11667.htm
CÍMSZÓ: Galgóc
SZÓCIKK: "Galgóc
(Hlohovec, Cs.-Szl.; Nyitra vm. 8096 lak. A G.-i hitközség alapítására
vonatkozólag nincsenek pontos adatok. A temetőjében levő sírkövek egyik-másika 200
évesnél is idősebb, amiből következtetni lehet arra, hogy a hitközség a XVII.
sz.-ban alakulhatott meg. Alapítói minden valószínűség szerint beköltözött
morva családok voltak, amelyek gabona- és borkereskedelemmel foglalkoztak. A
hitközség első rabbija R. Mordechaj volt, jeles tudós, aki 1730 körül működött.
A hitközség Talmud Tóráját 100 évvel ezelőtt Eisler M. József alapította,
akinek fia Eisler Emmanuel, mint elnök képviselte a hitközséget az 1870.
kongresszuson. A kongresszus után a hitközség kettészakadt orthodox és status
quo hitközségre; 1880-ban Rudolfer Emmanuel Áron elnök és Rosenfeld József
főrabbi kezdeményezésére a két hitközség orthodox alapon egyesült. A
hitközségnek több kiváló rabbija volt, ezek: Oppenheimer Lőb, Landesberg Izsák
Áron, Weinberger Ábrahám Izsák, Rosenfeld József és Schwarc Mózes, a jelenlegi
főrabbi. Templomát 1830. építették, 1890. bővítették és restaurálták. Van a
hitközségnek jesivája, Talmud Tórája és erős elemi iskolája. A hitközség többi
intézményei: Chevra Kadisa, mely Weiner Zsigmond elnöklete alatt működik, a
Nőegylet, melynek Nagel Salamonné az elnöke, a Leányegylet, mely Rudolfer
Lajosné vezetése alatt áll és a Népkonyha, melyet Müller József vezet. A
hitközség területéről származik Mahler Ede (l. o.) a kiváló orientalista. A
hitközség tagjai közül ipari társadalmi téren szerepet játszanak és nagyobb és
nagyobb ipari vállalkozásokat létesítettek: néhai Eisler M. József
malátagyárat, Szeszler Adolf fatelepet, Nagel Mór kereskedelmi vállalatot és
Zweig Mór kocsigyárat. Nagyobb mintagazdaságokat vezetnek : Schwarc Ferenc,
Deutschbauer József, Weinberger Ferenc és Schulz Hermán. A hitközségnek értékes
levéltára van. G.-on jelent meg Rosenfeld József főrabbi: Chavot Jaér c
munkája, Eisler M. Lipót aforizma gyűjteménye, Vajda Miksa és Galgóczi Ábrahám
tanítók több pedagógiai munkája. A hitközség 180,000 ?k. évi költségvetéssel
dolgozik, melynek nagy részét szociális és filantropikus célokra fordítja.
Anyakönyvi területéhez 12 község tartozik. Lélekszáma 900, családok száma 230,
adót 200-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 5 nagykereskedő, 8 gazdálkodó, 10
szabadpályán levő, 5 tanító, 75 kereskedő, 4 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 1
művész, 20 munkás, 1 nagyiparos, 4 orvos, 20 magántisztviselő, 5 vállalkozó, 10
munkanélküli, 20 iparos, 3 mérnök, 3 magánzó és 5 egyéb. A hitközség 200 tagja
vett részt a világháborúban s 13-an estek el. A hitközség mai vezetősége :
Schwarc Mózes főrabbi, Fuchs Jakab díszelnök, Herzog Jakab elnök, Szeszler
Hermann és Müller József alelnökök, Goldstein Samu, Reismann Vilmos, Neumann
Ignác, Rechnitzer Dávid elöljárók. A hitközség titkára: Salvendy Emil.
Kántorai: Schreiber Vilmos, Rothfeld Salamon és Freund Ignác."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1667. címszó a lexikon =>
303. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11667.htm
CÍMSZÓ: Galgóc
SZÓCIKK: Galgóc Hlohovec, Cs.-Szl.; Nyitra vm. 8096 lak. A G.-i hitközség
alapítására vonatkozólag nincsenek pontos adatok. A temetőjében levő sírkövek
egyik-másika 200 évesnél is idősebb, amiből következtetni lehet arra, hogy a
hitközség a XVII. sz.-ban alakulhatott meg. Alapítói minden valószínűség
szerint beköltözött morva családok voltak, amelyek gabona- és
borkereskedelemmel foglalkoztak. A hitközség első rabbija R. Mordechaj volt,
jeles tudós, aki 1730 körül működött. A hitközség Talmud Tóráját 100 évvel
ezelőtt Eisler M. József alapította, akinek fia Eisler Emmanuel, mint elnök
képviselte a hitközséget az 1870. kongresszuson. A kongresszus után a hitközség
kettészakadt orthodox és status quo hitközségre; 1880-ban Rudolfer Emmanuel
Áron elnök és Rosenfeld József főrabbi kezdeményezésére a két hitközség
orthodox alapon egyesült. A hitközségnek több kiváló rabbija volt, ezek:
Oppenheimer Lőb, Landesberg Izsák Áron, Weinberger Ábrahám Izsák, Rosenfeld
József és Schwarc Mózes, a jelenlegi főrabbi. Templomát 1830. építették, 1890.
bővítették és restaurálták. Van a hitközségnek jesivája, Talmud Tórája és erős
elemi iskolája. A hitközség többi intézményei: Chevra Kadisa, mely Weiner
Zsigmond elnöklete alatt működik, a Nőegylet, melynek Nagel Salamonné az
elnöke, a Leányegylet, mely Rudolfer Lajosné vezetése alatt áll és a Népkonyha,
melyet Müller József vezet. A hitközség területéről származik Mahler Ede l. o.
a kiváló orientalista. A hitközség tagjai közül ipari társadalmi téren szerepet
játszanak és nagyobb és nagyobb ipari vállalkozásokat létesítettek: néhai
Eisler M. József malátagyárat, Szeszler Adolf fatelepet, Nagel Mór kereskedelmi
vállalatot és Zweig Mór kocsigyárat. Nagyobb mintagazdaságokat vezetnek :
Schwarc Ferenc, Deutschbauer József, Weinberger Ferenc és Schulz Hermán. A
hitközségnek értékes levéltára van. G.-on jelent meg Rosenfeld József főrabbi:
Chavot Jaér c munkája, Eisler M. Lipót aforizma gyűjteménye, Vajda Miksa és
Galgóczi Ábrahám tanítók több pedagógiai munkája. A hitközség 180,000 ?k. évi
költségvetéssel dolgozik, melynek nagy részét szociális és filantropikus
célokra fordítja. Anyakönyvi területéhez 12 község tartozik. Lélekszáma 900,
családok száma 230, adót 200-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 5 nagykereskedő,
8 gazdálkodó, 10 szabadpályán levő, 5 tanító, 75 kereskedő, 4 ügyvéd, 1
köztisztviselő, 1 művész, 20 munkás, 1 nagyiparos, 4 orvos, 20
magántisztviselő, 5 vállalkozó, 10 munkanélküli, 20 iparos, 3 mérnök, 3 magánzó
és 5 egyéb. A hitközség 200 tagja vett részt a világháborúban s 13-an estek el.
A hitközség mai vezetősége : Schwarc Mózes főrabbi, Fuchs Jakab díszelnök,
Herzog Jakab elnök, Szeszler Hermann és Müller József alelnökök, Goldstein
Samu, Reismann Vilmos, Neumann Ignác, Rechnitzer Dávid elöljárók. A hitközség
titkára: Salvendy Emil. Kántorai: Schreiber Vilmos, Rothfeld Salamon és Freund
Ignác.
11667.ht
CÍMSZÓ Galgó
SZÓCIKK Galgó Hlohovec Cs.-Szl. Nyitr vm 809 lak G.- hitközsé alapításár
vonatkozóla nincsene ponto adatok temetőjébe lev sírköve egyik-másik 20 évesné
i idősebb amibő következtetn lehe arra hog hitközsé XVII sz.-ba alakulhatot meg
Alapító minde valószínűsé szerin beköltözöt morv családo voltak amelye gabona é
borkereskedelemme foglalkoztak hitközsé els rabbij R Mordecha volt jele tudós
ak 173 körü működött hitközsé Talmu Tórájá 10 évve ezelőt Eisle M Józse
alapította akine fi Eisle Emmanuel min elnö képviselt hitközsége a 1870
kongresszuson kongresszu utá hitközsé kettészakad orthodo é statu qu
hitközségre 1880-ba Rudolfe Emmanue Áro elnö é Rosenfel Józse főrabb
kezdeményezésér ké hitközsé orthodo alapo egyesült hitközségne töb kivál rabbij
volt ezek Oppenheime Lőb Landesber Izsá Áron Weinberge Ábrahá Izsák Rosenfel
Józse é Schwar Mózes jelenleg főrabbi Templomá 1830 építették 1890 bővítetté é
restaurálták Va hitközségne jesivája Talmu Tóráj é erő elem iskolája hitközsé
több intézményei Chevr Kadisa mel Weine Zsigmon elnöklet alat működik Nőegylet
melyne Nage Salamonn a elnöke Leányegylet mel Rudolfe Lajosn vezetés alat ál é Népkonyha
melye Mülle Józse vezet hitközsé területérő származi Mahle Ed l o kivál
orientalista hitközsé tagja közü ipar társadalm tére szerepe játszana é nagyob
é nagyob ipar vállalkozásoka létesítettek néha Eisle M Józse malátagyárat
Szeszle Adol fatelepet Nage Mó kereskedelm vállalato é Zwei Mó kocsigyárat
Nagyob mintagazdaságoka vezetne Schwar Ferenc Deutschbaue József Weinberge
Feren é Schul Hermán hitközségne értéke levéltár van G.-o jelen me Rosenfel
Józse főrabbi Chavo Jaé munkája Eisle M Lipó aforizm gyűjteménye Vajd Miks é
Galgócz Ábrahá tanító töb pedagógia munkája hitközsé 180,00 ?k év
költségvetésse dolgozik melyne nag részé szociáli é filantropiku célokr
fordítja Anyakönyv területéhe 1 közsé tartozik Lélekszám 900 családo szám 230
adó 200-a fizetnek Foglalkozá szerint nagykereskedő gazdálkodó 1 szabadpályá
levő tanító 7 kereskedő ügyvéd köztisztviselő művész 2 munkás nagyiparos orvos
2 magántisztviselő vállalkozó 1 munkanélküli 2 iparos mérnök magánz é egyéb
hitközsé 20 tagj vet rész világháborúba 13-a este el hitközsé ma vezetőség
Schwar Móze főrabbi Fuch Jaka díszelnök Herzo Jaka elnök Szeszle Herman é Mülle
Józse alelnökök Goldstei Samu Reisman Vilmos Neuman Ignác Rechnitze Dávi
elöljárók hitközsé titkára Salvend Emil Kántorai Schreibe Vilmos Rothfel Salamo
é Freun Ignác
11667.h
CÍMSZ Galg
SZÓCIK Galg Hlohove Cs.-Szl Nyit v 80 la G. hitközs alapításá vonatkozól
nincsen pont adato temetőjéb le sírköv egyik-mási 2 évesn időseb amib
következtet leh arr ho hitközs XVI sz.-b alakulhato me Alapít mind valószínűs
szeri beköltözö mor család volta amely gabon borkereskedelemm foglalkozta
hitközs el rabbi Mordech vol jel tudó a 17 kör működöt hitközs Talm Tóráj 1 évv
ezelő Eisl Józs alapított akin f Eisl Emmanue mi eln képvisel hitközség 187
kongresszuso kongressz ut hitközs kettészaka orthod stat q hitközségr 1880-b
Rudolf Emmanu Ár eln Rosenfe Józs főrab kezdeményezésé k hitközs orthod alap
egyesül hitközségn tö kivá rabbi vol eze Oppenheim Lő Landesbe Izs Áro Weinberg
Ábrah Izsá Rosenfe Józs Schwa Móze jelenle főrabb Templom 183 építetté 189
bővített restauráltá V hitközségn jesiváj Talm Tórá er ele iskoláj hitközs töb
intézménye Chev Kadis me Wein Zsigmo elnökle ala működi Nőegyle melyn Nag
Salamon elnök Leányegyle me Rudolf Lajos vezeté ala á Népkonyh mely Müll Józs
veze hitközs területér származ Mahl E kivá orientalist hitközs tagj köz ipa
társadal tér szerep játszan nagyo nagyo ipa vállalkozások létesítette néh Eisl
Józs malátagyára Szeszl Ado fatelepe Nag M kereskedel vállalat Zwe M kocsigyára
Nagyo mintagazdaságok vezetn Schwa Feren Deutschbau Józse Weinberg Fere Schu
Hermá hitközségn érték levéltá va G.- jele m Rosenfe Józs főrabb Chav Ja munkáj
Eisl Lip aforiz gyűjtemény Vaj Mik Galgóc Ábrah tanít tö pedagógi munkáj
hitközs 180,0 ? é költségvetéss dolgozi melyn na rész szociál filantropik célok
fordítj Anyaköny területéh közs tartozi Lélekszá 90 család szá 23 ad 200-
fizetne Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod szabadpály lev tanít keresked
ügyvé köztisztvisel művés munká nagyiparo orvo magántisztvisel vállalkoz
munkanélkül iparo mérnö magán egyé hitközs 2 tag ve rés világháborúb 13- est e
hitközs m vezetősé Schwa Móz főrabb Fuc Jak díszelnö Herz Jak elnö Szeszl Herma
Müll Józs alelnökö Goldste Sam Reisma Vilmo Neuma Igná Rechnitz Dáv elöljáró hitközs
titkár Salven Emi Kántora Schreib Vilmo Rothfe Salam Freu Igná
11667.
CÍMS Gal
SZÓCI Gal Hlohov Cs.-Sz Nyi 8 l G hitköz alapítás vonatkozó nincse pon adat
temetőjé l sírkö egyik-más éves időse ami következte le ar h hitköz XV sz.-
alakulhat m Alapí min valószínű szer beköltöz mo csalá volt amel gabo
borkereskedelem foglalkozt hitköz e rabb Mordec vo je tud 1 kö működö hitköz
Tal Tórá év ezel Eis Józ alapítot aki Eis Emmanu m el képvise hitközsé 18
kongresszus kongress u hitköz kettészak ortho sta hitközség 1880- Rudol Emman Á
el Rosenf Józ főra kezdeményezés hitköz ortho ala egyesü hitközség t kiv rabb
vo ez Oppenhei L Landesb Iz Ár Weinber Ábra Izs Rosenf Józ Schw Móz jelenl
főrab Templo 18 épített 18 bővítet restaurált hitközség jesivá Tal Tór e el
iskolá hitköz tö intézmény Che Kadi m Wei Zsigm elnökl al működ Nőegyl mely Na
Salamo elnö Leányegyl m Rudol Lajo vezet al Népkony mel Mül Józ vez hitköz
területé szárma Mah kiv orientalis hitköz tag kö ip társada té szere játsza
nagy nagy ip vállalkozáso létesített né Eis Józ malátagyár Szesz Ad fatelep Na
kereskede vállala Zw kocsigyár Nagy mintagazdaságo vezet Schw Fere Deutschba
Józs Weinber Fer Sch Herm hitközség érté levélt v G. jel Rosenf Józ főrab Cha J
munká Eis Li afori gyűjtemén Va Mi Galgó Ábra taní t pedagóg munká hitköz 180,
költségvetés dolgoz mely n rés szociá filantropi célo fordít Anyakön területé
köz tartoz Léleksz 9 csalá sz 2 a 200 fizetn Foglalko szeri nagykereske
gazdálko szabadpál le taní kereske ügyv köztisztvise művé munk nagyipar orv
magántisztvise vállalko munkanélkü ipar mérn magá egy hitköz ta v ré
világháború 13 es hitköz vezetős Schw Mó főrab Fu Ja díszeln Her Ja eln Szesz
Herm Mül Józ alelnök Goldst Sa Reism Vilm Neum Ign Rechnit Dá elöljár hitköz
titká Salve Em Kántor Schrei Vilm Rothf Sala Fre Ign
11667
CÍM Ga
SZÓC Ga Hloho Cs.-S Ny hitkö alapítá vonatkoz nincs po ada temetőj sírk
egyik-má éve idős am következt l a hitkö X sz. alakulha Alap mi valószín sze
beköltö m csal vol ame gab borkereskedele foglalkoz hitkö rab Morde v j tu k
működ hitkö Ta Tór é eze Ei Jó alapíto ak Ei Emman e képvis hitközs 1
kongresszu kongres hitkö kettésza orth st hitközsé 1880 Rudo Emma e Rosen Jó
főr kezdeményezé hitkö orth al egyes hitközsé ki rab v e Oppenhe Landes I Á
Weinbe Ábr Iz Rosen Jó Sch Mó jelen főra Templ 1 építet 1 bővíte restaurál
hitközsé jesiv Ta Tó e iskol hitkö t intézmén Ch Kad We Zsig elnök a műkö Nőegy
mel N Salam eln Leányegy Rudo Laj veze a Népkon me Mü Jó ve hitkö terület szárm
Ma ki orientali hitkö ta k i társad t szer játsz nag nag i vállalkozás
létesítet n Ei Jó malátagyá Szes A fatele N keresked vállal Z kocsigyá Nag
mintagazdaság veze Sch Fer Deutschb Józ Weinbe Fe Sc Her hitközsé ért levél G
je Rosen Jó főra Ch munk Ei L afor gyűjtemé V M Galg Ábr tan pedagó munk hitkö
180 költségveté dolgo mel ré szoci filantrop cél fordí Anyakö terület kö tarto
Léleks csal s 20 fizet Foglalk szer nagykeresk gazdálk szabadpá l tan keresk
ügy köztisztvis műv mun nagyipa or magántisztvis vállalk munkanélk ipa mér mag
eg hitkö t r világhábor 1 e hitkö vezető Sch M főra F J díszel He J el Szes Her
Mü Jó alelnö Golds S Reis Vil Neu Ig Rechni D elöljá hitkö titk Salv E Kánto
Schre Vil Roth Sal Fr Ig
1166
CÍ G
SZÓ G Hloh Cs.- N hitk alapít vonatko ninc p ad temető sír egyik-m év idő a
következ hitk sz alakulh Ala m valószí sz bekölt csa vo am ga borkereskedel
foglalko hitk ra Mord t műkö hitk T Tó ez E J alapít a E Emma képvi hitköz
kongressz kongre hitk kettész ort s hitközs 188 Rud Emm Rose J fő kezdeményez
hitk ort a egye hitközs k ra Oppenh Lande Weinb Áb I Rose J Sc M jele főr Temp
építe bővít restaurá hitközs jesi T T isko hitk intézmé C Ka W Zsi elnö műk
Nőeg me Sala el Leányeg Rud La vez Népko m M J v hitk terüle szár M k oriental
hitk t társa sze játs na na vállalkozá létesíte E J malátagy Sze fatel kereske
válla kocsigy Na mintagazdasá vez Sc Fe Deutsch Jó Weinb F S He hitközs ér levé
j Rose J főr C mun E afo gyűjtem Gal Áb ta pedag mun hitk 18 költségvet dolg me
r szoc filantro cé ford Anyak terüle k tart Lélek csa 2 fize Foglal sze
nagykeres gazdál szabadp ta keres üg köztisztvi mű mu nagyip o magántisztvi
vállal munkanél ip mé ma e hitk világhábo hitk vezet Sc főr dísze H e Sze He M
J aleln Gold Rei Vi Ne I Rechn elölj hitk tit Sal Kánt Schr Vi Rot Sa F I