10995.htm

CÍMSZÓ: Déchy

SZEMÉLYNÉV: Déchy Mór

SZÓCIKK: Déchy Mór* (marosdécsei), utazó és geográfus, szül. Budapesten 1851 nov. 4., megh. u. o. 1917 febr. 8. Jogot és emellett geológiát és földrajzot tanult a bécsi egyetemen. 1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság alapításában. E társaságnak később alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Kitűnő alpinista volt és igen sokat utazott. Bejárta az Alpokat, a Kárpátokat, Boszniát, Algírt, Marokkót, a Pireneusokat, a Kaukázust és a Himalája hegyvidékét, valamint a Spitzbergákat. Leginkább azonban a Kaukázust tette tanulmány tárgyává. Ide szaktudósok társaságában hét nagy utazást vezetett s ezek eredményeit főművében adta ki: Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban (1907) címen, mely németül bővítve megjelent: Der Kaukasus. Reisen u. Forschungen im Kaukasischen Hochgebirde (3 köt., 1905-7) címen. D. munkatársa volt a hazai és külföldi földrajzi folyóiratnak. Érdemeiért a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatta, a Magy. Tud. Akadémia pedig tagjává választotta, úgyszintén    számos külföldi földrajzi társaság is. Fénykép- és kőzetgyűjteményét a M. K. Földtani Intézetnek és a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Értékes szakkönyvtárát a vallás- és közoktatási minisztérium a debreceni egyetem részére vásárolta meg.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 995. címszó a lexikon => 191. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10995.htm

CÍMSZÓ: Déchy

SZEMÉLYNÉV: Déchy Mór

SZÓCIKK: Déchy Mór* marosdécsei , utazó és geográfus, szül. Budapesten 1851 nov. 4., megh. u. o. 1917 febr. 8. Jogot és emellett geológiát és földrajzot tanult a bécsi egyetemen. 1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság alapításában. E társaságnak később alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Kitűnő alpinista volt és igen sokat utazott. Bejárta az Alpokat, a Kárpátokat, Boszniát, Algírt, Marokkót, a Pireneusokat, a Kaukázust és a Himalája hegyvidékét, valamint a Spitzbergákat. Leginkább azonban a Kaukázust tette tanulmány tárgyává. Ide szaktudósok társaságában hét nagy utazást vezetett s ezek eredményeit főművében adta ki: Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban 1907 címen, mely németül bővítve megjelent: Der Kaukasus. Reisen u. Forschungen im Kaukasischen Hochgebirde 3 köt., 1905-7 címen. D. munkatársa volt a hazai és külföldi földrajzi folyóiratnak. Érdemeiért a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatta, a Magy. Tud. Akadémia pedig tagjává választotta, úgyszintén számos külföldi földrajzi társaság is. Fénykép- és kőzetgyűjteményét a M. K. Földtani Intézetnek és a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Értékes szakkönyvtárát a vallás- és közoktatási minisztérium a debreceni egyetem részére vásárolta meg.

10995.ht

CÍMSZÓ Déch

SZEMÉLYNÉV Déch Mó

SZÓCIKK Déch Mór marosdécse utaz é geográfus szül Budapeste 185 nov 4. megh u o 191 febr 8 Jogo é emellet geológiá é földrajzo tanul bécs egyetemen 1872-be rész vet Magya Földrajz Társasá alapításában társaságna későb alelnöke maj tiszteletbel elnök volt Kitűn alpinist vol é ige soka utazott Bejárt a Alpokat Kárpátokat Boszniát Algírt Marokkót Pireneusokat Kaukázus é Himaláj hegyvidékét valamin Spitzbergákat Leginkáb azonba Kaukázus tett tanulmán tárgyává Id szaktudóso társaságába hé nag utazás vezetet eze eredményei főművébe adt ki Kaukázus Kutatásai é élményei kaukázus havasokba 190 címen mel németü bővítv megjelent De Kaukasus Reise u Forschunge i Kaukasische Hochgebird köt. 1905- címen D munkatárs vol haza é külföld földrajz folyóiratnak Érdemeiér kolozsvár egyete díszdoktoráv avatta Magy Tud Akadémi pedi tagjáv választotta úgyszinté számo külföld földrajz társasá is Fénykép é kőzetgyűjteményé M K Földtan Intézetne é Nemzet Múzeumna adományozta Értéke szakkönyvtárá vallás é közoktatás minisztériu debrecen egyete részér vásárolt meg

10995.h

CÍMSZ Déc

SZEMÉLYNÉ Déc M

SZÓCIK Déc Mó marosdécs uta geográfu szü Budapest 18 no 4 meg 19 feb Jog emelle geológi földrajz tanu béc egyeteme 1872-b rés ve Magy Földraj Társas alapításába társaságn késő alelnök ma tiszteletbe elnö vol Kitű alpinis vo ig sok utazot Bejár Alpoka Kárpátoka Boszniá Algír Marokkó Pireneusoka Kaukázu Himalá hegyvidéké valami Spitzbergáka Leginká azonb Kaukázu tet tanulmá tárgyáv I szaktudós társaságáb h na utazá vezete ez eredménye főművéb ad k Kaukázu Kutatása élménye kaukázu havasokb 19 címe me német bővít megjelen D Kaukasu Reis Forschung Kaukasisch Hochgebir köt 1905 címe munkatár vo haz külföl földraj folyóiratna Érdemeié kolozsvá egyet díszdoktorá avatt Mag Tu Akadém ped tagjá választott úgyszint szám külföl földraj társas i Fényké kőzetgyűjtemény Földta Intézetn Nemze Múzeumn adományozt Érték szakkönyvtár vallá közoktatá minisztéri debrece egyet részé vásárol me

10995.

CÍMS Dé

SZEMÉLYN Dé

SZÓCI Dé M marosdéc ut geográf sz Budapes 1 n me 1 fe Jo emell geológ földraj tan bé egyetem 1872- ré v Mag Földra Társa alapításáb társaság kés alelnö m tiszteletb eln vo Kit alpini v i so utazo Bejá Alpok Kárpátok Boszni Algí Marokk Pireneusok Kaukáz Himal hegyvidék valam Spitzbergák Legink azon Kaukáz te tanulm tárgyá szaktudó társaságá n utaz vezet e eredmény főművé a Kaukáz Kutatás élmény kaukáz havasok 1 cím m néme bőví megjele Kaukas Rei Forschun Kaukasisc Hochgebi kö 190 cím munkatá v ha külfö földra folyóiratn Érdemei kolozsv egye díszdoktor avat Ma T Akadé pe tagj választot úgyszin szá külfö földra társa Fényk kőzetgyűjtemén Földt Intézet Nemz Múzeum adományoz Érté szakkönyvtá vall közoktat minisztér debrec egye rész vásáro m

10995

CÍM D

SZEMÉLY D

SZÓC D marosdé u geográ s Budape m f J emel geoló földra ta b egyete 1872 r Ma Földr Társ alapításá társasá ké aleln tisztelet el v Ki alpin s utaz Bej Alpo Kárpáto Boszn Alg Marok Pireneuso Kauká Hima hegyvidé vala Spitzbergá Legin azo Kauká t tanul tárgy szaktud társaság uta veze eredmén főműv Kauká Kutatá élmén kauká havaso cí ném bőv megjel Kauka Re Forschu Kaukasis Hochgeb k 19 cí munkat h külf földr folyóirat Érdeme kolozs egy díszdokto ava M Akad p tag választo úgyszi sz külf földr társ Fény kőzetgyűjtemé Föld Intéze Nem Múzeu adományo Ért szakkönyvt val közokta miniszté debre egy rés vásár

1099



SZEMÉL

SZÓ marosd geogr Budap eme geol földr t egyet 187 M Föld Tár alapítás társas k alel tisztele e K alpi uta Be Alp Kárpát Bosz Al Maro Pireneus Kauk Him hegyvid val Spitzberg Legi az Kauk tanu tárg szaktu társasá ut vez eredmé főmű Kauk Kutat élmé kauk havas c né bő megje Kauk R Forsch Kaukasi Hochge 1 c munka kül föld folyóira Érdem koloz eg díszdokt av Aka ta választ úgysz s kül föld tár Fén kőzetgyűjtem Föl Intéz Ne Múze adomány Ér szakkönyv va közokt miniszt debr eg ré vásá