11444.htm

CÍMSZÓ: Fényes

SZEMÉLYNÉV: Fényes Adolf

SZÓCIKK: "Fényes, 1. Adolf, festő, szül. Kecskeméten 1867. A múlt század 90-es éveiben a nagybányai festőkkel csaknem egyidejűleg feltűnt modern művésznemzedék egyik nagyjelentőségű képviselője. 1901 óta nyaranként Szolnokon fest és mint a szolnoki művésztelep egyik alapító tagja ma annak vezető mestere. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten jogásznak készült, de csakhamar a Mintarajziskolába iratkozott, hol Székely Bertalan alatt tanult (1884-7), utána három évig Weimarban Max Thedy alatt (1894-ig), közben 1891. Párisban a Julien-akadémián Bougereau és Ferrier alatt. Először a Műcsarnok 1894-iki tavaszi kiállításán szerepelt (Nagyapó; Thüringiai paraszt). 1894-ben hazajött és a Benczúr-iskola tagja lett (1897-ig). 1895-ben Pletyka c. képével (Szépműv. Múz.) a Társulati díjat, 1897. Civódás c. képével a Rudics-díjat, 1901. pedig Öreg ember c. képével (Szépműv. Múz.) a Lipótvárosi Kaszinó díját nyerte el a Műcsarnokban. 1905-ben nagy gyűjteményes kiállítás keretében a Nemzeti Szalonban mutatta be addigi munkásságát. 1907-ben részt vett a Miénk (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) megalapításában és annak 1908-iki kiállításán nagyobb gyűjteménnyel. A Szinyei Merse Társaság egyik alapító tagja és részt vesz annak kiállításain. Művészetének egész fejlődését az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállításain (1912, 1918, 1923, 1927) lehetett nyomról nyomra követni. Szolnoki termésének néhány válogatott képét állította ki a szolnoki festők csoportjában a Műcsarnok 1927-28. évi kiállításán. Szerepelt mindenütt a külföldi reprezentatív magyar kiállításokon. Több mint 30 évre visszanyúló művészete tárgyilag, mint előadási módjában a fejlődés rendkívül gazdag és folyton emelkedő vonalát mutatja. Legelső képein (Thüringiai paraszt) a naturalizmus minden eszközét megragadja, majd a Benczúr-iskolába kerülve «nagy kompoziciók»-at (Pletyka; Civódás) fest, ezeken belül érvényesítve naturalista hajlamait. Az 1898. év jelzi az iskolától való szabadulást. Munkásokat és szegény emberek életéből vett képeket fest széles impresszionisztikus előadásban, sötét színekkel. (Család, mely az 1900-iki párisi kiállításon díjat nyert; Az özvegy; Öreg ember, valamennyi a Szépműv. Múz.-ban; Anya és gyermeke; Napszámos; Anyaság). 1903-tól kezdve színei megvilágosodnak, melyeket nagy felületekben rak egymás mellé (Csöndes boldogság; Egy legény és egy leány). Ez a világosodás még inkább megnyilvánul már erősen stilizált kisvárosi utcaképein (Kisvárosi délelőtt Vácott: Kisvárosi csönd; Szentendrei utca). Ettől kezdve folytonosan egyszerűsödik: ez jut kifejezésre 1907 körül festett néhány kevés eszközzel kifejező arcképén (Kohner Adolf báró; Jakab Dezső; Sarbo Leó), világos színekben stilizált egyszerű csendéletein (Falusi virágok ; Paraszt csendélet) és templom-enteriőrjein (Szolnoki nagytemplom; Falusi templom; Budai szerb templom). A színességre és stilizálásra való törekvés bírja gazdag enteriőrök (Madame de Maintenon szalonja Fontainebleauban; A firenzei gobelin-múzeumban), színes, formákban gazdag csendéletek (Porcelánóra; Bonbonni?re) festésére. Ez a stilizálásra való törekvés vezeti a háború alatt és azt közvetlenül követő években alkotott kisebb méretű bibliai képeihez (Noé bárkája; A zsidók megverik Amálek seregét; Ábrahám és az angyalok; Mózes vizet fakaszt a sziklából), továbbá mesehangulatú, alakokkal élénkített tájképeihez (Régi város; Romantika; Indulás vadászatra), melyek szimmetrikus felépítésükkel, primitív formákra való törekvésükkel szinte víziókként hatnak. Legutóbbi (1927) kiállításán bemutatott szolnoki és egyéb tájképein (Áldott nyár; Leszáll a nap, [a Szépműv. Múz. tulajdona]; Hidegkúti hegyek) mesterségesen ható régi stílusa a természet hangulatát monumentálisra felfokozó előadássá alakult. Aki F. stílusának ilyen fejlődését kezdettől fogva követi, a tárgyak és az előadás nyelvének eme változásában egy folyton előrebontakozó, öntudatos művészi egyéniség céltudatos kialakulását láthatja, mely a művészt fejlődésének minden fokozatán egyik legjelentékenyebb festőnkké emelte."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1444. címszó a lexikon => 274. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11444.htm

CÍMSZÓ: Fényes

SZEMÉLYNÉV: Fényes Adolf

SZÓCIKK: Fényes, 1. Adolf, festő, szül. Kecskeméten 1867. A múlt század 90-es éveiben a nagybányai festőkkel csaknem egyidejűleg feltűnt modern művésznemzedék egyik nagyjelentőségű képviselője. 1901 óta nyaranként Szolnokon fest és mint a szolnoki művésztelep egyik alapító tagja ma annak vezető mestere. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten jogásznak készült, de csakhamar a Mintarajziskolába iratkozott, hol Székely Bertalan alatt tanult 1884-7 , utána három évig Weimarban Max Thedy alatt 1894-ig , közben 1891. Párisban a Julien-akadémián Bougereau és Ferrier alatt. Először a Műcsarnok 1894-iki tavaszi kiállításán szerepelt Nagyapó; Thüringiai paraszt . 1894-ben hazajött és a Benczúr-iskola tagja lett 1897-ig . 1895-ben Pletyka c. képével Szépműv. Múz. a Társulati díjat, 1897. Civódás c. képével a Rudics-díjat, 1901. pedig Öreg ember c. képével Szépműv. Múz. a Lipótvárosi Kaszinó díját nyerte el a Műcsarnokban. 1905-ben nagy gyűjteményes kiállítás keretében a Nemzeti Szalonban mutatta be addigi munkásságát. 1907-ben részt vett a Miénk Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre megalapításában és annak 1908-iki kiállításán nagyobb gyűjteménnyel. A Szinyei Merse Társaság egyik alapító tagja és részt vesz annak kiállításain. Művészetének egész fejlődését az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállításain 1912, 1918, 1923, 1927 lehetett nyomról nyomra követni. Szolnoki termésének néhány válogatott képét állította ki a szolnoki festők csoportjában a Műcsarnok 1927-28. évi kiállításán. Szerepelt mindenütt a külföldi reprezentatív magyar kiállításokon. Több mint 30 évre visszanyúló művészete tárgyilag, mint előadási módjában a fejlődés rendkívül gazdag és folyton emelkedő vonalát mutatja. Legelső képein Thüringiai paraszt a naturalizmus minden eszközét megragadja, majd a Benczúr-iskolába kerülve nagy kompoziciók -at Pletyka; Civódás fest, ezeken belül érvényesítve naturalista hajlamait. Az 1898. év jelzi az iskolától való szabadulást. Munkásokat és szegény emberek életéből vett képeket fest széles impresszionisztikus előadásban, sötét színekkel. Család, mely az 1900-iki párisi kiállításon díjat nyert; Az özvegy; Öreg ember, valamennyi a Szépműv. Múz.-ban; Anya és gyermeke; Napszámos; Anyaság . 1903-tól kezdve színei megvilágosodnak, melyeket nagy felületekben rak egymás mellé Csöndes boldogság; Egy legény és egy leány . Ez a világosodás még inkább megnyilvánul már erősen stilizált kisvárosi utcaképein Kisvárosi délelőtt Vácott: Kisvárosi csönd; Szentendrei utca . Ettől kezdve folytonosan egyszerűsödik: ez jut kifejezésre 1907 körül festett néhány kevés eszközzel kifejező arcképén Kohner Adolf báró; Jakab Dezső; Sarbo Leó , világos színekben stilizált egyszerű csendéletein Falusi virágok ; Paraszt csendélet és templom-enteriőrjein Szolnoki nagytemplom; Falusi templom; Budai szerb templom . A színességre és stilizálásra való törekvés bírja gazdag enteriőrök Madame de Maintenon szalonja Fontainebleauban; A firenzei gobelin-múzeumban , színes, formákban gazdag csendéletek Porcelánóra; Bonbonni?re festésére. Ez a stilizálásra való törekvés vezeti a háború alatt és azt közvetlenül követő években alkotott kisebb méretű bibliai képeihez Noé bárkája; A zsidók megverik Amálek seregét; Ábrahám és az angyalok; Mózes vizet fakaszt a sziklából , továbbá mesehangulatú, alakokkal élénkített tájképeihez Régi város; Romantika; Indulás vadászatra , melyek szimmetrikus felépítésükkel, primitív formákra való törekvésükkel szinte víziókként hatnak. Legutóbbi 1927 kiállításán bemutatott szolnoki és egyéb tájképein Áldott nyár; Leszáll a nap, [a Szépműv. Múz. tulajdona]; Hidegkúti hegyek mesterségesen ható régi stílusa a természet hangulatát monumentálisra felfokozó előadássá alakult. Aki F. stílusának ilyen fejlődését kezdettől fogva követi, a tárgyak és az előadás nyelvének eme változásában egy folyton előrebontakozó, öntudatos művészi egyéniség céltudatos kialakulását láthatja, mely a művészt fejlődésének minden fokozatán egyik legjelentékenyebb festőnkké emelte.

11444.ht

CÍMSZÓ Fénye

SZEMÉLYNÉV Fénye Adol

SZÓCIKK Fényes 1 Adolf festő szül Kecskeméte 1867 múl száza 90-e éveibe nagybánya festőkke csakne egyidejűle feltűn moder művésznemzedé egyi nagyjelentőség képviselője 190 ót nyarankén Szolnoko fes é min szolnok művésztele egyi alapít tagj m anna vezet mestere Középiskolái szülővárosába végezte maj Budapeste jogászna készült d csakhama Mintarajziskoláb iratkozott ho Székel Bertala alat tanul 1884- után háro évi Weimarba Ma Thed alat 1894-i közbe 1891 Párisba Julien-akadémiá Bougerea é Ferrie alatt Előszö Műcsarno 1894-ik tavasz kiállításá szerepel Nagyapó Thüringia parasz 1894-be hazajöt é Benczúr-iskol tagj let 1897-i 1895-be Pletyk c képéve Szépműv Múz Társulat díjat 1897 Civódá c képéve Rudics-díjat 1901 pedi Öre embe c képéve Szépműv Múz Lipótváros Kaszin díjá nyert e Műcsarnokban 1905-be nag gyűjteménye kiállítá keretébe Nemzet Szalonba mutatt b addig munkásságát 1907-be rész vet Mién Magya Impresszionistá é Naturalistá Kör megalapításába é anna 1908-ik kiállításá nagyob gyűjteménnyel Szinye Mers Társasá egyi alapít tagj é rész ves anna kiállításain Művészeténe egés fejlődésé a Erns Múzeumba rendezet gyűjteménye kiállításai 1912 1918 1923 192 lehetet nyomró nyomr követni Szolnok terméséne néhán válogatot képé állított k szolnok festő csoportjába Műcsarno 1927-28 év kiállításán Szerepel mindenüt külföld reprezentatí magya kiállításokon Töb min 3 évr visszanyúl művészet tárgyilag min előadás módjába fejlődé rendkívü gazda é folyto emelked vonalá mutatja Legels képei Thüringia parasz naturalizmu minde eszközé megragadja maj Benczúr-iskoláb kerülv nag kompozició -a Pletyka Civódá fest ezeke belü érvényesítv naturalist hajlamait A 1898 é jelz a iskolátó val szabadulást Munkásoka é szegén embere életébő vet képeke fes széle impresszionisztiku előadásban söté színekkel Család mel a 1900-ik páris kiállításo díja nyert A özvegy Öre ember valamenny Szépműv Múz.-ban Any é gyermeke Napszámos Anyasá 1903-tó kezdv színe megvilágosodnak melyeke nag felületekbe ra egymá mell Csönde boldogság Eg legén é eg leán E világosodá mé inkáb megnyilvánu má erőse stilizál kisváros utcaképei Kisváros délelőt Vácott Kisváros csönd Szentendre utc Ettő kezdv folytonosa egyszerűsödik e ju kifejezésr 190 körü festet néhán kevé eszközze kifejez arcképé Kohne Adol báró Jaka Dezső Sarb Le világo színekbe stilizál egyszer csendéletei Falus virágo Parasz csendéle é templom-enteriőrjei Szolnok nagytemplom Falus templom Buda szer templo színességr é stilizálásr val törekvé bírj gazda enteriőrö Madam d Mainteno szalonj Fontainebleauban firenze gobelin-múzeumba színes formákba gazda csendélete Porcelánóra Bonbonni?r festésére E stilizálásr val törekvé vezet hábor alat é az közvetlenü követ évekbe alkotot kiseb méret biblia képeihe No bárkája zsidó megveri Amále seregét Ábrahá é a angyalok Móze vize fakasz sziklábó tovább mesehangulatú alakokka élénkítet tájképeihe Rég város Romantika Indulá vadászatr melye szimmetriku felépítésükkel primití formákr val törekvésükke szint víziókkén hatnak Legutóbb 192 kiállításá bemutatot szolnok é egyé tájképei Áldot nyár Leszál nap [ Szépműv Múz tulajdona] Hidegkút hegye mesterségese hat rég stílus természe hangulatá monumentálisr felfokoz előadáss alakult Ak F stílusána ilye fejlődésé kezdettő fogv követi tárgya é a előadá nyelvéne em változásába eg folyto előrebontakozó öntudato művész egyénisé céltudato kialakulásá láthatja mel művész fejlődéséne minde fokozatá egyi legjelentékenyeb festőnkk emelte

11444.h

CÍMSZ Fény

SZEMÉLYNÉ Fény Ado

SZÓCIK Fénye Adol fest szü Kecskemét 186 mú száz 90- éveib nagybány festőkk csakn egyidejűl feltű mode művésznemzed egy nagyjelentősé képviselőj 19 ó nyaranké Szolnok fe mi szolno művésztel egy alapí tag ann veze mester Középiskolá szülővárosáb végezt ma Budapest jogászn készül csakham Mintarajziskolá iratkozot h Széke Bertal ala tanu 1884 utá hár év Weimarb M The ala 1894- közb 189 Párisb Julien-akadémi Bougere Ferri alat Elősz Műcsarn 1894-i tavas kiállítás szerepe Nagyap Thüringi paras 1894-b hazajö Benczúr-isko tag le 1897- 1895-b Plety képév Szépmű Mú Társula díja 189 Civód képév Rudics-díja 190 ped Ör emb képév Szépmű Mú Lipótváro Kaszi díj nyer Műcsarnokba 1905-b na gyűjtemény kiállít keretéb Nemze Szalonb mutat addi munkásságá 1907-b rés ve Mié Magy Impresszionist Naturalist Kö megalapításáb ann 1908-i kiállítás nagyo gyűjteménnye Sziny Mer Társas egy alapí tag rés ve ann kiállításai Művészetén egé fejlődés Ern Múzeumb rendeze gyűjtemény kiállítása 191 191 192 19 lehete nyomr nyom követn Szolno termésén néhá válogato kép állítot szolno fest csoportjáb Műcsarn 1927-2 é kiállításá Szerepe mindenü külföl reprezentat magy kiállításoko Tö mi év visszanyú művésze tárgyila mi előadá módjáb fejlőd rendkív gazd folyt emelke vonal mutatj Legel képe Thüringi paras naturalizm mind eszköz megragadj ma Benczúr-iskolá kerül na kompozici - Pletyk Civód fes ezek bel érvényesít naturalis hajlamai 189 jel iskolát va szabadulás Munkások szegé ember életéb ve képek fe szél impresszionisztik előadásba söt színekke Csalá me 1900-i pári kiállítás díj nyer özveg Ör embe valamenn Szépmű Múz.-ba An gyermek Napszámo Anyas 1903-t kezd szín megvilágosodna melyek na felületekb r egym mel Csönd boldogsá E legé e leá világosod m inká megnyilván m erős stilizá kisváro utcaképe Kisváro délelő Vácot Kisváro csön Szentendr ut Ett kezd folytonos egyszerűsödi j kifejezés 19 kör feste néhá kev eszközz kifeje arckép Kohn Ado bár Jak Dezs Sar L világ színekb stilizá egysze csendélete Falu virág Paras csendél templom-enteriőrje Szolno nagytemplo Falu templo Bud sze templ színesség stilizálás va törekv bír gazd enteriőr Mada Mainten szalon Fontainebleauba firenz gobelin-múzeumb színe formákb gazd csendélet Porcelánór Bonbonni? festésér stilizálás va törekv veze hábo ala a közvetlen köve évekb alkoto kise mére bibli képeih N bárkáj zsid megver Amál seregé Ábrah angyalo Móz viz fakas szikláb továb mesehangulat alakokk élénkíte tájképeih Ré váro Romantik Indul vadászat mely szimmetrik felépítésükke primit formák va törekvésükk szin víziókké hatna Legutób 19 kiállítás bemutato szolno egy tájképe Áldo nyá Leszá na Szépmű Mú tulajdona Hidegkú hegy mesterséges ha ré stílu termész hangulat monumentális felfoko előadás alakul A stílusán ily fejlődés kezdett fog követ tárgy előad nyelvén e változásáb e folyt előrebontakoz öntudat művés egyénis céltudat kialakulás láthatj me művés fejlődésén mind fokozat egy legjelentékenye festőnk emelt

11444.

CÍMS Fén

SZEMÉLYN Fén Ad

SZÓCI Fény Ado fes sz Kecskemé 18 m szá 90 évei nagybán festők csak egyidejű felt mod művésznemze eg nagyjelentős képviselő 1 nyarank Szolno f m szoln művészte eg alap ta an vez meste Középiskol szülővárosá végez m Budapes jogász készü csakha Mintarajziskol iratkozo Szék Berta al tan 188 ut há é Weimar Th al 1894 köz 18 Páris Julien-akadém Bouger Ferr ala Elős Műcsar 1894- tava kiállítá szerep Nagya Thüring para 1894- hazaj Benczúr-isk ta l 1897 1895- Plet képé Szépm M Társul díj 18 Civó képé Rudics-díj 19 pe Ö em képé Szépm M Lipótvár Kasz dí nye Műcsarnokb 1905- n gyűjtemén kiállí kereté Nemz Szalon muta add munkásság 1907- ré v Mi Mag Impresszionis Naturalis K megalapításá an 1908- kiállítá nagy gyűjteménny Szin Me Társa eg alap ta ré v an kiállítása Művészeté eg fejlődé Er Múzeum rendez gyűjtemén kiállítás 19 19 19 1 lehet nyom nyo követ Szoln termésé néh válogat ké állíto szoln fes csoportjá Műcsar 1927- kiállítás Szerep minden külfö reprezenta mag kiállítások T m é visszany művész tárgyil m előad módjá fejlő rendkí gaz foly emelk vona mutat Lege kép Thüring para naturaliz min eszkö megragad m Benczúr-iskol kerü n kompozic Plety Civó fe eze be érvényesí naturali hajlama 18 je iskolá v szabadulá Munkáso szeg embe életé v képe f szé impresszioniszti előadásb sö színekk Csal m 1900- pár kiállítá dí nye özve Ö emb valamen Szépm Múz.-b A gyerme Napszám Anya 1903- kez szí megvilágosodn melye n felületek egy me Csön boldogs leg le világoso ink megnyilvá erő stiliz kisvár utcakép Kisvár délel Váco Kisvár csö Szentend u Et kez folytono egyszerűsöd kifejezé 1 kö fest néh ke eszköz kifej arcké Koh Ad bá Ja Dez Sa vilá színek stiliz egysz csendélet Fal virá Para csendé templom-enteriőrj Szoln nagytempl Fal templ Bu sz temp színessé stilizálá v törek bí gaz enteriő Mad Mainte szalo Fontainebleaub firen gobelin-múzeum szín formák gaz csendéle Porcelánó Bonbonni festésé stilizálá v törek vez háb al közvetle köv évek alkot kis mér bibl képei bárká zsi megve Amá sereg Ábra angyal Mó vi faka sziklá tová mesehangula alakok élénkít tájképei R vár Romanti Indu vadásza mel szimmetri felépítésükk primi formá v törekvésük szi víziókk hatn Legutó 1 kiállítá bemutat szoln eg tájkép Áld ny Lesz n Szépm M tulajdon Hidegk heg mestersége h r stíl termés hangula monumentáli felfok előadá alaku stílusá il fejlődé kezdet fo köve tárg előa nyelvé változásá foly előrebontako öntuda művé egyéni céltuda kialakulá láthat m művé fejlődésé min fokoza eg legjelentékeny festőn emel

11444

CÍM Fé

SZEMÉLY Fé A

SZÓC Fén Ad fe s Kecskem 1 sz 9 éve nagybá festő csa egyidej fel mo művésznemz e nagyjelentő képvisel nyaran Szoln szol művészt e ala t a ve mest Középisko szülőváros vége Budape jogás kész csakh Mintarajzisko iratkoz Szé Bert a ta 18 u h Weima T a 189 kö 1 Pári Julien-akadé Bouge Fer al Elő Műcsa 1894 tav kiállít szere Nagy Thürin par 1894 haza Benczúr-is t 189 1895 Ple kép Szép Társu dí 1 Civ kép Rudics-dí 1 p e kép Szép Lipótvá Kas d ny Műcsarnok 1905 gyűjtemé kiáll keret Nem Szalo mut ad munkássá 1907 r M Ma Impresszioni Naturali megalapítás a 1908 kiállít nag gyűjteménn Szi M Társ e ala t r a kiállítás Művészet e fejlőd E Múzeu rende gyűjtemé kiállítá 1 1 1 lehe nyo ny köve Szol termés né váloga k állít szol fe csoportj Műcsa 1927 kiállítá Szere minde külf reprezent ma kiállításo visszan művés tárgyi előa módj fejl rendk ga fol emel von muta Leg ké Thürin par naturali mi eszk megraga Benczúr-isko ker kompozi Plet Civ f ez b érvényes natural hajlam 1 j iskol szabadul Munkás sze emb élet kép sz impresszioniszt előadás s színek Csa 1900 pá kiállít d ny özv em valame Szép Múz.- gyerm Napszá Any 1903 ke sz megvilágosod mely felülete eg m Csö boldog le l világos in megnyilv er stili kisvá utcaké Kisvá déle Vác Kisvá cs Szenten E ke folyton egyszerűsö kifejez k fes né k eszkö kife arck Ko A b J De S vil színe stili egys csendéle Fa vir Par csend templom-enteriőr Szol nagytemp Fa temp B s tem színess stilizál töre b ga enteri Ma Maint szal Fontainebleau fire gobelin-múzeu szí formá ga csendél Porcelán Bonbonn festés stilizál töre ve há a közvetl kö éve alko ki mé bib képe bárk zs megv Am sere Ábr angya M v fak szikl tov mesehangul alako élénkí tájképe vá Romant Ind vadász me szimmetr felépítésük prim form törekvésü sz víziók hat Legut kiállít bemuta szol e tájké Ál n Les Szép tulajdo Hideg he mesterség stí termé hangul monumentál felfo előad alak stílus i fejlőd kezde f köv tár elő nyelv változás fol előrebontak öntud műv egyén céltud kialakul látha műv fejlődés mi fokoz e legjelentéken festő eme

1144

CÍ F

SZEMÉL F

SZÓ Fé A f Kecske s év nagyb fest cs egyide fe m művésznem nagyjelent képvise nyara Szol szo művész al v mes Középisk szülőváro vég Budap jogá kés csak Mintarajzisk iratko Sz Ber t 1 Weim 18 k Pár Julien-akad Boug Fe a El Műcs 189 ta kiállí szer Nag Thüri pa 189 haz Benczúr-i 18 189 Pl ké Szé Társ d Ci ké Rudics-d ké Szé Lipótv Ka n Műcsarno 190 gyűjtem kiál kere Ne Szal mu a munkáss 190 M Impresszion Natural megalapítá 190 kiállí na gyűjtemén Sz Tár al kiállítá Művésze fejlő Múze rend gyűjtem kiállít leh ny n köv Szo termé n válog állí szo f csoport Műcs 192 kiállít Szer mind kül reprezen m kiállítás vissza művé tárgy elő mód fej rend g fo eme vo mut Le k Thüri pa natural m esz megrag Benczúr-isk ke kompoz Ple Ci e érvénye natura hajla isko szabadu Munká sz em éle ké s impresszionisz előadá színe Cs 190 p kiállí n öz e valam Szé Múz. gyer Napsz An 190 k s megvilágoso mel felület e Cs boldo l világo i megnyil e stil kisv utcak Kisv dél Vá Kisv c Szente k folyto egyszerűs kifeje fe n eszk kif arc K D vi szín stil egy csendél F vi Pa csen templom-enteriő Szo nagytem F tem te színes stilizá tör g enter M Main sza Fontaineblea fir gobelin-múze sz form g csendé Porcelá Bonbon festé stilizá tör v h közvet k év alk k m bi kép bár z meg A ser Áb angy fa szik to mesehangu alak élénk tájkép v Roman In vadás m szimmet felépítésü pri for törekvés s vízió ha Legu kiállí bemut szo tájk Á Le Szé tulajd Hide h mestersé st term hangu monumentá felf előa ala stílu fejlő kezd kö tá el nyel változá fo előrebonta öntu mű egyé céltu kialaku láth mű fejlődé m foko legjelentéke fest em