10945.htm

CÍMSZÓ: Csoda

SZÓCIKK: Csoda (héb. nesz, osz, mófész, pele), oly esemény, amelyet természetes alapon nem tudván megmagyarázni, felsőbb hatalomnak tulajdonítottak. A Cs.-t a tudomány nem zavarja össze a mítosszal, mert az utóbbi primitív anthropomorphismus vagy a jelenségek istenségekkel való megszemélyesítése oly módon, hogy azokat emberi tulajdonságokkal ruházták fel; a Cs.-k ellenben a természet jelenségeit egy magasabb hatalom ellenőrzése alá helyezik a bekövetkező események a Cs.-hit szerint csupán szent eszközöknek látszanak magasabb hatalom kezében. Ennélfogva a Cs. a monotheismussal összeegyeztethető, mert már lényegénél fogva monotheistikus. Másrészt az is bizonyos, hogy régi mythosokat gyakran átformáltak a monotheistikus eszme támogatására Cs.-ká. A Biblia szerint Isten több Cs.-t gyakorolt Izraellel, mint minden más néppel (Exod. 34. 10; Josua 3. 5), de valamenyi közt a legnagyobb Cs. a Szinaj-hegyi kinyilatkoztatás Izrael előtt (Deuter. 3. 32-36). A Tóra betűszerinti hivése mindezeknél fogva maga után vonja a Cs.-k hívesét is. Mégis a Tóra maga súlyt helyez arra az elvre, hogy a Cs-k nem annak a dolognak a tanúbizonyságai, amiért rendeltettek. «Ha próféta támad köztetek, aki jeleket vagy Cs.-kat mutat nektek s a jel vagy Cs. elmúlik, de Ő idolatriához akar benneteket vezetni: nem szabad hallgatnotok ilyen prófétákra, mert az Úr, a ti Istenetek próbára tesz benneteket, vajon igazán szeretitek-e az Úrt, a ti Isteneteket» (Deuteron. 13. 2-4). A Biblia legrégibb részei egyikének ezen nyílt megállapítása azt tanította már a bibliai zsidóságnak, hogy a Cs.-k nem vallási igazságok, mert igazságtalan esetekben is gyakorolhatók. A Cs.-kat méltán nevezhetni «a hit legkedvesebb gyermeké»-nek. Az Isten mindenhatóságába és gondviselésébe vetett hit a vallásos öntudat bizonyos fokán szükségessé tette a Cs.-kban való hiedelmet, vagyis a természetfeletti segítséget rendkívüli és veszedelmes időkben. A hívő léleknek ennélfogva éppen olyan kevéssé lehetett tagadnia bizonyos Cs.-k lehetőségét, mint Isten abszolút mindenhatóságát. A Talmud a bibliai koron, túli Cs.-k lehetőségét pedig kereken tagadta. Szaádja gáon (IX.-X. század) pedig, ámbár a Tóra minden betűjét isteni eredetűnek vallotta, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a Biblia igazsága és valódisága csupán az észen nyugodhat s ahol a Biblia látszólag ellentétben áll az ésszel, ott a szavaknak csupán metaphorikus értelmük van (Emunósz vé-Déosz II. 44, 68). így fogja fel p. o. a kígyónak, Bílaám szamarának és az angyaloknak beszédeit, amelyek szerinte és más, későbbi vallásbölcsészek, p. o. Ábrahám ibn Ezra szerint metaphorák. Maimonides hisz a Teremtő abszolút szabadságában, amely Cs.-kat is lehetővé tesz, de a régebbi rabbinikus felfogás alapján ugyanakkor azt is vallja, hogy a Teremtő Isten éppen ezért a Cs.-tevés hatalmát a természetre ruházta át, úgy, hogy a teremtés befejezése után Isten semmi csodatevő változást nem okozott (Móreh Nebuchim II. 25,29 és kommentár Abot V. 6-hoz). Gersonides is foglalkozik a Cs.-kal Milchámosz c. művében s az isteni belátásra ruházza azt, mely előre megállapította az ember sorsát, de tagadja a Cs.-tevést saját korában, Maimonides szerint a mózesi törvényekben való hit magában a Sinai-kinyilatkoztatásban, nem pedig Mózes Cs.-tételeiben találja magyarázatát. A mágia és boszorkányosság Cs.-it s az azokban való hitet úgy Maimonides, mint Albo elvetik. Ez annál fontosabb, mert a kettőjük ideje közt élő Aquinói Tamás, a scholasztikus filozófia legtekintélyesebbje hisz azokban s a veszedelmes hit kötelezővé tétele a közép- és újkorban épen az ő fejtegetésein alapul. Éppen ezért van fontossága annak, hogy Albo József, a XIV. századi toledói rabbi s vallásbölcsész, Spinoza egyik legfontosabb elődje, kereken elveti a babonákon alapuló Cs.-kat. A hétköznapi élet «Cs.-it» a rabbik nyíltan többre tartják a bibliai Cs.-knál: «Nagyobb Cs. az, ha egy beteg veszedelmes betegségétől megszabadul, mint az, ami történt akkor, amikor Chananja, Missel és Azarja megszabadultak a tüzes kemencétől» (Nedárim 41a); a nagy nyomorban élő család támogatás útján való megszabadítása pedig nagyobb Cs., mint Izrael szabadulása a Veres-tengeren (Peszáchim 118a). A középkori zsidó exegétak és vallásbölcsészek ugyanabban az időben, midőn a kereszténység Cs.-i napirenden voltak, igyekeztek a zsidó múlt Cs.-inak természettudományi magyarázatot adni s oly közel hozni a természethez azokat, amennyire csak lehetséges volt. Teljesen önkényes a zsidóságtól elszakadt Pál apostolnak az az állítása, hogy «a zsidók jeleket (csodákat) keresnek, a görögök bölcsességet», (l. Korinth. I. 22), mert a zsidó vallás exponensei és reprezentálói ezt nemcsak hogy nem tették, főleg Pál idejében, hanem éppen az evangéliumok karolják fel a Cs.-kat; azok a Cs., amelyeket a zsidók hittek vagy nem bolygattak, a régmúlt hagyományai voltak csupán. A Cs.-k, amelyeket a rabbik mellőztek s amelyeket zsidó részről senki sem keresett vagy várt, még kevésbé tanított, éppen az esszéeus-chaszideus Jochanan-nal (Keresztelő János) kelnek új életre s az Új- Testamentumnak és kereszténységnek két évezreden át fő alkatelemei lettek. A zsidóság ezen egész időn belül vallásával soha sehol sem volt akadálya a legszabadabb természettudományi felfogásnak (l. Kereszténység és zsidóság viszonya címszót.) Maga a Talmud a régebbi, tehát évezredes hagyományokon alapuló Cs.-kat már teljesen allegorikus értelemben fogja fel és leiktatta azt a felfogást, hogy a Cs.-kat a hit támogatására felhasználni nem szabad. Amidőn pedig a XVIII. sz.-han Mendelssohn a Bonnettal való vitája alkalmával az utóbbinak ama érvelését, hogy az Új- Testamentum csodái a kereszténység igaza mellett bizonyítanak, elvetette, egyszersmind nyugodtan válaszolhatta a zsidóság és zsidó vallás nevében, hogy Cs.-kat bármely vallás támogatására fel lehet hozni, de velük a vallás igazát bizonyítani nem lehetséges. A modern zsidó bibliai kutatás természetesen a Cs.-kat részint metaphoráknak fogja fel, részint azok teljes természettudományi vizsgálatát tartja szem előtt, megkülönböztetve egyszersmind a különböző elbeszélők objektív leírásait a költői szubjektivitástól. Irodalom. Kaufman Kohler, Miracles (Jew. Encycl. 1904); Mendelssohn. Gesammelte Schriften III. ; Joel. Moses Maimonides (1876) ; Jahrbuch Das Wunder in seinem Verhältnisse zur Religion (Jüdisches Literaturtlatt I.)


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 945. címszó a lexikon => 182. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10945.htm

CÍMSZÓ: Csoda

SZÓCIKK: Csoda héb. nesz, osz, mófész, pele , oly esemény, amelyet természetes alapon nem tudván megmagyarázni, felsőbb hatalomnak tulajdonítottak. A Cs.-t a tudomány nem zavarja össze a mítosszal, mert az utóbbi primitív anthropomorphismus vagy a jelenségek istenségekkel való megszemélyesítése oly módon, hogy azokat emberi tulajdonságokkal ruházták fel; a Cs.-k ellenben a természet jelenségeit egy magasabb hatalom ellenőrzése alá helyezik a bekövetkező események a Cs.-hit szerint csupán szent eszközöknek látszanak magasabb hatalom kezében. Ennélfogva a Cs. a monotheismussal összeegyeztethető, mert már lényegénél fogva monotheistikus. Másrészt az is bizonyos, hogy régi mythosokat gyakran átformáltak a monotheistikus eszme támogatására Cs.-ká. A Biblia szerint Isten több Cs.-t gyakorolt Izraellel, mint minden más néppel Exod. 34. 10; Josua 3. 5 , de valamenyi közt a legnagyobb Cs. a Szinaj-hegyi kinyilatkoztatás Izrael előtt Deuter. 3. 32-36 . A Tóra betűszerinti hivése mindezeknél fogva maga után vonja a Cs.-k hívesét is. Mégis a Tóra maga súlyt helyez arra az elvre, hogy a Cs-k nem annak a dolognak a tanúbizonyságai, amiért rendeltettek. Ha próféta támad köztetek, aki jeleket vagy Cs.-kat mutat nektek s a jel vagy Cs. elmúlik, de Ő idolatriához akar benneteket vezetni: nem szabad hallgatnotok ilyen prófétákra, mert az Úr, a ti Istenetek próbára tesz benneteket, vajon igazán szeretitek-e az Úrt, a ti Isteneteket Deuteron. 13. 2-4 . A Biblia legrégibb részei egyikének ezen nyílt megállapítása azt tanította már a bibliai zsidóságnak, hogy a Cs.-k nem vallási igazságok, mert igazságtalan esetekben is gyakorolhatók. A Cs.-kat méltán nevezhetni a hit legkedvesebb gyermeké -nek. Az Isten mindenhatóságába és gondviselésébe vetett hit a vallásos öntudat bizonyos fokán szükségessé tette a Cs.-kban való hiedelmet, vagyis a természetfeletti segítséget rendkívüli és veszedelmes időkben. A hívő léleknek ennélfogva éppen olyan kevéssé lehetett tagadnia bizonyos Cs.-k lehetőségét, mint Isten abszolút mindenhatóságát. A Talmud a bibliai koron, túli Cs.-k lehetőségét pedig kereken tagadta. Szaádja gáon IX.-X. század pedig, ámbár a Tóra minden betűjét isteni eredetűnek vallotta, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a Biblia igazsága és valódisága csupán az észen nyugodhat s ahol a Biblia látszólag ellentétben áll az ésszel, ott a szavaknak csupán metaphorikus értelmük van Emunósz vé-Déosz II. 44, 68 . így fogja fel p. o. a kígyónak, Bílaám szamarának és az angyaloknak beszédeit, amelyek szerinte és más, későbbi vallásbölcsészek, p. o. Ábrahám ibn Ezra szerint metaphorák. Maimonides hisz a Teremtő abszolút szabadságában, amely Cs.-kat is lehetővé tesz, de a régebbi rabbinikus felfogás alapján ugyanakkor azt is vallja, hogy a Teremtő Isten éppen ezért a Cs.-tevés hatalmát a természetre ruházta át, úgy, hogy a teremtés befejezése után Isten semmi csodatevő változást nem okozott Móreh Nebuchim II. 25,29 és kommentár Abot V. 6-hoz . Gersonides is foglalkozik a Cs.-kal Milchámosz c. művében s az isteni belátásra ruházza azt, mely előre megállapította az ember sorsát, de tagadja a Cs.-tevést saját korában, Maimonides szerint a mózesi törvényekben való hit magában a Sinai-kinyilatkoztatásban, nem pedig Mózes Cs.-tételeiben találja magyarázatát. A mágia és boszorkányosság Cs.-it s az azokban való hitet úgy Maimonides, mint Albo elvetik. Ez annál fontosabb, mert a kettőjük ideje közt élő Aquinói Tamás, a scholasztikus filozófia legtekintélyesebbje hisz azokban s a veszedelmes hit kötelezővé tétele a közép- és újkorban épen az ő fejtegetésein alapul. Éppen ezért van fontossága annak, hogy Albo József, a XIV. századi toledói rabbi s vallásbölcsész, Spinoza egyik legfontosabb elődje, kereken elveti a babonákon alapuló Cs.-kat. A hétköznapi élet Cs.-it a rabbik nyíltan többre tartják a bibliai Cs.-knál: Nagyobb Cs. az, ha egy beteg veszedelmes betegségétől megszabadul, mint az, ami történt akkor, amikor Chananja, Missel és Azarja megszabadultak a tüzes kemencétől Nedárim 41a ; a nagy nyomorban élő család támogatás útján való megszabadítása pedig nagyobb Cs., mint Izrael szabadulása a Veres-tengeren Peszáchim 118a . A középkori zsidó exegétak és vallásbölcsészek ugyanabban az időben, midőn a kereszténység Cs.-i napirenden voltak, igyekeztek a zsidó múlt Cs.-inak természettudományi magyarázatot adni s oly közel hozni a természethez azokat, amennyire csak lehetséges volt. Teljesen önkényes a zsidóságtól elszakadt Pál apostolnak az az állítása, hogy a zsidók jeleket csodákat keresnek, a görögök bölcsességet , l. Korinth. I. 22 , mert a zsidó vallás exponensei és reprezentálói ezt nemcsak hogy nem tették, főleg Pál idejében, hanem éppen az evangéliumok karolják fel a Cs.-kat; azok a Cs., amelyeket a zsidók hittek vagy nem bolygattak, a régmúlt hagyományai voltak csupán. A Cs.-k, amelyeket a rabbik mellőztek s amelyeket zsidó részről senki sem keresett vagy várt, még kevésbé tanított, éppen az esszéeus-chaszideus Jochanan-nal Keresztelő János kelnek új életre s az Új- Testamentumnak és kereszténységnek két évezreden át fő alkatelemei lettek. A zsidóság ezen egész időn belül vallásával soha sehol sem volt akadálya a legszabadabb természettudományi felfogásnak l. Kereszténység és zsidóság viszonya címszót. Maga a Talmud a régebbi, tehát évezredes hagyományokon alapuló Cs.-kat már teljesen allegorikus értelemben fogja fel és leiktatta azt a felfogást, hogy a Cs.-kat a hit támogatására felhasználni nem szabad. Amidőn pedig a XVIII. sz.-han Mendelssohn a Bonnettal való vitája alkalmával az utóbbinak ama érvelését, hogy az Új- Testamentum csodái a kereszténység igaza mellett bizonyítanak, elvetette, egyszersmind nyugodtan válaszolhatta a zsidóság és zsidó vallás nevében, hogy Cs.-kat bármely vallás támogatására fel lehet hozni, de velük a vallás igazát bizonyítani nem lehetséges. A modern zsidó bibliai kutatás természetesen a Cs.-kat részint metaphoráknak fogja fel, részint azok teljes természettudományi vizsgálatát tartja szem előtt, megkülönböztetve egyszersmind a különböző elbeszélők objektív leírásait a költői szubjektivitástól. Irodalom. Kaufman Kohler, Miracles Jew. Encycl. 1904 ; Mendelssohn. Gesammelte Schriften III. ; Joel. Moses Maimonides 1876 ; Jahrbuch Das Wunder in seinem Verhältnisse zur Religion Jüdisches Literaturtlatt I.

10945.ht

CÍMSZÓ Csod

SZÓCIKK Csod héb nesz osz mófész pel ol esemény amelye természete alapo ne tudvá megmagyarázni felsőb hatalomna tulajdonítottak Cs.- tudomán ne zavarj össz mítosszal mer a utóbb primití anthropomorphismu vag jelensége istenségekke val megszemélyesítés ol módon hog azoka ember tulajdonságokka ruháztá fel Cs.- ellenbe természe jelenségei eg magasab hatalo ellenőrzés al helyezi bekövetkez eseménye Cs.-hi szerin csupá szen eszközökne látszana magasab hatalo kezében Ennélfogv Cs monotheismussa összeegyeztethető mer má lényegéné fogv monotheistikus Másrész a i bizonyos hog rég mythosoka gyakra átformálta monotheistiku eszm támogatásár Cs.-ká Bibli szerin Iste töb Cs.- gyakorol Izraellel min minde má néppe Exod 34 10 Josu 3 d valameny köz legnagyob Cs Szinaj-hegy kinyilatkoztatá Izrae előt Deuter 3 32-3 Tór betűszerint hivés mindezekné fogv mag utá vonj Cs.- hívesé is Mégi Tór mag súly helye arr a elvre hog Cs- ne anna dologna tanúbizonyságai amiér rendeltettek H prófét táma köztetek ak jeleke vag Cs.-ka muta nekte je vag Cs elmúlik d idolatriáho aka benneteke vezetni ne szaba hallgatnoto ilye prófétákra mer a Úr t Istenete próbár tes benneteket vajo igazá szeretitek- a Úrt t Isteneteke Deuteron 13 2- Bibli legrégib része egyikéne eze nyíl megállapítás az tanított má biblia zsidóságnak hog Cs.- ne vallás igazságok mer igazságtala esetekbe i gyakorolhatók Cs.-ka méltá nevezhetn hi legkedveseb gyermek -nek A Iste mindenhatóságáb é gondviseléséb vetet hi valláso öntuda bizonyo foká szükségess tett Cs.-kba val hiedelmet vagyi természetfelett segítsége rendkívül é veszedelme időkben hív lélekne ennélfogv éppe olya kevéss lehetet tagadni bizonyo Cs.- lehetőségét min Iste abszolú mindenhatóságát Talmu biblia koron túl Cs.- lehetőségé pedi kereke tagadta Szaádj gáo IX.-X száza pedig ámbá Tór minde betűjé isten eredetűne vallotta ugyanakko az hangsúlyozta hog Bibli igazság é valódiság csupá a észe nyugodha aho Bibli látszóla ellentétbe ál a ésszel ot szavakna csupá metaphoriku értelmü va Emunós vé-Déos II 44 6 íg fogj fe p o kígyónak Bílaá szamarána é a angyalokna beszédeit amelye szerint é más később vallásbölcsészek p o Ábrahá ib Ezr szerin metaphorák Maimonide his Teremt abszolú szabadságában amel Cs.-ka i lehetőv tesz d régebb rabbiniku felfogá alapjá ugyanakko az i vallja hog Teremt Iste éppe ezér Cs.-tevé hatalmá természetr ruházt át úgy hog teremté befejezés utá Iste semm csodatev változás ne okozot Móre Nebuchi II 25,2 é kommentá Abo V 6-ho Gersonide i foglalkozi Cs.-ka Milchámos c művébe a isten belátásr ruházz azt mel előr megállapított a embe sorsát d tagadj Cs.-tevés sajá korában Maimonide szerin mózes törvényekbe val hi magába Sinai-kinyilatkoztatásban ne pedi Móze Cs.-tételeibe találj magyarázatát mági é boszorkányossá Cs.-i a azokba val hite úg Maimonides min Alb elvetik E anná fontosabb mer kettőjü idej köz él Aquinó Tamás scholasztiku filozófi legtekintélyesebbj his azokba veszedelme hi kötelezőv tétel közép é újkorba épe a fejtegetései alapul Éppe ezér va fontosság annak hog Alb József XIV század toledó rabb vallásbölcsész Spinoz egyi legfontosab elődje kereke elvet babonáko alapul Cs.-kat hétköznap éle Cs.-i rabbi nyílta többr tartjá biblia Cs.-knál Nagyob Cs az h eg bete veszedelme betegségétő megszabadul min az am történ akkor amiko Chananja Misse é Azarj megszabadulta tüze kemencétő Nedári 41 nag nyomorba él csalá támogatá útjá val megszabadítás pedi nagyob Cs. min Izrae szabadulás Veres-tengere Peszáchi 118 középkor zsid exegéta é vallásbölcsésze ugyanabba a időben midő kereszténysé Cs.- napirende voltak igyekezte zsid múl Cs.-ina természettudomány magyarázato adn ol köze hozn természethe azokat amennyir csa lehetsége volt Teljese önkénye zsidóságtó elszakad Pá apostolna a a állítása hog zsidó jeleke csodáka keresnek görögö bölcsessége l Korinth I 2 mer zsid vallá exponense é reprezentáló ez nemcsa hog ne tették főle Pá idejében hane éppe a evangéliumo karoljá fe Cs.-kat azo Cs. amelyeke zsidó hitte vag ne bolygattak régmúl hagyománya volta csupán Cs.-k amelyeke rabbi mellőzte amelyeke zsid részrő senk se kereset vag várt mé kevésb tanított éppe a esszéeus-chaszideu Jochanan-na Keresztel Jáno kelne ú életr a Új Testamentumna é kereszténységne ké évezrede á f alkateleme lettek zsidósá eze egés idő belü vallásáva soh seho se vol akadály legszabadab természettudomány felfogásna l Kereszténysé é zsidósá viszony címszót Mag Talmu régebbi tehá évezrede hagyományoko alapul Cs.-ka má teljese allegoriku értelembe fogj fe é leiktatt az felfogást hog Cs.-ka hi támogatásár felhasználn ne szabad Amidő pedi XVIII sz.-ha Mendelssoh Bonnetta val vitáj alkalmáva a utóbbina am érvelését hog a Új Testamentu csodá kereszténysé igaz mellet bizonyítanak elvetette egyszersmin nyugodta válaszolhatt zsidósá é zsid vallá nevében hog Cs.-ka bármel vallá támogatásár fe lehe hozni d velü vallá igazá bizonyítan ne lehetséges moder zsid biblia kutatá természetese Cs.-ka részin metaphorákna fogj fel részin azo telje természettudomány vizsgálatá tartj sze előtt megkülönböztetv egyszersmin különböz elbeszélő objektí leírásai költő szubjektivitástól Irodalom Kaufma Kohler Miracle Jew Encycl 190 Mendelssohn Gesammelt Schrifte III Joel Mose Maimonide 187 Jahrbuc Da Wunde i seine Verhältniss zu Religio Jüdische Literaturtlat I

10945.h

CÍMSZ Cso

SZÓCIK Cso hé nes os mófés pe o esemén amely természet alap n tudv megmagyarázn felső hatalomn tulajdonította Cs. tudomá n zavar öss mítossza me utób primit anthropomorphism va jelenség istenségekk va megszemélyesíté o módo ho azok embe tulajdonságokk ruházt fe Cs. ellenb termész jelensége e magasa hatal ellenőrzé a helyez bekövetke esemény Cs.-h szeri csup sze eszközökn látszan magasa hatal kezébe Ennélfog C monotheismuss összeegyeztethet me m lényegén fog monotheistiku Másrés bizonyo ho ré mythosok gyakr átformált monotheistik esz támogatásá Cs.-k Bibl szeri Ist tö Cs. gyakoro Izraelle mi mind m népp Exo 3 1 Jos valamen kö legnagyo C Szinaj-heg kinyilatkoztat Izra elő Deute 32- Tó betűszerin hivé mindezekn fog ma ut von Cs. híves i Még Tó ma súl hely ar elvr ho Cs n ann dologn tanúbizonysága amié rendeltette prófé tám köztete a jelek va Cs.-k mut nekt j va C elmúli idolatriáh ak bennetek vezetn n szab hallgatnot ily prófétákr me Ú Istenet próbá te benneteke vaj igaz szeretitek Úr Istenetek Deutero 1 2 Bibl legrégi rész egyikén ez nyí megállapítá a tanítot m bibli zsidóságna ho Cs. n vallá igazságo me igazságtal esetekb gyakorolható Cs.-k mélt nevezhet h legkedvese gyerme -ne Ist mindenhatóságá gondviselésé vete h vallás öntud bizony fok szükséges tet Cs.-kb va hiedelme vagy természetfelet segítség rendkívü veszedelm időkbe hí lélekn ennélfog épp oly kevés lehete tagadn bizony Cs. lehetőségé mi Ist abszol mindenhatóságá Talm bibli koro tú Cs. lehetőség ped kerek tagadt Szaád gá IX.- száz pedi ámb Tó mind betűj iste eredetűn vallott ugyanakk a hangsúlyozt ho Bibl igazsá valódisá csup ész nyugodh ah Bibl látszól ellentétb á éssze o szavakn csup metaphorik értelm v Emunó vé-Déo I 4 í fog f kígyóna Bíla szamarán angyalokn beszédei amely szerin má későb vallásbölcsésze Ábrah i Ez szeri metaphorá Maimonid hi Terem abszol szabadságába ame Cs.-k lehető tes régeb rabbinik felfog alapj ugyanakk a vallj ho Terem Ist épp ezé Cs.-tev hatalm természet ruház á úg ho teremt befejezé ut Ist sem csodate változá n okozo Mór Nebuch I 25, komment Ab 6-h Gersonid foglalkoz Cs.-k Milchámo művéb iste belátás ruház az me elő megállapítot emb sorsá tagad Cs.-tevé saj korába Maimonid szeri móze törvényekb va h magáb Sinai-kinyilatkoztatásba n ped Móz Cs.-tételeib talál magyarázatá mág boszorkányoss Cs.- azokb va hit ú Maimonide mi Al elveti ann fontosab me kettőj ide kö é Aquin Tamá scholasztik filozóf legtekintélyesebb hi azokb veszedelm h kötelező téte közé újkorb ép fejtegetése alapu Épp ezé v fontossá anna ho Al Józse XI száza toled rab vallásbölcsés Spino egy legfontosa elődj kerek elve babonák alapu Cs.-ka hétközna él Cs.- rabb nyílt több tartj bibli Cs.-kná Nagyo C a e bet veszedelm betegségét megszabadu mi a a törté akko amik Chananj Miss Azar megszabadult tüz kemencét Nedár 4 na nyomorb é csal támogat útj va megszabadítá ped nagyo Cs mi Izra szabadulá Veres-tenger Peszách 11 középko zsi exegét vallásbölcsész ugyanabb időbe mid kereszténys Cs. napirend volta igyekezt zsi mú Cs.-in természettudomán magyarázat ad o köz hoz természeth azoka amennyi cs lehetség vol Teljes önkény zsidóságt elszaka P apostoln állítás ho zsid jelek csodák keresne görög bölcsesség Korint me zsi vall exponens reprezentál e nemcs ho n tetté fől P idejébe han épp evangélium karolj f Cs.-ka az Cs amelyek zsid hitt va n bolygatta régmú hagyomány volt csupá Cs.- amelyek rabb mellőzt amelyek zsi részr sen s kerese va vár m kevés tanítot épp esszéeus-chaszide Jochanan-n Kereszte Ján keln élet Ú Testamentumn kereszténységn k évezred alkatelem lette zsidós ez egé id bel vallásáv so seh s vo akadál legszabada természettudomán felfogásn Kereszténys zsidós viszon címszó Ma Talm régebb teh évezred hagyományok alapu Cs.-k m teljes allegorik értelemb fog f leiktat a felfogás ho Cs.-k h támogatásá felhasznál n szaba Amid ped XVII sz.-h Mendelsso Bonnett va vitá alkalmáv utóbbin a érvelésé ho Ú Testament csod kereszténys iga melle bizonyítana elvetett egyszersmi nyugodt válaszolhat zsidós zsi vall nevébe ho Cs.-k bárme vall támogatásá f leh hozn vel vall igaz bizonyíta n lehetsége mode zsi bibli kutat természetes Cs.-k részi metaphorákn fog fe részi az telj természettudomán vizsgálat tart sz előt megkülönböztet egyszersmi különbö elbeszél objekt leírása költ szubjektivitástó Irodalo Kaufm Kohle Miracl Je Encyc 19 Mendelssoh Gesammel Schrift II Joe Mos Maimonid 18 Jahrbu D Wund sein Verhältnis z Religi Jüdisch Literaturtla

10945.

CÍMS Cs

SZÓCI Cs h ne o mófé p esemé amel természe ala tud megmagyaráz fels hatalom tulajdonított Cs tudom zava ös mítossz m utó primi anthropomorphis v jelensé istenségek v megszemélyesít mód h azo emb tulajdonságok ruház f Cs ellen termés jelenség magas hata ellenőrz helye bekövetk esemén Cs.- szer csu sz eszközök látsza magas hata kezéb Ennélfo monotheismus összeegyeztethe m lényegé fo monotheistik Másré bizony h r mythoso gyak átformál monotheisti es támogatás Cs.- Bib szer Is t Cs gyakor Izraell m min nép Ex Jo valame k legnagy Szinaj-he kinyilatkozta Izr el Deut 32 T betűszeri hiv mindezek fo m u vo Cs híve Mé T m sú hel a elv h C an dolog tanúbizonyság ami rendeltett próf tá köztet jele v Cs.- mu nek v elmúl idolatriá a bennete vezet sza hallgatno il próféták m Istene prób t bennetek va iga szeretite Ú Istenete Deuter Bib legrég rés egyiké e ny megállapít taníto bibl zsidóságn h Cs vall igazság m igazságta esetek gyakorolhat Cs.- mél nevezhe legkedves gyerm -n Is mindenhatóság gondviselés vet vallá öntu bizon fo szüksége te Cs.-k v hiedelm vag természetfele segítsé rendkív veszedel időkb h lélek ennélfo ép ol kevé lehet tagad bizon Cs lehetőség m Is abszo mindenhatóság Tal bibl kor t Cs lehetősé pe kere tagad Szaá g IX. szá ped ám T min betű ist eredetű vallot ugyanak hangsúlyoz h Bib igazs valódis csu és nyugod a Bib látszó ellentét éssz szavak csu metaphori értel Emun vé-Dé fo kígyón Bíl szamará angyalok beszéde amel szeri m késő vallásbölcsész Ábra E szer metaphor Maimoni h Tere abszo szabadságáb am Cs.- lehet te rége rabbini felfo alap ugyanak vall h Tere Is ép ez Cs.-te hatal természe ruhá ú h terem befejez u Is se csodat változ okoz Mó Nebuc 25 kommen A 6- Gersoni foglalko Cs.- Milchám művé ist belátá ruhá a m el megállapíto em sors taga Cs.-tev sa koráb Maimoni szer móz törvények v magá Sinai-kinyilatkoztatásb pe Mó Cs.-tételei talá magyarázat má boszorkányos Cs. azok v hi Maimonid m A elvet an fontosa m kettő id k Aqui Tam scholaszti filozó legtekintélyeseb h azok veszedel kötelez tét köz újkor é fejtegetés alap Ép ez fontoss ann h A Józs X száz tole ra vallásbölcsé Spin eg legfontos előd kere elv baboná alap Cs.-k hétközn é Cs. rab nyíl töb tart bibl Cs.-kn Nagy be veszedel betegségé megszabad m tört akk ami Chanan Mis Aza megszabadul tü kemencé Nedá n nyomor csa támoga út v megszabadít pe nagy C m Izr szabadul Veres-tenge Peszác 1 középk zs exegé vallásbölcsés ugyanab időb mi keresztény Cs napiren volt igyekez zs m Cs.-i természettudomá magyaráza a kö ho természet azok amenny c lehetsé vo Telje önkén zsidóság elszak apostol állítá h zsi jele csodá keresn görö bölcsessé Korin m zs val exponen reprezentá nemc h tett fő idejéb ha ép evangéliu karol Cs.-k a C amelye zsi hit v bolygatt régm hagyomán vol csup Cs. amelye rab mellőz amelye zs rész se keres v vá kevé taníto ép esszéeus-chaszid Jochanan- Kereszt Já kel éle Testamentum kereszténység évezre alkatele lett zsidó e eg i be vallásá s se v akadá legszabad természettudomá felfogás Keresztény zsidó viszo címsz M Tal régeb te évezre hagyományo alap Cs.- telje allegori értelem fo leikta felfogá h Cs.- támogatás felhaszná szab Ami pe XVI sz.- Mendelss Bonnet v vit alkalmá utóbbi érvelés h Testamen cso keresztény ig mell bizonyítan elvetet egyszersm nyugod válaszolha zsidó zs val nevéb h Cs.- bárm val támogatás le hoz ve val iga bizonyít lehetség mod zs bibl kuta természete Cs.- rész metaphorák fo f rész a tel természettudomá vizsgála tar s elő megkülönbözte egyszersm különb elbeszé objek leírás köl szubjektivitást Irodal Kauf Kohl Mirac J Ency 1 Mendelsso Gesamme Schrif I Jo Mo Maimoni 1 Jahrb Wun sei Verhältni Relig Jüdisc Literaturtl

10945

CÍM C

SZÓC C n móf esem ame termész al tu megmagyará fel hatalo tulajdonítot C tudo zav ö mítoss ut prim anthropomorphi jelens istensége megszemélyesí mó az em tulajdonságo ruhá C elle termé jelensé maga hat ellenőr hely bekövet esemé Cs. sze cs s eszközö látsz maga hat kezé Ennélf monotheismu összeegyezteth lényeg f monotheisti Másr bizon mythos gya átformá monotheist e támogatá Cs. Bi sze I C gyako Izrael mi né E J valam legnag Szinaj-h kinyilatkozt Iz e Deu 3 betűszer hi mindeze f v C hív M s he el a dolo tanúbizonysá am rendeltet pró t közte jel Cs. m ne elmú idolatri bennet veze sz hallgatn i prófétá Isten pró bennete v ig szeretit Istenet Deute Bi legré ré egyik n megállapí tanít bib zsidóság C val igazsá igazságt esete gyakorolha Cs. mé nevezh legkedve gyer - I mindenhatósá gondviselé ve vall önt bizo f szükség t Cs.- hiedel va természetfel segíts rendkí veszede idők léle ennélf é o kev lehe taga bizo C lehetősé I absz mindenhatósá Ta bib ko C lehetős p ker taga Sza IX sz pe á mi bet is eredet vallo ugyana hangsúlyo Bi igaz valódi cs é nyugo Bi látsz ellenté éss szava cs metaphor érte Emu vé-D f kígyó Bí szamar angyalo beszéd ame szer kés vallásbölcsés Ábr sze metapho Maimon Ter absz szabadságá a Cs. lehe t rég rabbin felf ala ugyana val Ter I é e Cs.-t hata termész ruh tere befeje I s csoda válto oko M Nebu 2 komme 6 Gerson foglalk Cs. Milchá műv is belát ruh e megállapít e sor tag Cs.-te s korá Maimon sze mó törvénye mag Sinai-kinyilatkoztatás p M Cs.-tétele tal magyaráza m boszorkányo Cs azo h Maimoni elve a fontos kett i Aqu Ta scholaszt filoz legtekintélyese azo veszede kötele té kö újko fejtegeté ala É e fontos an Józ szá tol r vallásbölcs Spi e legfonto elő ker el babon ala Cs.- hétköz Cs ra nyí tö tar bib Cs.-k Nag b veszede betegség megszaba tör ak am Chana Mi Az megszabadu t kemenc Ned nyomo cs támog ú megszabadí p nag Iz szabadu Veres-teng Peszá közép z exeg vallásbölcsé ugyana idő m keresztén C napire vol igyeke z Cs.- természettudom magyaráz k h természe azo amenn lehets v Telj önké zsidósá elsza aposto állít zs jel csod keres gör bölcsess Kori z va expone reprezent nem tet f idejé h é evangéli karo Cs.- amely zs hi bolygat rég hagyomá vo csu Cs amely ra mellő amely z rés s kere v kev tanít é esszéeus-chaszi Jochanan Keresz J ke él Testamentu kereszténysé évezr alkatel let zsid e b vallás s akad legszaba természettudom felfogá Keresztén zsid visz címs Ta rége t évezr hagyomány ala Cs. telj allegor értele f leikt felfog Cs. támogatá felhaszn sza Am p XV sz. Mendels Bonne vi alkalm utóbb érvelé Testame cs keresztén i mel bizonyíta elvete egyszers nyugo válaszolh zsid z va nevé Cs. bár va támogatá l ho v va ig bizonyí lehetsé mo z bib kut természet Cs. rés metaphorá f rés te természettudom vizsgál ta el megkülönbözt egyszers külön elbesz obje leírá kö szubjektivitás Iroda Kau Koh Mira Enc Mendelss Gesamm Schri J M Maimon Jahr Wu se Verhältn Reli Jüdis Literaturt

1094



SZÓ mó ese am termés a t megmagyar fe hatal tulajdoníto tud za mítos u pri anthropomorph jelen istenség megszemélyes m a e tulajdonság ruh ell term jelens mag ha ellenő hel beköve esem Cs sz c eszköz láts mag ha kez Ennél monotheism összeegyeztet lénye monotheist Más bizo mytho gy átform monotheis támogat Cs B sz gyak Izrae m n vala legna Szinaj- kinyilatkoz I De betűsze h mindez hí h e dol tanúbizonys a rendelte pr közt je Cs n elm idolatr benne vez s hallgat prófét Iste pr bennet i szereti Istene Deut B legr r egyi megállap taní bi zsidósá va igazs igazság eset gyakorolh Cs m nevez legkedv gye mindenhatós gondvisel v val ön biz szüksé Cs. hiede v természetfe segít rendk veszed idő lél ennél ke leh tag biz lehetős abs mindenhatós T bi k lehető ke tag Sz I s p m be i erede vall ugyan hangsúly B iga valód c nyug B láts ellent és szav c metapho ért Em vé- kígy B szama angyal beszé am sze ké vallásbölcsé Áb sz metaph Maimo Te abs szabadság Cs leh ré rabbi fel al ugyan va Te Cs.- hat termés ru ter befej csod vált ok Neb komm Gerso foglal Cs Milch mű i belá ru megállapí so ta Cs.-t kor Maimo sz m törvény ma Sinai-kinyilatkoztatá Cs.-tétel ta magyaráz boszorkány C az Maimon elv fonto ket Aq T scholasz filo legtekintélyes az veszed kötel t k újk fejteget al fonto a Jó sz to vallásbölc Sp legfont el ke e babo al Cs. hétkö C r ny t ta bi Cs.- Na veszed betegsé megszab tö a a Chan M A megszabad kemen Ne nyom c támo megszabad na I szabad Veres-ten Pesz közé exe vallásbölcs ugyan id kereszté napir vo igyek Cs. természettudo magyará termész az amen lehet Tel önk zsidós elsz apost állí z je cso kere gö bölcses Kor v expon reprezen ne te idej evangél kar Cs. amel z h bolyga ré hagyom v cs C amel r mell amel ré ker ke taní esszéeus-chasz Jochana Keres k é Testament kereszténys évez alkate le zsi vallá aka legszab természettudo felfog Kereszté zsi vis cím T rég évez hagyomán al Cs tel allego értel leik felfo Cs támogat felhasz sz A X sz Mendel Bonn v alkal utób érvel Testam c kereszté me bizonyít elvet egyszer nyug válaszol zsi v nev Cs bá v támogat h v i bizony lehets m bi ku természe Cs ré metaphor ré t természettudo vizsgá t e megkülönböz egyszer külö elbes obj leír k szubjektivitá Irod Ka Ko Mir En Mendels Gesam Schr Maimo Jah W s Verhält Rel Jüdi Literatur