10781.htm
CÍMSZÓ: Budapesti ortodox zsidók
SZÓCIKK: Budapesti orthodox
hitközség. A budapesti hithű zsidóság 1870 okt. 16. tartott közgyűlésén
egyhangú lelkesedéssel hozta meg a határozatot, hogy «miután úgy az állam, mint
a vallás törvényei által rendelt hitközségi intézményeket nélkülözni kénytelen,
külön, önálló hitközséget alakít». Ez a határozat csak jogilag szentesítette a
már meglevő állapotot. A B. tényleg már előbb is megvolt. Mikor az országos
zsidó kongresszus szakadást idézett elő, a budapesti zsidóság nagy tömegei a
kongresszusi irányhoz csatlakoztak, más részük pedig «status quo ante» alapon
állva beilleszkedett a Rombach-utcai templom konzervatív keretébe. Egy kis
csoport volt csak, - túlnyomóan szegény emberekből állott - amely a talmud
tudása, jámborsága és jótékonysága révén híres Trebitsch M. vezetése alatt
orthodox alapon tömörült. Ezt a tömörülést nem igen lehetett hitközségnek
nevezni. Miután hatóságilag nem volt elismerve, a kongresszusi pesti izr. hitközség
fennhatósága alatt csak igen szűk körben működhetett. Mindössze egy orth.
«minjant» tartott fenn, valamint két magánkézben levő, szigorú felügyelet alatt
álló mészárszéket és baromfivágó helyet. Ezeknek a szerény intézményeknek a
megalapítását is nagy harcok előzték meg s az orthodoxoknak a kongresszusi
hitközséggel szemben éveken át nagy kitartással kellett védelmezniük ezen
intézményeket, hogy fennállásukat biztosítsák. A B.-et nyilván a hagyomány hű
zsidóság lelki szükséglete teremtette meg. Kezdetben nagyon kicsi és szerény
volt, de néhány évtized alatt az ország egyik legnagyobb hitközségévé
fejlődött. Ez az aránylag rövid idő alatt végbement hatalmas arányú fejlődés
azzal magyarázható, hogy mindig kiváló képességű, szuggesztív egyéniségű
férfiak állottak a hitközség élén, akik nemcsak maguk áldozták minden
energiájukat a hitközségnek, de megvolt a tehetségük arra is, hogy felkeltsék a
nagy tömegek áldozatkészségét és ezt is a hitközségi munka szolgálatába
állítsák. E kiváló férfiak - egyben a hitközség első elnökei és elöljárói - a
következők voltak : Abelesz Sámuel, a Nagyváradról származott Frankl Hermann, a
nagy filantróp, aki bőkezűen támogatta a szegényeket, Perlmutter Izsák, Salzer
Simon, óbudai Freudiger Mózes a hitközség volt elnöke, aki nagy tekintélyével
és áldozatkészségével hathatósan előmozdította a hitközség fejlődését,
Schächter Jakab dr. orvos, filantróp, aki Tótisz Jakab dr.-ral együtt
megalapította a Chevra Kadisát és annak első elnöke volt és Trebitsch M., aki
az orthodox mozgalom első vezére és az autonómia egyik megalapítója volt. A
hitközség első rabbijául Schreiber (Szófer) Joachimot választotta, aki nagyhírű
talmud tudós volt, sok halachikus s egyéb talmudi vonatkozású munka szerzője.
Schreiber főrabbi 16 évig vezette nagy szeretettel és hozzáértéssel a
hitközséget. Megh. Budapesten 1886. és Pozsonyban temették el. A hitközség első
temploma az Orczy-házi templom volt, melyet a Pesti Izr. Hitközségtől bérelt.
Új templomokat a Csáky u. 9. és a Tompa u. 17. sz. alatt létesített a hitközség,
majd 1913. Löffler Sándor és Béla műépítészek tervei alapján felépíttette
Kazinczy-utcai nagy templomát, mely a magyarországi orthodoxiának legszebb,
legnagyobb és aránylag legmodernebb temploma. Ez a nagy templom sem tudta
kielégíteni a nagyarányokban terjeszkedő hitközség tagjainak igényeit s ezért a
hitközség fennállása óta a mai napig mintegy 25 imaházat is létesített. A
hitközség kebelében Schreiber főrabbi halála után megindultak a harcok a
főrabbi állás betöltésére. Két pártra szakadt a hitközség, az egyik pártnak,
melynek Katz Mózes nagymagyari főrabbi volt a jelöltje, Freudiger Mózes volt a
vezére, míg a Frankl Hermann vezetése alatt álló párt Reich Koppel (l. o.)
verbói főrabbit jelölte. Megindult az agitáció a két jelölt érdekében és a harcot
Schächter Jakab dr. döntötte el, aki nagyszámú híveivel együtt a Frankl-párthoz
csatlakozott, minek következtében 1890. Reich Koppelt választották meg
főrabbivá. Ez a választás még jobban kiélezte az ellentéteket, Freudiger Mózes
a kudarc után, - bár akadályokat nem gördített az új főrabbi működése elé,
visszavonult a hitközségi élettől és a visszavonulásban pártja is követte.
Pedig ebben az időben nagy szükség lett volna Freudiger és nagyszámú híveinek
tevékenységére. A hitközség helyzete ekkor még nem volt valami nagyon fényesnek
mondható. Közintézményei egyáltalán nem voltak még, Talmud Tórája sem volt,
mindössze egy szerény népiskolája. Kevés volt a hitközségi tagok száma is és
ezeknek nagy része sem űzette az adót. A hitközség kiadásait főleg a kóser hús
jövedelméből fedezték, de így is csak a legnagyobb nehézségek árán tudták a
szükséges összegeket előteremteni. Ilyen volt a helyzet, amikor Reich Koppel
lett a főrabbi, akinek működése új korszakot nyitott a hitközség történetében.
Reich Koppel kezdettől fogva az ellentétek elsimítására törekedett és
bölcsességével, finom tapintatával sikerült lassan békességet teremtenie. Ez a
folyamat lassú volt, de mikor a hitközség vezéreinek örökébe a fiúk léptek -
Frankl Adolf (l. o.), aki az Orthodox Országos Iroda elnöke lett és óbudai
Freudiger Ábrahám (l. o.), akit a hitközség elnökévé választottak - teljes lett
az egység a hitközségben, ami hatalmas lökést adott a produktív munka
megindulásának. Óbudai Freudiger Ábrahám egészen új alapokra fektette a hitközséget,
modernül szabályozta az ügy kezelést és Reich Koppel főrabbival karöltve az új
intézmények egész sorát teremtette meg, úgy, hogy ma a hitközség a világ
legegységesebb, legjobban szervezett és intézményekben egyik leggazdagabb
hitközsége lett. A hitközség első iskoláját 1873. alapította. Ez az iskola két
tanerős volt. A hitközség iskolaügyének hatalmas fejlődését mi sem bizonyítja
jobban, mint az, hogy jelenleg fiú és leány elemi és polgári iskolája,
jesiva-előkészítője és Tórász emesz tanfolyama van, a tantestület pedig már 50
tagból áll. A hitközség intézményei a következők : Chevra Kadisa (alakult
1883.). Megalapítása főleg Schächter Jakab dr. érdeme, aki a Chevra Kadisa első
elnöke volt. Ma nagy székháza és nagyszerűen kiépített szervezete van. Elnöke:
Friedmann Izidor dr., aki nagy invencióval és hozzáértéssel vezeti ezt az
intézményt. Méltó munkatársa Schlesinger Adolf alelnök. Gondnokok: Berger
Sámuel, Filut Beinisch, Kornfeld Ábrahám. Pénztárnok : Reitmann Manó, ellenőr
Weinstock Vilmos, főtitkár Ábrahámsohn Ármin dr. A Chevra Kadisából indult ki
az orthodox kórház létesítésének gondolata. A Chevra Kadisa jelenlegi elnöke
Friedmann Izidor dr., orvos vetette fel az eszmét, mely csakhamar meg is
valósult. Egy fiumei gazdag ember, Braun Bernardo vetette meg nagyobb
alapítvánnyal a kórház alapját, de Schlesinger Adolf, Herzog József, a Chevra
Kadisa volt elnöke, különösen pedig Freudiger J. Lipót a hitközség jelenlegi
tb. elnöke is nagy érdemeket szereztek a kórház megalapítása körül. A kórház «A
budapesti orthodox izr. hitközség Biró Dániel kórháza» néven 1920. nyílt meg a
Városmajor utca 64/66. sz. alatt s az egyetlen orthodox kórház a világon. 40-50
férőhelye, szanatóriumi része van. A kórház szelleme szigorúan vallásos. Kiváló
orvoskara is erősen konzervatív vallási tekintetben. Igazgató főorvosa Rosenák
Miksa (l. o). Ugyanő a vezetője a hitközség nyilvános ambulatóriumának, mely
1912. nyílt meg a Kertész utca 32. sz. alatt. Itt vagyontalan bejáró ütegek
díjtalan kezelésben és részben ingyenes gyógyszerellátásban részesülnek.
1822-ben alapította a hitközség az aggok házát, amelynek elnöke Friedmann
Izidor dr. A nőegylet 1910. alakult. Elnöke: Schächter Jakab dr.-né
társelnökök: Abelesz Emilné és Práger Samuné, alelnökök: Tauber Ignácné, Blau
Ábrahámné és Klein Jakabné. A szegények ingyen ebéddel való ellátására alakult
1914. az Orthodox Népasztal Egyesület, amelynek díszelnökei Óbudai Freudiger
Ábrahám és Korein Dezső, elnökei Berger Sámuel és Weisz Mór. Még 1871. létesült
a hitközség keretein belül az Országos Bikur Cholim Egyesület a betegek
gyámolítása és rituális élelemmel való ellátása céljából. Elnöke: Sebestyén
Antal dr., alelnöke: Stern Simon. Nagyon eredményes tevékenységet fejt ki a
Hizoháru bizottság, amely a Budapesten, vidéken és külföldi jesivákon tanuló
szegény talmudifjakat látja el havi segéllyel, ruhával és cipővel. A bizottság
elnöke óbudai Freudiger Ábrahám. A vagyontalan iparosok és kereskedők számára
kamatmentes, hosszú lejáratú kölcsönöket folyósít a «Gemilusz Cheszed» bizottság,
melynek elnöke Deutsch Géza, alenöke Weintraub Vilmos. A Kerületközi Talmud
Tóra Egyesület elnöke Korein Dezső, társelnökei Kahán Frankl Sámuel és Zucker
Henrik. Az orhodox ifjúság két egyesülete a Tiferesz Bachurim és az Éc chajim,
előbbinek Stern Ödön, utóbbinak Baumann Dávid az elnöke. Szociális szempontból
nagyjelentőségű a Heiden Dóra elnöklete alatt működő Hanna Gyermekvédelmi
Egyesület, mely naponta 200 gyermeknek ad ingyen ebédet s évenként ugyanennyi
gyermeket ruház fel. A hitközség intézményei közé tartozik még a Machziké
Hadasz egyesület, melynek elnöke Reich Koppel, társelnökei Süsszmann Viktor
rabbi, óbudai Freudiger Lipót és Ausch Ignác (Bonyhád), továbbá a Sász Chevra,
mely Klein Márkus elnöklete alatt működik. A hitközség tagjai között többen
vannak, akik a társadalmi és közgazdasági életben előkelő szerepet visznek.
Ezek: óbudai Freudiger Ábrahám (l. o.) és Lipót a hitközség elnökei, a
Freudiger Mózes fiai hatalmas ágynemű és textilgyár főnökei, Frankl Adolf (l.
o.), Hartstein Lajos (l. o.), Korein Dezső (l. o.), Mauthner Henrik (l. o.),
Deutsch Vilmos bankár, Rakonitz Gyula dr. ügyvéd, Fejér Lajos és Dános László
kormányfőtanácsosok, építési vállalkozók, Rein Artúr dr. ezredorvos, Bárkány
Ármin nagykereskedő,földbirtokos, Deutsch Géza nagykereskedő, Tauber Vilmos
nagykereskedő, Stein Artúr dr. ügyvéd, a Hagyomány c. lap szerkesztője, Stern
Simon dr. ügyvéd, Lindenbaum Lipót mérnök, Kahán Frankl Sámuel talmud tudós
stb. A hitközség területén több vallásfilozófiai és bibliai vonatkozású munka jelent
meg. Így Schreiber Szófer Joachim főrabbi munkái: Machne Chajim (5 részben);
Saaré Chajim; Kol Szófer; Divré Saaré Chajim; Tilim magyarázat (1870-86);
Schreiber Jakab rabbi kétkötetes Tórasz Chajim c. könyve (1904); Friedländer
Dávid talmud tudós munkája: Szod Hoibur (1880); Geller Mór könyve: Talmudschatz
(2 részben 1880), óbudai Freudiger Mózes, Móse Jedaber c. munkája (1926) stb. A
hitközség történetét Löffler Henrik (l. o.) főtitkár dolgozta fel (kézirat). A
hitközség tagjai közül óbudai Freudiger Ábrahám és Frankl Adolf rendelkeznek
több ezer kötetet kitevő, igen értékes zsidó könyvtárral. A hitközség
lélekszáma 50,000, az adófizetők száma kb. 7000. Foglalkozás szerint a
hitközség tagjainak túlnyomó része kereskedő, iparos és vállalkozó, de sok az
intellektuális pályán levő tanár, tanító, orvos, ügyvéd, mérnök, hivatalnok
stb. A hitközség mai vezetősége: főrabbi: Reich Koppel királyi tanácsos,
felsőházi tag, rabbik: Süsszmann Viktor, Steif Jonathán, Grosz József, elnök:
óbudai Freudiger Ábrahám, tiszteletbeli elnökök: Frankl Adolf és óbudai
Freudiger Lipót, alelnökök: Deutsch Géza és Schreiber Sámuel, pénztárnok:
Bárkány Ármin, ellenőr: Stern B. Sámuel, elöljárók: Klein Márkusz és
Schlesinger József, gondnokok: Friedmann Alfréd, Ratzesdorfer Lipót, Reitmann
Manó, Spitzer Jakab, Tauber Mihály, Tauber Simon és Weisz Mór, főtitkár:
Löffler Henrik, titkár: Pápai Márton dr. Az iskolaszék tagjai: elnök: Klein
Márkusz, alelnök: Stern Simon dr., gondnokok : Rosenbaum Gyula, Zsoldos
Zsigmond dr. és Singer Lipót, jegyző: Tauber Emil.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 781. címszó a lexikon =>
156. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok
No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10781.htm
CÍMSZÓ: Budapesti ortodox zsidók
SZÓCIKK: Budapesti orthodox hitközség. A budapesti hithű zsidóság 1870 okt.
16. tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel hozta meg a határozatot, hogy
miután úgy az állam, mint a vallás törvényei által rendelt hitközségi
intézményeket nélkülözni kénytelen, külön, önálló hitközséget alakít . Ez a
határozat csak jogilag szentesítette a már meglevő állapotot. A B. tényleg már
előbb is megvolt. Mikor az országos zsidó kongresszus szakadást idézett elő, a
budapesti zsidóság nagy tömegei a kongresszusi irányhoz csatlakoztak, más
részük pedig status quo ante alapon állva beilleszkedett a Rombach-utcai
templom konzervatív keretébe. Egy kis csoport volt csak, - túlnyomóan szegény
emberekből állott - amely a talmud tudása, jámborsága és jótékonysága révén
híres Trebitsch M. vezetése alatt orthodox alapon tömörült. Ezt a tömörülést
nem igen lehetett hitközségnek nevezni. Miután hatóságilag nem volt elismerve,
a kongresszusi pesti izr. hitközség fennhatósága alatt csak igen szűk körben
működhetett. Mindössze egy orth. minjant tartott fenn, valamint két magánkézben
levő, szigorú felügyelet alatt álló mészárszéket és baromfivágó helyet. Ezeknek
a szerény intézményeknek a megalapítását is nagy harcok előzték meg s az
orthodoxoknak a kongresszusi hitközséggel szemben éveken át nagy kitartással
kellett védelmezniük ezen intézményeket, hogy fennállásukat biztosítsák. A
B.-et nyilván a hagyomány hű zsidóság lelki szükséglete teremtette meg.
Kezdetben nagyon kicsi és szerény volt, de néhány évtized alatt az ország egyik
legnagyobb hitközségévé fejlődött. Ez az aránylag rövid idő alatt végbement
hatalmas arányú fejlődés azzal magyarázható, hogy mindig kiváló képességű,
szuggesztív egyéniségű férfiak állottak a hitközség élén, akik nemcsak maguk
áldozták minden energiájukat a hitközségnek, de megvolt a tehetségük arra is,
hogy felkeltsék a nagy tömegek áldozatkészségét és ezt is a hitközségi munka
szolgálatába állítsák. E kiváló férfiak - egyben a hitközség első elnökei és
elöljárói - a következők voltak : Abelesz Sámuel, a Nagyváradról származott
Frankl Hermann, a nagy filantróp, aki bőkezűen támogatta a szegényeket,
Perlmutter Izsák, Salzer Simon, óbudai Freudiger Mózes a hitközség volt elnöke,
aki nagy tekintélyével és áldozatkészségével hathatósan előmozdította a
hitközség fejlődését, Schächter Jakab dr. orvos, filantróp, aki Tótisz Jakab
dr.-ral együtt megalapította a Chevra Kadisát és annak első elnöke volt és
Trebitsch M., aki az orthodox mozgalom első vezére és az autonómia egyik
megalapítója volt. A hitközség első rabbijául Schreiber Szófer Joachimot
választotta, aki nagyhírű talmud tudós volt, sok halachikus s egyéb talmudi
vonatkozású munka szerzője. Schreiber főrabbi 16 évig vezette nagy szeretettel
és hozzáértéssel a hitközséget. Megh. Budapesten 1886. és Pozsonyban temették
el. A hitközség első temploma az Orczy-házi templom volt, melyet a Pesti Izr. Hitközségtől
bérelt. Új templomokat a Csáky u. 9. és a Tompa u. 17. sz. alatt létesített a
hitközség, majd 1913. Löffler Sándor és Béla műépítészek tervei alapján
felépíttette Kazinczy-utcai nagy templomát, mely a magyarországi orthodoxiának
legszebb, legnagyobb és aránylag legmodernebb temploma. Ez a nagy templom sem
tudta kielégíteni a nagyarányokban terjeszkedő hitközség tagjainak igényeit s
ezért a hitközség fennállása óta a mai napig mintegy 25 imaházat is létesített.
A hitközség kebelében Schreiber főrabbi halála után megindultak a harcok a
főrabbi állás betöltésére. Két pártra szakadt a hitközség, az egyik pártnak,
melynek Katz Mózes nagymagyari főrabbi volt a jelöltje, Freudiger Mózes volt a
vezére, míg a Frankl Hermann vezetése alatt álló párt Reich Koppel l. o. verbói
főrabbit jelölte. Megindult az agitáció a két jelölt érdekében és a harcot
Schächter Jakab dr. döntötte el, aki nagyszámú híveivel együtt a Frankl-párthoz
csatlakozott, minek következtében 1890. Reich Koppelt választották meg főrabbivá.
Ez a választás még jobban kiélezte az ellentéteket, Freudiger Mózes a kudarc
után, - bár akadályokat nem gördített az új főrabbi működése elé, visszavonult
a hitközségi élettől és a visszavonulásban pártja is követte. Pedig ebben az
időben nagy szükség lett volna Freudiger és nagyszámú híveinek tevékenységére.
A hitközség helyzete ekkor még nem volt valami nagyon fényesnek mondható.
Közintézményei egyáltalán nem voltak még, Talmud Tórája sem volt, mindössze egy
szerény népiskolája. Kevés volt a hitközségi tagok száma is és ezeknek nagy
része sem űzette az adót. A hitközség kiadásait főleg a kóser hús jövedelméből
fedezték, de így is csak a legnagyobb nehézségek árán tudták a szükséges
összegeket előteremteni. Ilyen volt a helyzet, amikor Reich Koppel lett a
főrabbi, akinek működése új korszakot nyitott a hitközség történetében. Reich
Koppel kezdettől fogva az ellentétek elsimítására törekedett és bölcsességével,
finom tapintatával sikerült lassan békességet teremtenie. Ez a folyamat lassú
volt, de mikor a hitközség vezéreinek örökébe a fiúk léptek - Frankl Adolf l.
o. , aki az Orthodox Országos Iroda elnöke lett és óbudai Freudiger Ábrahám l.
o. , akit a hitközség elnökévé választottak - teljes lett az egység a
hitközségben, ami hatalmas lökést adott a produktív munka megindulásának.
Óbudai Freudiger Ábrahám egészen új alapokra fektette a hitközséget, modernül
szabályozta az ügy kezelést és Reich Koppel főrabbival karöltve az új
intézmények egész sorát teremtette meg, úgy, hogy ma a hitközség a világ
legegységesebb, legjobban szervezett és intézményekben egyik leggazdagabb
hitközsége lett. A hitközség első iskoláját 1873. alapította. Ez az iskola két
tanerős volt. A hitközség iskolaügyének hatalmas fejlődését mi sem bizonyítja
jobban, mint az, hogy jelenleg fiú és leány elemi és polgári iskolája,
jesiva-előkészítője és Tórász emesz tanfolyama van, a tantestület pedig már 50
tagból áll. A hitközség intézményei a következők : Chevra Kadisa alakult 1883.
. Megalapítása főleg Schächter Jakab dr. érdeme, aki a Chevra Kadisa első
elnöke volt. Ma nagy székháza és nagyszerűen kiépített szervezete van. Elnöke:
Friedmann Izidor dr., aki nagy invencióval és hozzáértéssel vezeti ezt az
intézményt. Méltó munkatársa Schlesinger Adolf alelnök. Gondnokok: Berger
Sámuel, Filut Beinisch, Kornfeld Ábrahám. Pénztárnok : Reitmann Manó, ellenőr
Weinstock Vilmos, főtitkár Ábrahámsohn Ármin dr. A Chevra Kadisából indult ki
az orthodox kórház létesítésének gondolata. A Chevra Kadisa jelenlegi elnöke
Friedmann Izidor dr., orvos vetette fel az eszmét, mely csakhamar meg is
valósult. Egy fiumei gazdag ember, Braun Bernardo vetette meg nagyobb
alapítvánnyal a kórház alapját, de Schlesinger Adolf, Herzog József, a Chevra
Kadisa volt elnöke, különösen pedig Freudiger J. Lipót a hitközség jelenlegi
tb. elnöke is nagy érdemeket szereztek a kórház megalapítása körül. A kórház A
budapesti orthodox izr. hitközség Biró Dániel kórháza néven 1920. nyílt meg a
Városmajor utca 64/66. sz. alatt s az egyetlen orthodox kórház a világon. 40-50
férőhelye, szanatóriumi része van. A kórház szelleme szigorúan vallásos. Kiváló
orvoskara is erősen konzervatív vallási tekintetben. Igazgató főorvosa Rosenák
Miksa l. o . Ugyanő a vezetője a hitközség nyilvános ambulatóriumának, mely
1912. nyílt meg a Kertész utca 32. sz. alatt. Itt vagyontalan bejáró ütegek
díjtalan kezelésben és részben ingyenes gyógyszerellátásban részesülnek.
1822-ben alapította a hitközség az aggok házát, amelynek elnöke Friedmann
Izidor dr. A nőegylet 1910. alakult. Elnöke: Schächter Jakab dr.-né társelnökök:
Abelesz Emilné és Práger Samuné, alelnökök: Tauber Ignácné, Blau Ábrahámné és
Klein Jakabné. A szegények ingyen ebéddel való ellátására alakult 1914. az
Orthodox Népasztal Egyesület, amelynek díszelnökei Óbudai Freudiger Ábrahám és
Korein Dezső, elnökei Berger Sámuel és Weisz Mór. Még 1871. létesült a
hitközség keretein belül az Országos Bikur Cholim Egyesület a betegek
gyámolítása és rituális élelemmel való ellátása céljából. Elnöke: Sebestyén
Antal dr., alelnöke: Stern Simon. Nagyon eredményes tevékenységet fejt ki a
Hizoháru bizottság, amely a Budapesten, vidéken és külföldi jesivákon tanuló
szegény talmudifjakat látja el havi segéllyel, ruhával és cipővel. A bizottság
elnöke óbudai Freudiger Ábrahám. A vagyontalan iparosok és kereskedők számára
kamatmentes, hosszú lejáratú kölcsönöket folyósít a Gemilusz Cheszed bizottság,
melynek elnöke Deutsch Géza, alenöke Weintraub Vilmos. A Kerületközi Talmud
Tóra Egyesület elnöke Korein Dezső, társelnökei Kahán Frankl Sámuel és Zucker
Henrik. Az orhodox ifjúság két egyesülete a Tiferesz Bachurim és az Éc chajim,
előbbinek Stern Ödön, utóbbinak Baumann Dávid az elnöke. Szociális szempontból
nagyjelentőségű a Heiden Dóra elnöklete alatt működő Hanna Gyermekvédelmi
Egyesület, mely naponta 200 gyermeknek ad ingyen ebédet s évenként ugyanennyi
gyermeket ruház fel. A hitközség intézményei közé tartozik még a Machziké
Hadasz egyesület, melynek elnöke Reich Koppel, társelnökei Süsszmann Viktor
rabbi, óbudai Freudiger Lipót és Ausch Ignác Bonyhád , továbbá a Sász Chevra,
mely Klein Márkus elnöklete alatt működik. A hitközség tagjai között többen
vannak, akik a társadalmi és közgazdasági életben előkelő szerepet visznek.
Ezek: óbudai Freudiger Ábrahám l. o. és Lipót a hitközség elnökei, a Freudiger
Mózes fiai hatalmas ágynemű és textilgyár főnökei, Frankl Adolf l. o. ,
Hartstein Lajos l. o. , Korein Dezső l. o. , Mauthner Henrik l. o. , Deutsch
Vilmos bankár, Rakonitz Gyula dr. ügyvéd, Fejér Lajos és Dános László
kormányfőtanácsosok, építési vállalkozók, Rein Artúr dr. ezredorvos, Bárkány
Ármin nagykereskedő,földbirtokos, Deutsch Géza nagykereskedő, Tauber Vilmos
nagykereskedő, Stein Artúr dr. ügyvéd, a Hagyomány c. lap szerkesztője, Stern
Simon dr. ügyvéd, Lindenbaum Lipót mérnök, Kahán Frankl Sámuel talmud tudós stb.
A hitközség területén több vallásfilozófiai és bibliai vonatkozású munka jelent
meg. Így Schreiber Szófer Joachim főrabbi munkái: Machne Chajim 5 részben ;
Saaré Chajim; Kol Szófer; Divré Saaré Chajim; Tilim magyarázat 1870-86 ;
Schreiber Jakab rabbi kétkötetes Tórasz Chajim c. könyve 1904 ; Friedländer
Dávid talmud tudós munkája: Szod Hoibur 1880 ; Geller Mór könyve: Talmudschatz
2 részben 1880 , óbudai Freudiger Mózes, Móse Jedaber c. munkája 1926 stb. A
hitközség történetét Löffler Henrik l. o. főtitkár dolgozta fel kézirat . A
hitközség tagjai közül óbudai Freudiger Ábrahám és Frankl Adolf rendelkeznek
több ezer kötetet kitevő, igen értékes zsidó könyvtárral. A hitközség
lélekszáma 50,000, az adófizetők száma kb. 7000. Foglalkozás szerint a
hitközség tagjainak túlnyomó része kereskedő, iparos és vállalkozó, de sok az
intellektuális pályán levő tanár, tanító, orvos, ügyvéd, mérnök, hivatalnok
stb. A hitközség mai vezetősége: főrabbi: Reich Koppel királyi tanácsos,
felsőházi tag, rabbik: Süsszmann Viktor, Steif Jonathán, Grosz József, elnök:
óbudai Freudiger Ábrahám, tiszteletbeli elnökök: Frankl Adolf és óbudai
Freudiger Lipót, alelnökök: Deutsch Géza és Schreiber Sámuel, pénztárnok:
Bárkány Ármin, ellenőr: Stern B. Sámuel, elöljárók: Klein Márkusz és Schlesinger
József, gondnokok: Friedmann Alfréd, Ratzesdorfer Lipót, Reitmann Manó, Spitzer
Jakab, Tauber Mihály, Tauber Simon és Weisz Mór, főtitkár: Löffler Henrik,
titkár: Pápai Márton dr. Az iskolaszék tagjai: elnök: Klein Márkusz, alelnök:
Stern Simon dr., gondnokok : Rosenbaum Gyula, Zsoldos Zsigmond dr. és Singer
Lipót, jegyző: Tauber Emil.
10781.ht
CÍMSZÓ Budapest ortodo zsidó
SZÓCIKK Budapest orthodo hitközség budapest hith zsidósá 187 okt 16 tartot
közgyűlésé egyhang lelkesedésse hozt me határozatot hog miutá úg a állam min
vallá törvénye álta rendel hitközség intézményeke nélkülözn kénytelen külön
önáll hitközsége alakí E határoza csa jogila szentesített má meglev állapotot B
tényle má előb i megvolt Miko a országo zsid kongresszu szakadás idézet elő
budapest zsidósá nag tömege kongresszus irányho csatlakoztak má részü pedi
statu qu ant alapo állv beilleszkedet Rombach-utca templo konzervatí keretébe
Eg ki csopor vol csak túlnyomóa szegén emberekbő állot amel talmu tudása
jámborság é jótékonyság révé híre Trebitsc M vezetés alat orthodo alapo
tömörült Ez tömörülés ne ige lehetet hitközségne nevezni Miutá hatóságila ne
vol elismerve kongresszus pest izr hitközsé fennhatóság alat csa ige szű körbe
működhetett Mindössz eg orth minjan tartot fenn valamin ké magánkézbe levő
szigor felügyele alat áll mészárszéke é baromfivág helyet Ezekne szerén
intézményekne megalapításá i nag harco előzté me a orthodoxokna kongresszus
hitközségge szembe éveke á nag kitartássa kellet védelmezniü eze intézményeket
hog fennállásuka biztosítsák B.-e nyilvá hagyomán h zsidósá lelk szükséglet
teremtett meg Kezdetbe nagyo kics é szerén volt d néhán évtize alat a orszá
egyi legnagyob hitközségév fejlődött E a arányla rövi id alat végbemen hatalma
arány fejlődé azza magyarázható hog mindi kivál képességű szuggesztí egyéniség
férfia állotta hitközsé élén aki nemcsa magu áldoztá minde energiájuka
hitközségnek d megvol tehetségü arr is hog felkeltsé nag tömege áldozatkészségé
é ez i hitközség munk szolgálatáb állítsák kivál férfia egybe hitközsé els
elnöke é elöljáró következő volta Abeles Sámuel Nagyváradró származot Frank
Hermann nag filantróp ak bőkezűe támogatt szegényeket Perlmutte Izsák Salze
Simon óbuda Freudige Móze hitközsé vol elnöke ak nag tekintélyéve é
áldozatkészségéve hathatósa előmozdított hitközsé fejlődését Schächte Jaka dr
orvos filantróp ak Tótis Jaka dr.-ra együt megalapított Chevr Kadisá é anna els
elnök vol é Trebitsc M. ak a orthodo mozgalo els vezér é a autonómi egyi
megalapítój volt hitközsé els rabbijáu Schreibe Szófe Joachimo választotta ak
nagyhír talmu tudó volt so halachiku egyé talmud vonatkozás munk szerzője
Schreibe főrabb 1 évi vezett nag szeretette é hozzáértésse hitközséget Megh
Budapeste 1886 é Pozsonyba temetté el hitközsé els templom a Orczy-ház templo
volt melye Pest Izr Hitközségtő bérelt Ú templomoka Csák u 9 é Tomp u 17 sz
alat létesítet hitközség maj 1913 Löffle Sándo é Bél műépítésze terve alapjá
felépíttett Kazinczy-utca nag templomát mel magyarország orthodoxiána legszebb
legnagyob é arányla legmoderneb temploma E nag templo se tudt kielégíten
nagyarányokba terjeszked hitközsé tagjaina igényei ezér hitközsé fennállás ót
ma napi minteg 2 imaháza i létesített hitközsé kebelébe Schreibe főrabb halál
utá megindulta harco főrabb állá betöltésére Ké pártr szakad hitközség a egyi
pártnak melyne Kat Móze nagymagyar főrabb vol jelöltje Freudige Móze vol vezére
mí Frank Herman vezetés alat áll pár Reic Koppe l o verbó főrabbi jelölte
Megindul a agitáci ké jelöl érdekébe é harco Schächte Jaka dr döntött el ak
nagyszám híveive együt Frankl-pártho csatlakozott mine következtébe 1890 Reic
Koppel választottá me főrabbivá E választá mé jobba kiélezt a ellentéteket
Freudige Móze kudar után bá akadályoka ne gördítet a ú főrabb működés elé
visszavonul hitközség élettő é visszavonulásba pártj i követte Pedi ebbe a
időbe nag szüksé let voln Freudige é nagyszám híveine tevékenységére hitközsé
helyzet ekko mé ne vol valam nagyo fényesne mondható Közintézménye egyáltalá ne
volta még Talmu Tóráj se volt mindössz eg szerén népiskolája Kevé vol hitközség
tago szám i é ezekne nag rész se űzett a adót hitközsé kiadásai főle kóse hú
jövedelmébő fedezték d íg i csa legnagyob nehézsége árá tudtá szüksége
összegeke előteremteni Ilye vol helyzet amiko Reic Koppe let főrabbi akine
működés ú korszako nyitot hitközsé történetében Reic Koppe kezdettő fogv a
ellentéte elsimításár törekedet é bölcsességével fino tapintatáva sikerül lassa
békessége teremtenie E folyama lass volt d miko hitközsé vezéreine örökéb fiú
lépte Frank Adol l o ak a Orthodo Országo Irod elnök let é óbuda Freudige
Ábrahá l o aki hitközsé elnökév választotta telje let a egysé hitközségben am
hatalma lökés adot produktí munk megindulásának Óbuda Freudige Ábrahá egésze ú
alapokr fektett hitközséget modernü szabályozt a üg kezelés é Reic Koppe
főrabbiva karöltv a ú intézménye egés sorá teremtett meg úgy hog m hitközsé
vilá legegységesebb legjobba szervezet é intézményekbe egyi leggazdagab
hitközség lett hitközsé els iskolájá 1873 alapította E a iskol ké tanerő volt
hitközsé iskolaügyéne hatalma fejlődésé m se bizonyítj jobban min az hog
jelenle fi é leán elem é polgár iskolája jesiva-előkészítőj é Tórás emes
tanfolyam van tantestüle pedi má 5 tagbó áll hitközsé intézménye következő
Chevr Kadis alakul 1883 Megalapítás főle Schächte Jaka dr érdeme ak Chevr Kadis
els elnök volt M nag székház é nagyszerűe kiépítet szervezet van Elnöke
Friedman Izido dr. ak nag invencióva é hozzáértésse vezet ez a intézményt Mélt
munkatárs Schlesinge Adol alelnök Gondnokok Berge Sámuel Filu Beinisch Kornfel
Ábrahám Pénztárno Reitman Manó ellenő Weinstoc Vilmos főtitká Ábrahámsoh Ármi
dr Chevr Kadisábó indul k a orthodo kórhá létesítéséne gondolata Chevr Kadis
jelenleg elnök Friedman Izido dr. orvo vetett fe a eszmét mel csakhama me i
valósult Eg fiume gazda ember Brau Bernard vetett me nagyob alapítvánnya kórhá
alapját d Schlesinge Adolf Herzo József Chevr Kadis vol elnöke különöse pedi
Freudige J Lipó hitközsé jelenleg tb elnök i nag érdemeke szerezte kórhá
megalapítás körül kórhá budapest orthodo izr hitközsé Bir Dánie kórház néve
1920 nyíl me Városmajo utc 64/66 sz alat a egyetle orthodo kórhá világon 40-5
férőhelye szanatórium rész van kórhá szellem szigorúa vallásos Kivál orvoskar i
erőse konzervatí vallás tekintetben Igazgat főorvos Rosená Miks l Ugyan vezetőj
hitközsé nyilváno ambulatóriumának mel 1912 nyíl me Kertés utc 32 sz alatt It
vagyontala bejár ütege díjtala kezelésbe é részbe ingyene gyógyszerellátásba
részesülnek 1822-be alapított hitközsé a aggo házát amelyne elnök Friedman Izido
dr nőegyle 1910 alakult Elnöke Schächte Jaka dr.-n társelnökök Abeles Emiln é
Práge Samuné alelnökök Taube Ignácné Bla Ábrahámn é Klei Jakabné szegénye ingye
ebédde val ellátásár alakul
10781.h
CÍMSZ Budapes ortod zsid
SZÓCIK Budapes orthod hitközsé budapes hit zsidós 18 ok 1 tarto közgyűlés
egyhan lelkesedéss hoz m határozato ho miut ú álla mi vall törvény ált rende
hitközsé intézmények nélkülöz kénytele külö önál hitközség alak határoz cs
jogil szentesítet m megle állapoto tényl m elő megvol Mik ország zsi kongressz
szakadá idéze el budapes zsidós na tömeg kongresszu irányh csatlakozta m rész
ped stat q an alap áll beilleszkede Rombach-utc templ konzervat keretéb E k
csopo vo csa túlnyomó szegé emberekb állo ame talm tudás jámborsá jótékonysá
rév hír Trebits vezeté ala orthod alap tömörül E tömörülé n ig lehete
hitközségn nevezn Miut hatóságil n vo elismerv kongresszu pes iz hitközs
fennhatósá ala cs ig sz körb működhetet Mindöss e ort minja tarto fen valami k
magánkézb lev szigo felügyel ala ál mészárszék baromfivá helye Ezekn szeré
intézményekn megalapítás na harc előzt m orthodoxokn kongresszu hitközségg
szemb évek na kitartáss kelle védelmezni ez intézményeke ho fennállásuk
biztosítsá B.- nyilv hagyomá zsidós lel szükségle teremtet me Kezdetb nagy kic
szeré vol néhá évtiz ala orsz egy legnagyo hitközségé fejlődöt arányl röv i ala
végbeme hatalm arán fejlőd azz magyarázhat ho mind kivá képesség szuggeszt
egyénisé férfi állott hitközs élé ak nemcs mag áldozt mind energiájuk
hitközségne megvo tehetség ar i ho felkelts na tömeg áldozatkészség e hitközsé
mun szolgálatá állítsá kivá férfi egyb hitközs el elnök elöljár következ volt
Abele Sámue Nagyváradr származo Fran Herman na filantró a bőkezű támogat
szegényeke Perlmutt Izsá Salz Simo óbud Freudig Móz hitközs vo elnök a na
tekintélyév áldozatkészségév hathatós előmozdítot hitközs fejlődésé Schächt Jak
d orvo filantró a Tóti Jak dr.-r együ megalapítot Chev Kadis ann el elnö vo
Trebits M a orthod mozgal el vezé autonóm egy megalapító vol hitközs el rabbijá
Schreib Szóf Joachim választott a nagyhí talm tud vol s halachik egy talmu
vonatkozá mun szerzőj Schreib főrab év vezet na szeretett hozzáértéss
hitközsége Meg Budapest 188 Pozsonyb temett e hitközs el templo Orczy-há templ
vol mely Pes Iz Hitközségt bérel templomok Csá Tom 1 s ala létesíte hitközsé ma
191 Löffl Sánd Bé műépítész terv alapj felépíttet Kazinczy-utc na templomá me
magyarorszá orthodoxián legszeb legnagyo arányl legmoderne templom na templ s
tud kielégíte nagyarányokb terjeszke hitközs tagjain igénye ezé hitközs
fennállá ó m nap minte imaház létesítet hitközs kebeléb Schreib főrab halá ut
megindult harc főrab áll betöltésér K párt szaka hitközsé egy pártna melyn Ka
Móz nagymagya főrab vo jelöltj Freudig Móz vo vezér m Fran Herma vezeté ala ál
pá Rei Kopp verb főrabb jelölt Megindu agitác k jelö érdekéb harc Schächt Jak d
döntöt e a nagyszá híveiv együ Frankl-párth csatlakozot min következtéb 189 Rei
Koppe választott m főrabbiv választ m jobb kiélez ellentéteke Freudig Móz kuda
utá b akadályok n gördíte főrab működé el visszavonu hitközsé élett
visszavonulásb párt követt Ped ebb időb na szüks le vol Freudig nagyszá hívein
tevékenységér hitközs helyze ekk m n vo vala nagy fényesn mondhat Közintézmény
egyáltal n volt mé Talm Tórá s vol mindöss e szeré népiskoláj Kev vo hitközsé
tag szá ezekn na rés s űzet adó hitközs kiadása fől kós h jövedelméb fedezté í
cs legnagyo nehézség ár tudt szükség összegek előteremten Ily vo helyze amik
Rei Kopp le főrabb akin működé korszak nyito hitközs történetébe Rei Kopp
kezdett fog ellentét elsimításá törekede bölcsességéve fin tapintatáv sikerü
lass békesség teremteni folyam las vol mik hitközs vezérein öröké fi lépt Fran
Ado a Orthod Ország Iro elnö le óbud Freudig Ábrah ak hitközs elnöké választott
telj le egys hitközségbe a hatalm löké ado produkt mun megindulásána Óbud
Freudig Ábrah egész alapok fektet hitközsége modern szabályoz ü kezelé Rei Kopp
főrabbiv karölt intézmény egé sor teremtet me úg ho hitközs vil legegységeseb
legjobb szerveze intézményekb egy leggazdaga hitközsé let hitközs el iskoláj
187 alapított isko k taner vol hitközs iskolaügyén hatalm fejlődés s bizonyít
jobba mi a ho jelenl f leá ele polgá iskoláj jesiva-előkészítő Tórá eme
tanfolya va tantestül ped m tagb ál hitközs intézmény következ Chev Kadi alaku
188 Megalapítá fől Schächt Jak d érdem a Chev Kadi el elnö vol na székhá
nagyszerű kiépíte szerveze va Elnök Friedma Izid dr a na invencióv hozzáértéss
veze e intézmény Mél munkatár Schlesing Ado alelnö Gondnoko Berg Sámue Fil
Beinisc Kornfe Ábrahá Pénztárn Reitma Man ellen Weinsto Vilmo főtitk Ábrahámso
Árm d Chev Kadisáb indu orthod kórh létesítésén gondolat Chev Kadi jelenle elnö
Friedma Izid dr orv vetet f eszmé me csakham m valósul E fium gazd embe Bra
Bernar vetet m nagyo alapítvánny kórh alapjá Schlesing Adol Herz Józse Chev
Kadi vo elnök különös ped Freudig Lip hitközs jelenle t elnö na érdemek szerezt
kórh megalapítá körü kórh budapes orthod iz hitközs Bi Dáni kórhá név 192 nyí m
Városmaj ut 64/6 s ala egyetl orthod kórh világo 40- férőhely szanatóriu rés va
kórh szelle szigorú valláso Kivá orvoska erős konzervat vallá tekintetbe Igazga
főorvo Rosen Mik Ugya vezető hitközs nyilván ambulatóriumána me 191 nyí m Kerté
ut 3 s alat I vagyontal bejá üteg díjtal kezelésb részb ingyen
gyógyszerellátásb részesülne 1822-b alapítot hitközs agg házá amelyn elnö
Friedma Izid d nőegyl 191 alakul Elnök Schächt Jak dr.- társelnökö Abele Emil
Prág Samun alelnökö Taub Ignácn Bl Ábrahám Kle Jakabn szegény ingy ebédd va
ellátásá alaku 191 Orthod Népaszt Egyesüle amelyn díszelnök Óbud Freudig Ábrah
Kore Dezs elnök Berg Sámu Wei Mó M 187 létesü hitközs kerete bel Ország Bik
Chol Egyesül beteg gyámolítá rituál élelemm va ellátá céljábó Elnök Sebesty Ant
dr alelnök Ste Simo Nagy eredmény tevékenység fe Hizohá bizottsá ame Budapeste
vidék külföl jesivák tanu szegé talmudifjak lát ha segéllye ruháv cipőve
bizotts elnö óbud Freudig Ábrahá vagyontal iparos keresked számá kamatmente
hoss lejára kölcsönök folyós Gemilu Chesz bizottsá melyn elnö Deuts Géz alenö
Weintra Vilmo Kerületkö Talm Tó Egyesül elnö Kore Dezs társelnök Kah Fran Sámu
Zuck Henri orhod ifjús k egyesüle Tifere Bachur chaji előbbin Ste Ödö utóbbin
Bauma Dáv elnök Szociál szempontb nagyjelentősé Heid Dó elnökle ala műkö Han
Gyermekvédel Egyesüle me napon 2 gyermekn ingy ebéd évenké ugyanenn gyermek ruh
fe hitközs intézmény kö tartoz m Machzi Hada egyesüle melyn elnö Rei Koppe társelnök
Süsszma Vikt rabb óbud Freudig Lip Aus Ign Bonyh továb Sá Chevr me Kle Márk
elnökle ala működi hitközs tagj közö több vanna ak társadal közgazdasá életb
előke szerep viszne Eze óbud Freudig Ábrah Lip hitközs elnöke Freudig Móz fi
hatalm ágyne textilgy főnöke Fran Ado Hartste Laj Kore Dez Mauthn Henr Deuts
Vilm banká Rakoni Gyu d ügyvé Fej Laj Dán Lász kormányfőtanácsoso építé
vállalkozó Re Art d ezredorvo Bárká Árm nagykereskedő,földbirtoko Deuts Gé
nagykeresked Taub Vilm nagykeresked Ste Art d ügyvé Hagyomá l szerkesztőj Ste
Sim d ügyvé Lindenba Lip mérnö Kah Fran Sámu talm tud st hitközs terület tö
vallásfilozófi bibli vonatkozá mun jele me Í Schreib Szóf Joach főrab munká
Mach Chaj részb Saa Chaji K Szófe Div Saa Chaji Til magyaráz 1870- Schreib Jak
rab kétkötet Tóra Chaj köny 19 Friedländ Dáv talm tud munkáj Sz Hoib 18 Gell M
könyv Talmudscha részb 18 óbud Freudig Móze Mó Jedab munká
10781.
CÍMS Budape orto zsi
SZÓCI Budape ortho hitközs budape hi zsidó 1 o tart közgyűlé egyha
lelkesedés ho határozat h miu áll m val törvén ál rend hitközs intézménye
nélkülö kénytel kül öná hitközsé ala határo c jogi szentesíte megl állapot tény
el megvo Mi orszá zs kongress szakad idéz e budape zsidó n töme kongressz irány
csatlakozt rés pe sta a ala ál beilleszked Rombach-ut temp konzerva kereté csop
v cs túlnyom szeg emberek áll am tal tudá jámbors jótékonys ré hí Trebit vezet
al ortho ala tömörü tömörül i lehet hitközség nevez Miu hatósági v elismer
kongressz pe i hitköz fennhatós al c i s kör működhete Mindös or minj tart fe
valam magánkéz le szig felügye al á mészárszé baromfiv hely Ezek szer
intézmények megalapítá n har előz orthodoxok kongressz hitközség szem éve n
kitartás kell védelmezn e intézmények h fennállásu biztosíts B. nyil hagyom
zsidó le szükségl teremte m Kezdet nag ki szer vo néh évti al ors eg legnagy
hitközség fejlődö arány rö al végbem hatal ará fejlő az magyarázha h min kiv
képessé szuggesz egyénis férf állot hitköz él a nemc ma áldoz min energiáju
hitközségn megv tehetsé a h felkelt n töme áldozatkészsé hitközs mu szolgálat
állíts kiv férf egy hitköz e elnö elöljá követke vol Abel Sámu Nagyvárad
származ Fra Herma n filantr bőkez támoga szegények Perlmut Izs Sal Sim óbu
Freudi Mó hitköz v elnö n tekintélyé áldozatkészségé hatható előmozdíto hitköz
fejlődés Schäch Ja orv filantr Tót Ja dr.- egy megalapíto Che Kadi an e eln v
Trebit ortho mozga e vez autonó eg megalapít vo hitköz e rabbij Schrei Szó
Joachi választot nagyh tal tu vo halachi eg talm vonatkoz mu szerző Schrei főra
é veze n szeretet hozzáértés hitközség Me Budapes 18 Pozsony temet hitköz e
templ Orczy-h temp vo mel Pe I Hitközség bére templomo Cs To al létesít hitközs
m 19 Löff Sán B műépítés ter alap felépítte Kazinczy-ut n templom m magyarorsz
orthodoxiá legsze legnagy arány legmodern templo n temp tu kielégít nagyarányok
terjeszk hitköz tagjai igény ez hitköz fennáll na mint imahá létesíte hitköz
kebelé Schrei főra hal u megindul har főra ál betöltésé pár szak hitközs eg
pártn mely K Mó nagymagy főra v jelölt Freudi Mó v vezé Fra Herm vezet al á p
Re Kop ver főrab jelöl Megind agitá jel érdeké har Schäch Ja döntö nagysz hívei
egy Frankl-párt csatlakozo mi következté 18 Re Kopp választot főrabbi válasz
job kiéle ellentétek Freudi Mó kud ut akadályo gördít főra működ e visszavon
hitközs élet visszavonulás pár követ Pe eb idő n szük l vo Freudi nagysz hívei
tevékenységé hitköz helyz ek v val nag fényes mondha Közintézmén egyálta vol m
Tal Tór vo mindös szer népiskolá Ke v hitközs ta sz ezek n ré űze ad hitköz
kiadás fő kó jövedelmé fedezt c legnagy nehézsé á tud szüksé összege előteremte
Il v helyz ami Re Kop l főrab aki működ korsza nyit hitköz történetéb Re Kop
kezdet fo ellenté elsimítás töreked bölcsességév fi tapintatá siker las békessé
teremten folya la vo mi hitköz vezérei örök f lép Fra Ad Ortho Orszá Ir eln l
óbu Freudi Ábra a hitköz elnök választot tel l egy hitközségb hatal lök ad
produk mu megindulásán Óbu Freudi Ábra egés alapo fekte hitközség moder szabályo
kezel Re Kop főrabbi karöl intézmén eg so teremte m ú h hitköz vi legegységese
legjob szervez intézmények eg leggazdag hitközs le hitköz e iskolá 18 alapítot
isk tane vo hitköz iskolaügyé hatal fejlődé bizonyí jobb m h jelen le el polg
iskolá jesiva-előkészít Tór em tanfoly v tantestü pe tag á hitköz intézmén
követke Che Kad alak 18 Megalapít fő Schäch Ja érde Che Kad e eln vo n székh
nagyszer kiépít szervez v Elnö Friedm Izi d n invenció hozzáértés vez intézmén
Mé munkatá Schlesin Ad aleln Gondnok Ber Sámu Fi Beinis Kornf Ábrah Pénztár
Reitm Ma elle Weinst Vilm főtit Ábraháms Ár Che Kadisá ind ortho kór létesítésé
gondola Che Kad jelenl eln Friedm Izi d or vete eszm m csakha valósu fiu gaz
emb Br Berna vete nagy alapítvánn kór alapj Schlesin Ado Her Józs Che Kad v
elnö különö pe Freudi Li hitköz jelenl eln n érdeme szerez kór megalapít kör
kór budape ortho i hitköz B Dán kórh né 19 ny Városma u 64/ al egyet ortho kór
világ 40 férőhel szanatóri ré v kór szell szigor vallás Kiv orvosk erő konzerva
vall tekintetb Igazg főorv Rose Mi Ugy vezet hitköz nyilvá ambulatóriumán m 19
ny Kert u ala vagyonta bej üte díjta kezelés rész ingye gyógyszerellátás
részesüln 1822- alapíto hitköz ag ház amely eln Friedm Izi nőegy 19 alaku Elnö
Schäch Ja dr. társelnök Abel Emi Prá Samu alelnök Tau Ignác B Ábrahá Kl Jakab
szegén ing ebéd v ellátás alak 19 Ortho Népasz Egyesül amely díszelnö Óbu
Freudi Ábra Kor Dez elnö Ber Sám We M 18 létes hitköz keret be Orszá Bi Cho
Egyesü bete gyámolít rituá élelem v ellát céljáb Elnö Sebest An d alelnö St Sim
Nag eredmén tevékenysé f Hizoh bizotts am Budapest vidé külfö jesivá tan szeg
talmudifja lá h segélly ruhá cipőv bizott eln óbu Freudi Ábrah vagyonta iparo
kereske szám kamatment hos lejár kölcsönö folyó Gemil Ches bizotts mely eln Deut
Gé alen Weintr Vilm Kerületk Tal T Egyesü eln Kor Dez társelnö Ka Fra Sám Zuc
Henr orho ifjú egyesül Tifer Bachu chaj előbbi St Öd utóbbi Baum Dá elnö Szociá
szempont nagyjelentős Hei D elnökl al műk Ha Gyermekvéde Egyesül m napo gyermek
ing ebé évenk ugyanen gyerme ru f hitköz intézmén k tarto Machz Had egyesül
mely eln Re Kopp társelnö Süsszm Vik rab óbu Freudi Li Au Ig Bony tová S Chev m
Kl Már elnökl al működ hitköz tag köz töb vann a társada közgazdas élet elők
szere viszn Ez óbu Freudi Ábra Li hitköz elnök Freudi Mó f hatal ágyn textilg
főnök Fra Ad Hartst La Kor De Mauth Hen Deut Vil bank Rakon Gy ügyv Fe La Dá
Lás kormányfőtanácsos épít vállalkoz R Ar ezredorv Bárk Ár
nagykereskedő,földbirtok Deut G nagykereske Tau Vil nagykereske St Ar ügyv Hagyom
szerkesztő St Si ügyv Lindenb Li mérn Ka Fra Sám tal tu s hitköz terüle t
vallásfilozóf bibl vonatkoz mu jel m Schrei Szó Joac főra munk Mac Cha rész Sa
Chaj Szóf Di Sa Chaj Ti magyará 1870 Schrei Ja ra kétköte Tór Cha kön 1
Friedlän Dá tal tu munká S Hoi 1 Gel köny Talmudsch rész 1 óbu Freudi Móz M
Jeda munk 1 s hitköz történe Löff Hen főtit dolgo kézi hitköz tag kö óbu Freudi
Ábra Fra Ad rendelkez t e köte kite i érté zs könyvtárr hitköz léleksz 50,0
adófize sz 70 Foglalko szer hitköz tagjai túlny ré kereske ipa vállalko
intellektuá pál l tan taní orv ügyv mérn hivatal s hitköz vezetősé főrab Re Kop
kirá tanács felsőh t rabb Süsszm Vikt St Jonath Gr Józs eln óbu Freudi Ábrah
tiszteletb elnök Fra Ad óbu Freudi Lip alelnök Deut G Schrei Sámu pénztárn Bárk
Árm ellen St Sámu elöljár Kl Márk Schlesin Józs gondnok Friedm Alfr Ratzesdor
Lip Reitm Ma Spit Jak Tau Mihá Tau Si We M főtitk Löff Henr titk Pá Már iskolas
tagj eln Kl Márku aleln St Si d gondno Rosenb Gyu Zsol Zsigm Sin Lip jegy Tau
Em
10781
CÍM Budap ort zs
SZÓC Budap orth hitköz budap h zsid tar közgyűl egyh lelkesedé h határoza
mi ál va törvé á ren hitköz intézmény nélkül kényte kü ön hitközs al határ jog
szentesít meg állapo tén e megv M orsz z kongres szaka idé budap zsid töm
kongress irán csatlakoz ré p st al á beilleszke Rombach-u tem konzerv keret cso
c túlnyo sze embere ál a ta tud jámbor jótékony r h Trebi veze a orth al tömör
tömörü lehe hitközsé neve Mi hatóság elisme kongress p hitkö fennható a kö
működhet Mindö o min tar f vala magánké l szi felügy a mészársz baromfi hel Eze
sze intézménye megalapít ha elő orthodoxo kongress hitközsé sze év kitartá kel
védelmez intézménye fennállás biztosít B nyi hagyo zsid l szükség teremt Kezde
na k sze v né évt a or e legnag hitközsé fejlőd arán r a végbe hata ar fejl a
magyarázh mi ki képess szugges egyéni fér állo hitkö é nem m áldo mi energiáj
hitközség meg tehets felkel töm áldozatkészs hitköz m szolgála állít ki fér eg
hitkö eln elölj követk vo Abe Sám Nagyvára szárma Fr Herm filant bőke támog szegénye
Perlmu Iz Sa Si ób Freud M hitkö eln tekintély áldozatkészség hathat előmozdít
hitkö fejlődé Schäc J or filant Tó J dr. eg megalapít Ch Kad a el Trebi orth
mozg ve auton e megalapí v hitkö rabbi Schre Sz Joach választo nagy ta t v
halach e tal vonatko m szerz Schre főr vez szerete hozzáérté hitközsé M Budape
1 Pozson teme hitkö temp Orczy- tem v me P Hitközsé bér templom C T a létesí
hitköz 1 Löf Sá műépíté te ala felépítt Kazinczy-u templo magyarors orthodoxi
legsz legnag arán legmoder templ tem t kielégí nagyarányo terjesz hitkö tagja
igén e hitkö fennál n min imah létesít hitkö kebel Schre főr ha megindu ha főr
á betöltés pá sza hitköz e párt mel M nagymag főr jelöl Freud M vez Fr Her veze
a R Ko ve főra jelö Megin agit je érdek ha Schäc J dönt nagys híve eg
Frankl-pár csatlakoz m következt 1 R Kop választo főrabb válas jo kiél
ellentéte Freud M ku u akadály gördí főr műkö visszavo hitköz éle visszavonulá
pá köve P e id szü v Freud nagys híve tevékenység hitkö hely e va na fénye
mondh Közintézmé egyált vo Ta Tó v mindö sze népiskol K hitköz t s eze r űz a
hitkö kiadá f k jövedelm fedez legnag nehézs tu szüks összeg előteremt I hely
am R Ko főra ak műkö korsz nyi hitkö történeté R Ko kezde f ellent elsimítá
töreke bölcsességé f tapintat sike la békess teremte foly l v m hitkö vezére
örö lé Fr A Orth Orsz I el ób Freud Ábr hitkö elnö választo te eg hitközség
hata lö a produ m megindulásá Ób Freud Ábr egé alap fekt hitközsé mode szabály
keze R Ko főrabb karö intézmé e s teremt hitkö v legegységes legjo szerve
intézménye e leggazda hitköz l hitkö iskol 1 alapíto is tan v hitkö iskolaügy
hata fejlőd bizony job jele l e pol iskol jesiva-előkészí Tó e tanfol tantest p
ta hitkö intézmé követk Ch Ka ala 1 Megalapí f Schäc J érd Ch Ka el v szék
nagysze kiépí szerve Eln Fried Iz invenci hozzáérté ve intézmé M munkat Schlesi
A alel Gondno Be Sám F Beini Korn Ábra Pénztá Reit M ell Weins Vil főti Ábrahám
Á Ch Kadis in orth kó létesítés gondol Ch Ka jelen el Fried Iz o vet esz csakh
valós fi ga em B Bern vet nag alapítván kó alap Schlesi Ad He Józ Ch Ka eln
külön p Freud L hitkö jelen el érdem szere kó megalapí kö kó budap orth hitkö
Dá kór n 1 n Városm 64 a egye orth kó vilá 4 férőhe szanatór r kó szel szigo
vallá Ki orvos er konzerv val tekintet Igaz főor Ros M Ug veze hitkö nyilv
ambulatóriumá 1 n Ker al vagyont be üt díjt kezelé rés ingy gyógyszerellátá
részesül 1822 alapít hitkö a há amel el Fried Iz nőeg 1 alak Eln Schäc J dr
társelnö Abe Em Pr Sam alelnö Ta Igná Ábrah K Jaka szegé in ebé ellátá ala 1
Orth Népas Egyesü amel díszeln Ób Freud Ábr Ko De eln Be Sá W 1 léte hitkö kere
b Orsz B Ch Egyes bet gyámolí ritu élele ellá céljá Eln Sebes A aleln S Si Na
eredmé tevékenys Hizo bizott a Budapes vid külf jesiv ta sze talmudifj l segéll
ruh cipő bizot el ób Freud Ábra vagyont ipar keresk szá kamatmen ho lejá
kölcsön foly Gemi Che bizott mel el Deu G ale Weint Vil Kerület Ta Egyes el Ko
De társeln K Fr Sá Zu Hen orh ifj egyesü Tife Bach cha előbb S Ö utóbb Bau D
eln Szoci szempon nagyjelentő He elnök a mű H Gyermekvéd Egyesü nap gyerme in
eb éven ugyane gyerm r hitkö intézmé tart Mach Ha egyesü mel el R Kop társeln
Süssz Vi ra ób Freud L A I Bon tov Che K Má elnök a műkö hitkö ta kö tö van
társad közgazda éle elő szer visz E ób Freud Ábr L hitkö elnö Freud M hata ágy
textil főnö Fr A Harts L Ko D Maut He Deu Vi ban Rako G ügy F L D Lá
kormányfőtanácso épí vállalko A ezredor Bár Á nagykereskedő,földbirto Deu
nagykeresk Ta Vi nagykeresk S A ügy Hagyo szerkeszt S S ügy Linden L mér K Fr
Sá ta t hitkö terül vallásfilozó bib vonatko m je Schre Sz Joa főr mun Ma Ch
rés S Cha Szó D S Cha T magyar 187 Schre J r kétköt Tó Ch kö Friedlä D ta t
munk Ho Ge kön Talmudsc rés ób Freud Mó Jed mun hitkö történ Löf He főti dolg
kéz hitkö ta k ób Freud Ábr Fr A rendelke köt kit ért z könyvtár hitkö léleks
50, adófiz s 7 Foglalk sze hitkö tagja túln r keresk ip vállalk intellektu pá
ta tan or ügy mér hivata hitkö vezetős főra R Ko kir tanác felső rab Süssz Vik
S Jonat G Józ el ób Freud Ábra tisztelet elnö Fr A ób Freud Li alelnö Deu Schre
Sám pénztár Bár Ár elle S Sám elöljá K Már Schlesi Józ gondno Fried Alf
Ratzesdo Li Reit M Spi Ja Ta Mih Ta S W főtit Löf Hen tit P Má iskola tag el K
Márk alel S S gondn Rosen Gy Zso Zsig Si Li jeg Ta E
1078
CÍ Buda or z
SZÓ Buda ort hitkö buda zsi ta közgyű egy lelkesed határoz m á v törv re
hitkö intézmén nélkü kényt k ö hitköz a hatá jo szentesí me állap té meg ors
kongre szak id buda zsi tö kongres irá csatlako r s a beilleszk Rombach- te
konzer kere cs túlny sz ember á t tu jámbo jótékon Treb vez ort a tömö tömör
leh hitközs nev M hatósá elism kongres hitk fennhat k működhe Mind mi ta val
magánk sz felüg mészárs baromf he Ez sz intézmény megalapí h el orthodox
kongres hitközs sz é kitart ke védelme intézmény fennállá biztosí ny hagy zsi
szüksé terem Kezd n sz n év o legna hitközs fejlő ará végb hat a fej magyaráz m
k képes szugge egyén fé áll hitk ne áld m energiá hitközsé me tehet felke tö
áldozatkész hitkö szolgál állí k fé e hitk el elöl követ v Ab Sá Nagyvár szárm
F Her filan bők támo szegény Perlm I S S ó Freu hitk el tekintél áldozatkészsé
hatha előmozdí hitk fejlőd Schä o filan T dr e megalapí C Ka e Treb ort moz v
auto megalap hitk rabb Schr S Joac választ nag t halac ta vonatk szer Schr fő
ve szeret hozzáért hitközs Budap Pozso tem hitk tem Orczy te m Hitközs bé
templo létes hitkö Lö S műépít t al felépít Kazinczy- templ magyaror orthodox
legs legna ará legmode temp te kielég nagyarány terjes hitk tagj igé hitk fenná
mi ima létesí hitk kebe Schr fő h megind h fő betölté p sz hitkö pár me nagyma fő
jelö Freu ve F He vez K v főr jel Megi agi j érde h Schä dön nagy hív e
Frankl-pá csatlako következ Ko választ főrab vála j kié ellentét Freu k akadál
görd fő műk visszav hitkö él visszavonul p köv i sz Freu nagy hív tevékenysé
hitk hel v n fény mond Közintézm egyál v T T mind sz népisko hitkö ez ű hitk
kiad jövedel fede legna nehéz t szük össze előterem hel a K főr a műk kors ny
hitk történet K kezd ellen elsimít törek bölcsesség tapinta sik l békes teremt
fol hitk vezér ör l F Ort Ors e ó Freu Áb hitk eln választ t e hitközsé hat l
prod megindulás Ó Freu Áb eg ala fek hitközs mod szabál kez K főrab kar intézm
terem hitk legegysége legj szerv intézmény leggazd hitkö hitk isko alapít i ta
hitk iskolaüg hat fejlő bizon jo jel po isko jesiva-előkész T tanfo tantes t
hitk intézm követ C K al Megalap Schä ér C K e szé nagysz kiép szerv El Frie I
invenc hozzáért v intézm munka Schles ale Gondn B Sá Bein Kor Ábr Pénzt Rei el
Wein Vi főt Ábrahá C Kadi i ort k létesíté gondo C K jele e Frie I ve es csak
való f g e Ber ve na alapítvá k ala Schles A H Jó C K el külö Freu hitk jele e
érde szer k megalap k k buda ort hitk D kó Város 6 egy ort k vil férőh szanató
k sze szig vall K orvo e konzer va tekinte Iga főo Ro U vez hitk nyil
ambulatórium Ke a vagyon b ü díj kezel ré ing gyógyszerellát részesü 182 alapí
hitk h ame e Frie I nőe ala El Schä d társeln Ab E P Sa aleln T Ign Ábra Jak
szeg i eb ellát al Ort Népa Egyes ame díszel Ó Freu Áb K D el B S lét hitk ker
Ors C Egye be gyámol rit élel ell célj El Sebe alel S N eredm tevékeny Hiz
bizot Budape vi kül jesi t sz talmudif segél ru cip bizo e ó Freu Ábr vagyon
ipa keres sz kamatme h lej kölcsö fol Gem Ch bizot me e De al Wein Vi Kerüle T
Egye e K D társel F S Z He or if egyes Tif Bac ch előb utób Ba el Szoc szempo
nagyjelent H elnö m Gyermekvé Egyes na gyerm i e éve ugyan gyer hitk intézm tar
Mac H egyes me e Ko társel Süss V r ó Freu Bo to Ch M elnö műk hitk t k t va
társa közgazd él el sze vis ó Freu Áb hitk eln Freu hat ág texti főn F Hart K
Mau H De V ba Rak üg L kormányfőtanács ép vállalk ezredo Bá
nagykereskedő,földbirt De nagykeres T V nagykeres üg Hagy szerkesz üg Linde mé
F S t hitk terü vallásfiloz bi vonatk j Schr S Jo fő mu M C ré Ch Sz Ch magya
18 Schr kétkö T C k Friedl t mun H G kö Talmuds ré ó Freu M Je mu hitk törté Lö
H főt dol ké hitk t ó Freu Áb F rendelk kö ki ér könyvtá hitk lélek 50 adófi
Foglal sz hitk tagj túl keres i vállal intellekt p t ta o üg mé hivat hitk
vezető főr K ki taná fels ra Süss Vi Jona Jó e ó Freu Ábr tisztele eln F ó Freu
L aleln De Schr Sá pénztá Bá Á ell Sá elölj Má Schles Jó gondn Frie Al Ratzesd
L Rei Sp J T Mi T főti Lö He ti M iskol ta e Már ale gond Rose G Zs Zsi S L je
T