11322.htm

CÍMSZÓ: Fajelmélet

SZÓCIKK: "Az a feltevés pedig, hogy a hosszú koponya a felsőbbrendűség jele, már azért sem igaz, mert az alacsonyrendűnek tartott négerek, ausztráliaiak és eszkimók között is bőségesen találunk hosszú koponyájúakat; a kerek és széles koponya pedig azért nem jellemezheti az alacsonyrendűséget, mert a legújabb mérések azt mutatják, hogy a németek legnagyobb része kerek és széles koponyájú. Mint a test növése, a koponyaforma is külső körülmények eredménye és az az állítás, hogy a megnyúlt koponya nemesebb és több intelligenciát fogadhat be, mint a rövid vagy középkoponya, már régen elavult. A legnagyobb tudósok, írók, művészek, hadvezérek, államférfiak és feltalálók között, bármely nemzethez tartozzanak is, olyan gyakori a kerek koponya, hogy a hosszú koponyaformáról alkotott hipotézis önmagától elesik. F. v. Luschan a berlini antropológiai intézet igazgatója, kertelés nélkül abszurdumnak mondja ezt a hipotézist, mert azt állítani, hogy valamely típusnak hosszú vagy rövid koponya a karaktere, éppen olyan értelmetlen, mint az, ha hosszúkoponyájú idiómáról beszélne valaki. Mindaz, amit O. Ammon, E. Fischer, F. Lenz, H. Günther, Driesmann és mások a germánság felmagasztalására összeírtak, inkább kompromitálja a F.-et, semhogy megerősítené. A koponyaforma kialakulása az egyszármazásúnak vallott embercsoportok között is annyira ingadozó, hogy faji jellegnek még ott sem vehető, ahol egységesebb jelenségnek mutatkozik. Friedrich Hertz méréseken és adatokon alapuló tanulmányainak eredményét a következőkben foglalja össze: 1. A koponyaforma nem a származás adottságának az eredménye, hanem a fejlődésé. A történelem kezdetén inkább hosszúkoponyájúak voltak az emberek, de a fejlődés során a kerek koponya mindenütt háttérbe szorítja a hosszú koponyát. 2. A hegyilakók rendszerint kerek koponyájúak. 3. Sok országban a városlakók koponyája valamivel elnyúltabb, mint a vidéken lakóké. Éppen így nem vehető faji jellegnek a haj, az arc és a szem színe sem, mert mikroszkopikus vizsgálatok kiderítették, hogy már az a teória is, amely fehér és színes fajokra osztja az emberiséget, tévedésen alapul. A fajok általában «színesek», a fehér faj is színes faj és csak árnyalatokban különbözik a fekete vagy sárga fajtól. A sötétebb vagy világosabb színárnyalat az úgynevezett szerves pigmentumtól származik, amelyet a természet a tropikus vidékeken lakók bőre alatt bőségesebben helyezett el. A szőke hajban még annyi bizonyító erő sincs a faj alacsony- vagy magasrendűsége mellett, mint a színes arcbőrben, mert egyedül uralkodó formában sehol sem található a szőkeség. Ha pedig a zsidóság ellen használjuk bizonyítékul a haj színét, akkor inkább a magasrendűségét lehetne bizonyítani azzal, mint az alacsonyrendűséget, mert elég sok közte a szőke és vörös hajú (l. Antropológia) és nemcsak az északi országokban, hanem délen, Észak-Afrikában és Palesztinában is. A modern antropológia a F.-tel szemben azt vallja, hogy az ember fejlődésében erősebb tényező a környezet, mint a származás A koponyaforma, a haj, szem és arc színe, végül a test növése sem jellemezheti a típust, mert ez a klíma, a miliő és az életkörülmények produktuma. Nem a külső jelek határozzák meg a fajiságot, hanem az a karakter, amely valamely néptörzsben a geográfiai viszonyok és történelmének nevelő hatásai alatt bontakozott ki. A típus alacsony- vagy magasrendűsége pedig nem a vérségtől függ, hanem a művelődési lehetőségektől és az alacsonyrendűnek tartott népcsoportok könnyen válhatnak magasrendűekké, ha művelődési lehetőségeik kedvezőbbre alakulnak. A F.-nek az a törekvése tehát, hogy «faji» stigmákat költsön rá a zsidóságra és fajiságának adottságával bizonyítsa a reáköltött inferioritást, a komoly tudomány fóruma előtt kudarcot vallott. A zsidó és általában a sémita kultúra évezredekkel előzte meg az európai kultúrát, ha tehát a faji típust a származás szabja meg, akkor a zsidó nép nem lehet alacsonyabb rendű a nem sémita népeknél, mert ezek olyan törzsektől származnak, amelyek még a kultúra küszöbéig sem jutottak el, mikor a sémita népek már a kultúra magas fokán állottak. De nem lehet ebből kiváltságot sem statuálni a zsidók számára, mert kultúranívójuk igen sokszor változott meg az életkörülmények hatása alatt és volt idő, mikor elég alacsonyan álltak a népek között. De egy fokon a történelemnek egyetlen periódusában, sem állt az egyetemes zsidóság, mert szétszórtságánál fogva sokféle hatások alatt nevelődött. Ha a F. nem akar mégsem engedni abból a felfogásából, hogy a vérség határozza meg a fajiságot, akkor számba kell venni a keveredést is és a zsidóság csak annyira számíthat fajnak, mint a germán, amely sokféle vért kevert el a mai német vérbe. Ha a vérkeresztezés nemesítőleg hatott a germán népre, nemesítőleg hatott akkor a zsidó népre is. A tudomány meggyőző bizonyítékai mellett a F. nem tarthatja fenn álláspontját és a zsidósággal szemben is csak azt vallhatja, hogy nem a koponya formája, sem hajának és arcának színe dönti el a fajiságát, hanem lelki életének összessége, mert a jó vagy rossz típust ez adja meg. Minthogy pedig a lelkiélet összessége a művelődési lehetőségek és a gazdasági viszonyok produktuma, tudomásul kell venni, hogy a zsidóság sem vonhatja ki magát a fejlődés törvényei alól és ugyanazok a törvények, amelyek érvényesülnek a magyar, francia, angolszász, szláv vagy arab nép fejlődésében, érvényesülnek a magyar, francia, angolszász, szláv vagy arab nép között lakó zsidóban is. Kisebb eltérések persze csakúgy lehetségesek, mint ahogy nem egységes az őslakók típusa som és ahogy a leghomogénebb nép is kitermel olyan egyéniségeket, amelyek nélkülözvén a közös vonásokat, külső és belső eltéréseket mutatnak. Mindebből nyilvánvaló, hogy a zsidóság jó és rossz vonásai nem a «faj» meghatározott természetéből, hanem olyan hatásokból erednek, amelyekből egységes etnográfiai, kulturális és gazdasági területen kialakul a nemzsidó típus is. Különösen áll ez a magyar zsidóságra, amelyet évezredes együttélés kapcsol a magyarsághoz."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1322. címszó a lexikon => 254. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11322.htm

CÍMSZÓ: Fajelmélet

SZÓCIKK: Az a feltevés pedig, hogy a hosszú koponya a felsőbbrendűség jele, már azért sem igaz, mert az alacsonyrendűnek tartott négerek, ausztráliaiak és eszkimók között is bőségesen találunk hosszú koponyájúakat; a kerek és széles koponya pedig azért nem jellemezheti az alacsonyrendűséget, mert a legújabb mérések azt mutatják, hogy a németek legnagyobb része kerek és széles koponyájú. Mint a test növése, a koponyaforma is külső körülmények eredménye és az az állítás, hogy a megnyúlt koponya nemesebb és több intelligenciát fogadhat be, mint a rövid vagy középkoponya, már régen elavult. A legnagyobb tudósok, írók, művészek, hadvezérek, államférfiak és feltalálók között, bármely nemzethez tartozzanak is, olyan gyakori a kerek koponya, hogy a hosszú koponyaformáról alkotott hipotézis önmagától elesik. F. v. Luschan a berlini antropológiai intézet igazgatója, kertelés nélkül abszurdumnak mondja ezt a hipotézist, mert azt állítani, hogy valamely típusnak hosszú vagy rövid koponya a karaktere, éppen olyan értelmetlen, mint az, ha hosszúkoponyájú idiómáról beszélne valaki. Mindaz, amit O. Ammon, E. Fischer, F. Lenz, H. Günther, Driesmann és mások a germánság felmagasztalására összeírtak, inkább kompromitálja a F.-et, semhogy megerősítené. A koponyaforma kialakulása az egyszármazásúnak vallott embercsoportok között is annyira ingadozó, hogy faji jellegnek még ott sem vehető, ahol egységesebb jelenségnek mutatkozik. Friedrich Hertz méréseken és adatokon alapuló tanulmányainak eredményét a következőkben foglalja össze: 1. A koponyaforma nem a származás adottságának az eredménye, hanem a fejlődésé. A történelem kezdetén inkább hosszúkoponyájúak voltak az emberek, de a fejlődés során a kerek koponya mindenütt háttérbe szorítja a hosszú koponyát. 2. A hegyilakók rendszerint kerek koponyájúak. 3. Sok országban a városlakók koponyája valamivel elnyúltabb, mint a vidéken lakóké. Éppen így nem vehető faji jellegnek a haj, az arc és a szem színe sem, mert mikroszkopikus vizsgálatok kiderítették, hogy már az a teória is, amely fehér és színes fajokra osztja az emberiséget, tévedésen alapul. A fajok általában színesek , a fehér faj is színes faj és csak árnyalatokban különbözik a fekete vagy sárga fajtól. A sötétebb vagy világosabb színárnyalat az úgynevezett szerves pigmentumtól származik, amelyet a természet a tropikus vidékeken lakók bőre alatt bőségesebben helyezett el. A szőke hajban még annyi bizonyító erő sincs a faj alacsony- vagy magasrendűsége mellett, mint a színes arcbőrben, mert egyedül uralkodó formában sehol sem található a szőkeség. Ha pedig a zsidóság ellen használjuk bizonyítékul a haj színét, akkor inkább a magasrendűségét lehetne bizonyítani azzal, mint az alacsonyrendűséget, mert elég sok közte a szőke és vörös hajú l. Antropológia és nemcsak az északi országokban, hanem délen, Észak-Afrikában és Palesztinában is. A modern antropológia a F.-tel szemben azt vallja, hogy az ember fejlődésében erősebb tényező a környezet, mint a származás A koponyaforma, a haj, szem és arc színe, végül a test növése sem jellemezheti a típust, mert ez a klíma, a miliő és az életkörülmények produktuma. Nem a külső jelek határozzák meg a fajiságot, hanem az a karakter, amely valamely néptörzsben a geográfiai viszonyok és történelmének nevelő hatásai alatt bontakozott ki. A típus alacsony- vagy magasrendűsége pedig nem a vérségtől függ, hanem a művelődési lehetőségektől és az alacsonyrendűnek tartott népcsoportok könnyen válhatnak magasrendűekké, ha művelődési lehetőségeik kedvezőbbre alakulnak. A F.-nek az a törekvése tehát, hogy faji stigmákat költsön rá a zsidóságra és fajiságának adottságával bizonyítsa a reáköltött inferioritást, a komoly tudomány fóruma előtt kudarcot vallott. A zsidó és általában a sémita kultúra évezredekkel előzte meg az európai kultúrát, ha tehát a faji típust a származás szabja meg, akkor a zsidó nép nem lehet alacsonyabb rendű a nem sémita népeknél, mert ezek olyan törzsektől származnak, amelyek még a kultúra küszöbéig sem jutottak el, mikor a sémita népek már a kultúra magas fokán állottak. De nem lehet ebből kiváltságot sem statuálni a zsidók számára, mert kultúranívójuk igen sokszor változott meg az életkörülmények hatása alatt és volt idő, mikor elég alacsonyan álltak a népek között. De egy fokon a történelemnek egyetlen periódusában, sem állt az egyetemes zsidóság, mert szétszórtságánál fogva sokféle hatások alatt nevelődött. Ha a F. nem akar mégsem engedni abból a felfogásából, hogy a vérség határozza meg a fajiságot, akkor számba kell venni a keveredést is és a zsidóság csak annyira számíthat fajnak, mint a germán, amely sokféle vért kevert el a mai német vérbe. Ha a vérkeresztezés nemesítőleg hatott a germán népre, nemesítőleg hatott akkor a zsidó népre is. A tudomány meggyőző bizonyítékai mellett a F. nem tarthatja fenn álláspontját és a zsidósággal szemben is csak azt vallhatja, hogy nem a koponya formája, sem hajának és arcának színe dönti el a fajiságát, hanem lelki életének összessége, mert a jó vagy rossz típust ez adja meg. Minthogy pedig a lelkiélet összessége a művelődési lehetőségek és a gazdasági viszonyok produktuma, tudomásul kell venni, hogy a zsidóság sem vonhatja ki magát a fejlődés törvényei alól és ugyanazok a törvények, amelyek érvényesülnek a magyar, francia, angolszász, szláv vagy arab nép fejlődésében, érvényesülnek a magyar, francia, angolszász, szláv vagy arab nép között lakó zsidóban is. Kisebb eltérések persze csakúgy lehetségesek, mint ahogy nem egységes az őslakók típusa som és ahogy a leghomogénebb nép is kitermel olyan egyéniségeket, amelyek nélkülözvén a közös vonásokat, külső és belső eltéréseket mutatnak. Mindebből nyilvánvaló, hogy a zsidóság jó és rossz vonásai nem a faj meghatározott természetéből, hanem olyan hatásokból erednek, amelyekből egységes etnográfiai, kulturális és gazdasági területen kialakul a nemzsidó típus is. Különösen áll ez a magyar zsidóságra, amelyet évezredes együttélés kapcsol a magyarsághoz.

11322.ht

CÍMSZÓ Fajelméle

SZÓCIKK A feltevé pedig hog hossz kopony felsőbbrendűsé jele má azér se igaz mer a alacsonyrendűne tartot négerek ausztráliaia é eszkimó közöt i bőségese találun hossz koponyájúakat kere é széle kopony pedi azér ne jellemezhet a alacsonyrendűséget mer legújab mérése az mutatják hog némete legnagyob rész kere é széle koponyájú Min tes növése koponyaform i küls körülménye eredmény é a a állítás hog megnyúl kopony nemeseb é töb intelligenciá fogadha be min rövi vag középkoponya má rége elavult legnagyob tudósok írók művészek hadvezérek államférfia é feltaláló között bármel nemzethe tartozzana is olya gyakor kere koponya hog hossz koponyaformáró alkotot hipotézi önmagátó elesik F v Luscha berlin antropológia intéze igazgatója kertelé nélkü abszurdumna mondj ez hipotézist mer az állítani hog valamel típusna hossz vag rövi kopony karaktere éppe olya értelmetlen min az h hosszúkoponyáj idiómáró beszéln valaki Mindaz ami O Ammon E Fischer F Lenz H Günther Driesman é máso germánsá felmagasztalásár összeírtak inkáb kompromitálj F.-et semhog megerősítené koponyaform kialakulás a egyszármazásúna vallot embercsoporto közöt i annyir ingadozó hog faj jellegne mé ot se vehető aho egységeseb jelenségne mutatkozik Friedric Hert méréseke é adatoko alapul tanulmányaina eredményé következőkbe foglalj össze 1 koponyaform ne származá adottságána a eredménye hane fejlődésé történele kezdeté inkáb hosszúkoponyájúa volta a emberek d fejlődé sorá kere kopony mindenüt háttérb szorítj hossz koponyát 2 hegyilakó rendszerin kere koponyájúak 3 So országba városlakó koponyáj valamive elnyúltabb min vidéke lakóké Éppe íg ne vehet faj jellegne haj a ar é sze szín sem mer mikroszkopiku vizsgálato kiderítették hog má a teóri is amel fehé é színe fajokr osztj a emberiséget tévedése alapul fajo általába színese fehé fa i színe fa é csa árnyalatokba különbözi feket vag sárg fajtól sötéteb vag világosab színárnyala a úgynevezet szerve pigmentumtó származik amelye természe tropiku vidékeke lakó bőr alat bőségesebbe helyezet el szők hajba mé anny bizonyít er sinc fa alacsony vag magasrendűség mellett min színe arcbőrben mer egyedü uralkod formába seho se találhat szőkeség H pedi zsidósá elle használju bizonyítéku ha színét akko inkáb magasrendűségé lehetn bizonyítan azzal min a alacsonyrendűséget mer elé so közt szők é vörö haj l Antropológi é nemcsa a észak országokban hane délen Észak-Afrikába é Palesztinába is moder antropológi F.-te szembe az vallja hog a embe fejlődésébe erőseb tényez környezet min származá koponyaforma haj sze é ar színe végü tes növés se jellemezhet típust mer e klíma mili é a életkörülménye produktuma Ne küls jele határozzá me fajiságot hane a karakter amel valamel néptörzsbe geográfia viszonyo é történelméne nevel hatása alat bontakozot ki típu alacsony vag magasrendűség pedi ne vérségtő függ hane művelődés lehetőségektő é a alacsonyrendűne tartot népcsoporto könnye válhatna magasrendűekké h művelődés lehetőségei kedvezőbbr alakulnak F.-ne a törekvés tehát hog faj stigmáka költsö r zsidóságr é fajiságána adottságáva bizonyíts reáköltöt inferioritást komol tudomán fórum előt kudarco vallott zsid é általába sémit kultúr évezredekke előzt me a európa kultúrát h tehá faj típus származá szabj meg akko zsid né ne lehe alacsonyab rend ne sémit népeknél mer eze olya törzsektő származnak amelye mé kultúr küszöbéi se jutotta el miko sémit népe má kultúr maga foká állottak D ne lehe ebbő kiváltságo se statuáln zsidó számára mer kultúranívóju ige sokszo változot me a életkörülménye hatás alat é vol idő miko elé alacsonya állta népe között D eg foko történelemne egyetle periódusában se áll a egyeteme zsidóság mer szétszórtságáná fogv sokfél hatáso alat nevelődött H F ne aka mégse engedn abbó felfogásából hog vérsé határozz me fajiságot akko számb kel venn keveredés i é zsidósá csa annyir számítha fajnak min germán amel sokfél vér kever e ma néme vérbe H vérkeresztezé nemesítőle hatot germá népre nemesítőle hatot akko zsid népr is tudomán meggyőz bizonyítéka mellet F ne tarthatj fen álláspontjá é zsidóságga szembe i csa az vallhatja hog ne kopony formája se hajána é arcána szín dönt e fajiságát hane lelk életéne összessége mer j vag ross típus e adj meg Minthog pedi lelkiéle összesség művelődés lehetősége é gazdaság viszonyo produktuma tudomásu kel venni hog zsidósá se vonhatj k magá fejlődé törvénye aló é ugyanazo törvények amelye érvényesülne magyar francia angolszász szlá vag ara né fejlődésében érvényesülne magyar francia angolszász szlá vag ara né közöt lak zsidóba is Kiseb eltérése persz csakúg lehetségesek min ahog ne egysége a őslakó típus so é ahog leghomogéneb né i kiterme olya egyéniségeket amelye nélkülözvé közö vonásokat küls é bels eltéréseke mutatnak Mindebbő nyilvánvaló hog zsidósá j é ross vonása ne fa meghatározot természetéből hane olya hatásokbó erednek amelyekbő egysége etnográfiai kulturáli é gazdaság területe kialaku nemzsid típu is Különöse ál e magya zsidóságra amelye évezrede együttélé kapcso magyarsághoz

11322.h

CÍMSZ Fajelmél

SZÓCIK feltev pedi ho hoss kopon felsőbbrendűs jel m azé s iga me alacsonyrendűn tarto négere ausztráliai eszkim közö bőséges találu hoss koponyájúaka ker szél kopon ped azé n jellemezhe alacsonyrendűsége me legúja mérés a mutatjá ho német legnagyo rés ker szél koponyáj Mi te növés koponyafor kül körülmény eredmén állítá ho megnyú kopon nemese tö intelligenci fogadh b mi röv va középkopony m rég elavul legnagyo tudóso író művésze hadvezére államférfi feltalál közöt bárme nemzeth tartozzan i oly gyako ker kopony ho hoss koponyaformár alkoto hipotéz önmagát elesi Lusch berli antropológi intéz igazgatój kertel nélk abszurdumn mond e hipotézis me a állítan ho valame típusn hoss va röv kopon karakter épp oly értelmetle mi a hosszúkoponyá idiómár beszél valak Minda am Ammo Fische Len Günthe Driesma más germáns felmagasztalásá összeírta inká kompromitál F.-e semho megerősíten koponyafor kialakulá egyszármazásún vallo embercsoport közö annyi ingadoz ho fa jellegn m o s vehet ah egységese jelenségn mutatkozi Friedri Her mérések adatok alapu tanulmányain eredmény következőkb foglal össz koponyafor n származ adottságán eredmény han fejlődés történel kezdet inká hosszúkoponyájú volt embere fejlőd sor ker kopon mindenü háttér szorít hoss koponyá hegyilak rendszeri ker koponyájúa S országb városlak koponyá valamiv elnyúltab mi vidék lakók Épp í n vehe fa jellegn ha a sz szí se me mikroszkopik vizsgálat kiderítetté ho m teór i ame feh szín fajok oszt emberisége tévedés alapu faj általáb színes feh f szín f cs árnyalatokb különböz feke va sár fajtó sötéte va világosa színárnyal úgyneveze szerv pigmentumt származi amely termész tropik vidékek lak bő ala bőségesebb helyeze e sző hajb m ann bizonyí e sin f alacson va magasrendűsé mellet mi szín arcbőrbe me egyed uralko formáb seh s találha szőkesé ped zsidós ell használj bizonyíték h színé akk inká magasrendűség lehet bizonyíta azza mi alacsonyrendűsége me el s köz sző vör ha Antropológ nemcs észa országokba han déle Észak-Afrikáb Palesztináb i mode antropológ F.-t szemb a vallj ho emb fejlődéséb erőse ténye környeze mi származ koponyaform ha sz a szín vég te növé s jellemezhe típus me klím mil életkörülmény produktum N kül jel határozz m fajiságo han karakte ame valame néptörzsb geográfi viszony történelmén neve hatás ala bontakozo k típ alacson va magasrendűsé ped n vérségt füg han művelődé lehetőségekt alacsonyrendűn tarto népcsoport könny válhatn magasrendűekk művelődé lehetősége kedvezőbb alakulna F.-n törekvé tehá ho fa stigmák költs zsidóság fajiságán adottságáv bizonyít reáköltö inferioritás komo tudomá fóru elő kudarc vallot zsi általáb sémi kultú évezredekk előz m európ kultúrá teh fa típu származ szab me akk zsi n n leh alacsonya ren n sémi népekné me ez oly törzsekt származna amely m kultú küszöbé s jutott e mik sémi nép m kultú mag fok állotta n leh ebb kiváltság s statuál zsid számár me kultúranívój ig soksz változo m életkörülmény hatá ala vo id mik el alacsony állt nép közöt e fok történelemn egyetl periódusába s ál egyetem zsidósá me szétszórtságán fog sokfé hatás ala nevelődöt n ak mégs enged abb felfogásábó ho vérs határoz m fajiságo akk szám ke ven keveredé zsidós cs annyi számíth fajna mi germá ame sokfé vé keve m ném vérb vérkeresztez nemesítől hato germ népr nemesítől hato akk zsi nép i tudomá meggyő bizonyíték melle n tarthat fe álláspontj zsidóságg szemb cs a vallhatj ho n kopon formáj s haján arcán szí dön fajiságá han lel életén összesség me va ros típu ad me Mintho ped lelkiél összessé művelődé lehetőség gazdasá viszony produktum tudomás ke venn ho zsidós s vonhat mag fejlőd törvény al ugyanaz törvénye amely érvényesüln magya franci angolszás szl va ar n fejlődésébe érvényesüln magya franci angolszás szl va ar n közö la zsidób i Kise eltérés pers csakú lehetségese mi aho n egység őslak típu s aho leghomogéne n kiterm oly egyéniségeke amely nélkülözv köz vonásoka kül bel eltérések mutatna Mindebb nyilvánval ho zsidós ros vonás n f meghatározo természetébő han oly hatásokb eredne amelyekb egység etnográfia kulturál gazdasá terület kialak nemzsi típ i Különös á magy zsidóságr amely évezred együttél kapcs magyarságho

11322.

CÍMS Fajelmé

SZÓCI felte ped h hos kopo felsőbbrendű je az ig m alacsonyrendű tart néger ausztrália eszki köz bősége talál hos koponyájúak ke szé kopo pe az jellemezh alacsonyrendűség m legúj méré mutatj h néme legnagy ré ke szé koponyá M t növé koponyafo kü körülmén eredmé állít h megny kopo nemes t intelligenc fogad m rö v középkopon ré elavu legnagy tudós ír művész hadvezér államférf feltalá közö bárm nemzet tartozza ol gyak ke kopon h hos koponyaformá alkot hipoté önmagá eles Lusc berl antropológ inté igazgató kerte nél abszurdum mon hipotézi m állíta h valam típus hos v rö kopo karakte ép ol értelmetl m hosszúkopony idiómá beszé vala Mind a Amm Fisch Le Günth Driesm má germán felmagasztalás összeírt ink kompromitá F.- semh megerősíte koponyafo kialakul egyszármazású vall embercsopor köz anny ingado h f jelleg vehe a egységes jelenség mutatkoz Friedr He mérése adato alap tanulmányai eredmén következők fogla öss koponyafo szárma adottságá eredmén ha fejlődé történe kezde ink hosszúkoponyáj vol ember fejlő so ke kopo minden hátté szorí hos kopony hegyila rendszer ke koponyájú ország városla kopony valami elnyúlta m vidé lakó Ép veh f jelleg h s sz s m mikroszkopi vizsgála kiderített h teó am fe szí fajo osz emberiség tévedé alap fa általá színe fe szí c árnyalatok különbö fek v sá fajt sötét v világos színárnya úgynevez szer pigmentum származ amel termés tropi vidéke la b al bőségeseb helyez sz haj an bizony si alacso v magasrendűs melle m szí arcbőrb m egye uralk formá se találh szőkes pe zsidó el használ bizonyíté szín ak ink magasrendűsé lehe bizonyít azz m alacsonyrendűség m e kö sz vö h Antropoló nemc ész országokb ha dél Észak-Afriká Palesztiná mod antropoló F.- szem vall h em fejlődésé erős tény környez m szárma koponyafor h s szí vé t növ jellemezh típu m klí mi életkörülmén produktu kü je határoz fajiság ha karakt am valam néptörzs geográf viszon történelmé nev hatá al bontakoz tí alacso v magasrendűs pe vérség fü ha művelőd lehetőségek alacsonyrendű tart népcsopor könn válhat magasrendűek művelőd lehetőség kedvezőb alakuln F.- törekv teh h f stigmá költ zsidósá fajiságá adottságá bizonyí reákölt inferioritá kom tudom fór el kudar vallo zs általá sém kult évezredek elő euró kultúr te f típ szárma sza m ak zs le alacsony re sém népekn m e ol törzsek származn amel kult küszöb jutot mi sém né kult ma fo állott le eb kiváltsá statuá zsi számá m kultúranívó i soks változ életkörülmén hat al v i mi e alacson áll né közö fo történelem egyet periódusáb á egyete zsidós m szétszórtságá fo sokf hatá al nevelődö a még enge ab felfogásáb h vér határo fajiság ak szá k ve kevered zsidó c anny számít fajn m germ am sokf v kev né vér vérkereszte nemesítő hat ger nép nemesítő hat ak zs né tudom meggy bizonyíté mell tartha f álláspont zsidóság szem c vallhat h kopo formá hajá arcá sz dö fajiság ha le életé összessé m v ro típ a m Minth pe lelkié összess művelőd lehetősé gazdas viszon produktu tudomá k ven h zsidó vonha ma fejlő törvén a ugyana törvény amel érvényesül magy franc angolszá sz v a fejlődéséb érvényesül magy franc angolszá sz v a köz l zsidó Kis eltéré per csak lehetséges m ah egysé ősla típ ah leghomogén kiter ol egyéniségek amel nélkülöz kö vonások kü be eltérése mutatn Mindeb nyilvánva h zsidó ro voná meghatároz természetéb ha ol hatások eredn amelyek egysé etnográfi kulturá gazdas terüle kiala nemzs tí Különö mag zsidóság amel évezre együtté kapc magyarságh

11322

CÍM Fajelm

SZÓC felt pe ho kop felsőbbrend j a i alacsonyrend tar nége ausztráli eszk kö bőség talá ho koponyájúa k sz kop p a jellemez alacsonyrendűsé legú mér mutat ném legnag r k sz kopony növ koponyaf k körülmé eredm állí megn kop neme intelligen foga r középkopo r elav legnag tudó í művés hadvezé államfér feltal köz bár nemze tartozz o gya k kopo ho koponyaform alko hipot önmag ele Lus ber antropoló int igazgat kert né abszurdu mo hipotéz állít vala típu ho r kop karakt é o értelmet hosszúkopon idióm besz val Min Am Fisc L Günt Dries m germá felmagasztalá összeír in kompromit F. sem megerősít koponyaf kialaku egyszármazás val embercsopo kö ann ingad jelle veh egysége jelensé mutatko Fried H mérés adat ala tanulmánya eredmé következő fogl ös koponyaf szárm adottság eredmé h fejlőd történ kezd in hosszúkoponyá vo embe fejl s k kop minde hátt szor ho kopon hegyil rendsze k koponyáj orszá városl kopon valam elnyúlt vid lak É ve jelle s mikroszkop vizsgál kiderítet te a f sz faj os emberisé téved ala f által szín f sz árnyalato különb fe s faj söté világo színárny úgyneve sze pigmentu szárma ame termé trop vidék l a bőségese helye s ha a bizon s alacs magasrendű mell sz arcbőr egy ural form s talál szőke p zsid e haszná bizonyít szí a in magasrendűs leh bizonyí az alacsonyrendűsé k s v Antropol nem és országok h dé Észak-Afrik Palesztin mo antropol F. sze val e fejlődés erő tén környe szárm koponyafo sz v nö jellemez típ kl m életkörülmé produkt k j határo fajisá h karak a vala néptörz geográ viszo történelm ne hat a bontako t alacs magasrendű p vérsé f h művelő lehetősége alacsonyrend tar népcsopo kön válha magasrendűe művelő lehetősé kedvező alakul F. törek te stigm köl zsidós fajiság adottság bizony reáköl inferiorit ko tudo fó e kuda vall z által sé kul évezrede el eur kultú t tí szárm sz a z l alacson r sé népek o törzse származ ame kul küszö juto m sé n kul m f állot l e kiválts statu zs szám kultúranív sok válto életkörülmé ha a m alacso ál n köz f történele egye periódusá egyet zsidó szétszórtság f sok hat a nevelőd mé eng a felfogásá vé határ fajisá a sz v kevere zsid ann számí faj ger a sok ke n vé vérkereszt nemesít ha ge né nemesít ha a z n tudo megg bizonyít mel tarth álláspon zsidósá sze vallha kop form haj arc s d fajisá h l élet összess r tí Mint p lelki összes művelő lehetős gazda viszo produkt tudom ve zsid vonh m fejl törvé ugyan törvén ame érvényesü mag fran angolsz s fejlődésé érvényesü mag fran angolsz s kö zsid Ki eltér pe csa lehetsége a egys ősl tí a leghomogé kite o egyénisége ame nélkülö k vonáso k b eltérés mutat Minde nyilvánv zsid r von meghatáro természeté h o hatáso ered amelye egys etnográf kultur gazda terül kial nemz t Külön ma zsidósá ame évezr együtt kap magyarság

1132

CÍ Fajel

SZÓ fel p h ko felsőbbren alacsonyren ta nég ausztrál esz k bősé tal h koponyájú s ko jelleme alacsonyrendűs leg mé muta né legna s kopon nö koponya körülm ered áll meg ko nem intellige fog középkop ela legna tud művé hadvez államfé felta kö bá nemz tartoz gy kop h koponyafor alk hipo önma el Lu be antropol in igazga ker n abszurd m hipoté állí val típ h ko karak értelme hosszúkopo idió bes va Mi A Fis Gün Drie germ felmagasztal összeí i kompromi F se megerősí koponya kialak egyszármazá va embercsop k an inga jell ve egység jelens mutatk Frie méré ada al tanulmány eredm következ fog ö koponya szár adottsá eredm fejlő törté kez i hosszúkopony v emb fej ko mind hát szo h kopo hegyi rendsz koponyá orsz város kopo vala elnyúl vi la v jell mikroszko vizsgá kideríte t s fa o emberis téve al álta szí s árnyalat külön f fa söt világ színárn úgynev sz pigment szárm am term tro vidé bőséges hely h bizo alac magasrend mel s arcbő eg ura for talá szők zsi haszn bizonyí sz i magasrendű le bizony a alacsonyrendűs Antropo ne é országo d Észak-Afri Paleszti m antropo F sz va fejlődé er té körny szár koponyaf s n jelleme tí k életkörülm produk határ fajis kara val néptör geogr visz történel n ha bontak alac magasrend vérs művel lehetőség alacsonyren ta népcsop kö válh magasrendű művel lehetős kedvez alaku F töre t stig kö zsidó fajisá adottsá bizon reákö inferiori k tud f kud val álta s ku évezred e eu kult t szár s alacso s népe törzs szárma am ku küsz jut s ku állo kivált stat z szá kultúraní so vált életkörülm h alacs á kö történel egy periódus egye zsid szétszórtsá so ha nevelő m en felfogás v hatá fajis s kever zsi an szám fa ge so k v vérkeresz nemesí h g n nemesí h tud meg bizonyí me tart álláspo zsidós sz vallh ko for ha ar fajis éle összes t Min lelk össze művel lehető gazd visz produk tudo v zsi von fej törv ugya törvé am érvényes ma fra angols fejlődés érvényes ma fra angols k zsi K elté p cs lehetség egy ős t leghomog kit egyéniség am nélkül vonás eltéré muta Mind nyilván zsi vo meghatár természet hatás ere amely egy etnográ kultu gazd terü kia nem Külö m zsidós am évez együt ka magyarsá