11442.htm
CÍMSZÓ: Fenichel
SZEMÉLYNÉV: Fenichel
Sámuel
SZÓCIKK: Fenichel Sámuel, ornitológus
és utazó, szül. Nagyenyeden, megh. Új-Guineában 1893. Szülővárosának ref.
kollégiumában tanult s Herepey Károly és Csató János vezették be a természettudományokba.
Dacára gyenge szervezetének és tüdőbetegségének, előbb a Dobrudzsa mocsarait
kutatta fel zoológiái szempontból, majd Új-Guineába ment rendkívül nehéz
viszonyok között. Itt tizennégy hónap alatt 206, részben ismeretlen madárfajt
gyűjtött és preparált, ezenkívül több, mint tízezer pillangót és bogarat.
Kutatásainak csak korai halála vetett véget. Hermán Ottó az Aquila c.
folyóiratban emlékezett meg róla s azt állítja, hogy Kőrösi-Csoma S. óta nem
volt magyar tudós, aki oly nehéz viszonyok közt annyit el tudott volna érni
tudományos céljaiból, mint F.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1442. címszó a lexikon =>
274. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11442.htm
CÍMSZÓ: Fenichel
SZEMÉLYNÉV: Fenichel Sámuel
SZÓCIKK: Fenichel Sámuel, ornitológus és utazó, szül. Nagyenyeden, megh.
Új-Guineában 1893. Szülővárosának ref. kollégiumában tanult s Herepey Károly és
Csató János vezették be a természettudományokba. Dacára gyenge szervezetének és
tüdőbetegségének, előbb a Dobrudzsa mocsarait kutatta fel zoológiái
szempontból, majd Új-Guineába ment rendkívül nehéz viszonyok között. Itt
tizennégy hónap alatt 206, részben ismeretlen madárfajt gyűjtött és preparált,
ezenkívül több, mint tízezer pillangót és bogarat. Kutatásainak csak korai
halála vetett véget. Hermán Ottó az Aquila c. folyóiratban emlékezett meg róla
s azt állítja, hogy Kőrösi-Csoma S. óta nem volt magyar tudós, aki oly nehéz
viszonyok közt annyit el tudott volna érni tudományos céljaiból, mint F.
11442.ht
CÍMSZÓ Feniche
SZEMÉLYNÉV Feniche Sámue
SZÓCIKK Feniche Sámuel ornitológu é utazó szül Nagyenyeden megh Új-Guineába
1893 Szülővárosána ref kollégiumába tanul Herepe Károl é Csat Jáno vezetté b
természettudományokba Dacár gyeng szervezeténe é tüdőbetegségének előb Dobrudzs
mocsarai kutatt fe zoológiá szempontból maj Új-Guineáb men rendkívü nehé
viszonyo között It tizennég hóna alat 206 részbe ismeretle madárfaj gyűjtöt é
preparált ezenkívü több min tízeze pillangó é bogarat Kutatásaina csa kora
halál vetet véget Hermá Ott a Aquil c folyóiratba emlékezet me ról az állítja
hog Kőrösi-Csom S ót ne vol magya tudós ak ol nehé viszonyo köz annyi e tudot
voln érn tudományo céljaiból min F
11442.h
CÍMSZ Fenich
SZEMÉLYNÉ Fenich Sámu
SZÓCIK Fenich Sámue ornitológ utaz szü Nagyenyede meg Új-Guineáb 189
Szülővárosán re kollégiumáb tanu Herep Káro Csa Ján vezett természettudományokb
Dacá gyen szervezetén tüdőbetegségéne elő Dobrudz mocsara kutat f zoológi
szempontbó ma Új-Guineá me rendkív neh viszony közöt I tizenné hón ala 20 részb
ismeretl madárfa gyűjtö preparál ezenkív töb mi tízez pillang bogara Kutatásain
cs kor halá vete vége Herm Ot Aqui folyóiratb emlékeze m ró a állítj ho
Kőrösi-Cso ó n vo magy tudó a o neh viszony kö anny tudo vol ér tudomány
céljaibó mi
11442.
CÍMS Fenic
SZEMÉLYN Fenic Sám
SZÓCI Fenic Sámu ornitoló uta sz Nagyenyed me Új-Guineá 18 Szülővárosá r
kollégiumá tan Here Kár Cs Já vezet természettudományok Dac gye szervezeté
tüdőbetegségén el Dobrud mocsar kuta zoológ szempontb m Új-Guine m rendkí ne
viszon közö tizenn hó al 2 rész ismeret madárf gyűjt prepará ezenkí tö m tíze
pillan bogar Kutatásai c ko hal vet vég Her O Aqu folyóirat emlékez r állít h
Kőrösi-Cs v mag tud ne viszon k ann tud vo é tudomán céljaib m
11442
CÍM Feni
SZEMÉLY Feni Sá
SZÓC Feni Sám ornitol ut s Nagyenye m Új-Guine 1 Szülőváros kollégium ta
Her Ká C J veze természettudományo Da gy szervezet tüdőbetegségé e Dobru mocsa
kut zooló szempont Új-Guin rendk n viszo köz tizen h a rés ismere madár gyűj
prepar ezenk t tíz pilla boga Kutatása k ha ve vé He Aq folyóira emléke állí
Kőrösi-C ma tu n viszo an tu v tudomá céljai
1144
CÍ Fen
SZEMÉL Fen S
SZÓ Fen Sá ornito u Nagyeny Új-Guin Szülőváro kollégiu t He K vez
természettudomány D g szerveze tüdőbetegség Dobr mocs ku zool szempon Új-Gui rend
visz kö tize ré ismer madá gyű prepa ezen tí pill bog Kutatás h v v H A folyóir
emlék áll Kőrösi- m t visz a t tudom célja