipar 2007, ruházkodási ipar 17,883, papíripar 586, élelmezési ipar 4527, vegyészeti ipar 698, építőipar 2932, sokszorosító ipar 4067, szállodai stb. ipar 4624, egyéb 452. Az iparban foglalkozók összlétszáma 58,599, Kereskedelem: állat-, mezőgazdasági terményekkel való kereskedelem 2051, fa, erdei termelés 1812, vas- és fémáru-kereskedelem 2315, agyag-, üvegkereskedelem 403, fa-, bőr stb. árukereskedelem 2558, fonó-, szövőiparárukkal való kereskedelem 9093, élelmiszer stb. kereskedelem 5940, gyógy- és vegyészeti áruk kereskedelme 1025, könyv- és műkereskedelem 902, vegyes keresk. ágak 2246, kereskedelmi segédmunkások 18,696 ; összesen 47,041. Ügynökök, pénz-, hitelbiztosítás 18,295, közlekedés 4944. Bányászat, ipar és kereskedelem összesen 124,586. Ha e főösszegeket B. összes dolgozóival e téren egybevetjük, százalékban a következő képet nyerjük. A bányászat, ipar és kereskedelemben összesen foglalkoztatott 503,599 közül 24,6% zsidó vallású. Az őstermelők közül 12,08%, a bányászatban foglalkozók közül 37,5%,-az iparral foglalkozók közül 16,3%, a kereskedelemmel foglalkozók közül 54,3% és az ügynökök, pénz-, hitel-, biztosítási alkalmazottak között 51,8% zsidó vallású. A polgári és egyházi közszolgálatot és szabad foglalkozást űző 156,554 lakos közül 86,746 (23,5%) zsidóvallású, a közigazgatással foglalkozó 57,421 közül 1861, az igazságszolgáltatással foglalkozó 12,778 közül 4036, az egyházi szolgálattal foglalkozó 3587 közül 1130, a tanügyben foglalatoskodó 16,556 közül 2119, a közegészségüggyel foglalkozó 10,067 közül 3364, az irodalom és művészettel foglalkozó 9376 közül 2699, az egyéb értelmiségi foglalkozást űző 46,769 közül 21,537 zsidó vallású. A véderő 10,631 tagjából 120 (1,18%), a 27,864 napszámosból 1157 (4,3%) s a 100,792 nyugdíjas és vagyonából élőből 24,108 (23,9%) zsidóhitű zsidó iparosok. A főváros összes önálló iparosainak száma 63,538, amelyből 15,253 zsidó és pedig a bőr, sörte, szőr stb. iparban 199, a fonó- és szövőiparban 465, a ruházati iparban 73,330. a papíros anyag és papíros gyártásban 133, az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásában 805, a vegyészeti iparban 114, az építőiparban 974, a sokszorosítóiparban 637, a szállodás-, vendéglős-, kávésiparban és fürdőkben 913, egyéb iparágakban 147 zsidó vallású dolgozik. Zsidó kereskedők. A főváros 18,065 kereskedője közül zsidó 11,934, akik az egyes ágakban a következőképp oszlanak meg: állatokkal, mezőgazdasági és állati termékkel való kereskedés 734, fával, erdei termékkel, bányászati és ásványi anyagokkal való kereskedés 580, vas- és fémáru-, gépkereskedelem 789, agyag- és üvegárukereskedés 134, fa-, bőr-, díszműáru stb. kereskedés 824, fonó-, szövőipari és ruházati árukkal kereskedő 2828, élelmezési és élvezeti cikkekkel kereskedő 2007, gyógy- és vegyészeti árukkal kereskedő 368, könyv- és műkereskedés 290, vegyeskereskedelmi ágak (zsibárus, ócskavas-kereskedő, cselédközvetítő, hirdetésközvetítő, bizományos, bútorszállító, címiroda, drágakő kereskedő, egyházi szerekkel kereskedő, bélyegkereskedő 129. Magántisztviselők. Az 52,903 magántisztviselő között zsidó vallású 24,493. Ezek az egyes foglalkozási ágak között a következőképen oszlanak meg. Őstermeléssel foglalkozik 105, bányászattal 99, ipari tisztviselő 1477, kereskedelmi tisztviselő 4829, ügynök 3848, pénzintézeti, hitelügyi, biztosítási, hajózási tisztviselő 107, egyéb foglalkozási ághoz tartozik 14,028. Háztulajdonosok. B. háztulajdonosainak száma 17,576, ebből azonban csak 1290 jogi személy. 16,286 ház közül 4776 (29,4%) van zsidó kézben és pedig 1 háza van 4432, 2-3 háza 318, 4-5 háza 22, 6-10 háza 4 zsidóvallású egyénnek. Foglalkozásra nézve van közöttük 78 földbirtokos, 6 földmíves, 799 önálló iparos, 89 alkalmazott iparos, 1069 önálló kereskedő, 149 alkalmazott kereskedő, 7 állami tisztviselő, 68 takarékpénztári tisztviselő, 3 fővárosi tisztviselő, 130 ügyvéd, 88 orvos, 136 nyugdíjas. Fővárosi alkalmazottak. A főváros alkalmazottainak létszáma 5949, ebből 169 (143 férfi és 26 nő) zsidóvallású, tehát az összes alkalmazottak 2,83%-a. Az alkalmazottaknak különböző pályákon való megoszlása a kővetkező: 2 fogalmazói, 5 műszaki, 16 számviteli, 6 adóhivatali, 7 végrehajtói, 15 kezelői, 1 kórháztiszti, 1 köztisztasági tiszti, 1 gazdasági, 5 közegészségügyi, 16 kórház orvosi, 4 tüdőbeteggondozó-orvosi, 1 szegényház orvosi, 1 vegyészeti, 28 állategészségügyi, 1 nyomdai. A tiszti szakon összesen kinevezett állásban működik 105 férfi, 5 nő, ideiglenes állásban 11 férfi, 15 nő, havi vagy napidíjas 8 férfi, 6 nő, altiszt 18 férfi, tűzoltó 1 férfi. Tanulóifjúság. A főváros összes tanulóinak száma 96,722, ebből 53,807 fiú és 42,915 leány; zsidóvallású tanuló összesen 15,945, ebből 8280 fiú és 7665 leány. Ebből az összegből az egyes iskolákra esik a következő arányban: elemi iskolára összesen 21,457 fiú, 19,609 leány, ebből zsidóvallású 2605 fiú, 2646 leány; gazd. és háztartási iskolára 1769 fiú, 2897 leány, ebből zsidóvallású 145 fiú, 234 leány; gyógypedagógiai iskolára 43 fiú, 19 leány, ebből zsidóvallású 3 fiú, 5 leány; iparostanonc iskolára 14,271 fiú, 5765 leány, ebből zsidóvallású 1725 fiú, 1254 leány; kereskedelmi tanonciskolára 2019 fiú, 7 leány, ebből zsidóvallású 844 fiú, 2 leány ; polgári iskolára összesen 9936 fiú, 10,510 leány, ebből zsidóvallású 1625 fiú és 2438 leány; gimnáziumra 1806 fiú, 1297 leány, ebből zsidóvallású 609 fiú, 412 leány; alacsonyabb ipariskolára 432 leány, ebből zsidóvallású 68; alacsonyabb fokú kereskedelmi iskolára 383 leány, ebből zsidóvallású 76; kereskedelmi iskolára 35 fiú, 13 leány, ebből zsidóvallású 2 fiú, 2 leány; iparrajziskolára 541 fiú és 380 leány, ebből zsidóvallású 54 fiú, 55 leány; felsőkereskedelmi iskolára 2439 fiú, 1094 leány, ebből zsidóvallású 865 fiú és 276 leány. A műveltségi állapot. A főváros lakosságának 88,3%-a ír és olvas, 0-5%-a csak olvas és 11,2/%-a analfabéta. A zsidóságnak 91,4%-a az írni és olvasni tudó, 0,3%-a csak olvasni tudó, 8,3%-a analfabéta. Az ágostai evangélikusok 9O,6%-a írástudó, 0,5%-a, csak olvasni tudó s 8,9%-a analfabéta. A katolikusok közt 87%-a írástudó, 0,6%-a csak olvasni tudó s 12,4%-a analfabéta. Az iskolázottságot tekintve - az 1910. évkönyv szerint - 4-5 középiskolát végzett összesen 75,536, és pedig 31,713 férfi és 43,823 nő, ebből zsidóvallású 32,169 éspedig 13,678 férfi és 18,491 nő ; a középiskola 6-7 osztályát elvégezte összesen 23,971 éspedig 11,276 férfi és 12,695 nő, ebből a zsidóvallású 9863, mégpedig 4765 férfi és 5098 nő; a középiskola nyolc osztályát elvégezte összesen 66,761 és pedig 54,244 férfi és 12,517 nő, ebből zsidóvallású 25,484, mégpedig 21,575 férfi és 4009 nő. A főváros tanszemélyzete összesen 3660 (1909-ben 2642), 1514 férfi és 2146 nő (1909-ben 1338 férfi és 1304 nő), ebből a zsidósághoz tartozik 213, 97 férfi és 116 nő (1909-ben 286, mégpedig 134 férfi és 152 nő) azaz 5,8%, ez utóbbiakból az elemi iskolákban tanít 30 férfi és 80 nő (1909-ben 42 férfi és 105 nő), a gyógypedagógián 1, az iparostanonc-iskolában 3, a polgári fiúiskolában 29 férfi, 2 nő, a polgári leányiskolában 1 férfi, 27 nő (1909-ben a polgári iskolákban 54 férfi és 35 nő), a főreáliskolákban 4 férfi (1909-ben 2 férfi) a leánygimnáziumban 1 férfi, 1 nő (1909-ben 1 férfi), a felsőkereskedelmi iskolában 29 férfi, 3 nő (1909-ben 17 férfi) a női ipariskolában 2 nő. Munkanélküliek. A lakosság szociális viszonyaiba nyújt betekintést az 1926 dec. 31-én fölvett munkanélküli statisztika. Az összes munkanélküliek száma 18,951, ebből 14,176 férfi és 4775 nő. A zsidósághoz tartozik 2681 éspedig 1928 férfi 753 nő. A zsidóvallásúak megoszlása az egyes pályákon: iparral foglalkozó 2067 (1423 férfi, 644 nő), kereskedelmi pályán 589 (503 férfi, 86 nő), háztartással foglalkozó 25 (2 férfi, 23 nő). A szellemi pályán lévő összes munkanélküli 6506, ebből 3557 férfi, 2952 nő. Zsidóvallású 2171, ebből 1335 férfi, 836 nő. Lakásviszonyok. B.-en csak konyhából álló lakása van 647-nek, ebből 27 zsidó, egyszobás lakása 112,931-nek, ebből 12,833 zsidó, kétszobás lakása 55,333-nak, ebből 20,110 zsidó, háromszobás lakása 24,110-nek, ebből 10,758 zsidó, négyszobás lakása 10,755-nek, ebből 4685 zsidó, ötszobás lakása 3869-nek, ebből 1588 zsidó, hatszobás lakása 1325-nek, ebből 497 zsidó, hétszobás lakása 513-nak, ebből 168 zsidó, nyolcszobás lakása 183-nak, ebből 62 zsidó, nyolc szobánál több van 208 egyénnek, ebből 33 zsidó vallású. Népmozgalom. Született összesen 1926. évben élve 16,767 gyermek éspedig 8615 fiú és 8152 leány. A gyermekek közül 13,419 (6936 fiú és 6493 leány) törvényes, míg 3338 (1619 fiú és 1659 leány) törvénytelen, száz születésre 19 törvénytelen jut s minden 1000 leánygyermekre 1057 fiú Ebből zsidóvallású 2140 (1110 fiú és 1030 leány), akik közül 2027 (1048 fiú és 979 leány) törvényes, míg 113 (62 fiú és 51 leány) törvénytelen, 100 születésre jut 52 törvénytelen és minden 1000 leány születésére esik 1077 fiú. A holtan született gyermekek száma 653, ezek közül 87 és pedig 54 fiú és 33 leány zsidó; ebből 79 (48 fiú és 31 leány) törvényes, 8 (6 fiú és 2 leány) törvénytelen. Száz születésre jut 9-10 törvénytelen s 1000 született leánygyermekre 1636 fiú. Többes szülés volt 131 esetben, amelyek közül a szülők 18 esetben mindketten, 1 esetben csak részben tartozott a zsidó hitfelekezethez A házasulók statisztikája szerint, az 1926. évben kötött összes házasságok száma 9866 (1925-ben 9731) s ezek közül a vőlegény és a menyasszony 1602 esetben tartozott a zsidó hitfelekezethez; míg vegyes házasság köttetett 372 esetben és pedig 299 esetben a vőlegény, 79 esetben a menyasszony zsidó vallású. A vegyes házasságok felekezeti szempontból a következőképen oszlanak meg: vőlegény róm. katolikus 282, gör. katolikus 7, görögkeleti 2, ágost. evangélikus 42, református 42, unitárius 2, felekezetnélküli 3. A házasságok közül a születendő gyermekek vallásra nézve 65 esetben történt megegyezés és pedig 37 esetben a vőlegény és 28 esetben a menyasszony javára. A zsidóság vesztesége a házasságkötéseknél 17. A válásokat vizsgálva, látjuk, hogy 1925 fölbontott és érvényteleníttetett összesen 1596 házasság s különélés elrendeltetett 96 esetben. Ezek közül a férj 367 esetben, a feleség 347 esetben volt zsidó vallású. 1926. évről a következő képet kapjuk: fölbontatott és érvényteleníttetett 2026 házasság; különélés elrendeltetett 114 esetben. A felbontott és érvénytelenített házasságokban a férj 438, a feleség 434 esetben volt zsidó. A zsidó halálozások száma 1917. évben 3695, 1918-ban 4714, 1919-ben 3553, 1920-ban 3492, 1921 3088, 1922-ben 3176, 1923-ban 2814, 1924-ben 3054, 1925-ben 2783, 1926-ban - 2703. Az adatokból kitűnik, hogy a halálozások arányszáma legkedvezőtlenebb volt a háború utolsó évében és a legkedvezőbb 1926-ban. Az 1926. évi halandóság kor szerint: 1926. a halálozási arány a fővárosban 15,9%, az összes halottak száma: 15,301. 0-1 évig 124, 1-5 évig 60, 5-10 évig 32, 10-15 évig 23, 15-20 évig 55, 20-25 évig 80, 25-30 évig 93, 30-35 évig 78, 35-40 évig 89, 40-45 évig 124, 45-50 évig 153, 50-55 évig 214, 55-60 évig 242, 60-65 év 275, 65-70 évig 316, 70-75 évig 287, 75-80 évig 220, 80-85 évig 132, 85 éven felül 105, ismeretlen 1, összesen 2703. Elvetélések. 1926-ban az összes elvetéltek száma 1545, ebből ismeretlen 450; 152 esik a zsidóság kárára. Gyermekhalandóság: 0-1 napos korában meghalt 87 ebből zsidó 8 1-7 « «« 370 « « 37 7-30 « « « 203 « « 14 1- 2 hónapos « « 171 « « 11 2-3 « « « 180 « « 15 3-4 « « « 2O6 « « 10 4-5 « « « 168 « « 5 5-6 « « « 107 « « 3 6-7 « « « 111 « « 6 « 7-8 « « « 89 « « 8-9 « « « 77 « « 41 9-10 « « « 59 « « 3 10-11 « « « 49 « « 1 11-12 « « « 4O « « 1 12-18 « « « 226 « « 15 18-24 « « « 93 « « 12 2-3 éves « « 170 « « 13 3-4 « « « 130 « « 12 4-5 « « « 133 « « 88 Összesen 2669, ebből zsidóvallású 184, ha csupán az első évben elhaltakat vesszük, összesen meghalt 1917, ebből zsidóvallású 124 (6,47%). Tüdővész és rákbetegségben elhaltak. Tüdővész: 0-5 évig 78, zsidó 2; 5-10 évig 10, zsidó -; 10-15 évig 44, zsidó 3; 15-20 évig 195, zsidó 20; 20-25 évig 369, zsidó 30; 30-35 évig 358, zsidó 34; 35-40 évig 240, zsidó 23; 40-45 évig 235, zsidó 18; 45-50 évig 170, zsidó 20; 50-55 évig 143, zsidó 20; 55-60 évig 113, zsidó 21; 60-65 évig 74, zsidó 14; 70-75 évig 67, zsidó 11; 75-80 évig 21, zsidó 7, 80-85 évig 15, zsidó 2; 85 - 4, zsidó 3. Összesen 2328, ebből zsidó 254. Rákbetegség: 31-35 évig összesen 7, zsidó 3 ; 35-40 évig 24, zsidó 1; 40-45 évig 48, zsidó 7; 45-50 évig 77, zsidó 9; 50-55 évig 106, zsidó 24; 55-60 évig 163, zsidó 45; 60-65 évig 139, zsidó 25; 65-70 évig 186, zsidó 44; 70-75 évig 184, zsidó 51; 75-80 évig 137, zsidó 52; 80-85 évig 69, zsidó 23; 85. évtől 24, zsidó 11; ismeretlen korú 15, zsidó 5. Összesen 1189, ebből zsidóvallású 300. Öngyilkosságok. 1926. évben. Összes öngyilkosok száma B.-en 310, ebből zsidóvallású 65, azaz 20,9%. Táblázat: vezet Pesti Izr. Hitk. 1800 1836 magyar Budai Izr. Hitk. 1800 1847 magyar Óbudai Izr. Hitk. 1817 1851 oszlott meg: Pesti Izraelita Hitközség 46,400 (816) és 40,000 P rendkívüli segély, Kőbányai Hitközség 2900 (81) P, Budai Hitközség 8700 (136) P, Óbudai Hitközség 5800 (68) P, Budapesti Auth. Orth. 5800 (68) P. t. Zs. Irodalom. A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatásai, havi füzetei és közleményei; B. székesfőváros statisztikai évkönyve; Thiring Gusztáv, B. székesfőváros a millennium idejében; Körösi József. B. magyarosodása, B. 1883., akad. értekezés: Szalai és Kahn (útikalauz) Die ugarische Metropole, B. 1888.: Gelléri Mór, B. a kiállítás alatt, B 1885.; Salamon, B. története, 3 köt., B. 1878-85 ; Dr. Gööz, B. története, B. 1883.: Schmall Lajos: Adalékok B. történetéhez, 2 k., B. 1899

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 775. címszó a lexikon => 152. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10775.htm

CÍMSZÓ: Budapest

SZÓCIKK: Budapest. Magyarország fővárosa és az államfő székvárosa, Pest vm. székhelye, azelőtt sz. kir , ma tjv. a Duna mindkét partján. Az 1872. XXXVI. t.-c. egyesítette Buda-Pest elnevezés alatt a két testvér fővárost, Budát és Pestet, az eddig Pest vm.-be bekebelezett Ó-Buda mezővárossal, Margitszigettel és Kőbányával együtt. Az egyesült főváros tíz kerületre osztatott: A főváros lakossága 960,995, ebből 207,563 21,6% zsidó vallású. B. zsidóságának történetét a fennmaradt hiteles források szerint a budai zsidók nyitották meg l. Buda és a történelmi fejlődés rendje határozta meg a további gyülekezetek megalakulását. A zsidók letelepedése Budán legkorábban a X., legkésőbb a XI. sz. második felében történhetett és hitközségük a XII.sz.-ban már fennállott. Mialatt a budai hitközség a fejlődés útján haladt, az óbudai l. Óbuda és pesti zsidóság l. Pest nem jutott el odáig, hogy a történelem figyelme ráirányulhatott volna. Csak mikor 1746. Mária Terézia kiűzte a zsidókat Budáról és a budai hitközség összeomlott, kapott életre az egyébként népes óbudai gyülekezet. B. zsidósága történetének ez a második etapja. Az egyenletes fejlődés harmadik korszaka akkor kezdődik, amikor II. József megengedi a zsidóknak a Pesten való letelepedést. Ekkor azonban bekövetkezik az óbudai hitközség hanyatlása; a budai, ahová 1873. kezdődött meg újra a zsidók visszatelepedése, csak szűk keretek között tarthatja fenn magát. B. mai zsidósága már egyöntetűen halad a fejlődés útján, ha hitéletének organizációja több hitközségre is decentralizálódik és mint az ország egyéb vidékein is, a haladó és konzervatív gyülekezetek a maguk hitközségeit teljes autonómiával egymástól különválasztják. A főváros zsidó lakossága így öt hitközségbe tömörül, Budapesti Aut. Orth. Izr. Hitközség l. o. , Pesti Izr. Hitközség l. o. , Budai Izr. Hitközség l. o. , Óbudai Izr. Hitközség l. Óbuda és Kőbányai Izr. Hitközség l. Kőbánya . E hitközségek templomaikon kívül számos kulturális és szociális intézményt tartanak fenn, vagy támogatnak l. az illető hitközségeknél . Az oktatásügyet a zsidó elemi iskolák, a leány- és fiú polgári és a leány- és fiúgimnázium látják el. Zsidó tanítóképző és rabbiszeminárium is működik a fővárosban, van továbbá zsidó árvaház, vakok intézete, siketnéma intézet, kórház és gyermekkórház, szeretetház, továbbá népkonyha a szegények számára és diáksegélyző bizottság. A kulturális és szociális akciók jelentős támaszt nyernek a zsidó nőegyletek és leányegyleteknél. A testkultúra fejlesztésére a zsidó szellemben működő sportegyesület áll fenn és az ifjúság nevelését zsidó cserkészcsapat látja el. Külön egyesület foglalkozik a zsidóknak a kézműiparban és a földművelésben való képesítésével és elhelyezésével. A zsidó kultúra, irodalom és művészet ápolására három irodalmi társaság alakult. Jelentékeny zsidó könyvtára van a Pesti Izr. Hitközségnek és a Rabbiszemináriumnak. Van azonkívül B.-en zsidó múzeum, ahol számos történelmi dokumentumát őrzik a magyar zsidóságnak. A Palesztina-munka is megszervezte az intézményeit, B.-en működik a Magyarországi Cionista Szövetség központja, a Keren Hajjeszod és a Keren Kajemet is. Ugyancsak B.-en székel a Pro Palesztina Szövetség. A magyar zsidóság megszervezésére több ízben történt kísérlet, a Magyar Zsidók Szövetsége azonban nem tudott végérvényesen létre jönni. B. központja a magyar zsidóság kulturális és politikai életének és ugyancsak itt székel a magyar zsidóság két legfőbb fóruma: az Orh. Hitközségek Központi Irodája l. o. és az Izraeliták Országos Irodája l. o. , amelyek a mindenkori kormányok felé képviselik a zsidóságot. B. zsidó sajtója hetilapokra és folyóiratokra tagozódik: Egyenlőség demokrata , Zsidó Szemle cionista , Múlt és Jövő illusztrált filocionista , Országos Egyetértés liberális , Zsidó Újság orthodox , Szombat riportlap , Magyar Zsidó Szemle tudományos , Hácofe móerec Hagár hébernyelvű, bővebben l. az illető lapcímeknél . A zsidó könyvkiadásnak nincs kifejezett zsidó kiadó vállalata. B. zsidóságának társadalmi szerepe számottevően jut érvényre a főváros politikai, gazdasági és kulturális életében. A magyar főváros hatalmas arányú fejlődéséhez nagy mértékben járult hozzá a zsidóság és az emancipáció l. o. óta eltelt fél évszázad, ahogy jelentős periódusa a magyar zsidóságnak, ugyanúgy kitörölhetetlenül él B. fejlődéstörténetében, mert csak a szabad és jogegyenlőségben élő zsidóság támogathatta a főváros egyéb lakosságát abban a törekvésében, hogy az ország fővárosa az európai szellemnek, kultúrának és civilizációnak egyik elismert gócpontjává lehessen. B. zsidósága, mint választópolgárság, részt vesz a főváros közigazgatásában. A törvényhatósági bizottsági tagok között számos zsidó származású várospolitikus szerepel a demokrata és szociáldemokrata pártok részéről. A főpolgármesteri székbe ez ideig a zsidó polgárság közül egyedül Heltai Ferencet l. o. választották meg. Kulturális téren a számos zsidó alkotótehetség soraiból került ki és mindvégig B.-en dolgozott: Alexander Bernát, Bánóczi József, Bródy Sándor, Dux Adolf, Goldzieher Ignác, Kármán Mór, Kiss József, Kohn Sámuel, Makai Emil, Szabolcsi Miksa, Vázsonyi Vilmos stb. és ma is itt dolgoznak: Balassa József nyelvész, Donáth Gyula orvostanár, Fodor Ármin jogtudós, kúriai bíró, Heltai Jenő író, Kóbor Tamás író és publicista, Kunos Ignác egyetemi tanár, orientalista, Lengyel Menyhért író, Mahler Ede egyetemi tanár, egyiptológus, Marczali Henrik egyetemi tanár, történetíró, Mezei Ernő publicista, Molnár Ferenc író, Munkácsi Bernát a Magy. Tud. Akadémia tagja, ornitológus, Patai József költő, Sándor Pál politikus, Somlyó Zoltán költő, Strauss Adolf főiskolai tanár, orientalista, Szép Ernő költő, Szomory Dezső író, Újvári Péter író és publicista, Vészi József publicista stb. Ugyancsak B.-en él a magyar irodalom jiddis fordítója és propagálója, Holder József költő. Közgazdasági téren: Baracs Károly, Fleissig Sándor, Goldberger óbudai Gyula, Kaszab Aladár, Krausz Simon, Kohner Adolf br., Székely Ferenc, Vázsonyi Jenő, Weiss csepeli Alfonz br., Vida Jenő, Wolfner Tivadar stb. Az országos politikában részt vesznek, mint az országgyűlés tagjai B. polgárai közül: Baracs Marcel demokr. , Bródy Ernő demokr. , Dési Géza egys. párt , Fábián Béla demokr. , Gál Jenő demokr. , Györki Imre szoc. dem. , Propper Sándor szoc. dem. , Rothenstein Mór szoc. dem. , Sándor Pál demokr. , Várnai Dániel szoc. dem. . A felsőház tagjai ugyancsak B. zsidó polgárai közül: Glücksthal Salamon, Reich Koppel, Vida Jenő. A B.-i zsidóság statisztikája. 1869-ben B. lakosságának 16%-a, 44,890 volt zsidó vallású, 1910. már 23% 203,687 s 1925. 207,563, azaz 21,6%. A növekedés nagyságát az a tény magyarázza, hogy a zsidóság világszerte a nagyobb városokba törekszik, a kereskedelmi és hitelélet gócpontjaiba Magyarországon e törekvés még inkább érthető, mert Magyarország agrárállam s ipari, kereskedelmi s hitelélete úgyszólván csak a városban összpontosul. B. zsidó lakosságának időrendbe osztott statisztikája a következőképen csoportosul. Táblázat: statisztikája a következőképen Év Zsidóvallásúak száma A lakosság százalékában kifejezve 1869-44,890 16,0; 1880-70,227 19,7, 1900 166,198 23,6; 1906 186,047 23,5; 1910 203,687 23,0; 1920 215,512 23,2; 1925 207,563 21,6. A zsidó vallású lakosság kerületenként s a kerület lakosságának százalékában kifejezve a következő: I. 8167 8% , II. 5378 10,6% , III. 5720 10,3% . Jobbpart összesen: 19,265 9,3% ., IV. 4744 18% , V. 22,833 31% , VI. 46,023 28,1% , VII. 65,755 36,3% , VIII. 32,041 21,9% , IX. 12,818 13,1%, , X. 4084 6,3% . Bal part összesen: 188.298 25% . E lakosság foglalkozása megoszlik nem számítva az eltartottakat : őstermelés 1026; bányászat 246. Ipar: Vas- és fémipar 6397, gépgyártás 4962, kő-, föld-, agyagipar 427, fa-, csontipar 2095, bőripar 992, fonó- és szövőipar 2007, ruházkodási ipar 17,883, papíripar 586, élelmezési ipar 4527, vegyészeti ipar 698, építőipar 2932, sokszorosító ipar 4067, szállodai stb. ipar 4624, egyéb 452. Az iparban foglalkozók összlétszáma 58,599, Kereskedelem: állat-, mezőgazdasági terményekkel való kereskedelem 2051, fa, erdei termelés 1812, vas- és fémáru-kereskedelem 2315, agyag-, üvegkereskedelem 403, fa-, bőr stb. árukereskedelem 2558, fonó-, szövőiparárukkal való kereskedelem 9093, élelmiszer stb. kereskedelem 5940, gyógy- és vegyészeti áruk kereskedelme 1025, könyv- és műkereskedelem 902, vegyes keresk. ágak 2246, kereskedelmi segédmunkások 18,696 ; összesen 47,041. Ügynökök, pénz-, hitelbiztosítás 18,295, közlekedés 4944. Bányászat, ipar és kereskedelem összesen 124,586. Ha e főösszegeket B. összes dolgozóival e téren egybevetjük, százalékban a következő képet nyerjük. A bányászat, ipar és kereskedelemben összesen foglalkoztatott 503,599 közül 24,6% zsidó vallású. Az őstermelők közül 12,08%, a bányászatban foglalkozók közül 37,5%,-az iparral foglalkozók közül 16,3%, a kereskedelemmel foglalkozók közül 54,3% és az ügynökök, pénz-, hitel-, biztosítási alkalmazottak között 51,8% zsidó vallású. A polgári és egyházi közszolgálatot és szabad foglalkozást űző 156,554 lakos közül 86,746 23,5% zsidóvallású, a közigazgatással foglalkozó 57,421 közül 1861, az igazságszolgáltatással foglalkozó 12,778 közül 4036, az egyházi szolgálattal foglalkozó 3587 közül 1130, a tanügyben foglalatoskodó 16,556 közül 2119, a közegészségüggyel foglalkozó 10,067 közül 3364, az irodalom és művészettel foglalkozó 9376 közül 2699, az egyéb értelmiségi foglalkozást űző 46,769 közül 21,537 zsidó vallású. A véderő 10,631 tagjából 120 1,18% , a 27,864 napszámosból 1157 4,3% s a 100,792 nyugdíjas és vagyonából élőből 24,108 23,9% zsidóhitű zsidó iparosok. A főváros összes önálló iparosainak száma 63,538, amelyből 15,253 zsidó és pedig a bőr, sörte, szőr stb. iparban 199, a fonó- és szövőiparban 465, a ruházati iparban 73,330. a papíros anyag és papíros gyártásban 133, az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásában 805, a vegyészeti iparban 114, az építőiparban 974, a sokszorosítóiparban 637, a szállodás-, vendéglős-, kávésiparban és fürdőkben 913, egyéb iparágakban 147 zsidó vallású dolgozik. Zsidó kereskedők. A főváros 18,065 kereskedője közül zsidó 11,934, akik az egyes ágakban a következőképp oszlanak meg: állatokkal, mezőgazdasági és állati termékkel való kereskedés 734, fával, erdei termékkel, bányászati és ásványi anyagokkal való kereskedés 580, vas- és fémáru-, gépkereskedelem 789, agyag- és üvegárukereskedés 134, fa-, bőr-, díszműáru stb. kereskedés 824, fonó-, szövőipari és ruházati árukkal kereskedő 2828, élelmezési és élvezeti cikkekkel kereskedő 2007, gyógy- és vegyészeti árukkal kereskedő 368, könyv- és műkereskedés 290, vegyeskereskedelmi ágak zsibárus, ócskavas-kereskedő, cselédközvetítő, hirdetésközvetítő, bizományos, bútorszállító, címiroda, drágakő kereskedő, egyházi szerekkel kereskedő, bélyegkereskedő 129. Magántisztviselők. Az 52,903 magántisztviselő között zsidó vallású 24,493. Ezek az egyes foglalkozási ágak között a következőképen oszlanak meg. Őstermeléssel foglalkozik 105, bányászattal 99, ipari tisztviselő 1477, kereskedelmi tisztviselő 4829, ügynök 3848, pénzintézeti, hitelügyi, biztosítási, hajózási tisztviselő 107, egyéb foglalkozási ághoz tartozik 14,028. Háztulajdonosok. B. háztulajdonosainak száma 17,576, ebből azonban csak 1290 jogi személy. 16,286 ház közül 4776 29,4% van zsidó kézben és pedig 1 háza van 4432, 2-3 háza 318, 4-5 háza 22, 6-10 háza 4 zsidóvallású egyénnek. Foglalkozásra nézve van közöttük 78 földbirtokos, 6 földmíves, 799 önálló iparos, 89 alkalmazott iparos, 1069 önálló kereskedő, 149 alkalmazott kereskedő, 7 állami tisztviselő, 68 takarékpénztári tisztviselő, 3 fővárosi tisztviselő, 130 ügyvéd, 88 orvos, 136 nyugdíjas. Fővárosi alkalmazottak. A főváros alkalmazottainak létszáma 5949, ebből 169 143 férfi és 26 nő zsidóvallású, tehát az összes alkalmazottak 2,83%-a. Az alkalmazottaknak különböző pályákon való megoszlása a kővetkező: 2 fogalmazói, 5 műszaki, 16 számviteli, 6 adóhivatali, 7 végrehajtói, 15 kezelői, 1 kórháztiszti, 1 köztisztasági tiszti, 1 gazdasági, 5 közegészségügyi, 16 kórház orvosi, 4 tüdőbeteggondozó-orvosi, 1 szegényház orvosi, 1 vegyészeti, 28 állategészségügyi, 1 nyomdai. A tiszti szakon összesen kinevezett állásban működik 105 férfi, 5 nő, ideiglenes állásban 11 férfi, 15 nő, havi vagy napidíjas 8 férfi, 6 nő, altiszt 18 férfi, tűzoltó 1 férfi. Tanulóifjúság. A főváros összes tanulóinak száma 96,722, ebből 53,807 fiú és 42,915 leány; zsidóvallású tanuló összesen 15,945, ebből 8280 fiú és 7665 leány. Ebből az összegből az egyes iskolákra esik a következő arányban: elemi iskolára összesen 21,457 fiú, 19,609 leány, ebből zsidóvallású 2605 fiú, 2646 leány; gazd. és háztartási iskolára 1769 fiú, 2897 leány, ebből zsidóvallású 145 fiú, 234 leány; gyógypedagógiai iskolára 43 fiú, 19 leány, ebből zsidóvallású 3 fiú, 5 leány; iparostanonc iskolára 14,271 fiú, 5765 leány, ebből zsidóvallású 1725 fiú, 1254 leány; kereskedelmi tanonciskolára 2019 fiú, 7 leány, ebből zsidóvallású 844 fiú, 2 leány ; polgári iskolára összesen 9936 fiú, 10,510 leány, ebből zsidóvallású 1625 fiú és 2438 leány; gimnáziumra 1806 fiú, 1297 leány, ebből zsidóvallású 609 fiú, 412 leány; alacsonyabb ipariskolára 432 leány, ebből zsidóvallású 68; alacsonyabb fokú kereskedelmi iskolára 383 leány, ebből zsidóvallású 76; kereskedelmi iskolára 35 fiú, 13 leány, ebből zsidóvallású 2 fiú, 2 leány; iparrajziskolára 541 fiú és 380 leány, ebből zsidóvallású 54 fiú, 55 leány; felsőkereskedelmi iskolára 2439 fiú, 1094 leány, ebből zsidóvallású 865 fiú és 276 leány. A műveltségi állapot. A főváros lakosságának 88,3%-a ír és olvas, 0-5%-a csak olvas és 11,2/%-a analfabéta. A zsidóságnak 91,4%-a az írni és olvasni tudó, 0,3%-a csak olvasni tudó, 8,3%-a analfabéta. Az ágostai evangélikusok 9O,6%-a írástudó, 0,5%-a, csak olvasni tudó s 8,9%-a analfabéta. A katolikusok közt 87%-a írástudó, 0,6%-a csak olvasni tudó s 12,4%-a analfabéta. Az iskolázottságot tekintve - az 1910. évkönyv szerint - 4-5 középiskolát végzett összesen 75,536, és pedig 31,713 férfi és 43,823 nő, ebből zsidóvallású 32,169 éspedig 13,678 férfi és 18,491 nő ; a középiskola 6-7 osztályát elvégezte összesen 23,971 éspedig 11,276 férfi és 12,695 nő, ebből a zsidóvallású 9863, mégpedig 4765 férfi és 5098 nő; a középiskola nyolc osztályát elvégezte összesen 66,761 és pedig 54,244 férfi és 12,517 nő, ebből zsidóvallású 25,484, mégpedig 21,575 férfi és 4009 nő. A főváros tanszemélyzete összesen 3660 1909-ben 2642 , 1514 férfi és 2146 nő 1909-ben 1338 férfi és 1304 nő , ebből a zsidósághoz tartozik 213, 97 férfi és 116 nő 1909-ben 286, mégpedig 134 férfi és 152 nő azaz 5,8%, ez utóbbiakból az elemi iskolákban tanít 30 férfi és 80 nő 1909-ben 42 férfi és 105 nő , a gyógypedagógián 1, az iparostanonc-iskolában 3, a polgári fiúiskolában 29 férfi, 2 nő, a polgári leányiskolában 1 férfi, 27 nő 1909-ben a polgári iskolákban 54 férfi és 35 nő , a főreáliskolákban 4 férfi 1909-ben 2 férfi a leánygimnáziumban 1 férfi, 1 nő 1909-ben 1 férfi , a felsőkereskedelmi iskolában 29 férfi, 3 nő 1909-ben 17 férfi a női ipariskolában 2 nő. Munkanélküliek. A lakosság szociális viszonyaiba nyújt betekintést az 1926 dec. 31-én fölvett munkanélküli statisztika. Az összes munkanélküliek száma 18,951, ebből 14,176 férfi és 4775 nő. A zsidósághoz tartozik 2681 éspedig 1928 férfi 753 nő. A zsidóvallásúak megoszlása az egyes pályákon: iparral foglalkozó 2067 1423 férfi, 644 nő , kereskedelmi pályán 589 503 férfi, 86 nő , háztartással foglalkozó 25 2 férfi, 23 nő . A szellemi pályán lévő összes munkanélküli 6506, ebből 3557 férfi, 2952 nő. Zsidóvallású 2171, ebből 1335 férfi, 836 nő. Lakásviszonyok. B.-en csak konyhából álló lakása van 647-nek, ebből 27 zsidó, egyszobás lakása 112,931-nek, ebből 12,833 zsidó, kétszobás lakása 55,333-nak, ebből 20,110 zsidó, háromszobás lakása 24,110-nek, ebből 10,758 zsidó, négyszobás lakása 10,755-nek, ebből 4685 zsidó, ötszobás lakása 3869-nek, ebből 1588 zsidó, hatszobás lakása 1325-nek, ebből 497 zsidó, hétszobás lakása 513-nak, ebből 168 zsidó, nyolcszobás lakása 183-nak, ebből 62 zsidó, nyolc szobánál több van 208 egyénnek, ebből 33 zsidó vallású. Népmozgalom. Született összesen 1926. évben élve 16,767 gyermek éspedig 8615 fiú és 8152 leány. A gyermekek közül 13,419 6936 fiú és 6493 leány törvényes, míg 3338 1619 fiú és 1659 leány törvénytelen, száz születésre 19 törvénytelen jut s minden 1000 leánygyermekre 1057 fiú Ebből zsidóvallású 2140 1110 fiú és 1030 leány , akik közül 2027 1048 fiú és 979 leány törvényes, míg 113 62 fiú és 51 leány törvénytelen, 100 születésre jut 52 törvénytelen és minden 1000 leány születésére esik 1077 fiú. A holtan született gyermekek száma 653, ezek közül 87 és pedig 54 fiú és 33 leány zsidó; ebből 79 48 fiú és 31 leány törvényes, 8 6 fiú és 2 leány törvénytelen. Száz születésre jut 9-10 törvénytelen s 1000 született leánygyermekre 1636 fiú. Többes szülés volt 131 esetben, amelyek közül a szülők 18 esetben mindketten, 1 esetben csak részben tartozott a zsidó hitfelekezethez A házasulók statisztikája szerint, az 1926. évben kötött összes házasságok száma 9866 1925-ben 9731 s ezek közül a vőlegény és a menyasszony 1602 esetben tartozott a zsidó hitfelekezethez; míg vegyes házasság köttetett 372 esetben és pedig 299 esetben a vőlegény, 79 esetben a menyasszony zsidó vallású. A vegyes házasságok felekezeti szempontból a következőképen oszlanak meg: vőlegény róm. katolikus 282, gör. katolikus 7, görögkeleti 2, ágost. evangélikus 42, református 42, unitárius 2, felekezetnélküli 3. A házasságok közül a születendő gyermekek vallásra nézve 65 esetben történt megegyezés és pedig 37 esetben a vőlegény és 28 esetben a menyasszony javára. A zsidóság vesztesége a házasságkötéseknél 17. A válásokat vizsgálva, látjuk, hogy 1925 fölbontott és érvényteleníttetett összesen 1596 házasság s különélés elrendeltetett 96 esetben. Ezek közül a férj 367 esetben, a feleség 347 esetben volt zsidó vallású. 1926. évről a következő képet kapjuk: fölbontatott és érvényteleníttetett 2026 házasság; különélés elrendeltetett 114 esetben. A felbontott és érvénytelenített házasságokban a férj 438, a feleség 434 esetben volt zsidó. A zsidó halálozások száma 1917. évben 3695, 1918-ban 4714, 1919-ben 3553, 1920-ban 3492, 1921 3088, 1922-ben 3176, 1923-ban 2814, 1924-ben 3054, 1925-ben 2783, 1926-ban - 2703. Az adatokból kitűnik, hogy a halálozások arányszáma legkedvezőtlenebb volt a háború utolsó évében és a legkedvezőbb 1926-ban. Az 1926. évi halandóság kor szerint: 1926. a halálozási arány a fővárosban 15,9%, az összes halottak száma: 15,301. 0-1 évig 124, 1-5 évig 60, 5-10 évig 32, 10-15 évig 23, 15-20 évig 55, 20-25 évig 80, 25-30 évig 93, 30-35 évig 78, 35-40 évig 89, 40-45 évig 124, 45-50 évig 153, 50-55 évig 214, 55-60 évig 242, 60-65 év 275, 65-70 évig 316, 70-75 évig 287, 75-80 évig 220, 80-85 évig 132, 85 éven felül 105, ismeretlen 1, összesen 2703. Elvetélések. 1926-ban az összes elvetéltek száma 1545, ebből ismeretlen 450; 152 esik a zsidóság kárára. Gyermekhalandóság: 0-1 napos korában meghalt 87 ebből zsidó 8 1-7 370 37 7-30 203 14 1- 2 hónapos 171 11 2-3 180 15 3-4 2O6 10 4-5 168 5 5-6 107 3 6-7 111 6 7-8 89 8-9 77 41 9-10 59 3 10-11 49 1 11-12 4O 1 12-18 226 15 18-24 93 12 2-3 éves 170 13 3-4 130 12 4-5 133 88 Összesen 2669, ebből zsidóvallású 184, ha csupán az első évben elhaltakat vesszük, összesen meghalt 1917, ebből zsidóvallású 124 6,47% . Tüdővész és rákbetegségben elhaltak. Tüdővész: 0-5 évig 78, zsidó 2; 5-10 évig 10, zsidó -; 10-15 évig 44, zsidó 3; 15-20 évig 195, zsidó 20; 20-25 évig 369, zsidó 30; 30-35 évig 358, zsidó 34; 35-40 évig 240, zsidó 23; 40-45 évig 235, zsidó 18; 45-50 évig 170, zsidó 20; 50-55 évig 143, zsidó 20; 55-60 évig 113, zsidó 21; 60-65 évig 74, zsidó 14; 70-75 évig 67, zsidó 11; 75-80 évig 21, zsidó 7, 80-85 évig 15, zsidó 2; 85 - 4, zsidó 3. Összesen 2328, ebből zsidó 254. Rákbetegség: 31-35 évig összesen 7, zsidó 3 ; 35-40 évig 24, zsidó 1; 40-45 évig 48, zsidó 7; 45-50 évig 77, zsidó 9; 50-55 évig 106, zsidó 24; 55-60 évig 163, zsidó 45; 60-65 évig 139, zsidó 25; 65-70 évig 186, zsidó 44; 70-75 évig 184, zsidó 51; 75-80 évig 137, zsidó 52; 80-85 évig 69, zsidó 23; 85. évtől 24, zsidó 11; ismeretlen korú 15, zsidó 5. Összesen 1189, ebből zsidóvallású 300. Öngyilkosságok. 1926. évben. Összes öngyilkosok száma B.-en 310, ebből zsidóvallású 65, azaz 20,9%. Táblázat: vezet Pesti Izr. Hitk. 1800 1836 magyar Budai Izr. Hitk. 1800 1847 magyar Óbudai Izr. Hitk. 1817 1851 oszlott meg: Pesti Izraelita Hitközség 46,400 816 és 40,000 P rendkívüli segély, Kőbányai Hitközség 2900 81 P, Budai Hitközség 8700 136 P, Óbudai Hitközség 5800 68 P, Budapesti Auth. Orth. 5800 68 P. t. Zs. Irodalom. A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatásai, havi füzetei és közleményei; B. székesfőváros statisztikai évkönyve; Thiring Gusztáv, B. székesfőváros a millennium idejében; Körösi József. B. magyarosodása, B. 1883., akad. értekezés: Szalai és Kahn útikalauz Die ugarische Metropole, B. 1888.: Gelléri Mór, B. a kiállítás alatt, B 1885.; Salamon, B. története, 3 köt., B. 1878-85 ; Dr. Gööz, B. története, B. 1883.: Schmall Lajos: Adalékok B. történetéhez, 2 k., B. 1899

10775.ht

CÍMSZÓ Budapes

SZÓCIKK Budapest Magyarorszá főváros é a államf székvárosa Pes vm székhelye azelőt sz ki m tjv Dun mindké partján A 1872 XXXVI t.-c egyesített Buda-Pes elnevezé alat ké testvé fővárost Budá é Pestet a eddi Pes vm.-b bekebelezet Ó-Bud mezővárossal Margitszigette é Kőbányáva együtt A egyesül főváro tí kerületr osztatott főváro lakosság 960,995 ebbő 207,56 21,6 zsid vallású B zsidóságána történeté fennmarad hitele forráso szerin buda zsidó nyitottá me l Bud é történelm fejlődé rendj határozt me tovább gyülekezete megalakulását zsidó letelepedés Budá legkorábba X. legkésőb XI sz másodi felébe történhetet é hitközségü XII.sz.-ba má fennállott Mialat buda hitközsé fejlődé útjá haladt a óbuda l Óbud é pest zsidósá l Pes ne jutot e odáig hog történele figyelm ráirányulhatot volna Csa miko 1746 Mári Terézi kiűzt zsidóka Budáró é buda hitközsé összeomlott kapot életr a egyébkén népe óbuda gyülekezet B zsidóság történeténe e másodi etapja A egyenlete fejlődé harmadi korszak akko kezdődik amiko II Józse megenged zsidókna Peste val letelepedést Ekko azonba bekövetkezi a óbuda hitközsé hanyatlása budai ahov 1873 kezdődöt me újr zsidó visszatelepedése csa szű kerete közöt tarthatj fen magát B ma zsidóság má egyöntetűe hala fejlődé útján h hitéleténe organizációj töb hitközségr i decentralizálódi é min a orszá egyé vidékei is halad é konzervatí gyülekezete magu hitközségei telje autonómiáva egymástó különválasztják főváro zsid lakosság íg ö hitközségb tömörül Budapest Aut Orth Izr Hitközsé l o Pest Izr Hitközsé l o Buda Izr Hitközsé l o Óbuda Izr Hitközsé l Óbud é Kőbánya Izr Hitközsé l Kőbány hitközsége templomaiko kívü számo kulturáli é szociáli intézmény tartana fenn vag támogatna l a illet hitközségekné A oktatásügye zsid elem iskolák leány é fi polgár é leány é fiúgimnáziu látjá el Zsid tanítóképz é rabbiszemináriu i működi fővárosban va tovább zsid árvaház vako intézete siketném intézet kórhá é gyermekkórház szeretetház tovább népkonyh szegénye számár é diáksegélyz bizottság kulturáli é szociáli akció jelentő támasz nyerne zsid nőegylete é leányegyleteknél testkultúr fejlesztésér zsid szellembe működ sportegyesüle ál fen é a ifjúsá nevelésé zsid cserkészcsapa látj el Külö egyesüle foglalkozi zsidókna kézműiparba é földművelésbe val képesítéséve é elhelyezésével zsid kultúra irodalo é művésze ápolásár háro irodalm társasá alakult Jelentéken zsid könyvtár va Pest Izr Hitközségne é Rabbiszemináriumnak Va azonkívü B.-e zsid múzeum aho számo történelm dokumentumá őrzi magya zsidóságnak Palesztina-munk i megszervezt a intézményeit B.-e működi Magyarország Cionist Szövetsé központja Kere Hajjeszo é Kere Kajeme is Ugyancsa B.-e széke Pr Palesztin Szövetség magya zsidósá megszervezésér töb ízbe történ kísérlet Magya Zsidó Szövetség azonba ne tudot végérvényese létr jönni B központj magya zsidósá kulturáli é politika életéne é ugyancsa it széke magya zsidósá ké legfőb fóruma a Orh Hitközsége Központ Irodáj l o é a Izraelitá Országo Irodáj l o amelye mindenkor kormányo fel képviseli zsidóságot B zsid sajtój hetilapokr é folyóiratokr tagozódik Egyenlősé demokrat Zsid Szeml cionist Múl é Jöv illusztrál filocionist Országo Egyetérté liberáli Zsid Újsá orthodo Szomba riportla Magya Zsid Szeml tudományo Hácof móere Hagá hébernyelvű bővebbe l a illet lapcímekné zsid könyvkiadásna ninc kifejezet zsid kiad vállalata B zsidóságána társadalm szerep számottevőe ju érvényr főváro politikai gazdaság é kulturáli életében magya főváro hatalma arány fejlődéséhe nag mértékbe járul hozz zsidósá é a emancipáci l o ót eltel fé évszázad ahog jelentő periódus magya zsidóságnak ugyanúg kitörölhetetlenü é B fejlődéstörténetében mer csa szaba é jogegyenlőségbe él zsidósá támogathatt főváro egyé lakosságá abba törekvésében hog a orszá főváros a európa szellemnek kultúrána é civilizációna egyi elismer gócpontjáv lehessen B zsidósága min választópolgárság rész ves főváro közigazgatásában törvényhatóság bizottság tago közöt számo zsid származás várospolitiku szerepe demokrat é szociáldemokrat párto részéről főpolgármester székb e idei zsid polgársá közü egyedü Helta Ference l o választottá meg Kulturáli tére számo zsid alkotótehetsé soraibó kerül k é mindvégi B.-e dolgozott Alexande Bernát Bánócz József Bród Sándor Du Adolf Goldziehe Ignác Kármá Mór Kis József Koh Sámuel Maka Emil Szabolcs Miksa Vázsony Vilmo stb é m i it dolgoznak Balass Józse nyelvész Donát Gyul orvostanár Fodo Ármi jogtudós kúria bíró Helta Jen író Kóbo Tamá ír é publicista Kuno Igná egyetem tanár orientalista Lengye Menyhér író Mahle Ed egyetem tanár egyiptológus Marczal Henri egyetem tanár történetíró Meze Ern publicista Molná Feren író Munkács Berná Magy Tud Akadémi tagja ornitológus Pata Józse költő Sándo Pá politikus Somly Zoltá költő Straus Adol főiskola tanár orientalista Szé Ern költő Szomor Dezs író Újvár Péte ír é publicista Vész Józse publicist stb Ugyancsa B.-e é magya irodalo jiddi fordítój é propagálója Holde Józse költő Közgazdaság téren Barac Károly Fleissi Sándor Goldberge óbuda Gyula Kasza Aladár Kraus Simon Kohne Adol br. Székel Ferenc Vázsony Jenő Weis csepel Alfon br. Vid Jenő Wolfne Tivada stb A országo politikába rész vesznek min a országgyűlé tagja B polgára közül Barac Marce demokr Bród Ern demokr Dés Géz egys pár Fábiá Bél demokr Gá Jen demokr Györk Imr szoc dem Proppe Sándo szoc dem Rothenstei Mó szoc dem Sándo Pá demokr Várna Dánie szoc dem felsőhá tagja ugyancsa B zsid polgára közül Glückstha Salamon Reic Koppel Vid Jenő B.- zsidósá statisztikája 1869-be B lakosságána 16%-a 44,89 vol zsid vallású 1910 má 23 203,68 1925 207,563 aza 21,6% növekedé nagyságá a tén magyarázza hog zsidósá világszert nagyob városokb törekszik kereskedelm é hiteléle gócpontjaib Magyarországo törekvé mé inkáb érthető mer Magyarorszá agrárálla ipari kereskedelm hitelélet úgyszólvá csa városba összpontosul B zsid lakosságána időrendb osztot statisztikáj következőképe csoportosul Táblázat statisztikáj következőképe É Zsidóvallásúa szám lakossá százalékába kifejezv 1869-44,89 16,0 1880-70,22 19,7 190 166,19 23,6 190 186,04 23,5 191 203,68 23,0 192 215,51 23,2 192 207,56 21,6 zsid vallás lakossá kerületenkén kerüle lakosságána százalékába kifejezv következő I 816 8 II 537 10,6 III 572 10,3 Jobbpar összesen 19,26 9,3 . IV 474 18 V 22,83 31 VI 46,02 28,1 VII 65,75 36,3 VIII 32,04 21,9 IX 12,81 13,1% X 408 6,3 Ba par összesen 188.29 25 lakossá foglalkozás megoszli ne számítv a eltartottaka őstermelé 1026 bányásza 246 Ipar Vas é fémipa 6397 gépgyártá 4962 kő- föld- agyagipa 427 fa- csontipa 2095 bőripa 992 fonó é szövőipa 2007 ruházkodás ipa 17,883 papíripa 586 élelmezés ipa 4527 vegyészet ipa 698 építőipa 2932 sokszorosít ipa 4067 szálloda stb ipa 4624 egyé 452 A iparba foglalkozó összlétszám 58,599 Kereskedelem állat- mezőgazdaság terményekke val kereskedele 2051 fa erde termelé 1812 vas é fémáru-kereskedele 2315 agyag- üvegkereskedele 403 fa- bő stb árukereskedele 2558 fonó- szövőiparárukka val kereskedele 9093 élelmisze stb kereskedele 5940 gyógy é vegyészet áru kereskedelm 1025 könyv é műkereskedele 902 vegye keresk ága 2246 kereskedelm segédmunkáso 18,69 összese 47,041 Ügynökök pénz- hitelbiztosítá 18,295 közlekedé 4944 Bányászat ipa é kereskedele összese 124,586 H főösszegeke B össze dolgozóiva tére egybevetjük százalékba következ képe nyerjük bányászat ipa é kereskedelembe összese foglalkoztatot 503,59 közü 24,6 zsid vallású A őstermelő közü 12,08% bányászatba foglalkozó közü 37,5%,-a iparra foglalkozó közü 16,3% kereskedelemme foglalkozó közü 54,3 é a ügynökök pénz- hitel- biztosítás alkalmazotta közöt 51,8 zsid vallású polgár é egyház közszolgálato é szaba foglalkozás űz 156,55 lako közü 86,74 23,5 zsidóvallású közigazgatássa foglalkoz 57,42 közü 1861 a igazságszolgáltatássa foglalkoz 12,77 közü 4036 a egyház szolgálatta foglalkoz 358 közü 1130 tanügybe foglalatoskod 16,55 közü 2119 közegészségüggye foglalkoz 10,06 közü 3364 a irodalo é művészette foglalkoz 937 közü 2699 a egyé értelmiség foglalkozás űz 46,76 közü 21,53 zsid vallású véder 10,63 tagjábó 12 1,18 27,86 napszámosbó 115 4,3 100,79 nyugdíja é vagyonábó élőbő 24,10 23,9 zsidóhit zsid iparosok főváro össze önáll iparosaina szám 63,538 amelybő 15,25 zsid é pedi bőr sörte sző stb iparba 199 fonó é szövőiparba 465 ruházat iparba 73,330 papíro anya é papíro gyártásba 133 a élelmezés é élvezet cikke gyártásába 805 vegyészet iparba 114 a építőiparba 974 sokszorosítóiparba 637 szállodás- vendéglős- kávésiparba é fürdőkbe 913 egyé iparágakba 14 zsid vallás dolgozik Zsid kereskedők főváro 18,06 kereskedőj közü zsid 11,934 aki a egye ágakba következőkép oszlana meg állatokkal mezőgazdaság é állat termékke val kereskedé 734 fával erde termékkel bányászat é ásvány anyagokka val kereskedé 580 vas é fémáru- gépkereskedele 789 agyag é üvegárukereskedé 134 fa- bőr- díszműár stb kereskedé 824 fonó- szövőipar é ruházat árukka keresked 2828 élelmezés é élvezet cikkekke keresked 2007 gyógy é vegyészet árukka keresked 368 könyv é műkereskedé 290 vegyeskereskedelm ága zsibárus ócskavas-kereskedő cselédközvetítő hirdetésközvetítő bizományos bútorszállító címiroda drágak kereskedő egyház szerekke kereskedő bélyegkeresked 129 Magántisztviselők A 52,90 magántisztvisel közöt zsid vallás 24,493 Eze a egye foglalkozás ága közöt következőképe oszlana meg Őstermelésse foglalkozi 105 bányászatta 99 ipar tisztvisel 1477 kereskedelm tisztvisel 4829 ügynö 3848 pénzintézeti hitelügyi biztosítási hajózás tisztvisel 107 egyé foglalkozás ágho tartozi 14,028 Háztulajdonosok B háztulajdonosaina szám 17,576 ebbő azonba csa 129 jog személy 16,28 há közü 477 29,4 va zsid kézbe é pedi ház va 4432 2- ház 318 4- ház 22 6-1 ház zsidóvallás egyénnek Foglalkozásr nézv va közöttü 7 földbirtokos földmíves 79 önáll iparos 8 alkalmazot iparos 106 önáll kereskedő 14 alkalmazot kereskedő állam tisztviselő 6 takarékpénztár tisztviselő főváros tisztviselő 13 ügyvéd 8 orvos 13 nyugdíjas Főváros alkalmazottak főváro alkalmazottaina létszám 5949 ebbő 16 14 férf é 2 n zsidóvallású tehá a össze alkalmazotta 2,83%-a A alkalmazottakna különböz pályáko val megoszlás kővetkező fogalmazói műszaki 1 számviteli adóhivatali végrehajtói 1 kezelői kórháztiszti köztisztaság tiszti gazdasági közegészségügyi 1 kórhá orvosi tüdőbeteggondozó-orvosi szegényhá orvosi vegyészeti 2 állategészségügyi nyomdai tiszt szako összese kinevezet állásba működi 10 férfi nő ideiglene állásba 1 férfi 1 nő hav vag napidíja férfi nő altisz 1 férfi tűzolt férfi Tanulóifjúság főváro össze tanulóina szám 96,722 ebbő 53,80 fi é 42,91 leány zsidóvallás tanul összese 15,945 ebbő 828 fi é 766 leány Ebbő a összegbő a egye iskolákr esi következ arányban elem iskolár összese 21,45 fiú 19,60 leány ebbő zsidóvallás 260 fiú 264 leány gazd é háztartás iskolár 176 fiú 289 leány ebbő zsidóvallás 14 fiú 23 leány gyógypedagógia iskolár 4 fiú 1 leány ebbő zsidóvallás fiú leány iparostanon iskolár 14,27 fiú 576 leány ebbő zsidóvallás 172 fiú 125 leány kereskedelm tanonciskolár 201 fiú leány ebbő zsidóvallás 84 fiú leán polgár iskolár összese 993 fiú 10,51 leány ebbő zsidóvallás 162 fi é 243 leány gimnáziumr 180 fiú 129 leány ebbő zsidóvallás 60 fiú 41 leány alacsonyab ipariskolár 43 leány ebbő zsidóvallás 68 alacsonyab fok kereskedelm iskolár 38 leány ebbő zsidóvallás 76 kereskedelm iskolár 3 fiú 1 leány ebbő zsidóvallás fiú leány iparrajziskolár 54 fi é 38 leány ebbő zsidóvallás 5 fiú 5 leány felsőkereskedelm iskolár 243 fiú 109 leány ebbő zsidóvallás 86 fi é 27 leány műveltség állapot főváro lakosságána 88,3%- í é olvas 0-5%- csa olva é 11,2/%- analfabéta zsidóságna 91,4%- a írn é olvasn tudó 0,3%- csa olvasn tudó 8,3%- analfabéta A ágosta evangélikuso 9O,6%- írástudó 0,5%-a csa olvasn tud 8,9%- analfabéta katolikuso köz 87%- írástudó 0,6%- csa olvasn tud 12,4%- analfabéta A iskolázottságo tekintv a 1910 évköny szerin 4- középiskolá végzet összese 75,536 é pedi 31,71 férf é 43,82 nő ebbő zsidóvallás 32,16 éspedi 13,67 férf é 18,49 n középiskol 6- osztályá elvégezt összese 23,97 éspedi 11,27 férf é 12,69 nő ebbő zsidóvallás 9863 mégpedi 476 férf é 509 nő középiskol nyol osztályá elvégezt összese 66,76 é pedi 54,24 férf é 12,51 nő ebbő zsidóvallás 25,484 mégpedi 21,57 férf é 400 nő főváro tanszemélyzet összese 366 1909-be 264 151 férf é 214 n 1909-be 133 férf é 130 n ebbő zsidóságho tartozi 213 9 férf é 11 n 1909-be 286 mégpedi 13 férf é 15 n aza 5,8% e utóbbiakbó a elem iskolákba taní 3 férf é 8 n 1909-be 4 férf é 10 n gyógypedagógiá 1 a iparostanonc-iskolába 3 polgár fiúiskolába 2 férfi nő polgár leányiskolába férfi 2 n 1909-be polgár iskolákba 5 férf é 3 n főreáliskolákba férf 1909-be férf leánygimnáziumba férfi n 1909-be férf felsőkereskedelm iskolába 2 férfi n 1909-be 1 férf nő ipariskolába nő Munkanélküliek lakossá szociáli viszonyaib nyúj betekintés a 192 dec 31-é fölvet munkanélkül statisztika A össze munkanélkülie szám 18,951 ebbő 14,17 férf é 477 nő zsidóságho tartozi 268 éspedi 192 férf 75 nő zsidóvallásúa megoszlás a egye pályákon iparra foglalkoz 206 142 férfi 64 n kereskedelm pályá 58 50 férfi 8 n háztartássa foglalkoz 2 férfi 2 n szellem pályá lév össze munkanélkül 6506 ebbő 355 férfi 295 nő Zsidóvallás 2171 ebbő 133 férfi 83 nő Lakásviszonyok B.-e csa konyhábó áll lakás va 647-nek ebbő 2 zsidó egyszobá lakás 112,931-nek ebbő 12,83 zsidó kétszobá lakás 55,333-nak ebbő 20,11 zsidó háromszobá lakás 24,110-nek ebbő 10,75 zsidó négyszobá lakás 10,755-nek ebbő 468 zsidó ötszobá lakás 3869-nek ebbő 158 zsidó hatszobá lakás 1325-nek ebbő 49 zsidó hétszobá lakás 513-nak ebbő 16 zsidó nyolcszobá lakás 183-nak ebbő 6 zsidó nyol szobáná töb va 20 egyénnek ebbő 3 zsid vallású Népmozgalom Születet összese 1926 évbe élv 16,76 gyerme éspedi 861 fi é 815 leány gyermeke közü 13,41 693 fi é 649 leán törvényes mí 333 161 fi é 165 leán törvénytelen szá születésr 1 törvénytele ju minde 100 leánygyermekr 105 fi Ebbő zsidóvallás 214 111 fi é 103 leán aki közü 202 104 fi é 97 leán törvényes mí 11 6 fi é 5 leán törvénytelen 10 születésr ju 5 törvénytele é minde 100 leán születésér esi 107 fiú holta születet gyermeke szám 653 eze közü 8 é pedi 5 fi é 3 leán zsidó ebbő 7 4 fi é 3 leán törvényes fi é leán törvénytelen Szá születésr ju 9-1 törvénytele 100 születet leánygyermekr 163 fiú Többe szülé vol 13 esetben amelye közü szülő 1 esetbe mindketten esetbe csa részbe tartozot zsid hitfelekezethe házasuló statisztikáj szerint a 1926 évbe kötöt össze házasságo szám 986 1925-be 973 eze közü vőlegén é menyasszon 160 esetbe tartozot zsid hitfelekezethez mí vegye házassá köttetet 37 esetbe é pedi 29 esetbe vőlegény 7 esetbe menyasszon zsid vallású vegye házasságo felekezet szempontbó következőképe oszlana meg vőlegén róm katoliku 282 gör katoliku 7 görögkelet 2 ágost evangéliku 42 reformátu 42 unitáriu 2 felekezetnélkül 3 házasságo közü születend gyermeke vallásr nézv 6 esetbe történ megegyezé é pedi 3 esetbe vőlegén é 2 esetbe menyasszon javára zsidósá veszteség házasságkötésekné 17 válásoka vizsgálva látjuk hog 192 fölbontot é érvényteleníttetet összese 159 házassá különélé elrendeltetet 9 esetben Eze közü fér 36 esetben felesé 34 esetbe vol zsid vallású 1926 évrő következ képe kapjuk fölbontatot é érvényteleníttetet 202 házasság különélé elrendeltetet 11 esetben felbontot é érvénytelenítet házasságokba fér 438 felesé 43 esetbe vol zsidó zsid halálozáso szám 1917 évbe 3695 1918-ba 4714 1919-be 3553 1920-ba 3492 192 3088 1922-be 3176 1923-ba 2814 1924-be 3054 1925-be 2783 1926-ba 2703 A adatokbó kitűnik hog halálozáso arányszám legkedvezőtleneb vol hábor utols évébe é legkedvezőb 1926-ban A 1926 év halandósá ko szerint 1926 halálozás arán fővárosba 15,9% a össze halotta száma 15,301 0- évi 124 1- évi 60 5-1 évi 32 10-1 évi 23 15-2 évi 55 20-2 évi 80 25-3 évi 93 30-3 évi 78 35-4 évi 89 40-4 évi 124 45-5 évi 153 50-5 évi 214 55-6 évi 242 60-6 é 275 65-7 évi 316 70-7 évi 287 75-8 évi 220 80-8 évi 132 8 éve felü 105 ismeretle 1 összese 2703 Elvetélések 1926-ba a össze elvetélte szám 1545 ebbő ismeretle 450 15 esi zsidósá kárára Gyermekhalandóság 0- napo korába meghal 8 ebbő zsid 1- 37 3 7-3 20 1 1 hónapo 17 1 2- 18 1 3- 2O 1 4- 16 5- 10 6- 11 7- 8 8- 7 4 9-1 5 10-1 4 11-1 4 12-1 22 1 18-2 9 1 2- éve 17 1 3- 13 1 4- 13 8 Összese 2669 ebbő zsidóvallás 184 h csupá a els évbe elhaltaka vesszük összese meghal 1917 ebbő zsidóvallás 12 6,47 Tüdővés é rákbetegségbe elhaltak Tüdővész 0- évi 78 zsid 2 5-1 évi 10 zsid - 10-1 évi 44 zsid 3 15-2 évi 195 zsid 20 20-2 évi 369 zsid 30 30-3 évi 358 zsid 34 35-4 évi 240 zsid 23 40-4 évi 235 zsid 18 45-5 évi 170 zsid 20 50-5 évi 143 zsid 20 55-6 évi 113 zsid 21 60-6 évi 74 zsid 14 70-7 évi 67 zsid 11 75-8 évi 21 zsid 7 80-8 évi 15 zsid 2 8 4 zsid 3 Összese 2328 ebbő zsid 254 Rákbetegség 31-3 évi összese 7 zsid 35-4 évi 24 zsid 1 40-4 évi 48 zsid 7 45-5 évi 77 zsid 9 50-5 évi 106 zsid 24 55-6 évi 163 zsid 45 60-6 évi 139 zsid 25 65-7 évi 186 zsid 44 70-7 évi 184 zsid 51 75-8 évi 137 zsid 52 80-8 évi 69 zsid 23 85 évtő 24 zsid 11 ismeretle kor 15 zsid 5 Összese 1189 ebbő zsidóvallás 300 Öngyilkosságok 1926 évben Össze öngyilkoso szám B.-e 310 ebbő zsidóvallás 65 aza 20,9% Táblázat veze Pest Izr Hitk 180 183 magya Buda Izr Hitk 180 184 magya Óbuda Izr Hitk 181 185 oszlot meg Pest Izraelit Hitközsé 46,40 81 é 40,00 rendkívül segély Kőbánya Hitközsé 290 8 P Buda Hitközsé 870 13 P Óbuda Hitközsé 580 6 P Budapest Auth Orth 580 6 P t Zs Irodalom főváros statisztika hivata het kimutatásai hav füzete é közleményei B székesfőváro statisztika évkönyve Thirin Gusztáv B székesfőváro millenniu idejében Körös József B magyarosodása B 1883. akad értekezés Szala é Kah útikalau Di ugarisch Metropole B 1888. Gellér Mór B kiállítá alatt 1885. Salamon B története köt. B 1878-8 Dr Gööz B története B 1883. Schmal Lajos Adaléko B történetéhez k. B 189

10775.h

CÍMSZ Budape

SZÓCIK Budapes Magyarorsz főváro állam székváros Pe v székhely azelő s k tj Du mindk partjá 187 XXXV t.- egyesítet Buda-Pe elnevez ala k testv főváros Bud Peste edd Pe vm.- bekebeleze Ó-Bu mezővárossa Margitszigett Kőbányáv együt egyesü fővár t kerület osztatot fővár lakossá 960,99 ebb 207,5 21, zsi vallás zsidóságán történet fennmara hitel forrás szeri bud zsid nyitott m Bu történel fejlőd rend határoz m továb gyülekezet megalakulásá zsid letelepedé Bud legkorább X legkéső X s másod feléb történhete hitközség XII.sz.-b m fennállot Miala bud hitközs fejlőd útj halad óbud Óbu pes zsidós Pe n juto odái ho történel figyel ráirányulhato voln Cs mik 174 Már Teréz kiűz zsidók Budár bud hitközs összeomlot kapo élet egyébké nép óbud gyülekeze zsidósá történetén másod etapj egyenlet fejlőd harmad korsza akk kezdődi amik I Józs megenge zsidókn Pest va letelepedés Ekk azonb bekövetkez óbud hitközs hanyatlás buda aho 187 kezdődö m új zsid visszatelepedés cs sz keret közö tarthat fe magá m zsidósá m egyöntetű hal fejlőd útjá hitéletén organizáció tö hitközség decentralizálód mi orsz egy vidéke i hala konzervat gyülekezet mag hitközsége telj autonómiáv egymást különválasztjá fővár zsi lakossá í hitközség tömörü Budapes Au Ort Iz Hitközs Pes Iz Hitközs Bud Iz Hitközs Óbud Iz Hitközs Óbu Kőbány Iz Hitközs Kőbán hitközség templomaik kív szám kulturál szociál intézmén tartan fen va támogatn ille hitközségekn oktatásügy zsi ele iskolá leán f polgá leán fiúgimnázi látj e Zsi tanítókép rabbiszeminári működ fővárosba v továb zsi árvahá vak intézet siketné intéze kórh gyermekkórhá szeretethá továb népkony szegény számá diáksegély bizottsá kulturál szociál akci jelent támas nyern zsi nőegylet leányegyletekné testkultú fejlesztésé zsi szellemb műkö sportegyesül á fe ifjús nevelés zsi cserkészcsap lát e Kül egyesül foglalkoz zsidókn kézműiparb földművelésb va képesítésév elhelyezéséve zsi kultúr irodal művész ápolásá hár irodal társas alakul Jelentéke zsi könyvtá v Pes Iz Hitközségn Rabbiszemináriumna V azonkív B.- zsi múzeu ah szám történel dokumentum őrz magy zsidóságna Palesztina-mun megszervez intézményei B.- működ Magyarorszá Cionis Szövets központj Ker Hajjesz Ker Kajem i Ugyancs B.- szék P Paleszti Szövetsé magy zsidós megszervezésé tö ízb törté kísérle Magy Zsid Szövetsé azonb n tudo végérvényes lét jönn központ magy zsidós kulturál politik életén ugyancs i szék magy zsidós k legfő fórum Or Hitközség Közpon Irodá Izraelit Ország Irodá amely mindenko kormány fe képvisel zsidóságo zsi sajtó hetilapok folyóiratok tagozódi Egyenlős demokra Zsi Szem cionis Mú Jö illusztrá filocionis Ország Egyetért liberál Zsi Újs orthod Szomb riportl Magy Zsi Szem tudomány Háco móer Hag hébernyelv bővebb ille lapcímekn zsi könyvkiadásn nin kifejeze zsi kia vállalat zsidóságán társadal szere számottevő j érvény fővár politika gazdasá kulturál életébe magy fővár hatalm arán fejlődéséh na mértékb járu hoz zsidós emancipác ó elte f évszáza aho jelent periódu magy zsidóságna ugyanú kitörölhetetlen fejlődéstörténetébe me cs szab jogegyenlőségb é zsidós támogathat fővár egy lakosság abb törekvésébe ho orsz főváro európ szellemne kultúrán civilizáción egy elisme gócpontjá lehesse zsidóság mi választópolgársá rés ve fővár közigazgatásába törvényhatósá bizottsá tag közö szám zsi származá várospolitik szerep demokra szociáldemokra párt részérő főpolgármeste szék ide zsi polgárs köz egyed Helt Ferenc választott me Kulturál tér szám zsi alkotótehets soraib kerü mindvég B.- dolgozot Alexand Berná Bánóc Józse Bró Sándo D Adol Goldzieh Igná Kárm Mó Ki Józse Ko Sámue Mak Emi Szabolc Miks Vázson Vilm st i dolgozna Balas Józs nyelvés Doná Gyu orvostaná Fod Árm jogtudó kúri bír Helt Je ír Kób Tam í publicist Kun Ign egyete taná orientalist Lengy Menyhé ír Mahl E egyete taná egyiptológu Marcza Henr egyete taná történetír Mez Er publicist Moln Fere ír Munkác Bern Mag Tu Akadém tagj ornitológu Pat Józs költ Sánd P politiku Soml Zolt költ Strau Ado főiskol taná orientalist Sz Er költ Szomo Dez ír Újvá Pét í publicist Vés Józs publicis st Ugyancs B.- magy irodal jidd fordító propagálój Hold Józs költ Közgazdasá tére Bara Károl Fleiss Sándo Goldberg óbud Gyul Kasz Aladá Krau Simo Kohn Ado br Széke Feren Vázson Jen Wei csepe Alfo br Vi Jen Wolfn Tivad st ország politikáb rés veszne mi országgyűl tagj polgár közü Bara Marc demok Bró Er demok Dé Gé egy pá Fábi Bé demok G Je demok Györ Im szo de Propp Sánd szo de Rothenste M szo de Sánd P demok Várn Dáni szo de felsőh tagj ugyancs zsi polgár közü Glücksth Salamo Rei Koppe Vi Jen B. zsidós statisztikáj 1869-b lakosságán 16%- 44,8 vo zsi vallás 191 m 2 203,6 192 207,56 az 21,6 növeked nagyság té magyarázz ho zsidós világszer nagyo városok törekszi kereskedel hitelél gócpontjai Magyarország törekv m inká érthet me Magyarorsz agráráll ipar kereskedel hiteléle úgyszólv cs városb összpontosu zsi lakosságán időrend oszto statisztiká következőkép csoportosu Tábláza statisztiká következőkép Zsidóvallású szá lakoss százalékáb kifejez 1869-44,8 16, 1880-70,2 19, 19 166,1 23, 19 186,0 23, 19 203,6 23, 19 215,5 23, 19 207,5 21, zsi vallá lakoss kerületenké kerül lakosságán százalékáb kifejez következ 81 I 53 10, II 57 10, Jobbpa összese 19,2 9, I 47 1 22,8 3 V 46,0 28, VI 65,7 36, VII 32,0 21, I 12,8 13,1 40 6, B pa összese 188.2 2 lakoss foglalkozá megoszl n számít eltartottak őstermel 102 bányász 24 Ipa Va fémip 639 gépgyárt 496 kő föld agyagip 42 fa csontip 209 bőrip 99 fon szövőip 200 ruházkodá ip 17,88 papírip 58 élelmezé ip 452 vegyésze ip 69 építőip 293 sokszorosí ip 406 szállod st ip 462 egy 45 iparb foglalkoz összlétszá 58,59 Kereskedele állat mezőgazdasá terményekk va kereskedel 205 f erd termel 181 va fémáru-kereskedel 231 agyag üvegkereskedel 40 fa b st árukereskedel 255 fonó szövőiparárukk va kereskedel 909 élelmisz st kereskedel 594 gyóg vegyésze ár kereskedel 102 köny műkereskedel 90 vegy keres ág 224 kereskedel segédmunkás 18,6 összes 47,04 Ügynökö pénz hitelbiztosít 18,29 közleked 494 Bányásza ip kereskedel összes 124,58 főösszegek össz dolgozóiv tér egybevetjü százalékb követke kép nyerjü bányásza ip kereskedelemb összes foglalkoztato 503,5 köz 24, zsi vallás őstermel köz 12,08 bányászatb foglalkoz köz 37,5%,- iparr foglalkoz köz 16,3 kereskedelemm foglalkoz köz 54, ügynökö pénz hitel biztosítá alkalmazott közö 51, zsi vallás polgá egyhá közszolgálat szab foglalkozá ű 156,5 lak köz 86,7 23, zsidóvallás közigazgatáss foglalko 57,4 köz 186 igazságszolgáltatáss foglalko 12,7 köz 403 egyhá szolgálatt foglalko 35 köz 113 tanügyb foglalatosko 16,5 köz 211 közegészségüggy foglalko 10,0 köz 336 irodal művészett foglalko 93 köz 269 egy értelmisé foglalkozá ű 46,7 köz 21,5 zsi vallás véde 10,6 tagjáb 1 1,1 27,8 napszámosb 11 4, 100,7 nyugdíj vagyonáb élőb 24,1 23, zsidóhi zsi iparoso fővár össz önál iparosain szá 63,53 amelyb 15,2 zsi ped bő sört sz st iparb 19 fon szövőiparb 46 ruháza iparb 73,33 papír any papír gyártásb 13 élelmezé élveze cikk gyártásáb 80 vegyésze iparb 11 építőiparb 97 sokszorosítóiparb 63 szállodás vendéglős kávésiparb fürdőkb 91 egy iparágakb 1 zsi vallá dolgozi Zsi kereskedő fővár 18,0 kereskedő köz zsi 11,93 ak egy ágakb következőké oszlan me állatokka mezőgazdasá álla termékk va keresked 73 fáva erd termékke bányásza ásván anyagokk va keresked 58 va fémáru gépkereskedel 78 agya üvegárukeresked 13 fa bőr díszműá st keresked 82 fonó szövőipa ruháza árukk kereske 282 élelmezé élveze cikkekk kereske 200 gyóg vegyésze árukk kereske 36 köny műkeresked 29 vegyeskereskedel ág zsibáru ócskavas-keresked cselédközvetít hirdetésközvetít bizományo bútorszállít címirod drága keresked egyhá szerekk keresked bélyegkereske 12 Magántisztviselő 52,9 magántisztvise közö zsi vallá 24,49 Ez egy foglalkozá ág közö következőkép oszlan me Őstermeléss foglalkoz 10 bányászatt 9 ipa tisztvise 147 kereskedel tisztvise 482 ügyn 384 pénzintézet hitelügy biztosítás hajózá tisztvise 10 egy foglalkozá ágh tartoz 14,02 Háztulajdonoso háztulajdonosain szá 17,57 ebb azonb cs 12 jo személ 16,2 h köz 47 29, v zsi kézb ped há v 443 2 há 31 4 há 2 6- há zsidóvallá egyénne Foglalkozás néz v között földbirtoko földmíve 7 önál iparo alkalmazo iparo 10 önál keresked 1 alkalmazo keresked álla tisztvisel takarékpénztá tisztvisel főváro tisztvisel 1 ügyvé orvo 1 nyugdíja Főváro alkalmazotta fővár alkalmazottain létszá 594 ebb 1 1 fér zsidóvallás teh össz alkalmazott 2,83%- alkalmazottakn különbö pályák va megoszlá kővetkez fogalmazó műszak számvitel adóhivatal végrehajtó kezelő kórháztiszt köztisztasá tiszt gazdaság közegészségügy kórh orvos tüdőbeteggondozó-orvos szegényh orvos vegyészet állategészségügy nyomda tisz szak összes kineveze állásb működ 1 férf n ideiglen állásb férf n ha va napidíj férf n altis férf tűzol férf Tanulóifjúsá fővár össz tanulóin szá 96,72 ebb 53,8 f 42,9 leán zsidóvallá tanu összes 15,94 ebb 82 f 76 leán Ebb összegb egy iskolák es követke arányba ele iskolá összes 21,4 fi 19,6 leán ebb zsidóvallá 26 fi 26 leán gaz háztartá iskolá 17 fi 28 leán ebb zsidóvallá 1 fi 2 leán gyógypedagógi iskolá fi leán ebb zsidóvallá fi leán iparostano iskolá 14,2 fi 57 leán ebb zsidóvallá 17 fi 12 leán kereskedel tanonciskolá 20 fi leán ebb zsidóvallá 8 fi leá polgá iskolá összes 99 fi 10,5 leán ebb zsidóvallá 16 f 24 leán gimnázium 18 fi 12 leán ebb zsidóvallá 6 fi 4 leán alacsonya ipariskolá 4 leán ebb zsidóvallá 6 alacsonya fo kereskedel iskolá 3 leán ebb zsidóvallá 7 kereskedel iskolá fi leán ebb zsidóvallá fi leán iparrajziskolá 5 f 3 leán ebb zsidóvallá fi leán felsőkereskedel iskolá 24 fi 10 leán ebb zsidóvallá 8 f 2 leán műveltsé állapo fővár lakosságán 88,3% olva 0-5% cs olv 11,2/% analfabét zsidóságn 91,4% ír olvas tud 0,3% cs olvas tud 8,3% analfabét ágost evangélikus 9O,6% írástud 0,5%- cs olvas tu 8,9% analfabét katolikus kö 87% írástud 0,6% cs olvas tu 12,4% analfabét iskolázottság tekint 191 évkön szeri 4 középiskol végze összes 75,53 ped 31,7 fér 43,8 n ebb zsidóvallá 32,1 ésped 13,6 fér 18,4 középisko 6 osztály elvégez összes 23,9 ésped 11,2 fér 12,6 n ebb zsidóvallá 986 mégped 47 fér 50 n középisko nyo osztály elvégez összes 66,7 ped 54,2 fér 12,5 n ebb zsidóvallá 25,48 mégped 21,5 fér 40 n fővár tanszemélyze összes 36 1909-b 26 15 fér 21 1909-b 13 fér 13 ebb zsidóságh tartoz 21 fér 1 1909-b 28 mégped 1 fér 1 az 5,8 utóbbiakb ele iskolákb tan fér 1909-b fér 1 gyógypedagógi iparostanonc-iskoláb polgá fiúiskoláb férf n polgá leányiskoláb férf 1909-b polgá iskolákb fér főreáliskolákb fér 1909-b fér leánygimnáziumb férf 1909-b fér felsőkereskedel iskoláb férf 1909-b fér n ipariskoláb n Munkanélkülie lakoss szociál viszonyai nyú betekinté 19 de 31- fölve munkanélkü statisztik össz munkanélküli szá 18,95 ebb 14,1 fér 47 n zsidóságh tartoz 26 ésped 19 fér 7 n zsidóvallású megoszlá egy pályáko iparr foglalko 20 14 férf 6 kereskedel pály 5 5 férf háztartáss foglalko férf szelle pály lé össz munkanélkü 650 ebb 35 férf 29 n Zsidóvallá 217 ebb 13 férf 8 n Lakásviszonyo B.- cs konyháb ál laká v 647-ne ebb zsid egyszob laká 112,931-ne ebb 12,8 zsid kétszob laká 55,333-na ebb 20,1 zsid háromszob laká 24,110-ne ebb 10,7 zsid négyszob laká 10,755-ne ebb 46 zsid ötszob laká 3869-ne ebb 15 zsid hatszob laká 1325-ne ebb 4 zsid hétszob laká 513-na ebb 1 zsid nyolcszob laká 183-na ebb zsid nyo szobán tö v 2 egyénne ebb zsi vallás Népmozgalo Születe összes 192 évb él 16,7 gyerm ésped 86 f 81 leán gyermek köz 13,4 69 f 64 leá törvénye m 33 16 f 16 leá törvénytele sz születés törvénytel j mind 10 leánygyermek 10 f Ebb zsidóvallá 21 11 f 10 leá ak köz 20 10 f 9 leá törvénye m 1 f leá törvénytele 1 születés j törvénytel mind 10 leá születésé es 10 fi holt születe gyermek szá 65 ez köz ped f leá zsid ebb f leá törvénye f leá törvénytele Sz születés j 9- törvénytel 10 születe leánygyermek 16 fi Több szül vo 1 esetbe amely köz szül esetb mindkette esetb cs részb tartozo zsi hitfelekezeth házasul statisztiká szerin 192 évb kötö össz házasság szá 98 1925-b 97 ez köz vőlegé menyasszo 16 esetb tartozo zsi hitfelekezethe m vegy házass köttete 3 esetb ped 2 esetb vőlegén esetb menyasszo zsi vallás vegy házasság felekeze szempontb következőkép oszlan me vőlegé ró katolik 28 gö katolik görögkele ágos evangélik 4 reformát 4 unitári felekezetnélkü házasság köz születen gyermek vallás néz esetb törté megegyez ped esetb vőlegé esetb menyasszo javár zsidós vesztesé házasságkötésekn 1 válások vizsgálv látju ho 19 fölbonto érvényteleníttete összes 15 házass különél elrendeltete esetbe Ez köz fé 3 esetbe feles 3 esetb vo zsi vallás 192 évr követke kép kapju fölbontato érvényteleníttete 20 házassá különél elrendeltete 1 esetbe felbonto érvényteleníte házasságokb fé 43 feles 4 esetb vo zsid zsi halálozás szá 191 évb 369 1918-b 471 1919-b 355 1920-b 349 19 308 1922-b 317 1923-b 281 1924-b 305 1925-b 278 1926-b 270 adatokb kitűni ho halálozás arányszá legkedvezőtlene vo hábo utol évéb legkedvező 1926-ba 192 é halandós k szerin 192 halálozá ará fővárosb 15,9 össz halott szám 15,30 0 év 12 1 év 6 5- év 3 10- év 2 15- év 5 20- év 8 25- év 9 30- év 7 35- év 8 40- év 12 45- év 15 50- év 21 55- év 24 60- 27 65- év 31 70- év 28 75- év 22 80- év 13 év fel 10 ismeretl összes 270 Elvetélése 1926-b össz elvetélt szá 154 ebb ismeretl 45 1 es zsidós kárár Gyermekhalandósá 0 nap koráb megha ebb zsi 1 3 7- 2 hónap 1 2 1 3 2 4 1 5 1 6 1 7 8 9- 10- 11- 12- 2 18- 2 év 1 3 1 4 1 Összes 266 ebb zsidóvallá 18 csup el évb elhaltak vesszü összes megha 191 ebb zsidóvallá 1 6,4 Tüdővé rákbetegségb elhalta Tüdővés 0 év 7 zsi 5- év 1 zsi 10- év 4 zsi 15- év 19 zsi 2 20- év 36 zsi 3 30- év 35 zsi 3 35- év 24 zsi 2 40- év 23 zsi 1 45- év 17 zsi 2 50- év 14 zsi 2 55- év 11 zsi 2 60- év 7 zsi 1 70- év 6 zsi 1 75- év 2 zsi 80- év 1 zsi zsi Összes 232 ebb zsi 25 Rákbetegsé 31- év összes zsi 35- év 2 zsi 40- év 4 zsi 45- év 7 zsi 50- év 10 zsi 2 55- év 16 zsi 4 60- év 13 zsi 2 65- év 18 zsi 4 70- év 18 zsi 5 75- év 13 zsi 5 80- év 6 zsi 2 8 évt 2 zsi 1 ismeretl ko 1 zsi Összes 118 ebb zsidóvallá 30 Öngyilkosságo 192 évbe Össz öngyilkos szá B.- 31 ebb zsidóvallá 6 az 20,9 Tábláza vez Pes Iz Hit 18 18 magy Bud Iz Hit 18 18 magy Óbud Iz Hit 18 18 oszlo me Pes Izraeli Hitközs 46,4 8 40,0 rendkívü segél Kőbány Hitközs 29 Bud Hitközs 87 1 Óbud Hitközs 58 Budapes Aut Ort 58 Z Irodalo főváro statisztik hivat he kimutatása ha füzet közleménye székesfővár statisztik évkönyv Thiri Gusztá székesfővár millenni idejébe Körö Józse magyarosodás 1883 aka értekezé Szal Ka útikala D ugarisc Metropol 1888 Gellé Mó kiállít alat 1885 Salamo történet köt 1878- D Göö történet 1883 Schma Lajo Adalék történetéhe k 18

10775.

CÍMS Budap

SZÓCI Budape Magyarors fővár álla székváro P székhel azel t D mind partj 18 XXX t. egyesíte Buda-P elneve al test főváro Bu Pest ed P vm. bekebelez Ó-B mezőváross Margitsziget Kőbányá együ egyes fővá kerüle osztato fővá lakoss 960,9 eb 207, 21 zs vallá zsidóságá történe fennmar hite forrá szer bu zsi nyitot B történe fejlő ren határo tová gyülekeze megalakulás zsi leteleped Bu legkoráb legkés máso felé történhet hitközsé XII.sz.- fennállo Mial bu hitköz fejlő út hala óbu Ób pe zsidó P jut odá h történe figye ráirányulhat vol C mi 17 Má Teré kiű zsidó Budá bu hitköz összeomlo kap éle egyébk né óbu gyülekez zsidós történeté máso etap egyenle fejlő harma korsz ak kezdőd ami Józ megeng zsidók Pes v letelepedé Ek azon bekövetke óbu hitköz hanyatlá bud ah 18 kezdőd ú zsi visszatelepedé c s kere köz tartha f mag zsidós egyöntet ha fejlő útj hitéleté organizáci t hitközsé decentralizáló m ors eg vidék hal konzerva gyülekeze ma hitközség tel autonómiá egymás különválasztj fővá zs lakoss hitközsé tömör Budape A Or I Hitköz Pe I Hitköz Bu I Hitköz Óbu I Hitköz Ób Kőbán I Hitköz Kőbá hitközsé templomai kí szá kulturá szociá intézmé tarta fe v támogat ill hitközségek oktatásüg zs el iskol leá polg leá fiúgimnáz lát Zs tanítóké rabbiszeminár műkö fővárosb tová zs árvah va intéze siketn intéz kór gyermekkórh szereteth tová népkon szegén szám diáksegél bizotts kulturá szociá akc jelen táma nyer zs nőegyle leányegyletekn testkult fejlesztés zs szellem műk sportegyesü f ifjú nevelé zs cserkészcsa lá Kü egyesü foglalko zsidók kézműipar földművelés v képesítésé elhelyezésév zs kultú iroda művés ápolás há iroda társa alaku Jelenték zs könyvt Pe I Hitközség Rabbiszemináriumn azonkí B. zs múze a szá történe dokumentu őr mag zsidóságn Palesztina-mu megszerve intézménye B. műkö Magyarorsz Cioni Szövet központ Ke Hajjes Ke Kaje Ugyanc B. szé Paleszt Szövets mag zsidó megszervezés t íz tört kísérl Mag Zsi Szövets azon tud végérvénye lé jön közpon mag zsidó kulturá politi életé ugyanc szé mag zsidó legf fóru O Hitközsé Közpo Irod Izraeli Orszá Irod amel mindenk kormán f képvise zsidóság zs sajt hetilapo folyóirato tagozód Egyenlő demokr Zs Sze cioni M J illusztr filocioni Orszá Egyetér liberá Zs Új ortho Szom riport Mag Zs Sze tudomán Hác móe Ha hébernyel bőveb ill lapcímek zs könyvkiadás ni kifejez zs ki vállala zsidóságá társada szer számottev érvén fővá politik gazdas kulturá életéb mag fővá hatal ará fejlődésé n mérték jár ho zsidó emancipá elt évszáz ah jelen periód mag zsidóságn ugyan kitörölhetetle fejlődéstörténetéb m c sza jogegyenlőség zsidó támogatha fővá eg lakossá ab törekvéséb h ors fővár euró szellemn kultúrá civilizáció eg elism gócpontj lehess zsidósá m választópolgárs ré v fővá közigazgatásáb törvényhatós bizotts ta köz szá zs származ várospoliti szere demokr szociáldemokr pár részér főpolgármest szé id zs polgár kö egye Hel Feren választot m Kulturá té szá zs alkotótehet sorai ker mindvé B. dolgozo Alexan Bern Bánó Józs Br Sánd Ado Goldzie Ign Kár M K Józs K Sámu Ma Em Szabol Mik Vázso Vil s dolgozn Bala Józ nyelvé Don Gy orvostan Fo Ár jogtud kúr bí Hel J í Kó Ta publicis Ku Ig egyet tan orientalis Leng Menyh í Mah egyet tan egyiptológ Marcz Hen egyet tan történetí Me E publicis Mol Fer í Munká Ber Ma T Akadé tag ornitológ Pa Józ köl Sán politik Som Zol köl Stra Ad főisko tan orientalis S E köl Szom De í Újv Pé publicis Vé Józ publici s Ugyanc B. mag iroda jid fordít propagáló Hol Józ köl Közgazdas tér Bar Káro Fleis Sánd Goldber óbu Gyu Kas Alad Kra Sim Koh Ad b Szék Fere Vázso Je We csep Alf b V Je Wolf Tiva s orszá politiká ré veszn m országgyű tag polgá köz Bar Mar demo Br E demo D G eg p Fáb B demo J demo Gyö I sz d Prop Sán sz d Rothenst sz d Sán demo Vár Dán sz d felső tag ugyanc zs polgá köz Glückst Salam Re Kopp V Je B zsidó statisztiká 1869- lakosságá 16% 44, v zs vallá 19 203, 19 207,5 a 21, növeke nagysá t magyaráz h zsidó világsze nagy városo töreksz kereskede hitelé gócpontja Magyarorszá törek ink érthe m Magyarors agrárál ipa kereskede hitelél úgyszól c város összpontos zs lakosságá időren oszt statisztik következőké csoportos Tábláz statisztik következőké Zsidóvallás sz lakos százaléká kifeje 1869-44, 16 1880-70, 19 1 166, 23 1 186, 23 1 203, 23 1 215, 23 1 207, 21 zs vall lakos kerületenk kerü lakosságá százaléká kifeje követke 8 5 10 I 5 10 Jobbp összes 19, 9 4 22, 46, 28 V 65, 36 VI 32, 21 12, 13, 4 6 p összes 188. lakos foglalkoz megosz számí eltartotta ősterme 10 bányás 2 Ip V fémi 63 gépgyár 49 k föl agyagi 4 f csonti 20 bőri 9 fo szövői 20 ruházkod i 17,8 papíri 5 élelmez i 45 vegyész i 6 építői 29 sokszoros i 40 szállo s i 46 eg 4 ipar foglalko összlétsz 58,5 Kereskedel álla mezőgazdas termények v kereskede 20 er terme 18 v fémáru-kereskede 23 agya üvegkereskede 4 f s árukereskede 25 fon szövőiparáruk v kereskede 90 élelmis s kereskede 59 gyó vegyész á kereskede 10 kön műkereskede 9 veg kere á 22 kereskede segédmunká 18, össze 47,0 Ügynök pén hitelbiztosí 18,2 közleke 49 Bányász i kereskede össze 124,5 főösszege öss dolgozói té egybevetj százalék követk ké nyerj bányász i kereskedelem össze foglalkoztat 503, kö 24 zs vallá ősterme kö 12,0 bányászat foglalko kö 37,5%, ipar foglalko kö 16, kereskedelem foglalko kö 54 ügynök pén hite biztosít alkalmazot köz 51 zs vallá polg egyh közszolgála sza foglalkoz 156, la kö 86, 23 zsidóvallá közigazgatás foglalk 57, kö 18 igazságszolgáltatás foglalk 12, kö 40 egyh szolgálat foglalk 3 kö 11 tanügy foglalatosk 16, kö 21 közegészségügg foglalk 10, kö 33 iroda művészet foglalk 9 kö 26 eg értelmis foglalkoz 46, kö 21, zs vallá véd 10, tagjá 1, 27, napszámos 1 4 100, nyugdí vagyoná élő 24, 23 zsidóh zs iparos fővá öss öná iparosai sz 63,5 amely 15, zs pe b sör s s ipar 1 fo szövőipar 4 ruház ipar 73,3 papí an papí gyártás 1 élelmez élvez cik gyártásá 8 vegyész ipar 1 építőipar 9 sokszorosítóipar 6 szállodá vendéglő kávésipar fürdők 9 eg iparágak zs vall dolgoz Zs keresked fővá 18, keresked kö zs 11,9 a eg ágak következők oszla m állatokk mezőgazdas áll termék v kereske 7 fáv er termékk bányász ásvá anyagok v kereske 5 v fémár gépkereskede 7 agy üvegárukereske 1 f bő díszmű s kereske 8 fon szövőip ruház áruk keresk 28 élelmez élvez cikkek keresk 20 gyó vegyész áruk keresk 3 kön műkereske 2 vegyeskereskede á zsibár ócskavas-kereske cselédközvetí hirdetésközvetí bizomány bútorszállí címiro drág kereske egyh szerek kereske bélyegkeresk 1 Magántisztvisel 52, magántisztvis köz zs vall 24,4 E eg foglalkoz á köz következőké oszla m Őstermelés foglalko 1 bányászat ip tisztvis 14 kereskede tisztvis 48 ügy 38 pénzintéze hitelüg biztosítá hajóz tisztvis 1 eg foglalkoz ág tarto 14,0 Háztulajdonos háztulajdonosai sz 17,5 eb azon c 1 j szemé 16, kö 4 29 zs kéz pe h 44 h 3 h 6 h zsidóvall egyénn Foglalkozá né közöt földbirtok földmív öná ipar alkalmaz ipar 1 öná kereske alkalmaz kereske áll tisztvise takarékpénzt tisztvise fővár tisztvise ügyv orv nyugdíj Fővár alkalmazott fővá alkalmazottai létsz 59 eb fé zsidóvallá te öss alkalmazot 2,83% alkalmazottak különb pályá v megoszl kővetke fogalmaz műsza számvite adóhivata végrehajt kezel kórháztisz köztisztas tisz gazdasá közegészségüg kór orvo tüdőbeteggondozó-orvo szegény orvo vegyésze állategészségüg nyomd tis sza össze kinevez állás műkö fér ideigle állás fér h v napidí fér alti fér tűzo fér Tanulóifjús fővá öss tanulói sz 96,7 eb 53, 42, leá zsidóvall tan össze 15,9 eb 8 7 leá Eb összeg eg iskolá e követk arányb el iskol össze 21, f 19, leá eb zsidóvall 2 f 2 leá ga háztart iskol 1 f 2 leá eb zsidóvall f leá gyógypedagóg iskol f leá eb zsidóvall f leá iparostan iskol 14, f 5 leá eb zsidóvall 1 f 1 leá kereskede tanonciskol 2 f leá eb zsidóvall f le polg iskol össze 9 f 10, leá eb zsidóvall 1 2 leá gimnáziu 1 f 1 leá eb zsidóvall f leá alacsony ipariskol leá eb zsidóvall alacsony f kereskede iskol leá eb zsidóvall kereskede iskol f leá eb zsidóvall f leá iparrajziskol leá eb zsidóvall f leá felsőkereskede iskol 2 f 1 leá eb zsidóvall leá művelts állap fővá lakosságá 88,3 olv 0-5 c ol 11,2/ analfabé zsidóság 91,4 í olva tu 0,3 c olva tu 8,3 analfabé ágos evangéliku 9O,6 írástu 0,5% c olva t 8,9 analfabé katoliku k 87 írástu 0,6 c olva t 12,4 analfabé iskolázottsá tekin 19 évkö szer középisko végz össze 75,5 pe 31, fé 43, eb zsidóvall 32, éspe 13, fé 18, középisk osztál elvége össze 23, éspe 11, fé 12, eb zsidóvall 98 mégpe 4 fé 5 középisk ny osztál elvége össze 66, pe 54, fé 12, eb zsidóvall 25,4 mégpe 21, fé 4 fővá tanszemélyz össze 3 1909- 2 1 fé 2 1909- 1 fé 1 eb zsidóság tarto 2 fé 1909- 2 mégpe fé a 5, utóbbiak el iskolák ta fé 1909- fé gyógypedagóg iparostanonc-iskolá polg fiúiskolá fér polg leányiskolá fér 1909- polg iskolák fé főreáliskolák fé 1909- fé leánygimnázium fér 1909- fé felsőkereskede iskolá fér 1909- fé ipariskolá Munkanélküli lakos szociá viszonya ny betekint 1 d 31 fölv munkanélk statiszti öss munkanélkül sz 18,9 eb 14, fé 4 zsidóság tarto 2 éspe 1 fé zsidóvallás megoszl eg pályák ipar foglalk 2 1 fér kereskede pál fér háztartás foglalk fér szell pál l öss munkanélk 65 eb 3 fér 2 Zsidóvall 21 eb 1 fér Lakásviszony B. c konyhá á lak 647-n eb zsi egyszo lak 112,931-n eb 12, zsi kétszo lak 55,333-n eb 20, zsi háromszo lak 24,110-n eb 10, zsi négyszo lak 10,755-n eb 4 zsi ötszo lak 3869-n eb 1 zsi hatszo lak 1325-n eb zsi hétszo lak 513-n eb zsi nyolcszo lak 183-n eb zsi ny szobá t egyénn eb zs vallá Népmozgal Szület össze 19 év é 16, gyer éspe 8 8 leá gyerme kö 13, 6 6 le törvény 3 1 1 le törvénytel s születé törvényte min 1 leánygyerme 1 Eb zsidóvall 2 1 1 le a kö 2 1 le törvény le törvénytel születé törvényte min 1 le születés e 1 f hol szület gyerme sz 6 e kö pe le zsi eb le törvény le törvénytel S születé 9 törvényte 1 szület leánygyerme 1 f Töb szü v esetb amel kö szü eset mindkett eset c rész tartoz zs hitfelekezet házasu statisztik szeri 19 év köt öss házassá sz 9 1925- 9 e kö vőleg menyassz 1 eset tartoz zs hitfelekezeth veg házas köttet eset pe eset vőlegé eset menyassz zs vallá veg házassá felekez szempont következőké oszla m vőleg r katoli 2 g katoli görögkel ágo evangéli reformá unitár felekezetnélk házassá kö születe gyerme vallá né eset tört megegye pe eset vőleg eset menyassz javá zsidó vesztes házasságkötések váláso vizsgál látj h 1 fölbont érvényteleníttet össze 1 házas különé elrendeltet esetb E kö f esetb fele eset v zs vallá 19 év követk ké kapj fölbontat érvényteleníttet 2 házass különé elrendeltet esetb felbont érvénytelenít házasságok f 4 fele eset v zsi zs halálozá sz 19 év 36 1918- 47 1919- 35 1920- 34 1 30 1922- 31 1923- 28 1924- 30 1925- 27 1926- 27 adatok kitűn h halálozá aránysz legkedvezőtlen v háb uto évé legkedvez 1926-b 19 halandó szeri 19 haláloz ar főváros 15, öss halot szá 15,3 é 1 é 5 é 10 é 15 é 20 é 25 é 30 é 35 é 40 é 1 45 é 1 50 é 2 55 é 2 60 2 65 é 3 70 é 2 75 é 2 80 é 1 é fe 1 ismeret össze 27 Elvetélés 1926- öss elvetél sz 15 eb ismeret 4 e zsidó kárá Gyermekhalandós na korá megh eb zs 7 hóna 9 10 11 12 18 é Össze 26 eb zsidóvall 1 csu e év elhalta vessz össze megh 19 eb zsidóvall 6, Tüdőv rákbetegség elhalt Tüdővé é zs 5 é zs 10 é zs 15 é 1 zs 20 é 3 zs 30 é 3 zs 35 é 2 zs 40 é 2 zs 45 é 1 zs 50 é 1 zs 55 é 1 zs 60 é zs 70 é zs 75 é zs 80 é zs zs Össze 23 eb zs 2 Rákbetegs 31 é össze zs 35 é zs 40 é zs 45 é zs 50 é 1 zs 55 é 1 zs 60 é 1 zs 65 é 1 zs 70 é 1 zs 75 é 1 zs 80 é zs év zs ismeret k zs Össze 11 eb zsidóvall 3 Öngyilkosság 19 évb Öss öngyilko sz B. 3 eb zsidóvall a 20, Tábláz ve Pe I Hi 1 1 mag Bu I Hi 1 1 mag Óbu I Hi 1 1 oszl m Pe Izrael Hitköz 46, 40, rendkív segé Kőbán Hitköz 2 Bu Hitköz 8 Óbu Hitköz 5 Budape Au Or 5 Irodal fővár statiszti hiva h kimutatás h füze közlemény székesfővá statiszti évköny Thir Guszt székesfővá millenn idejéb Kör Józs magyarosodá 188 ak értekez Sza K útikal ugaris Metropo 188 Gell M kiállí ala 188 Salam történe kö 1878 Gö történe 188 Schm Laj Adalé történetéh 1

10775

CÍM Buda

SZÓC Budap Magyaror fővá áll székvár székhe aze min part 1 XX t egyesít Buda- elnev a tes fővár B Pes e vm bekebele Ó- mezőváros Margitszige Kőbány egy egye főv kerül osztat főv lakos 960, e 207 2 z vall zsidóság történ fennma hit forr sze b zs nyito történ fejl re határ tov gyülekez megalakulá zs letelepe B legkorá legké más fel történhe hitközs XII.sz. fennáll Mia b hitkö fejl ú hal ób Ó p zsid ju od történ figy ráirányulha vo m 1 M Ter ki zsid Bud b hitkö összeoml ka él egyéb n ób gyüleke zsidó történet más eta egyenl fejl harm kors a kezdő am Jó megen zsidó Pe leteleped E azo bekövetk ób hitkö hanyatl bu a 1 kezdő zs visszateleped ker kö tarth ma zsidó egyönte h fejl út hitélet organizác hitközs decentralizál or e vidé ha konzerv gyülekez m hitközsé te autonómi egymá különválaszt főv z lakos hitközs tömö Budap O Hitkö P Hitkö B Hitkö Ób Hitkö Ó Kőbá Hitkö Kőb hitközs temploma k sz kultur szoci intézm tart f támoga il hitközsége oktatásü z e isko le pol le fiúgimná lá Z tanítók rabbiszeminá műk főváros tov z árva v intéz siket inté kó gyermekkór szeretet tov népko szegé szá diáksegé bizott kultur szoci ak jele tám nye z nőegyl leányegyletek testkul fejleszté z szelle mű sportegyes ifj nevel z cserkészcs l K egyes foglalk zsidó kézműipa földművelé képesítés elhelyezésé z kult irod művé ápolá h irod társ alak Jelenté z könyv P Hitközsé Rabbiszeminárium azonk B z múz sz történ dokument ő ma zsidóság Palesztina-m megszerv intézmény B műk Magyarors Cion Szöve közpon K Hajje K Kaj Ugyan B sz Palesz Szövet ma zsid megszervezé í tör kísér Ma Zs Szövet azo tu végérvény l jö közpo ma zsid kultur polit élet ugyan sz ma zsid leg fór Hitközs Közp Iro Izrael Orsz Iro ame minden kormá képvis zsidósá z saj hetilap folyóirat tagozó Egyenl demok Z Sz cion illuszt filocion Orsz Egyeté liber Z Ú orth Szo ripor Ma Z Sz tudomá Há mó H hébernye bőve il lapcíme z könyvkiadá n kifeje z k vállal zsidóság társad sze számotte érvé főv politi gazda kultur életé ma főv hata ar fejlődés mérté já h zsid emancip el évszá a jele perió ma zsidóság ugya kitörölhetetl fejlődéstörténeté sz jogegyenlősé zsid támogath főv e lakoss a törekvésé or fővá eur szellem kultúr civilizáci e elis gócpont lehes zsidós választópolgár r főv közigazgatásá törvényható bizott t kö sz z szárma várospolit szer demok szociáldemok pá részé főpolgármes sz i z polgá k egy He Fere választo Kultur t sz z alkotótehe sora ke mindv B dolgoz Alexa Ber Bán Józ B Sán Ad Goldzi Ig Ká Józ Sám M E Szabo Mi Vázs Vi dolgoz Bal Jó nyelv Do G orvosta F Á jogtu kú b He K T publici K I egye ta orientali Len Meny Ma egye ta egyiptoló Marc He egye ta történet M publici Mo Fe Munk Be M Akad ta ornitoló P Jó kö Sá politi So Zo kö Str A főisk ta orientali kö Szo D Új P publici V Jó public Ugyan B ma irod ji fordí propagál Ho Jó kö Közgazda té Ba Kár Flei Sán Goldbe ób Gy Ka Ala Kr Si Ko A Szé Fer Vázs J W cse Al J Wol Tiv orsz politik r vesz országgy ta polg kö Ba Ma dem B dem e Fá dem dem Gy s Pro Sá s Rothens s Sá dem Vá Dá s fels ta ugyan z polg kö Glücks Sala R Kop J zsid statisztik 1869 lakosság 16 44 z vall 1 203 1 207, 21 növek nagys magyará zsid világsz nag város töreks keresked hitel gócpontj Magyarorsz töre in érth Magyaror agrárá ip keresked hitelé úgyszó váro összponto z lakosság időre osz statiszti következők csoporto Táblá statiszti következők Zsidóvallá s lako százalék kifej 1869-44 1 1880-70 1 166 2 186 2 203 2 215 2 207 2 z val lako kerületen ker lakosság százalék kifej követk 1 1 Jobb össze 19 22 46 2 65 3 V 32 2 12 13 össze 188 lako foglalko megos szám eltartott ősterm 1 bányá I fém 6 gépgyá 4 fö agyag csont 2 bőr f szövő 2 ruházko 17, papír élelme 4 vegyés építő 2 sokszoro 4 száll 4 e ipa foglalk összléts 58, Kereskede áll mezőgazda terménye keresked 2 e term 1 fémáru-keresked 2 agy üvegkeresked árukeresked 2 fo szövőiparáru keresked 9 élelmi keresked 5 gy vegyés keresked 1 kö műkeresked ve ker 2 keresked segédmunk 18 össz 47, Ügynö pé hitelbiztos 18, közlek 4 Bányás keresked össz 124, főösszeg ös dolgozó t egybevet százalé követ k nyer bányás kereskedele össz foglalkozta 503 k 2 z vall ősterm k 12, bányásza foglalk k 37,5% ipa foglalk k 16 kereskedele foglalk k 5 ügynö pé hit biztosí alkalmazo kö 5 z vall pol egy közszolgál sz foglalko 156 l k 86 2 zsidóvall közigazgatá foglal 57 k 1 igazságszolgáltatá foglal 12 k 4 egy szolgála foglal k 1 tanüg foglalatos 16 k 2 közegészségüg foglal 10 k 3 irod művésze foglal k 2 e értelmi foglalko 46 k 21 z vall vé 10 tagj 1 27 napszámo 100 nyugd vagyon él 24 2 zsidó z iparo főv ös ön iparosa s 63, amel 15 z p sö ipa f szövőipa ruhá ipa 73, pap a pap gyártá élelme élve ci gyártás vegyés ipa építőipa sokszorosítóipa szállod vendégl kávésipa fürdő e iparága z val dolgo Z kereske főv 18 kereske k z 11, e ága következő oszl állatok mezőgazda ál termé keresk fá e termék bányás ásv anyago keresk fémá gépkeresked ag üvegárukeresk b díszm keresk fo szövői ruhá áru keres 2 élelme élve cikke keres 2 gy vegyés áru keres kö műkeresk vegyeskeresked zsibá ócskavas-keresk cselédközvet hirdetésközvet bizomán bútorszáll címir drá keresk egy szere keresk bélyegkeres Magántisztvise 52 magántisztvi kö z val 24, e foglalko kö következők oszl Őstermelé foglalk bányásza i tisztvi 1 keresked tisztvi 4 üg 3 pénzintéz hitelü biztosít hajó tisztvi e foglalko á tart 14, Háztulajdono háztulajdonosa s 17, e azo szem 16 k 2 z ké p 4 zsidóval egyén Foglalkoz n közö földbirto földmí ön ipa alkalma ipa ön keresk alkalma keresk ál tisztvis takarékpénz tisztvis fővá tisztvis ügy or nyugdí Fővá alkalmazot főv alkalmazotta léts 5 e f zsidóvall t ös alkalmazo 2,83 alkalmazotta külön pály megosz kővetk fogalma műsz számvit adóhivat végrehaj keze kórháztis köztiszta tis gazdas közegészségü kó orv tüdőbeteggondozó-orv szegén orv vegyész állategészségü nyom ti sz össz kineve állá műk fé ideigl állá fé napid fé alt fé tűz fé Tanulóifjú főv ös tanuló s 96, e 53 42 le zsidóval ta össz 15, e le E össze e iskol követ arány e isko össz 21 19 le e zsidóval le g háztar isko le e zsidóval le gyógypedagó isko le e zsidóval le iparosta isko 14 le e zsidóval le keresked tanoncisko le e zsidóval l pol isko össz 10 le e zsidóval le gimnázi le e zsidóval le alacson iparisko le e zsidóval alacson keresked isko le e zsidóval keresked isko le e zsidóval le iparrajzisko le e zsidóval le felsőkeresked isko le e zsidóval le művelt álla főv lakosság 88, ol 0- o 11,2 analfab zsidósá 91, olv t 0, olv t 8, analfab ágo evangélik 9O, írást 0,5 olv 8, analfab katolik 8 írást 0, olv 12, analfab iskolázotts teki 1 évk sze középisk vég össz 75, p 31 f 43 e zsidóval 32 ésp 13 f 18 középis osztá elvég össz 23 ésp 11 f 12 e zsidóval 9 mégp f középis n osztá elvég össz 66 p 54 f 12 e zsidóval 25, mégp 21 f főv tanszemély össz 1909 f 1909 f e zsidósá tart f 1909 mégp f 5 utóbbia e iskolá t f 1909 f gyógypedagó iparostanonc-iskol pol fiúiskol fé pol leányiskol fé 1909 pol iskolá f főreáliskolá f 1909 f leánygimnáziu fé 1909 f felsőkeresked iskol fé 1909 f ipariskol Munkanélkül lako szoci viszony n betekin 3 föl munkanél statiszt ös munkanélkü s 18, e 14 f zsidósá tart ésp f zsidóvallá megosz e pályá ipa foglal fé keresked pá fé háztartá foglal fé szel pá ös munkanél 6 e fé Zsidóval 2 e fé Lakásviszon B konyh la 647- e zs egysz la 112,931- e 12 zs kétsz la 55,333- e 20 zs háromsz la 24,110- e 10 zs négysz la 10,755- e zs ötsz la 3869- e zs hatsz la 1325- e zs hétsz la 513- e zs nyolcsz la 183- e zs n szob egyén e z vall Népmozga Szüle össz 1 é 16 gye ésp le gyerm k 13 l törvén l törvényte szület törvényt mi leánygyerm E zsidóval l k l törvén l törvényte szület törvényt mi l születé ho szüle gyerm s k p l zs e l törvén l törvényte szület törvényt szüle leánygyerm Tö sz eset ame k sz ese mindket ese rés tarto z hitfelekeze házas statiszti szer 1 é kö ös házass s 1925 k vőle menyass ese tarto z hitfelekezet ve háza kötte ese p ese vőleg ese menyass z vall ve házass feleke szempon következők oszl vőle katol katol görögke ág evangél reform unitá felekezetnél házass k szület gyerm vall n ese tör megegy p ese vőle ese menyass jav zsid veszte házasságkötése válás vizsgá lát fölbon érvénytelenítte össz háza külön elrendelte eset k eset fel ese z vall 1 é követ k kap fölbonta érvénytelenítte házas külön elrendelte eset felbon érvénytelení házasságo fel ese zs z haláloz s 1 é 3 1918 4 1919 3 1920 3 3 1922 3 1923 2 1924 3 1925 2 1926 2 adato kitű haláloz aránys legkedvezőtle há ut év legkedve 1926- 1 haland szer 1 halálo a főváro 15 ös halo sz 15, 1 1 2 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 f ismere össz 2 Elvetélé 1926 ös elveté s 1 e ismere zsid kár Gyermekhalandó n kor meg e z hón 1 1 1 1 Össz 2 e zsidóval cs é elhalt vess össz meg 1 e zsidóval 6 Tüdő rákbetegsé elhal Tüdőv z z 1 z 1 z 2 z 3 z 3 z 4 z 4 z 5 z 5 z 6 z 7 z 7 z 8 z z Össz 2 e z Rákbeteg 3 össz z 3 z 4 z 4 z 5 z 5 z 6 z 6 z 7 z 7 z 8 z é z ismere z Össz 1 e zsidóval Öngyilkossá 1 év Ös öngyilk s B e zsidóval 20 Táblá v P H ma B H ma Ób H osz P Izrae Hitkö 46 40 rendkí seg Kőbá Hitkö B Hitkö Ób Hitkö Budap A O Iroda fővá statiszt hiv kimutatá füz közlemén székesfőv statiszt évkön Thi Gusz székesfőv millen idejé Kö Józ magyarosod 18 a érteke Sz útika ugari Metrop 18 Gel kiáll al 18 Sala történ k 187 G történ 18 Sch La Adal történeté

1077

CÍ Bud

SZÓ Buda Magyaro főv ál székvá székh az mi par X egyesí Buda elne te fővá Pe v bekebel Ó mezőváro Margitszig Kőbán eg egy fő kerü oszta fő lako 960 20 val zsidósá törté fennm hi for sz z nyit törté fej r hatá to gyüleke megalakul z letelep legkor legk má fe történh hitköz XII.sz fennál Mi hitk fej ha ó zsi j o törté fig ráirányulh v Te k zsi Bu hitk összeom k é egyé ó gyülek zsid történe má et egyen fej har kor kezd a J mege zsid P letelepe az bekövet ó hitk hanyat b kezd z visszatelepe ke k tart m zsid egyönt fej ú hitéle organizá hitköz decentralizá o vid h konzer gyüleke hitközs t autonóm egym különválasz fő lako hitköz töm Buda Hitk Hitk Hitk Ó Hitk Kőb Hitk Kő hitköz templom s kultu szoc intéz tar támog i hitközség oktatás isk l po l fiúgimn l tanító rabbiszemin mű főváro to árv inté sike int k gyermekkó szerete to népk szeg sz diákseg bizot kultu szoc a jel tá ny nőegy leányegylete testku fejleszt szell m sportegye if neve cserkészc egye foglal zsid kézműip földművel képesíté elhelyezés kul iro műv ápol iro tár ala Jelent köny Hitközs Rabbiszemináriu azon mú s törté dokumen m zsidósá Palesztina- megszer intézmén mű Magyaror Cio Szöv közpo Hajj Ka Ugya s Pales Szöve m zsi megszervez tö kísé M Z Szöve az t végérvén j közp m zsi kultu poli éle ugya s m zsi le fó Hitköz Köz Ir Izrae Ors Ir am minde korm képvi zsidós sa hetila folyóira tagoz Egyen demo S cio illusz filocio Ors Egyet libe ort Sz ripo M S tudom H m héberny bőv i lapcím könyvkiad kifej válla zsidósá társa sz számott érv fő polit gazd kultu élet m fő hat a fejlődé mért j zsi emanci e évsz jel peri m zsidósá ugy kitörölhetet fejlődéstörténet s jogegyenlős zsi támogat fő lakos törekvés o főv eu szelle kultú civilizác eli gócpon lehe zsidó választópolgá fő közigazgatás törvényhat bizot k s szárm várospoli sze demo szociáldemo p rész főpolgárme s polg eg H Fer választ Kultu s alkotóteh sor k mind dolgo Alex Be Bá Jó Sá A Goldz I K Jó Sá Szab M Váz V dolgo Ba J nyel D orvost jogt k H public egy t oriental Le Men M egy t egyiptol Mar H egy t történe public M F Mun B Aka t ornitol J k S polit S Z k St főis t oriental k Sz Ú public J publi Ugya m iro j ford propagá H J k Közgazd t B Ká Fle Sá Goldb ó G K Al K S K Sz Fe Váz cs A Wo Ti ors politi ves országg t pol k B M de de F de de G Pr S Rothen S de V D fel t ugya pol k Glück Sal Ko zsi statiszti 186 lakossá 1 4 val 20 207 2 növe nagy magyar zsi világs na váro törek kereske hite gócpont Magyarors tör i ért Magyaro agrár i kereske hitel úgysz vár összpont lakossá időr os statiszt következő csoport Tábl statiszt következő Zsidóvall lak százalé kife 1869-4 1880-7 16 18 20 21 20 va lak kerülete ke lakossá százalé kife követ Job össz 1 2 4 6 3 1 1 össz 18 lak foglalk mego szá eltartot őster bány fé gépgy f agya cson bő szöv ruházk 17 papí élelm vegyé épít sokszor szál ip foglal összlét 58 Keresked ál mezőgazd termény kereske ter fémáru-kereske ag üvegkereske árukereske f szövőiparár kereske élelm kereske g vegyé kereske k műkereske v ke kereske segédmun 1 öss 47 Ügyn p hitelbizto 18 közle Bányá kereske öss 124 főössze ö dolgoz egybeve százal köve nye bányá kereskedel öss foglalkozt 50 val őster 12 bányász foglal 37,5 ip foglal 1 kereskedel foglal ügyn p hi biztos alkalmaz k val po eg közszolgá s foglalk 15 8 zsidóval közigazgat fogla 5 igazságszolgáltat fogla 1 eg szolgál fogla tanü foglalato 1 közegészségü fogla 1 iro művész fogla értelm foglalk 4 2 val v 1 tag 2 napszám 10 nyug vagyo é 2 zsid ipar fő ö ö iparos 63 ame 1 s ip szövőip ruh ip 73 pa pa gyárt élelm élv c gyártá vegyé ip építőip sokszorosítóip szállo vendég kávésip fürd iparág va dolg keresk fő 1 keresk 11 ág következ osz állato mezőgazd á term keres f termé bányá ás anyag keres fém gépkereske a üvegárukeres dísz keres f szövő ruh ár kere élelm élv cikk kere g vegyé ár kere k műkeres vegyeskereske zsib ócskavas-keres cselédközve hirdetésközve bizomá bútorszál cími dr keres eg szer keres bélyegkere Magántisztvis 5 magántisztv k va 24 foglalk k következő osz Őstermel foglal bányász tisztv kereske tisztv ü pénzinté hitel biztosí haj tisztv foglalk tar 14 Háztulajdon háztulajdonos 17 az sze 1 k zsidóva egyé Foglalko köz földbirt földm ö ip alkalm ip ö keres alkalm keres á tisztvi takarékpén tisztvi főv tisztvi üg o nyugd Főv alkalmazo fő alkalmazott lét zsidóval ö alkalmaz 2,8 alkalmazott külö pál megos kővet fogalm műs számvi adóhiva végreha kez kórházti köztiszt ti gazda közegészség k or tüdőbeteggondozó-or szegé or vegyés állategészség nyo t s öss kinev áll mű f ideig áll f napi f al f tű f Tanulóifj fő ö tanul 96 5 4 l zsidóva t öss 15 l össz isko köve arán isk öss 2 1 l zsidóva l házta isk l zsidóva l gyógypedag isk l zsidóva l iparost isk 1 l zsidóva l kereske tanoncisk l zsidóva po isk öss 1 l zsidóva l gimnáz l zsidóva l alacso iparisk l zsidóva alacso kereske isk l zsidóva kereske isk l zsidóva l iparrajzisk l zsidóva l felsőkereske isk l zsidóva l művel áll fő lakossá 88 o 0 11, analfa zsidós 91 ol 0 ol 8 analfa ág evangéli 9O írás 0, ol 8 analfa katoli írás 0 ol 12 analfa iskolázott tek év sz középis vé öss 75 3 4 zsidóva 3 és 1 1 középi oszt elvé öss 2 és 1 1 zsidóva még középi oszt elvé öss 6 5 1 zsidóva 25 még 2 fő tanszemél öss 190 190 zsidós tar 190 még utóbbi iskol 190 gyógypedag iparostanonc-isko po fiúisko f po leányisko f 190 po iskol főreáliskol 190 leánygimnázi f 190 felsőkereske isko f 190 iparisko Munkanélkü lak szoc viszon beteki fö munkané statisz ö munkanélk 18 1 zsidós tar és zsidóvall megos pály ip fogla f kereske p f háztart fogla f sze p ö munkané f Zsidóva f Lakásviszo kony l 647 z egys l 112,931 1 z kéts l 55,333 2 z hároms l 24,110 1 z négys l 10,755 z öts l 3869 z hats l 1325 z héts l 513 z nyolcs l 183 z szo egyé val Népmozg Szül öss 1 gy és l gyer 1 törvé törvényt szüle törvény m leánygyer zsidóva törvé törvényt szüle törvény m szület h szül gyer z törvé törvényt szüle törvény szül leánygyer T s ese am s es mindke es ré tart hitfelekez háza statiszt sze k ö házas 192 vől menyas es tart hitfelekeze v ház kött es es vőle es menyas val v házas felek szempo következő osz vől kato kato görögk á evangé refor unit felekezetné házas szüle gyer val es tö megeg es vől es menyas ja zsi veszt házasságkötés válá vizsg lá fölbo érvénytelenítt öss ház külö elrendelt ese ese fe es val köve ka fölbont érvénytelenítt háza külö elrendelt ese felbo érvénytelen házasság fe es z halálo 191 191 192 192 192 192 192 192 adat kit halálo arány legkedvezőtl h u é legkedv 1926 halan sze halál fővár 1 ö hal s 15 ismer öss Elvetél 192 ö elvet ismer zsi ká Gyermekhaland ko me hó Öss zsidóva c elhal ves öss me zsidóva Tüd rákbetegs elha Tüdő Öss Rákbete öss ismer Öss zsidóva Öngyilkoss é Ö öngyil zsidóva 2 Tábl m m Ó os Izra Hitk 4 4 rendk se Kőb Hitk Hitk Ó Hitk Buda Irod főv statisz hi kimutat fü közlemé székesfő statisz évkö Th Gus székesfő mille idej K Jó magyaroso 1 értek S útik ugar Metro 1 Ge kiál a 1 Sal törté 18 törté 1 Sc L Ada történet