11304.htm

CÍMSZÓ: Ethika

SZÓCIKK: Ethika. A zsidó E. a zsidó vallásból, iratokból és életből elvont tan, mely a helyes életutat mutatja, azt, hogy miképp kell az emberi társadalomban viselkedni, a vallás princípiumainak megőrzése mellett. A zsidó E. nincs rendszerezve, hanem szétszórva található fel az eredeti zsidó iratokban, ú. m. az egész Szentírásban, a Midrasokban, a Talmudban és a rabbinikus irodalomban. A későbbi, ú. n. filozófiai E. nem számítható szorosan a zsidó E.-hoz, még akkor sem, ha annak megnyilvánulásaiban számos esetben a közép- és újkor folyamán zsidó szerzőkkel találkozunk is, mivel ezeknél a különböző filozófiai rendszerek befolyása és kölcsönhatása nyilvánvaló. Mindazonáltal még a középkorban is találkozunk az eredeti zsidó E. továbbfejlesztőivel. A zsidó E. magában foglal két évezredet, a primitív pásztor-nomád néptől a városi kultúrnépig s ehhez képest nem mindenben egységes. De a Biblia írásba foglalása óta kiindulópontja és alapelvei mégis változatlanul egységesnek mondhatók, mert ez a legrégibb kodifikációja a máig élő erkölcsi princípiumoknak. Valamennyi erényt és pozitív kötelességet az isteneszméből, Isten egységéből és szentségéből vezeti le már a Biblia kezdetén, kiemelve, hogy minden ember az Egyisten képmására teremtetett. Ehhez képest az eredeti zsidószellemű E. valamennyi későbbi megnyilvánulásit ezt az isteni tulajdonságot, annak ápolását, megőrzését, fejlesztését tekinti az egyetlen, a legfőbb célnak, a célok céljának az emberi életben. Ezen isteni adomány következtében uralkodik az ember a földön (Genes. 1. 28). De ugyancsak ebből a gondolatból van levezetve az isteni törvény, a kinyilatkoztatás is. Az isteni törvény betartása Izrael legmagasabb életcélja és hivatása; «Isten útjain járni», amit Mózes V. 10. 12 parancsol, egyenértelmű azzal, hogy kegyes életűnek kell lenni és könyörületességet kell gyakorolni. A bibliai E. súlyt helyez a szülők tiszteletére (Exod. 20. 12; Levit. 19. 3), mert a családot tekinti a szociális organizáció alapjának s bár a többnejűséget primitív fokon, mint nomádnépnek engedélyezte, a monogámiát tartja már a legrégibb szöveg ideálisnak (Genes. 2. 24); házasság vérrokonok között szigorúan tiltva volt (Levit. 18. 6 stb.), a fajtalanságot utálatosnak, a tiszta és tartóztató életmódot erénynek tekinti; a gyermeket, aki nem tiszteli szüleit a gonoszság megtestesülésének tartja; a rabszolgákat a család kötelékébe tartozóknak minősíti, a rabszolganők sérthetetlenségét biztosítja s a rabszolgaság idejét meghatározza, bántalmazásukat megtiltja s ez esetben felszabadításukat előírja, a nem fogoly, hanem vadászás, kahnárkodás útján szerzett rabszolgatartásra halálbüntetést ír elő (Exod. 20). Ugyancsak a Biblia tiltja el szigorúan a kegyetlenkedést, a becstelenséget, a lopást, csalárdságot, hamis esküt, az idolatriát s a bálványimádást, mely utóbbit a bűnözés és embertársaink elnyomása okozójának tartja s amelyre nem ismer kegyelmet. Idolatra leányával házasságot kötni szintén tiltva volt. Embertársaink elnyomatását éppen úgy tiltja a Biblia, mint azok kötelező szeretetét számos alkalommal szigorúan megparancsolja. Tiltva van bérmunkás és zsellér elnyomása, sőt munkabérének visszatartása csupán egyetlen éjszakára is, «mert szegény ő és az után sóvárog lelke». Tiltva van az állatok kínzása és bántalmazása, sőt a mózesi törvényhozás még arról is gondoskodik, hogy az ember ellensége állatával szemben is legyen belátással és irgalommal s hogy az állatok se szégyeníttessenek meg. Embertársainak iránti szeretet szigorú parancsok alakjában van hangoztatva: «Embertársad jó hírneve olyan szent legyen előtted, mint a sajátmagadé» (Exod. 23. 1), de ugyanez a kötelező szeretet kiterjed az öregek tiszteletére, a bosszúállás minden fajának elítélésére, az igazságosság kötelező gyakorlására és a bírák pártatlanságára, mely utóbbi abban csúcsosodik ki, hogy a bíráknak nem szabad tekintettel lenniük a gazdagokra. A gőgöt, bujaságot, főleg pedig a csalárdságot és vérontást borzalmaknak minősíti a Biblia; a kapzsiságot, irigységet, hamis úton szerzett gazdagságot pedig szigorúan elítéli, ellenben a hűség, békesség, jóindulat és szánalom a szenvedőkkel és nélkülözőkkel szemben az, amit parancsol s ez utóbbinak az idegenekkel és foglyokkal szemben való gyakorlását is kötelezővé teszi. (l. Jótékonyság.) A zsidóság Szentírása éppen úgy, mint későbbi iratai is tehát nem a földöntúli, hanem éppen a földi józan és helyes életet tartják szem előtt E.-jukban. Ez nem aszkéta, hanem az élettel számoló és Isten útjain járó E. Nem áll a föld és emberek felett, nem a «paradicsom» és «pokol» földöntúli s nem emberekre szabott képzelődése, hanem a vallás és erkölcs szétválaszthatatlanságának visszatükrözése és legszebb bizonyítéka. A «szeresd felebarátodat, mint saját magadat» és a szeresd az idegent, mint saját magadat, mert ne feledd, hogy te is idegen voltál Egyiptomban, a rabszolgaság honában, Én az Örökkévaló parancsolom!» mint erkölcsi főprincípiumot az egyszerű zsidó földmíves-pásztor nép erkölcsi kódexe írta elő a világ valamennyi kultúrnépének. A bibliai E.-nak egyenes továbbfolytatása a talmudi és rabbinikus E., melynek legmagasztosabb hirdetői R. Akiba és Hillel (Jézus előtt 70.) voltak. Különösen az Ábót százszámra tartalmaz oly E.-i elveket, amelyek szisztematikus elgondolások eredményei, de az erkölcstan tanításainak csupán foglalatát nyújtják. E. Akiba p. o. összes erkölcsi tanításait ebben foglalta össze: «Amit nem kívánsz, hogy veled tegyenek, ne tedd embertársaddal; ne beszélj róla rosszat, ne tárd fel titkait másoknak, legyen annak tisztessége és vagyona oly drága neked, mint a saját magadé.» Hillel, a zsidóság legnagyobb tanítója a próféták utáni korban, a kötelező szeretetet minden élőlényre, az egész emberiségre, az állat- és növényvilágra is kiterjesztette. Fő tanítása abban összpontosul, hogy Isten és Törvény igazi esszenciája az ember morális tökéletesülése, ennélfogva vallás és morál nála is egyugyanazon fogalom, csakúgy, mint a Biblia E.- járban. Hillel E.-ja szerint is az élet forrása az Isten, aki kegyes és irgalmas, s ha Tőle kegyességet és irgalmasságot vár az ember, akkor őneki is arra kell törekednie, aszerint kell életét berendeznie. Ebben az alapelvben valamennyi talmudszerző megegyezik vele s ezért mondható, hogy a rabbinikus E. sohasem volt a farizeusok és esszénusok pártethikája. Semmi köze sem volt az esszénusok családmegvető, felforgató és szentimentális aszketizmusához, sem földöntúlisságához, mely végeredményében szektárius kinövésekre vezetett. A rabbinikus E. nem hagyta magát elnyelni az esszénusok világmegvető altruista-kommunizmusától. Leginkább Hillel fejezi ki e pontnál is a tiszta zsidó E.-i felfogást: «Ha nem énmagam, vajjon ki más? De ha csupán magamért, akkor mi vagyok én? És ha nem ma, akkor mikor?» Ugyancsak a Midrásokban és a Talmudban vannak lerögzítve a következő E.-i princípiumok, melyek a zsidó B. legszebb megnyilatkozásai: «Ami gyűlöletes neked, azt ne tedd felebarátodnak, ez az egész Törvény, a többi csupán magyarázat» (Hillel tanítása, Sabb. 31a, a Levit. 19. 18 alapján) E. tanítást Hillel unokájának, Rabban Gamalielnek tanítványa, Pál apostol vitte világgá. Továbbá: «Fogadj minden embert nyájasan és barátságos arckifejezéssel» (Ábót 1. 15 és 3. 12); «A felesleges önsanyargató szüzesség bűn»; «A munkát szeretni kell» (u. o. 1.10); «A munka érdeme nagyobb, mint a tétlen jámborságé» (Midrás a 128. Zsoltárhoz); «A nő nélkül élő ember nem teljes ember» (Jebámót 62); kötelesség az életet megőrizni, az egészségre káros ételeket enni és káros dolgokat elkövetni nem szabad s az bűn; a szellemi munkát tisztességes kenyérkereső iparral kell egybekötni (Ábót 2. 2 ; Beráchót 35b); «Az igaz úton járó ember vágyait hatalmában tartja, a gonoszat vágyai tartják hatalmukban» (Beráchót 61b). R. Simeon b. Gamaliel tanítása: «Három pilléren nyugszik a világ, a jótékonyságon, igazságosságon és békén» (Ábót 1.18); «Inkább a halált, mint elkövetni a három főbűnt: bálványimádást, fajtalanságot és gyilkosságot» (Szanhedrin 74a, b); «Az igazság át kell hogy fúrja a hegyeket is» (Szanhedrin 6b, Mózesnek tulajdonított mondás); Minden csalárdság és spekuláció egyenlő a lopással (Bába Káma 7.8-13; Babá Mecia 3.25-27, Bába Bátra 90b, Szanhedrin 25b, Chullin 94a); a gúnyolás és gúnynévadás, valamint embertársaink szégyenbehozatala ugyanabba a kategóriába esik, mint a gyilkosság (B. M. 58b, s innen ment át a Máté Evangélium 5.22-be). Ugyanezen bűnözési kategóriába esik a rágalom, rossz hír terjesztése embertársunkról, még az esetben is, ha igaz, figyelés gyalázatos beszédre, gyanúkeltés, kedvezőtlen megjegyzések provokálása (Peszáchim 118a, B. M. 58b; Beráchót 16a). Aki visszatartja a bért, az a Talmud szerint tolvaj, idolatra és Szodoma lakója. Hazugoknak, hypokritáknak és tékozlóknak nem volt szabad megjelenniük áldozatra (Szóta 42a); Istenfélelem egyenlő a bűnfélelemmel s ez a parancs magában foglalja a szülők és tanítók iránti tiszteletet is (Beráchót 28b; Kidd. 31; Pesz. 22b); mások tudatlanságából, legyen az akár pogány is, bűn előnyt szerezni (Chullin 99a, Sebuót 39a); Isten előtt senkise nevezhető igazságosnak, ha nem jóságos embertársaival szemben (Kidd. 40a). Hillel további E.-i tanításai: «Ne különítsd el magad a közösségtől» (Ábót 2.4); «Ne mondjad, ha időm lesz, majd megtanulom, mert hátha nem lesz időd?» (Ábót 2. 4). «Ne ítélj felebarátod felett, amíg magad nem voltál hasonló helyzetben» (u. o. és annak alapján átveszi Máté evangélista 7.1.); «Aki fut a hírnév után, az elveszti nevét, aki nem növeli tudását, az apasztja, aki nem tanul, az méltó a halálra aki a Tórából hasznot húz, elveszik» (Ábót 1.13) «A neveletlen nem irtózik a bűntől, a tudatlan nem lehet jámbor, a szégyenlős, nem tanulhat, az indulatos nem taníthat, az üzletember nem lehet bölcs» (u. o.). A házasság szentség, innen neve «Kiddusin» a. m. megszentelés. A felebaráti szeretetnek ki kell terjednie a bűnösökre és bűntettesekre is (Szifré Deut. 28b; Szanhedr. 52a) Nem szabad leülni addig, amíg a háziállatokat meg nem etetik (Gittin 62a, a Deut. 11.15 alapján), ezek a főbb irányelvei a bibliai és talmudi E.-nak, melyek az eredeti zsidó szellemet tükröztetik vissza s amelynek tanításai részben éppen a tőlük merítő evangélisták révén mentek át kimutathatólag a köztudatba s váltak általánosan érvényes erkölcsi princípiumokká. A középkori zsidó filozófusok E.-ja megőrzi mindazt, amit örökségbe kaptak az ősök írásaiból, de rendszerük már sok helyt a görög, arab és a keresztény misztikusok öntudatlan hatását is mutatja, aminthogy az ő kölcsönhatásuk kortársaikra s a későbbiekre még sokkal nagyobb volt. A középkori zsidó E. legkimagaslóbb tanítói, művelői és szerzői voltak: Száadja gáón, Maimonidesz, Salomo ibn Gabiről, Juda Halévi és Bachja ben Joseph ibn Pakuda, a Chóvót Halevóvót szerzője. Ez azonban a világról való túlzott lemondást és visszavonulást a középkor miszticizmusa értelmében fogja fel. Mégis az ő műve a zsidó E.-nak legragyogóbb termékéül tekinthető s méltán nevezhető az a «szív kötelességei»-nek. Az újkor filozófiai E.-ja Spinozától kezdve Mendelssohnon át Hermann Cohenig, K. Joelig és a többi modern filozófusokig úgy módszerben, mint tartalomban koruk szellemi áramlatait és filozófiai törekvéseit tükröztetik vissza s tiszta zsidó E.-nak akkor sem foghatók fel, ha a legmagasabb nívón állnak is s ha némelyik, mint Herm. Cohen legközelebb is állt ahhoz. Az újkori zsidó E.-szerzők mellett a rabbinikus irodalom a legújabb időkig változatlanul a tradicionális zsidó E. szolgálatában áll s ez különösen a kabbalisztikus művek szerzőinek magas erkölcsi princípiumaiban nyilatkozik meg. Az újkorban s a jelenben éppen úgy, mint a bibliai korban a zsidó E. álláspontja változatlanul az, hogy az embert Isten képmására teremtett lénynek, személynek és nem tárgynak tekinti s ehhez képest az ember személyiségének minél tökéletesebbé való fejlesztése, az emberben szunnyadó isteni tulajdonságnak kibontakozási lehetősége a szellemi és testi tökéletesülés felé, az a zsidó E. praktikus alkalmazása. L. még Alázatosság, Harag;Kötelesség; Szentség; Felebaráti szeretet; Jótékonyság, Gondviselés, Pirké Abót; Kabbala; Judaizmus; Optimizmus; Szeretet; Megtorlás. Irodalom: Prof. E. Hirsch és K. Kohler, Ethic, Jew Encycl (1904); Moritz Lazarus, Ethic Des Judentums (2k. több kiadás); L. Lazarus. Zur Characteristic der talmudischen ethic (1877);Grünbaum, Sittenlenre des Judentums (1878); Moses Bloch, Ethic Des Halacha (1886. magyarul u. a.);Hirsch Fassel, Zedek u. Mispát. Die rabbinische Tugend und Rechtslehre (1848); Mielzinger, Ethics of the Talmud (1890); M. Joseph, Jewish Ethic (1892); K. Kohler Ethics of the Talmud (1893-4); Frankel, Zur Ethic des jüdisch-alexandrinischen Philosophen Philo (1867); Tiktin, Die Lehre der Tugenden und Pflichten bei Philo (1894); Dukes, Salomo ibn Gabirol und seine ethischen Werke (1860); Frankl-Grünn. Ethik des Juda Halevy; Bachja b. Joseph, Chovót Halevóvót (deutsche Übersetzg v. Wiener, több kiadás) ; Geiger, Ethische Grunlagen des Buches über die Herzenspflichten; Kaufmann, Ethic des Maimonides (1876) ; Guttmann, Philosophie des Ibn Gabirol (1889); u. a.,Realphilosophie dea Saadja (1882); P. Rieger, Hillel und Jesus (1904), továbbá a Spinoza elődjeiről szóló irodalom, főképp J. Freudenthal idevon. művei.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1304. címszó a lexikon => 245. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11304.htm

CÍMSZÓ: Ethika

SZÓCIKK: Ethika. A zsidó E. a zsidó vallásból, iratokból és életből elvont tan, mely a helyes életutat mutatja, azt, hogy miképp kell az emberi társadalomban viselkedni, a vallás princípiumainak megőrzése mellett. A zsidó E. nincs rendszerezve, hanem szétszórva található fel az eredeti zsidó iratokban, ú. m. az egész Szentírásban, a Midrasokban, a Talmudban és a rabbinikus irodalomban. A későbbi, ú. n. filozófiai E. nem számítható szorosan a zsidó E.-hoz, még akkor sem, ha annak megnyilvánulásaiban számos esetben a közép- és újkor folyamán zsidó szerzőkkel találkozunk is, mivel ezeknél a különböző filozófiai rendszerek befolyása és kölcsönhatása nyilvánvaló. Mindazonáltal még a középkorban is találkozunk az eredeti zsidó E. továbbfejlesztőivel. A zsidó E. magában foglal két évezredet, a primitív pásztor-nomád néptől a városi kultúrnépig s ehhez képest nem mindenben egységes. De a Biblia írásba foglalása óta kiindulópontja és alapelvei mégis változatlanul egységesnek mondhatók, mert ez a legrégibb kodifikációja a máig élő erkölcsi princípiumoknak. Valamennyi erényt és pozitív kötelességet az isteneszméből, Isten egységéből és szentségéből vezeti le már a Biblia kezdetén, kiemelve, hogy minden ember az Egyisten képmására teremtetett. Ehhez képest az eredeti zsidószellemű E. valamennyi későbbi megnyilvánulásit ezt az isteni tulajdonságot, annak ápolását, megőrzését, fejlesztését tekinti az egyetlen, a legfőbb célnak, a célok céljának az emberi életben. Ezen isteni adomány következtében uralkodik az ember a földön Genes. 1. 28 . De ugyancsak ebből a gondolatból van levezetve az isteni törvény, a kinyilatkoztatás is. Az isteni törvény betartása Izrael legmagasabb életcélja és hivatása; Isten útjain járni , amit Mózes V. 10. 12 parancsol, egyenértelmű azzal, hogy kegyes életűnek kell lenni és könyörületességet kell gyakorolni. A bibliai E. súlyt helyez a szülők tiszteletére Exod. 20. 12; Levit. 19. 3 , mert a családot tekinti a szociális organizáció alapjának s bár a többnejűséget primitív fokon, mint nomádnépnek engedélyezte, a monogámiát tartja már a legrégibb szöveg ideálisnak Genes. 2. 24 ; házasság vérrokonok között szigorúan tiltva volt Levit. 18. 6 stb. , a fajtalanságot utálatosnak, a tiszta és tartóztató életmódot erénynek tekinti; a gyermeket, aki nem tiszteli szüleit a gonoszság megtestesülésének tartja; a rabszolgákat a család kötelékébe tartozóknak minősíti, a rabszolganők sérthetetlenségét biztosítja s a rabszolgaság idejét meghatározza, bántalmazásukat megtiltja s ez esetben felszabadításukat előírja, a nem fogoly, hanem vadászás, kahnárkodás útján szerzett rabszolgatartásra halálbüntetést ír elő Exod. 20 . Ugyancsak a Biblia tiltja el szigorúan a kegyetlenkedést, a becstelenséget, a lopást, csalárdságot, hamis esküt, az idolatriát s a bálványimádást, mely utóbbit a bűnözés és embertársaink elnyomása okozójának tartja s amelyre nem ismer kegyelmet. Idolatra leányával házasságot kötni szintén tiltva volt. Embertársaink elnyomatását éppen úgy tiltja a Biblia, mint azok kötelező szeretetét számos alkalommal szigorúan megparancsolja. Tiltva van bérmunkás és zsellér elnyomása, sőt munkabérének visszatartása csupán egyetlen éjszakára is, mert szegény ő és az után sóvárog lelke . Tiltva van az állatok kínzása és bántalmazása, sőt a mózesi törvényhozás még arról is gondoskodik, hogy az ember ellensége állatával szemben is legyen belátással és irgalommal s hogy az állatok se szégyeníttessenek meg. Embertársainak iránti szeretet szigorú parancsok alakjában van hangoztatva: Embertársad jó hírneve olyan szent legyen előtted, mint a sajátmagadé Exod. 23. 1 , de ugyanez a kötelező szeretet kiterjed az öregek tiszteletére, a bosszúállás minden fajának elítélésére, az igazságosság kötelező gyakorlására és a bírák pártatlanságára, mely utóbbi abban csúcsosodik ki, hogy a bíráknak nem szabad tekintettel lenniük a gazdagokra. A gőgöt, bujaságot, főleg pedig a csalárdságot és vérontást borzalmaknak minősíti a Biblia; a kapzsiságot, irigységet, hamis úton szerzett gazdagságot pedig szigorúan elítéli, ellenben a hűség, békesség, jóindulat és szánalom a szenvedőkkel és nélkülözőkkel szemben az, amit parancsol s ez utóbbinak az idegenekkel és foglyokkal szemben való gyakorlását is kötelezővé teszi. l. Jótékonyság. A zsidóság Szentírása éppen úgy, mint későbbi iratai is tehát nem a földöntúli, hanem éppen a földi józan és helyes életet tartják szem előtt E.-jukban. Ez nem aszkéta, hanem az élettel számoló és Isten útjain járó E. Nem áll a föld és emberek felett, nem a paradicsom és pokol földöntúli s nem emberekre szabott képzelődése, hanem a vallás és erkölcs szétválaszthatatlanságának visszatükrözése és legszebb bizonyítéka. A szeresd felebarátodat, mint saját magadat és a szeresd az idegent, mint saját magadat, mert ne feledd, hogy te is idegen voltál Egyiptomban, a rabszolgaság honában, Én az Örökkévaló parancsolom! mint erkölcsi főprincípiumot az egyszerű zsidó földmíves-pásztor nép erkölcsi kódexe írta elő a világ valamennyi kultúrnépének. A bibliai E.-nak egyenes továbbfolytatása a talmudi és rabbinikus E., melynek legmagasztosabb hirdetői R. Akiba és Hillel Jézus előtt 70. voltak. Különösen az Ábót százszámra tartalmaz oly E.-i elveket, amelyek szisztematikus elgondolások eredményei, de az erkölcstan tanításainak csupán foglalatát nyújtják. E. Akiba p. o. összes erkölcsi tanításait ebben foglalta össze: Amit nem kívánsz, hogy veled tegyenek, ne tedd embertársaddal; ne beszélj róla rosszat, ne tárd fel titkait másoknak, legyen annak tisztessége és vagyona oly drága neked, mint a saját magadé. Hillel, a zsidóság legnagyobb tanítója a próféták utáni korban, a kötelező szeretetet minden élőlényre, az egész emberiségre, az állat- és növényvilágra is kiterjesztette. Fő tanítása abban összpontosul, hogy Isten és Törvény igazi esszenciája az ember morális tökéletesülése, ennélfogva vallás és morál nála is egyugyanazon fogalom, csakúgy, mint a Biblia E.- járban. Hillel E.-ja szerint is az élet forrása az Isten, aki kegyes és irgalmas, s ha Tőle kegyességet és irgalmasságot vár az ember, akkor őneki is arra kell törekednie, aszerint kell életét berendeznie. Ebben az alapelvben valamennyi talmudszerző megegyezik vele s ezért mondható, hogy a rabbinikus E. sohasem volt a farizeusok és esszénusok pártethikája. Semmi köze sem volt az esszénusok családmegvető, felforgató és szentimentális aszketizmusához, sem földöntúlisságához, mely végeredményében szektárius kinövésekre vezetett. A rabbinikus E. nem hagyta magát elnyelni az esszénusok világmegvető altruista-kommunizmusától. Leginkább Hillel fejezi ki e pontnál is a tiszta zsidó E.-i felfogást: Ha nem énmagam, vajjon ki más? De ha csupán magamért, akkor mi vagyok én? És ha nem ma, akkor mikor? Ugyancsak a Midrásokban és a Talmudban vannak lerögzítve a következő E.-i princípiumok, melyek a zsidó B. legszebb megnyilatkozásai: Ami gyűlöletes neked, azt ne tedd felebarátodnak, ez az egész Törvény, a többi csupán magyarázat Hillel tanítása, Sabb. 31a, a Levit. 19. 18 alapján E. tanítást Hillel unokájának, Rabban Gamalielnek tanítványa, Pál apostol vitte világgá. Továbbá: Fogadj minden embert nyájasan és barátságos arckifejezéssel Ábót 1. 15 és 3. 12 ; A felesleges önsanyargató szüzesség bűn ; A munkát szeretni kell u. o. 1.10 ; A munka érdeme nagyobb, mint a tétlen jámborságé Midrás a 128. Zsoltárhoz ; A nő nélkül élő ember nem teljes ember Jebámót 62 ; kötelesség az életet megőrizni, az egészségre káros ételeket enni és káros dolgokat elkövetni nem szabad s az bűn; a szellemi munkát tisztességes kenyérkereső iparral kell egybekötni Ábót 2. 2 ; Beráchót 35b ; Az igaz úton járó ember vágyait hatalmában tartja, a gonoszat vágyai tartják hatalmukban Beráchót 61b . R. Simeon b. Gamaliel tanítása: Három pilléren nyugszik a világ, a jótékonyságon, igazságosságon és békén Ábót 1.18 ; Inkább a halált, mint elkövetni a három főbűnt: bálványimádást, fajtalanságot és gyilkosságot Szanhedrin 74a, b ; Az igazság át kell hogy fúrja a hegyeket is Szanhedrin 6b, Mózesnek tulajdonított mondás ; Minden csalárdság és spekuláció egyenlő a lopással Bába Káma 7.8-13; Babá Mecia 3.25-27, Bába Bátra 90b, Szanhedrin 25b, Chullin 94a ; a gúnyolás és gúnynévadás, valamint embertársaink szégyenbehozatala ugyanabba a kategóriába esik, mint a gyilkosság B. M. 58b, s innen ment át a Máté Evangélium 5.22-be . Ugyanezen bűnözési kategóriába esik a rágalom, rossz hír terjesztése embertársunkról, még az esetben is, ha igaz, figyelés gyalázatos beszédre, gyanúkeltés, kedvezőtlen megjegyzések provokálása Peszáchim 118a, B. M. 58b; Beráchót 16a . Aki visszatartja a bért, az a Talmud szerint tolvaj, idolatra és Szodoma lakója. Hazugoknak, hypokritáknak és tékozlóknak nem volt szabad megjelenniük áldozatra Szóta 42a ; Istenfélelem egyenlő a bűnfélelemmel s ez a parancs magában foglalja a szülők és tanítók iránti tiszteletet is Beráchót 28b; Kidd. 31; Pesz. 22b ; mások tudatlanságából, legyen az akár pogány is, bűn előnyt szerezni Chullin 99a, Sebuót 39a ; Isten előtt senkise nevezhető igazságosnak, ha nem jóságos embertársaival szemben Kidd. 40a . Hillel további E.-i tanításai: Ne különítsd el magad a közösségtől Ábót 2.4 ; Ne mondjad, ha időm lesz, majd megtanulom, mert hátha nem lesz időd? Ábót 2. 4 . Ne ítélj felebarátod felett, amíg magad nem voltál hasonló helyzetben u. o. és annak alapján átveszi Máté evangélista 7.1. ; Aki fut a hírnév után, az elveszti nevét, aki nem növeli tudását, az apasztja, aki nem tanul, az méltó a halálra aki a Tórából hasznot húz, elveszik Ábót 1.13 A neveletlen nem irtózik a bűntől, a tudatlan nem lehet jámbor, a szégyenlős, nem tanulhat, az indulatos nem taníthat, az üzletember nem lehet bölcs u. o. . A házasság szentség, innen neve Kiddusin a. m. megszentelés. A felebaráti szeretetnek ki kell terjednie a bűnösökre és bűntettesekre is Szifré Deut. 28b; Szanhedr. 52a Nem szabad leülni addig, amíg a háziállatokat meg nem etetik Gittin 62a, a Deut. 11.15 alapján , ezek a főbb irányelvei a bibliai és talmudi E.-nak, melyek az eredeti zsidó szellemet tükröztetik vissza s amelynek tanításai részben éppen a tőlük merítő evangélisták révén mentek át kimutathatólag a köztudatba s váltak általánosan érvényes erkölcsi princípiumokká. A középkori zsidó filozófusok E.-ja megőrzi mindazt, amit örökségbe kaptak az ősök írásaiból, de rendszerük már sok helyt a görög, arab és a keresztény misztikusok öntudatlan hatását is mutatja, aminthogy az ő kölcsönhatásuk kortársaikra s a későbbiekre még sokkal nagyobb volt. A középkori zsidó E. legkimagaslóbb tanítói, művelői és szerzői voltak: Száadja gáón, Maimonidesz, Salomo ibn Gabiről, Juda Halévi és Bachja ben Joseph ibn Pakuda, a Chóvót Halevóvót szerzője. Ez azonban a világról való túlzott lemondást és visszavonulást a középkor miszticizmusa értelmében fogja fel. Mégis az ő műve a zsidó E.-nak legragyogóbb termékéül tekinthető s méltán nevezhető az a szív kötelességei -nek. Az újkor filozófiai E.-ja Spinozától kezdve Mendelssohnon át Hermann Cohenig, K. Joelig és a többi modern filozófusokig úgy módszerben, mint tartalomban koruk szellemi áramlatait és filozófiai törekvéseit tükröztetik vissza s tiszta zsidó E.-nak akkor sem foghatók fel, ha a legmagasabb nívón állnak is s ha némelyik, mint Herm. Cohen legközelebb is állt ahhoz. Az újkori zsidó E.-szerzők mellett a rabbinikus irodalom a legújabb időkig változatlanul a tradicionális zsidó E. szolgálatában áll s ez különösen a kabbalisztikus művek szerzőinek magas erkölcsi princípiumaiban nyilatkozik meg. Az újkorban s a jelenben éppen úgy, mint a bibliai korban a zsidó E. álláspontja változatlanul az, hogy az embert Isten képmására teremtett lénynek, személynek és nem tárgynak tekinti s ehhez képest az ember személyiségének minél tökéletesebbé való fejlesztése, az emberben szunnyadó isteni tulajdonságnak kibontakozási lehetősége a szellemi és testi tökéletesülés felé, az a zsidó E. praktikus alkalmazása. L. még Alázatosság, Harag;Kötelesség; Szentség; Felebaráti szeretet; Jótékonyság, Gondviselés, Pirké Abót; Kabbala; Judaizmus; Optimizmus; Szeretet; Megtorlás. Irodalom: Prof. E. Hirsch és K. Kohler, Ethic, Jew Encycl 1904 ; Moritz Lazarus, Ethic Des Judentums 2k. több kiadás ; L. Lazarus. Zur Characteristic der talmudischen ethic 1877 ;Grünbaum, Sittenlenre des Judentums 1878 ; Moses Bloch, Ethic Des Halacha 1886. magyarul u. a. ;Hirsch Fassel, Zedek u. Mispát. Die rabbinische Tugend und Rechtslehre 1848 ; Mielzinger, Ethics of the Talmud 1890 ; M. Joseph, Jewish Ethic 1892 ; K. Kohler Ethics of the Talmud 1893-4 ; Frankel, Zur Ethic des jüdisch-alexandrinischen Philosophen Philo 1867 ; Tiktin, Die Lehre der Tugenden und Pflichten bei Philo 1894 ; Dukes, Salomo ibn Gabirol und seine ethischen Werke 1860 ; Frankl-Grünn. Ethik des Juda Halevy; Bachja b. Joseph, Chovót Halevóvót deutsche Übersetzg v. Wiener, több kiadás ; Geiger, Ethische Grunlagen des Buches über die Herzenspflichten; Kaufmann, Ethic des Maimonides 1876 ; Guttmann, Philosophie des Ibn Gabirol 1889 ; u. a.,Realphilosophie dea Saadja 1882 ; P. Rieger, Hillel und Jesus 1904 , továbbá a Spinoza elődjeiről szóló irodalom, főképp J. Freudenthal idevon. művei.

11304.ht

CÍMSZÓ Ethik

SZÓCIKK Ethika zsid E zsid vallásból iratokbó é életbő elvon tan mel helye életuta mutatja azt hog mikép kel a ember társadalomba viselkedni vallá princípiumaina megőrzés mellett zsid E ninc rendszerezve hane szétszórv találhat fe a eredet zsid iratokban ú m a egés Szentírásban Midrasokban Talmudba é rabbiniku irodalomban későbbi ú n filozófia E ne számíthat szorosa zsid E.-hoz mé akko sem h anna megnyilvánulásaiba számo esetbe közép é újko folyamá zsid szerzőkke találkozun is mive ezekné különböz filozófia rendszere befolyás é kölcsönhatás nyilvánvaló Mindazonálta mé középkorba i találkozun a eredet zsid E továbbfejlesztőivel zsid E magába fogla ké évezredet primití pásztor-nomá néptő város kultúrnépi ehhe képes ne mindenbe egységes D Bibli írásb foglalás ót kiindulópontj é alapelve mégi változatlanu egységesne mondhatók mer e legrégib kodifikációj mái él erkölcs princípiumoknak Valamenny erény é pozití kötelessége a isteneszméből Iste egységébő é szentségébő vezet l má Bibli kezdetén kiemelve hog minde embe a Egyiste képmásár teremtetett Ehhe képes a eredet zsidószellem E valamenny később megnyilvánulási ez a isten tulajdonságot anna ápolását megőrzését fejlesztésé tekint a egyetlen legfőb célnak célo céljána a ember életben Eze isten adomán következtébe uralkodi a embe földö Genes 1 2 D ugyancsa ebbő gondolatbó va levezetv a isten törvény kinyilatkoztatá is A isten törvén betartás Izrae legmagasab életcélj é hivatása Iste útjai járn ami Móze V 10 1 parancsol egyenértelm azzal hog kegye életűne kel lenn é könyörületessége kel gyakorolni biblia E súly helye szülő tiszteletér Exod 20 12 Levit 19 mer családo tekint szociáli organizáci alapjána bá többnejűsége primití fokon min nomádnépne engedélyezte monogámiá tartj má legrégib szöve ideálisna Genes 2 2 házassá vérrokono közöt szigorúa tiltv vol Levit 18 stb fajtalanságo utálatosnak tiszt é tartóztat életmódo erényne tekinti gyermeket ak ne tisztel szülei gonoszsá megtestesüléséne tartja rabszolgáka csalá kötelékéb tartozókna minősíti rabszolganő sérthetetlenségé biztosítj rabszolgasá idejé meghatározza bántalmazásuka megtiltj e esetbe felszabadításuka előírja ne fogoly hane vadászás kahnárkodá útjá szerzet rabszolgatartásr halálbüntetés í el Exod 2 Ugyancsa Bibli tiltj e szigorúa kegyetlenkedést becstelenséget lopást csalárdságot hami esküt a idolatriá bálványimádást mel utóbbi bűnözé é embertársain elnyomás okozójána tartj amelyr ne isme kegyelmet Idolatr leányáva házasságo kötn szinté tiltv volt Embertársain elnyomatásá éppe úg tiltj Biblia min azo kötelez szereteté számo alkalomma szigorúa megparancsolja Tiltv va bérmunká é zsellé elnyomása ső munkabéréne visszatartás csupá egyetle éjszakár is mer szegén é a utá sóváro lelk Tiltv va a állato kínzás é bántalmazása ső mózes törvényhozá mé arró i gondoskodik hog a embe ellenség állatáva szembe i legye belátássa é irgalomma hog a állato s szégyeníttessene meg Embertársaina iránt szerete szigor parancso alakjába va hangoztatva Embertársa j hírnev olya szen legye előtted min sajátmagad Exod 23 d ugyane kötelez szerete kiterje a örege tiszteletére bosszúállá minde fajána elítélésére a igazságossá kötelez gyakorlásár é bírá pártatlanságára mel utóbb abba csúcsosodi ki hog bírákna ne szaba tekintette lenniü gazdagokra gőgöt bujaságot főle pedi csalárdságo é vérontás borzalmakna minősít Biblia kapzsiságot irigységet hami úto szerzet gazdagságo pedi szigorúa elítéli ellenbe hűség békesség jóindula é szánalo szenvedőkke é nélkülözőkke szembe az ami parancso e utóbbina a idegenekke é foglyokka szembe val gyakorlásá i kötelezőv teszi l Jótékonyság zsidósá Szentírás éppe úgy min később irata i tehá ne földöntúli hane éppe föld józa é helye élete tartjá sze előt E.-jukban E ne aszkéta hane a élette számol é Iste útjai jár E Ne ál föl é embere felett ne paradicso é poko földöntúl ne emberekr szabot képzelődése hane vallá é erkölc szétválaszthatatlanságána visszatükrözés é legszeb bizonyítéka szeres felebarátodat min sajá magada é szeres a idegent min sajá magadat mer n feledd hog t i idege voltá Egyiptomban rabszolgasá honában É a Örökkéval parancsolom min erkölcs főprincípiumo a egyszer zsid földmíves-pászto né erkölcs kódex írt el vilá valamenny kultúrnépének biblia E.-na egyene továbbfolytatás talmud é rabbiniku E. melyne legmagasztosab hirdető R Akib é Hille Jézu előt 70 voltak Különöse a Ábó százszámr tartalma ol E.- elveket amelye szisztematiku elgondoláso eredményei d a erkölcsta tanításaina csupá foglalatá nyújtják E Akib p o össze erkölcs tanításai ebbe foglalt össze Ami ne kívánsz hog vele tegyenek n ted embertársaddal n beszél ról rosszat n tár fe titkai másoknak legye anna tisztesség é vagyon ol drág neked min sajá magadé Hillel zsidósá legnagyob tanítój prófétá után korban kötelez szeretete minde élőlényre a egés emberiségre a állat é növényvilágr i kiterjesztette F tanítás abba összpontosul hog Iste é Törvén igaz esszenciáj a embe moráli tökéletesülése ennélfogv vallá é morá nál i egyugyanazo fogalom csakúgy min Bibli E. járban Hille E.-j szerin i a éle forrás a Isten ak kegye é irgalmas h Től kegyessége é irgalmasságo vá a ember akko őnek i arr kel törekednie aszerin kel életé berendeznie Ebbe a alapelvbe valamenny talmudszerz megegyezi vel ezér mondható hog rabbiniku E sohase vol farizeuso é esszénuso pártethikája Semm köz se vol a esszénuso családmegvető felforgat é szentimentáli aszketizmusához se földöntúlisságához mel végeredményébe szektáriu kinövésekr vezetett rabbiniku E ne hagyt magá elnyeln a esszénuso világmegvet altruista-kommunizmusától Leginkáb Hille fejez k pontná i tiszt zsid E.- felfogást H ne énmagam vajjo k más D h csupá magamért akko m vagyo én É h ne ma akko mikor Ugyancsa Midrásokba é Talmudba vanna lerögzítv következ E.- princípiumok melye zsid B legszeb megnyilatkozásai Am gyűlölete neked az n ted felebarátodnak e a egés Törvény több csupá magyaráza Hille tanítása Sabb 31a Levit 19 1 alapjá E tanítás Hille unokájának Rabba Gamalielne tanítványa Pá aposto vitt világgá Továbbá Fogad minde ember nyájasa é barátságo arckifejezésse Ábó 1 1 é 3 1 feleslege önsanyargat szüzessé bű munká szeretn kel u o 1.1 munk érdem nagyobb min tétle jámborság Midrá 128 Zsoltárho n nélkü él embe ne telje embe Jebámó 6 kötelessé a élete megőrizni a egészségr káro ételeke enn é káro dolgoka elkövetn ne szaba a bűn szellem munká tisztessége kenyérkeres iparra kel egybekötn Ábó 2 Beráchó 35 A iga úto jár embe vágyai hatalmába tartja gonosza vágya tartjá hatalmukba Beráchó 61 R Simeo b Gamalie tanítása Háro pillére nyugszi világ jótékonyságon igazságosságo é béké Ábó 1.1 Inkáb halált min elkövetn háro főbűnt bálványimádást fajtalanságo é gyilkosságo Szanhedri 74a A igazsá á kel hog fúrj hegyeke i Szanhedri 6b Mózesne tulajdonítot mondá Minde csalárdsá é spekuláci egyenl lopássa Báb Kám 7.8-13 Bab Meci 3.25-27 Báb Bátr 90b Szanhedri 25b Chulli 94 gúnyolá é gúnynévadás valamin embertársain szégyenbehozatal ugyanabb kategóriáb esik min gyilkossá B M 58b inne men á Mát Evangéliu 5.22-b Ugyaneze bűnözés kategóriáb esi rágalom ross hí terjesztés embertársunkról mé a esetbe is h igaz figyelé gyalázato beszédre gyanúkeltés kedvezőtle megjegyzése provokálás Peszáchi 118a B M 58b Beráchó 16 Ak visszatartj bért a Talmu szerin tolvaj idolatr é Szodom lakója Hazugoknak hypokritákna é tékozlókna ne vol szaba megjelenniü áldozatr Szót 42 Istenfélele egyenl bűnfélelemme e paranc magába foglalj szülő é tanító iránt tisztelete i Beráchó 28b Kidd 31 Pesz 22 máso tudatlanságából legye a aká pogán is bű előny szerezn Chulli 99a Sebuó 39 Iste előt senkis nevezhet igazságosnak h ne jóságo embertársaiva szembe Kidd 40 Hille tovább E.- tanításai N különíts e maga közösségtő Ábó 2. N mondjad h idő lesz maj megtanulom mer háth ne les időd Ábó 2 N ítél felebaráto felett amí maga ne voltá hasonl helyzetbe u o é anna alapjá átvesz Mát evangélist 7.1 Ak fu hírné után a elveszt nevét ak ne növel tudását a apasztja ak ne tanul a mélt halálr ak Tórábó haszno húz elveszi Ábó 1.1 neveletle ne irtózi bűntől tudatla ne lehe jámbor szégyenlős ne tanulhat a indulato ne taníthat a üzletembe ne lehe bölc u o házassá szentség inne nev Kiddusi a m megszentelés felebarát szeretetne k kel terjedni bűnösökr é bűntettesekr i Szifr Deut 28b Szanhedr 52 Ne szaba leüln addig amí háziállatoka me ne eteti Gitti 62a Deut 11.1 alapjá eze főb irányelve biblia é talmud E.-nak melye a eredet zsid szelleme tükrözteti vissz amelyne tanítása részbe éppe tőlü merít evangélistá révé mente á kimutathatóla köztudatb válta általánosa érvénye erkölcs princípiumokká középkor zsid filozófuso E.-j megőrz mindazt ami örökségb kapta a ősö írásaiból d rendszerü má so hely görög ara é keresztén misztikuso öntudatla hatásá i mutatja aminthog a kölcsönhatásu kortársaikr későbbiekr mé sokka nagyob volt középkor zsid E legkimagaslób tanítói művelő é szerző voltak Száadj gáón Maimonidesz Salom ib Gabiről Jud Halév é Bachj be Josep ib Pakuda Chóvó Halevóvó szerzője E azonba világró val túlzot lemondás é visszavonulás középko miszticizmus értelmébe fogj fel Mégi a műv zsid E.-na legragyogób termékéü tekinthet méltá nevezhet a szí kötelessége -nek A újko filozófia E.-j Spinozátó kezdv Mendelssohno á Herman Cohenig K Joeli é több moder filozófusoki úg módszerben min tartalomba koru szellem áramlatai é filozófia törekvései tükrözteti vissz tiszt zsid E.-na akko se fogható fel h legmagasab nívó állna i h némelyik min Herm Cohe legközeleb i áll ahhoz A újkor zsid E.-szerző mellet rabbiniku irodalo legújab időki változatlanu tradicionáli zsid E szolgálatába ál e különöse kabbalisztiku műve szerzőine maga erkölcs princípiumaiba nyilatkozi meg A újkorba jelenbe éppe úgy min biblia korba zsid E álláspontj változatlanu az hog a ember Iste képmásár teremtet lénynek személyne é ne tárgyna tekint ehhe képes a embe személyiségéne miné tökéletesebb val fejlesztése a emberbe szunnyad isten tulajdonságna kibontakozás lehetőség szellem é test tökéletesülé felé a zsid E praktiku alkalmazása L mé Alázatosság Harag;Kötelesség Szentség Felebarát szeretet Jótékonyság Gondviselés Pirk Abót Kabbala Judaizmus Optimizmus Szeretet Megtorlás Irodalom Prof E Hirsc é K Kohler Ethic Je Encyc 190 Morit Lazarus Ethi De Judentum 2k töb kiadá L Lazarus Zu Characteristi de talmudische ethi 187 ;Grünbaum Sittenlenr de Judentum 187 Mose Bloch Ethi De Halach 1886 magyaru u a ;Hirsc Fassel Zede u Mispát Di rabbinisch Tugen un Rechtslehr 184 Mielzinger Ethic o th Talmu 189 M Joseph Jewis Ethi 189 K Kohle Ethic o th Talmu 1893- Frankel Zu Ethi de jüdisch-alexandrinische Philosophe Phil 186 Tiktin Di Lehr de Tugende un Pflichte be Phil 189 Dukes Salom ib Gabiro un sein ethische Werk 186 Frankl-Grünn Ethi de Jud Halevy Bachj b Joseph Chovó Halevóvó deutsch Übersetz v Wiener töb kiadá Geiger Ethisch Grunlage de Buche übe di Herzenspflichten Kaufmann Ethi de Maimonide 187 Guttmann Philosophi de Ib Gabiro 188 u a.,Realphilosophi de Saadj 188 P Rieger Hille un Jesu 190 tovább Spinoz elődjeirő szól irodalom főkép J Freudentha idevon művei

11304.h

CÍMSZ Ethi

SZÓCIK Ethik zsi zsi vallásbó iratokb életb elvo ta me hely életut mutatj az ho miké ke embe társadalomb viselkedn vall princípiumain megőrzé mellet zsi nin rendszerezv han szétszór találha f erede zsi iratokba egé Szentírásba Midrasokba Talmudb rabbinik irodalomba később filozófi n számítha szoros zsi E.-ho m akk se ann megnyilvánulásaib szám esetb közé újk folyam zsi szerzőkk találkozu i miv ezekn különbö filozófi rendszer befolyá kölcsönhatá nyilvánval Mindazonált m középkorb találkozu erede zsi továbbfejlesztőive zsi magáb fogl k évezrede primit pásztor-nom népt váro kultúrnép ehh képe n mindenb egysége Bibl írás foglalá ó kiindulópont alapelv még változatlan egységesn mondható me legrégi kodifikáció má é erkölc princípiumokna Valamenn erén pozit kötelesség isteneszmébő Ist egységéb szentségéb veze m Bibl kezdeté kiemelv ho mind emb Egyist képmásá teremtetet Ehh képe erede zsidószelle valamenn későb megnyilvánulás e iste tulajdonságo ann ápolásá megőrzésé fejlesztés tekin egyetle legfő célna cél célján embe életbe Ez iste adomá következtéb uralkod emb föld Gene ugyancs ebb gondolatb v levezet iste törvén kinyilatkoztat i iste törvé betartá Izra legmagasa életcél hivatás Ist útja jár am Móz 1 parancso egyenértel azza ho kegy életűn ke len könyörületesség ke gyakoroln bibli súl hely szül tiszteleté Exo 2 1 Levi 1 me család tekin szociál organizác alapján b többnejűség primit foko mi nomádnépn engedélyezt monogámi tart m legrégi szöv ideálisn Gene házass vérrokon közö szigorú tilt vo Levi 1 st fajtalanság utálatosna tisz tartózta életmód erényn tekint gyermeke a n tiszte szüle gonoszs megtestesülésén tartj rabszolgák csal köteléké tartozókn minősít rabszolgan sérthetetlenség biztosít rabszolgas idej meghatározz bántalmazásuk megtilt esetb felszabadításuk előírj n fogol han vadászá kahnárkod útj szerze rabszolgatartás halálbünteté e Exo Ugyancs Bibl tilt szigorú kegyetlenkedés becstelensége lopás csalárdságo ham eskü idolatri bálványimádás me utóbb bűnöz embertársai elnyomá okozóján tart amely n ism kegyelme Idolat leányáv házasság köt szint tilt vol Embertársai elnyomatás épp ú tilt Bibli mi az kötele szeretet szám alkalomm szigorú megparancsolj Tilt v bérmunk zsell elnyomás s munkabérén visszatartá csup egyetl éjszaká i me szegé ut sóvár lel Tilt v állat kínzá bántalmazás s móze törvényhoz m arr gondoskodi ho emb ellensé állatáv szemb legy belátáss irgalomm ho állat szégyeníttessen me Embertársain irán szeret szigo parancs alakjáb v hangoztatv Embertárs hírne oly sze legy előtte mi sajátmaga Exo 2 ugyan kötele szeret kiterj öreg tiszteletér bosszúáll mind faján elítélésér igazságoss kötele gyakorlásá bír pártatlanságár me utób abb csúcsosod k ho bírákn n szab tekintett lenni gazdagokr gőgö bujaságo fől ped csalárdság vérontá borzalmakn minősí Bibli kapzsiságo irigysége ham út szerze gazdagság ped szigorú elítél ellenb hűsé békessé jóindul szánal szenvedőkk nélkülözőkk szemb a am parancs utóbbin idegenekk foglyokk szemb va gyakorlás kötelező tesz Jótékonysá zsidós Szentírá épp úg mi későb irat teh n földöntúl han épp föl józ hely élet tartj sz elő E.-jukba n aszkét han élett számo Ist útja já N á fö ember felet n paradics pok földöntú n emberek szabo képzelődés han vall erköl szétválaszthatatlanságán visszatükrözé legsze bizonyíték szere felebarátoda mi saj magad szere idegen mi saj magada me feled ho ideg volt Egyiptomba rabszolgas honába Örökkéva parancsolo mi erkölc főprincípium egysze zsi földmíves-pászt n erkölc kóde ír e vil valamenn kultúrnépéne bibli E.-n egyen továbbfolytatá talmu rabbinik E melyn legmagasztosa hirdet Aki Hill Jéz elő 7 volta Különös Áb százszám tartalm o E. elveke amely szisztematik elgondolás eredménye erkölcst tanításain csup foglalat nyújtjá Aki össz erkölc tanítása ebb foglal össz Am n kíváns ho vel tegyene te embertársadda beszé ró rossza tá f titka másokna legy ann tisztessé vagyo o drá neke mi saj magad Hille zsidós legnagyo tanító prófét utá korba kötele szeretet mind élőlényr egé emberiségr álla növényvilág kiterjesztett tanítá abb összpontosu ho Ist Törvé iga esszenciá emb morál tökéletesülés ennélfog vall mor ná egyugyanaz fogalo csakúg mi Bibl E járba Hill E.- szeri él forrá Iste a kegy irgalma Tő kegyesség irgalmasság v embe akk őne ar ke törekedni aszeri ke élet berendezni Ebb alapelvb valamenn talmudszer megegyez ve ezé mondhat ho rabbinik sohas vo farizeus esszénus pártethikáj Sem kö s vo esszénus családmegvet felforga szentimentál aszketizmusáho s földöntúlisságáho me végeredményéb szektári kinövések vezetet rabbinik n hagy mag elnyel esszénus világmegve altruista-kommunizmusátó Leginká Hill feje pontn tisz zsi E. felfogás n énmaga vajj má csup magamér akk vagy é n m akk miko Ugyancs Midrásokb Talmudb vann lerögzít követke E. princípiumo mely zsi legsze megnyilatkozása A gyűlölet neke a te felebarátodna egé Törvén töb csup magyaráz Hill tanítás Sab 31 Levi 1 alapj tanítá Hill unokájána Rabb Gamalieln tanítvány P apost vit világg Tovább Foga mind embe nyájas barátság arckifejezéss Áb felesleg önsanyarga szüzess b munk szeret ke 1. mun érde nagyob mi tétl jámborsá Midr 12 Zsoltárh nélk é emb n telj emb Jebám köteless élet megőrizn egészség kár ételek en kár dolgok elkövet n szab bű szelle munk tisztesség kenyérkere iparr ke egybeköt Áb Berách 3 ig út já emb vágya hatalmáb tartj gonosz vágy tartj hatalmukb Berách 6 Sime Gamali tanítás Hár pillér nyugsz vilá jótékonyságo igazságosság bék Áb 1. Inká halál mi elkövet hár főbűn bálványimádás fajtalanság gyilkosság Szanhedr 74 igazs ke ho fúr hegyek Szanhedr 6 Mózesn tulajdoníto mond Mind csalárds spekulác egyen lopáss Bá Ká 7.8-1 Ba Mec 3.25-2 Bá Bát 90 Szanhedr 25 Chull 9 gúnyol gúnynévadá valami embertársai szégyenbehozata ugyanab kategóriá esi mi gyilkoss 58 inn me Má Evangéli 5.22- Ugyanez bűnözé kategóriá es rágalo ros h terjeszté embertársunkró m esetb i iga figyel gyalázat beszédr gyanúkelté kedvezőtl megjegyzés provokálá Peszách 118 58 Berách 1 A visszatart bér Talm szeri tolva idolat Szodo lakój Hazugokna hypokritákn tékozlókn n vo szab megjelenni áldozat Szó 4 Istenfélel egyen bűnfélelemm paran magáb foglal szül tanít irán tisztelet Berách 28 Kid 3 Pes 2 más tudatlanságábó legy ak pogá i b előn szerez Chull 99 Sebu 3 Ist elő senki nevezhe igazságosna n jóság embertársaiv szemb Kid 4 Hill továb E. tanítása különít mag közösségt Áb 2 mondja id les ma megtanulo me hát n le idő Áb íté felebarát felet am mag n volt hason helyzetb ann alapj átves Má evangélis 7. A f hírn utá elvesz nevé a n növe tudásá apasztj a n tanu mél halál a Tóráb haszn hú elvesz Áb 1. neveletl n irtóz bűntő tudatl n leh jámbo szégyenlő n tanulha indulat n tanítha üzletemb n leh böl házass szentsé inn ne Kiddus megszentelé felebará szeretetn ke terjedn bűnösök bűntettesek Szif Deu 28 Szanhed 5 N szab leül addi am háziállatok m n etet Gitt 62 Deu 11. alapj ez fő irányelv bibli talmu E.-na mely erede zsi szellem tükröztet viss amelyn tanítás részb épp től merí evangélist rév ment kimutathatól köztudat vált általános érvény erkölc princípiumokk középko zsi filozófus E.- megőr mindaz am örökség kapt ős írásaibó rendszer m s hel görö ar kereszté misztikus öntudatl hatás mutatj amintho kölcsönhatás kortársaik későbbiek m sokk nagyo vol középko zsi legkimagasló tanító művel szerz volta Száad gáó Maimonides Salo i Gabirő Ju Halé Bach b Jose i Pakud Chóv Halevóv szerzőj azonb világr va túlzo lemondá visszavonulá középk miszticizmu értelméb fog fe Még mű zsi E.-n legragyogó terméké tekinthe mélt nevezhe sz kötelesség -ne újk filozófi E.- Spinozát kezd Mendelssohn Herma Coheni Joel töb mode filozófusok ú módszerbe mi tartalomb kor szelle áramlata filozófi törekvése tükröztet viss tisz zsi E.-n akk s foghat fe legmagasa nív álln némelyi mi Her Coh legközele ál ahho újko zsi E.-szerz melle rabbinik irodal legúja idők változatlan tradicionál zsi szolgálatáb á különös kabbalisztik műv szerzőin mag erkölc princípiumaib nyilatkoz me újkorb jelenb épp úg mi bibli korb zsi álláspont változatlan a ho embe Ist képmásá teremte lényne személyn n tárgyn tekin ehh képe emb személyiségén min tökéleteseb va fejlesztés emberb szunnya iste tulajdonságn kibontakozá lehetősé szelle tes tökéletesül fel zsi praktik alkalmazás m Alázatossá Harag;Kötelessé Szentsé Felebará szerete Jótékonysá Gondviselé Pir Abó Kabbal Judaizmu Optimizmu Szerete Megtorlá Irodalo Pro Hirs Kohle Ethi J Ency 19 Mori Lazaru Eth D Judentu 2 tö kiad Lazaru Z Characterist d talmudisch eth 18 ;Grünbau Sittenlen d Judentu 18 Mos Bloc Eth D Halac 188 magyar ;Hirs Fasse Zed Mispá D rabbinisc Tuge u Rechtsleh 18 Mielzinge Ethi t Talm 18 Josep Jewi Eth 18 Kohl Ethi t Talm 1893 Franke Z Eth d jüdisch-alexandrinisch Philosoph Phi 18 Tikti D Leh d Tugend u Pflicht b Phi 18 Duke Salo i Gabir u sei ethisch Wer 18 Frankl-Grün Eth d Ju Halev Bach Josep Chov Halevóv deutsc Überset Wiene tö kiad Geige Ethisc Grunlag d Buch üb d Herzenspflichte Kaufman Eth d Maimonid 18 Guttman Philosoph d I Gabir 18 a.,Realphilosoph d Saad 18 Riege Hill u Jes 19 továb Spino elődjeir szó irodalo főké Freudenth idevo műve

11304.

CÍMS Eth

SZÓCI Ethi zs zs vallásb iratok élet elv t m hel életu mutat a h mik k emb társadalom viselked val princípiumai megőrz melle zs ni rendszerez ha szétszó találh ered zs iratokb eg Szentírásb Midrasokb Talmud rabbini irodalomb későb filozóf számíth szoro zs E.-h ak s an megnyilvánulásai szá eset köz új folya zs szerzők találkoz mi ezek különb filozóf rendsze befoly kölcsönhat nyilvánva Mindazonál középkor találkoz ered zs továbbfejlesztőiv zs magá fog évezred primi pásztor-no nép vár kultúrné eh kép minden egység Bib írá foglal kiindulópon alapel mé változatla egységes mondhat m legrég kodifikáci m erköl princípiumokn Valamen eré pozi kötelessé isteneszméb Is egységé szentségé vez Bib kezdet kiemel h min em Egyis képmás teremtete Eh kép ered zsidószell valamen késő megnyilvánulá ist tulajdonság an ápolás megőrzés fejleszté teki egyetl legf céln cé céljá emb életb E ist adom következté uralko em föl Gen ugyanc eb gondolat leveze ist törvé kinyilatkozta ist törv betart Izr legmagas életcé hivatá Is útj já a Mó parancs egyenérte azz h keg életű k le könyörületessé k gyakorol bibl sú hel szü tisztelet Ex Lev m csalá teki szociá organizá alapjá többnejűsé primi fok m nomádnép engedélyez monogám tar legrég szö ideális Gen házas vérroko köz szigor til v Lev s fajtalansá utálatosn tis tartózt életmó erény tekin gyermek tiszt szül gonosz megtestesülésé tart rabszolgá csa kötelék tartozók minősí rabszolga sérthetetlensé biztosí rabszolga ide meghatároz bántalmazásu megtil eset felszabadításu előír fogo ha vadász kahnárko út szerz rabszolgatartá halálbüntet Ex Ugyanc Bib til szigor kegyetlenkedé becstelenség lopá csalárdság ha esk idolatr bálványimádá m utób bűnö embertársa elnyom okozójá tar amel is kegyelm Idola leányá házassá kö szin til vo Embertársa elnyomatá ép til Bibl m a kötel szerete szá alkalom szigor megparancsol Til bérmun zsel elnyomá munkabéré visszatart csu egyet éjszak m szeg u sóvá le Til álla kínz bántalmazá móz törvényho ar gondoskod h em ellens állatá szem leg belátás irgalom h álla szégyeníttesse m Embertársai irá szere szig paranc alakjá hangoztat Embertár hírn ol sz leg előtt m sajátmag Ex ugya kötel szere kiter öre tiszteleté bosszúál min fajá elítélésé igazságos kötel gyakorlás bí pártatlanságá m utó ab csúcsoso h bírák sza tekintet lenn gazdagok gőg bujaság fő pe csalárdsá véront borzalmak minős Bibl kapzsiság irigység ha ú szerz gazdagsá pe szigor elíté ellen hűs békess jóindu szána szenvedők nélkülözők szem a paranc utóbbi idegenek foglyok szem v gyakorlá kötelez tes Jótékonys zsidó Szentír ép ú m késő ira te földöntú ha ép fö jó hel éle tart s el E.-jukb aszké ha élet szám Is útj j f embe fele paradic po földönt embere szab képzelődé ha val erkö szétválaszthatatlanságá visszatükröz legsz bizonyíté szer felebarátod m sa maga szer idege m sa magad m fele h ide vol Egyiptomb rabszolga honáb Örökkév parancsol m erköl főprincípiu egysz zs földmíves-pász erköl kód í vi valamen kultúrnépén bibl E.- egye továbbfolytat talm rabbini mely legmagasztos hirde Ak Hil Jé el volt Különö Á százszá tartal E elvek amel szisztemati elgondolá eredmény erkölcs tanításai csu foglala nyújtj Ak öss erköl tanítás eb fogla öss A kíván h ve tegyen t embertársadd besz r rossz t titk másokn leg an tisztess vagy dr nek m sa maga Hill zsidó legnagy tanít prófé ut korb kötel szerete min élőlény eg emberiség áll növényvilá kiterjesztet tanít ab összpontos h Is Törv ig esszenci em morá tökéletesülé ennélfo val mo n egyugyana fogal csakú m Bib járb Hil E. szer é forr Ist keg irgalm T kegyessé irgalmassá emb ak őn a k törekedn aszer k éle berendezn Eb alapelv valamen talmudsze megegye v ez mondha h rabbini soha v farizeu esszénu pártethiká Se k v esszénu családmegve felforg szentimentá aszketizmusáh földöntúlisságáh m végeredményé szektár kinövése vezete rabbini hag ma elnye esszénu világmegv altruista-kommunizmusát Legink Hil fej pont tis zs E felfogá énmag vaj m csu magamé ak vag ak mik Ugyanc Midrások Talmud van lerögzí követk E princípium mel zs legsz megnyilatkozás gyűlöle nek t felebarátodn eg Törvé tö csu magyará Hil tanítá Sa 3 Lev alap tanít Hil unokáján Rab Gamaliel tanítván apos vi világ Továb Fog min emb nyája barátsá arckifejezés Á felesle önsanyarg szüzes mun szere k 1 mu érd nagyo m tét jámbors Mid 1 Zsoltár nél em tel em Jebá köteles éle megőriz egészsé ká étele e ká dolgo elköve sza b szell mun tisztessé kenyérker ipar k egybekö Á Berác i ú j em vágy hatalmá tart gonos vág tart hatalmuk Berác Sim Gamal tanítá Há pillé nyugs vil jótékonyság igazságossá bé Á 1 Ink halá m elköve há főbű bálványimádá fajtalansá gyilkossá Szanhed 7 igaz k h fú hegye Szanhed Mózes tulajdonít mon Min csalárd spekulá egye lopás B K 7.8- B Me 3.25- B Bá 9 Szanhed 2 Chul gúnyo gúnynévad valam embertársa szégyenbehozat ugyana kategóri es m gyilkos 5 in m M Evangél 5.22 Ugyane bűnöz kategóri e rágal ro terjeszt embertársunkr eset ig figye gyaláza beszéd gyanúkelt kedvezőt megjegyzé provokál Peszác 11 5 Berác visszatar bé Tal szer tolv idola Szod lakó Hazugokn hypokriták tékozlók v sza megjelenn áldoza Sz Istenféle egye bűnfélelem para magá fogla szü taní irá tisztele Berác 2 Ki Pe má tudatlanságáb leg a pog elő szere Chul 9 Seb Is el senk nevezh igazságosn jósá embertársai szem Ki Hil tová E tanítás különí ma közösség Á mondj i le m megtanul m há l id Á ít felebará fele a ma vol haso helyzet an alap átve M evangéli 7 hír ut elves nev növ tudás apaszt tan mé halá Tórá hasz h elves Á 1 nevelet irtó bűnt tudat le jámb szégyenl tanulh indula taníth üzletem le bö házas szents in n Kiddu megszentel felebar szeretet k terjed bűnösö bűntettese Szi De 2 Szanhe sza leü add a háziállato ete Git 6 De 11 alap e f irányel bibl talm E.-n mel ered zs szelle tükrözte vis amely tanítá rész ép tő mer evangélis ré men kimutatható köztuda vál általáno érvén erköl princípiumok középk zs filozófu E. megő minda a öröksé kap ő írásaib rendsze he gör a kereszt misztiku öntudat hatá mutat aminth kölcsönhatá kortársai későbbie sok nagy vo középk zs legkimagasl tanít műve szer volt Száa gá Maimonide Sal Gabir J Hal Bac Jos Paku Chó Halevó szerző azon világ v túlz lemond visszavonul közép miszticizm értelmé fo f Mé m zs E.- legragyog termék tekinth mél nevezh s kötelessé -n új filozóf E. Spinozá kez Mendelssoh Herm Cohen Joe tö mod filozófuso módszerb m tartalom ko szell áramlat filozóf törekvés tükrözte vis tis zs E.- ak fogha f legmagas ní áll némely m He Co legközel á ahh újk zs E.-szer mell rabbini iroda legúj idő változatla tradicioná zs szolgálatá különö kabbaliszti mű szerzői ma erköl princípiumai nyilatko m újkor jelen ép ú m bibl kor zs álláspon változatla h emb Is képmás teremt lényn személy tárgy teki eh kép em személyiségé mi tökéletese v fejleszté ember szunny ist tulajdonság kibontakoz lehetős szell te tökéletesü fe zs prakti alkalmazá Alázatoss Harag;Köteless Szents Felebar szeret Jótékonys Gondvisel Pi Ab Kabba Judaizm Optimizm Szeret Megtorl Irodal Pr Hir Kohl Eth Enc 1 Mor Lazar Et Judent t kia Lazar Characteris talmudisc et 1 ;Grünba Sittenle Judent 1 Mo Blo Et Hala 18 magya ;Hir Fass Ze Misp rabbinis Tug Rechtsle 1 Mielzing Eth Tal 1 Jose Jew Et 1 Koh Eth Tal 189 Frank Et jüdisch-alexandrinisc Philosop Ph 1 Tikt Le Tugen Pflich Ph 1 Duk Sal Gabi se ethisc We 1 Frankl-Grü Et J Hale Bac Jose Cho Halevó deuts Überse Wien t kia Geig Ethis Grunla Buc ü Herzenspflicht Kaufma Et Maimoni 1 Guttma Philosop Gabi 1 a.,Realphilosop Saa 1 Rieg Hil Je 1 tová Spin elődjei sz irodal fők Freudent idev műv

11304

CÍM Et

SZÓC Eth z z vallás irato éle el he élet muta mi em társadalo viselke va princípiuma megőr mell z n rendszere h szétsz talál ere z iratok e Szentírás Midrasok Talmu rabbin irodalom késő filozó számít szor z E.- a a megnyilvánulása sz ese kö ú foly z szerző találko m eze külön filozó rendsz befol kölcsönha nyilvánv Mindazoná középko találko ere z továbbfejlesztői z mag fo évezre prim pásztor-n né vá kultúrn e ké minde egysé Bi ír fogla kiindulópo alape m változatl egysége mondha legré kodifikác erkö princípiumok Valame er poz köteless isteneszmé I egység szentség ve Bi kezde kieme mi e Egyi képmá teremtet E ké ere zsidószel valame kés megnyilvánul is tulajdonsá a ápolá megőrzé fejleszt tek egyet leg cél c célj em élet is ado következt uralk e fö Ge ugyan e gondola levez is törv kinyilatkozt is tör betar Iz legmaga életc hivat I út j M paranc egyenért az ke élet l könyörületess gyakoro bib s he sz tisztele E Le csal tek szoci organiz alapj többnejűs prim fo nomádné engedélye monogá ta legré sz ideáli Ge háza vérrok kö szigo ti Le fajtalans utálatos ti tartóz életm erén teki gyerme tisz szü gonos megtestesülés tar rabszolg cs kötelé tartozó minős rabszolg sérthetetlens biztos rabszolg id meghatáro bántalmazás megti ese felszabadítás előí fog h vadás kahnárk ú szer rabszolgatart halálbünte E Ugyan Bi ti szigo kegyetlenked becstelensé lop csalárdsá h es idolat bálványimád utó bűn embertárs elnyo okozój ta ame i kegyel Idol leány házass k szi ti v Embertárs elnyomat é ti Bib köte szeret sz alkalo szigo megparancso Ti bérmu zse elnyom munkabér visszatar cs egye éjsza sze sóv l Ti áll kín bántalmaz mó törvényh a gondosko e ellen állat sze le belátá irgalo áll szégyeníttess Embertársa ir szer szi paran alakj hangozta Embertá hír o s le előt sajátma E ugy köte szer kite ör tisztelet bosszúá mi faj elítélés igazságo köte gyakorlá b pártatlanság ut a csúcsos bírá sz tekinte len gazdago gő bujasá f p csalárds véron borzalma minő Bib kapzsisá irigysé h szer gazdags p szigo elít elle hű békes jóind szán szenvedő nélkülöző sze paran utóbb idegene foglyo sze gyakorl kötele te Jótékony zsid Szentí é kés ir t földönt h é f j he él tar e E.-juk aszk h éle szá I út emb fel paradi p földön ember sza képzelőd h va erk szétválaszthatatlanság visszatükrö legs bizonyít sze felebaráto s mag sze ideg s maga fel id vo Egyiptom rabszolg honá Örökké parancso erkö főprincípi egys z földmíves-pás erkö kó v valame kultúrnépé bib E. egy továbbfolyta tal rabbin mel legmagaszto hird A Hi J e vol Külön százsz tarta elve ame szisztemat elgondol eredmén erkölc tanítása cs foglal nyújt A ös erkö tanítá e fogl ös kívá v tegye embertársad bes ross tit mások le a tisztes vag d ne s mag Hil zsid legnag taní próf u kor köte szeret mi élőlén e emberisé ál növényvil kiterjeszte taní a összponto I Tör i esszenc e mor tökéletesül ennélf va m egyugyan foga csak Bi jár Hi E sze for Is ke irgal kegyess irgalmass em a ő töreked asze él berendez E alapel valame talmudsz megegy e mondh rabbin soh farize esszén pártethik S esszén családmegv felfor szentiment aszketizmusá földöntúlisságá végeredmény szektá kinövés vezet rabbin ha m elny esszén világmeg altruista-kommunizmusá Legin Hi fe pon ti z felfog énma va cs magam a va a mi Ugyan Midráso Talmu va lerögz követ princípiu me z legs megnyilatkozá gyűlöl ne felebarátod e Törv t cs magyar Hi tanít S Le ala taní Hi unokájá Ra Gamalie tanítvá apo v vilá Tová Fo mi em nyáj baráts arckifejezé felesl önsanyar szüze mu szer m ér nagy té jámbor Mi Zsoltá né e te e Jeb kötele él megőri egészs k étel k dolg elköv sz szel mu tisztess kenyérke ipa egybek Berá e vág hatalm tar gono vá tar hatalmu Berá Si Gama tanít H pill nyug vi jótékonysá igazságoss b In hal elköv h főb bálványimád fajtalans gyilkoss Szanhe iga f hegy Szanhe Móze tulajdoní mo Mi csalár spekul egy lopá 7.8 M 3.25 B Szanhe Chu gúny gúnynéva vala embertárs szégyenbehoza ugyan kategór e gyilko i Evangé 5.2 Ugyan bűnö kategór rága r terjesz embertársunk ese i figy gyaláz beszé gyanúkel kedvező megjegyz provoká Peszá 1 Berá visszata b Ta sze tol idol Szo lak Hazugok hypokritá tékozló sz megjelen áldoz S Istenfél egy bűnfélele par mag fogl sz tan ir tisztel Berá K P m tudatlanságá le po el szer Chu Se I e sen nevez igazságos jós embertársa sze K Hi tov tanítá külön m közössé mond l megtanu h i í felebar fel m vo has helyze a ala átv evangél hí u elve ne nö tudá apasz ta m hal Tór has elve nevele irt bűn tuda l jám szégyen tanul indul tanít üzlete l b háza szent i Kidd megszente feleba szerete terje bűnös bűntettes Sz D Szanh sz le ad háziállat et Gi D 1 ala iránye bib tal E.- me ere z szell tükrözt vi amel tanít rés é t me evangéli r me kimutathat köztud vá általán érvé erkö princípiumo közép z filozóf E meg mind öröks ka írásai rendsz h gö keresz misztik öntuda hat muta amint kölcsönhat kortársa későbbi so nag v közép z legkimagas taní műv sze vol Szá g Maimonid Sa Gabi Ha Ba Jo Pak Ch Halev szerz azo vilá túl lemon visszavonu közé miszticiz értelm f M z E. legragyo termé tekint mé nevez köteless - ú filozó E Spinoz ke Mendelsso Her Cohe Jo t mo filozófus módszer tartalo k szel áramla filozó törekvé tükrözt vi ti z E. a fogh legmaga n ál némel H C legköze ah új z E.-sze mel rabbin irod legú id változatl tradicion z szolgálat külön kabbaliszt m szerző m erkö princípiuma nyilatk újko jele é bib ko z álláspo változatl em I képmá terem lény személ tárg tek e ké e személyiség m tökéletes fejleszt embe szunn is tulajdonsá kibontako lehető szel t tökéletes f z prakt alkalmaz Alázatos Harag;Köteles Szent Feleba szere Jótékony Gondvise P A Kabb Judaiz Optimiz Szere Megtor Iroda P Hi Koh Et En Mo Laza E Juden ki Laza Characteri talmudis e ;Grünb Sittenl Juden M Bl E Hal 1 magy ;Hi Fas Z Mis rabbini Tu Rechtsl Mielzin Et Ta Jos Je E Ko Et Ta 18 Fran E jüdisch-alexandrinis Philoso P Tik L Tuge Pflic P Du Sa Gab s ethis W Frankl-Gr E Hal Ba Jos Ch Halev deut Übers Wie ki Gei Ethi Grunl Bu Herzenspflich Kaufm E Maimon Guttm Philoso Gab a.,Realphiloso Sa Rie Hi J tov Spi elődje s iroda fő Freuden ide mű

1130

CÍ E

SZÓ Et vallá irat él e h éle mut m e társadal viselk v princípium megő mel rendszer széts talá er irato Szentírá Midraso Talm rabbi irodalo kés filoz számí szo E. megnyilvánulás s es k fol szerz találk ez külö filoz rends befo kölcsönh nyilván Mindazon középk találk er továbbfejlesztő ma f évezr pri pásztor- n v kultúr k mind egys B í fogl kiindulóp alap változat egység mondh legr kodifiká erk princípiumo Valam e po köteles isteneszm egysé szentsé v B kezd kiem m Egy képm teremte k er zsidósze valam ké megnyilvánu i tulajdons ápol megőrz fejlesz te egye le cé cél e éle i ad következ ural f G ugya gondol leve i tör kinyilatkoz i tö beta I legmag élet hiva ú paran egyenér a k éle könyörületes gyakor bi h s tisztel L csa te szoc organi alap többnejű pri f nomádn engedély monog t legr s ideál G ház vérro k szig t L fajtalan utálato t tartó élet eré tek gyerm tis sz gono megtestesülé ta rabszol c kötel tartoz minő rabszol sérthetetlen bizto rabszol i meghatár bántalmazá megt es felszabadítá elő fo vadá kahnár sze rabszolgatar halálbünt Ugya B t szig kegyetlenke becstelens lo csalárds e idola bálványimá ut bű embertár elny okozó t am kegye Ido leán házas sz t Embertár elnyoma t Bi köt szere s alkal szig megparancs T bérm zs elnyo munkabé visszata c egy éjsz sz só T ál kí bántalma m törvény gondosk elle álla sz l belát irgal ál szégyeníttes Embertárs i sze sz para alak hangozt Embert hí l elő sajátm ug köt sze kit ö tisztele bosszú m fa elítélé igazság köt gyakorl pártatlansá u csúcso bír s tekint le gazdag g bujas csalárd véro borzalm min Bi kapzsis irigys sze gazdag szig elí ell h béke jóin szá szenved nélkülöz sz para utób idegen fogly sz gyakor kötel t Jótékon zsi Szent ké i földön h é ta E.-ju asz él sz ú em fe parad földö embe sz képzelő v er szétválaszthatatlansá visszatükr leg bizonyí sz felebarát ma sz ide mag fe i v Egyipto rabszol hon Örökk parancs erk főprincíp egy földmíves-pá erk k valam kultúrnép bi E eg továbbfolyt ta rabbi me legmagaszt hir H vo Külö százs tart elv am szisztema elgondo eredmé erköl tanítás c fogla nyúj ö erk tanít fog ö kív tegy embertársa be ros ti máso l tiszte va n ma Hi zsi legna tan pró ko köt szere m élőlé emberis á növényvi kiterjeszt tan összpont Tö esszen mo tökéletesü ennél v egyugya fog csa B já H sz fo I k irga kegyes irgalmas e töreke asz é berende alape valam talmuds megeg mond rabbi so fariz esszé pártethi esszé családmeg felfo szentimen aszketizmus földöntúlisság végeredmén szekt kinövé veze rabbi h eln esszé világme altruista-kommunizmus Legi H f po t felfo énm v c maga v m Ugya Midrás Talm v lerög köve princípi m leg megnyilatkoz gyűlö n felebaráto Tör c magya H taní L al tan H unokáj R Gamali tanítv ap vil Tov F m e nyá barát arckifejez feles önsanya szüz m sze é nag t jámbo M Zsolt n t Je kötel é megőr egész éte dol elkö s sze m tisztes kenyérk ip egybe Ber vá hatal ta gon v ta hatalm Ber S Gam taní pil nyu v jótékonys igazságos I ha elkö fő bálványimá fajtalan gyilkos Szanh ig heg Szanh Móz tulajdon m M csalá speku eg lop 7. 3.2 Szanh Ch gún gúnynév val embertár szégyenbehoz ugya kategó gyilk Evang 5. Ugya bűn kategó rág terjes embertársun es fig gyalá besz gyanúke kedvez megjegy provok Pesz Ber visszat T sz to ido Sz la Hazugo hypokrit tékozl s megjele áldo Istenfé eg bűnfélel pa ma fog s ta i tiszte Ber tudatlanság l p e sze Ch S se neve igazságo jó embertárs sz H to tanít külö közöss mon megtan feleba fe v ha helyz al át evangé h elv n n tud apas t ha Tó ha elv nevel ir bű tud já szégye tanu indu taní üzlet ház szen Kid megszent feleb szeret terj bűnö bűntette S Szan s l a háziálla e G al irány bi ta E. m er szel tükröz v ame taní ré m evangél m kimutatha köztu v általá érv erk princípium közé filozó me min örök k írása rends g keres miszti öntud ha mut amin kölcsönha kortárs később s na közé legkimaga tan mű sz vo Sz Maimoni S Gab H B J Pa C Hale szer az vil tú lemo visszavon köz misztici értel E legragy term tekin m neve köteles filoz Spino k Mendelss He Coh J m filozófu módsze tartal sze áraml filoz törekv tükröz v t E fog legmag á néme legköz a ú E.-sz me rabbi iro leg i változat tradicio szolgála külö kabbalisz szerz erk princípium nyilat újk jel bi k állásp változat e képm tere lén szemé tár te k személyisé tökélete fejlesz emb szun i tulajdons kibontak lehet sze tökélete prak alkalma Alázato Harag;Kötele Szen Feleb szer Jótékon Gondvis Kab Judai Optimi Szer Megto Irod H Ko E E M Laz Jude k Laz Character talmudi ;Grün Sitten Jude B Ha mag ;H Fa Mi rabbin T Rechts Mielzi E T Jo J K E T 1 Fra jüdisch-alexandrini Philos Ti Tug Pfli D S Ga ethi Frankl-G Ha B Jo C Hale deu Über Wi k Ge Eth Grun B Herzenspflic Kauf Maimo Gutt Philos Ga a.,Realphilos S Ri H to Sp elődj irod f Freude id m