11217.htm
CÍMSZÓ: Ellinger
SZEMÉLYNÉV: Ellinger
József
SZÓCIKK: E. József, énekes, a Nemzeti
Színház dalműénekese, szül. Budapesten 1820., megh. u. o. 1891. Atyja szegény muzsikus
volt, így E. már koraifjúságában kenyérgondokkal küzdött. 1845-ben Pozsonyba
kóristának szerződtették. Ugyanabban az évben a Norma, Belizár c. operákban
lépett fel, amelyekben nagy sikert aratott. 1846-ban Pestre szerződött
«kardalnok»-nak, 1847. Bécsbe ment, 1851. a müncheni udvari operában
vendégszerepelt, ahol Lajos bajor királytól sok kitüntetést kapott.
Frankfurtba, majd Grácba szerződik. 1852-53-ig Bécsben az udvari színháznál
első tenorista. 1854-ben tért vissza Budapestre. Először az akkori
Erzsébet-téri német színházban lépett fel, a Stradella c. operában. A nagy
siker felbátorította gr. Ráday Gedeont, a Nemzeti Színház akkori intendánsát és
szerződést ajánlott fel E.-nek. Hét éven keresztül volt tagja a színháznak. Hét
év után differenciái támadtak az igazgatósággal és Rotterdamba költözött. Négy
év múlva azonban visszatért és ismét a Nemzeti Színház tenoristája lett. Egyike
volt az akkori idők legnépszerűbb énekeseinek. (V. ö. Ságh)
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1217. címszó a lexikon =>
221. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11217.htm
CÍMSZÓ: Ellinger
SZEMÉLYNÉV: Ellinger József
SZÓCIKK: E. József, énekes, a Nemzeti Színház dalműénekese, szül.
Budapesten 1820., megh. u. o. 1891. Atyja szegény muzsikus volt, így E. már
koraifjúságában kenyérgondokkal küzdött. 1845-ben Pozsonyba kóristának
szerződtették. Ugyanabban az évben a Norma, Belizár c. operákban lépett fel,
amelyekben nagy sikert aratott. 1846-ban Pestre szerződött kardalnok -nak,
1847. Bécsbe ment, 1851. a müncheni udvari operában vendégszerepelt, ahol Lajos
bajor királytól sok kitüntetést kapott. Frankfurtba, majd Grácba szerződik.
1852-53-ig Bécsben az udvari színháznál első tenorista. 1854-ben tért vissza
Budapestre. Először az akkori Erzsébet-téri német színházban lépett fel, a
Stradella c. operában. A nagy siker felbátorította gr. Ráday Gedeont, a Nemzeti
Színház akkori intendánsát és szerződést ajánlott fel E.-nek. Hét éven
keresztül volt tagja a színháznak. Hét év után differenciái támadtak az
igazgatósággal és Rotterdamba költözött. Négy év múlva azonban visszatért és
ismét a Nemzeti Színház tenoristája lett. Egyike volt az akkori idők
legnépszerűbb énekeseinek. V. ö. Ságh
11217.ht
CÍMSZÓ Ellinge
SZEMÉLYNÉV Ellinge Józse
SZÓCIKK E József énekes Nemzet Színhá dalműénekese szül Budapeste 1820.
megh u o 1891 Atyj szegén muzsiku volt íg E má koraifjúságába kenyérgondokka
küzdött 1845-be Pozsonyb kóristána szerződtették Ugyanabba a évbe Norma Belizá
c operákba lépet fel amelyekbe nag siker aratott 1846-ba Pestr szerződöt
kardalno -nak 1847 Bécsb ment 1851 münchen udvar operába vendégszerepelt aho
Lajo bajo királytó so kitüntetés kapott Frankfurtba maj Grácb szerződik
1852-53-i Bécsbe a udvar színházná els tenorista 1854-be tér vissz Budapestre
Előszö a akkor Erzsébet-tér néme színházba lépet fel Stradell c operában nag
sike felbátorított gr Ráda Gedeont Nemzet Színhá akkor intendánsá é szerződés
ajánlot fe E.-nek Hé éve keresztü vol tagj színháznak Hé é utá differenciá
támadta a igazgatóságga é Rotterdamb költözött Nég é múlv azonba visszatér é
ismé Nemzet Színhá tenoristáj lett Egyik vol a akkor idő legnépszerűb
énekeseinek V ö Ság
11217.h
CÍMSZ Elling
SZEMÉLYNÉ Elling Józs
SZÓCIK Józse éneke Nemze Szính dalműénekes szü Budapest 1820 meg 189 Aty
szegé muzsik vol í m koraifjúságáb kenyérgondokk küzdöt 1845-b Pozsony kóristán
szerződtetté Ugyanabb évb Norm Beliz operákb lépe fe amelyekb na sike aratot
1846-b Pest szerződö kardaln -na 184 Bécs men 185 münche udva operáb
vendégszerepel ah Laj baj királyt s kitünteté kapot Frankfurtb ma Grác szerződi
1852-53- Bécsb udva színházn el tenorist 1854-b té viss Budapestr Elősz akko
Erzsébet-té ném színházb lépe fe Stradel operába na sik felbátorítot g Rád
Gedeon Nemze Szính akko intendáns szerződé ajánlo f E.-ne H év kereszt vo tag
színházna H ut differenci támadt igazgatóságg Rotterdam költözöt Né múl azonb
visszaté ism Nemze Szính tenoristá let Egyi vo akko id legnépszerű énekeseine
Sá
11217.
CÍMS Ellin
SZEMÉLYN Ellin Józ
SZÓCI Józs ének Nemz Szín dalműéneke sz Budapes 182 me 18 At szeg muzsi vo
koraifjúságá kenyérgondok küzdö 1845- Pozson kóristá szerződtett Ugyanab év Nor
Beli operák lép f amelyek n sik arato 1846- Pes szerződ kardal -n 18 Béc me 18
münch udv operá vendégszerepe a La ba király kitüntet kapo Frankfurt m Grá
szerződ 1852-53 Bécs udv színház e tenoris 1854- t vis Budapest Elős akk
Erzsébet-t né színház lép f Strade operáb n si felbátoríto Rá Gedeo Nemz Szín
akk intendán szerződ ajánl E.-n é keresz v ta színházn u differenc támad
igazgatóság Rotterda költözö N mú azon visszat is Nemz Szín tenorist le Egy v
akk i legnépszer énekesein S
11217
CÍM Elli
SZEMÉLY Elli Jó
SZÓC Józ éne Nem Szí dalműének s Budape 18 m 1 A sze muzs v koraifjúság
kenyérgondo küzd 1845 Pozso kórist szerződtet Ugyana é No Bel operá lé amelye
si arat 1846 Pe szerző karda - 1 Bé m 1 münc ud oper vendégszerep L b királ
kitünte kap Frankfur Gr szerző 1852-5 Béc ud színhá tenori 1854 vi Budapes Elő
ak Erzsébet- n színhá lé Strad operá s felbátorít R Gede Nem Szí ak intendá
szerző aján E.- keres t színház differen táma igazgatósá Rotterd költöz m azo
vissza i Nem Szí tenoris l Eg ak legnépsze énekesei
1121
CÍ Ell
SZEMÉL Ell J
SZÓ Jó én Ne Sz dalműéne Budap 1 sz muz koraifjúsá kenyérgond küz 184 Pozs
kóris szerződte Ugyan N Be oper l amely s ara 184 P szerz kard B mün u ope
vendégszere kirá kitünt ka Frankfu G szerz 1852- Bé u szính tenor 185 v Budape
El a Erzsébet szính l Stra oper felbátorí Ged Ne Sz a intend szerz ajá E. kere
színhá differe tám igazgatós Rotter költö az vissz Ne Sz tenori E a legnépsz
énekese