11304.htm
CÍMSZÓ: Ethika
SZÓCIKK: Ethika. A zsidó E.
a zsidó vallásból, iratokból és életből elvont tan, mely a helyes életutat
mutatja, azt, hogy miképp kell az emberi társadalomban viselkedni, a vallás princípiumainak
megőrzése mellett. A zsidó E. nincs rendszerezve, hanem szétszórva található
fel az eredeti zsidó iratokban, ú. m. az egész Szentírásban, a Midrasokban, a
Talmudban és a rabbinikus irodalomban. A későbbi, ú. n. filozófiai E. nem
számítható szorosan a zsidó E.-hoz, még akkor sem, ha annak megnyilvánulásaiban
számos esetben a közép- és újkor folyamán zsidó szerzőkkel találkozunk is,
mivel ezeknél a különböző filozófiai rendszerek befolyása és kölcsönhatása
nyilvánvaló. Mindazonáltal még a középkorban is találkozunk az eredeti zsidó E.
továbbfejlesztőivel. A zsidó E. magában foglal két évezredet, a primitív
pásztor-nomád néptől a városi kultúrnépig s ehhez képest nem mindenben
egységes. De a Biblia írásba foglalása óta kiindulópontja és alapelvei mégis
változatlanul egységesnek mondhatók, mert ez a legrégibb kodifikációja a máig
élő erkölcsi princípiumoknak. Valamennyi erényt és pozitív kötelességet az
isteneszméből, Isten egységéből és szentségéből vezeti le már a Biblia
kezdetén, kiemelve, hogy minden ember az Egyisten képmására teremtetett. Ehhez
képest az eredeti zsidószellemű E. valamennyi későbbi megnyilvánulásit ezt az
isteni tulajdonságot, annak ápolását, megőrzését, fejlesztését tekinti az
egyetlen, a legfőbb célnak, a célok céljának az emberi életben. Ezen isteni
adomány következtében uralkodik az ember a földön (Genes. 1. 28). De ugyancsak
ebből a gondolatból van levezetve az isteni törvény, a kinyilatkoztatás is. Az
isteni törvény betartása Izrael legmagasabb életcélja és hivatása; «Isten
útjain járni», amit Mózes V. 10. 12 parancsol, egyenértelmű azzal, hogy kegyes
életűnek kell lenni és könyörületességet kell gyakorolni. A bibliai E. súlyt
helyez a szülők tiszteletére (Exod. 20. 12; Levit. 19. 3), mert a családot
tekinti a szociális organizáció alapjának s bár a többnejűséget primitív fokon,
mint nomádnépnek engedélyezte, a monogámiát tartja már a legrégibb szöveg
ideálisnak (Genes. 2. 24); házasság vérrokonok között szigorúan tiltva volt
(Levit. 18. 6 stb.), a fajtalanságot utálatosnak, a tiszta és tartóztató
életmódot erénynek tekinti; a gyermeket, aki nem tiszteli szüleit a gonoszság
megtestesülésének tartja; a rabszolgákat a család kötelékébe tartozóknak
minősíti, a rabszolganők sérthetetlenségét biztosítja s a rabszolgaság idejét meghatározza,
bántalmazásukat megtiltja s ez esetben felszabadításukat előírja, a nem fogoly,
hanem vadászás, kahnárkodás útján szerzett rabszolgatartásra halálbüntetést ír
elő (Exod. 20). Ugyancsak a Biblia tiltja el szigorúan a kegyetlenkedést, a
becstelenséget, a lopást, csalárdságot, hamis esküt, az idolatriát s a
bálványimádást, mely utóbbit a bűnözés és embertársaink elnyomása okozójának
tartja s amelyre nem ismer kegyelmet. Idolatra leányával házasságot kötni
szintén tiltva volt. Embertársaink elnyomatását éppen úgy tiltja a Biblia, mint
azok kötelező szeretetét számos alkalommal szigorúan megparancsolja. Tiltva van
bérmunkás és zsellér elnyomása, sőt munkabérének visszatartása csupán egyetlen
éjszakára is, «mert szegény ő és az után sóvárog lelke». Tiltva van az állatok
kínzása és bántalmazása, sőt a mózesi törvényhozás még arról is gondoskodik,
hogy az ember ellensége állatával szemben is legyen belátással és irgalommal s
hogy az állatok se szégyeníttessenek meg. Embertársainak iránti szeretet szigorú
parancsok alakjában van hangoztatva: «Embertársad jó hírneve olyan szent legyen
előtted, mint a sajátmagadé» (Exod. 23. 1), de ugyanez a kötelező szeretet
kiterjed az öregek tiszteletére, a bosszúállás minden fajának elítélésére, az
igazságosság kötelező gyakorlására és a bírák pártatlanságára, mely utóbbi
abban csúcsosodik ki, hogy a bíráknak nem szabad tekintettel lenniük a
gazdagokra. A gőgöt, bujaságot, főleg pedig a csalárdságot és vérontást
borzalmaknak minősíti a Biblia; a kapzsiságot, irigységet, hamis úton szerzett
gazdagságot pedig szigorúan elítéli, ellenben a hűség, békesség, jóindulat és
szánalom a szenvedőkkel és nélkülözőkkel szemben az, amit parancsol s ez
utóbbinak az idegenekkel és foglyokkal szemben való gyakorlását is kötelezővé
teszi. (l. Jótékonyság.) A zsidóság Szentírása éppen úgy, mint későbbi iratai
is tehát nem a földöntúli, hanem éppen a földi józan és helyes életet tartják
szem előtt E.-jukban. Ez nem aszkéta, hanem az élettel számoló és Isten útjain
járó E. Nem áll a föld és emberek felett, nem a «paradicsom» és «pokol»
földöntúli s nem emberekre szabott képzelődése, hanem a vallás és erkölcs
szétválaszthatatlanságának visszatükrözése és legszebb bizonyítéka. A «szeresd
felebarátodat, mint saját magadat» és a szeresd az idegent, mint saját magadat,
mert ne feledd, hogy te is idegen voltál Egyiptomban, a rabszolgaság honában,
Én az Örökkévaló parancsolom!» mint erkölcsi főprincípiumot az egyszerű zsidó
földmíves-pásztor nép erkölcsi kódexe írta elő a világ valamennyi kultúrnépének.
A bibliai E.-nak egyenes továbbfolytatása a talmudi és rabbinikus E., melynek
legmagasztosabb hirdetői R. Akiba és Hillel (Jézus előtt 70.) voltak. Különösen
az Ábót százszámra tartalmaz oly E.-i elveket, amelyek szisztematikus
elgondolások eredményei, de az erkölcstan tanításainak csupán foglalatát
nyújtják. E. Akiba p. o. összes erkölcsi tanításait ebben foglalta össze: «Amit
nem kívánsz, hogy veled tegyenek, ne tedd embertársaddal; ne beszélj róla
rosszat, ne tárd fel titkait másoknak, legyen annak tisztessége és vagyona oly
drága neked, mint a saját magadé.» Hillel, a zsidóság legnagyobb tanítója a
próféták utáni korban, a kötelező szeretetet minden élőlényre, az egész
emberiségre, az állat- és növényvilágra is kiterjesztette. Fő tanítása abban
összpontosul, hogy Isten és Törvény igazi esszenciája az ember morális
tökéletesülése, ennélfogva vallás és morál nála is egyugyanazon fogalom,
csakúgy, mint a Biblia E.- járban. Hillel E.-ja szerint is az élet forrása az
Isten, aki kegyes és irgalmas, s ha Tőle kegyességet és irgalmasságot vár az
ember, akkor őneki is arra kell törekednie, aszerint kell életét berendeznie.
Ebben az alapelvben valamennyi talmudszerző megegyezik vele s ezért mondható,
hogy a rabbinikus E. sohasem volt a farizeusok és esszénusok pártethikája.
Semmi köze sem volt az esszénusok családmegvető, felforgató és szentimentális
aszketizmusához, sem földöntúlisságához, mely végeredményében szektárius
kinövésekre vezetett. A rabbinikus E. nem hagyta magát elnyelni az esszénusok
világmegvető altruista-kommunizmusától. Leginkább Hillel fejezi ki e pontnál is
a tiszta zsidó E.-i felfogást: «Ha nem énmagam, vajjon ki más? De ha csupán
magamért, akkor mi vagyok én? És ha nem ma, akkor mikor?» Ugyancsak a
Midrásokban és a Talmudban vannak lerögzítve a következő E.-i princípiumok,
melyek a zsidó B. legszebb megnyilatkozásai: «Ami gyűlöletes neked, azt ne tedd
felebarátodnak, ez az egész Törvény, a többi csupán magyarázat» (Hillel
tanítása, Sabb. 31a, a Levit. 19. 18 alapján) E. tanítást Hillel unokájának,
Rabban Gamalielnek tanítványa, Pál apostol vitte világgá. Továbbá: «Fogadj
minden embert nyájasan és barátságos arckifejezéssel» (Ábót 1. 15 és 3. 12); «A
felesleges önsanyargató szüzesség bűn»; «A munkát szeretni kell» (u. o. 1.10);
«A munka érdeme nagyobb, mint a tétlen jámborságé» (Midrás a 128. Zsoltárhoz);
«A nő nélkül élő ember nem teljes ember» (Jebámót 62); kötelesség az életet
megőrizni, az egészségre káros ételeket enni és káros dolgokat elkövetni nem
szabad s az bűn; a szellemi munkát tisztességes kenyérkereső iparral kell
egybekötni (Ábót 2. 2 ; Beráchót 35b); «Az igaz úton járó ember vágyait
hatalmában tartja, a gonoszat vágyai tartják hatalmukban» (Beráchót 61b). R.
Simeon b. Gamaliel tanítása: «Három pilléren nyugszik a világ, a jótékonyságon,
igazságosságon és békén» (Ábót 1.18); «Inkább a halált, mint elkövetni a három
főbűnt: bálványimádást, fajtalanságot és gyilkosságot» (Szanhedrin 74a, b); «Az
igazság át kell hogy fúrja a hegyeket is» (Szanhedrin 6b, Mózesnek
tulajdonított mondás); Minden csalárdság és spekuláció egyenlő a lopással (Bába
Káma 7.8-13; Babá Mecia 3.25-27, Bába Bátra 90b, Szanhedrin 25b, Chullin 94a);
a gúnyolás és gúnynévadás, valamint embertársaink szégyenbehozatala ugyanabba a
kategóriába esik, mint a gyilkosság (B. M. 58b, s innen ment át a Máté
Evangélium 5.22-be). Ugyanezen bűnözési kategóriába esik a rágalom, rossz hír
terjesztése embertársunkról, még az esetben is, ha igaz, figyelés gyalázatos
beszédre, gyanúkeltés, kedvezőtlen megjegyzések provokálása (Peszáchim 118a, B.
M. 58b; Beráchót 16a). Aki visszatartja a bért, az a Talmud szerint tolvaj,
idolatra és Szodoma lakója. Hazugoknak, hypokritáknak és tékozlóknak nem volt
szabad megjelenniük áldozatra (Szóta 42a); Istenfélelem egyenlő a bűnfélelemmel
s ez a parancs magában foglalja a szülők és tanítók iránti tiszteletet is
(Beráchót 28b; Kidd. 31; Pesz. 22b); mások tudatlanságából, legyen az akár
pogány is, bűn előnyt szerezni (Chullin 99a, Sebuót 39a); Isten előtt senkise
nevezhető igazságosnak, ha nem jóságos embertársaival szemben (Kidd. 40a).
Hillel további E.-i tanításai: «Ne különítsd el magad a közösségtől» (Ábót
2.4); «Ne mondjad, ha időm lesz, majd megtanulom, mert hátha nem lesz időd?»
(Ábót 2. 4). «Ne ítélj felebarátod felett, amíg magad nem voltál hasonló helyzetben»
(u. o. és annak alapján átveszi Máté evangélista 7.1.); «Aki fut a hírnév után,
az elveszti nevét, aki nem növeli tudását, az apasztja, aki nem tanul, az méltó
a halálra aki a Tórából hasznot húz, elveszik» (Ábót 1.13) «A neveletlen nem
irtózik a bűntől, a tudatlan nem lehet jámbor, a szégyenlős, nem tanulhat, az
indulatos nem taníthat, az üzletember nem lehet bölcs» (u. o.). A házasság
szentség, innen neve «Kiddusin» a. m. megszentelés. A felebaráti szeretetnek ki
kell terjednie a bűnösökre és bűntettesekre is (Szifré Deut. 28b; Szanhedr.
52a) Nem szabad leülni addig, amíg a háziállatokat meg nem etetik (Gittin 62a,
a Deut. 11.15 alapján), ezek a főbb irányelvei a bibliai és talmudi E.-nak,
melyek az eredeti zsidó szellemet tükröztetik vissza s amelynek tanításai
részben éppen a tőlük merítő evangélisták révén mentek át kimutathatólag a
köztudatba s váltak általánosan érvényes erkölcsi princípiumokká. A középkori
zsidó filozófusok E.-ja megőrzi mindazt, amit örökségbe kaptak az ősök
írásaiból, de rendszerük már sok helyt a görög, arab és a keresztény
misztikusok öntudatlan hatását is mutatja, aminthogy az ő kölcsönhatásuk
kortársaikra s a későbbiekre még sokkal nagyobb volt. A középkori zsidó E.
legkimagaslóbb tanítói, művelői és szerzői voltak: Száadja gáón, Maimonidesz,
Salomo ibn Gabiről, Juda Halévi és Bachja ben Joseph ibn Pakuda, a Chóvót
Halevóvót szerzője. Ez azonban a világról való túlzott lemondást és
visszavonulást a középkor miszticizmusa értelmében fogja fel. Mégis az ő műve a
zsidó E.-nak legragyogóbb termékéül tekinthető s méltán nevezhető az a «szív
kötelességei»-nek. Az újkor filozófiai E.-ja Spinozától kezdve Mendelssohnon át
Hermann Cohenig, K. Joelig és a többi modern filozófusokig úgy módszerben, mint
tartalomban koruk szellemi áramlatait és filozófiai törekvéseit tükröztetik
vissza s tiszta zsidó E.-nak akkor sem foghatók fel, ha a legmagasabb nívón
állnak is s ha némelyik, mint Herm. Cohen legközelebb is állt ahhoz. Az újkori
zsidó E.-szerzők mellett a rabbinikus irodalom a legújabb időkig változatlanul
a tradicionális zsidó E. szolgálatában áll s ez különösen a kabbalisztikus
művek szerzőinek magas erkölcsi princípiumaiban nyilatkozik meg. Az újkorban s
a jelenben éppen úgy, mint a bibliai korban a zsidó E. álláspontja változatlanul
az, hogy az embert Isten képmására teremtett lénynek, személynek és nem
tárgynak tekinti s ehhez képest az ember személyiségének minél tökéletesebbé
való fejlesztése, az emberben szunnyadó isteni tulajdonságnak kibontakozási
lehetősége a szellemi és testi tökéletesülés felé, az a zsidó E. praktikus
alkalmazása. L. még Alázatosság, Harag;Kötelesség; Szentség; Felebaráti
szeretet; Jótékonyság, Gondviselés, Pirké Abót; Kabbala; Judaizmus; Optimizmus;
Szeretet; Megtorlás. Irodalom: Prof. E. Hirsch és K. Kohler, Ethic, Jew Encycl
(1904); Moritz Lazarus, Ethic Des Judentums (2k. több kiadás); L. Lazarus. Zur
Characteristic der talmudischen ethic (1877);Grünbaum, Sittenlenre des
Judentums (1878); Moses Bloch, Ethic Des Halacha (1886. magyarul u. a.);Hirsch
Fassel, Zedek u. Mispát. Die rabbinische Tugend und Rechtslehre (1848);
Mielzinger, Ethics of the Talmud (1890); M. Joseph, Jewish Ethic (1892); K.
Kohler Ethics of the Talmud (1893-4); Frankel, Zur Ethic des
jüdisch-alexandrinischen Philosophen Philo (1867); Tiktin, Die Lehre der
Tugenden und Pflichten bei Philo (1894); Dukes, Salomo ibn Gabirol und seine
ethischen Werke (1860); Frankl-Grünn. Ethik des Juda Halevy; Bachja b. Joseph,
Chovót Halevóvót (deutsche Übersetzg v. Wiener, több kiadás) ; Geiger, Ethische
Grunlagen des Buches über die Herzenspflichten; Kaufmann, Ethic des Maimonides
(1876) ; Guttmann, Philosophie des Ibn Gabirol (1889); u. a.,Realphilosophie
dea Saadja (1882); P. Rieger, Hillel und Jesus (1904), továbbá a Spinoza
elődjeiről szóló irodalom, főképp J. Freudenthal idevon. művei.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1304. címszó a lexikon =>
245. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11304.htm
CÍMSZÓ: Ethika
SZÓCIKK: Ethika. A zsidó E. a zsidó vallásból, iratokból és életből elvont
tan, mely a helyes életutat mutatja, azt, hogy miképp kell az emberi
társadalomban viselkedni, a vallás princípiumainak megőrzése mellett. A zsidó
E. nincs rendszerezve, hanem szétszórva található fel az eredeti zsidó
iratokban, ú. m. az egész Szentírásban, a Midrasokban, a Talmudban és a
rabbinikus irodalomban. A későbbi, ú. n. filozófiai E. nem számítható szorosan
a zsidó E.-hoz, még akkor sem, ha annak megnyilvánulásaiban számos esetben a
közép- és újkor folyamán zsidó szerzőkkel találkozunk is, mivel ezeknél a különböző
filozófiai rendszerek befolyása és kölcsönhatása nyilvánvaló. Mindazonáltal még
a középkorban is találkozunk az eredeti zsidó E. továbbfejlesztőivel. A zsidó
E. magában foglal két évezredet, a primitív pásztor-nomád néptől a városi
kultúrnépig s ehhez képest nem mindenben egységes. De a Biblia írásba foglalása
óta kiindulópontja és alapelvei mégis változatlanul egységesnek mondhatók, mert
ez a legrégibb kodifikációja a máig élő erkölcsi princípiumoknak. Valamennyi
erényt és pozitív kötelességet az isteneszméből, Isten egységéből és
szentségéből vezeti le már a Biblia kezdetén, kiemelve, hogy minden ember az
Egyisten képmására teremtetett. Ehhez képest az eredeti zsidószellemű E.
valamennyi későbbi megnyilvánulásit ezt az isteni tulajdonságot, annak ápolását,
megőrzését, fejlesztését tekinti az egyetlen, a legfőbb célnak, a célok
céljának az emberi életben. Ezen isteni adomány következtében uralkodik az
ember a földön Genes. 1. 28 . De ugyancsak ebből a gondolatból van levezetve az
isteni törvény, a kinyilatkoztatás is. Az isteni törvény betartása Izrael
legmagasabb életcélja és hivatása; Isten útjain járni , amit Mózes V. 10. 12
parancsol, egyenértelmű azzal, hogy kegyes életűnek kell lenni és
könyörületességet kell gyakorolni. A bibliai E. súlyt helyez a szülők
tiszteletére Exod. 20. 12; Levit. 19. 3 , mert a családot tekinti a szociális
organizáció alapjának s bár a többnejűséget primitív fokon, mint nomádnépnek
engedélyezte, a monogámiát tartja már a legrégibb szöveg ideálisnak Genes. 2.
24 ; házasság vérrokonok között szigorúan tiltva volt Levit. 18. 6 stb. , a
fajtalanságot utálatosnak, a tiszta és tartóztató életmódot erénynek tekinti; a
gyermeket, aki nem tiszteli szüleit a gonoszság megtestesülésének tartja; a
rabszolgákat a család kötelékébe tartozóknak minősíti, a rabszolganők
sérthetetlenségét biztosítja s a rabszolgaság idejét meghatározza,
bántalmazásukat megtiltja s ez esetben felszabadításukat előírja, a nem fogoly,
hanem vadászás, kahnárkodás útján szerzett rabszolgatartásra halálbüntetést ír
elő Exod. 20 . Ugyancsak a Biblia tiltja el szigorúan a kegyetlenkedést, a
becstelenséget, a lopást, csalárdságot, hamis esküt, az idolatriát s a
bálványimádást, mely utóbbit a bűnözés és embertársaink elnyomása okozójának
tartja s amelyre nem ismer kegyelmet. Idolatra leányával házasságot kötni
szintén tiltva volt. Embertársaink elnyomatását éppen úgy tiltja a Biblia, mint
azok kötelező szeretetét számos alkalommal szigorúan megparancsolja. Tiltva van
bérmunkás és zsellér elnyomása, sőt munkabérének visszatartása csupán egyetlen
éjszakára is, mert szegény ő és az után sóvárog lelke . Tiltva van az állatok
kínzása és bántalmazása, sőt a mózesi törvényhozás még arról is gondoskodik,
hogy az ember ellensége állatával szemben is legyen belátással és irgalommal s
hogy az állatok se szégyeníttessenek meg. Embertársainak iránti szeretet
szigorú parancsok alakjában van hangoztatva: Embertársad jó hírneve olyan szent
legyen előtted, mint a sajátmagadé Exod. 23. 1 , de ugyanez a kötelező szeretet
kiterjed az öregek tiszteletére, a bosszúállás minden fajának elítélésére, az
igazságosság kötelező gyakorlására és a bírák pártatlanságára, mely utóbbi
abban csúcsosodik ki, hogy a bíráknak nem szabad tekintettel lenniük a
gazdagokra. A gőgöt, bujaságot, főleg pedig a csalárdságot és vérontást
borzalmaknak minősíti a Biblia; a kapzsiságot, irigységet, hamis úton szerzett
gazdagságot pedig szigorúan elítéli, ellenben a hűség, békesség, jóindulat és
szánalom a szenvedőkkel és nélkülözőkkel szemben az, amit parancsol s ez utóbbinak
az idegenekkel és foglyokkal szemben való gyakorlását is kötelezővé teszi. l.
Jótékonyság. A zsidóság Szentírása éppen úgy, mint későbbi iratai is tehát nem
a földöntúli, hanem éppen a földi józan és helyes életet tartják szem előtt
E.-jukban. Ez nem aszkéta, hanem az élettel számoló és Isten útjain járó E. Nem
áll a föld és emberek felett, nem a paradicsom és pokol földöntúli s nem
emberekre szabott képzelődése, hanem a vallás és erkölcs
szétválaszthatatlanságának visszatükrözése és legszebb bizonyítéka. A szeresd
felebarátodat, mint saját magadat és a szeresd az idegent, mint saját magadat,
mert ne feledd, hogy te is idegen voltál Egyiptomban, a rabszolgaság honában,
Én az Örökkévaló parancsolom! mint erkölcsi főprincípiumot az egyszerű zsidó
földmíves-pásztor nép erkölcsi kódexe írta elő a világ valamennyi
kultúrnépének. A bibliai E.-nak egyenes továbbfolytatása a talmudi és
rabbinikus E., melynek legmagasztosabb hirdetői R. Akiba és Hillel Jézus előtt
70. voltak. Különösen az Ábót százszámra tartalmaz oly E.-i elveket, amelyek
szisztematikus elgondolások eredményei, de az erkölcstan tanításainak csupán
foglalatát nyújtják. E. Akiba p. o. összes erkölcsi tanításait ebben foglalta
össze: Amit nem kívánsz, hogy veled tegyenek, ne tedd embertársaddal; ne
beszélj róla rosszat, ne tárd fel titkait másoknak, legyen annak tisztessége és
vagyona oly drága neked, mint a saját magadé. Hillel, a zsidóság legnagyobb
tanítója a próféták utáni korban, a kötelező szeretetet minden élőlényre, az
egész emberiségre, az állat- és növényvilágra is kiterjesztette. Fő tanítása
abban összpontosul, hogy Isten és Törvény igazi esszenciája az ember morális
tökéletesülése, ennélfogva vallás és morál nála is egyugyanazon fogalom,
csakúgy, mint a Biblia E.- járban. Hillel E.-ja szerint is az élet forrása az
Isten, aki kegyes és irgalmas, s ha Tőle kegyességet és irgalmasságot vár az
ember, akkor őneki is arra kell törekednie, aszerint kell életét berendeznie.
Ebben az alapelvben valamennyi talmudszerző megegyezik vele s ezért mondható,
hogy a rabbinikus E. sohasem volt a farizeusok és esszénusok pártethikája.
Semmi köze sem volt az esszénusok családmegvető, felforgató és szentimentális
aszketizmusához, sem földöntúlisságához, mely végeredményében szektárius
kinövésekre vezetett. A rabbinikus E. nem hagyta magát elnyelni az esszénusok
világmegvető altruista-kommunizmusától. Leginkább Hillel fejezi ki e pontnál is
a tiszta zsidó E.-i felfogást: Ha nem énmagam, vajjon ki más? De ha csupán
magamért, akkor mi vagyok én? És ha nem ma, akkor mikor? Ugyancsak a
Midrásokban és a Talmudban vannak lerögzítve a következő E.-i princípiumok,
melyek a zsidó B. legszebb megnyilatkozásai: Ami gyűlöletes neked, azt ne tedd
felebarátodnak, ez az egész Törvény, a többi csupán magyarázat Hillel tanítása,
Sabb. 31a, a Levit. 19. 18 alapján E. tanítást Hillel unokájának, Rabban
Gamalielnek tanítványa, Pál apostol vitte világgá. Továbbá: Fogadj minden
embert nyájasan és barátságos arckifejezéssel Ábót 1. 15 és 3. 12 ; A
felesleges önsanyargató szüzesség bűn ; A munkát szeretni kell u. o. 1.10 ; A
munka érdeme nagyobb, mint a tétlen jámborságé Midrás a 128. Zsoltárhoz ; A nő
nélkül élő ember nem teljes ember Jebámót 62 ; kötelesség az életet megőrizni,
az egészségre káros ételeket enni és káros dolgokat elkövetni nem szabad s az
bűn; a szellemi munkát tisztességes kenyérkereső iparral kell egybekötni Ábót
2. 2 ; Beráchót 35b ; Az igaz úton járó ember vágyait hatalmában tartja, a
gonoszat vágyai tartják hatalmukban Beráchót 61b . R. Simeon b. Gamaliel
tanítása: Három pilléren nyugszik a világ, a jótékonyságon, igazságosságon és
békén Ábót 1.18 ; Inkább a halált, mint elkövetni a három főbűnt:
bálványimádást, fajtalanságot és gyilkosságot Szanhedrin 74a, b ; Az igazság át
kell hogy fúrja a hegyeket is Szanhedrin 6b, Mózesnek tulajdonított mondás ;
Minden csalárdság és spekuláció egyenlő a lopással Bába Káma 7.8-13; Babá Mecia
3.25-27, Bába Bátra 90b, Szanhedrin 25b, Chullin 94a ; a gúnyolás és
gúnynévadás, valamint embertársaink szégyenbehozatala ugyanabba a kategóriába
esik, mint a gyilkosság B. M. 58b, s innen ment át a Máté Evangélium 5.22-be .
Ugyanezen bűnözési kategóriába esik a rágalom, rossz hír terjesztése
embertársunkról, még az esetben is, ha igaz, figyelés gyalázatos beszédre,
gyanúkeltés, kedvezőtlen megjegyzések provokálása Peszáchim 118a, B. M. 58b;
Beráchót 16a . Aki visszatartja a bért, az a Talmud szerint tolvaj, idolatra és
Szodoma lakója. Hazugoknak, hypokritáknak és tékozlóknak nem volt szabad
megjelenniük áldozatra Szóta 42a ; Istenfélelem egyenlő a bűnfélelemmel s ez a
parancs magában foglalja a szülők és tanítók iránti tiszteletet is Beráchót
28b; Kidd. 31; Pesz. 22b ; mások tudatlanságából, legyen az akár pogány is, bűn
előnyt szerezni Chullin 99a, Sebuót 39a ; Isten előtt senkise nevezhető igazságosnak,
ha nem jóságos embertársaival szemben Kidd. 40a . Hillel további E.-i
tanításai: Ne különítsd el magad a közösségtől Ábót 2.4 ; Ne mondjad, ha időm
lesz, majd megtanulom, mert hátha nem lesz időd? Ábót 2. 4 . Ne ítélj
felebarátod felett, amíg magad nem voltál hasonló helyzetben u. o. és annak
alapján átveszi Máté evangélista 7.1. ; Aki fut a hírnév után, az elveszti
nevét, aki nem növeli tudását, az apasztja, aki nem tanul, az méltó a halálra
aki a Tórából hasznot húz, elveszik Ábót 1.13 A neveletlen nem irtózik a
bűntől, a tudatlan nem lehet jámbor, a szégyenlős, nem tanulhat, az indulatos
nem taníthat, az üzletember nem lehet bölcs u. o. . A házasság szentség, innen
neve Kiddusin a. m. megszentelés. A felebaráti szeretetnek ki kell terjednie a
bűnösökre és bűntettesekre is Szifré Deut. 28b; Szanhedr. 52a Nem szabad leülni
addig, amíg a háziállatokat meg nem etetik Gittin 62a, a Deut. 11.15 alapján ,
ezek a főbb irányelvei a bibliai és talmudi E.-nak, melyek az eredeti zsidó
szellemet tükröztetik vissza s amelynek tanításai részben éppen a tőlük merítő
evangélisták révén mentek át kimutathatólag a köztudatba s váltak általánosan
érvényes erkölcsi princípiumokká. A középkori zsidó filozófusok E.-ja megőrzi
mindazt, amit örökségbe kaptak az ősök írásaiból, de rendszerük már sok helyt a
görög, arab és a keresztény misztikusok öntudatlan hatását is mutatja,
aminthogy az ő kölcsönhatásuk kortársaikra s a későbbiekre még sokkal nagyobb
volt. A középkori zsidó E. legkimagaslóbb tanítói, művelői és szerzői voltak:
Száadja gáón, Maimonidesz, Salomo ibn Gabiről, Juda Halévi és Bachja ben Joseph
ibn Pakuda, a Chóvót Halevóvót szerzője. Ez azonban a világról való túlzott
lemondást és visszavonulást a középkor miszticizmusa értelmében fogja fel.
Mégis az ő műve a zsidó E.-nak legragyogóbb termékéül tekinthető s méltán
nevezhető az a szív kötelességei -nek. Az újkor filozófiai E.-ja Spinozától
kezdve Mendelssohnon át Hermann Cohenig, K. Joelig és a többi modern
filozófusokig úgy módszerben, mint tartalomban koruk szellemi áramlatait és
filozófiai törekvéseit tükröztetik vissza s tiszta zsidó E.-nak akkor sem
foghatók fel, ha a legmagasabb nívón állnak is s ha némelyik, mint Herm. Cohen
legközelebb is állt ahhoz. Az újkori zsidó E.-szerzők mellett a rabbinikus irodalom
a legújabb időkig változatlanul a tradicionális zsidó E. szolgálatában áll s ez
különösen a kabbalisztikus művek szerzőinek magas erkölcsi princípiumaiban
nyilatkozik meg. Az újkorban s a jelenben éppen úgy, mint a bibliai korban a
zsidó E. álláspontja változatlanul az, hogy az embert Isten képmására teremtett
lénynek, személynek és nem tárgynak tekinti s ehhez képest az ember
személyiségének minél tökéletesebbé való fejlesztése, az emberben szunnyadó
isteni tulajdonságnak kibontakozási lehetősége a szellemi és testi
tökéletesülés felé, az a zsidó E. praktikus alkalmazása. L. még Alázatosság,
Harag;Kötelesség; Szentség; Felebaráti szeretet; Jótékonyság, Gondviselés,
Pirké Abót; Kabbala; Judaizmus; Optimizmus; Szeretet; Megtorlás. Irodalom:
Prof. E. Hirsch és K. Kohler, Ethic, Jew Encycl 1904 ; Moritz Lazarus, Ethic
Des Judentums 2k. több kiadás ; L. Lazarus. Zur Characteristic der talmudischen
ethic 1877 ;Grünbaum, Sittenlenre des Judentums 1878 ; Moses Bloch, Ethic Des
Halacha 1886. magyarul u. a. ;Hirsch Fassel, Zedek u. Mispát. Die rabbinische
Tugend und Rechtslehre 1848 ; Mielzinger, Ethics of the Talmud 1890 ; M.
Joseph, Jewish Ethic 1892 ; K. Kohler Ethics of the Talmud 1893-4 ; Frankel,
Zur Ethic des jüdisch-alexandrinischen Philosophen Philo 1867 ; Tiktin, Die
Lehre der Tugenden und Pflichten bei Philo 1894 ; Dukes, Salomo ibn Gabirol und
seine ethischen Werke 1860 ; Frankl-Grünn. Ethik des Juda Halevy; Bachja b.
Joseph, Chovót Halevóvót deutsche Übersetzg v. Wiener, több kiadás ; Geiger,
Ethische Grunlagen des Buches über die Herzenspflichten; Kaufmann, Ethic des
Maimonides 1876 ; Guttmann, Philosophie des Ibn Gabirol 1889 ; u.
a.,Realphilosophie dea Saadja 1882 ; P. Rieger, Hillel und Jesus 1904 , továbbá
a Spinoza elődjeiről szóló irodalom, főképp J. Freudenthal idevon. művei.
11304.ht
CÍMSZÓ Ethik
SZÓCIKK Ethika zsid E zsid vallásból iratokbó é életbő elvon tan mel helye
életuta mutatja azt hog mikép kel a ember társadalomba viselkedni vallá
princípiumaina megőrzés mellett zsid E ninc rendszerezve hane szétszórv
találhat fe a eredet zsid iratokban ú m a egés Szentírásban Midrasokban
Talmudba é rabbiniku irodalomban későbbi ú n filozófia E ne számíthat szorosa
zsid E.-hoz mé akko sem h anna megnyilvánulásaiba számo esetbe közép é újko
folyamá zsid szerzőkke találkozun is mive ezekné különböz filozófia rendszere
befolyás é kölcsönhatás nyilvánvaló Mindazonálta mé középkorba i találkozun a
eredet zsid E továbbfejlesztőivel zsid E magába fogla ké évezredet primití
pásztor-nomá néptő város kultúrnépi ehhe képes ne mindenbe egységes D Bibli
írásb foglalás ót kiindulópontj é alapelve mégi változatlanu egységesne
mondhatók mer e legrégib kodifikációj mái él erkölcs princípiumoknak Valamenny
erény é pozití kötelessége a isteneszméből Iste egységébő é szentségébő vezet l
má Bibli kezdetén kiemelve hog minde embe a Egyiste képmásár teremtetett Ehhe
képes a eredet zsidószellem E valamenny később megnyilvánulási ez a isten
tulajdonságot anna ápolását megőrzését fejlesztésé tekint a egyetlen legfőb
célnak célo céljána a ember életben Eze isten adomán következtébe uralkodi a
embe földö Genes 1 2 D ugyancsa ebbő gondolatbó va levezetv a isten törvény
kinyilatkoztatá is A isten törvén betartás Izrae legmagasab életcélj é hivatása
Iste útjai járn ami Móze V 10 1 parancsol egyenértelm azzal hog kegye életűne
kel lenn é könyörületessége kel gyakorolni biblia E súly helye szülő
tiszteletér Exod 20 12 Levit 19 mer családo tekint szociáli organizáci alapjána
bá többnejűsége primití fokon min nomádnépne engedélyezte monogámiá tartj má
legrégib szöve ideálisna Genes 2 2 házassá vérrokono közöt szigorúa tiltv vol
Levit 18 stb fajtalanságo utálatosnak tiszt é tartóztat életmódo erényne
tekinti gyermeket ak ne tisztel szülei gonoszsá megtestesüléséne tartja
rabszolgáka csalá kötelékéb tartozókna minősíti rabszolganő sérthetetlenségé
biztosítj rabszolgasá idejé meghatározza bántalmazásuka megtiltj e esetbe
felszabadításuka előírja ne fogoly hane vadászás kahnárkodá útjá szerzet
rabszolgatartásr halálbüntetés í el Exod 2 Ugyancsa Bibli tiltj e szigorúa
kegyetlenkedést becstelenséget lopást csalárdságot hami esküt a idolatriá
bálványimádást mel utóbbi bűnözé é embertársain elnyomás okozójána tartj amelyr
ne isme kegyelmet Idolatr leányáva házasságo kötn szinté tiltv volt Embertársain
elnyomatásá éppe úg tiltj Biblia min azo kötelez szereteté számo alkalomma
szigorúa megparancsolja Tiltv va bérmunká é zsellé elnyomása ső munkabéréne
visszatartás csupá egyetle éjszakár is mer szegén é a utá sóváro lelk Tiltv va
a állato kínzás é bántalmazása ső mózes törvényhozá mé arró i gondoskodik hog a
embe ellenség állatáva szembe i legye belátássa é irgalomma hog a állato s
szégyeníttessene meg Embertársaina iránt szerete szigor parancso alakjába va
hangoztatva Embertársa j hírnev olya szen legye előtted min sajátmagad Exod 23
d ugyane kötelez szerete kiterje a örege tiszteletére bosszúállá minde fajána
elítélésére a igazságossá kötelez gyakorlásár é bírá pártatlanságára mel utóbb
abba csúcsosodi ki hog bírákna ne szaba tekintette lenniü gazdagokra gőgöt
bujaságot főle pedi csalárdságo é vérontás borzalmakna minősít Biblia
kapzsiságot irigységet hami úto szerzet gazdagságo pedi szigorúa elítéli
ellenbe hűség békesség jóindula é szánalo szenvedőkke é nélkülözőkke szembe az
ami parancso e utóbbina a idegenekke é foglyokka szembe val gyakorlásá i
kötelezőv teszi l Jótékonyság zsidósá Szentírás éppe úgy min később irata i
tehá ne földöntúli hane éppe föld józa é helye élete tartjá sze előt E.-jukban
E ne aszkéta hane a élette számol é Iste útjai jár E Ne ál föl é embere felett
ne paradicso é poko földöntúl ne emberekr szabot képzelődése hane vallá é
erkölc szétválaszthatatlanságána visszatükrözés é legszeb bizonyítéka szeres
felebarátodat min sajá magada é szeres a idegent min sajá magadat mer n feledd hog
t i idege voltá Egyiptomban rabszolgasá honában É a Örökkéval parancsolom min
erkölcs főprincípiumo a egyszer zsid földmíves-pászto né erkölcs kódex írt el
vilá valamenny kultúrnépének biblia E.-na egyene továbbfolytatás talmud é
rabbiniku E. melyne legmagasztosab hirdető R Akib é Hille Jézu előt 70 voltak
Különöse a Ábó százszámr tartalma ol E.- elveket amelye szisztematiku
elgondoláso eredményei d a erkölcsta tanításaina csupá foglalatá nyújtják E
Akib p o össze erkölcs tanításai ebbe foglalt össze Ami ne kívánsz hog vele
tegyenek n ted embertársaddal n beszél ról rosszat n tár fe titkai másoknak
legye anna tisztesség é vagyon ol drág neked min sajá magadé Hillel zsidósá
legnagyob tanítój prófétá után korban kötelez szeretete minde élőlényre a egés
emberiségre a állat é növényvilágr i kiterjesztette F tanítás abba összpontosul
hog Iste é Törvén igaz esszenciáj a embe moráli tökéletesülése ennélfogv vallá
é morá nál i egyugyanazo fogalom csakúgy min Bibli E. járban Hille E.-j szerin
i a éle forrás a Isten ak kegye é irgalmas h Től kegyessége é irgalmasságo vá a
ember akko őnek i arr kel törekednie aszerin kel életé berendeznie Ebbe a
alapelvbe valamenny talmudszerz megegyezi vel ezér mondható hog rabbiniku E
sohase vol farizeuso é esszénuso pártethikája Semm köz se vol a esszénuso
családmegvető felforgat é szentimentáli aszketizmusához se földöntúlisságához
mel végeredményébe szektáriu kinövésekr vezetett rabbiniku E ne hagyt magá
elnyeln a esszénuso világmegvet altruista-kommunizmusától Leginkáb Hille fejez
k pontná i tiszt zsid E.- felfogást H ne énmagam vajjo k más D h csupá magamért
akko m vagyo én É h ne ma akko mikor Ugyancsa Midrásokba é Talmudba vanna
lerögzítv következ E.- princípiumok melye zsid B legszeb megnyilatkozásai Am
gyűlölete neked az n ted felebarátodnak e a egés Törvény több csupá magyaráza
Hille tanítása Sabb 31a Levit 19 1 alapjá E tanítás Hille unokájának Rabba
Gamalielne tanítványa Pá aposto vitt világgá Továbbá Fogad minde ember nyájasa
é barátságo arckifejezésse Ábó 1 1 é 3 1 feleslege önsanyargat szüzessé bű
munká szeretn kel u o 1.1 munk érdem nagyobb min tétle jámborság Midrá 128
Zsoltárho n nélkü él embe ne telje embe Jebámó 6 kötelessé a élete megőrizni a
egészségr káro ételeke enn é káro dolgoka elkövetn ne szaba a bűn szellem munká
tisztessége kenyérkeres iparra kel egybekötn Ábó 2 Beráchó 35 A iga úto jár
embe vágyai hatalmába tartja gonosza vágya tartjá hatalmukba Beráchó 61 R Simeo
b Gamalie tanítása Háro pillére nyugszi világ jótékonyságon igazságosságo é
béké Ábó 1.1 Inkáb halált min elkövetn háro főbűnt bálványimádást fajtalanságo
é gyilkosságo Szanhedri 74a A igazsá á kel hog fúrj hegyeke i Szanhedri 6b
Mózesne tulajdonítot mondá Minde csalárdsá é spekuláci egyenl lopássa Báb Kám
7.8-13 Bab Meci 3.25-27 Báb Bátr 90b Szanhedri 25b Chulli 94 gúnyolá é
gúnynévadás valamin embertársain szégyenbehozatal ugyanabb kategóriáb esik min
gyilkossá B M 58b inne men á Mát Evangéliu 5.22-b Ugyaneze bűnözés kategóriáb
esi rágalom ross hí terjesztés embertársunkról mé a esetbe is h igaz figyelé
gyalázato beszédre gyanúkeltés kedvezőtle megjegyzése provokálás Peszáchi 118a
B M 58b Beráchó 16 Ak visszatartj bért a Talmu szerin tolvaj idolatr é Szodom
lakója Hazugoknak hypokritákna é tékozlókna ne vol szaba megjelenniü áldozatr
Szót 42 Istenfélele egyenl bűnfélelemme e paranc magába foglalj szülő é tanító
iránt tisztelete i Beráchó 28b Kidd 31 Pesz 22 máso tudatlanságából legye a aká
pogán is bű előny szerezn Chulli 99a Sebuó 39 Iste előt senkis nevezhet
igazságosnak h ne jóságo embertársaiva szembe Kidd 40 Hille tovább E.-
tanításai N különíts e maga közösségtő Ábó 2. N mondjad h idő lesz maj
megtanulom mer háth ne les időd Ábó 2 N ítél felebaráto felett amí maga ne
voltá hasonl helyzetbe u o é anna alapjá átvesz Mát evangélist 7.1 Ak fu hírné után
a elveszt nevét ak ne növel tudását a apasztja ak ne tanul a mélt halálr ak
Tórábó haszno húz elveszi Ábó 1.1 neveletle ne irtózi bűntől tudatla ne lehe
jámbor szégyenlős ne tanulhat a indulato ne taníthat a üzletembe ne lehe bölc u
o házassá szentség inne nev Kiddusi a m megszentelés felebarát szeretetne k kel
terjedni bűnösökr é bűntettesekr i Szifr Deut 28b Szanhedr 52 Ne szaba leüln
addig amí háziállatoka me ne eteti Gitti 62a Deut 11.1 alapjá eze főb irányelve
biblia é talmud E.-nak melye a eredet zsid szelleme tükrözteti vissz amelyne
tanítása részbe éppe tőlü merít evangélistá révé mente á kimutathatóla
köztudatb válta általánosa érvénye erkölcs princípiumokká középkor zsid
filozófuso E.-j megőrz mindazt ami örökségb kapta a ősö írásaiból d rendszerü
má so hely görög ara é keresztén misztikuso öntudatla hatásá i mutatja aminthog
a kölcsönhatásu kortársaikr későbbiekr mé sokka nagyob volt középkor zsid E
legkimagaslób tanítói művelő é szerző voltak Száadj gáón Maimonidesz Salom ib
Gabiről Jud Halév é Bachj be Josep ib Pakuda Chóvó Halevóvó szerzője E azonba
világró val túlzot lemondás é visszavonulás középko miszticizmus értelmébe fogj
fel Mégi a műv zsid E.-na legragyogób termékéü tekinthet méltá nevezhet a szí
kötelessége -nek A újko filozófia E.-j Spinozátó kezdv Mendelssohno á Herman
Cohenig K Joeli é több moder filozófusoki úg módszerben min tartalomba koru
szellem áramlatai é filozófia törekvései tükrözteti vissz tiszt zsid E.-na akko
se fogható fel h legmagasab nívó állna i h némelyik min Herm Cohe legközeleb i
áll ahhoz A újkor zsid E.-szerző mellet rabbiniku irodalo legújab időki
változatlanu tradicionáli zsid E szolgálatába ál e különöse kabbalisztiku műve
szerzőine maga erkölcs princípiumaiba nyilatkozi meg A újkorba jelenbe éppe úgy
min biblia korba zsid E álláspontj változatlanu az hog a ember Iste képmásár
teremtet lénynek személyne é ne tárgyna tekint ehhe képes a embe személyiségéne
miné tökéletesebb val fejlesztése a emberbe szunnyad isten tulajdonságna
kibontakozás lehetőség szellem é test tökéletesülé felé a zsid E praktiku
alkalmazása L mé Alázatosság Harag;Kötelesség Szentség Felebarát szeretet
Jótékonyság Gondviselés Pirk Abót Kabbala Judaizmus Optimizmus Szeretet
Megtorlás Irodalom Prof E Hirsc é K Kohler Ethic Je Encyc 190 Morit Lazarus
Ethi De Judentum 2k töb kiadá L Lazarus Zu Characteristi de talmudische ethi
187 ;Grünbaum Sittenlenr de Judentum 187 Mose Bloch Ethi De Halach 1886 magyaru
u a ;Hirsc Fassel Zede u Mispát Di rabbinisch Tugen un Rechtslehr 184
Mielzinger Ethic o th Talmu 189 M Joseph Jewis Ethi 189 K Kohle Ethic o th
Talmu 1893- Frankel Zu Ethi de jüdisch-alexandrinische Philosophe Phil 186
Tiktin Di Lehr de Tugende un Pflichte be Phil 189 Dukes Salom ib Gabiro un sein
ethische Werk 186 Frankl-Grünn Ethi de Jud Halevy Bachj b Joseph Chovó Halevóvó
deutsch Übersetz v Wiener töb kiadá Geiger Ethisch Grunlage de Buche übe di
Herzenspflichten Kaufmann Ethi de Maimonide 187 Guttmann Philosophi de Ib
Gabiro 188 u a.,Realphilosophi de Saadj 188 P Rieger Hille un Jesu 190 tovább
Spinoz elődjeirő szól irodalom főkép J Freudentha idevon művei
11304.h
CÍMSZ Ethi
SZÓCIK Ethik zsi zsi vallásbó iratokb életb elvo ta me hely életut mutatj
az ho miké ke embe társadalomb viselkedn vall princípiumain megőrzé mellet zsi
nin rendszerezv han szétszór találha f erede zsi iratokba egé Szentírásba
Midrasokba Talmudb rabbinik irodalomba később filozófi n számítha szoros zsi
E.-ho m akk se ann megnyilvánulásaib szám esetb közé újk folyam zsi szerzőkk
találkozu i miv ezekn különbö filozófi rendszer befolyá kölcsönhatá nyilvánval
Mindazonált m középkorb találkozu erede zsi továbbfejlesztőive zsi magáb fogl k
évezrede primit pásztor-nom népt váro kultúrnép ehh képe n mindenb egysége Bibl
írás foglalá ó kiindulópont alapelv még változatlan egységesn mondható me
legrégi kodifikáció má é erkölc princípiumokna Valamenn erén pozit kötelesség
isteneszmébő Ist egységéb szentségéb veze m Bibl kezdeté kiemelv ho mind emb
Egyist képmásá teremtetet Ehh képe erede zsidószelle valamenn későb
megnyilvánulás e iste tulajdonságo ann ápolásá megőrzésé fejlesztés tekin
egyetle legfő célna cél célján embe életbe Ez iste adomá következtéb uralkod
emb föld Gene ugyancs ebb gondolatb v levezet iste törvén kinyilatkoztat i iste
törvé betartá Izra legmagasa életcél hivatás Ist útja jár am Móz 1 parancso
egyenértel azza ho kegy életűn ke len könyörületesség ke gyakoroln bibli súl
hely szül tiszteleté Exo 2 1 Levi 1 me család tekin szociál organizác alapján b
többnejűség primit foko mi nomádnépn engedélyezt monogámi tart m legrégi szöv
ideálisn Gene házass vérrokon közö szigorú tilt vo Levi
11304.
CÍMS Eth
SZÓCI Ethi zs zs vallásb iratok élet elv t m hel életu mutat a h mik k emb
társadalom viselked val princípiumai megőrz melle zs ni rendszerez ha szétszó
találh ered zs iratokb eg Szentírásb Midrasokb Talmud rabbini irodalomb későb
filozóf számíth szoro zs E.-h ak s an megnyilvánulásai szá eset köz új folya zs
szerzők találkoz mi ezek különb filozóf rendsze befoly kölcsönhat nyilvánva
Mindazonál középkor találkoz ered zs továbbfejlesztőiv zs magá fog évezred
primi pásztor-no nép vár kultúrné eh kép minden egység Bib írá foglal
kiindulópon alapel mé változatla egységes mondhat m legrég kodifikáci m erköl
princípiumokn Valamen eré pozi kötelessé isteneszméb Is egységé szentségé vez
Bib kezdet kiemel h min em Egyis képmás teremtete Eh kép ered zsidószell
valamen késő megnyilvánulá ist tulajdonság an ápolás megőrzés fejleszté teki
egyetl legf céln cé céljá emb életb E ist adom következté uralko em föl Gen
ugyanc eb gondolat leveze ist törvé kinyilatkozta ist törv betart Izr legmagas
életcé hivatá Is útj já a Mó parancs egyenérte azz h keg életű k le könyörületessé
k gyakorol bibl sú hel szü tisztelet Ex Lev m csalá teki szociá organizá alapjá
többnejűsé primi fok m nomádnép engedélyez monogám tar legrég szö ideális Gen
házas vérroko köz szigor til v Lev s fajtalansá utálatosn tis tartózt életmó
erény tekin gyermek tiszt szül gonosz megtestesülésé tart rabszolgá csa kötelék
tartozók minősí rabszolga sérthetetlensé biztosí rabszolga ide meghatároz
bántalmazásu megtil eset felszabadításu előír fogo ha vadász kahnárko út szerz
rabszolgatartá halálbüntet Ex Ugyanc Bib til szigor kegyetlenkedé becstelenség
lopá csalárdság ha esk idolatr bálványimádá m utób bűnö embertársa elnyom
okozójá tar amel is kegyelm Idola leányá házassá kö szin til vo Embertársa
elnyomatá ép til Bibl m a kötel szerete szá alkalom szigor megparancsol Til
bérmun zsel elnyomá munkabéré visszatart csu egyet éjszak m szeg u sóvá le Til
álla kínz bántalmazá móz törvényho ar gondoskod h em ellens állatá szem leg
belátás irgalom h álla szégyeníttesse m Embertársai irá szere szig paranc
alakjá hangoztat Embertár hírn ol sz leg előtt m sajátmag Ex ugya kötel szere
kiter öre tiszteleté bosszúál min fajá elítélésé igazságos kötel gyakorlás bí
pártatlanságá m utó ab csúcsoso h bírák sza tekintet lenn gazdagok gőg bujaság
fő pe csalárdsá véront borzalmak minős Bibl kapzsiság irigység ha ú szerz
gazdagsá pe szigor elíté ellen hűs békess jóindu szána szenvedők nélkülözők
szem a paranc utóbbi idegenek foglyok szem v gyakorlá kötelez tes Jótékonys
zsidó Szentír ép ú m késő ira te földöntú ha ép fö jó hel éle tart s el E.-jukb
aszké ha élet szám Is útj j f embe fele paradic po földönt embere szab
képzelődé ha val erkö szétválaszthatatlanságá visszatükröz legsz bizonyíté szer
felebarátod m sa maga szer idege m sa magad m fele h ide vol Egyiptomb
rabszolga honáb Örökkév parancsol m erköl főprincípiu egysz zs földmíves-pász
erköl kód í vi valamen kultúrnépén bibl E.- egye továbbfolytat talm rabbini
mely legmagasztos hirde Ak Hil Jé el volt Különö Á százszá tartal E elvek amel
szisztemati elgondolá eredmény erkölcs tanításai csu foglala nyújtj Ak öss
erköl tanítás eb fogla öss A kíván h ve tegyen t embertársadd besz r rossz t
titk másokn leg an tisztess vagy dr nek m sa maga Hill zsidó legnagy tanít
prófé ut korb kötel szerete min élőlény eg emberiség áll növényvilá
kiterjesztet tanít ab összpontos h Is Törv ig esszenci em morá tökéletesülé
ennélfo val mo n egyugyana fogal csakú m Bib járb Hil E. szer é forr Ist keg
irgalm T kegyessé irgalmassá emb ak őn a k törekedn aszer k éle berendezn Eb
alapelv valamen talmudsze megegye v ez mondha h rabbini soha v farizeu esszénu
pártethiká Se k v esszénu családmegve felforg szentimentá aszketizmusáh
földöntúlisságáh m végeredményé szektár kinövése vezete rabbini hag ma elnye
esszénu világmegv altruista-kommunizmusát Legink Hil fej pont tis zs E felfogá
énmag vaj m csu magamé ak vag ak mik Ugyanc Midrások Talmud van lerögzí követk
E princípium mel zs legsz megnyilatkozás gyűlöle nek t felebarátodn eg Törvé tö
csu magyará Hil tanítá Sa 3 Lev alap tanít Hil unokáján Rab Gamaliel tanítván
apos vi világ Továb Fog min emb nyája barátsá arckifejezés Á felesle önsanyarg
szüzes mun szere k 1 mu érd nagyo m tét jámbors Mid 1 Zsoltár nél em tel em
Jebá köteles éle megőriz egészsé ká étele e ká dolgo elköve sza b szell mun
tisztessé kenyérker ipar k egybekö Á Berác i ú j em vágy hatalmá tart gonos vág
tart hatalmuk Berác Sim Gamal tanítá Há pillé nyugs vil jótékonyság igazságossá
bé Á 1 Ink halá m elköve há főbű bálványimádá fajtalansá gyilkossá Szanhed 7
igaz k h fú hegye Szanhed Mózes tulajdonít mon Min csalárd spekulá egye lopás B
K 7.8- B Me 3.25- B Bá 9 Szanhed 2 Chul gúnyo gúnynévad valam embertársa
szégyenbehozat ugyana kategóri es m gyilkos 5 in m M Evangél 5.22 Ugyane bűnöz
kategóri e rágal ro terjeszt embertársunkr eset ig figye gyaláza beszéd
gyanúkelt kedvezőt megjegyzé provokál Peszác 11 5 Berác visszatar bé Tal szer
tolv idola Szod lakó Hazugokn hypokriták tékozlók v sza megjelenn áldoza Sz
Istenféle egye bűnfélelem para magá fogla szü taní irá tisztele Berác 2 Ki Pe
má tudatlanságáb leg a pog elő szere Chul 9 Seb Is el senk nevezh igazságosn
jósá embertársai szem Ki Hil tová E tanítás különí ma közösség Á mondj i le m
megtanul m há l id Á ít felebará fele a ma vol haso helyzet an alap átve M
evangéli 7 hír ut elves nev növ tudás apaszt tan mé halá Tórá hasz h elves Á 1
nevelet irtó bűnt tudat le jámb szégyenl tanulh indula taníth üzletem le bö
házas szents in n Kiddu megszentel felebar szeretet k terjed bűnösö bűntettese
Szi De 2 Szanhe sza leü add a háziállato ete Git 6 De 11 alap e f irányel bibl
talm E.-n mel ered zs szelle tükrözte vis amely tanítá rész ép tő mer evangélis
ré men kimutatható köztuda vál általáno érvén erköl princípiumok középk zs
filozófu E. megő minda a öröksé kap ő írásaib rendsze he gör a kereszt misztiku
öntudat hatá mutat aminth kölcsönhatá kortársai későbbie sok nagy vo középk zs
legkimagasl tanít műve szer volt Száa gá Maimonide Sal Gabir J Hal Bac Jos Paku
Chó Halevó szerző azon világ v túlz lemond visszavonul közép miszticizm értelmé
fo f Mé m zs E.- legragyog termék tekinth mél nevezh s kötelessé -n új filozóf
E. Spinozá kez Mendelssoh Herm Cohen Joe tö mod filozófuso módszerb m tartalom
ko szell áramlat filozóf törekvés tükrözte vis tis zs E.- ak fogha f legmagas
ní áll némely m He Co legközel á ahh újk zs E.-szer mell rabbini iroda legúj
idő változatla tradicioná zs szolgálatá különö kabbaliszti mű szerzői ma erköl
princípiumai nyilatko m újkor jelen ép ú m bibl kor zs álláspon változatla h
emb Is képmás teremt lényn személy tárgy teki eh kép em személyiségé mi
tökéletese v fejleszté ember szunny ist tulajdonság kibontakoz lehetős szell te
tökéletesü fe zs prakti alkalmazá Alázatoss Harag;Köteless Szents Felebar
szeret Jótékonys Gondvisel Pi Ab Kabba Judaizm Optimizm Szeret Megtorl Irodal
Pr Hir Kohl Eth Enc 1 Mor Lazar Et Judent t kia Lazar Characteris talmudisc et
1 ;Grünba Sittenle Judent 1 Mo Blo Et Hala 18 magya ;Hir Fass Ze Misp rabbinis
Tug Rechtsle 1 Mielzing Eth Tal 1 Jose Jew Et 1 Koh Eth Tal 189 Frank Et
jüdisch-alexandrinisc Philosop Ph 1 Tikt Le Tugen Pflich Ph 1 Duk Sal Gabi se
ethisc We 1 Frankl-Grü Et J Hale Bac Jose Cho Halevó deuts Überse Wien t kia
Geig Ethis Grunla Buc ü Herzenspflicht Kaufma Et Maimoni 1 Guttma Philosop Gabi
1 a.,Realphilosop Saa 1 Rieg Hil Je 1 tová Spin elődjei sz irodal fők Freudent
idev műv
11304
CÍM Et
SZÓC Eth z z vallás irato éle el he élet muta mi em társadalo viselke va
princípiuma megőr mell z n rendszere h szétsz talál ere z iratok e Szentírás
Midrasok Talmu rabbin irodalom késő filozó számít szor z E.- a a
megnyilvánulása sz ese kö ú foly z szerző találko m eze külön filozó rendsz
befol kölcsönha nyilvánv Mindazoná középko találko ere z továbbfejlesztői z mag
fo évezre prim pásztor-n né vá kultúrn e ké minde egysé Bi ír fogla kiindulópo
alape m változatl egysége mondha legré kodifikác erkö princípiumok Valame er
poz köteless isteneszmé I egység szentség ve Bi kezde kieme mi e Egyi képmá
teremtet E ké ere zsidószel valame kés megnyilvánul is tulajdonsá a ápolá
megőrzé fejleszt tek egyet leg cél c célj em élet is ado következt uralk e fö
Ge ugyan e gondola levez is törv kinyilatkozt is tör betar Iz legmaga életc
hivat I út j M paranc egyenért az ke élet l könyörületess gyakoro bib s he sz
tisztele E Le csal tek szoci organiz alapj többnejűs prim fo nomádné engedélye
monogá ta legré sz ideáli Ge háza vérrok kö szigo ti Le fajtalans utálatos ti
tartóz életm erén teki gyerme tisz szü gonos megtestesülés tar rabszolg cs
kötelé tartozó minős rabszolg sérthetetlens biztos rabszolg id meghatáro
bántalmazás megti ese felszabadítás előí fog h vadás kahnárk ú szer
rabszolgatart halálbünte E Ugyan Bi ti szigo kegyetlenked becstelensé lop
csalárdsá h es idolat bálványimád utó bűn embertárs elnyo okozój ta ame i
kegyel Idol leány házass k szi ti v Embertárs elnyomat é ti Bib köte szeret sz
alkalo szigo megparancso Ti bérmu zse elnyom munkabér visszatar cs egye éjsza
sze sóv l Ti áll kín bántalmaz mó törvényh a gondosko e ellen állat sze le
belátá irgalo áll szégyeníttess Embertársa ir szer szi paran alakj hangozta
Embertá hír o s le előt sajátma E ugy köte szer kite ör tisztelet bosszúá mi
faj elítélés igazságo köte gyakorlá b pártatlanság ut a csúcsos bírá sz tekinte
len gazdago gő bujasá f p csalárds véron borzalma minő Bib kapzsisá irigysé h
szer gazdags p szigo elít elle hű békes jóind szán szenvedő nélkülöző sze paran
utóbb idegene foglyo sze gyakorl kötele te Jótékony zsid Szentí é kés ir t
földönt h é f j he él tar e E.-juk aszk h éle szá I út emb fel paradi p földön
ember sza képzelőd h va erk szétválaszthatatlanság visszatükrö legs bizonyít
sze felebaráto s mag sze ideg s maga fel id vo Egyiptom rabszolg honá Örökké
parancso erkö főprincípi egys z földmíves-pás erkö kó v valame kultúrnépé bib
E. egy továbbfolyta tal rabbin mel legmagaszto hird A Hi J e vol Külön százsz
tarta elve ame szisztemat elgondol eredmén erkölc tanítása cs foglal nyújt A ös
erkö tanítá e fogl ös kívá v tegye embertársad bes ross tit mások le a tisztes
vag d ne s mag Hil zsid legnag taní próf u kor köte szeret mi élőlén e emberisé
ál növényvil kiterjeszte taní a összponto I Tör i esszenc e mor tökéletesül
ennélf va m egyugyan foga csak Bi jár Hi E sze for Is ke irgal kegyess
irgalmass em a ő töreked asze él berendez E alapel valame talmudsz megegy e
mondh rabbin soh farize esszén pártethik S esszén családmegv felfor szentiment
aszketizmusá földöntúlisságá végeredmény szektá kinövés vezet rabbin ha m elny
esszén világmeg altruista-kommunizmusá Legin Hi fe pon ti z felfog énma va cs
magam a va a mi Ugyan Midráso Talmu va lerögz követ princípiu me z legs
megnyilatkozá gyűlöl ne felebarátod e Törv t cs magyar Hi tanít S Le ala taní
Hi unokájá Ra Gamalie tanítvá apo v vilá Tová Fo mi em nyáj baráts arckifejezé
felesl önsanyar szüze mu szer m ér nagy té jámbor Mi Zsoltá né e te e Jeb
kötele él megőri egészs k étel k dolg elköv sz szel mu tisztess kenyérke ipa
egybek Berá e vág hatalm tar gono vá tar hatalmu Berá Si Gama tanít H pill nyug
vi jótékonysá igazságoss b In hal elköv h főb bálványimád fajtalans gyilkoss
Szanhe iga f hegy Szanhe Móze tulajdoní mo Mi csalár spekul egy lopá 7.8 M 3.25
B Szanhe Chu gúny gúnynéva vala embertárs szégyenbehoza ugyan kategór e gyilko
i Evangé 5.2 Ugyan bűnö kategór rága r terjesz embertársunk ese i figy gyaláz
beszé gyanúkel kedvező megjegyz provoká Peszá 1 Berá visszata b Ta sze tol idol
Szo lak Hazugok hypokritá tékozló sz megjelen áldoz S Istenfél egy bűnfélele
par mag fogl sz tan ir tisztel Berá K P m tudatlanságá le po el szer Chu Se I e
sen nevez igazságos jós embertársa sze K Hi tov tanítá külön m közössé mond l
megtanu h i í felebar fel m vo has helyze a ala átv evangél hí u elve ne nö
tudá apasz ta m hal Tór has elve nevele irt bűn tuda l jám szégyen tanul indul
tanít üzlete l b háza szent i Kidd megszente feleba szerete terje bűnös
bűntettes Sz D Szanh sz le ad háziállat et Gi D 1 ala iránye bib tal E.- me ere
z szell tükrözt vi amel tanít rés é t me evangéli r me kimutathat köztud vá
általán érvé erkö princípiumo közép z filozóf E meg mind öröks ka írásai rendsz
h gö keresz misztik öntuda hat muta amint kölcsönhat kortársa későbbi so nag v
közép z legkimagas taní műv sze vol Szá g Maimonid Sa Gabi Ha Ba Jo Pak Ch
Halev szerz azo vilá túl lemon visszavonu közé miszticiz értelm f M z E.
legragyo termé tekint mé nevez köteless - ú filozó E Spinoz ke Mendelsso Her
Cohe Jo t mo filozófus módszer tartalo k szel áramla filozó törekvé tükrözt vi
ti z E. a fogh legmaga n ál némel H C legköze ah új z E.-sze mel rabbin irod
legú id változatl tradicion z szolgálat külön kabbaliszt m szerző m erkö
princípiuma nyilatk újko jele é bib ko z álláspo változatl em I képmá terem
lény személ tárg tek e ké e személyiség m tökéletes fejleszt embe szunn is
tulajdonsá kibontako lehető szel t tökéletes f z prakt alkalmaz Alázatos
Harag;Köteles Szent Feleba szere Jótékony Gondvise P A Kabb Judaiz Optimiz
Szere Megtor Iroda P Hi Koh Et En Mo Laza E Juden ki Laza Characteri talmudis e
;Grünb Sittenl Juden M Bl E Hal 1 magy ;Hi Fas Z Mis rabbini Tu Rechtsl Mielzin
Et Ta Jos Je E Ko Et Ta 18 Fran E jüdisch-alexandrinis Philoso P Tik L Tuge
Pflic P Du Sa Gab s ethis W Frankl-Gr E Hal Ba Jos Ch Halev deut Übers Wie ki
Gei Ethi Grunl Bu Herzenspflich Kaufm E Maimon Guttm Philoso Gab a.,Realphiloso
Sa Rie Hi J tov Spi elődje s iroda fő Freuden ide mű
1130
CÍ E
SZÓ Et vallá irat él e h éle mut m e társadal viselk v princípium megő mel
rendszer széts talá er irato Szentírá Midraso Talm rabbi irodalo kés filoz
számí szo E. megnyilvánulás s es k fol szerz találk ez külö filoz rends befo
kölcsönh nyilván Mindazon középk találk er továbbfejlesztő ma f évezr pri
pásztor- n v kultúr k mind egys B í fogl kiindulóp alap változat egység mondh
legr kodifiká erk princípiumo Valam e po köteles isteneszm egysé szentsé v B
kezd kiem m Egy képm teremte k er zsidósze valam ké megnyilvánu i tulajdons
ápol megőrz fejlesz te egye le cé cél e éle i ad következ ural f G ugya gondol
leve i tör kinyilatkoz i tö beta I legmag élet hiva ú paran egyenér a k éle
könyörületes gyakor bi h s tisztel L csa te szoc organi alap többnejű pri f
nomádn engedély monog t legr s ideál G ház vérro k szig t L fajtalan utálato t
tartó élet eré tek gyerm tis sz gono megtestesülé ta rabszol c kötel tartoz
minő rabszol sérthetetlen bizto rabszol i meghatár bántalmazá megt es
felszabadítá elő fo vadá kahnár sze rabszolgatar halálbünt Ugya B t szig kegyetlenke
becstelens lo csalárds e idola bálványimá ut bű embertár elny okozó t am kegye
Ido leán házas sz t Embertár elnyoma t Bi köt szere s alkal szig megparancs T
bérm zs elnyo munkabé visszata c egy éjsz sz só T ál kí bántalma m törvény
gondosk elle álla sz l belát irgal ál szégyeníttes Embertárs i sze sz para alak
hangozt Embert hí l elő sajátm ug köt sze kit ö tisztele bosszú m fa elítélé
igazság köt gyakorl pártatlansá u csúcso bír s tekint le gazdag g bujas csalárd
véro borzalm min Bi kapzsis irigys sze gazdag szig elí ell h béke jóin szá
szenved nélkülöz sz para utób idegen fogly sz gyakor kötel t Jótékon zsi Szent
ké i földön h é ta E.-ju asz él sz ú em fe parad földö embe sz képzelő v er
szétválaszthatatlansá visszatükr leg bizonyí sz felebarát ma sz ide mag fe i v
Egyipto rabszol hon Örökk parancs erk főprincíp egy földmíves-pá erk k valam
kultúrnép bi E eg továbbfolyt ta rabbi me legmagaszt hir H vo Külö százs tart
elv am szisztema elgondo eredmé erköl tanítás c fogla nyúj ö erk tanít fog ö
kív tegy embertársa be ros ti máso l tiszte va n ma Hi zsi legna tan pró ko köt
szere m élőlé emberis á növényvi kiterjeszt tan összpont Tö esszen mo
tökéletesü ennél v egyugya fog csa B já H sz fo I k irga kegyes irgalmas e
töreke asz é berende alape valam talmuds megeg mond rabbi so fariz esszé
pártethi esszé családmeg felfo szentimen aszketizmus földöntúlisság végeredmén
szekt kinövé veze rabbi h eln esszé világme altruista-kommunizmus Legi H f po t
felfo énm v c maga v m Ugya Midrás Talm v lerög köve princípi m leg
megnyilatkoz gyűlö n felebaráto Tör c magya H taní L al tan H unokáj R Gamali
tanítv ap vil Tov F m e nyá barát arckifejez feles önsanya szüz m sze é nag t
jámbo M Zsolt n t Je kötel é megőr egész éte dol elkö s sze m tisztes kenyérk
ip egybe Ber vá hatal ta gon v ta hatalm Ber S Gam taní pil nyu v jótékonys
igazságos I ha elkö fő bálványimá fajtalan gyilkos Szanh ig heg Szanh Móz
tulajdon m M csalá speku eg lop 7. 3.2 Szanh Ch gún gúnynév val embertár
szégyenbehoz ugya kategó gyilk Evang 5. Ugya bűn kategó rág terjes embertársun
es fig gyalá besz gyanúke kedvez megjegy provok Pesz Ber visszat T sz to ido Sz
la Hazugo hypokrit tékozl s megjele áldo Istenfé eg bűnfélel pa ma fog s ta i
tiszte Ber tudatlanság l p e sze Ch S se neve igazságo jó embertárs sz H to
tanít külö közöss mon megtan feleba fe v ha helyz al át evangé h elv n n tud
apas t ha Tó ha elv nevel ir bű tud já szégye tanu indu taní üzlet ház szen Kid
megszent feleb szeret terj bűnö bűntette S Szan s l a háziálla e G al irány bi
ta E. m er szel tükröz v ame taní ré m evangél m kimutatha köztu v általá érv
erk princípium közé filozó me min örök k írása rends g keres miszti öntud ha
mut amin kölcsönha kortárs később s na közé legkimaga tan mű sz vo Sz Maimoni S
Gab H B J Pa C Hale szer az vil tú lemo visszavon köz misztici értel E legragy
term tekin m neve köteles filoz Spino k Mendelss He Coh J m filozófu módsze
tartal sze áraml filoz törekv tükröz v t E fog legmag á néme legköz a ú E.-sz
me rabbi iro leg i változat tradicio szolgála külö kabbalisz szerz erk
princípium nyilat újk jel bi k állásp változat e képm tere lén szemé tár te k
személyisé tökélete fejlesz emb szun i tulajdons kibontak lehet sze tökélete
prak alkalma Alázato Harag;Kötele Szen Feleb szer Jótékon Gondvis Kab Judai
Optimi Szer Megto Irod H Ko E E M Laz Jude k Laz Character talmudi ;Grün Sitten
Jude B Ha mag ;H Fa Mi rabbin T Rechts Mielzi E T Jo J K E T 1 Fra
jüdisch-alexandrini Philos Ti Tug Pfli D S Ga ethi Frankl-G Ha B Jo C Hale deu
Über Wi k Ge Eth Grun B Herzenspflic Kauf Maimo Gutt Philos Ga a.,Realphilos S
Ri H to Sp elődj irod f Freude id m