Magyar Zsidó Lexikon: Debrecen

10991.htm

CÍMSZÓ: Debrecen

SZÓCIKK: Debrecen, sz. kir. város, Hajdú vm. 110,000 lak., ebből zsidó 10,170. D. városában 1840-ig zsidó nem telepedhetett le; meg sem hálhatott. Azok a zsidó kereskedők és iparosok, kik nappal D. városában foglalatoskodtak : az éjszakát a Ghilány fogadóban töltötték. A Ghilány fogadó a városon kívül volt, ott 1840 előtt is lakhattak zsidók. D. zsidóságának a gyökere Hajdúsámsonban van. Onnan költözködtek D.-be az 1840-ik évi XXIX. t.-c alapján. Mint mindenütt, itt is megszervezték a vallásos élethez szükséges intézményeket. 1842-ben kérelmet intéztek D. városához, engednék meg, hogy temetőjüket kőfallal körülkerítsék. Négy évig tartott míg az engedélyt megkapták és a munkálatot megkezdhették. 1848-ban, hivatalos összeírás szerint 23 zsidó család lakott D.-ben, 118 lélekszámmal. Ez év november havában a városi tanács kimondotta, hogy a «zsidók képességük és érdemességük szerint felvehetők a nemzetőrök közé». 1852-ben alapították meg a Debreceni Izraelita Hitközséget. Az első jegyzőkönyv 1856-ből származik. Ebből a jegyzőkönyvből megállapítható, hogy már akkor fejlődő iskolája volt a hitközségnek. 1856-ban alapították a Chevra Kadisát, 1857. a Nőegyletet. Mindkét intézmény mind e mai napig egységes maradt. 1860. elhatározták, hogy ezentúl a hitközség tanácskozási és ügykezelési nyelve a magyar. Ebben az időben az ország zsidóságában már forrott a belső harc, élt a kettészakadás gondolata: a templom berendezése, a tanítás nyelve és szelleme, a rítus stb. vallásos intézmények és a vallásgyakorlat miatt. A D.-i hitközség már 1860. kimondotta, hogy egységes marad az ősi, tiszta vallásgyakorlatban. Ebben az esztendőben alkották meg a hitközség első alapszabályzatát. 1868-ban élénk hitközségi élet fejlődött ki: a kormány részéről egybehívott országos kongresszus miatt és valóban gondot okozott a hitközségnek, hogy sok jeles embere közül, kit válasszon meg képviselőjének. A választási eljárásról két azonos szövegű hitelesített jegyzőkönyv van a hitközség irattárában. Húsz esztendő óta laktak immár zsidók D.-ben. Nemcsak számban, de tekintélyben is növekedtek, amit Csengeri Ábrahám szabad polgárrá történt választásáról szóló okirat is igazol. Olyan kiváltság volt ez, amelyet a város lakosai közül csak igen érdemesek és kitüntetettek élveztek. 1870. a kongresszusi és a somré hádász (orth.) hitközségek vezetői felszólították a hitközséget, hogy hozzájuk csatlakozzék. A közgyűlés azonban túlnyomó többséggel kimondotta, hogy nem csatlakozik sem a kongresszusi, sem az orthodox párthoz, mert csak egy zsidó vallást ismer és az a felfogása, hogy egy közigazgatási területen, csak egy hitközség működhetik áldásosan. Mindkét felszólítást elutasította és kimondotta, hogy mint status quo hitközség fog működni. A község csekély töredéke azonban kongresszusi hitközséget alapított, mely hitközség 15 évig állott fenn. Semmiféle jelentős intézményt nem tudott létesíteni, önmagát sem tudta fenntartani, míg 1886. megszűnt és így D.-ben újból az egységes hitközség működött. Ebben az időben megejtett választásokból kifolyólag azonban nézeteltérések támadtak és 8-10 ember kivált az egységes anyahitközségből és orthodox hitközséget alapított. Ez a hitközség ma is fennáll, tagok számában és intézményekben megnövekedett és teljes békességben működik a nála sokkal nagyobb status quo hitközséggel. 1871-ből ered a status quo hitközség első nyomtatott számadása. Ebből megállapítható, hogy a hitközségnek abban az esztendőben 10,124 forint 28 krajcár bevétele és 15,601 frt 57 kr. kiadása volt. 1872. már nyomtatott jelentést és számadást adott ki a hitközség, amelyből megtudjuk, hogy az előző évben 19 elöljárósági, 29 képviselőségi és 2 közgyűlés tartatott, nagyszámú okiratot bocsátottak ki, az Tuda munkaköre és elnöki teendők halmaza aránytalanul nagyobbodott. A jelentést aláírták : Katz Jakab elnök, Fürst Mátyás alelnök és Rottenberg Izsó a hitközség, titkára. Ez időtől kezdve évenként megjelent a hitközség nyomtatott magyar nyelvű jelentése a hitközség anyagi és erkölcsi előmenetelét. A hitközségnek 270 adófizető tagja volt,az adófőkönyv tanúsága szerint. De a tagok létszáma sokkal nagyobb volt. Adót csak a jómódúak fizettek, a kisemberek gabella alakjában rótták le adójukat. A gabella ez évben 6023 frt 36 kr-t jövedelmezett. Ez az összeg pedig krajcárokból jött össze. Az 1873. évi jelentésből kitűnik, hogy az elemi iskolát városi és állami támogatás híján meg kellett szüntetni. 1875. épült a hitközség első temploma, melyben 200 ülés volt. 1881-ben indultak meg a tárgyalások a két hitközség egyesítésére. Az 1874. évi jelentésből idézzük a következőket: «A népesedési mozgalomra nézve községünkben ez évben tetemes különbség mutatkozik a múlt évihez képest. Házasság csak 13 köttetett a múlt évi 18 ellenében. Született fiúgyermek 44, leány 36, összesen 80. Meghalt fiúnemű 33, nőnemű 16, a halálozottak száma 49, tehát a népesedés szaporodása 31 a múlt évi 14-el szemben.» Ez az első statisztikai adat, amelyet feljegyeztek. A következő jelentésekben is vannak ilyen feljegyzések, csak a tagok teljes létszámáról nem találunk pontos kimutatást. 1886-ban az egységes status quoante alapon szervezett D.-i Izraelita Hitközség jelentése regisztrálja a két hitközség egyesülésének tényét és azok neveit, akik ebben «szakadatlan fáradozással és kitartó munkássággal közreműködtek: Erber Vilmos, Fürst Mátyás, Pleischl Károly, Hollander Dezső, Jakobovits Gyula, Kemény Mór, Katz Jakab, Popper Alajos, Preiser Salamon, Rosenfeld Salamon, Táfler Ignác és Weisz M. B.». Így szól a jelentés : «Ezen intéző bizottság az egyesült nagy hitközség tagjai jogainak biztosítására és a hitközség érzületének teljesen hű kifejezésére olyan biztosítékokat teremtett, melyeknek kedves hazánk izr. hitközségeiben nincsen párjuk. Mi is szívből kívánjuk, hogy adjon az Ég ezen egyesült nagy nemes és szentcélú hitközségnek a nemes és szent cél iránt lelkesülni tudó ügybuzgó és áldozatkész elöljárókat, képviselőtestületi és egyáltalában hitközségi tagokat, hogy hitközségünk, melynek összetartó kapcsa az egyetértés, a humanizmus és a kölcsönös szeretet édes hazánk javára és szent vallásunk üdvére mindig az idők végső határáig virágozzék!» A megegyezés egyik feltétele szerint az egyesített hitközség első feladata iskolát alapítani. 1886 őszén megnyílt a négy osztályú fiúiskola és a leányiskola I. és II. osztálya: Szántó Sámuel kereskedelmi iskolai tanár igazgatása alatt. 160 fiú, 103 leány iratkozott be. Az iskola első tanítói: Simonovits Dezső, Kuthi Zsigmond, Kohut Mór és Farkas Fanni voltak. A két hitközség egyezségéhez tartozott továbbá: «magyar hitszónok választása». Bárány Józsefre ruházta a hitközség ezt a papi feladatot, aki két évig működött a hitközségnél. 1889-től kezdve 1918-ig minden esztendőben megjelent a hitközség nyomtatott értesítője, amely ismertette az iskola fejlődését, kultúrmunkáját és tanítási eredményeit. Az első két értesítőt Szántó Sámuel szerkesztette. A 3-ikat az iskolaszék, a 4-et Kardos Albert reáliskolai tanár, a következő négy értesítőt Kuthi Zsigmond leányiskolái és Simonovits Dezső fiúiskolái igazgató együtt szerkesztették. 1901- 1916-ig Kuthi Zsigmond igazgató, 1917 és 1918. pedig Roth József igazgató adta közre az iskola értesítőjét. Néhai Kuthi Zsigmond a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa országosan ismert irodalommal is foglalkozó jó tanító volt. A tanulók száma 1900. volt a legnagyobb: 615. Ez időtől kezdve, minthogy az anyahitközségből kivált orthodox hitközség iskolát létesített: a tanulók száma csökkent, az első évben 100-al, a 28 esztendő alatt pedig 200-al. 1928-ban 415 tanuló járt az iskolába. A 90-es évek elején Balkányi Miklós elnöksége alatt épült a hitközség mai, akkor még egyemeletes iskola-épülete. 1895- 1896-ban Reichmann Ármin elnöksége alatt épült a hitközség monumentális temploma: Gärtner Jakab műépítész tervei szerint. 1898-ban épült a rituális fürdő és a pászkagyár. 1904-ben adták át a hitközségi székházat rendeltetésének. Ebben van a hitközség hivatala és 300 személyt befogadó díszes tanácsterme, továbbá az izraelita nőegylet tápintézete, hol naponta 100-120 gyermek és felnőtt kap házilag elkészített meleg ebédet a téli hónapok alatt. A tanácstermét a hitközség jeleseinek olajfestményes képe díszíti: Reichmann Áron elnök, Krausz Vilmos főrabbi, Kacz Jakab elnök, Drukker Mór elnök, Kohn Adolf Chevra-elnök, Popper Mór iskolaszéki elnök, Rosinger Lajos hitközségi elnök, Balkányi Miklós elnök, Bakonyi Samu országgyűlési képviselő, Popper Alajos hitközségi orvos, Popper Alajosné nőegyleti elnök. 1906-ban nyitotta meg a hitközség az izr. polgári leányiskolát, melynek első értesítőjét Kardos Albert igazgató állította össze. Ez az iskola ma is fennáll: Propperné Bloch Hermina igazgató vezetése alatt, ki 1908 eleje óta áll az iskola élén. A polgári iskola tanári testülete: Beck Józsa, Friedmann Berta, Gábor Dezső, Manheim Mór, Markovits Lajosné, Moskovits Gizella, Rosenberg Paula, Sebestyén Dezsőné. Az elemi iskola tanítótestülete : Weinberger Mór igazgató, özv. Kuthi Zsigmondné tb. igazgató, Brief Ilona, Irsai Mór, Kertész Sándor, Máté Sándorné, Neumann Margit, Politzer Irma, Nern József, Weinberger Mórné. A polgári lányiskola évi költségvetése 28.892 P, az elemi iskoláé 30.316 P. 1917-18-ban a polgári iskola és elemi iskola együtt adta közre értesítőjét, a következő hét esztendőben nem jelent meg nyomtatott értesítő, hanem az iskolai irattár őrzi az 1918-25. tanévekről elkészített hét rendbeli jelentést. Az 1925 -26. iskolai évtől kezdve ismét megjelenik az iskola értesítője. Ezek az értesítők a legpontosabb adatokat gyűjtötték egybe a D.-i hitközség áldozatkészségéről és a zsidó leánynevelés iránt tanúsított magas kultúrtörekvéseiről. Ez idő szerint a háborús évek éreztetik hatásukat a a gyermekek létszáma nagyon leapadt (171). Átlag véve 230-250 volt a tanulók száma, akik párhuzamos osztályokban nyertek elhelyezést és oktatást. D. szab. kir. varos kultúra szerető polgársága 5000 arany korona állandó évi segélyt szavazott meg az iskolának és 46,000 korona kamatmentes kölcsönt nyújtott a polgári iskola épületének megépítésére. 1909-ben fel is épült a polgári leányiskolának tágas díszes és minden követelménynek megfelelő épülete. Ugyancsak ebben az esztendőben épült a Kápolnás-utcai templom a hitközség tagjainak áldozatkészségéből. 1913-ban jelent meg a hitközség utolsó nyomtatott évi jelentése, mely újabb irányt szab a jövendő teendők tekintetében. A közbejött háború és forradalom azonban a hitközséget oly nagy arányú és kizárólag jótékonysági feladatok elé állította, hogy a hitközség tovább fejlesztéséről, újabb intézmények alapításáról le tellett mondania. A háború és forradalom utón azonban a konszolidáció első éváben, 1921. alapította a hitközség Fejér Ferenc elnökkel az élén a D.-i Zsidó gimnáziumot. Két évvel később, 1923. pedig az elemi iskola emeletére való ráépítéssel és egy szárnyépülettel való megtoldással építette fel a gimnázium kétemeletes épületét, amelyhez sehonnan semmiféle segítséget sem kapott. Maga a hitközség alapította, felépítette és tartja fenn Magyarország vidéki hitközségeiben egyedül álló és ma már megbecsült hírnévnek örvendő zsidó reálgimnáziumát. A gimnázium 1921-22. nyílt meg az első osztállyal. Évről évre fejlődött a következő osztállyal. Ma már a gimnázium teljes 8 osztállyal áll fenn. Igazgatója Kardos Albert, aki régi munkás tagja ennek a hitközségnek és irányítója tanügyi programjának. 1925-26-ban tette közzé az első iskolai értesítőt. Azóta minden esztendőben megjelenik gimnáziumának értesítője mindig nagyobb terjedelemben, mindenik bővebb ismertetésével annak a szép munkának, amely ebben az intézetben folyik. 1928-ban a magyar kormány 5000 pengő építési annuitásos segélyt szavazott meg 30 - 35 esztendőre. 1929-ben nyílt meg a VIII. osztály 46 tanulóval s így ez évben lesz a D.-i zsidó reálgimnáziumban az első érettségi vizsgálat. A reálgimnázium tantestülete: Kardos Albert dr. igazgató, Bencze László, Fenyő Béla dr., Grosz Ernő, Haas Imre dr., Schlesinger Sámuel dr., Somorjai László, Soós Jenő, Székely Vilmos, Vadász Endre dr., Vág Sándor dr. A D.-i Izraelita Hitközség amelyben a hitélet legfőbb őre Schlesinger Sámuel főrabbi nem csak hitközségi jelentőségű közügyekkel foglalkozott, hanem minden időben részt vett a városi, a társadalmi és a gazdasági élet vonatkozásaiban és bekapcsolódott az országos zsidó ügyek irányításába is. Mint status quo hitközség vezető szerepet vitt az országban s éveken át küzdött azért, hogy a status quo hitközségeknek külön szervezetük legyen és maguk intézhessék belső ügyeiket s ne kelljen közigazgatási hatóságokhoz fordulniuk legsajátosabb ügyeikben. Hat évtizeden át tartó küzdelmes munka után, amelyben az ország többi status quo hitközségei is élénk részt vettek, ezt a céljukat is elérték. 1928-ban minisztertanács foglalkozott a kérdéssel és «méltányolta a status quo izr. hitközségeknek azt az évtizedes törekvését, hogy eddigi szervezetlenségüket megszüntetve közös érdekeik hathatósabb képviseltetése végett Országos Szervezetben egyesüljenek». Fejér Ferenc hitközségi, elnök kitűnő szervező erejének köszönheti a magyar zsidóság ezen új szervezetének elismerését. Ebben a munkában mindvégig a D.-i hitközség mellett állott Balthazár Dezső, a reformátusok kiváló püspöke, aki a zsidóság ügyei iránt igaz megértéssel érdeklődik. A hitközségi tagok száma 2200, ebből 25 nagykereskedő, 75 gazdálkodó, 222 szabadpályán, 43 tanár-tanító, 3 katona, 497 kereskedő, 72 ügyvéd, 2 művész, 19 nagyiparos, 50 orvos, 244 iparos, 18 mérnök, 190 magánzó, 236 magántisztviselő, 10 vállalkozó, 220 munkás, 200 egyéb foglalkozású; 74 közadakozásból él. A hitközség költségvetése: 318,099 P. Ebből filantropikus és szociális célokra 240,000 P.-t költ. A következő intézmények működnek a hitközség keretében: Internátus, a gimnázium fennhatósága alatt. Talmud Tóra 40-50 tanulóval. Tanítói: Billitzer Jónás és Friedländer Mór, Intézmények: Izraelita Nőegylet, alapíttatott 1874. Első elnöke özv. Hartstein Sámuelné volt; követte őt leánya Popper Alajosné, utána ennek leánya Balkányi Miklósné ki negyedszázadon át viselte ezt a nemes tisztséget; 1919 óta özv. Léderer Miksáné áll a Nőegylet élén. OMIKE. A budapesti Omike fiókja alakult 1927. Elnöke: Létay Lajos vezérigazgató, főtitkára Barta Gyula dr. orvos, Ción betegsegélyző egylet. Elnöke Szőllős Dezső dr. ügyvéd, a Chevra Kadisa titkára. Alapíttatott 1888,, tagjainak száma 400. Bikur-Cholim betegsegélyző egylet, alapíttatott 1902. Tagjainak száma 280. Alapítványok: Reichman Ármin az össze 3 D.-i középiskolákban létesített alapítványokat, melyek azonban részint a hadikölcsön, részint pedig az infláció folytán elenyésztek. A zsidó gimnázium alapítványaiból megemlítjük a Brief Gina, Lichtenstein Samu és Dezső, dr. Fejér Ferenc alapítványokat, melyek a sok kisebb alapítvány mellett ma is egyenként 1200 pengő értékben fennállnak. D.-ben van a magyarországi status quo hitközségek országos szövetsége (l. Statusquo). Igen sok kiváló ember élt, működölt és működik ma is D.-ben. Ezek között országos hírre emelkedett: néh. Bakonyi Samu dr. országgyűlési képviselő, Balkányi Miklós dr., a városi telefon szervezője, a homokszőlő telepítéseknek egyik úttörő meghonosítója. Biederman Eisig nagykereskedő, Brief Gyula dr. főtörzsorvos, Brück Gyula városi zeneszerző, Hitesi Lajos országos hírű karmester, Hollander Leó bankigazgató, 48-as honvéd a Damjanich zászlóaljban, Kardos Samu dr. országos nevű védőügyvéd, báró Wesselényi élete c. két kötetes munka szerzője, Langfelder Artúr dr. törzsorvos, hősi halált halt 1915., Lieberman Leó orvos, Popper Alajos dr., a debreceni orvos-egylet elnöke, aki 1882. megírta a D.-i kongresszusi status quo hitközségek történetét Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása c. munkájában. Popper Mór dr. ügyvéd, Rubin Farkas mezőgazdasági gépgyár igazgató, akit 1919. terroristák meggyilkoltak, Szántó Győző a GYOSZ elnöke, munkáskertek alapítója és néhai Weinman Fülöp dr., a D.-i titkára, később budapesti királyi közjegyző és a Pesti Izr. Hitközség elnöke. A közéletben jelentékeny szerepet játszanak: Balkányi Ede dr. városi t. főorvos, Balla Jenő ny. ezredes, Bleyer Lajos nagybirtokos, Debreceni Jenő városi gázgyári igazgató, Palk Lajos nagykereskedő, iparkamarai alelnök, Fejér Ferencz dr. a zsidó gimnázium felügyelőbizottságának elnöke. Füredi József és Füredi Sámuel zenetanárok, Hartstein István, Hartstein Nándor és Hartstein Dániel nagybirtokosok, Hegedűs Jenő dr. az ügyvédi kamara elnöke, Kardos Albert dr. író, zsidó reálgimnáziumi igazgató, Kenyeres Sándor dr. ügyvéd, költő és író, Lichtschein Jenő és Lichtschein Márton nagybirtokosok, Löfkovits Artúr a Ferencz József rend lovagja, a városi múzeum egyik alapítója és igazgatója, Révész Benő ny. ezredes, ifj. Schwarcz Vilmos városi közélelmezési igazgató a háború és forradalom alatt. Szántó Sámuel dr. kereskedelmi iskolai tanár, c. igazgató, a szövetkezeti alapon működő Kölcsönös Segélyző egyleteknek D.-ben és környékén egyik propagálója, Szőllős Ármin városi vágóhídi igazgató, Ungár Jenő bankigazgató, műgyűjtő. A D.-i Izr. Hitközség jelenlegi vezetője: Fejér Ferenc dr. elnök, ifj.. Schwarcz Vilmos alelnök, Brunner Lajos dr. iskolaszéki elnök, Rosenberg Adolf magánzó, Lusztig Dezső kereskedő, Halmágyi József kereskedő, Bárdos Jakab dr. ügyvéd, Geiger Miklós dr. ügyvéd elöljárók. A világháború alatt a D.-i zsidó katonák közül 157 a harctereken hősi halált halt. A D.-i hitközségnek 1856 óta meg van minden jegyzőkönyve. Gazdag és rendezett levéltára van. A következő rabbik működtek a hitközségben; Ehrlich Eduárd (1856), Fried Áron megyei főrabbi (1858), Lipschütz Hermán dr. (1871), Bernfeld Jónás (1872-90), Krausz Vilmos (1891-921); 1922 szept. óta Schlesinger Sámuel dr. - Fennállása óta a következő elnökök álltak a hitközség élén: Eisenberger Móric (1856), Feischl Fülöp (1858), Klein Ignác, Kohn Ignác (1860), Rott Elkán (1867), Sterelinski Manó (1871 ),Katz Jakab (1872), Rosenfeld Salamon (1882), Drucker Mór (1884), Scheer Benő dr. (1886), Balkányi Miklós dr. (1887), Feischl Károly (1890), Reichman Ármin (1893- 1908), Rosinger Lajos (1909-920), kinek közvetlen munkatársa Freund Jenő dr. ügyvezető alelnökvolt; Fejér Ferenc dr. 1921 óta. - A Chevra Kadisa elnökei voltak: Fried Bernát (1846), Klein Ignác (1864), Rott Elkán (1866), Feischl Fülöp (1867), Schwarcz Salamon József (1873), Drucker Mór (1875-80), Kohn Adolf (1880- 1886),Weinberger Lajos (1889), Katz Jakab(1892), Biederman Eisig (1892), Biederman József (1897), Stern József (1905-15); Guttfrend Sámuel dr. 1915 óta. - Jegyzők voltak: Popper Alajos dr. (1856), Weiman Fülöp dr. (1866), Czukor Sámuel (1871), Rottenberg Izsó (1872), Mandel Izidor (1873), SchwarczAlbert(1877), Lippe Ármin (1878), Simonovits Dezső (1890), Burger D. József (1891-1926), Kertész Lipót (1902-11), Guttman Mózes (1911 óta); Fábián Ferenc 1927 óta.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 991. címszó a lexikon => 188. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10991.htm

CÍMSZÓ: Debrecen

SZÓCIKK: Debrecen, sz. kir. város, Hajdú vm. 110,000 lak., ebből zsidó 10,170. D. városában 1840-ig zsidó nem telepedhetett le; meg sem hálhatott. Azok a zsidó kereskedők és iparosok, kik nappal D. városában foglalatoskodtak : az éjszakát a Ghilány fogadóban töltötték. A Ghilány fogadó a városon kívül volt, ott 1840 előtt is lakhattak zsidók. D. zsidóságának a gyökere Hajdúsámsonban van. Onnan költözködtek D.-be az 1840-ik évi XXIX. t.-c alapján. Mint mindenütt, itt is megszervezték a vallásos élethez szükséges intézményeket. 1842-ben kérelmet intéztek D. városához, engednék meg, hogy temetőjüket kőfallal körülkerítsék. Négy évig tartott míg az engedélyt megkapták és a munkálatot megkezdhették. 1848-ban, hivatalos összeírás szerint 23 zsidó család lakott D.-ben, 118 lélekszámmal. Ez év november havában a városi tanács kimondotta, hogy a zsidók képességük és érdemességük szerint felvehetők a nemzetőrök közé . 1852-ben alapították meg a Debreceni Izraelita Hitközséget. Az első jegyzőkönyv 1856-ből származik. Ebből a jegyzőkönyvből megállapítható, hogy már akkor fejlődő iskolája volt a hitközségnek. 1856-ban alapították a Chevra Kadisát, 1857. a Nőegyletet. Mindkét intézmény mind e mai napig egységes maradt. 1860. elhatározták, hogy ezentúl a hitközség tanácskozási és ügykezelési nyelve a magyar. Ebben az időben az ország zsidóságában már forrott a belső harc, élt a kettészakadás gondolata: a templom berendezése, a tanítás nyelve és szelleme, a rítus stb. vallásos intézmények és a vallásgyakorlat miatt. A D.-i hitközség már 1860. kimondotta, hogy egységes marad az ősi, tiszta vallásgyakorlatban. Ebben az esztendőben alkották meg a hitközség első alapszabályzatát. 1868-ban élénk hitközségi élet fejlődött ki: a kormány részéről egybehívott országos kongresszus miatt és valóban gondot okozott a hitközségnek, hogy sok jeles embere közül, kit válasszon meg képviselőjének. A választási eljárásról két azonos szövegű hitelesített jegyzőkönyv van a hitközség irattárában. Húsz esztendő óta laktak immár zsidók D.-ben. Nemcsak számban, de tekintélyben is növekedtek, amit Csengeri Ábrahám szabad polgárrá történt választásáról szóló okirat is igazol. Olyan kiváltság volt ez, amelyet a város lakosai közül csak igen érdemesek és kitüntetettek élveztek. 1870. a kongresszusi és a somré hádász orth. hitközségek vezetői felszólították a hitközséget, hogy hozzájuk csatlakozzék. A közgyűlés azonban túlnyomó többséggel kimondotta, hogy nem csatlakozik sem a kongresszusi, sem az orthodox párthoz, mert csak egy zsidó vallást ismer és az a felfogása, hogy egy közigazgatási területen, csak egy hitközség működhetik áldásosan. Mindkét felszólítást elutasította és kimondotta, hogy mint status quo hitközség fog működni. A község csekély töredéke azonban kongresszusi hitközséget alapított, mely hitközség 15 évig állott fenn. Semmiféle jelentős intézményt nem tudott létesíteni, önmagát sem tudta fenntartani, míg 1886. megszűnt és így D.-ben újból az egységes hitközség működött. Ebben az időben megejtett választásokból kifolyólag azonban nézeteltérések támadtak és 8-10 ember kivált az egységes anyahitközségből és orthodox hitközséget alapított. Ez a hitközség ma is fennáll, tagok számában és intézményekben megnövekedett és teljes békességben működik a nála sokkal nagyobb status quo hitközséggel. 1871-ből ered a status quo hitközség első nyomtatott számadása. Ebből megállapítható, hogy a hitközségnek abban az esztendőben 10,124 forint 28 krajcár bevétele és 15,601 frt 57 kr. kiadása volt. 1872. már nyomtatott jelentést és számadást adott ki a hitközség, amelyből megtudjuk, hogy az előző évben 19 elöljárósági, 29 képviselőségi és 2 közgyűlés tartatott, nagyszámú okiratot bocsátottak ki, az Tuda munkaköre és elnöki teendők halmaza aránytalanul nagyobbodott. A jelentést aláírták : Katz Jakab elnök, Fürst Mátyás alelnök és Rottenberg Izsó a hitközség, titkára. Ez időtől kezdve évenként megjelent a hitközség nyomtatott magyar nyelvű jelentése a hitközség anyagi és erkölcsi előmenetelét. A hitközségnek 270 adófizető tagja volt,az adófőkönyv tanúsága szerint. De a tagok létszáma sokkal nagyobb volt. Adót csak a jómódúak fizettek, a kisemberek gabella alakjában rótták le adójukat. A gabella ez évben 6023 frt 36 kr-t jövedelmezett. Ez az összeg pedig krajcárokból jött össze. Az 1873. évi jelentésből kitűnik, hogy az elemi iskolát városi és állami támogatás híján meg kellett szüntetni. 1875. épült a hitközség első temploma, melyben 200 ülés volt. 1881-ben indultak meg a tárgyalások a két hitközség egyesítésére. Az 1874. évi jelentésből idézzük a következőket: A népesedési mozgalomra nézve községünkben ez évben tetemes különbség mutatkozik a múlt évihez képest. Házasság csak 13 köttetett a múlt évi 18 ellenében. Született fiúgyermek 44, leány 36, összesen 80. Meghalt fiúnemű 33, nőnemű 16, a halálozottak száma 49, tehát a népesedés szaporodása 31 a múlt évi 14-el szemben. Ez az első statisztikai adat, amelyet feljegyeztek. A következő jelentésekben is vannak ilyen feljegyzések, csak a tagok teljes létszámáról nem találunk pontos kimutatást. 1886-ban az egységes status quoante alapon szervezett D.-i Izraelita Hitközség jelentése regisztrálja a két hitközség egyesülésének tényét és azok neveit, akik ebben szakadatlan fáradozással és kitartó munkássággal közreműködtek: Erber Vilmos, Fürst Mátyás, Pleischl Károly, Hollander Dezső, Jakobovits Gyula, Kemény Mór, Katz Jakab, Popper Alajos, Preiser Salamon, Rosenfeld Salamon, Táfler Ignác és Weisz M. B. . Így szól a jelentés : Ezen intéző bizottság az egyesült nagy hitközség tagjai jogainak biztosítására és a hitközség érzületének teljesen hű kifejezésére olyan biztosítékokat teremtett, melyeknek kedves hazánk izr. hitközségeiben nincsen párjuk. Mi is szívből kívánjuk, hogy adjon az Ég ezen egyesült nagy nemes és szentcélú hitközségnek a nemes és szent cél iránt lelkesülni tudó ügybuzgó és áldozatkész elöljárókat, képviselőtestületi és egyáltalában hitközségi tagokat, hogy hitközségünk, melynek összetartó kapcsa az egyetértés, a humanizmus és a kölcsönös szeretet édes hazánk javára és szent vallásunk üdvére mindig az idők végső határáig virágozzék! A megegyezés egyik feltétele szerint az egyesített hitközség első feladata iskolát alapítani. 1886 őszén megnyílt a négy osztályú fiúiskola és a leányiskola I. és II. osztálya: Szántó Sámuel kereskedelmi iskolai tanár igazgatása alatt. 160 fiú, 103 leány iratkozott be. Az iskola első tanítói: Simonovits Dezső, Kuthi Zsigmond, Kohut Mór és Farkas Fanni voltak. A két hitközség egyezségéhez tartozott továbbá: magyar hitszónok választása . Bárány Józsefre ruházta a hitközség ezt a papi feladatot, aki két évig működött a hitközségnél. 1889-től kezdve 1918-ig minden esztendőben megjelent a hitközség nyomtatott értesítője, amely ismertette az iskola fejlődését, kultúrmunkáját és tanítási eredményeit. Az első két értesítőt Szántó Sámuel szerkesztette. A 3-ikat az iskolaszék, a 4-et Kardos Albert reáliskolai tanár, a következő négy értesítőt Kuthi Zsigmond leányiskolái és Simonovits Dezső fiúiskolái igazgató együtt szerkesztették. 1901- 1916-ig Kuthi Zsigmond igazgató, 1917 és 1918. pedig Roth József igazgató adta közre az iskola értesítőjét. Néhai Kuthi Zsigmond a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa országosan ismert irodalommal is foglalkozó jó tanító volt. A tanulók száma 1900. volt a legnagyobb: 615. Ez időtől kezdve, minthogy az anyahitközségből kivált orthodox hitközség iskolát létesített: a tanulók száma csökkent, az első évben 100-al, a 28 esztendő alatt pedig 200-al. 1928-ban 415 tanuló járt az iskolába. A 90-es évek elején Balkányi Miklós elnöksége alatt épült a hitközség mai, akkor még egyemeletes iskola-épülete. 1895- 1896-ban Reichmann Ármin elnöksége alatt épült a hitközség monumentális temploma: Gärtner Jakab műépítész tervei szerint. 1898-ban épült a rituális fürdő és a pászkagyár. 1904-ben adták át a hitközségi székházat rendeltetésének. Ebben van a hitközség hivatala és 300 személyt befogadó díszes tanácsterme, továbbá az izraelita nőegylet tápintézete, hol naponta 100-120 gyermek és felnőtt kap házilag elkészített meleg ebédet a téli hónapok alatt. A tanácstermét a hitközség jeleseinek olajfestményes képe díszíti: Reichmann Áron elnök, Krausz Vilmos főrabbi, Kacz Jakab elnök, Drukker Mór elnök, Kohn Adolf Chevra-elnök, Popper Mór iskolaszéki elnök, Rosinger Lajos hitközségi elnök, Balkányi Miklós elnök, Bakonyi Samu országgyűlési képviselő, Popper Alajos hitközségi orvos, Popper Alajosné nőegyleti elnök. 1906-ban nyitotta meg a hitközség az izr. polgári leányiskolát, melynek első értesítőjét Kardos Albert igazgató állította össze. Ez az iskola ma is fennáll: Propperné Bloch Hermina igazgató vezetése alatt, ki 1908 eleje óta áll az iskola élén. A polgári iskola tanári testülete: Beck Józsa, Friedmann Berta, Gábor Dezső, Manheim Mór, Markovits Lajosné, Moskovits Gizella, Rosenberg Paula, Sebestyén Dezsőné. Az elemi iskola tanítótestülete : Weinberger Mór igazgató, özv. Kuthi Zsigmondné tb. igazgató, Brief Ilona, Irsai Mór, Kertész Sándor, Máté Sándorné, Neumann Margit, Politzer Irma, Nern József, Weinberger Mórné. A polgári lányiskola évi költségvetése 28.892 P, az elemi iskoláé 30.316 P. 1917-18-ban a polgári iskola és elemi iskola együtt adta közre értesítőjét, a következő hét esztendőben nem jelent meg nyomtatott értesítő, hanem az iskolai irattár őrzi az 1918-25. tanévekről elkészített hét rendbeli jelentést. Az 1925 -26. iskolai évtől kezdve ismét megjelenik az iskola értesítője. Ezek az értesítők a legpontosabb adatokat gyűjtötték egybe a D.-i hitközség áldozatkészségéről és a zsidó leánynevelés iránt tanúsított magas kultúrtörekvéseiről. Ez idő szerint a háborús évek éreztetik hatásukat a a gyermekek létszáma nagyon leapadt 171 . Átlag véve 230-250 volt a tanulók száma, akik párhuzamos osztályokban nyertek elhelyezést és oktatást. D. szab. kir. varos kultúra szerető polgársága 5000 arany korona állandó évi segélyt szavazott meg az iskolának és 46,000 korona kamatmentes kölcsönt nyújtott a polgári iskola épületének megépítésére. 1909-ben fel is épült a polgári leányiskolának tágas díszes és minden követelménynek megfelelő épülete. Ugyancsak ebben az esztendőben épült a Kápolnás-utcai templom a hitközség tagjainak áldozatkészségéből. 1913-ban jelent meg a hitközség utolsó nyomtatott évi jelentése, mely újabb irányt szab a jövendő teendők tekintetében. A közbejött háború és forradalom azonban a hitközséget oly nagy arányú és kizárólag jótékonysági feladatok elé állította, hogy a hitközség tovább fejlesztéséről, újabb intézmények alapításáról le tellett mondania. A háború és forradalom utón azonban a konszolidáció első éváben, 1921. alapította a hitközség Fejér Ferenc elnökkel az élén a D.-i Zsidó gimnáziumot. Két évvel később, 1923. pedig az elemi iskola emeletére való ráépítéssel és egy szárnyépülettel való megtoldással építette fel a gimnázium kétemeletes épületét, amelyhez sehonnan semmiféle segítséget sem kapott. Maga a hitközség alapította, felépítette és tartja fenn Magyarország vidéki hitközségeiben egyedül álló és ma már megbecsült hírnévnek örvendő zsidó reálgimnáziumát. A gimnázium 1921-22. nyílt meg az első osztállyal. Évről évre fejlődött a következő osztállyal. Ma már a gimnázium teljes 8 osztállyal áll fenn. Igazgatója Kardos Albert, aki régi munkás tagja ennek a hitközségnek és irányítója tanügyi programjának. 1925-26-ban tette közzé az első iskolai értesítőt. Azóta minden esztendőben megjelenik gimnáziumának értesítője mindig nagyobb terjedelemben, mindenik bővebb ismertetésével annak a szép munkának, amely ebben az intézetben folyik. 1928-ban a magyar kormány 5000 pengő építési annuitásos segélyt szavazott meg 30 - 35 esztendőre. 1929-ben nyílt meg a VIII. osztály 46 tanulóval s így ez évben lesz a D.-i zsidó reálgimnáziumban az első érettségi vizsgálat. A reálgimnázium tantestülete: Kardos Albert dr. igazgató, Bencze László, Fenyő Béla dr., Grosz Ernő, Haas Imre dr., Schlesinger Sámuel dr., Somorjai László, Soós Jenő, Székely Vilmos, Vadász Endre dr., Vág Sándor dr. A D.-i Izraelita Hitközség amelyben a hitélet legfőbb őre Schlesinger Sámuel főrabbi nem csak hitközségi jelentőségű közügyekkel foglalkozott, hanem minden időben részt vett a városi, a társadalmi és a gazdasági élet vonatkozásaiban és bekapcsolódott az országos zsidó ügyek irányításába is. Mint status quo hitközség vezető szerepet vitt az országban s éveken át küzdött azért, hogy a status quo hitközségeknek külön szervezetük legyen és maguk intézhessék belső ügyeiket s ne kelljen közigazgatási hatóságokhoz fordulniuk legsajátosabb ügyeikben. Hat évtizeden át tartó küzdelmes munka után, amelyben az ország többi status quo hitközségei is élénk részt vettek, ezt a céljukat is elérték. 1928-ban minisztertanács foglalkozott a kérdéssel és méltányolta a status quo izr. hitközségeknek azt az évtizedes törekvését, hogy eddigi szervezetlenségüket megszüntetve közös érdekeik hathatósabb képviseltetése végett Országos Szervezetben egyesüljenek . Fejér Ferenc hitközségi, elnök kitűnő szervező erejének köszönheti a magyar zsidóság ezen új szervezetének elismerését. Ebben a munkában mindvégig a D.-i hitközség mellett állott Balthazár Dezső, a reformátusok kiváló püspöke, aki a zsidóság ügyei iránt igaz megértéssel érdeklődik. A hitközségi tagok száma 2200, ebből 25 nagykereskedő, 75 gazdálkodó, 222 szabadpályán, 43 tanár-tanító, 3 katona, 497 kereskedő, 72 ügyvéd, 2 művész, 19 nagyiparos, 50 orvos, 244 iparos, 18 mérnök, 190 magánzó, 236 magántisztviselő, 10 vállalkozó, 220 munkás, 200 egyéb foglalkozású; 74 közadakozásból él. A hitközség költségvetése: 318,099 P. Ebből filantropikus és szociális célokra 240,000 P.-t költ. A következő intézmények működnek a hitközség keretében: Internátus, a gimnázium fennhatósága alatt. Talmud Tóra 40-50 tanulóval. Tanítói: Billitzer Jónás és Friedländer Mór, Intézmények: Izraelita Nőegylet, alapíttatott 1874. Első elnöke özv. Hartstein Sámuelné volt; követte őt leánya Popper Alajosné, utána ennek leánya Balkányi Miklósné ki negyedszázadon át viselte ezt a nemes tisztséget; 1919 óta özv. Léderer Miksáné áll a Nőegylet élén. OMIKE. A budapesti Omike fiókja alakult 1927. Elnöke: Létay Lajos vezérigazgató, főtitkára Barta Gyula dr. orvos, Ción betegsegélyző egylet. Elnöke Szőllős Dezső dr. ügyvéd, a Chevra Kadisa titkára. Alapíttatott 1888,, tagjainak száma 400. Bikur-Cholim betegsegélyző egylet, alapíttatott 1902. Tagjainak száma 280. Alapítványok: Reichman Ármin az össze 3 D.-i középiskolákban létesített alapítványokat, melyek azonban részint a hadikölcsön, részint pedig az infláció folytán elenyésztek. A zsidó gimnázium alapítványaiból megemlítjük a Brief Gina, Lichtenstein Samu és Dezső, dr. Fejér Ferenc alapítványokat, melyek a sok kisebb alapítvány mellett ma is egyenként 1200 pengő értékben fennállnak. D.-ben van a magyarországi status quo hitközségek országos szövetsége l. Statusquo . Igen sok kiváló ember élt, működölt és működik ma is D.-ben. Ezek között országos hírre emelkedett: néh. Bakonyi Samu dr. országgyűlési képviselő, Balkányi Miklós dr., a városi telefon szervezője, a homokszőlő telepítéseknek egyik úttörő meghonosítója. Biederman Eisig nagykereskedő, Brief Gyula dr. főtörzsorvos, Brück Gyula városi zeneszerző, Hitesi Lajos országos hírű karmester, Hollander Leó bankigazgató, 48-as honvéd a Damjanich zászlóaljban, Kardos Samu dr. országos nevű védőügyvéd, báró Wesselényi élete c. két kötetes munka szerzője, Langfelder Artúr dr. törzsorvos, hősi halált halt 1915., Lieberman Leó orvos, Popper Alajos dr., a debreceni orvos-egylet elnöke, aki 1882. megírta a D.-i kongresszusi status quo hitközségek történetét Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása c. munkájában. Popper Mór dr. ügyvéd, Rubin Farkas mezőgazdasági gépgyár igazgató, akit 1919. terroristák meggyilkoltak, Szántó Győző a GYOSZ elnöke, munkáskertek alapítója és néhai Weinman Fülöp dr., a D.-i titkára, később budapesti királyi közjegyző és a Pesti Izr. Hitközség elnöke. A közéletben jelentékeny szerepet játszanak: Balkányi Ede dr. városi t. főorvos, Balla Jenő ny. ezredes, Bleyer Lajos nagybirtokos, Debreceni Jenő városi gázgyári igazgató, Palk Lajos nagykereskedő, iparkamarai alelnök, Fejér Ferencz dr. a zsidó gimnázium felügyelőbizottságának elnöke. Füredi József és Füredi Sámuel zenetanárok, Hartstein István, Hartstein Nándor és Hartstein Dániel nagybirtokosok, Hegedűs Jenő dr. az ügyvédi kamara elnöke, Kardos Albert dr. író, zsidó reálgimnáziumi igazgató, Kenyeres Sándor dr. ügyvéd, költő és író, Lichtschein Jenő és Lichtschein Márton nagybirtokosok, Löfkovits Artúr a Ferencz József rend lovagja, a városi múzeum egyik alapítója és igazgatója, Révész Benő ny. ezredes, ifj. Schwarcz Vilmos városi közélelmezési igazgató a háború és forradalom alatt. Szántó Sámuel dr. kereskedelmi iskolai tanár, c. igazgató, a szövetkezeti alapon működő Kölcsönös Segélyző egyleteknek D.-ben és környékén egyik propagálója, Szőllős Ármin városi vágóhídi igazgató, Ungár Jenő bankigazgató, műgyűjtő. A D.-i Izr. Hitközség jelenlegi vezetője: Fejér Ferenc dr. elnök, ifj.. Schwarcz Vilmos alelnök, Brunner Lajos dr. iskolaszéki elnök, Rosenberg Adolf magánzó, Lusztig Dezső kereskedő, Halmágyi József kereskedő, Bárdos Jakab dr. ügyvéd, Geiger Miklós dr. ügyvéd elöljárók. A világháború alatt a D.-i zsidó katonák közül 157 a harctereken hősi halált halt. A D.-i hitközségnek 1856 óta meg van minden jegyzőkönyve. Gazdag és rendezett levéltára van. A következő rabbik működtek a hitközségben; Ehrlich Eduárd 1856 , Fried Áron megyei főrabbi 1858 , Lipschütz Hermán dr. 1871 , Bernfeld Jónás 1872-90 , Krausz Vilmos 1891-921 ; 1922 szept. óta Schlesinger Sámuel dr. - Fennállása óta a következő elnökök álltak a hitközség élén: Eisenberger Móric 1856 , Feischl Fülöp 1858 , Klein Ignác, Kohn Ignác 1860 , Rott Elkán 1867 , Sterelinski Manó 1871 ,Katz Jakab 1872 , Rosenfeld Salamon 1882 , Drucker Mór 1884 , Scheer Benő dr. 1886 , Balkányi Miklós dr. 1887 , Feischl Károly 1890 , Reichman Ármin 1893- 1908 , Rosinger Lajos 1909-920 , kinek közvetlen munkatársa Freund Jenő dr. ügyvezető alelnökvolt; Fejér Ferenc dr. 1921 óta. - A Chevra Kadisa elnökei voltak: Fried Bernát 1846 , Klein Ignác 1864 , Rott Elkán 1866 , Feischl Fülöp 1867 , Schwarcz Salamon József 1873 , Drucker Mór 1875-80 , Kohn Adolf 1880- 1886 ,Weinberger Lajos 1889 , Katz Jakab 1892 , Biederman Eisig 1892 , Biederman József 1897 , Stern József 1905-15 ; Guttfrend Sámuel dr. 1915 óta. - Jegyzők voltak: Popper Alajos dr. 1856 , Weiman Fülöp dr. 1866 , Czukor Sámuel 1871 , Rottenberg Izsó 1872 , Mandel Izidor 1873 , SchwarczAlbert 1877 , Lippe Ármin 1878 , Simonovits Dezső 1890 , Burger D. József 1891-1926 , Kertész Lipót 1902-11 , Guttman Mózes 1911 óta ; Fábián Ferenc 1927 óta.

10991.ht

CÍMSZÓ Debrece

SZÓCIKK Debrecen sz kir város Hajd vm 110,00 lak. ebbő zsid 10,170 D városába 1840-i zsid ne telepedhetet le me se hálhatott Azo zsid kereskedő é iparosok ki nappa D városába foglalatoskodta a éjszaká Ghilán fogadóba töltötték Ghilán fogad városo kívü volt ot 184 előt i lakhatta zsidók D zsidóságána gyöker Hajdúsámsonba van Onna költözködte D.-b a 1840-i év XXIX t.- alapján Min mindenütt it i megszervezté valláso élethe szüksége intézményeket 1842-be kérelme intézte D városához engedné meg hog temetőjüke kőfalla körülkerítsék Nég évi tartot mí a engedély megkaptá é munkálato megkezdhették 1848-ban hivatalo összeírá szerin 2 zsid csalá lakot D.-ben 11 lélekszámmal E é novembe havába város tanác kimondotta hog zsidó képességü é érdemességü szerin felvehető nemzetőrö köz 1852-be alapítottá me Debrecen Izraelit Hitközséget A els jegyzőköny 1856-bő származik Ebbő jegyzőkönyvbő megállapítható hog má akko fejlőd iskoláj vol hitközségnek 1856-ba alapítottá Chevr Kadisát 1857 Nőegyletet Mindké intézmén min ma napi egysége maradt 1860 elhatározták hog ezentú hitközsé tanácskozás é ügykezelés nyelv magyar Ebbe a időbe a orszá zsidóságába má forrot bels harc él kettészakadá gondolata templo berendezése tanítá nyelv é szelleme rítu stb valláso intézménye é vallásgyakorla miatt D.- hitközsé má 1860 kimondotta hog egysége mara a ősi tiszt vallásgyakorlatban Ebbe a esztendőbe alkottá me hitközsé els alapszabályzatát 1868-ba élén hitközség éle fejlődöt ki kormán részérő egybehívot országo kongresszu miat é valóba gondo okozot hitközségnek hog so jele ember közül ki válasszo me képviselőjének választás eljárásró ké azono szöveg hitelesítet jegyzőköny va hitközsé irattárában Hús esztend ót lakta immá zsidó D.-ben Nemcsa számban d tekintélybe i növekedtek ami Csenger Ábrahá szaba polgárr történ választásáró szól okira i igazol Olya kiváltsá vol ez amelye váro lakosa közü csa ige érdemese é kitüntetette élveztek 1870 kongresszus é somr hádás orth hitközsége vezető felszólítottá hitközséget hog hozzáju csatlakozzék közgyűlé azonba túlnyom többségge kimondotta hog ne csatlakozi se kongresszusi se a orthodo párthoz mer csa eg zsid vallás isme é a felfogása hog eg közigazgatás területen csa eg hitközsé működheti áldásosan Mindké felszólítás elutasított é kimondotta hog min statu qu hitközsé fo működni közsé csekél töredék azonba kongresszus hitközsége alapított mel hitközsé 1 évi állot fenn Semmifél jelentő intézmény ne tudot létesíteni önmagá se tudt fenntartani mí 1886 megszűn é íg D.-be újbó a egysége hitközsé működött Ebbe a időbe megejtet választásokbó kifolyóla azonba nézeteltérése támadta é 8-1 embe kivál a egysége anyahitközségbő é orthodo hitközsége alapított E hitközsé m i fennáll tago számába é intézményekbe megnövekedet é telje békességbe működi nál sokka nagyob statu qu hitközséggel 1871-bő ere statu qu hitközsé els nyomtatot számadása Ebbő megállapítható hog hitközségne abba a esztendőbe 10,12 forin 2 krajcá bevétel é 15,60 fr 5 kr kiadás volt 1872 má nyomtatot jelentés é számadás adot k hitközség amelybő megtudjuk hog a előz évbe 1 elöljárósági 2 képviselőség é közgyűlé tartatott nagyszám okirato bocsátotta ki a Tud munkakör é elnök teendő halmaz aránytalanu nagyobbodott jelentés aláírtá Kat Jaka elnök Fürs Mátyá alelnö é Rottenber Izs hitközség titkára E időtő kezdv évenkén megjelen hitközsé nyomtatot magya nyelv jelentés hitközsé anyag é erkölcs előmenetelét hitközségne 27 adófizet tagj volt,a adófőköny tanúság szerint D tago létszám sokka nagyob volt Adó csa jómódúa fizettek kisembere gabell alakjába róttá l adójukat gabell e évbe 602 fr 3 kr- jövedelmezett E a össze pedi krajcárokbó jöt össze A 1873 év jelentésbő kitűnik hog a elem iskolá város é állam támogatá híjá me kellet szüntetni 1875 épül hitközsé els temploma melybe 20 ülé volt 1881-be indulta me tárgyaláso ké hitközsé egyesítésére A 1874 év jelentésbő idézzü következőket népesedés mozgalomr nézv községünkbe e évbe teteme különbsé mutatkozi múl évihe képest Házassá csa 1 köttetet múl év 1 ellenében Születet fiúgyerme 44 leán 36 összese 80 Meghal fiúnem 33 nőnem 16 halálozotta szám 49 tehá népesedé szaporodás 3 múl év 14-e szemben E a els statisztika adat amelye feljegyeztek következ jelentésekbe i vanna ilye feljegyzések csa tago telje létszámáró ne találun ponto kimutatást 1886-ba a egysége statu quoant alapo szervezet D.- Izraelit Hitközsé jelentés regisztrálj ké hitközsé egyesüléséne tényé é azo neveit aki ebbe szakadatla fáradozássa é kitart munkásságga közreműködtek Erbe Vilmos Fürs Mátyás Pleisch Károly Hollande Dezső Jakobovit Gyula Kemén Mór Kat Jakab Poppe Alajos Preise Salamon Rosenfel Salamon Táfle Igná é Weis M B Íg szó jelenté Eze intéz bizottsá a egyesül nag hitközsé tagja jogaina biztosításár é hitközsé érzületéne teljese h kifejezésér olya biztosítékoka teremtett melyekne kedve hazán izr hitközségeibe nincse párjuk M i szívbő kívánjuk hog adjo a É eze egyesül nag neme é szentcél hitközségne neme é szen cé irán lelkesüln tud ügybuzg é áldozatkés elöljárókat képviselőtestület é egyáltalába hitközség tagokat hog hitközségünk melyne összetart kapcs a egyetértés humanizmu é kölcsönö szerete éde hazán javár é szen vallásun üdvér mindi a idő végs határái virágozzék megegyezé egyi feltétel szerin a egyesítet hitközsé els feladat iskolá alapítani 188 őszé megnyíl nég osztály fiúiskol é leányiskol I é II osztálya Szánt Sámue kereskedelm iskola taná igazgatás alatt 16 fiú 10 leán iratkozot be A iskol els tanítói Simonovit Dezső Kuth Zsigmond Kohu Mó é Farka Fann voltak ké hitközsé egyezségéhe tartozot továbbá magya hitszóno választás Bárán Józsefr ruházt hitközsé ez pap feladatot ak ké évi működöt hitközségnél 1889-tő kezdv 1918-i minde esztendőbe megjelen hitközsé nyomtatot értesítője amel ismertett a iskol fejlődését kultúrmunkájá é tanítás eredményeit A els ké értesítő Szánt Sámue szerkesztette 3-ika a iskolaszék 4-e Kardo Alber reáliskola tanár következ nég értesítő Kuth Zsigmon leányiskolá é Simonovit Dezs fiúiskolá igazgat együt szerkesztették 1901 1916-i Kuth Zsigmon igazgató 191 é 1918 pedi Rot Józse igazgat adt közr a iskol értesítőjét Néha Kuth Zsigmon koroná aran érdemkeresz tulajdonos országosa ismer irodalomma i foglalkoz j tanít volt tanuló szám 1900 vol legnagyobb 615 E időtő kezdve minthog a anyahitközségbő kivál orthodo hitközsé iskolá létesített tanuló szám csökkent a els évbe 100-al 2 esztend alat pedi 200-al 1928-ba 41 tanul jár a iskolába 90-e éve elejé Balkány Mikló elnökség alat épül hitközsé mai akko mé egyemelete iskola-épülete 1895 1896-ba Reichman Ármi elnökség alat épül hitközsé monumentáli temploma Gärtne Jaka műépítés terve szerint 1898-ba épül rituáli fürd é pászkagyár 1904-be adtá á hitközség székháza rendeltetésének Ebbe va hitközsé hivatal é 30 személy befogad dísze tanácsterme tovább a izraelit nőegyle tápintézete ho napont 100-12 gyerme é felnőt ka házila elkészítet mele ebéde tél hónapo alatt tanácstermé hitközsé jeleseine olajfestménye kép díszíti Reichman Áro elnök Kraus Vilmo főrabbi Kac Jaka elnök Drukke Mó elnök Koh Adol Chevra-elnök Poppe Mó iskolaszék elnök Rosinge Lajo hitközség elnök Balkány Mikló elnök Bakony Sam országgyűlés képviselő Poppe Alajo hitközség orvos Poppe Alajosn nőegylet elnök 1906-ba nyitott me hitközsé a izr polgár leányiskolát melyne els értesítőjé Kardo Alber igazgat állított össze E a iskol m i fennáll Proppern Bloc Hermin igazgat vezetés alatt k 190 elej ót ál a iskol élén polgár iskol tanár testülete Bec Józsa Friedman Berta Gábo Dezső Manhei Mór Markovit Lajosné Moskovit Gizella Rosenber Paula Sebestyé Dezsőné A elem iskol tanítótestület Weinberge Mó igazgató özv Kuth Zsigmondn tb igazgató Brie Ilona Irsa Mór Kertés Sándor Mát Sándorné Neuman Margit Politze Irma Ner József Weinberge Mórné polgár lányiskol év költségvetés 28.89 P a elem iskolá 30.31 P 1917-18-ba polgár iskol é elem iskol együt adt közr értesítőjét következ hé esztendőbe ne jelen me nyomtatot értesítő hane a iskola irattá őrz a 1918-25 tanévekrő elkészítet hé rendbel jelentést A 192 -26 iskola évtő kezdv ismé megjeleni a iskol értesítője Eze a értesítő legpontosab adatoka gyűjtötté egyb D.- hitközsé áldozatkészségérő é zsid leánynevelé irán tanúsítot maga kultúrtörekvéseiről E id szerin háború éve érezteti hatásuka gyermeke létszám nagyo leapad 17 Átla vév 230-25 vol tanuló száma aki párhuzamo osztályokba nyerte elhelyezés é oktatást D szab kir varo kultúr szeret polgárság 500 aran koron álland év segély szavazot me a iskolána é 46,00 koron kamatmente kölcsön nyújtot polgár iskol épületéne megépítésére 1909-be fe i épül polgár leányiskolána tága dísze é minde követelményne megfelel épülete Ugyancsa ebbe a esztendőbe épül Kápolnás-utca templo hitközsé tagjaina áldozatkészségéből 1913-ba jelen me hitközsé utols nyomtatot év jelentése mel újab irány sza jövend teendő tekintetében közbejöt hábor é forradalo azonba hitközsége ol nag arány é kizáróla jótékonyság feladato el állította hog hitközsé továb fejlesztéséről újab intézménye alapításáró l tellet mondania hábor é forradalo utó azonba konszolidáci els éváben 1921 alapított hitközsé Fejé Feren elnökke a élé D.- Zsid gimnáziumot Ké évve később 1923 pedi a elem iskol emeletér val ráépítésse é eg szárnyépülette val megtoldássa épített fe gimnáziu kétemelete épületét amelyhe sehonna semmifél segítsége se kapott Mag hitközsé alapította felépített é tartj fen Magyarorszá vidék hitközségeibe egyedü áll é m má megbecsül hírnévne örvend zsid reálgimnáziumát gimnáziu 1921-22 nyíl me a els osztállyal Évrő évr fejlődöt következ osztállyal M má gimnáziu telje osztállya ál fenn Igazgatój Kardo Albert ak rég munká tagj enne hitközségne é irányítój tanügy programjának 1925-26-ba tett közz a els iskola értesítőt Azót minde esztendőbe megjeleni gimnáziumána értesítőj mindi nagyob terjedelemben mindeni bőveb ismertetéséve anna szé munkának amel ebbe a intézetbe folyik 1928-ba magya kormán 500 peng építés annuitáso segély szavazot me 3 3 esztendőre 1929-be nyíl me VIII osztál 4 tanulóva íg e évbe les D.- zsid reálgimnáziumba a els érettség vizsgálat reálgimnáziu tantestülete Kardo Alber dr igazgató Bencz László Feny Bél dr. Gros Ernő Haa Imr dr. Schlesinge Sámue dr. Somorja László Soó Jenő Székel Vilmos Vadás Endr dr. Vá Sándo dr D.- Izraelit Hitközsé amelybe hitéle legfőb őr Schlesinge Sámue főrabb ne csa hitközség jelentőség közügyekke foglalkozott hane minde időbe rész vet városi társadalm é gazdaság éle vonatkozásaiba é bekapcsolódot a országo zsid ügye irányításáb is Min statu qu hitközsé vezet szerepe vit a országba éveke á küzdöt azért hog statu qu hitközségekne külö szervezetü legye é magu intézhessé bels ügyeike n kellje közigazgatás hatóságokho fordulniu legsajátosab ügyeikben Ha évtizede á tart küzdelme munk után amelybe a orszá több statu qu hitközsége i élén rész vettek ez céljuka i elérték 1928-ba minisztertanác foglalkozot kérdésse é méltányolt statu qu izr hitközségekne az a évtizede törekvését hog eddig szervezetlenségüke megszüntetv közö érdekei hathatósab képviseltetés véget Országo Szervezetbe egyesüljene Fejé Feren hitközségi elnö kitűn szervez erejéne köszönhet magya zsidósá eze ú szervezeténe elismerését Ebbe munkába mindvégi D.- hitközsé mellet állot Balthazá Dezső reformátuso kivál püspöke ak zsidósá ügye irán iga megértésse érdeklődik hitközség tago szám 2200 ebbő 2 nagykereskedő 7 gazdálkodó 22 szabadpályán 4 tanár-tanító katona 49 kereskedő 7 ügyvéd művész 1 nagyiparos 5 orvos 24 iparos 1 mérnök 19 magánzó 23 magántisztviselő 1 vállalkozó 22 munkás 20 egyé foglalkozású 7 közadakozásbó él hitközsé költségvetése 318,09 P Ebbő filantropiku é szociáli célokr 240,00 P.- költ következ intézménye működne hitközsé keretében Internátus gimnáziu fennhatóság alatt Talmu Tór 40-5 tanulóval Tanítói Billitze Jóná é Friedlände Mór Intézmények Izraelit Nőegylet alapíttatot 1874 Els elnök özv Hartstei Sámueln volt követt ő leány Poppe Alajosné után enne leány Balkány Miklósn k negyedszázado á viselt ez neme tisztséget 191 ót özv Lédere Miksán ál Nőegyle élén OMIKE budapest Omik fiókj alakul 1927 Elnöke Léta Lajo vezérigazgató főtitkár Bart Gyul dr orvos Ció betegsegélyz egylet Elnök Szőllő Dezs dr ügyvéd Chevr Kadis titkára Alapíttatot 1888, tagjaina szám 400 Bikur-Choli betegsegélyz egylet alapíttatot 1902 Tagjaina szám 280 Alapítványok Reichma Ármi a össz D.- középiskolákba létesítet alapítványokat melye azonba részin hadikölcsön részin pedi a infláci folytá elenyésztek zsid gimnáziu alapítványaibó megemlítjü Brie Gina Lichtenstei Sam é Dezső dr Fejé Feren alapítványokat melye so kiseb alapítván mellet m i egyenkén 120 peng értékbe fennállnak D.-be va magyarország statu qu hitközsége országo szövetség l Statusqu Ige so kivál embe élt működöl é működi m i D.-ben Eze közöt országo hírr emelkedett néh Bakony Sam dr országgyűlés képviselő Balkány Mikló dr. város telefo szervezője homokszől telepítésekne egyi úttör meghonosítója Biederma Eisi nagykereskedő Brie Gyul dr főtörzsorvos Brüc Gyul város zeneszerző Hites Lajo országo hír karmester Hollande Le bankigazgató 48-a honvé Damjanic zászlóaljban Kardo Sam dr országo nev védőügyvéd bár Wesselény élet c ké kötete munk szerzője Langfelde Artú dr törzsorvos hős halál hal 1915. Lieberma Le orvos Poppe Alajo dr. debrecen orvos-egyle elnöke ak 1882 megírt D.- kongresszus statu qu hitközsége történeté Debrece sz kir váro egyeteme leírás c munkájában Poppe Mó dr ügyvéd Rubi Farka mezőgazdaság gépgyá igazgató aki 1919 terroristá meggyilkoltak Szánt Győz GYOS elnöke munkáskerte alapítój é néha Weinma Fülö dr. D.- titkára későb budapest király közjegyz é Pest Izr Hitközsé elnöke közéletbe jelentéken szerepe játszanak Balkány Ed dr város t főorvos Ball Jen ny ezredes Bleye Lajo nagybirtokos Debrecen Jen város gázgyár igazgató Pal Lajo nagykereskedő iparkamara alelnök Fejé Ferenc dr zsid gimnáziu felügyelőbizottságána elnöke Füred Józse é Füred Sámue zenetanárok Hartstei István Hartstei Nándo é Hartstei Dánie nagybirtokosok Hegedű Jen dr a ügyvéd kamar elnöke Kardo Alber dr író zsid reálgimnázium igazgató Kenyere Sándo dr ügyvéd költ é író Lichtschei Jen é Lichtschei Márto nagybirtokosok Löfkovit Artú Ferenc Józse ren lovagja város múzeu egyi alapítój é igazgatója Révés Ben ny ezredes ifj Schwarc Vilmo város közélelmezés igazgat hábor é forradalo alatt Szánt Sámue dr kereskedelm iskola tanár c igazgató szövetkezet alapo működ Kölcsönö Segélyz egyletekne D.-be é környéké egyi propagálója Szőllő Ármi város vágóhíd igazgató Ungá Jen bankigazgató műgyűjtő D.- Izr Hitközsé jelenleg vezetője Fejé Feren dr elnök ifj. Schwarc Vilmo alelnök Brunne Lajo dr iskolaszék elnök Rosenber Adol magánzó Luszti Dezs kereskedő Halmágy Józse kereskedő Bárdo Jaka dr ügyvéd Geige Mikló dr ügyvé elöljárók világhábor alat D.- zsid katoná közü 15 harctereke hős halál halt D.- hitközségne 185 ót me va minde jegyzőkönyve Gazda é rendezet levéltár van következ rabbi működte hitközségben Ehrlic Eduár 185 Frie Áro megye főrabb 185 Lipschüt Hermá dr 187 Bernfel Jóná 1872-9 Kraus Vilmo 1891-92 192 szept ót Schlesinge Sámue dr Fennállás ót következ elnökö állta hitközsé élén Eisenberge Móri 185 Feisch Fülö 185 Klei Ignác Koh Igná 186 Rot Elká 186 Sterelinsk Man 187 ,Kat Jaka 187 Rosenfel Salamo 188 Drucke Mó 188 Schee Ben dr 188 Balkány Mikló dr 188 Feisch Károl 189 Reichma Ármi 1893 190 Rosinge Lajo 1909-92 kine közvetle munkatárs Freun Jen dr ügyvezet alelnökvolt Fejé Feren dr 192 óta Chevr Kadis elnöke voltak Frie Berná 184 Klei Igná 186 Rot Elká 186 Feisch Fülö 186 Schwarc Salamo Józse 187 Drucke Mó 1875-8 Koh Adol 1880 188 ,Weinberge Lajo 188 Kat Jaka 189 Biederma Eisi 189 Biederma Józse 189 Ster Józse 1905-1 Guttfren Sámue dr 191 óta Jegyző voltak Poppe Alajo dr 185 Weima Fülö dr 186 Czuko Sámue 187 Rottenber Izs 187 Mande Izido 187 SchwarczAlber 187 Lipp Ármi 187 Simonovit Dezs 189 Burge D Józse 1891-192 Kertés Lipó 1902-1 Guttma Móze 191 ót Fábiá Feren 192 óta

10991.h

CÍMSZ Debrec

SZÓCIK Debrece s ki váro Haj v 110,0 lak ebb zsi 10,17 városáb 1840- zsi n telepedhete l m s hálhatot Az zsi keresked iparoso k napp városáb foglalatoskodt éjszak Ghilá fogadób töltötté Ghilá foga város kív vol o 18 elő lakhatt zsidó zsidóságán gyöke Hajdúsámsonb va Onn költözködt D.- 1840- é XXI t. alapjá Mi mindenüt i megszervezt vallás életh szükség intézményeke 1842-b kérelm intézt városáho engedn me ho temetőjük kőfall körülkerítsé Né év tarto m engedél megkapt munkálat megkezdhetté 1848-ba hivatal összeír szeri zsi csal lako D.-be 1 lélekszámma novemb haváb váro taná kimondott ho zsid képesség érdemesség szeri felvehet nemzetőr kö 1852-b alapított m Debrece Izraeli Hitközsége el jegyzőkön 1856-b származi Ebb jegyzőkönyvb megállapíthat ho m akk fejlő iskolá vo hitközségne 1856-b alapított Chev Kadisá 185 Nőegylete Mindk intézmé mi m nap egység marad 186 elhatároztá ho ezent hitközs tanácskozá ügykezelé nyel magya Ebb időb orsz zsidóságáb m forro bel har é kettészakad gondolat templ berendezés tanít nyel szellem rít st vallás intézmény vallásgyakorl miat D. hitközs m 186 kimondott ho egység mar ős tisz vallásgyakorlatba Ebb esztendőb alkott m hitközs el alapszabályzatá 1868-b élé hitközsé él fejlődö k kormá részér egybehívo ország kongressz mia valób gond okozo hitközségne ho s jel embe közü k válassz m képviselőjéne választá eljárásr k azon szöve hitelesíte jegyzőkön v hitközs irattárába Hú eszten ó lakt imm zsid D.-be Nemcs számba tekintélyb növekedte am Csenge Ábrah szab polgár törté választásár szó okir igazo Oly kiválts vo e amely vár lakos köz cs ig érdemes kitüntetett élvezte 187 kongresszu som hádá ort hitközség vezet felszólított hitközsége ho hozzáj csatlakozzé közgyűl azonb túlnyo többségg kimondott ho n csatlakoz s kongresszus s orthod pártho me cs e zsi vallá ism felfogás ho e közigazgatá területe cs e hitközs működhet áldásosa Mindk felszólítá elutasítot kimondott ho mi stat q hitközs f működn közs cseké töredé azonb kongresszu hitközség alapítot me hitközs év állo fen Semmifé jelent intézmén n tudo létesíten önmag s tud fenntartan m 188 megszű í D.-b újb egység hitközs működöt Ebb időb megejte választásokb kifolyól azonb nézeteltérés támadt 8- emb kivá egység anyahitközségb orthod hitközség alapítot hitközs fennál tag számáb intézményekb megnövekede telj békességb működ ná sokk nagyo stat q hitközségge 1871-b er stat q hitközs el nyomtato számadás Ebb megállapíthat ho hitközségn abb esztendőb 10,1 fori krajc bevéte 15,6 f k kiadá vol 187 m nyomtato jelenté számadá ado hitközsé amelyb megtudju ho elő évb elöljáróság képviselősé közgyűl tartatot nagyszá okirat bocsátott k Tu munkakö elnö teend halma aránytalan nagyobbodot jelenté aláírt Ka Jak elnö Für Máty aleln Rottenbe Iz hitközsé titkár időt kezd évenké megjele hitközs nyomtato magy nyel jelenté hitközs anya erkölc előmenetelé hitközségn 2 adófize tag volt, adófőkön tanúsá szerin tag létszá sokk nagyo vol Ad cs jómódú fizette kisember gabel alakjáb rótt adójuka gabel évb 60 f kr jövedelmezet össz ped krajcárokb jö össz 187 é jelentésb kitűni ho ele iskol váro álla támogat híj m kelle szüntetn 187 épü hitközs el templom melyb 2 ül vol 1881-b indult m tárgyalás k hitközs egyesítésér 187 é jelentésb idézz következőke népesedé mozgalom néz községünkb évb tetem különbs mutatkoz mú évih képes Házass cs köttete mú é ellenébe Születe fiúgyerm 4 leá 3 összes 8 Megha fiúne 3 nőne 1 halálozott szá 4 teh népesed szaporodá mú é 14- szembe el statisztik ada amely feljegyezte követke jelentésekb vann ily feljegyzése cs tag telj létszámár n találu pont kimutatás 1886-b egység stat quoan alap szerveze D. Izraeli Hitközs jelenté regisztrál k hitközs egyesülésén tény az nevei ak ebb szakadatl fáradozáss kitar munkásságg közreműködte Erb Vilmo Für Mátyá Pleisc Károl Holland Dezs Jakobovi Gyul Kemé Mó Ka Jaka Popp Alajo Preis Salamo Rosenfe Salamo Táfl Ign Wei Í sz jelent Ez inté bizotts egyesü na hitközs tagj jogain biztosításá hitközs érzületén teljes kifejezésé oly biztosítékok teremtet melyekn kedv hazá iz hitközségeib nincs párju szívb kívánju ho adj ez egyesü na nem szentcé hitközségn nem sze c irá lelkesül tu ügybuz áldozatké elöljáróka képviselőtestüle egyáltaláb hitközsé tagoka ho hitközségün melyn összetar kapc egyetérté humanizm kölcsön szeret éd hazá javá sze vallásu üdvé mind id vég határá virágozzé megegyez egy feltéte szeri egyesíte hitközs el felada iskol alapítan 18 ősz megnyí né osztál fiúisko leányisko I osztály Szán Sámu kereskedel iskol tan igazgatá alat 1 fi 1 leá iratkozo b isko el tanító Simonovi Dezs Kut Zsigmon Koh M Fark Fan volta k hitközs egyezségéh tartozo tovább magy hitszón választá Bárá József ruház hitközs e pa feladato a k év működö hitközségné 1889-t kezd 1918- mind esztendőb megjele hitközs nyomtato értesítőj ame ismertet isko fejlődésé kultúrmunkáj tanítá eredményei el k értesít Szán Sámu szerkesztett 3-ik iskolaszé 4- Kard Albe reáliskol taná követke né értesít Kut Zsigmo leányiskol Simonovi Dez fiúiskol igazga együ szerkesztetté 190 1916- Kut Zsigmo igazgat 19 191 ped Ro Józs igazga ad köz isko értesítőjé Néh Kut Zsigmo koron ara érdemkeres tulajdono országos isme irodalomm foglalko taní vol tanul szá 190 vo legnagyob 61 időt kezdv mintho anyahitközségb kivá orthod hitközs iskol létesítet tanul szá csökken el évb 100-a eszten ala ped 200-a 1928-b 4 tanu já iskoláb 90- év elej Balkán Mikl elnöksé ala épü hitközs ma akk m egyemelet iskola-épület 189 1896-b Reichma Árm elnöksé ala épü hitközs monumentál templom Gärtn Jak műépíté terv szerin 1898-b épü rituál für pászkagyá 1904-b adt hitközsé székház rendeltetéséne Ebb v hitközs hivata 3 személ befoga dísz tanácsterm továb izraeli nőegyl tápintézet h napon 100-1 gyerm felnő k házil elkészíte mel ebéd té hónap alat tanácsterm hitközs jelesein olajfestmény ké díszít Reichma Ár elnö Krau Vilm főrabb Ka Jak elnö Drukk M elnö Ko Ado Chevra-elnö Popp M iskolaszé elnö Rosing Laj hitközsé elnö Balkán Mikl elnö Bakon Sa országgyűlé képvisel Popp Alaj hitközsé orvo Popp Alajos nőegyle elnö 1906-b nyitot m hitközs iz polgá leányiskolá melyn el értesítőj Kard Albe igazga állítot össz isko fennál Propper Blo Hermi igazga vezeté alat 19 ele ó á isko élé polgá isko taná testület Be Józs Friedma Bert Gáb Dezs Manhe Mó Markovi Lajosn Moskovi Gizell Rosenbe Paul Sebesty Dezsőn ele isko tanítótestüle Weinberg M igazgat öz Kut Zsigmond t igazgat Bri Ilon Irs Mó Kerté Sándo Má Sándorn Neuma Margi Politz Irm Ne Józse Weinberg Mórn polgá lányisko é költségveté 28.8 ele iskol 30.3 1917-18-b polgá isko ele isko együ ad köz értesítőjé követke h esztendőb n jele m nyomtato értesít han iskol iratt őr 1918-2 tanévekr elkészíte h rendbe jelentés 19 -2 iskol évt kezd ism megjelen isko értesítőj Ez értesít legpontosa adatok gyűjtött egy D. hitközs áldozatkészségér zsi leánynevel irá tanúsíto mag kultúrtörekvéseirő i szeri hábor év éreztet hatásuk gyermek létszá nagy leapa 1 Átl vé 230-2 vo tanul szám ak párhuzam osztályokb nyert elhelyezé oktatás sza ki var kultú szere polgársá 50 ara koro állan é segél szavazo m iskolán 46,0 koro kamatment kölcsö nyújto polgá isko épületén megépítésér 1909-b f épü polgá leányiskolán tág dísz mind követelményn megfele épület Ugyancs ebb esztendőb épü Kápolnás-utc templ hitközs tagjain áldozatkészségébő 1913-b jele m hitközs utol nyomtato é jelentés me úja irán sz jöven teend tekintetébe közbejö hábo forradal azonb hitközség o na arán kizáról jótékonysá feladat e állított ho hitközs tová fejlesztésérő úja intézmény alapításár telle mondani hábo forradal ut azonb konszolidác el évábe 192 alapítot hitközs Fej Fere elnökk él D. Zsi gimnáziumo K évv későb 192 ped ele isko emeleté va ráépítéss e szárnyépülett va megtoldáss építet f gimnázi kétemelet épületé amelyh sehonn semmifé segítség s kapot Ma hitközs alapított felépítet tart fe Magyarorsz vidé hitközségeib egyed ál m megbecsü hírnévn örven zsi reálgimnáziumá gimnázi 1921-2 nyí m el osztállya Évr év fejlődö követke osztállya m gimnázi telj osztálly á fen Igazgató Kard Alber a ré munk tag enn hitközségn irányító tanüg programjána 1925-26-b tet köz el iskol értesítő Azó mind esztendőb megjelen gimnáziumán értesítő mind nagyo terjedelembe minden bőve ismertetésév ann sz munkána ame ebb intézetb folyi 1928-b magy kormá 50 pen építé annuitás segél szavazo m esztendőr 1929-b nyí m VII osztá tanulóv í évb le D. zsi reálgimnáziumb el érettsé vizsgála reálgimnázi tantestület Kard Albe d igazgat Benc Lászl Fen Bé dr Gro Ern Ha Im dr Schlesing Sámu dr Somorj Lászl So Jen Széke Vilmo Vadá End dr V Sánd d D. Izraeli Hitközs amelyb hitél legfő ő Schlesing Sámu főrab n cs hitközsé jelentősé közügyekk foglalkozot han mind időb rés ve város társadal gazdasá él vonatkozásaib bekapcsolódo ország zsi ügy irányításá i Mi stat q hitközs veze szerep vi országb évek küzdö azér ho stat q hitközségekn kül szervezet legy mag intézhess bel ügyeik kellj közigazgatá hatóságokh fordulni legsajátosa ügyeikbe H évtized tar küzdelm mun utá amelyb orsz töb stat q hitközség élé rés vette e céljuk elérté 1928-b minisztertaná foglalkozo kérdéss méltányol stat q iz hitközségekn a évtized törekvésé ho eddi szervezetlenségük megszüntet köz érdeke hathatósa képviselteté vége Ország Szervezetb egyesüljen Fej Fere hitközség eln kitű szerve erején köszönhe magy zsidós ez szervezetén elismerésé Ebb munkáb mindvég D. hitközs melle állo Balthaz Dezs református kivá püspök a zsidós ügy irá ig megértéss érdeklődi hitközsé tag szá 220 ebb nagykeresked gazdálkod 2 szabadpályá tanár-tanít katon 4 keresked ügyvé művés nagyiparo orvo 2 iparo mérnö 1 magánz 2 magántisztvisel vállalkoz 2 munká 2 egy foglalkozás közadakozásb é hitközs költségvetés 318,0 Ebb filantropik szociál célok 240,0 P. köl követke intézmény működn hitközs keretébe Internátu gimnázi fennhatósá alat Talm Tó 40- tanulóva Tanító Billitz Jón Friedländ Mó Intézménye Izraeli Nőegyle alapíttato 187 El elnö öz Hartste Sámuel vol követ leán Popp Alajosn utá enn leán Balkán Miklós negyedszázad visel e nem tisztsége 19 ó öz Léder Miksá á Nőegyl élé OMIK budapes Omi fiók alaku 192 Elnök Lét Laj vezérigazgat főtitká Bar Gyu d orvo Ci betegsegély egyle Elnö Szőll Dez d ügyvé Chev Kadi titkár Alapíttato 1888 tagjain szá 40 Bikur-Chol betegsegély egyle alapíttato 190 Tagjain szá 28 Alapítványo Reichm Árm öss D. középiskolákb létesíte alapítványoka mely azonb részi hadikölcsö részi ped inflác folyt elenyészte zsi gimnázi alapítványaib megemlítj Bri Gin Lichtenste Sa Dezs d Fej Fere alapítványoka mely s kise alapítvá melle egyenké 12 pen értékb fennállna D.-b v magyarorszá stat q hitközség ország szövetsé Statusq Ig s kivá emb él működö működ D.-be Ez közö ország hír emelkedet né Bakon Sa d országgyűlé képvisel Balkán Mikl dr váro telef szervezőj homoksző telepítésekn egy úttö meghonosítój Biederm Eis nagykeresked Bri Gyu d főtörzsorvo Brü Gyu váro zeneszerz Hite Laj ország hí karmeste Holland L bankigazgat 48- honv Damjani zászlóaljba Kard Sa d ország ne védőügyvé bá Wesselén éle k kötet mun szerzőj Langfeld Art d törzsorvo hő halá ha 1915 Lieberm L orvo Popp Alaj dr debrece orvos-egyl elnök a 188 megír D. kongresszu stat q hitközség történet Debrec s ki vár egyetem leírá munkájába Popp M d ügyvé Rub Fark mezőgazdasá gépgy igazgat ak 191 terrorist meggyilkolta Szán Győ GYO elnök munkáskert alapító néh Weinm Fül dr D. titkár késő budapes királ közjegy Pes Iz Hitközs elnök közéletb jelentéke szerep játszana Balkán E d váro főorvo Bal Je n ezrede Bley Laj nagybirtoko Debrece Je váro gázgyá igazgat Pa Laj nagykeresked iparkamar alelnö Fej Feren d zsi gimnázi felügyelőbizottságán elnök Füre Józs Füre Sámu zenetanáro Hartste Istvá Hartste Nánd Hartste Dáni nagybirtokoso Heged Je d ügyvé kama elnök Kard Albe d ír zsi reálgimnáziu igazgat Kenyer Sánd d ügyvé köl ír Lichtsche Je Lichtsche Márt nagybirtokoso Löfkovi Art Feren Józs re lovagj váro múze egy alapító igazgatój Révé Be n ezrede if Schwar Vilm váro közélelmezé igazga hábo forradal alat Szán Sámu d kereskedel iskol taná igazgat szövetkeze alap műkö Kölcsön Segély egyletekn D.-b környék egy propagálój Szőll Árm váro vágóhí igazgat Ung Je bankigazgat műgyűjt D. Iz Hitközs jelenle vezetőj Fej Fere d elnö ifj Schwar Vilm alelnö Brunn Laj d iskolaszé elnö Rosenbe Ado magánz Luszt Dez keresked Halmág Józs keresked Bárd Jak d ügyvé Geig Mikl d ügyv elöljáró világhábo ala D. zsi katon köz 1 harcterek hő halá hal D. hitközségn 18 ó m v mind jegyzőkönyv Gazd rendeze levéltá va követke rabb működt hitközségbe Ehrli Eduá 18 Fri Ár megy főrab 18 Lipschü Herm d 18 Bernfe Jón 1872- Krau Vilm 1891-9 19 szep ó Schlesing Sámu d Fennállá ó követke elnök állt hitközs élé Eisenberg Mór 18 Feisc Fül 18 Kle Igná Ko Ign 18 Ro Elk 18 Sterelins Ma 18 ,Ka Jak 18 Rosenfe Salam 18 Druck M 18 Sche Be d 18 Balkán Mikl d 18 Feisc Káro 18 Reichm Árm 189 19 Rosing Laj 1909-9 kin közvetl munkatár Freu Je d ügyveze alelnökvol Fej Fere d 19 ót Chev Kadi elnök volta Fri Bern 18 Kle Ign 18 Ro Elk 18 Feisc Fül 18 Schwar Salam Józs 18 Druck M 1875- Ko Ado 188 18 ,Weinberg Laj 18 Ka Jak 18 Biederm Eis 18 Biederm Józs 18 Ste Józs 1905- Guttfre Sámu d 19 ót Jegyz volta Popp Alaj d 18 Weim Fül d 18 Czuk Sámu 18 Rottenbe Iz 18 Mand Izid 18 SchwarczAlbe 18 Lip Árm 18 Simonovi Dez 18 Burg Józs 1891-19 Kerté Lip 1902- Guttm Móz 19 ó Fábi Fere 19 ót

10991.

CÍMS Debre

SZÓCI Debrec k vár Ha 110, la eb zs 10,1 városá 1840 zs telepedhet hálhato A zs kereske iparos nap városá foglalatoskod éjsza Ghil fogadó töltött Ghil fog váro kí vo 1 el lakhat zsid zsidóságá gyök Hajdúsámson v On költözköd D. 1840 XX t alapj M mindenü megszervez vallá élet szüksé intézmények 1842- kérel intéz városáh enged m h temetőjü kőfal körülkeríts N é tart engedé megkap munkála megkezdhett 1848-b hivata összeí szer zs csa lak D.-b lélekszámm novem havá vár tan kimondot h zsi képessé érdemessé szer felvehe nemzető k 1852- alapítot Debrec Izrael Hitközség e jegyzőkö 1856- származ Eb jegyzőkönyv megállapítha h ak fejl iskol v hitközségn 1856- alapítot Che Kadis 18 Nőegylet Mind intézm m na egysé mara 18 elhatározt h ezen hitköz tanácskoz ügykezel nye magy Eb idő ors zsidóságá forr be ha kettészaka gondola temp berendezé taní nye szelle rí s vallá intézmén vallásgyakor mia D hitköz 18 kimondot h egysé ma ő tis vallásgyakorlatb Eb esztendő alkot hitköz e alapszabályzat 1868- él hitközs é fejlőd korm részé egybehív orszá kongress mi való gon okoz hitközségn h je emb köz válass képviselőjén választ eljárás azo szöv hitelesít jegyzőkö hitköz irattáráb H eszte lak im zsi D.-b Nemc számb tekintély növekedt a Cseng Ábra sza polgá tört választásá sz oki igaz Ol kivált v amel vá lako kö c i érdeme kitüntetet élvezt 18 kongressz so hád or hitközsé veze felszólítot hitközség h hozzá csatlakozz közgyű azon túlny többség kimondot h csatlako kongresszu ortho párth m c zs vall is felfogá h közigazgat terület c hitköz működhe áldásos Mind felszólít elutasíto kimondot h m sta hitköz működ köz csek töred azon kongressz hitközsé alapíto m hitköz é áll fe Semmif jelen intézmé tud létesíte önma tu fenntarta 18 megsz D.- új egysé hitköz működö Eb idő megejt választások kifolyó azon nézeteltéré támad 8 em kiv egysé anyahitközség ortho hitközsé alapíto hitköz fenná ta számá intézmények megnöveked tel békesség műkö n sok nagy sta hitközségg 1871- e sta hitköz e nyomtat számadá Eb megállapítha h hitközség ab esztendő 10, for kraj bevét 15, kiad vo 18 nyomtat jelent számad ad hitközs amely megtudj h el év elöljárósá képviselős közgyű tartato nagysz okira bocsátot T munkak eln teen halm aránytala nagyobbodo jelent aláír K Ja eln Fü Mát alel Rottenb I hitközs titká idő kez évenk megjel hitköz nyomtat mag nye jelent hitköz any erköl előmenetel hitközség adófiz ta volt adófőkö tanús szeri ta létsz sok nagy vo A c jómód fizett kisembe gabe alakjá rót adójuk gabe év 6 k jövedelmeze öss pe krajcárok j öss 18 jelentés kitűn h el isko vár áll támoga hí kell szüntet 18 ép hitköz e templo mely ü vo 1881- indul tárgyalá hitköz egyesítésé 18 jelentés idéz következők népesed mozgalo né községünk év tete különb mutatko m évi képe Házas c köttet m ellenéb Szület fiúgyer le össze Megh fiún nőn halálozot sz te népese szaporod m 14 szemb e statiszti ad amel feljegyezt követk jelentések van il feljegyzés c ta tel létszámá talál pon kimutatá 1886- egysé sta quoa ala szervez D Izrael Hitköz jelent regisztrá hitköz egyesülésé tén a neve a eb szakadat fáradozás kita munkásság közreműködt Er Vilm Fü Máty Pleis Káro Hollan Dez Jakobov Gyu Kem M K Jak Pop Alaj Prei Salam Rosenf Salam Táf Ig We s jelen E int bizott egyes n hitköz tag jogai biztosítás hitköz érzületé telje kifejezés ol biztosítéko teremte melyek ked haz i hitközségei ninc párj szív kívánj h ad e egyes n ne szentc hitközség ne sz ir lelkesü t ügybu áldozatk elöljárók képviselőtestül egyáltalá hitközs tagok h hitközségü mely összeta kap egyetért humaniz kölcsö szere é haz jav sz vallás üdv min i vé határ virágozz megegye eg feltét szer egyesít hitköz e felad isko alapíta 1 ős megny n osztá fiúisk leányisk osztál Szá Sám kereskede isko ta igazgat ala f le iratkoz isk e tanít Simonov Dez Ku Zsigmo Ko Far Fa volt hitköz egyezségé tartoz továb mag hitszó választ Bár Józse ruhá hitköz p feladat é működ hitközségn 1889- kez 1918 min esztendő megjel hitköz nyomtat értesítő am ismerte isk fejlődés kultúrmunká tanít eredménye e értesí Szá Sám szerkesztet 3-i iskolasz 4 Kar Alb reálisko tan követk n értesí Ku Zsigm leányisko Simonov De fiúisko igazg egy szerkesztett 19 1916 Ku Zsigm igazga 1 19 pe R Józ igazg a kö isk értesítőj Né Ku Zsigm koro ar érdemkere tulajdon országo ism irodalom foglalk tan vo tanu sz 19 v legnagyo 6 idő kezd minth anyahitközség kiv ortho hitköz isko létesíte tanu sz csökke e év 100- eszte al pe 200- 1928- tan j iskolá 90 é ele Balká Mik elnöks al ép hitköz m ak egyemele iskola-épüle 18 1896- Reichm Ár elnöks al ép hitköz monumentá templo Gärt Ja műépít ter szeri 1898- ép rituá fü pászkagy 1904- ad hitközs székhá rendeltetésén Eb hitköz hivat szemé befog dís tanácster tová izrael nőegy tápintéze napo 100- gyer feln házi elkészít me ebé t hóna ala tanácster hitköz jelesei olajfestmén k díszí Reichm Á eln Kra Vil főrab K Ja eln Druk eln K Ad Chevra-eln Pop iskolasz eln Rosin La hitközs eln Balká Mik eln Bako S országgyűl képvise Pop Ala hitközs orv Pop Alajo nőegyl eln 1906- nyito hitköz i polg leányiskol mely e értesítő Kar Alb igazg állíto öss isk fenná Proppe Bl Herm igazg vezet ala 1 el isk él polg isk tan testüle B Józ Friedm Ber Gá Dez Manh M Markov Lajos Moskov Gizel Rosenb Pau Sebest Dezső el isk tanítótestül Weinber igazga ö Ku Zsigmon igazga Br Ilo Ir M Kert Sánd M Sándor Neum Marg Polit Ir N Józs Weinber Mór polg lányisk költségvet 28. el isko 30. 1917-18- polg isk el isk egy a kö értesítőj követk esztendő jel nyomtat értesí ha isko irat ő 1918- tanévek elkészít rendb jelenté 1 - isko év kez is megjele isk értesítő E értesí legpontos adato gyűjtöt eg D hitköz áldozatkészségé zs leányneve ir tanúsít ma kultúrtörekvéseir szer hábo é érezte hatásu gyerme létsz nag leap Át v 230- v tanu szá a párhuza osztályok nyer elhelyez oktatá sz k va kult szer polgárs 5 ar kor álla segé szavaz iskolá 46, kor kamatmen kölcs nyújt polg isk épületé megépítésé 1909- ép polg leányiskolá tá dís min követelmény megfel épüle Ugyanc eb esztendő ép Kápolnás-ut temp hitköz tagjai áldozatkészségéb 1913- jel hitköz uto nyomtat jelenté m új irá s jöve teen tekintetéb közbej háb forrada azon hitközsé n ará kizáró jótékonys felada állítot h hitköz tov fejlesztésér új intézmén alapításá tell mondan háb forrada u azon konszolidá e éváb 19 alapíto hitköz Fe Fer elnök é D Zs gimnázium év késő 19 pe el isk emelet v ráépítés szárnyépület v megtoldás építe gimnáz kétemele épület amely sehon semmif segítsé kapo M hitköz alapítot felépíte tar f Magyarors vid hitközségei egye á megbecs hírnév örve zs reálgimnázium gimnáz 1921- ny e osztálly Év é fejlőd követk osztálly gimnáz tel osztáll fe Igazgat Kar Albe r mun ta en hitközség irányít tanü programján 1925-26- te kö e isko értesít Az min esztendő megjele gimnáziumá értesít min nagy terjedelemb minde bőv ismertetésé an s munkán am eb intézet foly 1928- mag korm 5 pe épít annuitá segé szavaz esztendő 1929- ny VI oszt tanuló év l D zs reálgimnázium e éretts vizsgál reálgimnáz tantestüle Kar Alb igazga Ben Lász Fe B d Gr Er H I d Schlesin Sám d Somor Lász S Je Szék Vilm Vad En d Sán D Izrael Hitköz amely hité legf Schlesin Sám főra c hitközs jelentős közügyek foglalkozo ha min idő ré v váro társada gazdas é vonatkozásai bekapcsolód orszá zs üg irányítás M sta hitköz vez szere v ország éve küzd azé h sta hitközségek kü szerveze leg ma intézhes be ügyei kell közigazgat hatóságok forduln legsajátos ügyeikb évtize ta küzdel mu ut amely ors tö sta hitközsé él ré vett célju elért 1928- minisztertan foglalkoz kérdés méltányo sta i hitközségek évtize törekvés h edd szervezetlenségü megszünte kö érdek hathatós képviseltet vég Orszá Szervezet egyesülje Fe Fer hitközsé el kit szerv erejé köszönh mag zsidó e szervezeté elismerés Eb munká mindvé D hitköz mell áll Baltha Dez reformátu kiv püspö zsidó üg ir i megértés érdeklőd hitközs ta sz 22 eb nagykereske gazdálko szabadpály tanár-taní kato kereske ügyv művé nagyipar orv ipar mérn magán magántisztvise vállalko munk eg foglalkozá közadakozás hitköz költségveté 318, Eb filantropi szociá célo 240, P kö követk intézmén működ hitköz keretéb Internát gimnáz fennhatós ala Tal T 40 tanulóv Tanít Billit Jó Friedlän M Intézmény Izrael Nőegyl alapíttat 18 E eln ö Hartst Sámue vo köve leá Pop Alajos ut en leá Balká Mikló negyedszáza vise ne tisztség 1 ö Léde Miks Nőegy él OMI budape Om fió alak 19 Elnö Lé La vezérigazga főtitk Ba Gy orv C betegsegél egyl Eln Szől De ügyv Che Kad titká Alapíttat 188 tagjai sz 4 Bikur-Cho betegsegél egyl alapíttat 19 Tagjai sz 2 Alapítvány Reich Ár ös D középiskolák létesít alapítványok mel azon rész hadikölcs rész pe inflá foly elenyészt zs gimnáz alapítványai megemlít Br Gi Lichtenst S Dez Fe Fer alapítványok mel kis alapítv mell egyenk 1 pe érték fennálln D.- magyarorsz sta hitközsé orszá szövets Status I kiv em é működ műkö D.-b E köz orszá hí emelkede n Bako S országgyűl képvise Balká Mik d vár tele szervező homoksz telepítések eg útt meghonosító Bieder Ei nagykereske Br Gy főtörzsorv Br Gy vár zeneszer Hit La orszá h karmest Hollan bankigazga 48 hon Damjan zászlóaljb Kar S orszá n védőügyv b Wesselé él köte mu szerző Langfel Ar törzsorv h hal h 191 Lieber orv Pop Ala d debrec orvos-egy elnö 18 megí D kongressz sta hitközsé történe Debre k vá egyete leír munkájáb Pop ügyv Ru Far mezőgazdas gépg igazga a 19 terroris meggyilkolt Szá Gy GY elnö munkásker alapít né Wein Fü d D titká kés budape kirá közjeg Pe I Hitköz elnö közélet jelenték szere játszan Balká vár főorv Ba J ezred Ble La nagybirtok Debrec J vár gázgy igazga P La nagykereske iparkama aleln Fe Fere zs gimnáz felügyelőbizottságá elnö Für Józ Für Sám zenetanár Hartst Istv Hartst Nán Hartst Dán nagybirtokos Hege J ügyv kam elnö Kar Alb í zs reálgimnázi igazga Kenye Sán ügyv kö í Lichtsch J Lichtsch Már nagybirtokos Löfkov Ar Fere Józ r lovag vár múz eg alapít igazgató Rév B ezred i Schwa Vil vár közélelmez igazg háb forrada ala Szá Sám kereskede isko tan igazga szövetkez ala műk Kölcsö Segél egyletek D.- környé eg propagáló Szől Ár vár vágóh igazga Un J bankigazga műgyűj D I Hitköz jelenl vezető Fe Fer eln if Schwa Vil aleln Brun La iskolasz eln Rosenb Ad magán Lusz De kereske Halmá Józ kereske Bár Ja ügyv Gei Mik ügy elöljár világháb al D zs kato kö harctere h hal ha D hitközség 1 min jegyzőköny Gaz rendez levélt v követk rab működ hitközségb Ehrl Edu 1 Fr Á meg főra 1 Lipsch Her 1 Bernf Jó 1872 Kra Vil 1891- 1 sze Schlesin Sám Fennáll követk elnö áll hitköz él Eisenber Mó 1 Feis Fü 1 Kl Ign K Ig 1 R El 1 Sterelin M 1 ,K Ja 1 Rosenf Sala 1 Druc 1 Sch B 1 Balká Mik 1 Feis Kár 1 Reich Ár 18 1 Rosin La 1909- ki közvet munkatá Fre J ügyvez alelnökvo Fe Fer 1 ó Che Kad elnö volt Fr Ber 1 Kl Ig 1 R El 1 Feis Fü 1 Schwa Sala Józ 1 Druc 1875 K Ad 18 1 ,Weinber La 1 K Ja 1 Bieder Ei 1 Bieder Józ 1 St Józ 1905 Guttfr Sám 1 ó Jegy volt Pop Ala 1 Wei Fü 1 Czu Sám 1 Rottenb I 1 Man Izi 1 SchwarczAlb 1 Li Ár 1 Simonov De 1 Bur Józ 1891-1 Kert Li 1902 Gutt Mó 1 Fáb Fer 1 ó

10991

CÍM Debr

SZÓC Debre vá H 110 l e z 10, város 184 z telepedhe hálhat z keresk iparo na város foglalatosko éjsz Ghi fogad töltöt Ghi fo vár k v e lakha zsi zsidóság gyö Hajdúsámso O költözkö D 184 X alap minden megszerve vall éle szüks intézménye 1842 kére inté városá enge temetőj kőfa körülkerít tar enged megka munkál megkezdhet 1848- hivat össze sze z cs la D.- lélekszám nove hav vá ta kimondo zs képess érdemess sze felveh nemzet 1852 alapíto Debre Izrae Hitközsé jegyzők 1856 szárma E jegyzőköny megállapíth a fej isko hitközség 1856 alapíto Ch Kadi 1 Nőegyle Min intéz n egys mar 1 elhatároz eze hitkö tanácsko ügykeze ny mag E id or zsidóság for b h kettészak gondol tem berendez tan ny szell r vall intézmé vallásgyako mi hitkö 1 kimondo egys m ti vallásgyakorlat E esztend alko hitkö alapszabályza 1868 é hitköz fejlő kor rész egybehí orsz kongres m val go oko hitközség j em kö válas képviselőjé válasz eljárá az szö hitelesí jegyzők hitkö irattárá eszt la i zs D.- Nem szám tekintél növeked Csen Ábr sz polg tör választás s ok iga O kivál ame v lak k érdem kitüntete élvez 1 kongress s há o hitközs vez felszólíto hitközsé hozz csatlakoz közgy azo túln többsé kimondo csatlak kongressz orth párt z val i felfog közigazga terüle hitkö működh áldáso Min felszólí elutasít kimondo st hitkö műkö kö cse töre azo kongress hitközs alapít hitkö ál f Semmi jele intézm tu létesít önm t fenntart 1 megs D. ú egys hitkö működ E id megej választáso kifoly azo nézeteltér táma e ki egys anyahitközsé orth hitközs alapít hitkö fenn t szám intézménye megnöveke te békessé műk so nag st hitközség 1871 st hitkö nyomta számad E megállapíth hitközsé a esztend 10 fo kra bevé 15 kia v 1 nyomta jelen száma a hitköz amel megtud e é elöljárós képviselő közgy tartat nagys okir bocsáto munka el tee hal aránytal nagyobbod jelen aláí J el F Má ale Rotten hitköz titk id ke éven megje hitkö nyomta ma ny jelen hitkö an erkö előmenete hitközsé adófi t vol adófők tanú szer t léts so nag v jómó fizet kisemb gab alakj ró adóju gab é jövedelmez ös p krajcáro ös 1 jelenté kitű e isk vá ál támog h kel szünte 1 é hitkö templ mel v 1881 indu tárgyal hitkö egyesítés 1 jelenté idé következő népese mozgal n községün é tet külön mutatk év kép Háza kötte ellené Szüle fiúgye l össz Meg fiú nő halálozo s t népes szaporo 1 szem statiszt a ame feljegyez követ jelentése va i feljegyzé t te létszám talá po kimutat 1886 egys st quo al szerve Izrae Hitkö jelen regisztr hitkö egyesülés té nev e szakada fáradozá kit munkássá közreműköd E Vil F Mát Plei Kár Holla De Jakobo Gy Ke Ja Po Ala Pre Sala Rosen Sala Tá I W jele in bizot egye hitkö ta joga biztosítá hitkö érzület telj kifejezé o biztosíték teremt melye ke ha hitközsége nin pár szí kíván a egye n szent hitközsé n s i lelkes ügyb áldozat elöljáró képviselőtestü egyáltal hitköz tago hitközség mel összet ka egyetér humani kölcs szer ha ja s vallá üd mi v hatá virágoz megegy e felté sze egyesí hitkö fela isk alapít ő megn oszt fiúis leányis osztá Sz Sá keresked isk t igazga al l iratko is taní Simono De K Zsigm K Fa F vol hitkö egyezség tarto tová ma hitsz válasz Bá Józs ruh hitkö felada műkö hitközség 1889 ke 191 mi esztend megje hitkö nyomta értesít a ismert is fejlődé kultúrmunk taní eredmény értes Sz Sá szerkeszte 3- iskolas Ka Al reálisk ta követ értes K Zsig leányisk Simono D fiúisk igaz eg szerkesztet 1 191 K Zsig igazg 1 p Jó igaz k is értesítő N K Zsig kor a érdemker tulajdo ország is irodalo foglal ta v tan s 1 legnagy id kez mint anyahitközsé ki orth hitkö isk létesít tan s csökk é 100 eszt a p 200 1928 ta iskol 9 el Balk Mi elnök a é hitkö a egyemel iskola-épül 1 1896 Reich Á elnök a é hitkö monument templ Gär J műépí te szer 1898 é ritu f pászkag 1904 a hitköz székh rendeltetésé E hitkö hiva szem befo dí tanácste tov izrae nőeg tápintéz nap 100 gye fel ház elkészí m eb hón al tanácste hitkö jelese olajfestmé dísz Reich el Kr Vi főra J el Dru el A Chevra-el Po iskolas el Rosi L hitköz el Balk Mi el Bak országgyű képvis Po Al hitköz or Po Alaj nőegy el 1906 nyit hitkö pol leányisko mel értesít Ka Al igaz állít ös is fenn Propp B Her igaz veze al e is é pol is ta testül Jó Fried Be G De Man Marko Lajo Mosko Gize Rosen Pa Sebes Dezs e is tanítótestü Weinbe igazg K Zsigmo igazg B Il I Ker Sán Sándo Neu Mar Poli I Józ Weinbe Mó pol lányis költségve 28 e isk 30 1917-18 pol is e is eg k értesítő követ esztend je nyomta értes h isk ira 1918 tanéve elkészí rend jelent isk é ke i megjel is értesít értes legponto adat gyűjtö e hitkö áldozatkészség z leánynev i tanúsí m kultúrtörekvései sze háb érezt hatás gyerm léts na lea Á 230 tan sz párhuz osztályo nye elhelye oktat s v kul sze polgár a ko áll seg szava iskol 46 ko kamatme kölc nyúj pol is épület megépítés 1909 é pol leányiskol t dí mi követelmén megfe épül Ugyan e esztend é Kápolnás-u tem hitkö tagja áldozatkészségé 1913 je hitkö ut nyomta jelent ú ir jöv tee tekinteté közbe há forrad azo hitközs ar kizár jótékony felad állíto hitkö to fejlesztésé ú intézmé alapítás tel monda há forrad azo konszolid évá 1 alapít hitkö F Fe elnö Z gimnáziu é kés 1 p e is emele ráépíté szárnyépüle megtoldá épít gimná kétemel épüle amel seho semmi segíts kap hitkö alapíto felépít ta Magyaror vi hitközsége egy megbec hírné örv z reálgimnáziu gimná 1921 n osztáll É fejlő követ osztáll gimná te osztál f Igazga Ka Alb mu t e hitközsé irányí tan programjá 1925-26 t k isk értesí A mi esztend megjel gimnázium értesí mi nag terjedelem mind bő ismertetés a munká a e intéze fol 1928 ma kor p épí annuit seg szava esztend 1929 n V osz tanul é z reálgimnáziu érett vizsgá reálgimná tantestül Ka Al igazg Be Lás F G E Schlesi Sá Somo Lás J Szé Vil Va E Sá Izrae Hitkö amel hit leg Schlesi Sá főr hitköz jelentő közügye foglalkoz h mi id r vár társad gazda vonatkozása bekapcsoló orsz z ü irányítá st hitkö ve szer orszá év küz az st hitközsége k szervez le m intézhe b ügye kel közigazga hatóságo fordul legsajáto ügyeik évtiz t küzde m u amel or t st hitközs é r vet célj elér 1928 miniszterta foglalko kérdé méltány st hitközsége évtiz törekvé ed szervezetlenség megszünt k érde hatható képviselte vé Orsz Szerveze egyesülj F Fe hitközs e ki szer erej köszön ma zsid szervezet elismeré E munk mindv hitkö mel ál Balth De reformát ki püsp zsid ü i megérté érdeklő hitköz t s 2 e nagykeresk gazdálk szabadpál tanár-tan kat keresk ügy műv nagyipa or ipa mér magá magántisztvis vállalk mun e foglalkoz közadakozá hitkö költségvet 318 E filantrop szoci cél 240 k követ intézmé műkö hitkö kereté Interná gimná fennható al Ta 4 tanuló Taní Billi J Friedlä Intézmén Izrae Nőegy alapítta 1 el Harts Sámu v köv le Po Alajo u e le Balk Mikl negyedszáz vis n tisztsé Léd Mik Nőeg é OM budap O fi ala 1 Eln L L vezérigazg főtit B G or betegsegé egy El Sző D ügy Ch Ka titk Alapítta 18 tagja s Bikur-Ch betegsegé egy alapítta 1 Tagja s Alapítván Reic Á ö középiskolá létesí alapítványo me azo rés hadikölc rés p infl fol elenyész z gimná alapítványa megemlí B G Lichtens De F Fe alapítványo me ki alapít mel egyen p érté fennáll D. magyarors st hitközs orsz szövet Statu ki e műkö műk D.- kö orsz h emelked Bak országgyű képvis Balk Mi vá tel szervez homoks telepítése e út meghonosít Biede E nagykeresk B G főtörzsor B G vá zenesze Hi L orsz karmes Holla bankigazg 4 ho Damja zászlóalj Ka orsz védőügy Wessel é köt m szerz Langfe A törzsor ha 19 Liebe or Po Al debre orvos-eg eln 1 meg kongress st hitközs történ Debr v egyet leí munkájá Po ügy R Fa mezőgazda gép igazg 1 terrori meggyilkol Sz G G eln munkáske alapí n Wei F titk ké budap kir közje P Hitkö eln közéle jelenté szer játsza Balk vá főor B ezre Bl L nagybirto Debre vá gázg igazg L nagykeresk iparkam alel F Fer z gimná felügyelőbizottság eln Fü Jó Fü Sá zenetaná Harts Ist Harts Ná Harts Dá nagybirtoko Heg ügy ka eln Ka Al z reálgimnáz igazg Keny Sá ügy k Lichtsc Lichtsc Má nagybirtoko Löfko A Fer Jó lova vá mú e alapí igazgat Ré ezre Schw Vi vá közélelme igaz há forrad al Sz Sá keresked isk ta igazg szövetke al mű Kölcs Segé egylete D. körny e propagál Sző Á vá vágó igazg U bankigazg műgyű Hitkö jelen vezet F Fe el i Schw Vi alel Bru L iskolas el Rosen A magá Lus D keresk Halm Jó keresk Bá J ügy Ge Mi üg elöljá világhá a z kat k harcter ha h hitközsé mi jegyzőkön Ga rende levél követ ra műkö hitközség Ehr Ed F me főr Lipsc He Bern J 187 Kr Vi 1891 sz Schlesi Sá Fennál követ eln ál hitkö é Eisenbe M Fei F K Ig I E Stereli , J Rosen Sal Dru Sc Balk Mi Fei Ká Reic Á 1 Rosi L 1909 k közve munkat Fr ügyve alelnökv F Fe Ch Ka eln vol F Be K I E Fei F Schw Sal Jó Dru 187 A 1 ,Weinbe L J Biede E Biede Jó S Jó 190 Guttf Sá Jeg vol Po Al We F Cz Sá Rotten Ma Iz SchwarczAl L Á Simono D Bu Jó 1891- Ker L 190 Gut M Fá Fe

1099

CÍ Deb

SZÓ Debr v 11 10 váro 18 telepedh hálha keres ipar n váro foglalatosk éjs Gh foga töltö Gh f vá lakh zs zsidósá gy Hajdúsáms költözk 18 ala minde megszerv val él szük intézmény 184 kér int város eng temető kőf körülkerí ta enge megk munká megkezdhe 1848 hiva össz sz c l D. lélekszá nov ha v t kimond z képes érdemes sz felve nemze 185 alapít Debr Izra Hitközs jegyző 185 szárm jegyzőkön megállapít fe isk hitközsé 185 alapít C Kad Nőegyl Mi inté egy ma elhatáro ez hitk tanácsk ügykez n ma i o zsidósá fo kettésza gondo te berende ta n szel val intézm vallásgyak m hitk kimond egy t vallásgyakorla eszten alk hitk alapszabályz 186 hitkö fejl ko rés egybeh ors kongre va g ok hitközsé e k vála képviselőj válas eljár a sz hiteles jegyző hitk irattár esz l z D. Ne szá tekinté növeke Cse Áb s pol tö választá o ig kivá am la érde kitüntet élve kongres h hitköz ve felszólít hitközs hoz csatlako közg az túl többs kimond csatla kongress ort pár va felfo közigazg terül hitk működ áldás Mi felszól elutasí kimond s hitk műk k cs tör az kongres hitköz alapí hitk á Semm jel intéz t létesí ön fenntar meg D egy hitk műkö i mege választás kifol az nézetelté tám k egy anyahitközs ort hitköz alapí hitk fen szá intézmény megnövek t békess mű s na s hitközsé 187 s hitk nyomt száma megállapít hitközs eszten 1 f kr bev 1 ki nyomt jele szám hitkö ame megtu elöljáró képvisel közg tarta nagy oki bocsát munk e te ha arányta nagyobbo jele alá e M al Rotte hitkö tit i k éve megj hitk nyomt m n jele hitk a erk előmenet hitközs adóf vo adófő tan sze lét s na jóm fize kisem ga alak r adój ga jövedelme ö krajcár ö jelent kit is v á támo ke szünt hitk temp me 188 ind tárgya hitk egyesíté jelent id következ népes mozga községü te külö mutat é ké Ház kött ellen Szül fiúgy öss Me fi n haláloz népe szapor sze statisz am feljegye köve jelentés v feljegyz t létszá tal p kimuta 188 egy s qu a szerv Izra Hitk jele regiszt hitk egyesülé t ne szakad fáradoz ki munkáss közreműkö Vi Má Ple Ká Holl D Jakob G K J P Al Pr Sal Rose Sal T jel i bizo egy hitk t jog biztosít hitk érzüle tel kifejez biztosíté terem mely k h hitközség ni pá sz kívá egy szen hitközs lelke ügy áldoza elöljár képviselőtest egyálta hitkö tag hitközsé me össze k egyeté human kölc sze h j vall ü m hat virágo megeg felt sz egyes hitk fel is alapí meg osz fiúi leányi oszt S S kereske is igazg a iratk i tan Simon D Zsig F vo hitk egyezsé tart tov m hits válas B Józ ru hitk felad műk hitközsé 188 k 19 m eszten megj hitk nyomt értesí ismer i fejlőd kultúrmun tan eredmén érte S S szerkeszt 3 iskola K A reális t köve érte Zsi leányis Simon fiúis iga e szerkeszte 19 Zsi igaz J iga i értesít Zsi ko érdemke tulajd orszá i irodal fogla t ta legnag i ke min anyahitközs k ort hitk is létesí ta csök 10 esz 20 192 t isko e Bal M elnö hitk egyeme iskola-épü 189 Reic elnö hitk monumen temp Gä műép t sze 189 rit pászka 190 hitkö szék rendeltetés hitk hiv sze bef d tanácst to izra nőe tápinté na 10 gy fe há elkész e hó a tanácst hitk jeles olajfestm dís Reic e K V főr e Dr e Chevra-e P iskola e Ros hitkö e Bal M e Ba országgy képvi P A hitkö o P Ala nőeg e 190 nyi hitk po leányisk me értesí K A iga állí ö i fen Prop He iga vez a i po i t testü J Frie B D Ma Mark Laj Mosk Giz Rose P Sebe Dez i tanítótest Weinb igaz Zsigm igaz I Ke Sá Sánd Ne Ma Pol Jó Weinb M po lányi költségv 2 is 3 1917-1 po i i e értesít köve eszten j nyomt érte is ir 191 tanév elkész ren jelen is k megje i értesí érte legpont ada gyűjt hitk áldozatkészsé leányne tanús kultúrtörekvése sz há érez hatá gyer lét n le 23 ta s párhu osztály ny elhely okta ku sz polgá k ál se szav isko 4 k kamatm köl nyú po i épüle megépíté 190 po leányisko d m követelmé megf épü Ugya eszten Kápolnás- te hitk tagj áldozatkészség 191 j hitk u nyomt jelen i jö te tekintet közb h forra az hitköz a kizá jótékon fela állít hitk t fejlesztés intézm alapítá te mond h forra az konszoli év alapí hitk F eln gimnázi ké i emel ráépít szárnyépül megtold épí gimn kéteme épül ame seh semm segít ka hitk alapít felépí t Magyaro v hitközség eg megbe hírn ör reálgimnázi gimn 192 osztál fejl köve osztál gimn t osztá Igazg K Al m hitközs irány ta programj 1925-2 is értes m eszten megje gimnáziu értes m na terjedele min b ismerteté munk intéz fo 192 m ko ép annui se szav eszten 192 os tanu reálgimnázi éret vizsg reálgimn tantestü K A igaz B Lá Schles S Som Lá Sz Vi V S Izra Hitk ame hi le Schles S fő hitkö jelent közügy foglalko m i vá társa gazd vonatkozás bekapcsol ors irányít s hitk v sze orsz é kü a s hitközség szerve l intézh ügy ke közigazg hatóság fordu legsaját ügyei évti küzd ame o s hitköz ve cél elé 192 minisztert foglalk kérd méltán s hitközség évti törekv e szervezetlensé megszün érd hathat képviselt v Ors Szervez egyesül F hitköz k sze ere köszö m zsi szerveze elismer mun mind hitk me á Balt D reformá k püs zsi megért érdekl hitkö nagykeres gazdál szabadpá tanár-ta ka keres üg mű nagyip o ip mé mag magántisztvi vállal mu foglalko közadakoz hitk költségve 31 filantro szoc cé 24 köve intézm műk hitk keret Intern gimn fennhat a T tanul Tan Bill Friedl Intézmé Izra Nőeg alapítt e Hart Sám kö l P Alaj l Bal Mik negyedszá vi tiszts Lé Mi Nőe O buda f al El vezérigaz főti o betegseg eg E Sz üg C K tit Alapítt 1 tagj Bikur-C betegseg eg alapítt Tagj Alapítvá Rei középiskol létes alapítvány m az ré hadiköl ré inf fo elenyés gimn alapítvány megeml Lichten D F alapítvány m k alapí me egye ért fennál D magyaror s hitköz ors szöve Stat k műk mű D. k ors emelke Ba országgy képvi Bal M v te szerve homok telepítés ú meghonosí Bied nagykeres főtörzso v zenesz H ors karme Holl bankigaz h Damj zászlóal K ors védőüg Wesse kö szer Langf törzso h 1 Lieb o P A debr orvos-e el me kongres s hitköz törté Deb egye le munkáj P üg F mezőgazd gé igaz terror meggyilko S el munkásk alap We tit k buda ki közj Hitk el közél jelent sze játsz Bal v főo ezr B nagybirt Debr v gáz igaz nagykeres iparka ale Fe gimn felügyelőbizottsá el F J F S zenetan Hart Is Hart N Hart D nagybirtok He üg k el K A reálgimná igaz Ken S üg Lichts Lichts M nagybirtok Löfk Fe J lov v m alap igazga R ezr Sch V v közélelm iga h forra a S S kereske is t igaz szövetk a m Kölc Seg egylet D körn propagá Sz v vág igaz bankigaz műgy Hitk jele veze F e Sch V ale Br iskola e Rose mag Lu keres Hal J keres B üg G M ü elölj világh ka harcte h hitközs m jegyzőkö G rend levé köve r műk hitközsé Eh E m fő Lips H Ber 18 K V 189 s Schles S Fenná köve el á hitk Eisenb Fe I Sterel Rose Sa Dr S Bal M Fe K Rei Ros 190 közv munka F ügyv alelnök F C K el vo B Fe Sch Sa J Dr 18 ,Weinb Bied Bied J J 19 Gutt S Je vo P A W C S Rotte M I SchwarczA Simon B J 1891 Ke 19 Gu F F