10920.htm

CÍMSZÓ: Csáktornya

SZÓCIKK: Csáktornya (Cakovec, Sz. H. Sz.). A Cs.-i (kongresszusi) hitközség 1790. körül alakult. A szájhagyomány szerint a Csakathurner, Hochsinger, Weisz és Fischer családok alapították. Első rabbija Hirschmann Áron volt, aki 1842. halt meg Cs.-n. 1794-ben vásárolt a hitközség temetőtelket, 1836. építette egyik templomát, később Légrádon épült a másik templom, 1876. létesült az elemi iskola, mely 1883. megszűnt, 1924. Grünwald Illés főrabbi Talmud Tórát alapított, mely tanulók hiányában jelenleg szünetel. A hitközség rabbijai voltak: Hillmann Sámuel, Rappaport Emanuel, Rosenstein Ábrahám és Schwarc Jakab, aki több mint félszázadon át, 1862-1913-ig állott a hitközség élén. Kiváló tudós volt, ő tartotta az első magyar nyelvű hitszónoklatot a templomban. A hitközség intézményei: A Chevra Kadisa, mely Viola Vilmos elnöklete alatt áll, a Nőegylet, melynek Viola Vilmosné az elnöke, a jótékony egylet, mely Wolf Béla vezetése alatt működik, az ifjúsági egylet, melynek Hoffmann Jenő az elnöke és a leányegylet, melynek Hoffman Böske a vezetője. A hitközség területéről többen származtak el, akik kulturális téren hírnévre tettek szert. Ezek: Fischer Vilmos író, a gráci egyetem könyvtárosa, a város díszpolgára, Schwarc Mór győri főrabbi, Kovács Lipót közgazdasági író, Hirschl Zsiga zeneszerző. A hitközségnek társadalmi téren vezető szerepet játszó tagjai: néhai Klein Ignác és néhai Schwarc Albert orvosok, Schwarc Lajos ügyvéd, hitközségi elnök, Wolf Béla és Viola Vilmos községi orvosok, Stern Leó törvényszéki elnök és Rubin Vilmos járásbíró. Nagyobb ipari telepeket és gazdasági vállalkozásokat létesítettek: Neumann Vilmos és Zoór Dénes kékfestő-gyárat, id. és ifj. Graner Henrik szalag- és harisnyagyárat, Heinrich Miksa és Benedikt Béla cukorkagyárat, Molnár Lajos gőzmalmot és villanytelepet, Vajda Elemér baromfi-tenyészetet, Rosenberg Richárd, Fischer Albert és Lajos drót- és vasárugyárat, néhai Benedikt Ede takarékpénztárt, néhai Fischel Fülöp könyvnyomdát, Neuman Miksa gabona-kiviteli vállalatot. A hitközségnek értékes dokumentumokat tartalmazó levéltára van. A hitközség területén Schwarc Jakab rabbi beszédei jelentek meg könyvalakban. A hitközség történetével Zrínyi Károly: Csáktornya monográfiája c. munkája foglalkozik. A hitközség 118 tagja vett részt a világháborúban, 17 esett el. A forradalmaknak 2 áldozata van. Költségvetése évi 180,000 dinár, melyből 30,000 dinárt fordít szociális és filantropikus célokra. Anyakönyvi területéhez 32 község tartozik. Lélekszáma 616, a családok száma 170, adófizetője 212. Foglalkozás szerint: 6 nagykereskedő, 97 kereskedő, 5 ügyvéd, 4 köztisztviselő, 5 nagyiparos, 3 orvos, 56 magántisztviselő, 11 iparos és 20 magánzó. A hitközség mai vezetősége: Grünwald Illés főrabbi, Schwarc Lajos elnök, Wolf Béla alelnök, Baumsteiger Samu pénztárnok, Leitner Márk titkár, Gold Ferenc, Grünfeld Ernő, Guttmann Lipót, Neumann Vilmos, Pátkai Jakab, Schlesinger Lajos, Vajda Andor, Viola Vilmos és Zoór Dénes elöljárósági tagok.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 920. címszó a lexikon => 177. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10920.htm

CÍMSZÓ: Csáktornya

SZÓCIKK: Csáktornya Cakovec, Sz. H. Sz. . A Cs.-i kongresszusi hitközség 1790. körül alakult. A szájhagyomány szerint a Csakathurner, Hochsinger, Weisz és Fischer családok alapították. Első rabbija Hirschmann Áron volt, aki 1842. halt meg Cs.-n. 1794-ben vásárolt a hitközség temetőtelket, 1836. építette egyik templomát, később Légrádon épült a másik templom, 1876. létesült az elemi iskola, mely 1883. megszűnt, 1924. Grünwald Illés főrabbi Talmud Tórát alapított, mely tanulók hiányában jelenleg szünetel. A hitközség rabbijai voltak: Hillmann Sámuel, Rappaport Emanuel, Rosenstein Ábrahám és Schwarc Jakab, aki több mint félszázadon át, 1862-1913-ig állott a hitközség élén. Kiváló tudós volt, ő tartotta az első magyar nyelvű hitszónoklatot a templomban. A hitközség intézményei: A Chevra Kadisa, mely Viola Vilmos elnöklete alatt áll, a Nőegylet, melynek Viola Vilmosné az elnöke, a jótékony egylet, mely Wolf Béla vezetése alatt működik, az ifjúsági egylet, melynek Hoffmann Jenő az elnöke és a leányegylet, melynek Hoffman Böske a vezetője. A hitközség területéről többen származtak el, akik kulturális téren hírnévre tettek szert. Ezek: Fischer Vilmos író, a gráci egyetem könyvtárosa, a város díszpolgára, Schwarc Mór győri főrabbi, Kovács Lipót közgazdasági író, Hirschl Zsiga zeneszerző. A hitközségnek társadalmi téren vezető szerepet játszó tagjai: néhai Klein Ignác és néhai Schwarc Albert orvosok, Schwarc Lajos ügyvéd, hitközségi elnök, Wolf Béla és Viola Vilmos községi orvosok, Stern Leó törvényszéki elnök és Rubin Vilmos járásbíró. Nagyobb ipari telepeket és gazdasági vállalkozásokat létesítettek: Neumann Vilmos és Zoór Dénes kékfestő-gyárat, id. és ifj. Graner Henrik szalag- és harisnyagyárat, Heinrich Miksa és Benedikt Béla cukorkagyárat, Molnár Lajos gőzmalmot és villanytelepet, Vajda Elemér baromfi-tenyészetet, Rosenberg Richárd, Fischer Albert és Lajos drót- és vasárugyárat, néhai Benedikt Ede takarékpénztárt, néhai Fischel Fülöp könyvnyomdát, Neuman Miksa gabona-kiviteli vállalatot. A hitközségnek értékes dokumentumokat tartalmazó levéltára van. A hitközség területén Schwarc Jakab rabbi beszédei jelentek meg könyvalakban. A hitközség történetével Zrínyi Károly: Csáktornya monográfiája c. munkája foglalkozik. A hitközség 118 tagja vett részt a világháborúban, 17 esett el. A forradalmaknak 2 áldozata van. Költségvetése évi 180,000 dinár, melyből 30,000 dinárt fordít szociális és filantropikus célokra. Anyakönyvi területéhez 32 község tartozik. Lélekszáma 616, a családok száma 170, adófizetője 212. Foglalkozás szerint: 6 nagykereskedő, 97 kereskedő, 5 ügyvéd, 4 köztisztviselő, 5 nagyiparos, 3 orvos, 56 magántisztviselő, 11 iparos és 20 magánzó. A hitközség mai vezetősége: Grünwald Illés főrabbi, Schwarc Lajos elnök, Wolf Béla alelnök, Baumsteiger Samu pénztárnok, Leitner Márk titkár, Gold Ferenc, Grünfeld Ernő, Guttmann Lipót, Neumann Vilmos, Pátkai Jakab, Schlesinger Lajos, Vajda Andor, Viola Vilmos és Zoór Dénes elöljárósági tagok.

10920.ht

CÍMSZÓ Csáktorny

SZÓCIKK Csáktorny Cakovec Sz H Sz Cs.- kongresszus hitközsé 1790 körü alakult szájhagyomán szerin Csakathurner Hochsinger Weis é Fische családo alapították Els rabbij Hirschman Áro volt ak 1842 hal me Cs.-n 1794-be vásárol hitközsé temetőtelket 1836 épített egyi templomát későb Légrádo épül mási templom 1876 létesül a elem iskola mel 1883 megszűnt 1924 Grünwal Illé főrabb Talmu Tórá alapított mel tanuló hiányába jelenle szünetel hitközsé rabbija voltak Hillman Sámuel Rappapor Emanuel Rosenstei Ábrahá é Schwar Jakab ak töb min félszázado át 1862-1913-i állot hitközsé élén Kivál tudó volt tartott a els magya nyelv hitszónoklato templomban hitközsé intézményei Chevr Kadisa mel Viol Vilmo elnöklet alat áll Nőegylet melyne Viol Vilmosn a elnöke jótékon egylet mel Wol Bél vezetés alat működik a ifjúság egylet melyne Hoffman Jen a elnök é leányegylet melyne Hoffma Bösk vezetője hitközsé területérő többe származta el aki kulturáli tére hírnévr tette szert Ezek Fische Vilmo író grác egyete könyvtárosa váro díszpolgára Schwar Mó győr főrabbi Kovác Lipó közgazdaság író Hirsch Zsig zeneszerző hitközségne társadalm tére vezet szerepe játsz tagjai néha Klei Igná é néha Schwar Alber orvosok Schwar Lajo ügyvéd hitközség elnök Wol Bél é Viol Vilmo község orvosok Ster Le törvényszék elnö é Rubi Vilmo járásbíró Nagyob ipar telepeke é gazdaság vállalkozásoka létesítettek Neuman Vilmo é Zoó Déne kékfestő-gyárat id é ifj Grane Henri szalag é harisnyagyárat Heinric Miks é Benedik Bél cukorkagyárat Molná Lajo gőzmalmo é villanytelepet Vajd Elemé baromfi-tenyészetet Rosenber Richárd Fische Alber é Lajo drót é vasárugyárat néha Benedik Ed takarékpénztárt néha Fische Fülö könyvnyomdát Neuma Miks gabona-kivitel vállalatot hitközségne értéke dokumentumoka tartalmaz levéltár van hitközsé területé Schwar Jaka rabb beszéde jelente me könyvalakban hitközsé történetéve Zríny Károly Csáktorny monográfiáj c munkáj foglalkozik hitközsé 11 tagj vet rész világháborúban 1 eset el forradalmakna áldozat van Költségvetés év 180,00 dinár melybő 30,00 dinár fordí szociáli é filantropiku célokra Anyakönyv területéhe 3 közsé tartozik Lélekszám 616 családo szám 170 adófizetőj 212 Foglalkozá szerint nagykereskedő 9 kereskedő ügyvéd köztisztviselő nagyiparos orvos 5 magántisztviselő 1 iparo é 2 magánzó hitközsé ma vezetősége Grünwal Illé főrabbi Schwar Lajo elnök Wol Bél alelnök Baumsteige Sam pénztárnok Leitne Már titkár Gol Ferenc Grünfel Ernő Guttman Lipót Neuman Vilmos Pátka Jakab Schlesinge Lajos Vajd Andor Viol Vilmo é Zoó Déne elöljáróság tagok

10920.h

CÍMSZ Csáktorn

SZÓCIK Csáktorn Cakove S S Cs. kongresszu hitközs 179 kör alakul szájhagyomá szeri Csakathurne Hochsinge Wei Fisch család alapítottá El rabbi Hirschma Ár vol a 184 ha m Cs.- 1794-b vásáro hitközs temetőtelke 183 építet egy templomá késő Légrád épü más templo 187 létesü ele iskol me 188 megszűn 192 Grünwa Ill főrab Talm Tór alapítot me tanul hiányáb jelenl szünete hitközs rabbij volta Hillma Sámue Rappapo Emanue Rosenste Ábrah Schwa Jaka a tö mi félszázad á 1862-1913- állo hitközs élé Kivá tud vol tartot el magy nyel hitszónoklat templomba hitközs intézménye Chev Kadis me Vio Vilm elnökle ala ál Nőegyle melyn Vio Vilmos elnök jótéko egyle me Wo Bé vezeté ala működi ifjúsá egyle melyn Hoffma Je elnö leányegyle melyn Hoffm Bös vezetőj hitközs területér több származt e ak kulturál tér hírnév tett szer Eze Fisch Vilm ír grá egyet könyvtáros vár díszpolgár Schwa M győ főrabb Ková Lip közgazdasá ír Hirsc Zsi zeneszerz hitközségn társadal tér veze szerep játs tagja néh Kle Ign néh Schwa Albe orvoso Schwa Laj ügyvé hitközsé elnö Wo Bé Vio Vilm közsé orvoso Ste L törvényszé eln Rub Vilm járásbír Nagyo ipa telepek gazdasá vállalkozások létesítette Neuma Vilm Zo Dén kékfestő-gyára i if Gran Henr szala harisnyagyára Heinri Mik Benedi Bé cukorkagyára Moln Laj gőzmalm villanytelepe Vaj Elem baromfi-tenyészete Rosenbe Richár Fisch Albe Laj dró vasárugyára néh Benedi E takarékpénztár néh Fisch Fül könyvnyomdá Neum Mik gabona-kivite vállalato hitközségn érték dokumentumok tartalma levéltá va hitközs terület Schwa Jak rab beszéd jelent m könyvalakba hitközs történetév Zrín Károl Csáktorn monográfiá munká foglalkozi hitközs 1 tag ve rés világháborúba ese e forradalmakn áldoza va Költségveté é 180,0 diná melyb 30,0 diná ford szociál filantropik célokr Anyaköny területéh közs tartozi Lélekszá 61 család szá 17 adófizető 21 Foglalkoz szerin nagykeresked keresked ügyvé köztisztvisel nagyiparo orvo magántisztvisel ipar magánz hitközs m vezetőség Grünwa Ill főrabb Schwa Laj elnö Wo Bé alelnö Baumsteig Sa pénztárno Leitn Má titká Go Feren Grünfe Ern Guttma Lipó Neuma Vilmo Pátk Jaka Schlesing Lajo Vaj Ando Vio Vilm Zo Dén elöljárósá tago

10920.

CÍMS Csáktor

SZÓCI Csáktor Cakov Cs kongressz hitköz 17 kö alaku szájhagyom szer Csakathurn Hochsing We Fisc csalá alapított E rabb Hirschm Á vo 18 h Cs. 1794- vásár hitköz temetőtelk 18 építe eg templom kés Légrá ép má templ 18 létes el isko m 18 megszű 19 Grünw Il főra Tal Tó alapíto m tanu hiányá jelen szünet hitköz rabbi volt Hillm Sámu Rappap Emanu Rosenst Ábra Schw Jak t m félszáza 1862-1913 áll hitköz él Kiv tu vo tarto e mag nye hitszónokla templomb hitköz intézmény Che Kadi m Vi Vil elnökl al á Nőegyl mely Vi Vilmo elnö jóték egyl m W B vezet al működ ifjús egyl mely Hoffm J eln leányegyl mely Hoff Bö vezető hitköz területé töb származ a kulturá té hírné tet sze Ez Fisc Vil í gr egye könyvtáro vá díszpolgá Schw gy főrab Kov Li közgazdas í Hirs Zs zeneszer hitközség társada té vez szere ját tagj né Kl Ig né Schw Alb orvos Schw La ügyv hitközs eln W B Vi Vil közs orvos St törvénysz el Ru Vil járásbí Nagy ip telepe gazdas vállalkozáso létesített Neum Vil Z Dé kékfestő-gyár i Gra Hen szal harisnyagyár Heinr Mi Bened B cukorkagyár Mol La gőzmal villanytelep Va Ele baromfi-tenyészet Rosenb Richá Fisc Alb La dr vasárugyár né Bened takarékpénztá né Fisc Fü könyvnyomd Neu Mi gabona-kivit vállalat hitközség érté dokumentumo tartalm levélt v hitköz terüle Schw Ja ra beszé jelen könyvalakb hitköz történeté Zrí Káro Csáktor monográfi munk foglalkoz hitköz ta v ré világháborúb es forradalmak áldoz v Költségvet 180, din mely 30, din for szociá filantropi célok Anyakön területé köz tartoz Léleksz 6 csalá sz 1 adófizet 2 Foglalko szeri nagykereske kereske ügyv köztisztvise nagyipar orv magántisztvise ipa magán hitköz vezetősé Grünw Il főrab Schw La eln W B aleln Baumstei S pénztárn Leit M titk G Fere Grünf Er Guttm Lip Neum Vilm Pát Jak Schlesin Laj Va And Vi Vil Z Dé elöljárós tag

10920

CÍM Csákto

SZÓC Csákto Cako C kongress hitkö 1 k alak szájhagyo sze Csakathur Hochsin W Fis csal alapítot rab Hirsch v 1 Cs 1794 vásá hitkö temetőtel 1 épít e templo ké Légr é m temp 1 léte e isk 1 megsz 1 Grün I főr Ta T alapít tan hiány jele szüne hitkö rabb vol Hill Sám Rappa Eman Rosens Ábr Sch Ja félszáz 1862-191 ál hitkö é Ki t v tart ma ny hitszónokl templom hitkö intézmén Ch Kad V Vi elnök a Nőegy mel V Vilm eln jóté egy veze a műkö ifjú egy mel Hoff el leányegy mel Hof B vezet hitkö terület tö szárma kultur t hírn te sz E Fis Vi g egy könyvtár v díszpolg Sch g főra Ko L közgazda Hir Z zenesze hitközsé társad t ve szer já tag n K I n Sch Al orvo Sch L ügy hitköz el V Vi köz orvo S törvénys e R Vi járásb Nag i telep gazda vállalkozás létesítet Neu Vi D kékfestő-gyá Gr He sza harisnyagyá Hein M Bene cukorkagyá Mo L gőzma villanytele V El baromfi-tenyésze Rosen Rich Fis Al L d vasárugyá n Bene takarékpénzt n Fis F könyvnyom Ne M gabona-kivi vállala hitközsé ért dokumentum tartal levél hitkö terül Sch J r besz jele könyvalak hitkö történet Zr Kár Csákto monográf mun foglalko hitkö t r világháború e forradalma áldo Költségve 180 di mel 30 di fo szoci filantrop célo Anyakö terület kö tarto Léleks csal s adófize Foglalk szer nagykeresk keresk ügy köztisztvis nagyipa or magántisztvis ip magá hitkö vezetős Grün I főra Sch L el alel Baumste pénztár Lei tit Fer Grün E Gutt Li Neu Vil Pá Ja Schlesi La V An V Vi D elöljáró ta

1092

CÍ Csákt

SZÓ Csákt Cak kongres hitk ala szájhagy sz Csakathu Hochsi Fi csa alapíto ra Hirsc C 179 vás hitk temetőte épí templ k Lég tem lét is megs Grü fő T alapí ta hián jel szün hitk rab vo Hil Sá Rapp Ema Rosen Áb Sc J félszá 1862-19 á hitk K tar m n hitszónok templo hitk intézmé C Ka V elnö Nőeg me Vil el jót eg vez műk ifj eg me Hof e leányeg me Ho veze hitk terüle t szárm kultu hír t s Fi V eg könyvtá díszpol Sc főr K közgazd Hi zenesz hitközs társa v sze j ta Sc A orv Sc üg hitkö e V kö orv törvény V járás Na tele gazd vállalkozá létesíte Ne V kékfestő-gy G H sz harisnyagy Hei Ben cukorkagy M gőzm villanytel E baromfi-tenyész Rose Ric Fi A vasárugy Ben takarékpénz Fi könyvnyo N gabona-kiv vállal hitközs ér dokumentu tarta levé hitk terü Sc bes jel könyvala hitk történe Z Ká Csákt monográ mu foglalk hitk világhábor forradalm áld Költségv 18 d me 3 d f szoc filantro cél Anyak terüle k tart Lélek csa adófiz Foglal sze nagykeres keres üg köztisztvi nagyip o magántisztvi i mag hitk vezető Grü főr Sc e ale Baumst pénztá Le ti Fe Grü Gut L Ne Vi P J Schles L A V elöljár t