Magyar Zsidó Lexikon: Elveszett tíz törzs

11188.htm

CÍMSZÓ: Elveszett tíz törzs

SZÓCIKK: "Elveszett tíz törzs. A bibliai leírás szerint Tiglat-Pileszár (II. Kir. 25. 29) vagy Szalmanaszár (u. o. 17. 6; 18. 11) assyr királyok Izrael legyőzése után az ország északi tartományából a lakosság többségét Assyriába hurcolta el s az elnéptelenített tartományban részben zsidó, részben más népeket telepített le (l. Szamaritánusok). Minthogy a Szentírás próféciái Izrael visszatéréséről számos alkalommal szólnak, azt szószerinti értelmében fogta fel idővel a néphagyomány s miután Cyrus idején Ezra vezetése alatt csak Juda törzse és a leviták tértek vissza, a többi tíz hagyományos törzset elveszettnek tartották. Ez azonban nem egyezett meg a jóslatokkal, amelyek a visszatérést kilátásba helyezték; ezért feltételezték, hogy az E. más név alatt él valahol. Az idők folyamán ennek a kérdésnek azután nagy zsidóirodalma keletkezett. Az apokrifák feltételezik, hogy az E. még létezik; így Tóbit a Naftali-törzsből származtatja magát s a 12 pátriárka testamentuma apokrifa is hangoztatja az E. létezését, Ezra IV. könyve (13. 39-45) pedig azt mondja, hogy az E.-et Salmanasszár idején Hosea király az Eufrátesz felső folyásánál telepítette le Arzarethnél. Azonban Schiller-Szinessy (l. o.) bebizonyította, hogy ez a költött városnév nem más, mint az erec acheret (a. m. másik ország) s erre céloz R. Akiba is (Szanhedrin 10. 4). A haggadikus tradíció szerint az E. három csoportra oszlott s eszerint telepedett le az Elő-Ázsiának megfelelő földrajzi terület különböző részein. R. Akiba nem hitt az E. visszatérésében (u. o. 10. 3) s hitt Bar-Kochba messiási küldetésében. A IX. sz.-ban Eldad ha-Dani utazó hozott kimerítőbb híreket az E.-ről; ezek közül Ménasse-törzset Dél-Arábiába, részben a Kozár-birodalomba helyezi. Ennek a felfogásnak összekapcsolása az iszlám keletkezésével nyilvánvaló. Dávid Reubeni, a XVI. sz. Keletről származó álmessiása (l. Álmessiások) azt állította, hogy rokonságban áll a Reuben-törzs királyával Arábiában. Abrahám Farissol szerint az E. a pusztában lakik a Mekka felé vezető útvonalon, de az indiai Bené Izráel törzset is az E. közé számítja; mások ismét Abesszinia kevert zsidóságát tartották annak, aminek oka a falasakról származó hírek. Így hitte pl. a XVI. sz.-ban Ábrahám Jagel, aki azt állítja, hogy VII. Kelemen pápa korában követeket küldtek a falasakhoz s ezek egy része, mikor visszajött, a falasak nagy gazdagságáról számolt be; azonkívül egy keresztény utazó elbeszélése alapján az indiai zsidókról is tud, akik hét király alatt élnek. Lehetséges, hogy e mese magvát a kokinkínai zsidóság létezése képezte. Napjainkig valóban létezik bebizonyíthatatlan idő óta élő zsidóság Indiában, Kokinkínában és Abesszíniában. A XVII. sz.-ban Baruch, Perzsiában utazó zsidó tudós, a XIX. sz. elején pedig Moses Edrehi írtak e tárgyról, mely úgy izgatta a kelet-európai zsidóságot, hogy egy Baruch b. Sámuel Pinsk nevű utazót Jemenbe küldtek az E. felkutatására. Ennek sikerül Dán törzséből származó zsidó pásztorokat találni. Lehetséges, hogy a jemeni zsidó földmívelők magukat e törzs után nevezték. 1857-ben David Askenázi indult a falasak felkutatására, 1835-ben Asahel Grant amerikai orvost a külügyminisztérium a mezopotámiai nesztoriánusokhoz küldötte; ezek, jóllehet keresztények, magukat az E. gyermekeinek vallották ősi tradícióik szerint ugyanez a tradíció élt a szomszédos örmény zsidók közt is. Érdekes, hogy Josephus (Antiquitates XI. 5 § 3) is az Eufráteszen túlra helyezi az E-t s ezt Jeromos egyházatya is megerősíti (Opera VI. 780). Grant még az ottani ördögimádókat is az E.-höz tartozóknak véli s az esetleges ősi zsidó származás ezeknél sincs kizárva, mert circumcisiót és peszachi bárányáldozatot tartottak s az előirt tiltott állatok húsától tartózkodtak. Az afganisztáni zsidók is az E. közé számítják magukat és pedig Nebukadnecár idejétől; még a mohamedán előkelő konvertiták közt is dívik az ősöknek Izráeltől való származtatása. Az afgán zsidók «Beni Israel»-nek nevezik magukat s zsidó típusukat feltűnően megőrizték. A dél-oroszországi karaiták is az E.-től származtatják magukat, aminek oka azonban az üldözések elől való szabadulás, hogy t. i. Jézus keresztre feszítésében nem részesek. E célból még sírköveiket is meghamisították s régebbi dátumokat írtak fel, mint azt Firkowitsch bebizonyította. Ez az érv annyira hatott az orosz kormányra, hogy 1795. a kétszeres zsidó-adó alól kivétettek, majd a hadiszolgálat alól is. A kaukázusi és dagesztáni ősi zsidóság szintén az E.-től származtatta magát s ezeknek érdekes tradíciói szerint őseik, akik az assyr királyok alatt telepedtek le, részben kivándoroltak Bokharába és Kínába. Moore keresztény utazó maguknak az indiai buddhistáknak egy részét is az E.-től származtatja, úgyszintén a birmai kareeneket, meg a scythákat (Sacae), akik éppen Szalmanaszár korában jelennek meg a történelem színpadán. Emiatt azután az E. mondáinak valósággal beteges túlkapásai jelentkeztek s ez képezi a főtámasztékát annak az Angliában évszázadokon át, sőt mai napig is élő hagyománynak, hogy a teuton népek az E. gyermekei. Így azonosítani próbálták a dánokat Dánnal, a hebridákat a héber névvel stb. Főérvük azonban az, hogy a próféták látomásai szerint Izrael fiai távoli szigeteken élnek, kolóniákat alkotnak, de az igaz Istent imádják. Egyik legkülönösebb kihajtása az E. legendáknak a japáni legenda, melyet Mc Leod említ. Az első japáni királyt Osee-nek hívták és 730 körül uralkodott, míg Izráel utolsó királya Hosea 722 körül; az ősi Shintho-templomban szintén volt Szentély és Szentek Szentélye; az ősök tisztelete a zsidókéhoz hasonlatos, számos japán zsidó-kinézése pedig feltűnő. Sokan az ausztráliai és más primitív népeket is az E.-höz sorolták a cireumcisió szokása miatt. Amerika déli részének megismerése is vezetett ilyen feltevésre. Eszerint az ősnépek itt is az E.-ből származtak; ezt először Garcia spanyol antiszemita író hangoztatta a XVII. sz.-ban. Azonban Manasse ben Izráel szerint Antonio Monterinos zsidó Peru-utazó a «sémá»-t recitáló indiánokról tesz említési a XVII. sz. közepén. Ugyancsak zsidó szokásokat vélt felfedezni Mexikó és Jucatan bennszülötteinél, minélfogva Menasse b. Izrael az egész latin-amerikai ősnépet az E-nek tartotta. Mások ezt némely azonos szokásból vezették le; sokan az észak-amerikai indiánokra is alkalmazták a teóriát, amelynek alapja mindössze kettőben foglalható össze: 1. Minden nép, különösen a sémi kultúrnépek hasonló szokásokat mutatnak a kultúra több ágában (időszámítás, csillagászat, építészet, rítus) fejlődésük kezdőfokán, anélkül, hogy egymásról tudtak volna; 2. Újabban be lett bizonyítva, hogy az inkvizíció szigora elől menekült marannusok Dél-Amerikában és Mexikóban nem csupán a spanyol keresztényekkel vegyültek, hanem pl. Kolumbiában Elkan Adler talált indián-zsidókat, vagyis olyan vegyültek utódait, akik csak halványan, de azért emlékeznek tradícióikra. Ez a vegyülés évszázadokkal előbb történt, s az oka kizáróan az inkvizíció (l. o.) dühöngése volt azon a területen is. Az ősi zsidóság kb. mindenütt megvan, ahol az E. mondái élnek; így Indiában a nem számos «Bené Izráel» törzs, mely megkülönbözteti magát a később bevándorolt arab, spanyol és európai (askenáz) zsidóktól. Ezek főképp Bombay körül élnek s a XVIII. sz. vége óta, mióta Sassoon bagdadi bankár felkereste őket, magas kultúrára tettek szert s több hébernyelvű teológiai mű származik tőlük. Tényleg létezik ősi zsidóság Kokinkínában, melyet az Alliance támogatott s máig is kis számmal ott élnek. Ugyanígy létezik Kínában a XI. sz. óta Kai-Fong-Fuban egy zsinagóga Tórákkal, de ez a kínai zsidóság már csaknem teljes számban beolvadt, s a nagy városok zsidósága európai bevándorolt. Az abesszíniai falasak valóban igen régi, nem lehetetlen, hogy az első Templom lerombolása utáni időből származnak s erős keveredést mutatnak egyébként a zsidóval antropológiailag közeli rokon abesszíniaiakkal. Számuk jelentékeny s kultúrájukat Joseph Halévy, a hírneves párisi orientalista helyszínen tanulmányozta, majd az Alliance és az olasz zsidóság karolta fel. Rabbijaikat és egyéb tudósaikat rendszerint a flórenci vagy párisi rabbiszemináriumokban iskoláztatják. (V. ö. J. Jacobs, Jewish Encycl.) "

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1188. címszó a lexikon => 222. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11188.htm

CÍMSZÓ: Elveszett tíz törzs

SZÓCIKK: Elveszett tíz törzs. A bibliai leírás szerint Tiglat-Pileszár II. Kir. 25. 29 vagy Szalmanaszár u. o. 17. 6; 18. 11 assyr királyok Izrael legyőzése után az ország északi tartományából a lakosság többségét Assyriába hurcolta el s az elnéptelenített tartományban részben zsidó, részben más népeket telepített le l. Szamaritánusok . Minthogy a Szentírás próféciái Izrael visszatéréséről számos alkalommal szólnak, azt szószerinti értelmében fogta fel idővel a néphagyomány s miután Cyrus idején Ezra vezetése alatt csak Juda törzse és a leviták tértek vissza, a többi tíz hagyományos törzset elveszettnek tartották. Ez azonban nem egyezett meg a jóslatokkal, amelyek a visszatérést kilátásba helyezték; ezért feltételezték, hogy az E. más név alatt él valahol. Az idők folyamán ennek a kérdésnek azután nagy zsidóirodalma keletkezett. Az apokrifák feltételezik, hogy az E. még létezik; így Tóbit a Naftali-törzsből származtatja magát s a 12 pátriárka testamentuma apokrifa is hangoztatja az E. létezését, Ezra IV. könyve 13. 39-45 pedig azt mondja, hogy az E.-et Salmanasszár idején Hosea király az Eufrátesz felső folyásánál telepítette le Arzarethnél. Azonban Schiller-Szinessy l. o. bebizonyította, hogy ez a költött városnév nem más, mint az erec acheret a. m. másik ország s erre céloz R. Akiba is Szanhedrin 10. 4 . A haggadikus tradíció szerint az E. három csoportra oszlott s eszerint telepedett le az Elő-Ázsiának megfelelő földrajzi terület különböző részein. R. Akiba nem hitt az E. visszatérésében u. o. 10. 3 s hitt Bar-Kochba messiási küldetésében. A IX. sz.-ban Eldad ha-Dani utazó hozott kimerítőbb híreket az E.-ről; ezek közül Ménasse-törzset Dél-Arábiába, részben a Kozár-birodalomba helyezi. Ennek a felfogásnak összekapcsolása az iszlám keletkezésével nyilvánvaló. Dávid Reubeni, a XVI. sz. Keletről származó álmessiása l. Álmessiások azt állította, hogy rokonságban áll a Reuben-törzs királyával Arábiában. Abrahám Farissol szerint az E. a pusztában lakik a Mekka felé vezető útvonalon, de az indiai Bené Izráel törzset is az E. közé számítja; mások ismét Abesszinia kevert zsidóságát tartották annak, aminek oka a falasakról származó hírek. Így hitte pl. a XVI. sz.-ban Ábrahám Jagel, aki azt állítja, hogy VII. Kelemen pápa korában követeket küldtek a falasakhoz s ezek egy része, mikor visszajött, a falasak nagy gazdagságáról számolt be; azonkívül egy keresztény utazó elbeszélése alapján az indiai zsidókról is tud, akik hét király alatt élnek. Lehetséges, hogy e mese magvát a kokinkínai zsidóság létezése képezte. Napjainkig valóban létezik bebizonyíthatatlan idő óta élő zsidóság Indiában, Kokinkínában és Abesszíniában. A XVII. sz.-ban Baruch, Perzsiában utazó zsidó tudós, a XIX. sz. elején pedig Moses Edrehi írtak e tárgyról, mely úgy izgatta a kelet-európai zsidóságot, hogy egy Baruch b. Sámuel Pinsk nevű utazót Jemenbe küldtek az E. felkutatására. Ennek sikerül Dán törzséből származó zsidó pásztorokat találni. Lehetséges, hogy a jemeni zsidó földmívelők magukat e törzs után nevezték. 1857-ben David Askenázi indult a falasak felkutatására, 1835-ben Asahel Grant amerikai orvost a külügyminisztérium a mezopotámiai nesztoriánusokhoz küldötte; ezek, jóllehet keresztények, magukat az E. gyermekeinek vallották ősi tradícióik szerint ugyanez a tradíció élt a szomszédos örmény zsidók közt is. Érdekes, hogy Josephus Antiquitates XI. 5 § 3 is az Eufráteszen túlra helyezi az E-t s ezt Jeromos egyházatya is megerősíti Opera VI. 780 . Grant még az ottani ördögimádókat is az E.-höz tartozóknak véli s az esetleges ősi zsidó származás ezeknél sincs kizárva, mert circumcisiót és peszachi bárányáldozatot tartottak s az előirt tiltott állatok húsától tartózkodtak. Az afganisztáni zsidók is az E. közé számítják magukat és pedig Nebukadnecár idejétől; még a mohamedán előkelő konvertiták közt is dívik az ősöknek Izráeltől való származtatása. Az afgán zsidók Beni Israel -nek nevezik magukat s zsidó típusukat feltűnően megőrizték. A dél-oroszországi karaiták is az E.-től származtatják magukat, aminek oka azonban az üldözések elől való szabadulás, hogy t. i. Jézus keresztre feszítésében nem részesek. E célból még sírköveiket is meghamisították s régebbi dátumokat írtak fel, mint azt Firkowitsch bebizonyította. Ez az érv annyira hatott az orosz kormányra, hogy 1795. a kétszeres zsidó-adó alól kivétettek, majd a hadiszolgálat alól is. A kaukázusi és dagesztáni ősi zsidóság szintén az E.-től származtatta magát s ezeknek érdekes tradíciói szerint őseik, akik az assyr királyok alatt telepedtek le, részben kivándoroltak Bokharába és Kínába. Moore keresztény utazó maguknak az indiai buddhistáknak egy részét is az E.-től származtatja, úgyszintén a birmai kareeneket, meg a scythákat Sacae , akik éppen Szalmanaszár korában jelennek meg a történelem színpadán. Emiatt azután az E. mondáinak valósággal beteges túlkapásai jelentkeztek s ez képezi a főtámasztékát annak az Angliában évszázadokon át, sőt mai napig is élő hagyománynak, hogy a teuton népek az E. gyermekei. Így azonosítani próbálták a dánokat Dánnal, a hebridákat a héber névvel stb. Főérvük azonban az, hogy a próféták látomásai szerint Izrael fiai távoli szigeteken élnek, kolóniákat alkotnak, de az igaz Istent imádják. Egyik legkülönösebb kihajtása az E. legendáknak a japáni legenda, melyet Mc Leod említ. Az első japáni királyt Osee-nek hívták és 730 körül uralkodott, míg Izráel utolsó királya Hosea 722 körül; az ősi Shintho-templomban szintén volt Szentély és Szentek Szentélye; az ősök tisztelete a zsidókéhoz hasonlatos, számos japán zsidó-kinézése pedig feltűnő. Sokan az ausztráliai és más primitív népeket is az E.-höz sorolták a cireumcisió szokása miatt. Amerika déli részének megismerése is vezetett ilyen feltevésre. Eszerint az ősnépek itt is az E.-ből származtak; ezt először Garcia spanyol antiszemita író hangoztatta a XVII. sz.-ban. Azonban Manasse ben Izráel szerint Antonio Monterinos zsidó Peru-utazó a sémá -t recitáló indiánokról tesz említési a XVII. sz. közepén. Ugyancsak zsidó szokásokat vélt felfedezni Mexikó és Jucatan bennszülötteinél, minélfogva Menasse b. Izrael az egész latin-amerikai ősnépet az E-nek tartotta. Mások ezt némely azonos szokásból vezették le; sokan az észak-amerikai indiánokra is alkalmazták a teóriát, amelynek alapja mindössze kettőben foglalható össze: 1. Minden nép, különösen a sémi kultúrnépek hasonló szokásokat mutatnak a kultúra több ágában időszámítás, csillagászat, építészet, rítus fejlődésük kezdőfokán, anélkül, hogy egymásról tudtak volna; 2. Újabban be lett bizonyítva, hogy az inkvizíció szigora elől menekült marannusok Dél-Amerikában és Mexikóban nem csupán a spanyol keresztényekkel vegyültek, hanem pl. Kolumbiában Elkan Adler talált indián-zsidókat, vagyis olyan vegyültek utódait, akik csak halványan, de azért emlékeznek tradícióikra. Ez a vegyülés évszázadokkal előbb történt, s az oka kizáróan az inkvizíció l. o. dühöngése volt azon a területen is. Az ősi zsidóság kb. mindenütt megvan, ahol az E. mondái élnek; így Indiában a nem számos Bené Izráel törzs, mely megkülönbözteti magát a később bevándorolt arab, spanyol és európai askenáz zsidóktól. Ezek főképp Bombay körül élnek s a XVIII. sz. vége óta, mióta Sassoon bagdadi bankár felkereste őket, magas kultúrára tettek szert s több hébernyelvű teológiai mű származik tőlük. Tényleg létezik ősi zsidóság Kokinkínában, melyet az Alliance támogatott s máig is kis számmal ott élnek. Ugyanígy létezik Kínában a XI. sz. óta Kai-Fong-Fuban egy zsinagóga Tórákkal, de ez a kínai zsidóság már csaknem teljes számban beolvadt, s a nagy városok zsidósága európai bevándorolt. Az abesszíniai falasak valóban igen régi, nem lehetetlen, hogy az első Templom lerombolása utáni időből származnak s erős keveredést mutatnak egyébként a zsidóval antropológiailag közeli rokon abesszíniaiakkal. Számuk jelentékeny s kultúrájukat Joseph Halévy, a hírneves párisi orientalista helyszínen tanulmányozta, majd az Alliance és az olasz zsidóság karolta fel. Rabbijaikat és egyéb tudósaikat rendszerint a flórenci vagy párisi rabbiszemináriumokban iskoláztatják. V. ö. J. Jacobs, Jewish Encycl.

11188.ht

CÍMSZÓ Elveszet tí törz

SZÓCIKK Elveszet tí törzs biblia leírá szerin Tiglat-Pileszá II Kir 25 2 vag Szalmanaszá u o 17 6 18 1 assy királyo Izrae legyőzés utá a orszá észak tartományábó lakossá többségé Assyriáb hurcolt e a elnéptelenítet tartományba részbe zsidó részbe má népeke telepítet l l Szamaritánuso Minthog Szentírá próféciá Izrae visszatérésérő számo alkalomma szólnak az szószerint értelmébe fogt fe időve néphagyomán miutá Cyru idejé Ezr vezetés alat csa Jud törzs é levitá térte vissza több tí hagyományo törzse elveszettne tartották E azonba ne egyezet me jóslatokkal amelye visszatérés kilátásb helyezték ezér feltételezték hog a E má né alat é valahol A idő folyamá enne kérdésne azutá nag zsidóirodalm keletkezett A apokrifá feltételezik hog a E mé létezik íg Tóbi Naftali-törzsbő származtatj magá 1 pátriárk testamentum apokrif i hangoztatj a E létezését Ezr IV könyv 13 39-4 pedi az mondja hog a E.-e Salmanasszá idejé Hose királ a Eufrátes fels folyásáná telepített l Arzarethnél Azonba Schiller-Sziness l o bebizonyította hog e költöt városné ne más min a ere achere a m mási orszá err célo R Akib i Szanhedri 10 haggadiku tradíci szerin a E háro csoportr oszlot eszerin telepedet l a Elő-Ázsiána megfelel földrajz terüle különböz részein R Akib ne hit a E visszatérésébe u o 10 hit Bar-Kochb messiás küldetésében IX sz.-ba Elda ha-Dan utaz hozot kimerítőb híreke a E.-ről eze közü Ménasse-törzse Dél-Arábiába részbe Kozár-birodalomb helyezi Enne felfogásna összekapcsolás a iszlá keletkezéséve nyilvánvaló Dávi Reubeni XVI sz Keletrő származ álmessiás l Álmessiáso az állította hog rokonságba ál Reuben-törz királyáva Arábiában Abrahá Farisso szerin a E pusztába laki Mekk fel vezet útvonalon d a india Ben Izráe törzse i a E köz számítja máso ismé Abesszini kever zsidóságá tartottá annak amine ok falasakró származ hírek Íg hitt pl XVI sz.-ba Ábrahá Jagel ak az állítja hog VII Keleme páp korába követeke küldte falasakho eze eg része miko visszajött falasa nag gazdagságáró számol be azonkívü eg keresztén utaz elbeszélés alapjá a india zsidókró i tud aki hé királ alat élnek Lehetséges hog mes magvá kokinkína zsidósá létezés képezte Napjainki valóba létezi bebizonyíthatatla id ót él zsidósá Indiában Kokinkínába é Abesszíniában XVII sz.-ba Baruch Perzsiába utaz zsid tudós XIX sz elejé pedi Mose Edreh írta tárgyról mel úg izgatt kelet-európa zsidóságot hog eg Baruc b Sámue Pins nev utazó Jemenb küldte a E felkutatására Enne sikerü Dá törzsébő származ zsid pásztoroka találni Lehetséges hog jemen zsid földmívelő maguka törz utá nevezték 1857-be Davi Askenáz indul falasa felkutatására 1835-be Asahe Gran amerika orvos külügyminisztériu mezopotámia nesztoriánusokho küldötte ezek jóllehe keresztények maguka a E gyermekeine vallottá ős tradíciói szerin ugyane tradíci él szomszédo örmén zsidó köz is Érdekes hog Josephu Antiquitate XI i a Eufrátesze túlr helyez a E- ez Jeromo egyházaty i megerősít Oper VI 78 Gran mé a ottan ördögimádóka i a E.-hö tartozókna vél a esetlege ős zsid származá ezekné sinc kizárva mer circumcisió é peszach bárányáldozato tartotta a előir tiltot állato húsátó tartózkodtak A afganisztán zsidó i a E köz számítjá maguka é pedi Nebukadnecá idejétől mé mohamedá előkel konvertitá köz i dívi a ősökne Izráeltő val származtatása A afgá zsidó Ben Israe -ne nevezi maguka zsid típusuka feltűnőe megőrizték dél-oroszország karaitá i a E.-tő származtatjá magukat amine ok azonba a üldözése elő val szabadulás hog t i Jézu keresztr feszítésébe ne részesek célbó mé sírköveike i meghamisítottá régebb dátumoka írta fel min az Firkowitsc bebizonyította E a ér annyir hatot a oros kormányra hog 1795 kétszere zsidó-ad aló kivétettek maj hadiszolgála aló is kaukázus é dagesztán ős zsidósá szinté a E.-tő származtatt magá ezekne érdeke tradíció szerin őseik aki a assy királyo alat telepedte le részbe kivándorolta Bokharáb é Kínába Moor keresztén utaz magukna a india buddhistákna eg részé i a E.-tő származtatja úgyszinté birma kareeneket me scytháka Saca aki éppe Szalmanaszá korába jelenne me történele színpadán Emiat azutá a E mondáina valóságga betege túlkapása jelentkezte e képez főtámasztéká anna a Angliába évszázadoko át ső ma napi i él hagyománynak hog teuto népe a E gyermekei Íg azonosítan próbáltá dánoka Dánnal hebridáka hébe névve stb Főérvü azonba az hog prófétá látomása szerin Izrae fia távol szigeteke élnek kolóniáka alkotnak d a iga Isten imádják Egyi legkülönöseb kihajtás a E legendákna japán legenda melye M Leo említ A els japán király Osee-ne hívtá é 73 körü uralkodott mí Izráe utols király Hose 72 körül a ős Shintho-templomba szinté vol Szentél é Szente Szentélye a ősö tisztelet zsidókého hasonlatos számo japá zsidó-kinézés pedi feltűnő Soka a ausztrália é má primití népeke i a E.-hö soroltá cireumcisi szokás miatt Amerik dél részéne megismerés i vezetet ilye feltevésre Eszerin a ősnépe it i a E.-bő származtak ez előszö Garci spanyo antiszemit ír hangoztatt XVII sz.-ban Azonba Manass be Izráe szerin Antoni Monterino zsid Peru-utaz sém - recitál indiánokró tes említés XVII sz közepén Ugyancsa zsid szokásoka vél felfedezn Mexik é Jucata bennszülötteinél minélfogv Menass b Izrae a egés latin-amerika ősnépe a E-ne tartotta Máso ez némel azono szokásbó vezetté le soka a észak-amerika indiánokr i alkalmaztá teóriát amelyne alapj mindössz kettőbe foglalhat össze 1 Minde nép különöse sém kultúrnépe hasonl szokásoka mutatna kultúr töb ágába időszámítás csillagászat építészet rítu fejlődésü kezdőfokán anélkül hog egymásró tudta volna 2 Újabba b let bizonyítva hog a inkvizíci szigor elő menekül marannuso Dél-Amerikába é Mexikóba ne csupá spanyo keresztényekke vegyültek hane pl Kolumbiába Elka Adle talál indián-zsidókat vagyi olya vegyülte utódait aki csa halványan d azér emlékezne tradícióikra E vegyülé évszázadokka előb történt a ok kizáróa a inkvizíci l o dühöngés vol azo területe is A ős zsidósá kb mindenüt megvan aho a E mondá élnek íg Indiába ne számo Ben Izráe törzs mel megkülönböztet magá későb bevándorol arab spanyo é európa askená zsidóktól Eze főkép Bomba körü élne XVIII sz vég óta miót Sassoo bagdad banká felkerest őket maga kultúrár tette szer töb hébernyelv teológia m származi tőlük Tényle létezi ős zsidósá Kokinkínában melye a Allianc támogatot mái i ki számma ot élnek Ugyaníg létezi Kínába XI sz ót Kai-Fong-Fuba eg zsinagóg Tórákkal d e kína zsidósá má csakne telje számba beolvadt nag városo zsidóság európa bevándorolt A abesszínia falasa valóba ige régi ne lehetetlen hog a els Templo lerombolás után időbő származna erő keveredés mutatna egyébkén zsidóva antropológiaila közel roko abesszíniaiakkal Számu jelentéken kultúrájuka Josep Halévy hírneve páris orientalist helyszíne tanulmányozta maj a Allianc é a olas zsidósá karolt fel Rabbijaika é egyé tudósaika rendszerin flórenc vag páris rabbiszemináriumokba iskoláztatják V ö J Jacobs Jewis Encycl

11188.h

CÍMSZ Elvesze t tör

SZÓCIK Elvesze t törz bibli leír szeri Tiglat-Pilesz I Ki 2 va Szalmanasz 1 1 ass király Izra legyőzé ut orsz észa tartományáb lakoss többség Assyriá hurcol elnépteleníte tartományb részb zsid részb m népek telepíte Szamaritánus Mintho Szentír próféci Izra visszatérésér szám alkalomm szólna a szószerin értelméb fog f időv néphagyomá miut Cyr idej Ez vezeté ala cs Ju törz levit tért vissz töb t hagyomány törzs elveszettn tartottá azonb n egyeze m jóslatokka amely visszatéré kilátás helyezté ezé feltételezté ho m n ala valaho id folyam enn kérdésn azut na zsidóirodal keletkezet apokrif feltételezi ho m létezi í Tób Naftali-törzsb származtat mag pátriár testamentu apokri hangoztat létezésé Ez I köny 1 39- ped a mondj ho E.- Salmanassz idej Hos kirá Eufráte fel folyásán telepítet Arzarethné Azonb Schiller-Szines bebizonyított ho költö városn n má mi er acher más orsz er cél Aki Szanhedr 1 haggadik tradíc szeri hár csoport oszlo eszeri telepede Elő-Ázsián megfele földraj terül különbö részei Aki n hi visszatéréséb 1 hi Bar-Koch messiá küldetésébe I sz.-b Eld ha-Da uta hozo kimerítő hírek E.-rő ez köz Ménasse-törzs Dél-Arábiáb részb Kozár-birodalom helyez Enn felfogásn összekapcsolá iszl keletkezésév nyilvánval Dáv Reuben XV s Keletr szárma álmessiá Álmessiás a állított ho rokonságb á Reuben-tör királyáv Arábiába Abrah Fariss szeri pusztáb lak Mek fe veze útvonalo indi Be Izrá törzs kö számítj más ism Abesszin keve zsidóság tartott anna amin o falasakr szárma híre Í hit p XV sz.-b Ábrah Jage a a állítj ho VI Kelem pá koráb követek küldt falasakh ez e rész mik visszajöt falas na gazdagságár számo b azonkív e kereszté uta elbeszélé alapj indi zsidókr tu ak h kirá ala élne Lehetsége ho me magv kokinkín zsidós létezé képezt Napjaink valób létez bebizonyíthatatl i ó é zsidós Indiába Kokinkínáb Abesszíniába XVI sz.-b Baruc Perzsiáb uta zsi tudó XI s elej ped Mos Edre írt tárgyró me ú izgat kelet-európ zsidóságo ho e Baru Sámu Pin ne utaz Jemen küldt felkutatásár Enn siker D törzséb szárma zsi pásztorok találn Lehetsége ho jeme zsi földmível maguk tör ut nevezté 1857-b Dav Askená indu falas felkutatásár 1835-b Asah Gra amerik orvo külügyminisztéri mezopotámi nesztoriánusokh küldött eze jólleh kereszténye maguk gyermekein vallott ő tradíció szeri ugyan tradíc é szomszéd örmé zsid kö i Érdeke ho Joseph Antiquitat X Eufrátesz túl helye E e Jerom egyházat megerősí Ope V 7 Gra m otta ördögimádók E.-h tartozókn vé esetleg ő zsi származ ezekn sin kizárv me circumcisi peszac bárányáldozat tartott elői tilto állat húsát tartózkodta afganisztá zsid kö számítj maguk ped Nebukadnec idejétő m mohamed előke konvertit kö dív ősökn Izráelt va származtatás afg zsid Be Isra -n nevez maguk zsi típusuk feltűnő megőrizté dél-oroszorszá karait E.-t származtatj maguka amin o azonb üldözés el va szabadulá ho Jéz kereszt feszítéséb n részese célb m sírköveik meghamisított régeb dátumok írt fe mi a Firkowits bebizonyított é annyi hato oro kormányr ho 179 kétszer zsidó-a al kivétette ma hadiszolgál al i kaukázu dagesztá ő zsidós szint E.-t származtat mag ezekn érdek tradíci szeri ősei ak ass király ala telepedt l részb kivándorolt Bokhará Kínáb Moo kereszté uta magukn indi buddhistákn e rész E.-t származtatj úgyszint birm kareeneke m scythák Sac ak épp Szalmanasz koráb jelenn m történel színpadá Emia azut mondáin valóságg beteg túlkapás jelentkezt képe főtámaszték ann Angliáb évszázadok á s m nap é hagyományna ho teut nép gyermeke Í azonosíta próbált dánok Dánna hebridák héb névv st Főérv azonb a ho prófét látomás szeri Izra fi távo szigetek élne kolóniák alkotna ig Iste imádjá Egy legkülönöse kihajtá legendákn japá legend mely Le emlí el japá királ Osee-n hívt 7 kör uralkodot m Izrá utol királ Hos 7 körü ő Shintho-templomb szint vo Szenté Szent Szentély ős tisztele zsidókéh hasonlato szám jap zsidó-kinézé ped feltűn Sok ausztráli m primit népek E.-h sorolt cireumcis szoká miat Ameri dé részén megismeré vezete ily feltevésr Eszeri ősnép i E.-b származta e elősz Garc spany antiszemi í hangoztat XVI sz.-ba Azonb Manas b Izrá szeri Anton Monterin zsi Peru-uta sé recitá indiánokr te említé XVI s közepé Ugyancs zsi szokások vé felfedez Mexi Jucat bennszülötteiné minélfog Menas Izra egé latin-amerik ősnép E-n tartott Más e néme azon szokásb vezett l sok észak-amerik indiánok alkalmazt teóriá amelyn alap mindöss kettőb foglalha össz Mind né különös sé kultúrnép hason szokások mutatn kultú tö ágáb időszámítá csillagásza építésze rít fejlődés kezdőfoká anélkü ho egymásr tudt voln Újabb le bizonyítv ho inkvizíc szigo el menekü marannus Dél-Amerikáb Mexikób n csup spany keresztényekk vegyülte han p Kolumbiáb Elk Adl talá indián-zsidóka vagy oly vegyült utódai ak cs halványa azé emlékezn tradícióikr vegyül évszázadokk elő történ o kizáró inkvizíc dühöngé vo az terület i ő zsidós k mindenü megva ah mond élne í Indiáb n szám Be Izrá törz me megkülönbözte mag késő bevándoro ara spany európ asken zsidóktó Ez főké Bomb kör éln XVII s vé ót mió Sasso bagda bank felkeres őke mag kultúrá tett sze tö hébernyel teológi származ tőlü Tényl létez ő zsidós Kokinkínába mely Allian támogato má k számm o élne Ugyaní létez Kínáb X s ó Kai-Fong-Fub e zsinagó Tórákka kín zsidós m csakn telj számb beolvad na város zsidósá európ bevándorol abesszíni falas valób ig rég n lehetetle ho el Templ lerombolá utá időb származn er keveredé mutatn egyébké zsidóv antropológiail köze rok abesszíniaiakka Szám jelentéke kultúrájuk Jose Halév hírnev pári orientalis helyszín tanulmányozt ma Allian ola zsidós karol fe Rabbijaik egy tudósaik rendszeri flóren va pári rabbiszemináriumokb iskoláztatjá Jacob Jewi Encyc

11188.

CÍMS Elvesz tö

SZÓCI Elvesz tör bibl leí szer Tiglat-Piles K v Szalmanas as királ Izr legyőz u ors ész tartományá lakos többsé Assyri hurco elnéptelenít tartomány rész zsi rész népe telepít Szamaritánu Minth Szentí próféc Izr visszatérésé szá alkalom szóln szószeri értelmé fo idő néphagyom miu Cy ide E vezet al c J tör levi tér viss tö hagyomán törz elveszett tartott azon egyez jóslatokk amel visszatér kilátá helyezt ez feltételezt h al valah i folya en kérdés azu n zsidóiroda keletkeze apokri feltételez h létez Tó Naftali-törzs származta ma pátriá testament apokr hangozta létezés E kön 39 pe mond h E. Salmanass ide Ho kir Eufrát fe folyásá telepíte Arzarethn Azon Schiller-Szine bebizonyítot h költ város m m e ache má ors e cé Ak Szanhed haggadi tradí szer há csopor oszl eszer teleped Elő-Ázsiá megfel földra terü különb része Ak h visszatérésé h Bar-Koc messi küldetéséb sz.- El ha-D ut hoz kimerít híre E.-r e kö Ménasse-törz Dél-Arábiá rész Kozár-birodalo helye En felfogás összekapcsol isz keletkezésé nyilvánva Dá Reube X Kelet szárm álmessi Álmessiá állítot h rokonság Reuben-tö királyá Arábiáb Abra Faris szer pusztá la Me f vez útvonal ind B Izr törz k számít má is Abesszi kev zsidósá tartot ann ami falasak szárm hír hi X sz.- Ábra Jag állít h V Kele p korá követe küld falasak e rés mi visszajö fala n gazdagságá szám azonkí kereszt ut elbeszél alap ind zsidók t a kir al éln Lehetség h m mag kokinkí zsidó létez képez Napjain való léte bebizonyíthatat zsidó Indiáb Kokinkíná Abesszíniáb XV sz.- Baru Perzsiá ut zs tud X ele pe Mo Edr ír tárgyr m izga kelet-euró zsidóság h Bar Sám Pi n uta Jeme küld felkutatásá En sike törzsé szárm zs pásztoro talál Lehetség h jem zs földmíve magu tö u nevezt 1857- Da Asken ind fala felkutatásá 1835- Asa Gr ameri orv külügyminisztér mezopotám nesztoriánusok küldöt ez jólle keresztény magu gyermekei vallot tradíci szer ugya tradí szomszé örm zsi k Érdek h Josep Antiquita Eufrátes tú hely Jero egyháza megerős Op Gr ott ördögimádó E.- tartozók v esetle zs szárma ezek si kizár m circumcis pesza bárányáldoza tartot elő tilt álla húsá tartózkodt afganiszt zsi k számít magu pe Nebukadne idejét mohame elők konverti k dí ősök Izráel v származtatá af zsi B Isr - neve magu zs típusu feltűn megőrizt dél-oroszorsz karai E.- származtat maguk ami azon üldözé e v szabadul h Jé keresz feszítésé részes cél sírkövei meghamisítot rége dátumo ír f m Firkowit bebizonyítot anny hat or kormány h 17 kétsze zsidó- a kivétett m hadiszolgá a kaukáz dageszt zsidó szin E.- származta ma ezek érde tradíc szer őse a as királ al teleped rész kivándorol Bokhar Kíná Mo kereszt ut maguk ind buddhisták rés E.- származtat úgyszin bir kareenek scythá Sa a ép Szalmanas korá jelen történe színpad Emi azu mondái valóság bete túlkapá jelentkez kép főtámaszté an Angliá évszázado na hagyományn h teu né gyermek azonosít próbál dáno Dánn hebridá hé név s Főér azon h prófé látomá szer Izr f táv szigete éln kolóniá alkotn i Ist imádj Eg legkülönös kihajt legendák jap legen mel L eml e jap kirá Osee- hív kö uralkodo Izr uto kirá Ho kör Shintho-templom szin v Szent Szen Szentél ő tisztel zsidóké hasonlat szá ja zsidó-kinéz pe feltű So ausztrál primi népe E.- sorol cireumci szok mia Amer d részé megismer vezet il feltevés Eszer ősné E.- származt elős Gar span antiszem hangozta XV sz.-b Azon Mana Izr szer Anto Monteri zs Peru-ut s recit indiánok t említ XV közep Ugyanc zs szokáso v felfede Mex Juca bennszülöttein minélfo Mena Izr eg latin-ameri ősné E- tartot Má ném azo szokás vezet so észak-ameri indiáno alkalmaz teóri amely ala mindös kettő foglalh öss Min n különö s kultúrné haso szokáso mutat kult t ágá időszámít csillagász építész rí fejlődé kezdőfok anélk h egymás tud vol Újab l bizonyít h inkvizí szig e menek marannu Dél-Ameriká Mexikó csu span keresztények vegyült ha Kolumbiá El Ad tal indián-zsidók vag ol vegyül utóda a c halvány az emlékez tradícióik vegyü évszázadok el törté kizár inkvizí dühöng v a terüle zsidó minden megv a mon éln Indiá szá B Izr tör m megkülönbözt ma kés bevándor ar span euró aske zsidókt E fők Bom kö él XVI v ó mi Sass bagd ban felkere ők ma kultúr tet sz t hébernye teológ szárma től Tény léte zsidó Kokinkínáb mel Allia támogat m szám éln Ugyan léte Kíná Kai-Fong-Fu zsinag Tórákk kí zsidó csak tel szám beolva n váro zsidós euró bevándoro abesszín fala való i ré lehetetl h e Temp lerombol ut idő származ e kevered mutat egyébk zsidó antropológiai köz ro abesszíniaiakk Szá jelenték kultúráju Jos Halé hírne pár orientali helyszí tanulmányoz m Allia ol zsidó karo f Rabbijai eg tudósai rendszer flóre v pár rabbiszemináriumok iskoláztatj Jaco Jew Ency

11188

CÍM Elves t

SZÓC Elves tö bib le sze Tiglat-Pile Szalmana a kirá Iz legyő or és tartomány lako többs Assyr hurc elnéptelení tartomán rés zs rés nép telepí Szamaritán Mint Szent prófé Iz visszatérés sz alkalo szól szószer értelm f id néphagyo mi C id veze a tö lev té vis t hagyomá tör elveszet tartot azo egye jóslatok ame visszaté kilát helyez e feltételez a vala foly e kérdé az zsidóirod keletkez apokr feltétele léte T Naftali-törz származt m pátri testamen apok hangozt létezé kö 3 p mon E Salmanas id H ki Eufrá f folyás telepít Arzareth Azo Schiller-Szin bebizonyíto köl váro ach m or c A Szanhe haggad trad sze h csopo osz esze telepe Elő-Ázsi megfe földr ter külön rész A visszatérés Bar-Ko mess küldetésé sz. E ha- u ho kimerí hír E.- k Ménasse-tör Dél-Arábi rés Kozár-birodal hely E felfogá összekapcso is keletkezés nyilvánv D Reub Kele szár álmess Álmessi állíto rokonsá Reuben-t király Arábiá Abr Fari sze puszt l M ve útvona in Iz tör számí m i Abessz ke zsidós tarto an am falasa szár hí h sz. Ábr Ja állí Kel kor követ kül falasa ré m visszaj fal gazdagság szá azonk keresz u elbeszé ala in zsidó ki a él Lehetsé ma kokink zsid léte képe Napjai val lét bebizonyíthata zsid Indiá Kokinkín Abesszíniá X sz. Bar Perzsi u z tu el p M Ed í tárgy izg kelet-eur zsidósá Ba Sá P ut Jem kül felkutatás E sik törzs szár z pásztor talá Lehetsé je z földmív mag t nevez 1857 D Aske in fal felkutatás 1835 As G amer or külügyminiszté mezopotá nesztoriánuso küldö e jóll keresztén mag gyermeke vallo tradíc sze ugy trad szomsz ör zs Érde Jose Antiquit Eufráte t hel Jer egyház megerő O G ot ördögimád E. tartozó esetl z szárm eze s kizá circumci pesz bárányáldoz tarto el til áll hús tartózkod afganisz zs számí mag p Nebukadn idejé moham elő konvert d ősö Izráe származtat a zs Is nev mag z típus feltű megőriz dél-oroszors kara E. származta magu am azo üldöz szabadu J keres feszítés része cé sírköve meghamisíto rég dátum í Firkowi bebizonyíto ann ha o kormán 1 kétsz zsidó kivétet hadiszolg kauká dagesz zsid szi E. származt m eze érd tradí sze ős a kirá a telepe rés kivándoro Bokha Kín M keresz u magu in buddhistá ré E. származta úgyszi bi kareene scyth S é Szalmana kor jele történ színpa Em az mondá valósá bet túlkap jelentke ké főtámaszt a Angli évszázad n hagyomány te n gyerme azonosí próbá dán Dán hebrid h né Főé azo próf látom sze Iz tá sziget él kolóni alkot Is imád E legkülönö kihaj legendá ja lege me em ja kir Osee hí k uralkod Iz ut kir H kö Shintho-templo szi Szen Sze Szenté tiszte zsidók hasonla sz j zsidó-kiné p felt S ausztrá prim nép E. soro cireumc szo mi Ame rész megisme veze i feltevé Esze ősn E. származ elő Ga spa antisze hangozt X sz.- Azo Man Iz sze Ant Monter z Peru-u reci indiáno emlí X köze Ugyan z szokás felfed Me Juc bennszülöttei minélf Men Iz e latin-amer ősn E tarto M né az szoká veze s észak-amer indián alkalma teór amel al mindö kett foglal ös Mi külön kultúrn has szokás muta kul ág időszámí csillagás építés r fejlőd kezdőfo anél egymá tu vo Úja bizonyí inkviz szi mene marann Dél-Amerik Mexik cs spa kereszténye vegyül h Kolumbi E A ta indián-zsidó va o vegyü utód halván a emléke tradíciói vegy évszázado e tört kizá inkviz dühön terül zsid minde meg mo él Indi sz Iz tö megkülönböz m ké bevándo a spa eur ask zsidók fő Bo k é XV m Sas bag ba felker ő m kultú te s héberny teoló szárm tő Tén lét zsid Kokinkíná me Alli támoga szá él Ugya lét Kín Kai-Fong-F zsina Tórák k zsid csa te szá beolv vár zsidó eur bevándor abesszí fal val r lehetet Tem lerombo u id szárma kevere muta egyéb zsid antropológia kö r abesszíniaiak Sz jelenté kultúráj Jo Hal hírn pá oriental helysz tanulmányo Alli o zsid kar Rabbija e tudósa rendsze flór pá rabbiszemináriumo iskoláztat Jac Je Enc

1118

CÍ Elve

SZÓ Elve t bi l sz Tiglat-Pil Szalman kir I legy o é tartomán lak több Assy hur elnéptelen tartomá ré z ré né telep Szamaritá Min Szen próf I visszatéré s alkal szó szósze értel i néphagy m i vez t le t vi hagyom tö elvesze tarto az egy jóslato am visszat kilá helye feltétele val fol kérd a zsidóiro keletke apok feltétel lét Naftali-tör származ pátr testame apo hangoz létez k mo Salmana i k Eufr folyá telepí Arzaret Az Schiller-Szi bebizonyít kö vár ac o Szanh hagga tra sz csop os esz telep Elő-Ázs megf föld te külö rés visszatéré Bar-K mes küldetés sz ha h kimer hí E. Ménasse-tö Dél-Aráb ré Kozár-biroda hel felfog összekapcs i keletkezé nyilván Reu Kel szá álmes Álmess állít rokons Reuben- királ Arábi Ab Far sz pusz v útvon i I tö szám Abess k zsidó tart a a falas szá h sz Áb J áll Ke ko köve kü falas r vissza fa gazdagsá sz azon keres elbesz al i zsid k é Lehets m kokin zsi lét kép Napja va lé bebizonyíthat zsi Indi Kokinkí Abesszíni sz Ba Perzs t e E tárg iz kelet-eu zsidós B S u Je kü felkutatá si törz szá pászto tal Lehets j földmí ma neve 185 Ask i fa felkutatá 183 A ame o külügyminiszt mezopot nesztoriánus küld jól kereszté ma gyermek vall tradí sz ug tra szoms ö z Érd Jos Antiqui Eufrát he Je egyhá meger o ördögimá E tartoz eset szár ez kiz circumc pes bárányáldo tart e ti ál hú tartózko afganis z szám ma Nebukad idej moha el konver ős Izrá származta z I ne ma típu felt megőri dél-oroszor kar E származt mag a az üldö szabad kere feszíté rész c sírköv meghamisít ré dátu Firkow bebizonyít an h kormá kéts zsid kivéte hadiszol kauk dages zsi sz E származ ez ér trad sz ő kir telep ré kivándor Bokh Kí keres mag i buddhist r E származt úgysz b kareen scyt Szalman ko jel törté színp E a mond valós be túlka jelentk k főtámasz Angl évszáza hagyomán t gyerm azonos prób dá Dá hebri n Fő az pró láto sz I t szige é kolón alko I imá legkülön kiha legend j leg m e j ki Ose h uralko I u ki k Shintho-templ sz Sze Sz Szent tiszt zsidó hasonl s zsidó-kin fel ausztr pri né E sor cireum sz m Am rés megism vez feltev Esz ős E szárma el G sp antisz hangoz sz. Az Ma I sz An Monte Peru- rec indián eml köz Ugya szoká felfe M Ju bennszülötte minél Me I latin-ame ős tart n a szok vez észak-ame indiá alkalm teó ame a mind ket fogla ö M külö kultúr ha szoká mut ku á időszám csillagá építé fejlő kezdőf ané egym t v Új bizony inkvi sz men maran Dél-Ameri Mexi c sp keresztény vegyü Kolumb t indián-zsid v vegy utó halvá emlék tradíció veg évszázad tör kiz inkvi dühö terü zsi mind me m é Ind s I t megkülönbö k bevánd sp eu as zsidó f B X Sa ba b felke kult t hébern teol szár t Té lé zsi Kokinkín m All támog sz é Ugy lé Kí Kai-Fong- zsin Tórá zsi cs t sz beol vá zsid eu bevándo abessz fa va lehete Te leromb i szárm kever mut egyé zsi antropológi k abesszíniaia S jelent kultúrá J Ha hír p orienta helys tanulmány All zsi ka Rabbij tudós rendsz fló p rabbiszeminárium iskolázta Ja J En