11320.htm

CÍMSZÓ: Fajelmélet

SZÓCIKK: Fajelmélet. Az antropológia fattyúhajtása és arra törekszik, hogy a nem árjaszármazású népeket alacsonyrendűeknek bélyegezze. Módszerei nem a tudomány, hanem a demagógia célkitűzéseit követik és a legnagyobb mértékben megbízhatatlanok. A F. francia produktum, de a franciák között csak kevés művelőre talált. Az egész elméletet a németek sajátították ki, kimélyítették, ráépítették az antiszemitizmust és tovább adták. Magyarországba is a németek importálták, hogy itt élő elvbarátaik a zsidók ellen fordíthassák. A komoly tudomány körében természetesen nem sok érdeklődést keltett és csak a szenvedélyes túlzók gyarapították belőle a magyar zsidóság ellen irányuló elfogultságaikat. Pedig első kibontakozásában a F. nem is a zsidók ellen, hanem azok ellen a franciák ellen fordult, akik fölidézték a forradalmat. A teória alapelemeit gróf Gobineau konstruálta meg. 1848-ban írt művében azt igyekszik kimutatni, hogy a forradalmat a germán eredetű fajnemesség ellen érzett fajgyűlölet robbantotta ki az alacsonyrendű és kelta származású néprétegből; a forradalomban tehát nem a történelem kényszerűsége, hanem a faji antagonizmus érvényesült. A német L. Woltmann tovább fejlesztette ezt a gondolatot és a zsidókra alkalmazta, csak azért, hogy ösztönösnek és természetesnek látszó faji ellentétekkel igazolhassa az antiszemitizmust. Az engesztelhetetlenség végokát magában a zsidó nép származásában kereste és megállapította, hogy már keletkezésében is nemtelen a zsidó faj, mert olyan vérkeresztezésnek a sarjadása, amely már önmagában is nemtelen. Jóllehet, hogy a zsidó nép eredetére vonatkozó kutatásait még nem zárta le a tudomány és véglegesen azt sem tisztázta még: »Földközi tenger keleti partjairól elágazott hettiták, föníciaiak, assyrok, babilóniaiak, médek, perzsák ázsiai, vagy pedig a Földközi tenger déli partjain megtelepedett arabok, egyiptomiak, kabilok és abesszíniaiak afrikai népcsoportjához tartoznak-e a zsidók, Woltmann mégis azt állítja, hogy faji bélyegüket Palesztina sokféle alacsonyrendű népétől kapták, amelyekkel a hosszú koponyájú, szőke hódítók összekeveredtek. Ha komolyabban veszi a hipotézisét, akkor azt a következtetést is levonhatta volna belőle, hogy faj bélyegüket a hosszúkoponyájú, szőke, felsőrendű hódítóktól nyerték a zsidók. De céljának jobban megfelelt a másik következtetés. Hidegvérűen építette rá azt a tantételét, hogy a zsidó nép az intelligenciának és a morális hajlamoknak olyan keveréke, amelyben az alacsonyrendű népek által belefertőzött hatások elnyomták azt az örökséget amelyet a felsőbbrendű szőke faj kevert a zsidóvérbe. Innen van, hogy a zsidó nép intelligenciája épp olyan szembetűnő, mint erkölcsi fogyatékossága, amelyet származásának köszönhet. Woltmann nyomán dogmatizálta az antiszemitizmus azt a felfogását, hogy a zsidó nép alacsonyrendű és ártalmas, mert a származásában gyökerező hibák kiirthatatlanok. Ha igaz lenne is, hogy a zsidók abból a vérkeveredésből származnak, amelyet Woltmann szupponál (ami nem is igaz), az ebből levont következtetés mégis helytelen, mert nincs nép a világon, amelyben a négyezer vagy ötezer év előtt kapott vérségi hatások még ma is rezonálnak. Ellenben igaz, hogy az eredet káros hatásai már kétszáz-háromszáz év alatt is elmosódnak és a rossz típusból egy egészen jó típus származhat, amit bizonyítani lehet a mai ausztráliaiakkal, akik deportált fegyencektől és az amerikaiakkal, akik nagyrészt kalandoroktól származnak. És még a beléje jutott sok színes vér sem tudta megrontani ezt a nagyszerű embertípust, pedig nem négyezer, hanem csak kétszáz vagy háromszáz év előtt indult meg a veszedelmessé válható vérkeresztezés. Woltmann tanításai eléggé termékeny talajra találtak, a F. mégis csak 1899. érte el teljes kivirágzását, még pedig az angol származású Houston Stewart Chamberlain német tudósnak Die Grundlagen Des 19. Jahrhunderts c. munkájában. Megvesztegető dialektikájának káprázataiban a könyv belső hibái könnyen rejtőzhettek el a laikus olvasó előtt és ennek köszönhette óriási sikerét. A tudományos kritika azonban elég korán vette észre, hogy Chamberlain okfejtései és megállapításai tudománytalanok. Még alapvető tételeit is olyan feltevésekből konstruálta meg, amelyek tudományosan nem is igazolhatók. Így megállapítja, még pedig nagyon önkényesen, hogy a zsidó nép az arab fennsíkon élt izraelita törzsek és a Palesztinában talált rövidkoponyájú szíriaiak keveredéséből származik. Ez a megállapítás nélkülözi a történelmi szankciót, mert hiszen a chetitákkal és amoritákkal való vérrokonság sokkal valószínűbbnek látszik, de megbízható támaszpontok hiányában még ezt a feltevést sem fogadja el a tudomány és még máig sem tisztázta le véglegesen a zsidó nép származását. A bontakozó F. nem törődött ilyen kicsinységekkel. Arra, hogy a zsidó fajt alacsonyrendűnek, az árja-fajt felsőrendűnek tüntesse fel, minden eszközt jónak talált, még azt a módszert is, amely a zsidó történelem küszöbén kezdi meg a hamisítást. Az ősi rossz keveredésből származtatni az alacsonyrendűnek bélyegzett mai zsidót: rendszerré erősödött a F.-ben, de Chamberlain hipotézise mellett mások is keletkeztek. O. Hauser 1922. még ijesztőbb kémiával keveri ki a zsidószármazást. 1922-ben írt zsidó történetében túl jónak tartja a Chamberlain által feltételezett szír keveredést és azt állítja, hogy a zsidó nép nemes árja és nemtelen fekete meg sárga fajoktól származik. A felerészben fehér, felerészben színes származás két csoportra bontja a zsidóságot. Az egyik magasabb rendű (de még mindig nem olyan magasrendű, mint az árja), a másik alacsonyrendű. A próféták (Hauser szerint) a világos és hosszú koponyanyájú faj ivadékai (a jó Isten tudja, honnan veszi, hogy minden próféta szőke és hosszúkoponyájú volt), míg a papirendbe tartozó kohaniták. a kerekkoponyájú sötét, alacsonyrendű fajt képviselik a zsidóságban. (Nem ide tartozik, de IL tudományos komolytalanságának illusztrálására megemlítjük, hogy a «rövid koponyájú, feketehajú, lapos arcú» katolikus papságot is kizárja az árja közösségből és külön típusnak stigmatizálja a nemes germánságban, mintha, szőke és kékszemű embert föl sem szentelne a katholikus egyház, vagy mintha minden szőke és kékszemű árja nyomban megbámulna, amint pappá szentelik.) Következtetéseiben éppen olyan tudománytalan a F., mint kiindulópontjain. A zsidóság célzatos lekicsinyítésén kívül az a legfőbb célja, hogy az emberiség koronájának az árja-germánt tegye meg. Dogmatikusan állítja: «Kultúrképes faj csak egy van és ez a germán faj.» «A magas növésű, szőke, kékszemű germán az egyetlen típus, amely alkotni és teremteni tud.» Chamberlain még a szumir, akkád, assyr, babilóniai, görög, római kultúrát is bevándorolt germánoknak tulajdonítja. Woltmann nemcsak a faj kiválóságát köti a germánszármazáshoz, de az egyén kiválóságát is és igazolás nélkül állítja, hogy az emberiség zsenijei kivétel nélkül germán származásúak. Nagy Sándor, Caesar és Napóleon tehát germánok voltak. És az a mongol, aki Kínában korábban találta fel a puskaport, mint a német Schwarz, nem kínai, hanem germán volt a woltmanni felfogás szerint. Hogy mennyit ér ez az egész elmélet, abból derül ki, hogy a germánság faji bélyegét a test magas növésében, a koponya hosszú formájában és a haj szőkeségében látja. Holott bebizonyított tény, hogy ezek a sajátságok nem kizárólagos germán vonások, de nincs is olyan emberfaj a világon, amelyről azt mondhatjuk, hogy csak őt magát jellemzik ezek a «faji» stigmák. A test növése első sorban a klímától függ, az életkörülményektől és a gazdasági viszonyoktól (l. Antropológia). Amióta a zsidók kikerültek gettóikból, de különösen azóta, amióta sporttal is foglalkoznak, a testi fejlődésük is kedvezőbb és biztató regenerálódást mutat. Az a feltevés tehát, amely a test növésformáját a fajok bélyegévé teszi meg, alaposan kétségbe vonható. Nem bizonyult elfogadhatónak a koponyamérés, és az erre támaszkodó koponyaforma-elmélet sem, mert kiderült, hogy minden népben és népcsoportban keverten fordulnak elő a koponyaformák, tekintet nélkül arra, hogy milyen fokú kultúrában él az illető népcsoport. Az a feltevés pedig, hogy a hosszú koponya a felsőbbrendűség jele, már azért sem igaz, mert az alacsonyrendűnek tartott négerek, ausztráliaiak és eszkimók között is bőségesen találunk hosszú koponyájúakat; a kerek és széles koponya pedig azért nem jellemezheti az alacsonyrendűséget, mert a legújabb mérések azt mutatják, hogy a németek legnagyobb része kerek és széles koponyájú. Mint a test növése, a koponyaforma is külső körülmények eredménye és az az állítás, hogy a megnyúlt koponya nemesebb és több intelligenciát fogadhat be, mint a rövid vagy középkoponya, már régen elavult. A legnagyobb tudósok, írók, művészek, hadvezérek, államférfiak és feltalálók között, bármely nemzethez tartozzanak is, olyan gyakori a kerek koponya, hogy a hosszú koponyaformáról alkotott hipotézis önmagától elesik. F. v. Luschan a berlini antropológiai intézet igazgatója, kertelés nélkül abszurdumnak mondja ezt a hipotézist, mert azt állítani, hogy valamely típusnak hosszú vagy rövid koponya a karaktere, éppen olyan értelmetlen, mint az, ha hosszúkoponyájú idiómáról beszélne valaki. Mindaz, amit O. Ammon, E. Fischer, F. Lenz, H. Günther, Driesmann és mások a germánság felmagasztalására összeírtak, inkább kompromitálja a F.-et, semhogy megerősítené. A koponyaforma kialakulása az egyszármazásúnak vallott embercsoportok között is annyira ingadozó, hogy faji jellegnek még ott sem vehető, ahol egységesebb jelenségnek mutatkozik. Friedrich Hertz méréseken és adatokon alapuló tanulmányainak eredményét a következőkben foglalja össze: 1. A koponyaforma nem a származás adottságának az eredménye, hanem a fejlődésé. A történelem kezdetén inkább hosszúkoponyájúak voltak az emberek, de a fejlődés során a kerek koponya mindenütt háttérbe szorítja a hosszú koponyát. 2. A hegyilakók rendszerint kerek koponyájúak. 3. Sok országban a városlakók koponyája valamivel elnyúltabb, mint a vidéken lakóké. Éppen így nem vehető faji jellegnek a haj, az arc és a szem színe sem, mert mikroszkopikus vizsgálatok kiderítették, hogy már az a teória is, amely fehér és színes fajokra osztja az emberiséget, tévedésen alapul. A fajok általában «színesek», a fehér faj is színes faj és csak árnyalatokban különbözik a fekete vagy sárga fajtól. A sötétebb vagy világosabb színárnyalat az úgynevezett szerves pigmentumtól származik, amelyet a természet a tropikus vidékeken lakók bőre alatt bőségesebben helyezett el. A szőke hajban még annyi bizonyító erő sincs a faj alacsony- vagy magasrendűsége mellett, mint a színes arcbőrben, mert egyedül uralkodó formában sehol sem található a szőkeség. Ha pedig a zsidóság ellen használjuk bizonyítékul a haj színét, akkor inkább a magasrendűségét lehetne bizonyítani azzal, mint az alacsonyrendűséget, mert elég sok közte a szőke és vörös hajú (l. Antropológia) és nemcsak az északi országokban, hanem délen, Észak-Afrikában és Palesztinában is. A modern antropológia a F.-tel szemben azt vallja, hogy az ember fejlődésében erősebb tényező a környezet, mint a származás A koponyaforma, a haj, szem és arc színe, végül a test növése sem jellemezheti a típust, mert ez a klíma, a miliő és az életkörülmények produktuma. Nem a külső jelek határozzák meg a fajiságot, hanem az a karakter, amely valamely néptörzsben a geográfiai viszonyok és történelmének nevelő hatásai alatt bontakozott ki. A típus alacsony- vagy magasrendűsége pedig nem a vérségtől függ, hanem a művelődési lehetőségektől és az alacsonyrendűnek tartott népcsoportok könnyen válhatnak magasrendűekké, ha művelődési lehetőségeik kedvezőbbre alakulnak. A F.-nek az a törekvése tehát, hogy «faji» stigmákat költsön rá a zsidóságra és fajiságának adottságával bizonyítsa a reáköltött inferioritást, a komoly tudomány fóruma előtt kudarcot vallott. A zsidó és általában a sémita kultúra évezredekkel előzte meg az európai kultúrát, ha tehát a faji típust a származás szabja meg, akkor a zsidó nép nem lehet alacsonyabb rendű a nem sémita népeknél, mert ezek olyan törzsektől származnak, amelyek még a kultúra küszöbéig sem jutottak el, mikor a sémita népek már a kultúra magas fokán állottak. De nem lehet ebből kiváltságot sem statuálni a zsidók számára, mert kultúranívójuk igen sokszor változott meg az életkörülmények hatása alatt és volt idő, mikor elég alacsonyan álltak a népek között. De egy fokon a történelemnek egyetlen periódusában, sem állt az egyetemes zsidóság, mert szétszórtságánál fogva sokféle hatások alatt nevelődött. Ha a F. nem akar mégsem engedni abból a felfogásából, hogy a vérség határozza meg a fajiságot, akkor számba kell venni a keveredést is és a zsidóság csak annyira számíthat fajnak, mint a germán, amely sokféle vért kevert el a mai német vérbe. Ha a vérkeresztezés nemesítőleg hatott a germán népre, nemesítőleg hatott akkor a zsidó népre is. A tudomány meggyőző bizonyítékai mellett a F. nem tarthatja fenn álláspontját és a zsidósággal szemben is csak azt vallhatja, hogy nem a koponya formája, sem hajának és arcának színe dönti el a fajiságát, hanem lelki életének összessége, mert a jó vagy rossz típust ez adja meg. Minthogy pedig a lelkiélet összessége a művelődési lehetőségek és a gazdasági viszonyok produktuma, tudomásul kell venni, hogy a zsidóság sem vonhatja ki magát a fejlődés törvényei alól és ugyanazok a törvények, amelyek érvényesülnek a magyar, francia, angolszász, szláv vagy arab nép fejlődésében, érvényesülnek a magyar, francia, angolszász, szláv vagy arab nép között lakó zsidóban is. Kisebb eltérések persze csakúgy lehetségesek, mint ahogy nem egységes az őslakók típusa som és ahogy a leghomogénebb nép is kitermel olyan egyéniségeket, amelyek nélkülözvén a közös vonásokat, külső és belső eltéréseket mutatnak. Mindebből nyilvánvaló, hogy a zsidóság jó és rossz vonásai nem a «faj» meghatározott természetéből, hanem olyan hatásokból erednek, amelyekből egységes etnográfiai, kulturális és gazdasági területen kialakul a nemzsidó típus is. Különösen áll ez a magyar zsidóságra, amelyet évezredes együttélés kapcsol a magyarsághoz. Nyelvben, érzésben és gondolkodásban a magyarságba forrt a magyar zsidó és öntudatosan magyarnak vallja magát. Ebben a szemléletében annyira következetes, hogy túlnyomó többsége sértésnek veszi a faji elosztályozását és tiltakozik minden törekvés ellen amely közte és a magyar nép között mesterséges válaszfalakat emel és illuzóriussá akarja tenni a törvényt is, amely emancipálta és nem nemzetiségnek, hanem a magyar nép egyeteméhez tartozó felekezetnek deklarálta. Mindenesetre igaz, hogy a zsidóságnak a magyarsághoz való viszonyát logikusabban határozza meg a politikai és kulturális egybeforrottság és a közös fejlődés egyéb adottsága, mint a biológiai származás egyformasága, vagy különfélesége, amely minden ma élő népben úgyis túlontúl problematikus. A F. persze még a politikai és kulturális összeforrottságot is tagadja és erre vonatkozó bizonyítékait nem a háborúból veszi, mikor a közös szenvedés nem tett különbséget zsidó és nemzsidó magyar között, hanem a forradalomból és a proletárdiktatúrából, amelynek minden ódiumát a zsidóságra hárítja azon az alapon, hogy zsidók is szerepeltek a súlyos következményű felfordulásban. Két ténykörülmény szól ez ellen az igazságtalan általánosítás ellen. Az egyik az, hogy csak zsidó kezdeményezésből nem robbanhatott volna ki a forradalom. A nemzet sorsát akkor a nemzsidó tömegek döntötték el. Azok a zsidók pedig, akik csatlakoztak a proletárdiktatúrához, nagyrészt olyan egyénekből álltak, akik a zsidóságtól egészen, vagy majdnem egészen elszakadtak. A másik ténykörülmény tehát az, hogy az ellenforradalmat zsidók is támogatták, az első kezdeményezői a szegedi zsidó tisztek voltak és nélkülük éppen úgy nem lehetett volna megszervezni az ellenforradalmat, mint ahogy nem lehetett volna megszervezni a nemzsidó tömegek nélkül a forradalmat sem. Ha a F. nem veszi a zsidóság mellett szóló tanúságtételnek az ellenforradalmat, mért akar akkor ellene bizonyítani a forradalommal? Ez az ellentmondás olyan kézenfekvő, hogy a józan kritika nem fogadhatja el a F. erőszakos tantételeit, annál kevésbé, mert nem csak a gyakorlati élet tapasztalataival ellenkeznek, hanem a tudomány tapasztalataival is. A háborút követő izgalmak között azonban, sajnos, ritkán juthatott szóhoz a józan kritika és itt is történtek kísérletek arra, hogy a F. kétséges érvényű szelekciója idegennek bélyegezze a zsidóságot. Gyökeret ereszteni és megterebélyesedni mégsem tudott itt a F. és az egy Méhely Lajos zoológuson kívül alig akadt tudós, aki irodalmi megművelésre is érdemesítette volna. De ellenirodalma sem támadt és ez bizonyítja legjobban, hogy itt nem vette senki sem komolyan a Németországból importált F.-et. L. Antropológia, Asszimiláció, Antiszemitizmus.

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1320. címszó a lexikon => 252. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11320.htm

CÍMSZÓ: Fajelmélet

SZÓCIKK: Fajelmélet. Az antropológia fattyúhajtása és arra törekszik, hogy a nem árjaszármazású népeket alacsonyrendűeknek bélyegezze. Módszerei nem a tudomány, hanem a demagógia célkitűzéseit követik és a legnagyobb mértékben megbízhatatlanok. A F. francia produktum, de a franciák között csak kevés művelőre talált. Az egész elméletet a németek sajátították ki, kimélyítették, ráépítették az antiszemitizmust és tovább adták. Magyarországba is a németek importálták, hogy itt élő elvbarátaik a zsidók ellen fordíthassák. A komoly tudomány körében természetesen nem sok érdeklődést keltett és csak a szenvedélyes túlzók gyarapították belőle a magyar zsidóság ellen irányuló elfogultságaikat. Pedig első kibontakozásában a F. nem is a zsidók ellen, hanem azok ellen a franciák ellen fordult, akik fölidézték a forradalmat. A teória alapelemeit gróf Gobineau konstruálta meg. 1848-ban írt művében azt igyekszik kimutatni, hogy a forradalmat a germán eredetű fajnemesség ellen érzett fajgyűlölet robbantotta ki az alacsonyrendű és kelta származású néprétegből; a forradalomban tehát nem a történelem kényszerűsége, hanem a faji antagonizmus érvényesült. A német L. Woltmann tovább fejlesztette ezt a gondolatot és a zsidókra alkalmazta, csak azért, hogy ösztönösnek és természetesnek látszó faji ellentétekkel igazolhassa az antiszemitizmust. Az engesztelhetetlenség végokát magában a zsidó nép származásában kereste és megállapította, hogy már keletkezésében is nemtelen a zsidó faj, mert olyan vérkeresztezésnek a sarjadása, amely már önmagában is nemtelen. Jóllehet, hogy a zsidó nép eredetére vonatkozó kutatásait még nem zárta le a tudomány és véglegesen azt sem tisztázta még: Földközi tenger keleti partjairól elágazott hettiták, föníciaiak, assyrok, babilóniaiak, médek, perzsák ázsiai, vagy pedig a Földközi tenger déli partjain megtelepedett arabok, egyiptomiak, kabilok és abesszíniaiak afrikai népcsoportjához tartoznak-e a zsidók, Woltmann mégis azt állítja, hogy faji bélyegüket Palesztina sokféle alacsonyrendű népétől kapták, amelyekkel a hosszú koponyájú, szőke hódítók összekeveredtek. Ha komolyabban veszi a hipotézisét, akkor azt a következtetést is levonhatta volna belőle, hogy faj bélyegüket a hosszúkoponyájú, szőke, felsőrendű hódítóktól nyerték a zsidók. De céljának jobban megfelelt a másik következtetés. Hidegvérűen építette rá azt a tantételét, hogy a zsidó nép az intelligenciának és a morális hajlamoknak olyan keveréke, amelyben az alacsonyrendű népek által belefertőzött hatások elnyomták azt az örökséget amelyet a felsőbbrendű szőke faj kevert a zsidóvérbe. Innen van, hogy a zsidó nép intelligenciája épp olyan szembetűnő, mint erkölcsi fogyatékossága, amelyet származásának köszönhet. Woltmann nyomán dogmatizálta az antiszemitizmus azt a felfogását, hogy a zsidó nép alacsonyrendű és ártalmas, mert a származásában gyökerező hibák kiirthatatlanok. Ha igaz lenne is, hogy a zsidók abból a vérkeveredésből származnak, amelyet Woltmann szupponál ami nem is igaz , az ebből levont következtetés mégis helytelen, mert nincs nép a világon, amelyben a négyezer vagy ötezer év előtt kapott vérségi hatások még ma is rezonálnak. Ellenben igaz, hogy az eredet káros hatásai már kétszáz-háromszáz év alatt is elmosódnak és a rossz típusból egy egészen jó típus származhat, amit bizonyítani lehet a mai ausztráliaiakkal, akik deportált fegyencektől és az amerikaiakkal, akik nagyrészt kalandoroktól származnak. És még a beléje jutott sok színes vér sem tudta megrontani ezt a nagyszerű embertípust, pedig nem négyezer, hanem csak kétszáz vagy háromszáz év előtt indult meg a veszedelmessé válható vérkeresztezés. Woltmann tanításai eléggé termékeny talajra találtak, a F. mégis csak 1899. érte el teljes kivirágzását, még pedig az angol származású Houston Stewart Chamberlain német tudósnak Die Grundlagen Des 19. Jahrhunderts c. munkájában. Megvesztegető dialektikájának káprázataiban a könyv belső hibái könnyen rejtőzhettek el a laikus olvasó előtt és ennek köszönhette óriási sikerét. A tudományos kritika azonban elég korán vette észre, hogy Chamberlain okfejtései és megállapításai tudománytalanok. Még alapvető tételeit is olyan feltevésekből konstruálta meg, amelyek tudományosan nem is igazolhatók. Így megállapítja, még pedig nagyon önkényesen, hogy a zsidó nép az arab fennsíkon élt izraelita törzsek és a Palesztinában talált rövidkoponyájú szíriaiak keveredéséből származik. Ez a megállapítás nélkülözi a történelmi szankciót, mert hiszen a chetitákkal és amoritákkal való vérrokonság sokkal valószínűbbnek látszik, de megbízható támaszpontok hiányában még ezt a feltevést sem fogadja el a tudomány és még máig sem tisztázta le véglegesen a zsidó nép származását. A bontakozó F. nem törődött ilyen kicsinységekkel. Arra, hogy a zsidó fajt alacsonyrendűnek, az árja-fajt felsőrendűnek tüntesse fel, minden eszközt jónak talált, még azt a módszert is, amely a zsidó történelem küszöbén kezdi meg a hamisítást. Az ősi rossz keveredésből származtatni az alacsonyrendűnek bélyegzett mai zsidót: rendszerré erősödött a F.-ben, de Chamberlain hipotézise mellett mások is keletkeztek. O. Hauser 1922. még ijesztőbb kémiával keveri ki a zsidószármazást. 1922-ben írt zsidó történetében túl jónak tartja a Chamberlain által feltételezett szír keveredést és azt állítja, hogy a zsidó nép nemes árja és nemtelen fekete meg sárga fajoktól származik. A felerészben fehér, felerészben színes származás két csoportra bontja a zsidóságot. Az egyik magasabb rendű de még mindig nem olyan magasrendű, mint az árja , a másik alacsonyrendű. A próféták Hauser szerint a világos és hosszú koponyanyájú faj ivadékai a jó Isten tudja, honnan veszi, hogy minden próféta szőke és hosszúkoponyájú volt , míg a papirendbe tartozó kohaniták. a kerekkoponyájú sötét, alacsonyrendű fajt képviselik a zsidóságban. Nem ide tartozik, de IL tudományos komolytalanságának illusztrálására megemlítjük, hogy a rövid koponyájú, feketehajú, lapos arcú katolikus papságot is kizárja az árja közösségből és külön típusnak stigmatizálja a nemes germánságban, mintha, szőke és kékszemű embert föl sem szentelne a katholikus egyház, vagy mintha minden szőke és kékszemű árja nyomban megbámulna, amint pappá szentelik. Következtetéseiben éppen olyan tudománytalan a F., mint kiindulópontjain. A zsidóság célzatos lekicsinyítésén kívül az a legfőbb célja, hogy az emberiség koronájának az árja-germánt tegye meg. Dogmatikusan állítja: Kultúrképes faj csak egy van és ez a germán faj. A magas növésű, szőke, kékszemű germán az egyetlen típus, amely alkotni és teremteni tud. Chamberlain még a szumir, akkád, assyr, babilóniai, görög, római kultúrát is bevándorolt germánoknak tulajdonítja. Woltmann nemcsak a faj kiválóságát köti a germánszármazáshoz, de az egyén kiválóságát is és igazolás nélkül állítja, hogy az emberiség zsenijei kivétel nélkül germán származásúak. Nagy Sándor, Caesar és Napóleon tehát germánok voltak. És az a mongol, aki Kínában korábban találta fel a puskaport, mint a német Schwarz, nem kínai, hanem germán volt a woltmanni felfogás szerint. Hogy mennyit ér ez az egész elmélet, abból derül ki, hogy a germánság faji bélyegét a test magas növésében, a koponya hosszú formájában és a haj szőkeségében látja. Holott bebizonyított tény, hogy ezek a sajátságok nem kizárólagos germán vonások, de nincs is olyan emberfaj a világon, amelyről azt mondhatjuk, hogy csak őt magát jellemzik ezek a faji stigmák. A test növése első sorban a klímától függ, az életkörülményektől és a gazdasági viszonyoktól l. Antropológia . Amióta a zsidók kikerültek gettóikból, de különösen azóta, amióta sporttal is foglalkoznak, a testi fejlődésük is kedvezőbb és biztató regenerálódást mutat. Az a feltevés tehát, amely a test növésformáját a fajok bélyegévé teszi meg, alaposan kétségbe vonható. Nem bizonyult elfogadhatónak a koponyamérés, és az erre támaszkodó koponyaforma-elmélet sem, mert kiderült, hogy minden népben és népcsoportban keverten fordulnak elő a koponyaformák, tekintet nélkül arra, hogy milyen fokú kultúrában él az illető népcsoport. Az a feltevés pedig, hogy a hosszú koponya a felsőbbrendűség jele, már azért sem igaz, mert az alacsonyrendűnek tartott négerek, ausztráliaiak és eszkimók között is bőségesen találunk hosszú koponyájúakat; a kerek és széles koponya pedig azért nem jellemezheti az alacsonyrendűséget, mert a legújabb mérések azt mutatják, hogy a németek legnagyobb része kerek és széles koponyájú. Mint a test növése, a koponyaforma is külső körülmények eredménye és az az állítás, hogy a megnyúlt koponya nemesebb és több intelligenciát fogadhat be, mint a rövid vagy középkoponya, már régen elavult. A legnagyobb tudósok, írók, művészek, hadvezérek, államférfiak és feltalálók között, bármely nemzethez tartozzanak is, olyan gyakori a kerek koponya, hogy a hosszú koponyaformáról alkotott hipotézis önmagától elesik. F. v. Luschan a berlini antropológiai intézet igazgatója, kertelés nélkül abszurdumnak mondja ezt a hipotézist, mert azt állítani, hogy valamely típusnak hosszú vagy rövid koponya a karaktere, éppen olyan értelmetlen, mint az, ha hosszúkoponyájú idiómáról beszélne valaki. Mindaz, amit O. Ammon, E. Fischer, F. Lenz, H. Günther, Driesmann és mások a germánság felmagasztalására összeírtak, inkább kompromitálja a F.-et, semhogy megerősítené. A koponyaforma kialakulása az egyszármazásúnak vallott embercsoportok között is annyira ingadozó, hogy faji jellegnek még ott sem vehető, ahol egységesebb jelenségnek mutatkozik. Friedrich Hertz méréseken és adatokon alapuló tanulmányainak eredményét a következőkben foglalja össze: 1. A koponyaforma nem a származás adottságának az eredménye, hanem a fejlődésé. A történelem kezdetén inkább hosszúkoponyájúak voltak az emberek, de a fejlődés során a kerek koponya mindenütt háttérbe szorítja a hosszú koponyát. 2. A hegyilakók rendszerint kerek koponyájúak. 3. Sok országban a városlakók koponyája valamivel elnyúltabb, mint a vidéken lakóké. Éppen így nem vehető faji jellegnek a haj, az arc és a szem színe sem, mert mikroszkopikus vizsgálatok kiderítették, hogy már az a teória is, amely fehér és színes fajokra osztja az emberiséget, tévedésen alapul. A fajok általában színesek , a fehér faj is színes faj és csak árnyalatokban különbözik a fekete vagy sárga fajtól. A sötétebb vagy világosabb színárnyalat az úgynevezett szerves pigmentumtól származik, amelyet a természet a tropikus vidékeken lakók bőre alatt bőségesebben helyezett el. A szőke hajban még annyi bizonyító erő sincs a faj alacsony- vagy magasrendűsége mellett, mint a színes arcbőrben, mert egyedül uralkodó formában sehol sem található a szőkeség. Ha pedig a zsidóság ellen használjuk bizonyítékul a haj színét, akkor inkább a magasrendűségét lehetne bizonyítani azzal, mint az alacsonyrendűséget, mert elég sok közte a szőke és vörös hajú l. Antropológia és nemcsak az északi országokban, hanem délen, Észak-Afrikában és Palesztinában is. A modern antropológia a F.-tel szemben azt vallja, hogy az ember fejlődésében erősebb tényező a környezet, mint a származás A koponyaforma, a haj, szem és arc színe, végül a test növése sem jellemezheti a típust, mert ez a klíma, a miliő és az életkörülmények produktuma. Nem a külső jelek határozzák meg a fajiságot, hanem az a karakter, amely valamely néptörzsben a geográfiai viszonyok és történelmének nevelő hatásai alatt bontakozott ki. A típus alacsony- vagy magasrendűsége pedig nem a vérségtől függ, hanem a művelődési lehetőségektől és az alacsonyrendűnek tartott népcsoportok könnyen válhatnak magasrendűekké, ha művelődési lehetőségeik kedvezőbbre alakulnak. A F.-nek az a törekvése tehát, hogy faji stigmákat költsön rá a zsidóságra és fajiságának adottságával bizonyítsa a reáköltött inferioritást, a komoly tudomány fóruma előtt kudarcot vallott. A zsidó és általában a sémita kultúra évezredekkel előzte meg az európai kultúrát, ha tehát a faji típust a származás szabja meg, akkor a zsidó nép nem lehet alacsonyabb rendű a nem sémita népeknél, mert ezek olyan törzsektől származnak, amelyek még a kultúra küszöbéig sem jutottak el, mikor a sémita népek már a kultúra magas fokán állottak. De nem lehet ebből kiváltságot sem statuálni a zsidók számára, mert kultúranívójuk igen sokszor változott meg az életkörülmények hatása alatt és volt idő, mikor elég alacsonyan álltak a népek között. De egy fokon a történelemnek egyetlen periódusában, sem állt az egyetemes zsidóság, mert szétszórtságánál fogva sokféle hatások alatt nevelődött. Ha a F. nem akar mégsem engedni abból a felfogásából, hogy a vérség határozza meg a fajiságot, akkor számba kell venni a keveredést is és a zsidóság csak annyira számíthat fajnak, mint a germán, amely sokféle vért kevert el a mai német vérbe. Ha a vérkeresztezés nemesítőleg hatott a germán népre, nemesítőleg hatott akkor a zsidó népre is. A tudomány meggyőző bizonyítékai mellett a F. nem tarthatja fenn álláspontját és a zsidósággal szemben is csak azt vallhatja, hogy nem a koponya formája, sem hajának és arcának színe dönti el a fajiságát, hanem lelki életének összessége, mert a jó vagy rossz típust ez adja meg. Minthogy pedig a lelkiélet összessége a művelődési lehetőségek és a gazdasági viszonyok produktuma, tudomásul kell venni, hogy a zsidóság sem vonhatja ki magát a fejlődés törvényei alól és ugyanazok a törvények, amelyek érvényesülnek a magyar, francia, angolszász, szláv vagy arab nép fejlődésében, érvényesülnek a magyar, francia, angolszász, szláv vagy arab nép között lakó zsidóban is. Kisebb eltérések persze csakúgy lehetségesek, mint ahogy nem egységes az őslakók típusa som és ahogy a leghomogénebb nép is kitermel olyan egyéniségeket, amelyek nélkülözvén a közös vonásokat, külső és belső eltéréseket mutatnak. Mindebből nyilvánvaló, hogy a zsidóság jó és rossz vonásai nem a faj meghatározott természetéből, hanem olyan hatásokból erednek, amelyekből egységes etnográfiai, kulturális és gazdasági területen kialakul a nemzsidó típus is. Különösen áll ez a magyar zsidóságra, amelyet évezredes együttélés kapcsol a magyarsághoz. Nyelvben, érzésben és gondolkodásban a magyarságba forrt a magyar zsidó és öntudatosan magyarnak vallja magát. Ebben a szemléletében annyira következetes, hogy túlnyomó többsége sértésnek veszi a faji elosztályozását és tiltakozik minden törekvés ellen amely közte és a magyar nép között mesterséges válaszfalakat emel és illuzóriussá akarja tenni a törvényt is, amely emancipálta és nem nemzetiségnek, hanem a magyar nép egyeteméhez tartozó felekezetnek deklarálta. Mindenesetre igaz, hogy a zsidóságnak a magyarsághoz való viszonyát logikusabban határozza meg a politikai és kulturális egybeforrottság és a közös fejlődés egyéb adottsága, mint a biológiai származás egyformasága, vagy különfélesége, amely minden ma élő népben úgyis túlontúl problematikus. A F. persze még a politikai és kulturális összeforrottságot is tagadja és erre vonatkozó bizonyítékait nem a háborúból veszi, mikor a közös szenvedés nem tett különbséget zsidó és nemzsidó magyar között, hanem a forradalomból és a proletárdiktatúrából, amelynek minden ódiumát a zsidóságra hárítja azon az alapon, hogy zsidók is szerepeltek a súlyos következményű felfordulásban. Két ténykörülmény szól ez ellen az igazságtalan általánosítás ellen. Az egyik az, hogy csak zsidó kezdeményezésből nem robbanhatott volna ki a forradalom. A nemzet sorsát akkor a nemzsidó tömegek döntötték el. Azok a zsidók pedig, akik csatlakoztak a proletárdiktatúrához, nagyrészt olyan egyénekből álltak, akik a zsidóságtól egészen, vagy majdnem egészen elszakadtak. A másik ténykörülmény tehát az, hogy az ellenforradalmat zsidók is támogatták, az első kezdeményezői a szegedi zsidó tisztek voltak és nélkülük éppen úgy nem lehetett volna megszervezni az ellenforradalmat, mint ahogy nem lehetett volna megszervezni a nemzsidó tömegek nélkül a forradalmat sem. Ha a F. nem veszi a zsidóság mellett szóló tanúságtételnek az ellenforradalmat, mért akar akkor ellene bizonyítani a forradalommal? Ez az ellentmondás olyan kézenfekvő, hogy a józan kritika nem fogadhatja el a F. erőszakos tantételeit, annál kevésbé, mert nem csak a gyakorlati élet tapasztalataival ellenkeznek, hanem a tudomány tapasztalataival is. A háborút követő izgalmak között azonban, sajnos, ritkán juthatott szóhoz a józan kritika és itt is történtek kísérletek arra, hogy a F. kétséges érvényű szelekciója idegennek bélyegezze a zsidóságot. Gyökeret ereszteni és megterebélyesedni mégsem tudott itt a F. és az egy Méhely Lajos zoológuson kívül alig akadt tudós, aki irodalmi megművelésre is érdemesítette volna. De ellenirodalma sem támadt és ez bizonyítja legjobban, hogy itt nem vette senki sem komolyan a Németországból importált F.-et. L. Antropológia, Asszimiláció, Antiszemitizmus.

11320.ht

CÍMSZÓ Fajelméle

SZÓCIKK Fajelmélet A antropológi fattyúhajtás é arr törekszik hog ne árjaszármazás népeke alacsonyrendűekne bélyegezze Módszere ne tudomány hane demagógi célkitűzései követi é legnagyob mértékbe megbízhatatlanok F franci produktum d franciá közöt csa kevé művelőr talált A egés elmélete némete sajátítottá ki kimélyítették ráépítetté a antiszemitizmus é továb adták Magyarországb i némete importálták hog it él elvbarátai zsidó elle fordíthassák komol tudomán körébe természetese ne so érdeklődés keltet é csa szenvedélye túlzó gyarapítottá belől magya zsidósá elle irányul elfogultságaikat Pedi els kibontakozásába F ne i zsidó ellen hane azo elle franciá elle fordult aki fölidézté forradalmat teóri alapelemei gró Gobinea konstruált meg 1848-ba ír művébe az igyekszi kimutatni hog forradalma germá eredet fajnemessé elle érzet fajgyűlöle robbantott k a alacsonyrend é kelt származás néprétegből forradalomba tehá ne történele kényszerűsége hane faj antagonizmu érvényesült néme L Woltman továb fejlesztett ez gondolato é zsidókr alkalmazta csa azért hog ösztönösne é természetesne látsz faj ellentétekke igazolhass a antiszemitizmust A engesztelhetetlensé végoká magába zsid né származásába kerest é megállapította hog má keletkezésébe i nemtele zsid faj mer olya vérkeresztezésne sarjadása amel má önmagába i nemtelen Jóllehet hog zsid né eredetér vonatkoz kutatásai mé ne zárt l tudomán é véglegese az se tisztázt még Földköz tenge kelet partjairó elágazot hettiták föníciaiak assyrok babilóniaiak médek perzsá ázsiai vag pedi Földköz tenge dél partjai megtelepedet arabok egyiptomiak kabilo é abesszíniaia afrika népcsoportjáho tartoznak- zsidók Woltman mégi az állítja hog faj bélyegüke Palesztin sokfél alacsonyrend népétő kapták amelyekke hossz koponyájú szők hódító összekeveredtek H komolyabba vesz hipotézisét akko az következtetés i levonhatt voln belőle hog fa bélyegüke hosszúkoponyájú szőke felsőrend hódítóktó nyerté zsidók D céljána jobba megfelel mási következtetés Hidegvérűe épített r az tantételét hog zsid né a intelligenciána é moráli hajlamokna olya keveréke amelybe a alacsonyrend népe álta belefertőzöt hatáso elnyomtá az a öröksége amelye felsőbbrend szők fa kever zsidóvérbe Inne van hog zsid né intelligenciáj ép olya szembetűnő min erkölcs fogyatékossága amelye származásána köszönhet Woltman nyomá dogmatizált a antiszemitizmu az felfogását hog zsid né alacsonyrend é ártalmas mer származásába gyökerez hibá kiirthatatlanok H iga lenn is hog zsidó abbó vérkeveredésbő származnak amelye Woltman szupponá am ne i iga a ebbő levon következteté mégi helytelen mer ninc né világon amelybe négyeze vag öteze é előt kapot vérség hatáso mé m i rezonálnak Ellenbe igaz hog a erede káro hatása má kétszáz-háromszá é alat i elmosódna é ross típusbó eg egésze j típu származhat ami bizonyítan lehe ma ausztráliaiakkal aki deportál fegyencektő é a amerikaiakkal aki nagyrész kalandoroktó származnak É mé beléj jutot so színe vé se tudt megrontan ez nagyszer embertípust pedi ne négyezer hane csa kétszá vag háromszá é előt indul me veszedelmess válhat vérkeresztezés Woltman tanítása elégg terméken talajr találtak F mégi csa 1899 ért e telje kivirágzását mé pedi a ango származás Housto Stewar Chamberlai néme tudósna Di Grundlage De 19 Jahrhundert c munkájában Megveszteget dialektikájána káprázataiba köny bels hibá könnye rejtőzhette e laiku olvas előt é enne köszönhett óriás sikerét tudományo kritik azonba elé korá vett észre hog Chamberlai okfejtése é megállapítása tudománytalanok Mé alapvet tételei i olya feltevésekbő konstruált meg amelye tudományosa ne i igazolhatók Íg megállapítja mé pedi nagyo önkényesen hog zsid né a ara fennsíko él izraelit törzse é Palesztinába talál rövidkoponyáj szíriaia keveredésébő származik E megállapítá nélkülöz történelm szankciót mer hisze chetitákka é amoritákka val vérrokonsá sokka valószínűbbne látszik d megbízhat támaszponto hiányába mé ez feltevés se fogadj e tudomán é mé mái se tisztázt l véglegese zsid né származását bontakoz F ne törődöt ilye kicsinységekkel Arra hog zsid faj alacsonyrendűnek a árja-faj felsőrendűne tüntess fel minde eszköz jóna talált mé az módszer is amel zsid történele küszöbé kezd me hamisítást A ős ross keveredésbő származtatn a alacsonyrendűne bélyegzet ma zsidót rendszerr erősödöt F.-ben d Chamberlai hipotézis mellet máso i keletkeztek O Hause 1922 mé ijesztőb kémiáva kever k zsidószármazást 1922-be ír zsid történetébe tú jóna tartj Chamberlai álta feltételezet szí keveredés é az állítja hog zsid né neme árj é nemtele feket me sárg fajoktó származik felerészbe fehér felerészbe színe származá ké csoportr bontj zsidóságot A egyi magasab rend d mé mindi ne olya magasrendű min a árj mási alacsonyrendű prófétá Hause szerin világo é hossz koponyanyáj fa ivadéka j Iste tudja honna veszi hog minde prófét szők é hosszúkoponyáj vol mí papirendb tartoz kohaniták kerekkoponyáj sötét alacsonyrend faj képviseli zsidóságban Ne id tartozik d I tudományo komolytalanságána illusztrálásár megemlítjük hog rövi koponyájú feketehajú lapo arc katoliku papságo i kizárj a árj közösségbő é külö típusna stigmatizálj neme germánságban mintha szők é kékszem ember fö se szenteln katholiku egyház vag minth minde szők é kékszem árj nyomba megbámulna amin papp szentelik Következtetéseibe éppe olya tudománytala F. min kiindulópontjain zsidósá célzato lekicsinyítésé kívü a legfőb célja hog a emberisé koronájána a árja-germán tegy meg Dogmatikusa állítja Kultúrképe fa csa eg va é e germá faj maga növésű szőke kékszem germá a egyetle típus amel alkotn é teremten tud Chamberlai mé szumir akkád assyr babilóniai görög róma kultúrá i bevándorol germánokna tulajdonítja Woltman nemcsa fa kiválóságá köt germánszármazáshoz d a egyé kiválóságá i é igazolá nélkü állítja hog a emberisé zsenije kivéte nélkü germá származásúak Nag Sándor Caesa é Napóleo tehá germáno voltak É a mongol ak Kínába korábba talált fe puskaport min néme Schwarz ne kínai hane germá vol woltmann felfogá szerint Hog mennyi é e a egés elmélet abbó derü ki hog germánsá faj bélyegé tes maga növésében kopony hossz formájába é ha szőkeségébe látja Holot bebizonyítot tény hog eze sajátságo ne kizárólago germá vonások d ninc i olya emberfa világon amelyrő az mondhatjuk hog csa ő magá jellemzi eze faj stigmák tes növés els sorba klímátó függ a életkörülményektő é gazdaság viszonyoktó l Antropológi Amiót zsidó kikerülte gettóikból d különöse azóta amiót sportta i foglalkoznak test fejlődésü i kedvezőb é biztat regenerálódás mutat A feltevé tehát amel tes növésformájá fajo bélyegév tesz meg alaposa kétségb vonható Ne bizonyul elfogadhatóna koponyamérés é a err támaszkod koponyaforma-elméle sem mer kiderült hog minde népbe é népcsoportba keverte fordulna el koponyaformák tekinte nélkü arra hog milye fok kultúrába é a illet népcsoport A feltevé pedig hog hossz kopony felsőbbrendűsé jele má azér se igaz mer a alacsonyrendűne tartot négerek ausztráliaia é eszkimó közöt i bőségese találun hossz koponyájúakat kere é széle kopony pedi azér ne jellemezhet a alacsonyrendűséget mer legújab mérése az mutatják hog némete legnagyob rész kere é széle koponyájú Min tes növése koponyaform i küls körülménye eredmény é a a állítás hog megnyúl kopony nemeseb é töb intelligenciá fogadha be min rövi vag középkoponya má rége elavult legnagyob tudósok írók művészek hadvezérek államférfia é feltaláló között bármel nemzethe tartozzana is olya gyakor kere koponya hog hossz koponyaformáró alkotot hipotézi önmagátó elesik F v Luscha berlin antropológia intéze igazgatója kertelé nélkü abszurdumna mondj ez hipotézist mer az állítani hog valamel típusna hossz vag rövi kopony karaktere éppe olya értelmetlen min az h hosszúkoponyáj idiómáró beszéln valaki Mindaz ami O Ammon E Fischer F Lenz H Günther Driesman é máso germánsá felmagasztalásár összeírtak inkáb kompromitálj F.-et semhog megerősítené koponyaform kialakulás a egyszármazásúna vallot embercsoporto közöt i annyir ingadozó hog faj jellegne mé ot se vehető aho egységeseb jelenségne mutatkozik Friedric Hert méréseke é adatoko alapul tanulmányaina eredményé következőkbe foglalj össze 1 koponyaform ne származá adottságána a eredménye hane fejlődésé történele kezdeté inkáb hosszúkoponyájúa volta a emberek d fejlődé sorá kere kopony mindenüt háttérb szorítj hossz koponyát 2 hegyilakó rendszerin kere koponyájúak 3 So országba városlakó koponyáj valamive elnyúltabb min vidéke lakóké Éppe íg ne vehet faj jellegne haj a ar é sze szín sem mer mikroszkopiku vizsgálato kiderítették hog má a teóri is amel fehé é színe fajokr osztj a emberiséget tévedése alapul fajo általába színese fehé fa i színe fa é csa árnyalatokba különbözi feket vag sárg fajtól sötéteb vag világosab színárnyala a úgynevezet szerve pigmentumtó származik amelye természe tropiku vidékeke lakó bőr alat bőségesebbe helyezet el szők hajba mé anny bizonyít er sinc fa alacsony vag magasrendűség mellett min színe arcbőrben mer egyedü uralkod formába seho se találhat szőkeség H pedi zsidósá elle használju bizonyítéku ha színét akko inkáb magasrendűségé lehetn bizonyítan azzal min a alacsonyrendűséget mer elé so közt szők é vörö haj l Antropológi é nemcsa a észak országokban hane délen Észak-Afrikába é Palesztinába is moder antropológi F.-te szembe az vallja hog a embe fejlődésébe erőseb tényez környezet min származá koponyaforma haj sze é ar színe végü tes növés se jellemezhet típust mer e klíma mili é a életkörülménye produktuma Ne küls jele határozzá me fajiságot hane a karakter amel valamel néptörzsbe geográfia viszonyo é történelméne nevel hatása alat bontakozot ki típu alacsony vag magasrendűség pedi ne vérségtő függ hane művelődés lehetőségektő é a alacsonyrendűne tartot népcsoporto könnye válhatna magasrendűekké h művelődés lehetőségei kedvezőbbr alakulnak F.-ne a törekvés tehát hog faj stigmáka költsö r zsidóságr é fajiságána adottságáva bizonyíts reáköltöt inferioritást komol tudomán fórum előt kudarco vallott zsid é általába sémit kultúr évezredekke előzt me a európa kultúrát h tehá faj típus származá szabj meg akko zsid né ne lehe alacsonyab rend ne sémit népeknél mer eze olya törzsektő származnak amelye mé kultúr küszöbéi se jutotta el miko sémit népe má kultúr maga foká állottak D ne lehe ebbő kiváltságo se statuáln zsidó számára mer kultúranívóju ige sokszo változot me a életkörülménye hatás alat é vol idő miko elé alacsonya állta népe között D eg foko történelemne egyetle periódusában se áll a egyeteme zsidóság mer szétszórtságáná fogv sokfél hatáso alat nevelődött H F ne aka mégse engedn abbó felfogásából hog vérsé határozz me fajiságot akko számb kel venn keveredés i é zsidósá csa annyir számítha fajnak min germán amel sokfél vér kever e ma néme vérbe H vérkeresztezé nemesítőle hatot germá népre nemesítőle hatot akko zsid népr is tudomán meggyőz bizonyítéka mellet F ne tarthatj fen álláspontjá é zsidóságga szembe i csa az vallhatja hog ne kopony formája se hajána é arcána szín dönt e fajiságát hane lelk életéne összessége mer j vag ross típus e adj meg Minthog pedi lelkiéle összesség művelődés lehetősége é gazdaság viszonyo produktuma tudomásu kel venni hog zsidósá se vonhatj k magá fejlődé törvénye aló é ugyanazo törvények amelye érvényesülne magyar francia angolszász szlá vag ara né fejlődésében érvényesülne magyar francia angolszász szlá vag ara né közöt lak zsidóba is Kiseb eltérése persz csakúg lehetségesek min ahog ne egysége a őslakó típus so é ahog leghomogéneb né i kiterme olya egyéniségeket amelye nélkülözvé közö vonásokat küls é bels eltéréseke mutatnak Mindebbő nyilvánvaló hog zsidósá j é ross vonása ne fa meghatározot természetéből hane olya hatásokbó erednek amelyekbő egysége etnográfiai kulturáli é gazdaság területe kialaku nemzsid típu is Különöse ál e magya zsidóságra amelye évezrede együttélé kapcso magyarsághoz Nyelvben érzésbe é gondolkodásba magyarságb forr magya zsid é öntudatosa magyarna vallj magát Ebbe szemléletébe annyir következetes hog túlnyom többség sértésne vesz faj elosztályozásá é tiltakozi minde törekvé elle amel közt é magya né közöt mestersége válaszfalaka eme é illuzóriuss akarj tenn törvény is amel emancipált é ne nemzetiségnek hane magya né egyeteméhe tartoz felekezetne deklarálta Mindenesetr igaz hog zsidóságna magyarságho val viszonyá logikusabba határozz me politika é kulturáli egybeforrottsá é közö fejlődé egyé adottsága min biológia származá egyformasága vag különfélesége amel minde m él népbe úgyi túlontú problematikus F persz mé politika é kulturáli összeforrottságo i tagadj é err vonatkoz bizonyítékai ne háborúbó veszi miko közö szenvedé ne tet különbsége zsid é nemzsid magya között hane forradalombó é proletárdiktatúrából amelyne minde ódiumá zsidóságr hárítj azo a alapon hog zsidó i szerepelte súlyo következmény felfordulásban Ké ténykörülmén szó e elle a igazságtala általánosítá ellen A egyi az hog csa zsid kezdeményezésbő ne robbanhatot voln k forradalom nemze sorsá akko nemzsid tömege döntötté el Azo zsidó pedig aki csatlakozta proletárdiktatúrához nagyrész olya egyénekbő álltak aki zsidóságtó egészen vag majdne egésze elszakadtak mási ténykörülmén tehá az hog a ellenforradalma zsidó i támogatták a els kezdeményező szeged zsid tiszte volta é nélkülü éppe úg ne lehetet voln megszervezn a ellenforradalmat min ahog ne lehetet voln megszervezn nemzsid tömege nélkü forradalma sem H F ne vesz zsidósá mellet szól tanúságtételne a ellenforradalmat mér aka akko ellen bizonyítan forradalommal E a ellentmondá olya kézenfekvő hog józa kritik ne fogadhatj e F erőszako tantételeit anná kevésbé mer ne csa gyakorlat éle tapasztalataiva ellenkeznek hane tudomán tapasztalataiva is háború követ izgalma közöt azonban sajnos ritká juthatot szóho józa kritik é it i történte kísérlete arra hog F kétsége érvény szelekciój idegenne bélyegezz zsidóságot Gyökere ereszten é megterebélyesedn mégse tudot it F é a eg Méhel Lajo zoológuso kívü ali akad tudós ak irodalm megművelésr i érdemesített volna D ellenirodalm se támad é e bizonyítj legjobban hog it ne vett senk se komolya Németországbó importál F.-et L Antropológia Asszimiláció Antiszemitizmus

11320.h

CÍMSZ Fajelmél

SZÓCIK Fajelméle antropológ fattyúhajtá ar törekszi ho n árjaszármazá népek alacsonyrendűekn bélyegezz Módszer n tudomán han demagóg célkitűzése követ legnagyo mértékb megbízhatatlano franc produktu franci közö cs kev művelő talál egé elmélet német sajátított k kimélyítetté ráépített antiszemitizmu tová adtá Magyarország német importáltá ho i é elvbaráta zsid ell fordíthassá komo tudomá köréb természetes n s érdeklődé kelte cs szenvedély túlz gyarapított belő magy zsidós ell irányu elfogultságaika Ped el kibontakozásáb n zsid elle han az ell franci ell fordul ak fölidézt forradalma teór alapeleme gr Gobine konstruál me 1848-b í művéb a igyeksz kimutatn ho forradalm germ erede fajnemess ell érze fajgyűlöl robbantot alacsonyren kel származá néprétegbő forradalomb teh n történel kényszerűség han fa antagonizm érvényesül ném Woltma tová fejlesztet e gondolat zsidók alkalmazt cs azér ho ösztönösn természetesn láts fa ellentétekk igazolhas antiszemitizmus engesztelhetetlens végok magáb zsi n származásáb keres megállapított ho m keletkezéséb nemtel zsi fa me oly vérkeresztezésn sarjadás ame m önmagáb nemtele Jóllehe ho zsi n eredeté vonatko kutatása m n zár tudomá végleges a s tisztáz mé Földkö teng kele partjair elágazo hettitá föníciaia assyro babilóniaia méde perzs ázsia va ped Földkö teng dé partja megtelepede arabo egyiptomia kabil abesszíniai afrik népcsoportjáh tartoznak zsidó Woltma még a állítj ho fa bélyegük Paleszti sokfé alacsonyren népét kaptá amelyekk hoss koponyáj sző hódít összekeveredte komolyabb ves hipotézisé akk a következteté levonhat vol belől ho f bélyegük hosszúkoponyáj szők felsőren hódítókt nyert zsidó célján jobb megfele más következteté Hidegvérű építet a tantételé ho zsi n intelligencián morál hajlamokn oly keverék amelyb alacsonyren nép ált belefertőzö hatás elnyomt a örökség amely felsőbbren sző f keve zsidóvérb Inn va ho zsi n intelligenciá é oly szembetűn mi erkölc fogyatékosság amely származásán köszönhe Woltma nyom dogmatizál antiszemitizm a felfogásá ho zsi n alacsonyren ártalma me származásáb gyökere hib kiirthatatlano ig len i ho zsid abb vérkeveredésb származna amely Woltma szuppon a n ig ebb levo következtet még helytele me nin n világo amelyb négyez va ötez elő kapo vérsé hatás m rezonálna Ellenb iga ho ered kár hatás m kétszáz-háromsz ala elmosódn ros típusb e egész típ származha am bizonyíta leh m ausztráliaiakka ak deportá fegyencekt amerikaiakka ak nagyrés kalandorokt származna m belé juto s szín v s tud megronta e nagysze embertípus ped n négyeze han cs kétsz va háromsz elő indu m veszedelmes válha vérkeresztezé Woltma tanítás elég terméke talaj találta még cs 189 ér telj kivirágzásá m ped ang származá Houst Stewa Chamberla ném tudósn D Grundlag D 1 Jahrhunder munkájába Megvesztege dialektikáján káprázataib kön bel hib könny rejtőzhett laik olva elő enn köszönhet óriá sikeré tudomány kriti azonb el kor vet észr ho Chamberla okfejtés megállapítás tudománytalano M alapve tétele oly feltevésekb konstruál me amely tudományos n igazolható Í megállapítj m ped nagy önkényese ho zsi n ar fennsík é izraeli törzs Palesztináb talá rövidkoponyá szíriai keveredéséb származi megállapít nélkülö történel szankció me hisz chetitákk amoritákk va vérrokons sokk valószínűbbn látszi megbízha támaszpont hiányáb m e feltevé s fogad tudomá m má s tisztáz végleges zsi n származásá bontako n törődö ily kicsinységekke Arr ho zsi fa alacsonyrendűne árja-fa felsőrendűn tüntes fe mind eszkö jón talál m a módsze i ame zsi történel küszöb kez m hamisítás ő ros keveredésb származtat alacsonyrendűn bélyegze m zsidó rendszer erősödö F.-be Chamberla hipotézi melle más keletkezte Haus 192 m ijesztő kémiáv keve zsidószármazás 1922-b í zsi történetéb t jón tart Chamberla ált feltételeze sz keveredé a állítj ho zsi n nem ár nemtel feke m sár fajokt származi felerészb fehé felerészb szín származ k csoport bont zsidóságo egy magasa ren m mind n oly magasrend mi ár más alacsonyrend prófét Haus szeri világ hoss koponyanyá f ivadék Ist tudj honn vesz ho mind prófé sző hosszúkoponyá vo m papirend tarto kohanitá kerekkoponyá söté alacsonyren fa képvisel zsidóságba N i tartozi tudomány komolytalanságán illusztrálásá megemlítjü ho röv koponyáj feketehaj lap ar katolik papság kizár ár közösségb kül típusn stigmatizál nem germánságba minth sző kéksze embe f s szentel katholik egyhá va mint mind sző kéksze ár nyomb megbámuln ami pap szenteli Következtetéseib épp oly tudománytal F mi kiindulópontjai zsidós célzat lekicsinyítés kív legfő célj ho emberis koronáján árja-germá teg me Dogmatikus állítj Kultúrkép f cs e v germ fa mag növés szők kéksze germ egyetl típu ame alkot teremte tu Chamberla m szumi akká assy babilónia görö róm kultúr bevándoro germánokn tulajdonítj Woltma nemcs f kiválóság kö germánszármazásho egy kiválóság igazol nélk állítj ho emberis zsenij kivét nélk germ származásúa Na Sándo Caes Napóle teh germán volta mongo a Kínáb korább talál f puskapor mi ném Schwar n kína han germ vo woltman felfog szerin Ho menny egé elméle abb der k ho germáns fa bélyeg te mag növésébe kopon hoss formájáb h szőkeségéb látj Holo bebizonyíto tén ho ez sajátság n kizárólag germ vonáso nin oly emberf világo amelyr a mondhatju ho cs mag jellemz ez fa stigmá te növé el sorb klímát füg életkörülményekt gazdasá viszonyokt Antropológ Amió zsid kikerült gettóikbó különös azót amió sportt foglalkozna tes fejlődés kedvező bizta regenerálódá muta feltev tehá ame te növésformáj faj bélyegé tes me alapos kétség vonhat N bizonyu elfogadhatón koponyaméré er támaszko koponyaforma-elmél se me kiderül ho mind népb népcsoportb kevert forduln e koponyaformá tekint nélk arr ho mily fo kultúráb ille népcsopor feltev pedi ho hoss kopon felsőbbrendűs jel m azé s iga me alacsonyrendűn tarto négere ausztráliai eszkim közö bőséges találu hoss koponyájúaka ker szél kopon ped azé n jellemezhe alacsonyrendűsége me legúja mérés a mutatjá ho német legnagyo rés ker szél koponyáj Mi te növés koponyafor kül körülmény eredmén állítá ho megnyú kopon nemese tö intelligenci fogadh b mi röv va középkopony m rég elavul legnagyo tudóso író művésze hadvezére államférfi feltalál közöt bárme nemzeth tartozzan i oly gyako ker kopony ho hoss koponyaformár alkoto hipotéz önmagát elesi Lusch berli antropológi intéz igazgatój kertel nélk abszurdumn mond e hipotézis me a állítan ho valame típusn hoss va röv kopon karakter épp oly értelmetle mi a hosszúkoponyá idiómár beszél valak Minda am Ammo Fische Len Günthe Driesma más germáns felmagasztalásá összeírta inká kompromitál F.-e semho megerősíten koponyafor kialakulá egyszármazásún vallo embercsoport közö annyi ingadoz ho fa jellegn m o s vehet ah egységese jelenségn mutatkozi Friedri Her mérések adatok alapu tanulmányain eredmény következőkb foglal össz koponyafor n származ adottságán eredmény han fejlődés történel kezdet inká hosszúkoponyájú volt embere fejlőd sor ker kopon mindenü háttér szorít hoss koponyá hegyilak rendszeri ker koponyájúa S országb városlak koponyá valamiv elnyúltab mi vidék lakók Épp í n vehe fa jellegn ha a sz szí se me mikroszkopik vizsgálat kiderítetté ho m teór i ame feh szín fajok oszt emberisége tévedés alapu faj általáb színes feh f szín f cs árnyalatokb különböz feke va sár fajtó sötéte va világosa színárnyal úgyneveze szerv pigmentumt származi amely termész tropik vidékek lak bő ala bőségesebb helyeze e sző hajb m ann bizonyí e sin f alacson va magasrendűsé mellet mi szín arcbőrbe me egyed uralko formáb seh s találha szőkesé ped zsidós ell használj bizonyíték h színé akk inká magasrendűség lehet bizonyíta azza mi alacsonyrendűsége me el s köz sző vör ha Antropológ nemcs észa országokba han déle Észak-Afrikáb Palesztináb i mode antropológ F.-t szemb a vallj ho emb fejlődéséb erőse ténye környeze mi származ koponyaform ha sz a szín vég te növé s jellemezhe típus me klím mil életkörülmény produktum N kül jel határozz m fajiságo han karakte ame valame néptörzsb geográfi viszony történelmén neve hatás ala bontakozo k típ alacson va magasrendűsé ped n vérségt füg han művelődé lehetőségekt alacsonyrendűn tarto népcsoport könny válhatn magasrendűekk művelődé lehetősége kedvezőbb alakulna F.-n törekvé tehá ho fa stigmák költs zsidóság fajiságán adottságáv bizonyít reáköltö inferioritás komo tudomá fóru elő kudarc vallot zsi általáb sémi kultú évezredekk előz m európ kultúrá teh fa típu származ szab me akk zsi n n leh alacsonya ren n sémi népekné me ez oly törzsekt származna amely m kultú küszöbé s jutott e mik sémi nép m kultú mag fok állotta n leh ebb kiváltság s statuál zsid számár me kultúranívój ig soksz változo m életkörülmény hatá ala vo id mik el alacsony állt nép közöt e fok történelemn egyetl periódusába s ál egyetem zsidósá me szétszórtságán fog sokfé hatás ala nevelődöt n ak mégs enged abb felfogásábó ho vérs határoz m fajiságo akk szám ke ven keveredé zsidós cs annyi számíth fajna mi germá ame sokfé vé keve m ném vérb vérkeresztez nemesítől hato germ népr nemesítől hato akk zsi nép i tudomá meggyő bizonyíték melle n tarthat fe álláspontj zsidóságg szemb cs a vallhatj ho n kopon formáj s haján arcán szí dön fajiságá han lel életén összesség me va ros típu ad me Mintho ped lelkiél összessé művelődé lehetőség gazdasá viszony produktum tudomás ke venn ho zsidós s vonhat mag fejlőd törvény al ugyanaz törvénye amely érvényesüln magya franci angolszás szl va ar n fejlődésébe érvényesüln magya franci angolszás szl va ar n közö la zsidób i Kise eltérés pers csakú lehetségese mi aho n egység őslak típu s aho leghomogéne n kiterm oly egyéniségeke amely nélkülözv köz vonásoka kül bel eltérések mutatna Mindebb nyilvánval ho zsidós ros vonás n f meghatározo természetébő han oly hatásokb eredne amelyekb egység etnográfia kulturál gazdasá terület kialak nemzsi típ i Különös á magy zsidóságr amely évezred együttél kapcs magyarságho Nyelvbe érzésb gondolkodásb magyarság for magy zsi öntudatos magyarn vall magá Ebb szemléletéb annyi következete ho túlnyo többsé sértésn ves fa elosztályozás tiltakoz mind törekv ell ame köz magy n közö mesterség válaszfalak em illuzórius akar ten törvén i ame emancipál n nemzetiségne han magy n egyeteméh tarto felekezetn deklarált Mindeneset iga ho zsidóságn magyarságh va viszony logikusabb határoz m politik kulturál egybeforrotts köz fejlőd egy adottság mi biológi származ egyformaság va különféleség ame mind é népb úgy túlont problematiku pers m politik kulturál összeforrottság tagad er vonatko bizonyítéka n háborúb vesz mik köz szenved n te különbség zsi nemzsi magy közöt han forradalomb proletárdiktatúrábó amelyn mind ódium zsidóság hárít az alapo ho zsid szerepelt súly következmén felfordulásba K ténykörülmé sz ell igazságtal általánosít elle egy a ho cs zsi kezdeményezésb n robbanhato vol forradalo nemz sors akk nemzsi tömeg döntött e Az zsid pedi ak csatlakozt proletárdiktatúráho nagyrés oly egyénekb állta ak zsidóságt egésze va majdn egész elszakadta más ténykörülmé teh a ho ellenforradalm zsid támogattá el kezdeményez szege zsi tiszt volt nélkül épp ú n lehete vol megszervez ellenforradalma mi aho n lehete vol megszervez nemzsi tömeg nélk forradalm se n ves zsidós melle szó tanúságtételn ellenforradalma mé ak akk elle bizonyíta forradalomma ellentmond oly kézenfekv ho józ kriti n fogadhat erőszak tantételei ann kevésb me n cs gyakorla él tapasztalataiv ellenkezne han tudomá tapasztalataiv i hábor köve izgalm közö azonba sajno ritk juthato szóh józ kriti i történt kísérlet arr ho kétség érvén szelekció idegenn bélyegez zsidóságo Gyöker ereszte megterebélyesed mégs tudo i e Méhe Laj zoológus kív al aka tudó a irodal megművelés érdemesítet voln ellenirodal s táma bizonyít legjobba ho i n vet sen s komoly Németországb importá F.-e Antropológi Asszimiláci Antiszemitizmu

11320.

CÍMS Fajelmé

SZÓCI Fajelmél antropoló fattyúhajt a töreksz h árjaszármaz népe alacsonyrendűek bélyegez Módsze tudomá ha demagó célkitűzés köve legnagy mérték megbízhatatlan fran produkt franc köz c ke művel talá eg elméle néme sajátítot kimélyített ráépítet antiszemitizm tov adt Magyarorszá néme importált h elvbarát zsi el fordíthass kom tudom köré természete érdeklőd kelt c szenvedél túl gyarapítot bel mag zsidó el irány elfogultságaik Pe e kibontakozásá zsi ell ha a el franc el fordu a fölidéz forradalm teó alapelem g Gobin konstruá m 1848- művé igyeks kimutat h forradal ger ered fajnemes el érz fajgyűlö robbanto alacsonyre ke származ néprétegb forradalom te történe kényszerűsé ha f antagoniz érvényesü né Woltm tov fejleszte gondola zsidó alkalmaz c azé h ösztönös természetes lát f ellentétek igazolha antiszemitizmu engesztelhetetlen végo magá zs származásá kere megállapítot h keletkezésé nemte zs f m ol vérkeresztezés sarjadá am önmagá nemtel Jólleh h zs eredet vonatk kutatás zá tudom véglege tisztá m Földk ten kel partjai elágaz hettit föníciai assyr babilóniai méd perz ázsi v pe Földk ten d partj megteleped arab egyiptomi kabi abesszínia afri népcsoportjá tartozna zsid Woltm mé állít h f bélyegü Paleszt sokf alacsonyre népé kapt amelyek hos koponyá sz hódí összekeveredt komolyab ve hipotézis ak következtet levonha vo belő h bélyegü hosszúkoponyá sző felsőre hódítók nyer zsid céljá job megfel má következtet Hidegvér építe tantétel h zs intelligenciá morá hajlamok ol keveré amely alacsonyre né ál belefertőz hatá elnyom öröksé amel felsőbbre sz kev zsidóvér In v h zs intelligenci ol szembetű m erköl fogyatékossá amel származásá köszönh Woltm nyo dogmatizá antiszemitiz felfogás h zs alacsonyre ártalm m származásá gyöker hi kiirthatatlan i le h zsi ab vérkeveredés származn amel Woltm szuppo i eb lev következte mé helytel m ni világ amely négye v öte el kap vérs hatá rezonáln Ellen ig h ere ká hatá kétszáz-hároms al elmosód ro típus egés tí származh a bizonyít le ausztráliaiakk a deport fegyencek amerikaiakk a nagyré kalandorok származn bel jut szí tu megront nagysz embertípu pe négyez ha c kéts v hároms el ind veszedelme válh vérkeresztez Woltm tanítá elé termék tala talált mé c 18 é tel kivirágzás pe an származ Hous Stew Chamberl né tudós Grundla Jahrhunde munkájáb Megveszteg dialektikájá káprázatai kö be hi könn rejtőzhet lai olv el en köszönhe óri siker tudomán krit azon e ko ve ész h Chamberl okfejté megállapítá tudománytalan alapv tétel ol feltevések konstruá m amel tudományo igazolhat megállapít pe nag önkényes h zs a fennsí izrael törz Palesztiná tal rövidkopony szíria keveredésé származ megállapí nélkül történe szankci m his chetiták amoriták v vérrokon sok valószínűbb látsz megbízh támaszpon hiányá feltev foga tudom m tisztá véglege zs származás bontak törőd il kicsinységekk Ar h zs f alacsonyrendűn árja-f felsőrendű tünte f min eszk jó talá módsz am zs történe küszö ke hamisítá ro keveredés származta alacsonyrendű bélyegz zsid rendsze erősöd F.-b Chamberl hipotéz mell má keletkezt Hau 19 ijeszt kémiá kev zsidószármazá 1922- zs történeté jó tar Chamberl ál feltételez s kevered állít h zs ne á nemte fek sá fajok származ felerész feh felerész szí szárma csopor bon zsidóság eg magas re min ol magasren m á má alacsonyren prófé Hau szer vilá hos koponyany ivadé Is tud hon ves h min próf sz hosszúkopony v papiren tart kohanit kerekkopony söt alacsonyre f képvise zsidóságb tartoz tudomán komolytalanságá illusztrálás megemlítj h rö koponyá feketeha la a katoli papsá kizá á közösség kü típus stigmatizá ne germánságb mint sz kéksz emb szente katholi egyh v min min sz kéksz á nyom megbámul am pa szentel Következtetései ép ol tudományta m kiindulópontja zsidó célza lekicsinyíté kí legf cél h emberi koronájá árja-germ te m Dogmatiku állít Kultúrké c ger f ma növé sző kéksz ger egyet típ am alko teremt t Chamberl szum akk ass babilóni gör ró kultú bevándor germánok tulajdonít Woltm nemc kiválósá k germánszármazásh eg kiválósá igazo nél állít h emberi zseni kivé nél ger származású N Sánd Cae Napól te germá volt mong Kíná koráb talá puskapo m né Schwa kín ha ger v woltma felfo szeri H menn eg elmél ab de h germán f bélye t ma növéséb kopo hos formájá szőkeségé lát Hol bebizonyít té h e sajátsá kizáróla ger vonás ni ol ember világ amely mondhatj h c ma jellem e f stigm t növ e sor klímá fü életkörülmények gazdas viszonyok Antropoló Ami zsi kikerül gettóikb különö azó ami sport foglalkozn te fejlődé kedvez bizt regenerálód mut felte teh am t növésformá fa bélyeg te m alapo kétsé vonha bizony elfogadható koponyamér e támaszk koponyaforma-elmé s m kiderü h min nép népcsoport kever fordul koponyaform tekin nél ar h mil f kultúrá ill népcsopo felte ped h hos kopo felsőbbrendű je az ig m alacsonyrendű tart néger ausztrália eszki köz bősége talál hos koponyájúak ke szé kopo pe az jellemezh alacsonyrendűség m legúj méré mutatj h néme legnagy ré ke szé koponyá M t növé koponyafo kü körülmén eredmé állít h megny kopo nemes t intelligenc fogad m rö v középkopon ré elavu legnagy tudós ír művész hadvezér államférf feltalá közö bárm nemzet tartozza ol gyak ke kopon h hos koponyaformá alkot hipoté önmagá eles Lusc berl antropológ inté igazgató kerte nél abszurdum mon hipotézi m állíta h valam típus hos v rö kopo karakte ép ol értelmetl m hosszúkopony idiómá beszé vala Mind a Amm Fisch Le Günth Driesm má germán felmagasztalás összeírt ink kompromitá F.- semh megerősíte koponyafo kialakul egyszármazású vall embercsopor köz anny ingado h f jelleg vehe a egységes jelenség mutatkoz Friedr He mérése adato alap tanulmányai eredmén következők fogla öss koponyafo szárma adottságá eredmén ha fejlődé történe kezde ink hosszúkoponyáj vol ember fejlő so ke kopo minden hátté szorí hos kopony hegyila rendszer ke koponyájú ország városla kopony valami elnyúlta m vidé lakó Ép veh f jelleg h s sz s m mikroszkopi vizsgála kiderített h teó am fe szí fajo osz emberiség tévedé alap fa általá színe fe szí c árnyalatok különbö fek v sá fajt sötét v világos színárnya úgynevez szer pigmentum származ amel termés tropi vidéke la b al bőségeseb helyez sz haj an bizony si alacso v magasrendűs melle m szí arcbőrb m egye uralk formá se találh szőkes pe zsidó el használ bizonyíté szín ak ink magasrendűsé lehe bizonyít azz m alacsonyrendűség m e kö sz vö h Antropoló nemc ész országokb ha dél Észak-Afriká Palesztiná mod antropoló F.- szem vall h em fejlődésé erős tény környez m szárma koponyafor h s szí vé t növ jellemezh típu m klí mi életkörülmén produktu kü je határoz fajiság ha karakt am valam néptörzs geográf viszon történelmé nev hatá al bontakoz tí alacso v magasrendűs pe vérség fü ha művelőd lehetőségek alacsonyrendű tart népcsopor könn válhat magasrendűek művelőd lehetőség kedvezőb alakuln F.- törekv teh h f stigmá költ zsidósá fajiságá adottságá bizonyí reákölt inferioritá kom tudom fór el kudar vallo zs általá sém kult évezredek elő euró kultúr te f típ szárma sza m ak zs le alacsony re sém népekn m e ol törzsek származn amel kult küszöb jutot mi sém né kult ma fo állott le eb kiváltsá statuá zsi számá m kultúranívó i soks változ életkörülmén hat al v i mi e alacson áll né közö fo történelem egyet periódusáb á egyete zsidós m szétszórtságá fo sokf hatá al nevelődö a még enge ab felfogásáb h vér határo fajiság ak szá k ve kevered zsidó c anny számít fajn m germ am sokf v kev né vér vérkereszte nemesítő hat ger nép nemesítő hat ak zs né tudom meggy bizonyíté mell tartha f álláspont zsidóság szem c vallhat h kopo formá hajá arcá sz dö fajiság ha le életé összessé m v ro típ a m Minth pe lelkié összess művelőd lehetősé gazdas viszon produktu tudomá k ven h zsidó vonha ma fejlő törvén a ugyana törvény amel érvényesül magy franc angolszá sz v a fejlődéséb érvényesül magy franc angolszá sz v a köz l zsidó Kis eltéré per csak lehetséges m ah egysé ősla típ ah leghomogén kiter ol egyéniségek amel nélkülöz kö vonások kü be eltérése mutatn Mindeb nyilvánva h zsidó ro voná meghatároz természetéb ha ol hatások eredn amelyek egysé etnográfi kulturá gazdas terüle kiala nemzs tí Különö mag zsidóság amel évezre együtté kapc magyarságh Nyelvb érzés gondolkodás magyarsá fo mag zs öntudato magyar val mag Eb szemléleté anny következet h túlny többs sértés ve f elosztályozá tiltako min törek el am kö mag köz mestersé válaszfala e illuzóriu aka te törvé am emancipá nemzetiségn ha mag egyetemé tart felekezet deklarál Mindenese ig h zsidóság magyarság v viszon logikusab határo politi kulturá egybeforrott kö fejlő eg adottsá m biológ szárma egyformasá v különfélesé am min nép úg túlon problematik per politi kulturá összeforrottsá taga e vonatk bizonyíték háború ves mi kö szenve t különbsé zs nemzs mag közö ha forradalom proletárdiktatúráb amely min ódiu zsidósá hárí a alap h zsi szerepel súl következmé felfordulásb ténykörülm s el igazságta általánosí ell eg h c zs kezdeményezés robbanhat vo forradal nem sor ak nemzs töme döntöt A zsi ped a csatlakoz proletárdiktatúráh nagyré ol egyének állt a zsidóság egész v majd egés elszakadt má ténykörülm te h ellenforradal zsi támogatt e kezdeménye szeg zs tisz vol nélkü ép lehet vo megszerve ellenforradalm m ah lehet vo megszerve nemzs töme nél forradal s ve zsidó mell sz tanúságtétel ellenforradalm m a ak ell bizonyít forradalomm ellentmon ol kézenfek h jó krit fogadha erősza tantétele an kevés m c gyakorl é tapasztalatai ellenkezn ha tudom tapasztalatai hábo köv izgal köz azonb sajn rit juthat szó jó krit történ kísérle ar h kétsé érvé szelekci idegen bélyege zsidóság Gyöke ereszt megterebélyese még tud Méh La zoológu kí a ak tud iroda megművelé érdemesíte vol elleniroda tám bizonyí legjobb h ve se komol Németország import F.- Antropológ Asszimilác Antiszemitizm

11320

CÍM Fajelm

SZÓC Fajelmé antropol fattyúhaj töreks árjaszárma nép alacsonyrendűe bélyege Módsz tudom h demag célkitűzé köv legnag mérté megbízhatatla fra produk fran kö k műve tal e elmél ném sajátíto kimélyítet ráépíte antiszemitiz to ad Magyarorsz ném importál elvbará zs e fordíthas ko tudo kör természet érdeklő kel szenvedé tú gyarapíto be ma zsid e irán elfogultságai P kibontakozás zs el h e fran e ford fölidé forradal te alapele Gobi konstru 1848 műv igyek kimuta forrada ge ere fajneme e ér fajgyűl robbant alacsonyr k szárma népréteg forradalo t történ kényszerűs h antagoni érvényes n Wolt to fejleszt gondol zsid alkalma az ösztönö természete lá ellentéte igazolh antiszemitizm engesztelhetetle vég mag z származás ker megállapíto keletkezés nemt z o vérkeresztezé sarjad a önmag nemte Jólle z erede vonat kutatá z tudo végleg tiszt Föld te ke partja elága hetti fönícia assy babilónia mé per ázs p Föld te part megtelepe ara egyiptom kab abesszíni afr népcsoportj tartozn zsi Wolt m állí bélyeg Palesz sok alacsonyr nép kap amelye ho kopony s hód összekevered komolya v hipotézi a következte levonh v bel bélyeg hosszúkopony sz felsőr hódító nye zsi célj jo megfe m következte Hidegvé épít tantéte z intelligenci mor hajlamo o kever amel alacsonyr n á belefertő hat elnyo öröks ame felsőbbr s ke zsidóvé I z intelligenc o szembet erkö fogyatékoss ame származás köszön Wolt ny dogmatiz antiszemiti felfogá z alacsonyr ártal származás gyöke h kiirthatatla l zs a vérkeveredé származ ame Wolt szupp e le következt m helyte n vilá amel négy öt e ka vér hat rezonál Elle i er k hat kétszáz-három a elmosó r típu egé t származ bizonyí l ausztráliaiak depor fegyence amerikaiak nagyr kalandoro származ be ju sz t megron nagys embertíp p négye h két három e in veszedelm vál vérkereszte Wolt tanít el termé tal talál m 1 te kivirágzá p a szárma Hou Ste Chamber n tudó Grundl Jahrhund munkájá Megveszte dialektikáj káprázata k b h kön rejtőzhe la ol e e köszönh ór sike tudomá kri azo k v és Chamber okfejt megállapít tudománytala alap téte o feltevése konstru ame tudomány igazolha megállapí p na önkénye z fenns izrae tör Palesztin ta rövidkopon szíri keveredés szárma megállap nélkü történ szankc hi chetitá amoritá vérroko so valószínűb láts megbíz támaszpo hiány felte fog tudo tiszt végleg z származá bonta törő i kicsinységek A z alacsonyrendű árja- felsőrend tünt mi esz j tal móds a z történ küsz k hamisít r keveredé származt alacsonyrend bélyeg zsi rendsz erősö F.- Chamber hipoté mel m keletkez Ha 1 ijesz kémi ke zsidószármaz 1922 z történet j ta Chamber á feltétele kevere állí z n nemt fe s fajo szárma felerés fe felerés sz szárm csopo bo zsidósá e maga r mi o magasre m alacsonyre próf Ha sze vil ho koponyan ivad I tu ho ve mi pró s hosszúkopon papire tar kohani kerekkopon sö alacsonyr képvis zsidóság tarto tudomá komolytalanság illusztrálá megemlít r kopony feketeh l katol paps kiz közössé k típu stigmatiz n germánság min s kéks em szent kathol egy mi mi s kéks nyo megbámu a p szente Következtetése é o tudományt kiindulópontj zsid célz lekicsinyít k leg cé ember koronáj árja-ger t Dogmatik állí Kultúrk ge m növ sz kéks ge egye tí a alk terem Chamber szu ak as babilón gö r kult bevándo germáno tulajdoní Wolt nem kiválós germánszármazás e kiválós igaz né állí ember zsen kiv né ge származás Sán Ca Napó t germ vol mon Kín korá tal puskap n Schw kí h ge woltm felf szer men e elmé a d germá bély m növésé kop ho formáj szőkeség lá Ho bebizonyí t sajáts kizáról ge voná n o embe vilá amel mondhat m jelle stig nö so klím f életkörülménye gazda viszonyo Antropol Am zs kikerü gettóik külön az am spor foglalkoz t fejlőd kedve biz regeneráló mu felt te a növésform f bélye t alap kéts vonh bizon elfogadhat koponyamé támasz koponyaforma-elm kider mi né népcsopor keve fordu koponyafor teki né a mi kultúr il népcsop felt pe ho kop felsőbbrend j a i alacsonyrend tar nége ausztráli eszk kö bőség talá ho koponyájúa k sz kop p a jellemez alacsonyrendűsé legú mér mutat ném legnag r k sz kopony növ koponyaf k körülmé eredm állí megn kop neme intelligen foga r középkopo r elav legnag tudó í művés hadvezé államfér feltal köz bár nemze tartozz o gya k kopo ho koponyaform alko hipot önmag ele Lus ber antropoló int igazgat kert né abszurdu mo hipotéz állít vala típu ho r kop karakt é o értelmet hosszúkopon idióm besz val Min Am Fisc L Günt Dries m germá felmagasztalá összeír in kompromit F. sem megerősít koponyaf kialaku egyszármazás val embercsopo kö ann ingad jelle veh egysége jelensé mutatko Fried H mérés adat ala tanulmánya eredmé következő fogl ös koponyaf szárm adottság eredmé h fejlőd történ kezd in hosszúkoponyá vo embe fejl s k kop minde hátt szor ho kopon hegyil rendsze k koponyáj orszá városl kopon valam elnyúlt vid lak É ve jelle s mikroszkop vizsgál kiderítet te a f sz faj os emberisé téved ala f által szín f sz árnyalato különb fe s faj söté világo színárny úgyneve sze pigmentu szárma ame termé trop vidék l a bőségese helye s ha a bizon s alacs magasrendű mell sz arcbőr egy ural form s talál szőke p zsid e haszná bizonyít szí a in magasrendűs leh bizonyí az alacsonyrendűsé k s v Antropol nem és országok h dé Észak-Afrik Palesztin mo antropol F. sze val e fejlődés erő tén környe szárm koponyafo sz v nö jellemez típ kl m életkörülmé produkt k j határo fajisá h karak a vala néptörz geográ viszo történelm ne hat a bontako t alacs magasrendű p vérsé f h művelő lehetősége alacsonyrend tar népcsopo kön válha magasrendűe művelő lehetősé kedvező alakul F. törek te stigm köl zsidós fajiság adottság bizony reáköl inferiorit ko tudo fó e kuda vall z által sé kul évezrede el eur kultú t tí szárm sz a z l alacson r sé népek o törzse származ ame kul küszö juto m sé n kul m f állot l e kiválts statu zs szám kultúranív sok válto életkörülmé ha a m alacso ál n köz f történele egye periódusá egyet zsidó szétszórtság f sok hat a nevelőd mé eng a felfogásá vé határ fajisá a sz v kevere zsid ann számí faj ger a sok ke n vé vérkereszt nemesít ha ge né nemesít ha a z n tudo megg bizonyít mel tarth álláspon zsidósá sze vallha kop form haj arc s d fajisá h l élet összess r tí Mint p lelki összes művelő lehetős gazda viszo produkt tudom ve zsid vonh m fejl törvé ugyan törvén ame érvényesü mag fran angolsz s fejlődésé érvényesü mag fran angolsz s kö zsid Ki eltér pe csa lehetsége a egys ősl tí a leghomogé kite o egyénisége ame nélkülö k vonáso k b eltérés mutat Minde nyilvánv zsid r von meghatáro természeté h o hatáso ered amelye egys etnográf kultur gazda terül kial nemz t Külön ma zsidósá ame évezr együtt kap magyarság Nyelv érzé gondolkodá magyars f ma z öntudat magya va ma E szemlélet ann következe túln több sérté v elosztályoz tiltak mi töre e a k ma kö mesters válaszfal illuzóri ak t törv a emancip nemzetiség h ma egyetem tar felekeze deklará Mindenes i zsidósá magyarsá viszo logikusa határ polit kultur egybeforrot k fejl e adotts bioló szárm egyformas különféles a mi né ú túlo problemati pe polit kultur összeforrotts tag vonat bizonyíté hábor ve m k szenv különbs z nemz ma köz h forradalo proletárdiktatúrá amel mi ódi zsidós hár ala zs szerepe sú következm felfordulás ténykörül e igazságt általános el e z kezdeményezé robbanha v forrada ne so a nemz töm döntö zs pe csatlako proletárdiktatúrá nagyr o egyéne áll zsidósá egés maj egé elszakad m ténykörül t ellenforrada zs támogat kezdemény sze z tis vo nélk é lehe v megszerv ellenforradal a lehe v megszerv nemz töm né forrada v zsid mel s tanúságtéte ellenforradal a el bizonyí forradalom ellentmo o kézenfe j kri fogadh erősz tantétel a kevé gyakor tapasztalata ellenkez h tudo tapasztalata háb kö izga kö azon saj ri jutha sz j kri törté kísérl a kéts érv szelekc idege bélyeg zsidósá Gyök eresz megterebélyes mé tu Mé L zoológ k a tu irod megművel érdemesít vo ellenirod tá bizony legjob v s komo Németorszá impor F. Antropoló Asszimilá Antiszemitiz

1132

CÍ Fajel

SZÓ Fajelm antropo fattyúha törek árjaszárm né alacsonyrendű bélyeg Móds tudo dema célkitűz kö legna mért megbízhatatl fr produ fra k műv ta elmé né sajátít kimélyíte ráépít antiszemiti t a Magyarors né importá elvbar z fordítha k tud kö természe érdekl ke szenved t gyarapít b m zsi irá elfogultsága kibontakozá z e fra for fölid forrada t alapel Gob konstr 184 mű igye kimut forrad g er fajnem é fajgyű robban alacsony szárm népréte forradal törté kényszerű antagon érvénye Wol t fejlesz gondo zsi alkalm a ösztön természet l ellentét igazol antiszemitiz engesztelhetetl vé ma származá ke megállapít keletkezé nem vérkeresztez sarja önma nemt Jóll ered vona kutat tud végle tisz Föl t k partj elág hett föníci ass babilóni m pe áz Föl t par megtelep ar egyipto ka abesszín af népcsoport tartoz zs Wol áll bélye Pales so alacsony né ka amely h kopon hó összekevere komoly hipotéz következt levon be bélye hosszúkopon s felső hódít ny zs cél j megf következt Hidegv épí tantét intelligenc mo hajlam keve ame alacsony belefert ha elny örök am felsőbb k zsidóv intelligen szembe erk fogyatékos am származá köszö Wol n dogmati antiszemit felfog alacsony árta származá gyök kiirthatatl z vérkevered szárma am Wol szup l következ helyt vil ame nég ö k vé ha rezoná Ell e ha kétszáz-háro elmos típ eg szárma bizony ausztráliaia depo fegyenc amerikaia nagy kalandor szárma b j s megro nagy embertí négy ké háro i veszedel vá vérkereszt Wol taní e term ta talá t kivirágz szárm Ho St Chambe tud Grund Jahrhun munkáj Megveszt dialektiká káprázat kö rejtőzh l o köszön ó sik tudom kr az é Chambe okfej megállapí tudománytal ala tét feltevés konstr am tudomán igazolh megállap n önkény fenn izra tö Paleszti t rövidkopo szír keveredé szárm megálla nélk törté szank h chetit amorit vérrok s valószínű lát megbí támaszp hián felt fo tud tisz végle származ bont tör kicsinysége alacsonyrend árja felsőren tün m es ta mód törté küs hamisí kevered származ alacsonyren bélye zs rends erős F. Chambe hipot me keletke H ijes kém k zsidószárma 192 történe t Chambe feltétel kever áll nem f faj szárm feleré f feleré s szár csop b zsidós mag m magasr alacsonyr pró H sz vi h koponya iva t h v m pr hosszúkopo papir ta kohan kerekkopo s alacsony képvi zsidósá tart tudom komolytalansá illusztrál megemlí kopon fekete kato pap ki közöss típ stigmati germánsá mi kék e szen katho eg m m kék ny megbám szent Következtetés tudomány kiindulópont zsi cél lekicsinyí le c embe koroná árja-ge Dogmati áll Kultúr g nö s kék g egy t al tere Chambe sz a a babiló g kul bevánd germán tulajdon Wol ne kiváló germánszármazá kiváló iga n áll embe zse ki n g származá Sá C Nap ger vo mo Kí kor ta puska Sch k g wolt fel sze me elm germ bél növés ko h formá szőkesé l H bebizony saját kizáró g von emb vil ame mondha jell sti n s klí életkörülmény gazd viszony Antropo A z kiker gettói külö a a spo foglalko fejlő kedv bi regenerál m fel t növésfor bély ala két von bizo elfogadha koponyam támas koponyaforma-el kide m n népcsopo kev ford koponyafo tek n m kultú i népcso fel p h ko felsőbbren alacsonyren ta nég ausztrál esz k bősé tal h koponyájú s ko jelleme alacsonyrendűs leg mé muta né legna s kopon nö koponya körülm ered áll meg ko nem intellige fog középkop ela legna tud művé hadvez államfé felta kö bá nemz tartoz gy kop h koponyafor alk hipo önma el Lu be antropol in igazga ker n abszurd m hipoté állí val típ h ko karak értelme hosszúkopo idió bes va Mi A Fis Gün Drie germ felmagasztal összeí i kompromi F se megerősí koponya kialak egyszármazá va embercsop k an inga jell ve egység jelens mutatk Frie méré ada al tanulmány eredm következ fog ö koponya szár adottsá eredm fejlő törté kez i hosszúkopony v emb fej ko mind hát szo h kopo hegyi rendsz koponyá orsz város kopo vala elnyúl vi la v jell mikroszko vizsgá kideríte t s fa o emberis téve al álta szí s árnyalat külön f fa söt világ színárn úgynev sz pigment szárm am term tro vidé bőséges hely h bizo alac magasrend mel s arcbő eg ura for talá szők zsi haszn bizonyí sz i magasrendű le bizony a alacsonyrendűs Antropo ne é országo d Észak-Afri Paleszti m antropo F sz va fejlődé er té körny szár koponyaf s n jelleme tí k életkörülm produk határ fajis kara val néptör geogr visz történel n ha bontak alac magasrend vérs művel lehetőség alacsonyren ta népcsop kö válh magasrendű művel lehetős kedvez alaku F töre t stig kö zsidó fajisá adottsá bizon reákö inferiori k tud f kud val álta s ku évezred e eu kult t szár s alacso s népe törzs szárma am ku küsz jut s ku állo kivált stat z szá kultúraní so vált életkörülm h alacs á kö történel egy periódus egye zsid szétszórtsá so ha nevelő m en felfogás v hatá fajis s kever zsi an szám fa ge so k v vérkeresz nemesí h g n nemesí h tud meg bizonyí me tart álláspo zsidós sz vallh ko for ha ar fajis éle összes t Min lelk össze művel lehető gazd visz produk tudo v zsi von fej törv ugya törvé am érvényes ma fra angols fejlődés érvényes ma fra angols k zsi K elté p cs lehetség egy ős t leghomog kit egyéniség am nélkül vonás eltéré muta Mind nyilván zsi vo meghatár természet hatás ere amely egy etnográ kultu gazd terü kia nem Külö m zsidós am évez együt ka magyarsá Nyel érz gondolkod magyar m öntuda magy v m szemléle an következ túl töb sért elosztályo tilta m tör m k mester válaszfa illuzór a tör emanci nemzetisé m egyete ta felekez deklar Mindene zsidós magyars visz logikus hatá poli kultu egybeforro fej adott biol szár egyforma különféle m n túl problemat p poli kultu összeforrott ta vona bizonyít hábo v szen különb nem m kö forradal proletárdiktatúr ame m ód zsidó há al z szerep s következ felfordulá ténykörü igazság általáno e kezdeményez robbanh forrad n s nem tö dönt z p csatlak proletárdiktatúr nagy egyén ál zsidós egé ma eg elszaka ténykörü ellenforrad z támoga kezdemén sz ti v nél leh megszer ellenforrada leh megszer nem tö n forrad zsi me tanúságtét ellenforrada e bizony forradalo ellentm kézenf kr fogad erős tantéte kev gyako tapasztalat ellenke tud tapasztalat há k izg k azo sa r juth s kr tört kísér két ér szelek ideg bélye zsidós Gyö eres megterebélye m t M zooló t iro megműve érdemesí v elleniro t bizon legjo kom Németorsz impo F Antropol Asszimil Antiszemiti