11722.htm

CÍMSZÓ: Gerő

SZEMÉLYNÉV: Gerő Ödön

SZÓCIKK: "4. G. Ödön, műkritikus, publicista, regényíró, szül. Pécsett 1863. Miután Budapesten elvégezte a Műegyetemet, több évig mérnöki gyakorlatot folytatott, majd hírlapíró lett. 1886-ban a Budapesti Újság művészeti és zenekritikusa. 1891-ben többedmagával megalapította az Élet c. szemlét, amely a radikális modernség hirdetője volta kultúra egész terén. 1891-ben a Magyar Újság kritikusa és segédszerkesztője. 1893-1899-ig a Pesti Napló, a Pesti Hírlap és az Esti Újság politikai, társadalmi, művészeti és irodalmi cikk- és tárcaírója, valamint színházi kritikusa. 1910. a Világnapilap egyik megalapítója, főszerkesztője és vezércikkírója. 1912-ben a Tolnai Világlexikona szerkesztője lett, majd több esztendeig cikkeket és tárcákat írt a legjelentékenyebb budapesti napilapokba és folyóiratokba. 1919 óta a Pester Lloyd vezércikkírója és művészeti szerkesztője. Az Egyenlőségnek 1882. Bogdányi Mór szerkesztése alatt állandó munkatársa volt. Számos cikket és tanulmányt írt aktuális zsidó társadalmi és művészeti kérdésekről. Részt vett az IMIT megalapításában. Több cikke jelent meg az IMIT Évkönyveiben. Mint a Budai Izraelita Hitközség kultúrelőljárója, megszervezte a kultúrestéjek intézményét. A zsidó tudományok művelésére alakult Jehuda Halévi Társaság egyik igazgatója. Szakfolyóiratokban közgazdasági publicisztikai tevékenységet is fejtett ki. Negyven év óta vezető szerepe van a magyar művészeti kritikában. A Lechner Ödön Társaság elnök-igazgatója és sok művészeti társaság vezető tagja. A Művészetben, a Magyar Művészetben, a Házban, az Iparművészetben, valamint irodalmi folyóiratokban megjelent terjedelmes és értékes tanulmányokat írt a legkiválóbb magyar művészekről. Önállóan meg- lent művei: Az én fővárosom (képek Budapest életéről és lelkéről, 1891); Egyének (novellák, 1895); Finumháza (elbeszélés, 1902); Férjnél; A béna (elbeszélések, 1904); Két világtalan (regény 1905); Tegnaptól máig (A magyar festőművészet múltjáról); Modern magyar festőművészet; A festőművészet remekei; Székely Bertalan."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1722. címszó a lexikon => 310. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11722.htm

CÍMSZÓ: Gerő

SZEMÉLYNÉV: Gerő Ödön

SZÓCIKK: 4. G. Ödön, műkritikus, publicista, regényíró, szül. Pécsett 1863. Miután Budapesten elvégezte a Műegyetemet, több évig mérnöki gyakorlatot folytatott, majd hírlapíró lett. 1886-ban a Budapesti Újság művészeti és zenekritikusa. 1891-ben többedmagával megalapította az Élet c. szemlét, amely a radikális modernség hirdetője volta kultúra egész terén. 1891-ben a Magyar Újság kritikusa és segédszerkesztője. 1893-1899-ig a Pesti Napló, a Pesti Hírlap és az Esti Újság politikai, társadalmi, művészeti és irodalmi cikk- és tárcaírója, valamint színházi kritikusa. 1910. a Világnapilap egyik megalapítója, főszerkesztője és vezércikkírója. 1912-ben a Tolnai Világlexikona szerkesztője lett, majd több esztendeig cikkeket és tárcákat írt a legjelentékenyebb budapesti napilapokba és folyóiratokba. 1919 óta a Pester Lloyd vezércikkírója és művészeti szerkesztője. Az Egyenlőségnek 1882. Bogdányi Mór szerkesztése alatt állandó munkatársa volt. Számos cikket és tanulmányt írt aktuális zsidó társadalmi és művészeti kérdésekről. Részt vett az IMIT megalapításában. Több cikke jelent meg az IMIT Évkönyveiben. Mint a Budai Izraelita Hitközség kultúrelőljárója, megszervezte a kultúrestéjek intézményét. A zsidó tudományok művelésére alakult Jehuda Halévi Társaság egyik igazgatója. Szakfolyóiratokban közgazdasági publicisztikai tevékenységet is fejtett ki. Negyven év óta vezető szerepe van a magyar művészeti kritikában. A Lechner Ödön Társaság elnök-igazgatója és sok művészeti társaság vezető tagja. A Művészetben, a Magyar Művészetben, a Házban, az Iparművészetben, valamint irodalmi folyóiratokban megjelent terjedelmes és értékes tanulmányokat írt a legkiválóbb magyar művészekről. Önállóan meg- lent művei: Az én fővárosom képek Budapest életéről és lelkéről, 1891 ; Egyének novellák, 1895 ; Finumháza elbeszélés, 1902 ; Férjnél; A béna elbeszélések, 1904 ; Két világtalan regény 1905 ; Tegnaptól máig A magyar festőművészet múltjáról ; Modern magyar festőművészet; A festőművészet remekei; Székely Bertalan.

11722.ht

CÍMSZÓ Ger

SZEMÉLYNÉV Ger Ödö

SZÓCIKK 4 G Ödön műkritikus publicista regényíró szül Pécset 1863 Miutá Budapeste elvégezt Műegyetemet töb évi mérnök gyakorlato folytatott maj hírlapír lett 1886-ba Budapest Újsá művészet é zenekritikusa 1891-be többedmagáva megalapított a Éle c szemlét amel radikáli modernsé hirdetőj volt kultúr egés terén 1891-be Magya Újsá kritikus é segédszerkesztője 1893-1899-i Pest Napló Pest Hírla é a Est Újsá politikai társadalmi művészet é irodalm cikk é tárcaírója valamin színház kritikusa 1910 Világnapila egyi megalapítója főszerkesztőj é vezércikkírója 1912-be Tolna Világlexikon szerkesztőj lett maj töb esztendei cikkeke é tárcáka ír legjelentékenyeb budapest napilapokb é folyóiratokba 191 ót Peste Lloy vezércikkírój é művészet szerkesztője A Egyenlőségne 1882 Bogdány Mó szerkesztés alat álland munkatárs volt Számo cikke é tanulmány ír aktuáli zsid társadalm é művészet kérdésekről Rész vet a IMI megalapításában Töb cikk jelen me a IMI Évkönyveiben Min Buda Izraelit Hitközsé kultúrelőljárója megszervezt kultúrestéje intézményét zsid tudományo művelésér alakul Jehud Halév Társasá egyi igazgatója Szakfolyóiratokba közgazdaság publicisztika tevékenysége i fejtet ki Negyve é ót vezet szerep va magya művészet kritikában Lechne Ödö Társasá elnök-igazgatój é so művészet társasá vezet tagja Művészetben Magya Művészetben Házban a Iparművészetben valamin irodalm folyóiratokba megjelen terjedelme é értéke tanulmányoka ír legkiválób magya művészekről Önállóa meg len művei A é fővároso képe Budapes életérő é lelkéről 189 Egyéne novellák 189 Finumház elbeszélés 190 Férjnél bén elbeszélések 190 Ké világtala regén 190 Tegnaptó mái magya festőművésze múltjáró Moder magya festőművészet festőművésze remekei Székel Bertalan

11722.h

CÍMSZ Ge

SZEMÉLYNÉ Ge Öd

SZÓCIK Ödö műkritiku publicist regényír szü Pécse 186 Miut Budapest elvégez Műegyeteme tö év mérnö gyakorlat folytatot ma hírlapí let 1886-b Budapes Újs művésze zenekritikus 1891-b többedmagáv megalapítot Él szemlé ame radikál moderns hirdető vol kultú egé teré 1891-b Magy Újs kritiku segédszerkesztőj 1893-1899- Pes Napl Pes Hírl Es Újs politika társadalm művésze irodal cik tárcaírój valami színhá kritikus 191 Világnapil egy megalapítój főszerkesztő vezércikkírój 1912-b Toln Világlexiko szerkesztő let ma tö esztende cikkek tárcák í legjelentékenye budapes napilapok folyóiratokb 19 ó Pest Llo vezércikkíró művésze szerkesztőj Egyenlőségn 188 Bogdán M szerkeszté ala állan munkatár vol Szám cikk tanulmán í aktuál zsi társadal művésze kérdésekrő Rés ve IM megalapításába Tö cik jele m IM Évkönyveibe Mi Bud Izraeli Hitközs kultúrelőljárój megszervez kultúrestéj intézményé zsi tudomány művelésé alaku Jehu Halé Társas egy igazgatój Szakfolyóiratokb közgazdasá publicisztik tevékenység fejte k Negyv ó veze szere v magy művésze kritikába Lechn Öd Társas elnök-igazgató s művésze társas veze tagj Művészetbe Magy Művészetbe Házba Iparművészetbe valami irodal folyóiratokb megjele terjedelm érték tanulmányok í legkiváló magy művészekrő Önálló me le műve főváros kép Budape életér lelkérő 18 Egyén novellá 18 Finumhá elbeszélé 19 Férjné bé elbeszélése 19 K világtal regé 19 Tegnapt má magy festőművész múltjár Mode magy festőművésze festőművész remeke Széke Bertala

11722.

CÍMS G

SZEMÉLYN G Ö

SZÓCI Öd műkritik publicis regényí sz Pécs 18 Miu Budapes elvége Műegyetem t é mérn gyakorla folytato m hírlap le 1886- Budape Új művész zenekritiku 1891- többedmagá megalapíto É szeml am radiká modern hirdet vo kult eg ter 1891- Mag Új kritik segédszerkesztő 1893-1899 Pe Nap Pe Hír E Új politik társadal művész iroda ci tárcaíró valam szính kritiku 19 Világnapi eg megalapító főszerkeszt vezércikkíró 1912- Tol Világlexik szerkeszt le m t esztend cikke tárcá legjelentékeny budape napilapo folyóiratok 1 Pes Ll vezércikkír művész szerkesztő Egyenlőség 18 Bogdá szerkeszt al álla munkatá vo Szá cik tanulmá aktuá zs társada művész kérdésekr Ré v I megalapításáb T ci jel I Évkönyveib M Bu Izrael Hitköz kultúrelőljáró megszerve kultúresté intézmény zs tudomán művelés alak Jeh Hal Társa eg igazgató Szakfolyóiratok közgazdas publiciszti tevékenysé fejt Negy vez szer mag művész kritikáb Lech Ö Társa elnök-igazgat művész társa vez tag Művészetb Mag Művészetb Házb Iparművészetb valam iroda folyóiratok megjel terjedel érté tanulmányo legkivál mag művészekr Önáll m l műv főváro ké Budap életé lelkér 1 Egyé novell 1 Finumh elbeszél 1 Férjn b elbeszélés 1 világta reg 1 Tegnap m mag festőművés múltjá Mod mag festőművész festőművés remek Szék Bertal

11722

CÍM

SZEMÉLY

SZÓC Ö műkriti publici regény s Péc 1 Mi Budape elvég Műegyete mér gyakorl folytat hírla l 1886 Budap Ú művés zenekritik 1891 többedmag megalapít szem a radik moder hirde v kul e te 1891 Ma Ú kriti segédszerkeszt 1893-189 P Na P Hí Ú politi társada művés irod c tárcaír vala szín kritik 1 Világnap e megalapít főszerkesz vezércikkír 1912 To Világlexi szerkesz l eszten cikk tárc legjelentéken budap napilap folyóirato Pe L vezércikkí művés szerkeszt Egyenlősé 1 Bogd szerkesz a áll munkat v Sz ci tanulm aktu z társad művés kérdések R megalapításá c je Évkönyvei B Izrae Hitkö kultúrelőljár megszerv kultúrest intézmén z tudomá művelé ala Je Ha Társ e igazgat Szakfolyóirato közgazda publiciszt tevékenys fej Neg ve sze ma művés kritiká Lec Társ elnök-igazga művés társ ve ta Művészet Ma Művészet Ház Iparművészet vala irod folyóirato megje terjede ért tanulmány legkivá ma művészek Önál mű fővár k Buda élet lelké Egy novel Finum elbeszé Férj elbeszélé világt re Tegna ma festőművé múltj Mo ma festőművés festőművé reme Szé Berta

1172

CÍ

SZEMÉL

SZÓ műkrit public regén Pé M Budap elvé Műegyet mé gyakor folyta hírl 188 Buda művé zenekriti 189 többedma megalapí sze radi mode hird ku t 189 M krit segédszerkesz 1893-18 N H polit társad művé iro tárcaí val szí kriti Világna megalapí főszerkes vezércikkí 191 T Világlex szerkes eszte cik tár legjelentéke buda napila folyóirat P vezércikk művé szerkesz Egyenlős Bog szerkes ál munka S c tanul akt társa művé kérdése megalapítás j Évkönyve Izra Hitk kultúrelőljá megszer kultúres intézmé tudom művel al J H Tár igazga Szakfolyóirat közgazd publicisz tevékeny fe Ne v sz m művé kritik Le Tár elnök-igazg művé tár v t Művésze M Művésze Há Iparművésze val iro folyóirat megj terjed ér tanulmán legkiv m művésze Öná m fővá Bud éle lelk Eg nove Finu elbesz Fér elbeszél világ r Tegn m festőműv múlt M m festőművé festőműv rem Sz Bert