10925.htm

CÍMSZÓ: Cs.az Árpád-házi királyok korában

SZÓCIKK: Cs. az Árpád-házi királyok korában. Az Árpádkori és későbbi okiratokban szerepelnek zsidó és vele rokonhangzású szavakkal képzett magyar családnevek. Legtöbbször szláv alakban (zsidov) használták abban a formában, ahogy az oroszoktól vagy a kozároktól elkerült hozzájuk. Az ilyen ősi magyar nevek zsidó származásra mutatnak. Ilyenek: Zsid (l. Zsid), Zsiday (l. Zsiday), Zsidó (l. Zsidó), Zsidov, Zsidói, Zsidókői. E neveket viselő egyének vagy családok eredetileg a honfoglaló magyarokkal együtt bevándorolt zsidóhitűek voltak, akik a kereszténység terjedésekor megkeresztelkedtek. Ugyancsak a honfoglaló kozárok leszármazását sejtetik a kozárképzésű nevek, mint Kozárvári stb. Az Árpádkorban, 1050 körül egy Jiczhák (Izsák) nevű magyar zsidó a Jászkont vagy Jászkonti nevet viselte (l. Jászkont), ami különösen azért jelentőségteljes, mert némely magyar tudós a kunokat tartja a kozárok leszármazottainak. E név pedig vagy a Jász és a Kont, vagy pedig a Jász-kun szóból alakulhatott. 1225-ből a Téka vagy Techa név (l. Teka), 1263-ból pedig egy vasmegyei Farkas nevű zsidó emléke maradt fenn (l. Farkas). Ez az utóbb említett három név tősgyökeresen magyar, főleg a két legrégibb. Az Árpádkorból ezeken kívül még hét nevet ismer a történelem, ezek közül három bibliai név, ami a régi magyaroknál sűrűn előfordult, a többi négy név német, egy Ausztriából bevándorolt zsidó apának és három fiának a neve. A bevándorolt zsidók neveire egyébként jellemző, hogy nevükről meg lehet állapítani, honnét kerültek az országba, így a törökök uralomra jutása idején a Törökországból bevándorolt zsidók rendszerint arab vagy török nevűek. Az Árpádház kihalása után özönlöttek el különben a külföldi zsidók az országot, majd mikor Nagy Lajos számkivetésbe űzte a zsidóságot (l. Kiűzetés), a régibb magyar zsidóság szétzüllött, de a megmaradtak nevei közt is még gyakran előfordultak a Farkas. Nyúl, Szarvas, Fekete és Kis nevek.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 925. címszó a lexikon => 179. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10925.htm

CÍMSZÓ: Cs.az Árpád-házi királyok korában

SZÓCIKK: Cs. az Árpád-házi királyok korában. Az Árpádkori és későbbi okiratokban szerepelnek zsidó és vele rokonhangzású szavakkal képzett magyar családnevek. Legtöbbször szláv alakban zsidov használták abban a formában, ahogy az oroszoktól vagy a kozároktól elkerült hozzájuk. Az ilyen ősi magyar nevek zsidó származásra mutatnak. Ilyenek: Zsid l. Zsid , Zsiday l. Zsiday , Zsidó l. Zsidó , Zsidov, Zsidói, Zsidókői. E neveket viselő egyének vagy családok eredetileg a honfoglaló magyarokkal együtt bevándorolt zsidóhitűek voltak, akik a kereszténység terjedésekor megkeresztelkedtek. Ugyancsak a honfoglaló kozárok leszármazását sejtetik a kozárképzésű nevek, mint Kozárvári stb. Az Árpádkorban, 1050 körül egy Jiczhák Izsák nevű magyar zsidó a Jászkont vagy Jászkonti nevet viselte l. Jászkont , ami különösen azért jelentőségteljes, mert némely magyar tudós a kunokat tartja a kozárok leszármazottainak. E név pedig vagy a Jász és a Kont, vagy pedig a Jász-kun szóból alakulhatott. 1225-ből a Téka vagy Techa név l. Teka , 1263-ból pedig egy vasmegyei Farkas nevű zsidó emléke maradt fenn l. Farkas . Ez az utóbb említett három név tősgyökeresen magyar, főleg a két legrégibb. Az Árpádkorból ezeken kívül még hét nevet ismer a történelem, ezek közül három bibliai név, ami a régi magyaroknál sűrűn előfordult, a többi négy név német, egy Ausztriából bevándorolt zsidó apának és három fiának a neve. A bevándorolt zsidók neveire egyébként jellemző, hogy nevükről meg lehet állapítani, honnét kerültek az országba, így a törökök uralomra jutása idején a Törökországból bevándorolt zsidók rendszerint arab vagy török nevűek. Az Árpádház kihalása után özönlöttek el különben a külföldi zsidók az országot, majd mikor Nagy Lajos számkivetésbe űzte a zsidóságot l. Kiűzetés , a régibb magyar zsidóság szétzüllött, de a megmaradtak nevei közt is még gyakran előfordultak a Farkas. Nyúl, Szarvas, Fekete és Kis nevek.

10925.ht

CÍMSZÓ Cs.a Árpád-ház királyo korába

SZÓCIKK Cs a Árpád-ház királyo korában A Árpádkor é később okiratokba szerepelne zsid é vel rokonhangzás szavakka képzet magya családnevek Legtöbbszö szlá alakba zsido használtá abba formában ahog a oroszoktó vag kozároktó elkerül hozzájuk A ilye ős magya neve zsid származásr mutatnak Ilyenek Zsi l Zsi Zsida l Zsida Zsid l Zsid Zsidov Zsidói Zsidókői neveke visel egyéne vag családo eredetile honfoglal magyarokka együt bevándorol zsidóhitűe voltak aki kereszténysé terjedéseko megkeresztelkedtek Ugyancsa honfoglal kozáro leszármazásá sejteti kozárképzés nevek min Kozárvár stb A Árpádkorban 105 körü eg Jiczhá Izsá nev magya zsid Jászkon vag Jászkont neve viselt l Jászkon am különöse azér jelentőségteljes mer némel magya tudó kunoka tartj kozáro leszármazottainak né pedi vag Jás é Kont vag pedi Jász-ku szóbó alakulhatott 1225-bő Ték vag Tech né l Tek 1263-bó pedi eg vasmegye Farka nev zsid emlék marad fen l Farka E a utób említet háro né tősgyökerese magyar főle ké legrégibb A Árpádkorbó ezeke kívü mé hé neve isme történelem eze közü háro biblia név am rég magyarokná sűrű előfordult több nég né német eg Ausztriábó bevándorol zsid apána é háro fiána neve bevándorol zsidó neveir egyébkén jellemző hog nevükrő me lehe állapítani honné kerülte a országba íg törökö uralomr jutás idejé Törökországbó bevándorol zsidó rendszerin ara vag törö nevűek A Árpádhá kihalás utá özönlötte e különbe külföld zsidó a országot maj miko Nag Lajo számkivetésb űzt zsidóságo l Kiűzeté régib magya zsidósá szétzüllött d megmaradta neve köz i mé gyakra előfordulta Farkas Nyúl Szarvas Feket é Ki nevek

10925.h

CÍMSZ Cs. Árpád-há király koráb

SZÓCIK C Árpád-há király korába Árpádko későb okiratokb szerepeln zsi ve rokonhangzá szavakk képze magy családneve Legtöbbsz szl alakb zsid használt abb formába aho oroszokt va kozárokt elkerü hozzáju ily ő magy nev zsi származás mutatna Ilyene Zs Zs Zsid Zsid Zsi Zsi Zsido Zsidó Zsidókő nevek vise egyén va család eredetil honfogla magyarokk együ bevándoro zsidóhitű volta ak kereszténys terjedések megkeresztelkedte Ugyancs honfogla kozár leszármazás sejtet kozárképzé neve mi Kozárvá st Árpádkorba 10 kör e Jiczh Izs ne magy zsi Jászko va Jászkon nev visel Jászko a különös azé jelentőségtelje me néme magy tud kunok tart kozár leszármazottaina n ped va Já Kon va ped Jász-k szób alakulhatot 1225-b Té va Tec n Te 1263-b ped e vasmegy Fark ne zsi emlé mara fe Fark utó említe hár n tősgyökeres magya fől k legrégib Árpádkorb ezek kív m h nev ism történele ez köz hár bibli né a ré magyarokn sűr előfordul töb né n néme e Ausztriáb bevándoro zsi apán hár fián nev bevándoro zsid nevei egyébké jellemz ho nevükr m leh állapítan honn került országb í török uralom jutá idej Törökországb bevándoro zsid rendszeri ar va tör nevűe Árpádh kihalá ut özönlött különb külföl zsid országo ma mik Na Laj számkivetés űz zsidóság Kiűzet régi magy zsidós szétzüllöt megmaradt nev kö m gyakr előfordult Farka Nyú Szarva Feke K neve

10925.

CÍMS Cs Árpád-h királ korá

SZÓCI Árpád-h királ koráb Árpádk késő okiratok szerepel zs v rokonhangz szavak képz mag családnev Legtöbbs sz alak zsi használ ab formáb ah oroszok v kozárok elker hozzáj il mag ne zs származá mutatn Ilyen Z Z Zsi Zsi Zs Zs Zsid Zsid Zsidók neve vis egyé v csalá eredeti honfogl magyarok egy bevándor zsidóhit volt a keresztény terjedése megkeresztelkedt Ugyanc honfogl kozá leszármazá sejte kozárképz nev m Kozárv s Árpádkorb 1 kö Jicz Iz n mag zs Jászk v Jászko ne vise Jászk különö az jelentőségtelj m ném mag tu kuno tar kozá leszármazottain pe v J Ko v pe Jász- szó alakulhato 1225- T v Te T 1263- pe vasmeg Far n zs eml mar f Far ut említ há tősgyökere magy fő legrégi Árpádkor eze kí ne is történel e kö há bibl n r magyarok sű előfordu tö n ném Ausztriá bevándor zs apá há fiá ne bevándor zsi neve egyébk jellem h nevük le állapíta hon kerül ország törö uralo jut ide Törökország bevándor zsi rendszer a v tö nevű Árpád kihal u özönlöt külön külfö zsi ország m mi N La számkiveté ű zsidósá Kiűze rég mag zsidó szétzüllö megmarad ne k gyak előfordul Fark Ny Szarv Fek nev

10925

CÍM C Árpád- kirá kor

SZÓC Árpád- kirá korá Árpád kés okirato szerepe z rokonhang szava kép ma családne Legtöbb s ala zs haszná a formá a oroszo kozáro elke hozzá i ma n z származ mutat Ilye Zs Zs Z Z Zsi Zsi Zsidó nev vi egy csal eredet honfog magyaro eg bevándo zsidóhi vol keresztén terjedés megkeresztelked Ugyan honfog koz leszármaz sejt kozárkép ne Kozár Árpádkor k Jic I ma z Jász Jászk n vis Jász külön a jelentőségtel né ma t kun ta koz leszármazottai p K p Jász sz alakulhat 1225 T 1263 p vasme Fa z em ma Fa u emlí h tősgyöker mag f legrég Árpádko ez k n i történe k h bib magyaro s előford t né Ausztri bevándo z ap h fi n bevándo zs nev egyéb jelle nevü l állapít ho kerü orszá tör ural ju id Törökorszá bevándo zs rendsze t nev Árpá kiha özönlö külö külf zs orszá m L számkivet zsidós Kiűz ré ma zsid szétzüll megmara n gya előfordu Far N Szar Fe ne

1092

CÍ Árpád kir ko

SZÓ Árpád kir kor Árpá ké okirat szerep rokonhan szav ké m családn Legtöb al z haszn form orosz kozár elk hozz m szárma muta Ily Z Z Zs Zs Zsid ne v eg csa erede honfo magyar e bevánd zsidóh vo kereszté terjedé megkeresztelke Ugya honfo ko leszárma sej kozárké n Kozá Árpádko Ji m Jás Jász vi Jás külö jelentőségte n m ku t ko leszármazotta Jás s alakulha 122 126 vasm F e m F eml tősgyöke ma legré Árpádk e történ bi magyar előfor n Ausztr bevánd a f bevánd z ne egyé jell nev állapí h ker orsz tö ura j i Törökorsz bevánd z rendsz ne Árp kih özönl kül kül z orsz számkive zsidó Kiű r m zsi szétzül megmar gy előford Fa Sza F n