11258.htm
CÍMSZÓ: Erdélyi zsidóság
SZÓCIKK: Erdélyi zsidóság. A
trianoni békeszerződés által Romániához csatolt vármegyék (Erdély, Bánát,
Kőrösvidék és Máramaros) területének zsidó lakosságát összefoglaló elnevezéssel
E. névvel jelöljük. Az 1920-i román statisztika szerint az E. száma 181,340
lélek, szemben 5.063,224 összlakossággal, vagyis 3,57%. A hitközségek száma
110, ezek közt a legrégibb a gyulafehérvári, (l. Gyulafehérvár), mely az 1737.
évvel kezdődik. A hitközségek közül 23 kongresszusi, 8 status quo ante (ebből 1
szefárd elnevezésű). A 31 hitközség összesen 46.000 lélekszámmal, az 1922.
Kolozsvár székhellyel megalakult Erdély-Bánáti Orsz. Izr. Iroda kötelékébe
tartoznak. A fennmaradó 80 orthodox hitközségnek, mintegy 135,000 lélekszámmal,
képviseletével az 1921. Beszterce székhellyel megalakult Orthodox-Zsidó
Központi Iroda van megbízva. Mindmáig azonban egyik Iroda sem nyert
kormányhatósági jóváhagyást, bár mindkettő, mint a korábbi államkötelékben
fennállott hasonló szervek jogutódja létesült. Az általános erdélyi néplélekkel
egyezőleg, mely inkább hajlik a vallásos világszemlélet felé, az E. hitközségi
intézményeit általában szigorúan hagyományos alapon vezeti. Figyelemreméltó
továbbá a chaszidikus (lengyel-szefárd) irányzat előretörése, amelynek hívei
számos hitközségben kezükben tartják a vezetést. A rabbi állások tekintetében
kongresszusi hitközségekben be van töltve 12, status quoban 7, orthodoxban
mintegy 50. A nem-orthodox rabbik 1921. megalakították Kolozsvár székhellyel az
Erdély-Bánáti Rabbi egyesületet, amely hasonlóképpen nem nyert még hatósági
megerősítést. A hitközségek nagy pénzügyi nehézségekkel küzdenek, ami a
szükségletek emelkedése mellett az általános gazdasági leromlásra és az egyházi
és iskolai államsegély teljes megvonására vezethető vissza. Csak az 1928. évre
szavazott meg a törvényhozás az egész romániai zsidóság (847,700 lélek) részére
az eddigi 400,000 lei helyett 10.000,000 lei egyházi államsegélyt. Anyanyelve
szerint túlnyomórészt magyar. A 15 erdélyi vármegyében a magyar nyelvű zsidók
arányszáma volt 1890. 55,6%, 1910. 73,3%, az impériumváltozás idején tehát
kétségtelenül még nagyobb. Hivatalosan azonban zsidó nemzetiségűnek tekinti a
zsidókat. 1918 nov. 20-án megalakult az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely
1920. csatlakozott a Cionista Világszervezethez és helyi csoportjaival
behálózva az országot, széles körben terjesztette el a cionizmus eszméjét.
1926-ban a Bukarestben székelő Uniunea Evreilor Romani (Román Zsidók
Egyesülete) Kolozsvár székhellyel megalakította erdélyi fiókszervezetét.
Iskoláztatás terén nagy visszaesést jelentett, hogy 1923. az összes zsidó
iskolákban kötelezővé tették a románnyelvű oktatást. A magyar impérium idejéből
átvett 32 elemi és 1 polgári iskolához járult a román uralom első éveiben még 6
új elemi és 5 középfokú iskola, utóbbiak Temesvárott, Kolozsvárott és
Nagyváradon, de a nyelvi és anyagi nehézségek miatt időközben megszűnt 5 elemi
és Kolozsvárott a nyilvánossági jog megvonása folytán 2 középfokú iskola.
1923-24-ben a zsidó középfokú iskolákban volt 1586 tanuló, amely szám az
1926-27. tanévben 908-ra apadt. A zsidó elemi iskolákban a tanulók száma
kereken 3500, az okleveles tanítóké 90. Tizenhét elemi iskolával kapcsolatosan
van Talmud Tóra intézmény is, ezenkívül számos chédert és jesivát tartanak
fenn. Tudományosan képzett rabbik neveléséről, valamint tanárok és tanítók
képzéséről azonban nincs gondoskodás. A hitoktatás szakképzett hitoktatók híján
erősen sínyli a tankönyvek teljes hiányát, mert román tannyelvűek még
nincsenek. A héber nyelv tanítása eleinte nagy lendületnek indult, a kolozsvári
fiú- és leánylíceum tisztán héber nyelvű tanításra készült berendezkedni, de a
román tannyelv kötelezővé tétele ezeknek a törekvéseknek véget vetett, amivel kapcsolatban
a felnőttek számára berendezett nyelvkurzusok is megszűntek. Társadalmi kultúra
és jótékonyság terén jelentős szerep vár az 1925. megalakult Bené-Brit
szervezetre, amelynek eddig 3 páholya működik Kolozsvárott, Brassóban,
Nagyváradon és Szatmáron. Az amerikai Joint Distribution Comittee hathatós
támogatásával 1922 végén alakult meg az Erdélyi Zsidó Árvagondozó, amely 2
központtal (Kolozsvár és Máramarossziget) 12 körzetben 32 helyi csoporttal és
mintegy 5000 fizető taggal és kereken 5 millió lei költségvetéssel működik;
inasotthonokat tart fenn Kolozsvárott, Szatmáron és Nagyváradon, ipari
műhelyeket Kolozsvárott, Máramarosszigeten, Szakmaron és Iklódon. Van még
nyaralótelepe Tihután, ezenkívül ruházza az árvákat és segélyezi az anyákat.
Van továbbá 1-1 fiú- és leányárvaház Aradon és Nagyváradon és 1 leányárvaház
Kolozsvárott. A nagyobb városokban a zsidó iparosok Poále Cedek néven
tömörültek egyesületekbe. Rendszeres kultúrelőadásokat kivált Kolozsvárott és
Temesvárott tartanak. Mintegy 40 nőegyletben a zsidó nők fejtenek ki jóléti
munkásságot és tartanak fenn intézményeket, melyek közül kiválik a kolozsvári
Napközi Gyermekotthon. Összefoglaló szervül a Zsidó Nőegyletek Szövetsége van
tervbe véve. A Nemzeti Szövetség keretében ú. n. Barisszia és Aviva ifjúsági
egyesületek hálózata működik. A nagyobb városokban cserkész-(sómér) csapatok
tömörítik a mindkét nemű ifjúságot a kék-fehér zászló alatt. A Palesztina építő
munka érdekében a Keren Kajemet és a Keren Hajjeszod irodái szép eredménnyel
dolgoznak. Gazdasági élete ugyanolyan keretek között mozog, mint Kelet-Európa
többi országában. A háborús konjunktúra idején keletkezett zsidó vagyonok
hovatovább lemorzsolódtak, a valuta ingadozása, a gazdasági depresszió,
különböző törvényhozási és közigazgatási intézkedések folytán a zsidóság
tetemes része elszegényedett, Máramarosban pedig éppenséggel nyomorba süllyedt.
De a kereskedelem még így is jelentékeny részben zsidók kezében van, akik
ezenkívül vezető állást foglalnak el különböző nagyipari vállalatokban és
főként a fatermelésben. Élénk részt vesznek még a lapkiadás és könyvterjesztés
terén, a sajtó és a színház munkájában. Bankokban és pénzintézetekben csak
kisebb mértékben vannak képviselve. A kiskereskedők és kisiparosok
felsegítésére az amerikai Joint 1926 óta sorozatos kishitelintézeteket
létesített altruisztikus alapon, amelyek eddig 7 helyen működnek biztató
eredménnyel. Alaptőkéjük 1927 végén 5.250.000, betétállományuk ugyanannyi, a
folyósított kölcsönök összege 46.866,060 lei. Politikai helyzete, bár
egyenjogúsága az alkotmánytörvényben, biztosítva van, sok kívánni valót hagy
fenn. Az egymást felváltó kormányok tehetetlenek voltak a legféktelenebb
antiszemita agitációval szemben, amelynek folytán nagyon hátrányos közhangulat
támadt a zsidók ellen, különösen az értelmiségi osztályok és főképpen a tanuló
ifjúság körében. Ennek következménye volt a zsidó főiskolai hallgatók majdnem
teljes kiszorítósa a kolozsvári egyetemről, hol még a háború előtti utolsó
tanév, 1913-14 első felében -302 hallgató között zsidó volt 296= 12,85%, amivel
szemben az 1926-27-i tanévben 2428 hallgató közül már csak 127 = 5,23% volt
zsidó. Emiatt sokan abbahagyták tanulmányaikat, de még többen külföldi
főiskolákra mentek, ahol nagy részük leírhatatlan nyomorral küszködik. A diákok
támogatására alakult 1923. a kolozsvári Országos Zsidó Diáksegélyző Bizottság,
amely évenként alig negyedmillió leit tud a legjogosabb igények kielégítésére
fordítani. De egyes nagyobb hitközségek külön is támogatják segélyre szoruló
diákjaikat. A magyar iskolákból ugyanazon évben kitiltották a zsidó tanulókat.
Az állami középiskolák egyrészt nem tudjak őket befogadni, másrészt pedig sok
helyütt barátságtalan bánásmódban részesítik őket. A szombati írás és rajzolás
alól sehol sem nyernek felmentést. Az állami iskolák tanintézményeiben csak
elvétve akad egy-egy zsidó. Ugyanez a helyzet az állami és közszolgálat egyéb
ágaiban, ahol legfeljebb még a vasút mérnöki karában, valamint egyes alárendelt
állásokban nyernek alkalmazást. De még végzetesebb, hogy a román diákság, a
társadalom felfogásától eltérően egyenesen törvényen kívül állónak tekinti a
zsidót, akit úton-útfélen megtámad, időnkint beveri a zsidó üzletek kirakatait
és cégtábláit, sőt legújabban már arra is vetemedtek a diákok, hogy
Nagyváradon, Kolozsvárt, Csúcsán, Bánffyhunyadon s egyes kisebb helyeken
feldúlták a zsinagógákat, a Tórákat elrabolták, bemocskolták, széjjeltépték
vagy elégették és értékes kegyszereket eltulajdonítottak. Ezek az atrocitások
Cuza jassy-i egyetemi tanár izgatásának következményei voltak. A zsidók ellen
forduló agitációval a hivatalos hatalom nem azonosította magát, sőt ellene
fordult, bár nem sok sikerrel. E bűntények expiációja végett rendelte el az E.
a kiszlev hó 13-i országos böjtnapot. Az ország politikai életében az E. az
első években egyáltalában nem vett részt, a román pártok egyikéhez sem
csatlakozott. Csak a szocialista párt vezetőségében foglalnak néhányan helyet.
Midőn a Magyar Párt megalakult, egyénenként számosan beléptek zsidók is, kik a
választások alkalmával annak jelöltjeire szavaztak. A legutóbbi 1927-i
választások alkalmával történt meg először, hogy zsidó csoportok paktumot
kötöttek egyfelől a liberális, másfelől a nemzeti parasztpárttal, amelynek
értelmében néhány jelöltet is állítottak, akik közül csak egy szenátor jutott
be a törvényhozásba. De e paktumok következményeképpen néhány város tanácsában
helyet kaptak zsidók is. Sajtója. A román impérium átvétele előtt a zsidó
sajtótermék Erdélyben csak ideig-óráig mutatott életképességet. Leghosszabb életű
hetilap a Kolozsváron megjelent hébernyelvű Kol mevaszér volt, amelyet
1898-1907. Weinstein Béni szerkesztett. A lap főleg a hitközségi alkalmazottak
életstandardjáért harcolt. Hasonló szellemű volt az 1908-1912 között megjelent
Hasachar c. héber hetilap Weinstock Izsák szerkesztésében. Responzumok időszaki
gyűjteménye az Ócar Hachajim is, melyet L. Ehrenreich dévai rabbi szerkeszt.
Magyar nyelvű hetilap volt az Erdélyi Zsidó Lapok (szerkesztették Krausz László
és Kohn Hilel). Ez az újság mindössze nyolc hétig élt, 1910 aug.-szept. Iránya
cionista volt. 1920-ban jelent meg a Neue Jüdische Presse mindössze 12 számban.
J. Rubin szerkesztésében, orthodox szellemben és cionistaellenes tendenciával.
Egy évvel később jelent meg néhány hónapig, hasonló irányzattal a Jesurun c.
hetilap dr. Blau Pál szerkesztésében. Ifjúsági folyóiratok: Náár, szerkeszti
Rosenfeld Sándor és Haderech (a zsidó cserkészek lapja). Erdély zsidó
közvéleményének legizmosabb szócsöve az 1918 dec. 19. megindult Uj Kelet, amely
1920 aug. 17-ig hetilapként szolgálta a zsidó kulturális és kisebbségi
önrendelkezés eszméit. Napilappá való átalakulása után érintetlenül tartotta
meg eredeti programját. Az Uj Kelet az erdélyi kisebbségi sajtóban nívójánál,
bátor hangjánál, tárgyilagosságánál és jól informáltságánál fogva kimagasló
helyet foglal el. A lapot megindítása óta dr. Marton Ernő szerkeszti. Az Uj
Kelet irodalmi lapot is adott ki, a Föld-et, amely havi folyóiratként, később
pedig hetenként jelent meg. A Kadima könyvkiadó vállalat is az Uj Kelet
alapítása. Irodalmi élete. Az E. túlnyomóan konzervatív, irodalma tehát az
ennek megfelelő szellemi élethez igazodott és főleg héber tankönyvek,
halachikus döntvénytárak, vitairatok és régi irodalmi termékek utánnyomásában
merült ki. Utóbbiak közül figyelemre méltó a Lisszabonban 1489. megjelent
Széfer Abudarham újra való kiadása. Az irodalomtörténeti és históriai emléket
jegyzetekkel L. Ehrenreich dévai rabbi rendezte sajtó alá. A XVI. század zsidó
történetének egyes kiemelkedő momentumait ismerteti az 1920. megjelent Toldósz
chachmé Jiszróel c. munka (Weinstein és Friedmann). A sűrűn megjelenő
responzumok közül kimagaslik Glasner Móse kolozsvári főrabbi kétkötetes műve,
Dor rivii éles talmudi judiciumával és alaposságával. Stern Gerson ludasi rabbi
könyve, a Jalkut Hagérsuni szintén ehhez a kategóriához tartozik. Önálló héber
munkák nagyobb számban a háborút követő években jelentek meg, javarészt a
cionizmust ismertető munkák és vitairatok. Klein Jakab Hacijunit ve hatarbut
haivrit, 1921. könyvében a zsidó népi megújhodás motorikus szükségességét
mutatja ki és a zsidó fejlődés útját a cionista eszmeiségben látja. Hasonló
tendenciájú Moskovits Dávid Raglé mevaszér c. irata. A vallásnak a cionizmushoz
való viszonyát Glasner Móse egy németnyelvű vitairata világítja meg: Der
Zionismus und seine Nebenerscheinungen im Lichte der Religion, amely eredetileg
héberül íródott. A zsidó tudományos élet magyar nyelvű művelői közül kimagaslik
Eisler Mátyás dr. egyetemi magántanár, a kolozsvári kongresszusi hitközség főrabbija,
aki az erdélyi zsidóság múltjának kutatása körül szerzett nagy érdemeket.
Idevágó munkái közül kiemelkednek: A zsidók legrégibb erdélyi emlékei (1906.)
és Erdélyi zsidók múltja. Eisler Mátyásnak a hitélet és jótékonyság istápolása
érdekében írott cikkei az erdélyi zsidó irodalom legszebb és legnemesebb
termékei közé sorozhatok. Érdemes irodalomtörténeti munkásságot végez Löwy
Ferenc dr. marosvásárhelyi főrabbi, akinek Péchy Simonról, a szombatos
vallásalapító kancellárról írott műve nemzsidó körökben is méltó feltűnést
keltett. A magyar nyelvű zsidó szépirodalom Erdélyben főleg a háborút követő
években lendül fel. A költői és prózai írások jórésze a cionizmus eszmeiségéből
táplálkoztak. Giszkalay János munkái: Az új próféciák könyvéből (versek); Támár
(bibliai novella); Guschalav látomásai (versek), jelentős értékekkel
gazdagították ezt az irodalmat. A fiatalok közül Keleti Sándor: A próféták
útján, Pető Tibor: A nagy keréken, Barzilay István: Dalok a messzeségből c.
verskötete érdemelnek különösebb figyelmet. Zsidó tárgyú költeményekkel
feltűntek Halmágyi Mária, Máth Ferenc, Groo Lajos. A drámaírás nagyobb
alkotásokat nem hozott. Kaczér Illés: Megjött a messiás c. három felvonásos
drámája és Gólem ember akar lenni c. egyfelvonásosa emelkedik ki a sok közepes
termés közül. Útleírásokat adtak: Benamy Sándor Uj Palesztina, Székely Béla:
Épülő ország és Kobányi Menyhért dr. Utazásom Palesztinában. Palesztina
földrajzát Szőnyi Géza dr. dolgozta fel egy zsidó iskolának szánt magyar
tankönyvben, utazásai és tapasztalatai alapján. Az erdélyi irodalomnak
kétségtelenül legszorgalmasabb munkása Szabó Imre akinek számos könyve jelent
meg. Ezek közül legértékesebbek a Zsidócskák c., amely apró karcolatokat örökít
meg a zsidó népéletből, a Szent Eliza, regénye, amely egy forradalmár zsidó
leány történetét adja, Mózsi és Ildikó idillikus kis történet és Zsidó
komédiások, Pirog mellény c. novellás kötetei. Szabó jelentős műfordító is, a
kolozsvári Magyar Színház az ő fordításában hozta színre Oszip Dümov
Szomorúságának énekesét és ezenkívül játszotta még más jiddis
színdarabfordítását is. Értékelésre tarthatnak még számot Szabónak a
besszarábiai, balkáni és törökországi utazásairól írott útleírásai, amelyekben
a zsidó vonatkozásokat előszeretettel domborítja ki. Szabó esztétikai
tanulmányai is színt és komolyságot adnak a fejlődő erdélyi zsidó irodalomnak.
Újvári Péter háromesztendős erdélyi tartózkodása alatt (1920-23) számos új
írásával gyarapította a literatúrát, Kolozsváron jelent meg Kleinmann úr c.
szatirikus regénye a vidéki kultúréletről, ezenkívül pedig számos zsidó tárgyú
novellát írt, amelyek az ottani sajtóban jelentek meg.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1258. címszó a lexikon =>
232. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11258.htm
CÍMSZÓ: Erdélyi zsidóság
SZÓCIKK: Erdélyi zsidóság. A trianoni békeszerződés által Romániához
csatolt vármegyék Erdély, Bánát, Kőrösvidék és Máramaros területének zsidó
lakosságát összefoglaló elnevezéssel E. névvel jelöljük. Az 1920-i román
statisztika szerint az E. száma 181,340 lélek, szemben 5.063,224
összlakossággal, vagyis 3,57%. A hitközségek száma 110, ezek közt a legrégibb a
gyulafehérvári, l. Gyulafehérvár , mely az 1737. évvel kezdődik. A hitközségek
közül 23 kongresszusi, 8 status quo ante ebből 1 szefárd elnevezésű . A 31
hitközség összesen 46.000 lélekszámmal, az 1922. Kolozsvár székhellyel
megalakult Erdély-Bánáti Orsz. Izr. Iroda kötelékébe tartoznak. A fennmaradó 80
orthodox hitközségnek, mintegy 135,000 lélekszámmal, képviseletével az 1921.
Beszterce székhellyel megalakult Orthodox-Zsidó Központi Iroda van megbízva.
Mindmáig azonban egyik Iroda sem nyert kormányhatósági jóváhagyást, bár
mindkettő, mint a korábbi államkötelékben fennállott hasonló szervek jogutódja
létesült. Az általános erdélyi néplélekkel egyezőleg, mely inkább hajlik a
vallásos világszemlélet felé, az E. hitközségi intézményeit általában szigorúan
hagyományos alapon vezeti. Figyelemreméltó továbbá a chaszidikus
lengyel-szefárd irányzat előretörése, amelynek hívei számos hitközségben
kezükben tartják a vezetést. A rabbi állások tekintetében kongresszusi
hitközségekben be van töltve 12, status quoban 7, orthodoxban mintegy 50. A
nem-orthodox rabbik 1921. megalakították Kolozsvár székhellyel az Erdély-Bánáti
Rabbi egyesületet, amely hasonlóképpen nem nyert még hatósági megerősítést. A
hitközségek nagy pénzügyi nehézségekkel küzdenek, ami a szükségletek emelkedése
mellett az általános gazdasági leromlásra és az egyházi és iskolai államsegély
teljes megvonására vezethető vissza. Csak az 1928. évre szavazott meg a
törvényhozás az egész romániai zsidóság 847,700 lélek részére az eddigi 400,000
lei helyett 10.000,000 lei egyházi államsegélyt. Anyanyelve szerint
túlnyomórészt magyar. A 15 erdélyi vármegyében a magyar nyelvű zsidók
arányszáma volt 1890. 55,6%, 1910. 73,3%, az impériumváltozás idején tehát
kétségtelenül még nagyobb. Hivatalosan azonban zsidó nemzetiségűnek tekinti a
zsidókat. 1918 nov. 20-án megalakult az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely
1920. csatlakozott a Cionista Világszervezethez és helyi csoportjaival
behálózva az országot, széles körben terjesztette el a cionizmus eszméjét.
1926-ban a Bukarestben székelő Uniunea Evreilor Romani Román Zsidók Egyesülete
Kolozsvár székhellyel megalakította erdélyi fiókszervezetét. Iskoláztatás terén
nagy visszaesést jelentett, hogy 1923. az összes zsidó iskolákban kötelezővé
tették a románnyelvű oktatást. A magyar impérium idejéből átvett 32 elemi és 1
polgári iskolához járult a román uralom első éveiben még 6 új elemi és 5
középfokú iskola, utóbbiak Temesvárott, Kolozsvárott és Nagyváradon, de a
nyelvi és anyagi nehézségek miatt időközben megszűnt 5 elemi és Kolozsvárott a
nyilvánossági jog megvonása folytán 2 középfokú iskola. 1923-24-ben a zsidó
középfokú iskolákban volt 1586 tanuló, amely szám az 1926-27. tanévben 908-ra
apadt. A zsidó elemi iskolákban a tanulók száma kereken 3500, az okleveles
tanítóké 90. Tizenhét elemi iskolával kapcsolatosan van Talmud Tóra intézmény
is, ezenkívül számos chédert és jesivát tartanak fenn. Tudományosan képzett
rabbik neveléséről, valamint tanárok és tanítók képzéséről azonban nincs
gondoskodás. A hitoktatás szakképzett hitoktatók híján erősen sínyli a
tankönyvek teljes hiányát, mert román tannyelvűek még nincsenek. A héber nyelv
tanítása eleinte nagy lendületnek indult, a kolozsvári fiú- és leánylíceum
tisztán héber nyelvű tanításra készült berendezkedni, de a román tannyelv
kötelezővé tétele ezeknek a törekvéseknek véget vetett, amivel kapcsolatban a
felnőttek számára berendezett nyelvkurzusok is megszűntek. Társadalmi kultúra
és jótékonyság terén jelentős szerep vár az 1925. megalakult Bené-Brit
szervezetre, amelynek eddig 3 páholya működik Kolozsvárott, Brassóban,
Nagyváradon és Szatmáron. Az amerikai Joint Distribution Comittee hathatós
támogatásával 1922 végén alakult meg az Erdélyi Zsidó Árvagondozó, amely 2
központtal Kolozsvár és Máramarossziget 12 körzetben 32 helyi csoporttal és
mintegy 5000 fizető taggal és kereken 5 millió lei költségvetéssel működik;
inasotthonokat tart fenn Kolozsvárott, Szatmáron és Nagyváradon, ipari
műhelyeket Kolozsvárott, Máramarosszigeten, Szakmaron és Iklódon. Van még
nyaralótelepe Tihután, ezenkívül ruházza az árvákat és segélyezi az anyákat.
Van továbbá 1-1 fiú- és leányárvaház Aradon és Nagyváradon és 1 leányárvaház
Kolozsvárott. A nagyobb városokban a zsidó iparosok Poále Cedek néven
tömörültek egyesületekbe. Rendszeres kultúrelőadásokat kivált Kolozsvárott és
Temesvárott tartanak. Mintegy 40 nőegyletben a zsidó nők fejtenek ki jóléti
munkásságot és tartanak fenn intézményeket, melyek közül kiválik a kolozsvári
Napközi Gyermekotthon. Összefoglaló szervül a Zsidó Nőegyletek Szövetsége van
tervbe véve. A Nemzeti Szövetség keretében ú. n. Barisszia és Aviva ifjúsági
egyesületek hálózata működik. A nagyobb városokban cserkész- sómér csapatok
tömörítik a mindkét nemű ifjúságot a kék-fehér zászló alatt. A Palesztina építő
munka érdekében a Keren Kajemet és a Keren Hajjeszod irodái szép eredménnyel
dolgoznak. Gazdasági élete ugyanolyan keretek között mozog, mint Kelet-Európa
többi országában. A háborús konjunktúra idején keletkezett zsidó vagyonok
hovatovább lemorzsolódtak, a valuta ingadozása, a gazdasági depresszió,
különböző törvényhozási és közigazgatási intézkedések folytán a zsidóság
tetemes része elszegényedett, Máramarosban pedig éppenséggel nyomorba süllyedt.
De a kereskedelem még így is jelentékeny részben zsidók kezében van, akik
ezenkívül vezető állást foglalnak el különböző nagyipari vállalatokban és
főként a fatermelésben. Élénk részt vesznek még a lapkiadás és könyvterjesztés
terén, a sajtó és a színház munkájában. Bankokban és pénzintézetekben csak
kisebb mértékben vannak képviselve. A kiskereskedők és kisiparosok
felsegítésére az amerikai Joint 1926 óta sorozatos kishitelintézeteket
létesített altruisztikus alapon, amelyek eddig 7 helyen működnek biztató
eredménnyel. Alaptőkéjük 1927 végén 5.250.000, betétállományuk ugyanannyi, a
folyósított kölcsönök összege 46.866,060 lei. Politikai helyzete, bár
egyenjogúsága az alkotmánytörvényben, biztosítva van, sok kívánni valót hagy fenn.
Az egymást felváltó kormányok tehetetlenek voltak a legféktelenebb antiszemita
agitációval szemben, amelynek folytán nagyon hátrányos közhangulat támadt a
zsidók ellen, különösen az értelmiségi osztályok és főképpen a tanuló ifjúság
körében. Ennek következménye volt a zsidó főiskolai hallgatók majdnem teljes
kiszorítósa a kolozsvári egyetemről, hol még a háború előtti utolsó tanév,
1913-14 első felében -302 hallgató között zsidó volt 296= 12,85%, amivel
szemben az 1926-27-i tanévben 2428 hallgató közül már csak 127 = 5,23% volt
zsidó. Emiatt sokan abbahagyták tanulmányaikat, de még többen külföldi
főiskolákra mentek, ahol nagy részük leírhatatlan nyomorral küszködik. A diákok
támogatására alakult 1923. a kolozsvári Országos Zsidó Diáksegélyző Bizottság,
amely évenként alig negyedmillió leit tud a legjogosabb igények kielégítésére
fordítani. De egyes nagyobb hitközségek külön is támogatják segélyre szoruló
diákjaikat. A magyar iskolákból ugyanazon évben kitiltották a zsidó tanulókat.
Az állami középiskolák egyrészt nem tudjak őket befogadni, másrészt pedig sok
helyütt barátságtalan bánásmódban részesítik őket. A szombati írás és rajzolás
alól sehol sem nyernek felmentést. Az állami iskolák tanintézményeiben csak
elvétve akad egy-egy zsidó. Ugyanez a helyzet az állami és közszolgálat egyéb
ágaiban, ahol legfeljebb még a vasút mérnöki karában, valamint egyes alárendelt
állásokban nyernek alkalmazást. De még végzetesebb, hogy a román diákság, a
társadalom felfogásától eltérően egyenesen törvényen kívül állónak tekinti a
zsidót, akit úton-útfélen megtámad, időnkint beveri a zsidó üzletek kirakatait
és cégtábláit, sőt legújabban már arra is vetemedtek a diákok, hogy
Nagyváradon, Kolozsvárt, Csúcsán, Bánffyhunyadon s egyes kisebb helyeken
feldúlták a zsinagógákat, a Tórákat elrabolták, bemocskolták, széjjeltépték
vagy elégették és értékes kegyszereket eltulajdonítottak. Ezek az atrocitások
Cuza jassy-i egyetemi tanár izgatásának következményei voltak. A zsidók ellen
forduló agitációval a hivatalos hatalom nem azonosította magát, sőt ellene
fordult, bár nem sok sikerrel. E bűntények expiációja végett rendelte el az E.
a kiszlev hó 13-i országos böjtnapot. Az ország politikai életében az E. az
első években egyáltalában nem vett részt, a román pártok egyikéhez sem csatlakozott.
Csak a szocialista párt vezetőségében foglalnak néhányan helyet. Midőn a Magyar
Párt megalakult, egyénenként számosan beléptek zsidók is, kik a választások
alkalmával annak jelöltjeire szavaztak. A legutóbbi 1927-i választások
alkalmával történt meg először, hogy zsidó csoportok paktumot kötöttek egyfelől
a liberális, másfelől a nemzeti parasztpárttal, amelynek értelmében néhány
jelöltet is állítottak, akik közül csak egy szenátor jutott be a
törvényhozásba. De e paktumok következményeképpen néhány város tanácsában
helyet kaptak zsidók is. Sajtója. A román impérium átvétele előtt a zsidó
sajtótermék Erdélyben csak ideig-óráig mutatott életképességet. Leghosszabb
életű hetilap a Kolozsváron megjelent hébernyelvű Kol mevaszér volt, amelyet
1898-1907. Weinstein Béni szerkesztett. A lap főleg a hitközségi alkalmazottak
életstandardjáért harcolt. Hasonló szellemű volt az 1908-1912 között megjelent
Hasachar c. héber hetilap Weinstock Izsák szerkesztésében. Responzumok időszaki
gyűjteménye az Ócar Hachajim is, melyet L. Ehrenreich dévai rabbi szerkeszt.
Magyar nyelvű hetilap volt az Erdélyi Zsidó Lapok szerkesztették Krausz László
és Kohn Hilel . Ez az újság mindössze nyolc hétig élt, 1910 aug.-szept. Iránya
cionista volt. 1920-ban jelent meg a Neue Jüdische Presse mindössze 12 számban.
J. Rubin szerkesztésében, orthodox szellemben és cionistaellenes tendenciával.
Egy évvel később jelent meg néhány hónapig, hasonló irányzattal a Jesurun c.
hetilap dr. Blau Pál szerkesztésében. Ifjúsági folyóiratok: Náár, szerkeszti
Rosenfeld Sándor és Haderech a zsidó cserkészek lapja . Erdély zsidó
közvéleményének legizmosabb szócsöve az 1918 dec. 19. megindult Uj Kelet, amely
1920 aug. 17-ig hetilapként szolgálta a zsidó kulturális és kisebbségi
önrendelkezés eszméit. Napilappá való átalakulása után érintetlenül tartotta
meg eredeti programját. Az Uj Kelet az erdélyi kisebbségi sajtóban nívójánál,
bátor hangjánál, tárgyilagosságánál és jól informáltságánál fogva kimagasló
helyet foglal el. A lapot megindítása óta dr. Marton Ernő szerkeszti. Az Uj
Kelet irodalmi lapot is adott ki, a Föld-et, amely havi folyóiratként, később
pedig hetenként jelent meg. A Kadima könyvkiadó vállalat is az Uj Kelet
alapítása. Irodalmi élete. Az E. túlnyomóan konzervatív, irodalma tehát az
ennek megfelelő szellemi élethez igazodott és főleg héber tankönyvek,
halachikus döntvénytárak, vitairatok és régi irodalmi termékek utánnyomásában
merült ki. Utóbbiak közül figyelemre méltó a Lisszabonban 1489. megjelent
Széfer Abudarham újra való kiadása. Az irodalomtörténeti és históriai emléket
jegyzetekkel L. Ehrenreich dévai rabbi rendezte sajtó alá. A XVI. század zsidó
történetének egyes kiemelkedő momentumait ismerteti az 1920. megjelent Toldósz
chachmé Jiszróel c. munka Weinstein és Friedmann . A sűrűn megjelenő
responzumok közül kimagaslik Glasner Móse kolozsvári főrabbi kétkötetes műve,
Dor rivii éles talmudi judiciumával és alaposságával. Stern Gerson ludasi rabbi
könyve, a Jalkut Hagérsuni szintén ehhez a kategóriához tartozik. Önálló héber
munkák nagyobb számban a háborút követő években jelentek meg, javarészt a
cionizmust ismertető munkák és vitairatok. Klein Jakab Hacijunit ve hatarbut
haivrit, 1921. könyvében a zsidó népi megújhodás motorikus szükségességét
mutatja ki és a zsidó fejlődés útját a cionista eszmeiségben látja. Hasonló
tendenciájú Moskovits Dávid Raglé mevaszér c. irata. A vallásnak a cionizmushoz
való viszonyát Glasner Móse egy németnyelvű vitairata világítja meg: Der
Zionismus und seine Nebenerscheinungen im Lichte der Religion, amely eredetileg
héberül íródott. A zsidó tudományos élet magyar nyelvű művelői közül kimagaslik
Eisler Mátyás dr. egyetemi magántanár, a kolozsvári kongresszusi hitközség
főrabbija, aki az erdélyi zsidóság múltjának kutatása körül szerzett nagy
érdemeket. Idevágó munkái közül kiemelkednek: A zsidók legrégibb erdélyi
emlékei 1906. és Erdélyi zsidók múltja. Eisler Mátyásnak a hitélet és
jótékonyság istápolása érdekében írott cikkei az erdélyi zsidó irodalom
legszebb és legnemesebb termékei közé sorozhatok. Érdemes irodalomtörténeti
munkásságot végez Löwy Ferenc dr. marosvásárhelyi főrabbi, akinek Péchy
Simonról, a szombatos vallásalapító kancellárról írott műve nemzsidó körökben
is méltó feltűnést keltett. A magyar nyelvű zsidó szépirodalom Erdélyben főleg
a háborút követő években lendül fel. A költői és prózai írások jórésze a
cionizmus eszmeiségéből táplálkoztak. Giszkalay János munkái: Az új próféciák
könyvéből versek ; Támár bibliai novella ; Guschalav látomásai versek ,
jelentős értékekkel gazdagították ezt az irodalmat. A fiatalok közül Keleti
Sándor: A próféták útján, Pető Tibor: A nagy keréken, Barzilay István: Dalok a
messzeségből c. verskötete érdemelnek különösebb figyelmet. Zsidó tárgyú
költeményekkel feltűntek Halmágyi Mária, Máth Ferenc, Groo Lajos. A drámaírás
nagyobb alkotásokat nem hozott. Kaczér Illés: Megjött a messiás c. három
felvonásos drámája és Gólem ember akar lenni c. egyfelvonásosa emelkedik ki a
sok közepes termés közül. Útleírásokat adtak: Benamy Sándor Uj Palesztina,
Székely Béla: Épülő ország és Kobányi Menyhért dr. Utazásom Palesztinában.
Palesztina földrajzát Szőnyi Géza dr. dolgozta fel egy zsidó iskolának szánt
magyar tankönyvben, utazásai és tapasztalatai alapján. Az erdélyi irodalomnak
kétségtelenül legszorgalmasabb munkása Szabó Imre akinek számos könyve jelent
meg. Ezek közül legértékesebbek a Zsidócskák c., amely apró karcolatokat örökít
meg a zsidó népéletből, a Szent Eliza, regénye, amely egy forradalmár zsidó
leány történetét adja, Mózsi és Ildikó idillikus kis történet és Zsidó komédiások,
Pirog mellény c. novellás kötetei. Szabó jelentős műfordító is, a kolozsvári
Magyar Színház az ő fordításában hozta színre Oszip Dümov Szomorúságának
énekesét és ezenkívül játszotta még más jiddis színdarabfordítását is.
Értékelésre tarthatnak még számot Szabónak a besszarábiai, balkáni és
törökországi utazásairól írott útleírásai, amelyekben a zsidó vonatkozásokat
előszeretettel domborítja ki. Szabó esztétikai tanulmányai is színt és
komolyságot adnak a fejlődő erdélyi zsidó irodalomnak. Újvári Péter
háromesztendős erdélyi tartózkodása alatt 1920-23 számos új írásával
gyarapította a literatúrát, Kolozsváron jelent meg Kleinmann úr c. szatirikus
regénye a vidéki kultúréletről, ezenkívül pedig számos zsidó tárgyú novellát
írt, amelyek az ottani sajtóban jelentek meg.
11258.ht
CÍMSZÓ Erdély zsidósá
SZÓCIKK Erdély zsidóság trianon békeszerződé álta Romániáho csatol vármegyé
Erdély Bánát Kőrösvidé é Máramaro területéne zsid lakosságá összefoglal
elnevezésse E névve jelöljük A 1920- romá statisztik szerin a E szám 181,34
lélek szembe 5.063,22 összlakossággal vagyi 3,57% hitközsége szám 110 eze köz
legrégib gyulafehérvári l Gyulafehérvá mel a 1737 évve kezdődik hitközsége közü
2 kongresszusi statu qu ant ebbő szefár elnevezés 3 hitközsé összese 46.00
lélekszámmal a 1922 Kolozsvá székhellye megalakul Erdély-Bánát Orsz Izr Irod
kötelékéb tartoznak fennmarad 8 orthodo hitközségnek minteg 135,00 lélekszámmal
képviseletéve a 1921 Beszterc székhellye megalakul Orthodox-Zsid Központ Irod
va megbízva Mindmái azonba egyi Irod se nyer kormányhatóság jóváhagyást bá
mindkettő min korább államkötelékbe fennállot hasonl szerve jogutódj létesült A
általáno erdély néplélekke egyezőleg mel inkáb hajli valláso világszemléle felé
a E hitközség intézményei általába szigorúa hagyományo alapo vezeti
Figyelemremélt tovább chaszidiku lengyel-szefár irányza előretörése amelyne
híve számo hitközségbe kezükbe tartjá vezetést rabb álláso tekintetébe
kongresszus hitközségekbe b va töltv 12 statu quoba 7 orthodoxba minteg 50
nem-orthodo rabbi 1921 megalakítottá Kolozsvá székhellye a Erdély-Bánát Rabb
egyesületet amel hasonlóképpe ne nyer mé hatóság megerősítést hitközsége nag
pénzügy nehézségekke küzdenek am szükséglete emelkedés mellet a általáno
gazdaság leromlásr é a egyház é iskola államsegél telje megvonásár vezethet
vissza Csa a 1928 évr szavazot me törvényhozá a egés románia zsidósá 847,70
léle részér a eddig 400,00 le helyet 10.000,00 le egyház államsegélyt Anyanyelv
szerin túlnyomórész magyar 1 erdély vármegyébe magya nyelv zsidó arányszám vol
1890 55,6% 1910 73,3% a impériumváltozá idejé tehá kétségtelenü mé nagyobb
Hivatalosa azonba zsid nemzetiségűne tekint zsidókat 191 nov 20-á megalakul a
Erdély Zsid Nemzet Szövetség amel 1920 csatlakozot Cionist Világszervezethe é
hely csoportjaiva behálózv a országot széle körbe terjesztett e cionizmu
eszméjét 1926-ba Bukarestbe székel Uniune Evreilo Roman Romá Zsidó Egyesület
Kolozsvá székhellye megalakított erdély fiókszervezetét Iskoláztatá teré nag
visszaesés jelentett hog 1923 a össze zsid iskolákba kötelezőv tetté románnyelv
oktatást magya impériu idejébő átvet 3 elem é polgár iskoláho járul romá uralo
els éveibe mé ú elem é középfok iskola utóbbia Temesvárott Kolozsvárot é
Nagyváradon d nyelv é anyag nehézsége miat időközbe megszűn elem é Kolozsvárot
nyilvánosság jo megvonás folytá középfok iskola 1923-24-be zsid középfok
iskolákba vol 158 tanuló amel szá a 1926-27 tanévbe 908-r apadt zsid elem
iskolákba tanuló szám kereke 3500 a oklevele tanítók 90 Tizenhé elem iskoláva
kapcsolatosa va Talmu Tór intézmén is ezenkívü számo chéder é jesivá tartana
fenn Tudományosa képzet rabbi neveléséről valamin tanáro é tanító képzésérő
azonba ninc gondoskodás hitoktatá szakképzet hitoktató híjá erőse sínyl
tankönyve telje hiányát mer romá tannyelvűe mé nincsenek hébe nyel tanítás
eleint nag lendületne indult kolozsvár fiú é leánylíceu tisztá hébe nyelv
tanításr készül berendezkedni d romá tannyel kötelezőv tétel ezekne
törekvésekne vége vetett amive kapcsolatba felnőtte számár berendezet nyelvkurzuso
i megszűntek Társadalm kultúr é jótékonysá teré jelentő szere vá a 1925
megalakul Bené-Bri szervezetre amelyne eddi páholy működi Kolozsvárott
Brassóban Nagyvárado é Szatmáron A amerika Join Distributio Comitte hatható
támogatásáva 192 végé alakul me a Erdély Zsid Árvagondozó amel központta
Kolozsvá é Máramarosszige 1 körzetbe 3 hely csoportta é minteg 500 fizet tagga
é kereke milli le költségvetésse működik inasotthonoka tar fen Kolozsvárott
Szatmáro é Nagyváradon ipar műhelyeke Kolozsvárott Máramarosszigeten Szakmaro é
Iklódon Va mé nyaralótelep Tihután ezenkívü ruházz a árváka é segélyez a
anyákat Va tovább 1- fiú é leányárvahá Arado é Nagyvárado é leányárvahá
Kolozsvárott nagyob városokba zsid iparoso Poál Cede néve tömörülte
egyesületekbe Rendszere kultúrelőadásoka kivál Kolozsvárot é Temesvárot
tartanak Minteg 4 nőegyletbe zsid nő fejtene k jólét munkásságo é tartana fen
intézményeket melye közü kiváli kolozsvár Napköz Gyermekotthon Összefoglal
szervü Zsid Nőegylete Szövetség va tervb véve Nemzet Szövetsé keretébe ú n
Barisszi é Aviv ifjúság egyesülete hálózat működik nagyob városokba cserkész
sómé csapato tömöríti mindké nem ifjúságo kék-fehé zászl alatt Palesztin épít
munk érdekébe Kere Kajeme é Kere Hajjeszo irodá szé eredménnye dolgoznak
Gazdaság élet ugyanolya kerete közöt mozog min Kelet-Európ több országában
háború konjunktúr idejé keletkezet zsid vagyono hovatováb lemorzsolódtak valut
ingadozása gazdaság depresszió különböz törvényhozás é közigazgatás intézkedése
folytá zsidósá teteme rész elszegényedett Máramarosba pedi éppenségge nyomorb
süllyedt D kereskedele mé íg i jelentéken részbe zsidó kezébe van aki ezenkívü
vezet állás foglalna e különböz nagyipar vállalatokba é főkén fatermelésben
Élén rész veszne mé lapkiadá é könyvterjeszté terén sajt é színhá munkájában
Bankokba é pénzintézetekbe csa kiseb mértékbe vanna képviselve kiskereskedő é
kisiparoso felsegítésér a amerika Join 192 ót sorozato kishitelintézeteke
létesítet altruisztiku alapon amelye eddi helye működne biztat eredménnyel
Alaptőkéjü 192 végé 5.250.000 betétállományu ugyanannyi folyósítot kölcsönö
összeg 46.866,06 lei Politika helyzete bá egyenjogúság a alkotmánytörvényben
biztosítv van so kívánn való hag fenn A egymás felvált kormányo tehetetlene
volta legfékteleneb antiszemit agitációva szemben amelyne folytá nagyo hátrányo
közhangula támad zsidó ellen különöse a értelmiség osztályo é főképpe tanul
ifjúsá körében Enne következmény vol zsid főiskola hallgató majdne telje
kiszorítós kolozsvár egyetemről ho mé hábor előtt utols tanév 1913-1 els felébe
-30 hallgat közöt zsid vol 296 12,85% amive szembe a 1926-27- tanévbe 242
hallgat közü má csa 12 5,23 vol zsidó Emiat soka abbahagytá tanulmányaikat d mé
többe külföld főiskolákr mentek aho nag részü leírhatatla nyomorra küszködik
diáko támogatásár alakul 1923 kolozsvár Országo Zsid Diáksegélyz Bizottság amel
évenkén ali negyedmilli lei tu legjogosab igénye kielégítésér fordítani D egye
nagyob hitközsége külö i támogatjá segélyr szorul diákjaikat magya iskolákbó
ugyanazo évbe kitiltottá zsid tanulókat A állam középiskolá egyrész ne tudja
őke befogadni másrész pedi so helyüt barátságtala bánásmódba részesíti őket
szombat írá é rajzolá aló seho se nyerne felmentést A állam iskolá
tanintézményeibe csa elvétv aka egy-eg zsidó Ugyane helyze a állam é
közszolgála egyé ágaiban aho legfeljeb mé vasú mérnök karában valamin egye
alárendel állásokba nyerne alkalmazást D mé végzetesebb hog romá diákság
társadalo felfogásátó eltérőe egyenese törvénye kívü állóna tekint zsidót aki
úton-útféle megtámad időnkin bever zsid üzlete kirakatai é cégtábláit ső
legújabba má arr i vetemedte diákok hog Nagyváradon Kolozsvárt Csúcsán
Bánffyhunyado egye kiseb helyeke feldúltá zsinagógákat Tóráka elrabolták
bemocskolták széjjeltépté vag elégetté é értéke kegyszereke eltulajdonítottak
Eze a atrocitáso Cuz jassy- egyetem taná izgatásána következménye voltak zsidó
elle fordul agitációva hivatalo hatalo ne azonosított magát ső ellen fordult bá
ne so sikerrel bűnténye expiációj véget rendelt e a E kiszle h 13- országo böjtnapot
A orszá politika életébe a E a els évekbe egyáltalába ne vet részt romá párto
egyikéhe se csatlakozott Csa szocialist pár vezetőségébe foglalna néhánya
helyet Midő Magya Pár megalakult egyénenkén számosa belépte zsidó is ki
választáso alkalmáva anna jelöltjeir szavaztak legutóbb 1927- választáso
alkalmáva történ me először hog zsid csoporto paktumo kötötte egyfelő liberális
másfelő nemzet parasztpárttal amelyne értelmébe néhán jelölte i állítottak aki
közü csa eg szenáto jutot b törvényhozásba D paktumo következményeképpe néhán
váro tanácsába helye kapta zsidó is Sajtója romá impériu átvétel előt zsid
sajtótermé Erdélybe csa ideig-órái mutatot életképességet Leghosszab élet
hetila Kolozsváro megjelen hébernyelv Ko mevaszé volt amelye 1898-1907 Weinstei
Bén szerkesztett la főle hitközség alkalmazotta életstandardjáér harcolt Hasonl
szellem vol a 1908-191 közöt megjelen Hasacha c hébe hetila Weinstoc Izsá
szerkesztésében Responzumo időszak gyűjtemény a Óca Hachaji is melye L
Ehrenreic déva rabb szerkeszt Magya nyelv hetila vol a Erdély Zsid Lapo
szerkesztetté Kraus Lászl é Koh Hile E a újsá mindössz nyol héti élt 191
aug.-szept Irány cionist volt 1920-ba jelen me Neu Jüdisch Press mindössz 1
számban J Rubi szerkesztésében orthodo szellembe é cionistaellene tendenciával
Eg évve későb jelen me néhán hónapig hasonl irányzatta Jesuru c hetila dr Bla
Pá szerkesztésében Ifjúság folyóiratok Náár szerkeszt Rosenfel Sándo é Haderec
zsid cserkésze lapj Erdél zsid közvéleményéne legizmosab szócsöv a 191 dec 19
megindul U Kelet amel 192 aug 17-i hetilapkén szolgált zsid kulturáli é
kisebbség önrendelkezé eszméit Napilapp val átalakulás utá érintetlenü tartott
me eredet programját A U Kele a erdély kisebbség sajtóba nívójánál báto
hangjánál tárgyilagosságáná é jó informáltságáná fogv kimagasl helye fogla el
lapo megindítás ót dr Marto Ern szerkeszti A U Kele irodalm lapo i adot ki
Föld-et amel hav folyóiratként későb pedi hetenkén jelen meg Kadim könyvkiad
vállala i a U Kele alapítása Irodalm élete A E túlnyomóa konzervatív irodalm
tehá a enne megfelel szellem élethe igazodot é főle hébe tankönyvek halachiku
döntvénytárak vitairato é rég irodalm terméke utánnyomásába merül ki Utóbbia
közü figyelemr mélt Lisszabonba 1489 megjelen Széfe Abudarha újr val kiadása A
irodalomtörténet é história emléke jegyzetekke L Ehrenreic déva rabb rendezt
sajt alá XVI száza zsid történeténe egye kiemelked momentumai ismertet a 1920
megjelen Toldós chachm Jiszróe c munk Weinstei é Friedman sűrű megjelen
responzumo közü kimagasli Glasne Mós kolozsvár főrabb kétkötete műve Do rivi
éle talmud judiciumáva é alaposságával Ster Gerso ludas rabb könyve Jalku
Hagérsun szinté ehhe kategóriáho tartozik Önáll hébe munká nagyob számba háború
követ évekbe jelente meg javarész cionizmus ismertet munká é vitairatok Klei
Jaka Hacijuni v hatarbu haivrit 1921 könyvébe zsid nép megújhodá motoriku
szükségességé mutatj k é zsid fejlődé útjá cionist eszmeiségbe látja Hasonl
tendenciáj Moskovit Dávi Ragl mevaszé c irata vallásna cionizmusho val viszonyá
Glasne Mós eg németnyelv vitairat világítj meg De Zionismu un sein
Nebenerscheinunge i Licht de Religion amel eredetile héberü íródott zsid
tudományo éle magya nyelv művelő közü kimagasli Eisle Mátyá dr egyetem
magántanár kolozsvár kongresszus hitközsé főrabbija ak a erdély zsidósá
múltjána kutatás körü szerzet nag érdemeket Idevág munká közü kiemelkednek
zsidó legrégib erdély emléke 1906 é Erdély zsidó múltja Eisle Mátyásna hitéle é
jótékonysá istápolás érdekébe írot cikke a erdély zsid irodalo legszeb é
legnemeseb terméke köz sorozhatok Érdeme irodalomtörténet munkásságo vége Löw
Feren dr marosvásárhely főrabbi akine Péch Simonról szombato vallásalapít
kancellárró írot műv nemzsid körökbe i mélt feltűnés keltett magya nyelv zsid
szépirodalo Erdélybe főle háború követ évekbe lendü fel költő é próza íráso
jórész cionizmu eszmeiségébő táplálkoztak Giszkala Jáno munkái A ú próféciá
könyvébő verse Támá biblia novell Guschala látomása verse jelentő értékekke
gazdagítottá ez a irodalmat fiatalo közü Kelet Sándor prófétá útján Pet Tibor
nag keréken Barzila István Dalo messzeségbő c verskötet érdemelne különöseb
figyelmet Zsid tárgy költeményekke feltűnte Halmágy Mária Mát Ferenc Gro Lajos
drámaírá nagyob alkotásoka ne hozott Kaczé Illés Megjöt messiá c háro felvonáso
drámáj é Góle embe aka lenn c egyfelvonásos emelkedi k so közepe termé közül
Útleírásoka adtak Benam Sándo U Palesztina Székel Béla Épül orszá é Kobány
Menyhér dr Utazáso Palesztinában Palesztin földrajzá Szőny Géz dr dolgozt fe eg
zsid iskolána szán magya tankönyvben utazása é tapasztalata alapján A erdély
irodalomna kétségtelenü legszorgalmasab munkás Szab Imr akine számo könyv jelen
meg Eze közü legértékesebbe Zsidócská c. amel apr karcolatoka örökí me zsid
népéletből Szen Eliza regénye amel eg forradalmá zsid leán történeté adja Mózs
é Ildik idilliku ki történe é Zsid komédiások Piro mellén c novellá kötetei
Szab jelentő műfordít is kolozsvár Magya Színhá a fordításába hozt színr Oszi
Dümo Szomorúságána énekesé é ezenkívü játszott mé má jiddi színdarabfordításá
is Értékelésr tarthatna mé számo Szabóna besszarábiai balkán é törökország
utazásairó írot útleírásai amelyekbe zsid vonatkozásoka előszeretette domborítj
ki Szab esztétika tanulmánya i szín é komolyságo adna fejlőd erdély zsid
irodalomnak Újvár Péte háromesztendő erdély tartózkodás alat 1920-2 számo ú
írásáva gyarapított literatúrát Kolozsváro jelen me Kleinman ú c szatiriku
regény vidék kultúréletről ezenkívü pedi számo zsid tárgy novellá írt amelye a
ottan sajtóba jelente meg
11258.h
CÍMSZ Erdél zsidós
SZÓCIK Erdél zsidósá triano békeszerződ ált Romániáh csato vármegy Erdél
Báná Kőrösvid Máramar területén zsi lakosság összefogla elnevezéss névv jelöljü
1920 rom statiszti szeri szá 181,3 léle szemb 5.063,2 összlakosságga vagy 3,57
hitközség szá 11 ez kö legrégi gyulafehérvár Gyulafehérv me 173 évv kezdődi
hitközség köz kongresszus stat q an ebb szefá elnevezé hitközs összes 46.0
lélekszámma 192 Kolozsv székhelly megalaku Erdély-Báná Ors Iz Iro köteléké
tartozna fennmara orthod hitközségne minte 135,0 lélekszámma képviseletév 192
Beszter székhelly megalaku Orthodox-Zsi Közpon Iro v megbízv Mindmá azonb egy
Iro s nye kormányhatósá jóváhagyás b mindkett mi koráb államkötelékb fennállo
hason szerv jogutód létesül általán erdél néplélekk egyezőle me inká hajl vallás
világszemlél fel hitközsé intézménye általáb szigorú hagyomány alap vezet
Figyelemremél továb chaszidik lengyel-szefá irányz előretörés amelyn hív szám
hitközségb kezükb tartj vezetés rab állás tekintetéb kongresszu hitközségekb v
tölt 1 stat quob orthodoxb minte 5 nem-orthod rabb 192 megalakított Kolozsv
székhelly Erdély-Báná Rab egyesülete ame hasonlóképp n nye m hatósá megerősítés
hitközség na pénzüg nehézségekk küzdene a szükséglet emelkedé melle általán
gazdasá leromlás egyhá iskol államsegé telj megvonásá vezethe vissz Cs 192 év
szavazo m törvényhoz egé románi zsidós 847,7 lél részé eddi
11258.
CÍMS Erdé zsidó
SZÓCI Erdé zsidós trian békeszerző ál Romániá csat vármeg Erdé Bán Kőrösvi
Márama területé zs lakossá összefogl elnevezés név jelölj 192 ro statiszt szer
sz 181, lél szem 5.063, összlakosságg vag 3,5 hitközsé sz 1 e k legrég
gyulafehérvá Gyulafehér m 17 év kezdőd hitközsé kö kongresszu sta a eb szef
elnevez hitköz össze 46. lélekszámm 19 Kolozs székhell megalak Erdély-Bán Or I
Ir kötelék tartozn fennmar ortho hitközségn mint 135, lélekszámm képviseleté 19
Beszte székhell megalak Orthodox-Zs Közpo Ir megbíz Mindm azon eg Ir ny
kormányhatós jóváhagyá mindket m korá államkötelék fennáll haso szer jogutó
létesü általá erdé néplélek egyezől m ink haj vallá világszemlé fe hitközs
intézmény általá szigor hagyomán ala veze Figyelemremé tová chaszidi
lengyel-szef irány előretöré amely hí szá hitközség kezük tart vezeté ra állá
tekinteté kongressz hitközségek töl sta quo orthodox mint nem-ortho rab 19
megalakítot Kolozs székhell Erdély-Bán Ra egyesület am hasonlókép ny hatós
megerősíté hitközsé n pénzü nehézségek küzden szükségle emelked mell általá
gazdas leromlá egyh isko államseg tel megvonás vezeth viss C 19 é szavaz
törvényho eg román zsidó 847, lé rész edd 400, hely 10.000, egyh államsegél
Anyanye szer túlnyomóré magy erdé vármegyé mag nye zsi aránysz v 18 55, 19 73,
impériumválto ide te kétségtele nagyo Hivatalo azon zs nemzetiségű teki zsidók
1 n 20 megalak Erdé Zs Nemz Szövets am 19 csatlakoz Cioni Világszervezet he
csoportjai beháló ország szé kör terjeszte cioniz eszméj 1926- Bukarest szék
Uniu Evrei Rom Ro Zsi Egyesül Kolozs székhell megalakíto erdé fiókszervezet
Iskolázta te n visszaes jelente h 19 öss zs iskolák kötelez tet románnye oktatá
mag impér idejé átv el polg iskolá jár ro ura e évei el középf isko utóbb
Temesváro Kolozsvár Nagyvárad nye any nehézsé mi időköz megsz el Kolozsvár nyilvánoss
megvon foly középf isko 1923-24- zs középf iskolák v 1 tanu am s 1926- tanév
908 apa zs el iskolák tanu sz kere 35 okleve tanít Tizen el iskolá kapcsolato
Tal T intézm ezenkí szá chéd jesi tarta fe Tudományo képz rab nevelésér valam
taná taní képzésé azon ni gondoskod hitokta szakképz hitokta hí erő sín tanköny
tel hiány m ro tannyelv nincsen hé ny tanít elei n lendület indu kolozsv f
leánylíc tisz hé nye tanítá kész berendezked ro tanny kötelez tét ezek
törekvések vé vete ami kapcsolat felnőt szám berendez nyelvkurzu megszűnt
Társada kult jótékony te jelen sze 19 megalak Bené-B szervezet amely ed páho
műkö Kolozsváro Brassób Nagyvára Szatmár ameri Jo Distribut Comit hatha
támogatásá 1 vé alak Erdé Zs Árvagondo am központ Kolozs Máramarosszi körzet he
csoport mint 5 fiz tag kere mil költségvetés működ inasotthono t f Kolozsváro
Szatmá Nagyvárad ip műhelye Kolozsváro Máramarossziget Szakma Iklód nyaralótel
Tihut ezenkí ruhá árvá segély anyák tová f leányárva Ara Nagyvára leányárva
Kolozsváro nagy városok zs iparo Po Ce né tömörül egyesületek Rendsze
kultúrelőadáso kiv Kolozsvár Temesvár tartan Mint nőegylet zs fejte jól
munkássá tarta f intézmények mel kö kivá kolozsv Napk Gyermekotth Összefogl
szer Zs Nőegyle Szövets ter vé Nemz Szövet kereté Bariss Av ifjús egyesüle
hálóz működ nagy városok cserké só csapa tömörí mind n ifjúsá kék-fe zás ala
Paleszt ép mu érdeké Ke Kaje Ke Hajjes iro s eredménn dolgozn Gazdas él ugyanol
kere köz moz m Kelet-Eur tö országáb hábo konjunkt ide keletkez zs vagyo hovatov
lemorzsolódt val ingadozá gazdas depressz különb törvényhoz közigazgat
intézkedé foly zsidó tete ré elszegényede Máramaros pe éppenség nyomo süllye
kereskede jelenték rész zsi kezé v a ezenkí vez áll foglal különb nagyip
vállalatok fők fatermelésb Él ré vesz lapkia könyvterjesz ter sa szín munkájáb
Bankok pénzintézetek c kis mérték van képvisel kiskereske kisiparo felsegítés
ameri Jo 1 soroza kishitelintézete létesít altruiszti alap amel ed hel működ
bizt eredménny Alaptőké 1 vé 5.250.0 betétállomán ugyanann folyósít kölcsö össz
46.866, l Politi helyze egyenjogús alkotmánytörvényb biztosí v kívá va h fe
egym felvá kormán tehetetle vol legféktelen antiszem agitáció szemb amely foly
nag hátrán közhangu tám zsi ell különö értelmis osztál főkép tan ifjú köréb En
következmé v zs főisko hallga majd tel kiszorít kolozsv egyetemr háb elő uto
tan 1913 e felé - hallg köz zs v 2 12,8 ami szem 1926-2 tanév 2 hallg kö c 5, v
zsi Emi so abbahagy tanulmányaik töb külfö főiskolá ment a n rés leírhatat
nyomor küszköd diá támogatás alak 19 kolozsv Orszá Zs Diáksegél Bizotts am
évenk a negyedmil l legjogos igén kielégítés fordíta eg nagy hitközsé kü
támogat segél szor diákjaik mag iskolák ugyana év kitiltot zs tanulók áll
középisko egyré tud ő befogad másré pe hely barátságta bánásmód részesí ők
szomb í rajzo a se nyer felmenté áll isko tanintézményei c elvé a egy- zsi Ugya
hely áll közszolgá eg ágaib a legfelj va mérn karáb valam eg alárend állások
nyer alkalmazá végzetese h ro diáks társada felfogásá eltér egyene törvén kí álló
teki zsid a úton-útfé megtám időnk bev zs üzle kirakat cégtáblá legújab a
vetemed diák h Nagyvárad Kolozsvá Csúcs Bánffyhunya eg kis helye feldúl
zsinagógák Tórá elrabolt bemocskolt széjjeltép v eléget érté kegyszere
eltulajdonított E atrocitá C jass egyet ta izgatásá következmén volt zsi el
ford agitáció hivata hata azonosíto mag ell fordu sikerr bűntén expiáci vég
rende kisz 1 orszá böjtnap ors politi életé e évek egyáltalá v rés ro pár
egyiké csatlakozo C szociali p vezetőségé foglal néhán hely Mi Mag P megalaku
egyénenk számo belép zsi választá alkalmá an jelöltje szavazt legutó 192
választá alkalmá tört elősz h zs csopor paktu kötöt egyfe liberál másfe nemz
parasztpártt amely értelmé néh jelöl állított a kö c szená jut törvényhozás
paktu következményekép néh vá tanácsá hel kap zsi Sajtó ro impér átvét el zs
sajtóter Erdély c ideig-ór mutat életképesség Leghossz él heti Kolozsvá megjel
hébernye mevas vo amel 1898-19 Weinst B szerkeszte fő hitközs alkalmazot
életstandardjá harco Haso szell v 1908-1 köz megjel Hasac hé heti Weinst Iz
szerkesztéséb Responzu idősz gyűjtemé Ó Hacha mel Ehrenre dé ra szerkes Mag nye
heti v Erdé Zs La szerkesztet Kra Lás K Hi új mindös ny hé é 1 aug.-sze Irá
cioni vo 1920- jel N Jüdis Pre mindös számb Ru szerkesztéséb ortho szellem
cionistaelle tendenciáv év kés jel néh hónap haso irányzat Jesu heti B
szerkesztéséb Ifjús folyóirat Ná szerkes Rosenf Sán Hader zs cserkés la Erd zs
közvéleményé legizmos szócs 1 d megind Kel am 1 a 17 hetilapk szolgá zs kulturá
kisebbs önrendelke eszmé Napila v átalakul u érintetle tarto ered programj Ke
erdé kisebbs sajtó nívóján bá hangján tárgyilagosságá informáltságá fo kimaga
hel fog la megindít Mar E szerkesz Ke iroda la ad Föld- am h folyóiratké kés pe
hetenk jel m Kad könyvki válla Ke alapítá Iroda éle túlnyom konzervat iroda te
en megfel szell élet igazod fő hé tankönyv halachi döntvénytár vitaira r iroda
termé utánnyomásá mer Utóbb kö figyele mé Lisszabon 14 megjel Szé Abudar ú v
kiadá irodalomtörtén histór emlé jegyzetek Ehrenre dé ra rende sa a X szá zs
történeté eg kiemelk momentum ismert 19 megjel Told chac Jiszr mu Weinst Friedm
sű megjel responzu kö kimagas Glas M kolozsv főra kétköte mű ri é talm
judiciumá alaposságáv St Ger lud ra köny Jal Hagérs szin eh kategóriá tartoz
Öná hé mun nagy szám hábo köv évek jelen m javaré cionizm ismert mun vitairat
Kl Ja Haciju hatar haivr 19 könyvé zs n megújho motori szükségessé muta zs
fejlő út cioni eszmeiség lát Haso tendenci Moskov Dá Ra mevas ira vallás
cionizmus v viszon Glas M németnye vitair világí m Zionis se Nebenerscheinun
Lic Religi am eredeti hébe íródo zs tudomán é mag nye műve kö kimagas Eis Mát
egyet magántan kolozsv kongressz hitköz főrabbi erdé zsidó múltjá kutat kö
szerz n érdemek Idev mun kö kiemelkedn zsi legrég erdé emlé 19 Erdé zsi múlt
Eis Mátyás hité jótékony istápol érdeké ír cik erdé zs iroda legsz legnemes
termé k sorozhat Érde irodalomtörtén munkássá vé L Fer marosvásárhe főrab aki
Pé Simonr szomba vallásalap kancellár ír m nemzs körök mé feltűn kelte mag nye
zs szépiroda Erdély fő hábo köv évek len f köl pró írá jóré cioniz eszmeiségé
táplálkozt Giszka Já munk próféc könyvé ver Tá bibl nove Guscha látomá ver
jelen értékek gazdagítot irodalm fiata kö Kel Sánd prófé útj P Tib n kerék
Barzi Istv Da messzeség versköt érdemel különös figyelm Zs tár költemények
feltűn Halmá Már M Fere G Laj drámaí nagy alkotáso hozo Kac Ill Megj mess há
felvoná drám Gó em a le egyfelvonás emelke köze ter köz Útleíráso adt Ben Sán
Paleszti Szék Bé Ép ors Kobá Menyh Utazá Palesztináb Paleszt földraj Sző G
dolgo zs iskolá sz mag tankönyvb utazá tapasztala alapj erdé irodalom
kétségtele legszorgalmas munk Sz I aki szá kön jel m E kö legértékeseb Zsidócs
am a karcolato örö zs népéletb Sz Eli regén am forradal zs le történe ad Mó Ild
idilli törté Zs komédiás Pi mell novel kötet Sz jelen műford kolozsv Mag Szín
fordításá ho szí Os Dü Szomorúságá éneke ezenkí játszo jid színdarabfordítá
Értékelé tarthat szá Szabó besszarábi balk törökorsz utazásai ír útleírás
amelyek zs vonatkozáso előszeretet domborí Sz esztéti tanulmán sz komolysá ad
fejl erdé zs irodalomn Újv Pé háromeszten erdé tartózkod al 1920 szá írásá
gyarapíto literatúr Kolozsvá jel Kleinm szatiri regé vid kultúréletr ezenkí pe
szá zs tár novel í amel ott sajtó jelen m
11258
CÍM Erd zsid
SZÓC Erd zsidó tria békeszerz á Románi csa várme Erd Bá Kőrösv Máram
terület z lakoss összefog elnevezé né jelöl 19 r statisz sze s 181 lé sze 5.063
összlakosság va 3, hitközs s legré gyulafehérv Gyulafehé 1 é kezdő hitközs k
kongressz st e sze elneve hitkö össz 46 lélekszám 1 Koloz székhel megala
Erdély-Bá O I kötelé tartoz fennma orth hitközség min 135 lélekszám képviselet
1 Beszt székhel megala Orthodox-Z Közp I megbí Mind azo e I n kormányható
jóváhagy mindke kor államkötelé fennál has sze jogut létes által erd népléle
egyező in ha vall világszeml f hitköz intézmén által szigo hagyomá al vez
Figyelemrem tov chaszid lengyel-sze irán előretör amel h sz hitközsé kezü tar
vezet r áll tekintet kongress hitközsége tö st qu orthodo min nem-orth ra 1
megalakíto Koloz székhel Erdély-Bá R egyesüle a hasonlóké n ható megerősít
hitközs pénz nehézsége küzde szükségl emelke mel által gazda leroml egy isk
államse te megvoná vezet vis 1 szava törvényh e romá zsid 847 l rés ed 400 hel
10.000 egy államsegé Anyany sze túlnyomór mag erd vármegy ma ny zs aránys 1 55
1 73 impériumvált id t kétségtel nagy Hivatal azo z nemzetiség tek zsidó 2
megala Erd Z Nem Szövet a 1 csatlako Cion Világszerveze h csoportja behál orszá
sz kö terjeszt cioni eszmé 1926 Bukares szé Uni Evre Ro R Zs Egyesü Koloz
székhel megalakít erd fiókszerveze Iskolázt t visszae jelent 1 ös z iskolá
kötele te románny oktat ma impé idej át e pol iskol já r ur éve e közép isk
utób Temesvár Kolozsvá Nagyvára ny an nehézs m időkö megs e Kolozsvá nyilvános
megvo fol közép isk 1923-24 z közép iskolá tan a 1926 tané 90 ap z e iskolá tan
s ker 3 oklev taní Tize e iskol kapcsolat Ta intéz ezenk sz ché jes tart f
Tudomány kép ra nevelésé vala tan tan képzés azo n gondosko hitokt szakkép
hitokt h er sí tankön te hián r tannyel nincse h n taní ele lendüle ind kolozs
leánylí tis h ny tanít kés berendezke r tann kötele té eze törekvése v vet am
kapcsola felnő szá berende nyelvkurz megszűn Társad kul jótékon t jele sz 1
megala Bené- szerveze amel e páh műk Kolozsvár Brassó Nagyvár Szatmá amer J
Distribu Comi hath támogatás v ala Erd Z Árvagond a közpon Koloz Máramarossz
körze h csopor min fi ta ker mi költségveté műkö inasotthon Kolozsvár Szatm
Nagyvára i műhely Kolozsvár Máramarosszige Szakm Ikló nyaralóte Tihu ezenk ruh
árv segél anyá tov leányárv Ar Nagyvár leányárv Kolozsvár nag városo z ipar P C
n tömörü egyesülete Rendsz kultúrelőadás ki Kolozsvá Temesvá tarta Min nőegyle
z fejt jó munkáss tart intézménye me k kiv kolozs Nap Gyermekott Összefog sze Z
Nőegyl Szövet te v Nem Szöve keret Baris A ifjú egyesül háló műkö nag városo
cserk s csap tömör min ifjús kék-f zá al Palesz é m érdek K Kaj K Hajje ir
eredmén dolgoz Gazda é ugyano ker kö mo Kelet-Eu t országá háb konjunk id
keletke z vagy hovato lemorzsolód va ingadoz gazda depress külön törvényho
közigazga intézked fol zsid tet r elszegényed Máramaro p éppensé nyom sülly
keresked jelenté rés zs kez ezenk ve ál fogla külön nagyi vállalato fő
fatermelés É r ves lapki könyvterjes te s szí munkájá Banko pénzintézete ki
mérté va képvise kiskeresk kisipar felsegíté amer J soroz kishitelintézet
létesí altruiszt ala ame e he műkö biz eredménn Alaptők v 5.250. betétállomá
ugyanan folyósí kölcs öss 46.866 Polit helyz egyenjogú alkotmánytörvény biztos
kív v f egy felv kormá tehetetl vo legféktele antisze agitáci szem amel fol na
hátrá közhang tá zs el külön értelmi osztá főké ta ifj köré E következm z főisk
hallg maj te kiszorí kolozs egyetem há el ut ta 191 fel hall kö z 12, am sze
1926- tané hall k 5 zs Em s abbahag tanulmányai tö külf főiskol men ré leírhata
nyomo küszkö di támogatá ala 1 kolozs Orsz Z Diáksegé Bizott a éven negyedmi
legjogo igé kielégíté fordít e nag hitközs k támoga segé szo diákjai ma iskolá
ugyan é kitilto z tanuló ál középisk egyr tu befoga másr p hel barátságt
bánásmó részes ő szom rajz s nye felment ál isk tanintézménye elv egy zs Ugy
hel ál közszolg e ágai legfel v mér kará vala e aláren álláso nye alkalmaz
végzetes r diák társad felfogás elté egyen törvé k áll tek zsi úton-útf megtá
időn be z üzl kiraka cégtábl legúja veteme diá Nagyvára Kolozsv Csúc Bánffyhuny
e ki hely feldú zsinagógá Tór elrabol bemocskol széjjelté elége ért kegyszer
eltulajdonítot atrocit jas egye t izgatás következmé vol zs e for agitáci hivat
hat azonosít ma el ford siker bűnté expiác vé rend kis orsz böjtna or polit
élet éve egyáltal ré r pá egyik csatlakoz szocial vezetőség fogla néhá hel M Ma
megalak egyénen szám belé zs választ alkalm a jelöltj szavaz legut 19 választ
alkalm tör elős z csopo pakt kötö egyf liberá másf nem parasztpárt amel értelm
né jelö állítot k szen ju törvényhozá pakt következményeké né v tanács he ka zs
Sajt r impé átvé e z sajtóte Erdél ideig-ó muta életképessé Leghoss é het
Kolozsv megje héberny meva v ame 1898-1 Weins szerkeszt f hitköz alkalmazo
életstandardj harc Has szel 1908- kö megje Hasa h het Weins I szerkesztésé
Responz idős gyűjtem Hach me Ehrenr d r szerke Ma ny het Erd Z L szerkeszte Kr
Lá H ú mindö n h aug.-sz Ir cion v 1920 je Jüdi Pr mindö szám R szerkesztésé
orth szelle cionistaell tendenciá é ké je né hóna has irányza Jes het
szerkesztésé Ifjú folyóira N szerke Rosen Sá Hade z cserké l Er z közvélemény
legizmo szóc megin Ke a 1 hetilap szolg z kultur kisebb önrendelk eszm Napil
átalaku érintetl tart ere program K erd kisebb sajt nívójá b hangjá
tárgyilagosság informáltság f kimag he fo l megindí Ma szerkes K irod l a Föld
a folyóiratk ké p heten je Ka könyvk váll K alapít Irod él túlnyo konzerva irod
t e megfe szel éle igazo f h tanköny halach döntvénytá vitair irod term
utánnyomás me Utób k figyel m Lisszabo 1 megje Sz Abuda kiad irodalomtörté
histó eml jegyzete Ehrenr d r rend s sz z történet e kiemel momentu ismer 1
megje Tol cha Jisz m Weins Fried s megje responz k kimaga Gla kolozs főr kétköt
m r tal judicium alaposságá S Ge lu r kön Ja Hagér szi e kategóri tarto Ön h mu
nag szá háb kö éve jele javar cioniz ismer mu vitaira K J Hacij hata haiv 1
könyv z megújh motor szükségess mut z fejl ú cion eszmeisé lá Has tendenc Mosko
D R meva ir vallá cionizmu viszo Gla németny vitai világ Zioni s Nebenerscheinu
Li Relig a eredet héb íród z tudomá ma ny műv k kimaga Ei Má egye magánta
kolozs kongress hitkö főrabb erd zsid múltj kuta k szer érdeme Ide mu k
kiemelked zs legré erd eml 1 Erd zs múl Ei Mátyá hit jótékon istápo érdek í ci
erd z irod legs legneme term sorozha Érd irodalomtörté munkáss v Fe marosvásárh
főra ak P Simon szomb vallásala kancellá í nemz körö m feltű kelt ma ny z
szépirod Erdél f háb kö éve le kö pr ír jór cioni eszmeiség táplálkoz Giszk J
mun prófé könyv ve T bib nov Gusch látom ve jele értéke gazdagíto irodal fiat k
Ke Sán próf út Ti keré Barz Ist D messzesé verskö érdeme különö figyel Z tá
költeménye feltű Halm Má Fer La dráma nag alkotás hoz Ka Il Meg mes h felvon
drá G e l egyfelvoná emelk köz te kö Útleírás ad Be Sá Paleszt Szé B É or Kob
Meny Utaz Palesztiná Palesz földra Sz dolg z iskol s ma tankönyv utaz tapasztal
alap erd irodalo kétségtel legszorgalma mun S ak sz kö je k legértékese Zsidóc
a karcolat ör z népélet S El regé a forrada z l történ a M Il idill tört Z
komédiá P mel nove köte S jele műfor kolozs Ma Szí fordítás h sz O D Szomorúság
ének ezenk játsz ji színdarabfordít Értékel tartha sz Szab besszaráb bal
törökors utazása í útleírá amelye z vonatkozás előszerete dombor S esztét
tanulmá s komolys a fej erd z irodalom Új P háromeszte erd tartózko a 192 sz
írás gyarapít literatú Kolozsv je Klein szatir reg vi kultúrélet ezenk p sz z
tá nove ame ot sajt jele
1125
CÍ Er zsi
SZÓ Er zsid tri békeszer Román cs várm Er B Kőrös Mára terüle lakos összefo
elnevez n jelö 1 statis sz 18 l sz 5.06 összlakossá v 3 hitköz legr gyulafehér
Gyulafeh kezd hitköz kongress s sz elnev hitk öss 4 lélekszá Kolo székhe megal
Erdély-B kötel tarto fennm ort hitközsé mi 13 lélekszá képvisele Besz székhe
megal Orthodox- Köz megb Min az kormányhat jóváhag mindk ko államkötel fenná ha
sz jogu léte álta er néplél egyez i h val világszem hitkö intézmé álta szig
hagyom a ve Figyelemre to chaszi lengyel-sz irá előretö ame s hitközs kez ta
veze ál tekinte kongres hitközség t s q orthod mi nem-ort r megalakít Kolo
székhe Erdély-B egyesül hasonlók hat megerősí hitköz pén nehézség küzd szükség
emelk me álta gazd lerom eg is állams t megvon veze vi szav törvény rom zsi 84
ré e 40 he 10.00 eg államseg Anyan sz túlnyomó ma er vármeg m n z arány 5 7
impériumvál i kétségte nag Hivata az nemzetisé te zsid megal Er Ne Szöve
csatlak Cio Világszervez csoportj behá orsz s k terjesz cion eszm 192 Bukare sz
Un Evr R Z Egyes Kolo székhe megalakí er fiókszervez Iskoláz vissza jelen ö
iskol kötel t románn okta m imp ide á po isko j u év közé is utó Temesvá
Kolozsv Nagyvár n a nehéz idők meg Kolozsv nyilváno megv fo közé is 1923-2 közé
iskol ta 192 tan 9 a iskol ta ke okle tan Tiz isko kapcsola T inté ezen s ch je
tar Tudomán ké r nevelés val ta ta képzé az gondosk hitok szakké hitok e s tankö
t hiá tannye nincs tan el lendül in koloz leányl ti n taní ké berendezk tan
kötel t ez törekvés ve a kapcsol feln sz berend nyelvkur megszű Társa ku jótéko
jel s megal Bené szervez ame pá mű Kolozsvá Brass Nagyvá Szatm ame Distrib Com
hat támogatá al Er Árvagon közpo Kolo Máramaross körz csopo mi f t ke m
költségvet műk inasottho Kolozsvá Szat Nagyvár műhel Kolozsvá Máramarosszig
Szak Ikl nyaralót Tih ezen ru ár segé any to leányár A Nagyvá leányár Kolozsvá
na város ipa tömör egyesület Rends kultúrelőadá k Kolozsv Temesv tart Mi nőegyl
fej j munkás tar intézmény m ki koloz Na Gyermekot Összefo sz Nőegy Szöve t Ne
Szöv kere Bari ifj egyesü hál műk na város cser csa tömö mi ifjú kék- z a Pales
érde Ka Hajj i eredmé dolgo Gazd ugyan ke k m Kelet-E ország há konjun i keletk
vag hovat lemorzsoló v ingado gazd depres külö törvényh közigazg intézke fo zsi
te elszegénye Máramar éppens nyo süll kereske jelent ré z ke ezen v á fogl külö
nagy vállalat f fatermelé ve lapk könyvterje t sz munkáj Bank pénzintézet k
mért v képvis kiskeres kisipa felsegít ame soro kishitelintéze létes altruisz
al am h műk bi eredmén Alaptő 5.250 betétállom ugyana folyós kölc ös 46.86 Poli
hely egyenjog alkotmánytörvén bizto kí eg fel korm tehetet v legféktel antisz
agitác sze ame fo n hátr közhan t z e külö értelm oszt fők t if kör következ
főis hall ma t kiszor koloz egyete h e u t 19 fe hal k 12 a sz 1926 tan hal z E
abbaha tanulmánya t kül főisko me r leírhat nyom küszk d támogat al koloz Ors
Diákseg Bizot éve negyedm legjog ig kielégít fordí na hitköz támog seg sz
diákja m iskol ugya kitilt tanul á középis egy t befog más he barátság bánásm
része szo raj ny felmen á is tanintézmény el eg z Ug he á közszol ága legfe mé
kar val aláre állás ny alkalma végzete diá társa felfogá elt egye törv ál te zs
úton-út megt idő b üz kirak cégtáb legúj vetem di Nagyvár Kolozs Csú Bánffyhun
k hel feld zsinagóg Tó elrabo bemocsko széjjelt elég ér kegysze eltulajdoníto
atroci ja egy izgatá következm vo z fo agitác hiva ha azonosí m e for sike bűnt
expiá v ren ki ors böjtn o poli éle év egyálta r p egyi csatlako szocia
vezetősé fogl néh he M megala egyéne szá bel z válasz alkal jelölt szava legu 1
válasz alkal tö elő csop pak köt egy liber más ne parasztpár ame értel n jel
állíto sze j törvényhoz pak következmények n tanác h k z Saj imp átv sajtót
Erdé ideig- mut életképess Leghos he Kolozs megj hébern mev am 1898- Wein
szerkesz hitkö alkalmaz életstandard har Ha sze 1908 k megj Has he Wein
szerkesztés Respon idő gyűjte Hac m Ehren szerk M n he Er szerkeszt K L mind
aug.-s I cio 192 j Jüd P mind szá szerkesztés ort szell cionistael tendenci k j
n hón ha irányz Je he szerkesztés Ifj folyóir szerk Rose S Had cserk E
közvélemén legizm szó megi K hetila szol kultu kiseb önrendel esz Napi átalak
érintet tar er progra er kiseb saj nívój hangj tárgyilagossá informáltsá kima h
f megind M szerke iro Föl folyóirat k hete j K könyv vál alapí Iro é túlny
konzerv iro megf sze él igaz tankön halac döntvényt vitai iro ter utánnyomá m
Utó figye Lisszab megj S Abud kia irodalomtört hist em jegyzet Ehren ren s
történe kieme moment isme megj To ch Jis Wein Frie megj respon kimag Gl koloz
fő kétkö ta judiciu alaposság G l kö J Hagé sz kategór tart Ö m na sz há k év
jel java cioni isme m vitair Haci hat hai köny megúj moto szükséges mu fej cio
eszmeis l Ha tenden Mosk mev i vall cionizm visz Gl németn vita vilá Zion
Nebenerschein L Reli erede hé író tudom m n mű kimag E M egy magánt koloz
kongres hitk főrab er zsi múlt kut sze érdem Id m kiemelke z legr er em Er z mú
E Máty hi jótéko istáp érde c er iro leg legnem ter sorozh Ér irodalomtört
munkás F marosvásár főr a Simo szom vallásal kancell nem kör felt kel m n
szépiro Erdé há k év l k p í jó cion eszmeisé táplálko Gisz mu próf köny v bi
no Gusc láto v jel érték gazdagít iroda fia K Sá pró ú T ker Bar Is messzes
versk érdem külön figye t költemény felt Hal M Fe L drám na alkotá ho K I Me me
felvo dr egyfelvon emel kö t k Útleírá a B S Palesz Sz o Ko Men Uta Palesztin
Pales földr S dol isko m tanköny uta tapaszta ala er irodal kétségte legszorgalm
mu a s k j legértékes Zsidó karcola ö népéle E reg forrad törté I idil tör
komédi me nov köt jel műfo koloz M Sz fordítá s Szomorúsá éne ezen játs j
színdarabfordí Értéke tarth s Sza besszará ba törökor utazás útleír amely
vonatkozá előszeret dombo eszté tanulm komoly fe er irodalo Ú háromeszt er
tartózk 19 s írá gyarapí literat Kolozs j Klei szati re v kultúréle ezen s t
nov am o saj jel