11728.htm
CÍMSZÓ: Gettó
SZÓCIKK: Gettó, helyesebben
Ghetto, a zsidók kényszertartózkodási helye a városokban a közép- és újkor
idején, felszabadulásukig, ill. állampolgári jogaik elnyerése koráig. A G. kifejezést,
bár a zsidók lakta városrészekre máig is alkalmazzák, egyáltalán nem azonos
ezekkel a zsidó városnegyedekkel, amelyek máig megvannak p. o. Pozsonyban,
Lengyelországban, Amszterdamban, főleg Londonban és New-Yorkban s számos
helyen, mert az eredeti G. fő ismertetőjele éppen a kényszerített és
kizárólagos ottlakás s az azzal járó hatósági vagy állami intézkedés, amely
szerint az illető város zsidói csupán és kizárólag ott lakhattak, onnan
naplemente után a reggeli forgalom kezdetéig nem távozhattak. A G. kapuit a
hatóság kívülről bezárta, annak kulcsait magánál tartotta s annak őrzésére és
ellenőrzésére közeget rendelt. Ennélfogva a G.-t úgy kell tekinteni, mint nem
csupán a zsidókat elkülönítő kényszer-letelepedési helyeket, hanem sok esetben,
mint a zsidók által is kívánt és kért védelmi intézkedést, melynek megalázó és
jogfosztó jellege mellett több előnye is volt. Mindezeket a G.-k vázlatos
története igazolja. A G. elnevezés Olaszországból származik, de annak eredete
máig sem állapítható meg teljes határozottsággal. Egyik vélemény szerint a
latin Judaica, vagyis a zsidóktól lakott városrész régies olasz kiejtésének, a
Giudecca-nak elferdítéséből, mások szerint a gettare vagy gietto szóból
származik, de mindkettőnek súlyosan ellentmond az a tény, hogy éppen az olasz
nyelv, amelyből a G. szó származik, kezdettől fogva máig, csökönyösen ga-val
írja a G.-t. Van vélemény, amely szerint a héber «get» szót, amely elválasztást
jelent, a zsidók maguktól kezdték használni, viszont valószínűtlenné teszi e feltevést
az a körülmény, hogy egy elenyésző minoritás sohasem tudta volna azt
általánosan elterjedté tenni. Mégis e feltevés sem állhat a többi mögött. A G.
kifejezés használata oklevelekben először 1090. merül fel és pedig Velencében
és a dél-olaszországi Salernóban, ahol volt intézményes G., viszont - ha más
néven is - Prágában már a X. sz.-ban megvolt, pedig mindenütt, Német- és
Magyarországon csakúgy, mint Itáliában, Lengyelországban, Francia- és
Angolországban. Spanyol területen eredetileg egyáltalában nem volt G., csakúgy,
mint Dél-Franciaországban sem, hanem zsidóklakta városnegyedek voltak, de nem
kényszerlakással és kapuval. Csupán a XV. sz. elején lesz intézményes
Castiliában a G. «Juderia» néven s ezek létesítése Paulus de Santa Maria
burgosi püspök és castiliai kancellár (eredetileg Salomo ha-Lévi burgosi rabbi)
intézkedésére jött létre Toledóban és más városokban. Ezek közül a toledói
teljes egészében máig megvan, azonban a két nagy zsinagóga a város egészen más
helyein van, mert korábban létesült. A tipikus G.-k jellemző tulajdonsága volt,
hogy rendszerint a tenger vagy folyók kiöntése közelében, egészségtelen,
mocsaras helyen épültek (p. o. Velence, Nápoly, Salerno, Róma, Prága), gyakran
közvetlenül a székesegyház körüli mellékutcákban, mely utóbbira számos olasz-
és németországi G. és későbbi «zsidó-utca» nyújt bizonyítékot. Magyarországon
is Pozsony, Esztergom, Székesfehérvár eredeti zsidó-utcái a székesegyház
közelében voltak. Ez utóbbinak oka a zsidók védelme a püspökök részéről,
melynek sok esetben hasznát vették, másrészt viszont a G. lakói adóval
tartoztak a védelemért. Nagyhírű volt Magyarországon a budai zsidó-utca (l. o.)
már a XV. sz.-ban, amikor a mai Zsigmond-utcát (Budától Óbudáig) nevezték így.
Pozsonyban a dóm és a Várhegy közti utcákon terült el a G., mely a legújabb
időkig megmaradt. Egyik legjelentékenyebb G. volt Magyarországon évszázadokon
át a máig épségben meglevő kismartoni, amely jólétről is tanúskodik, de
Nagymartomnak, Nyitrának és Nagyszombatnak is megvoltak a maguk G.-i. A
pozsonyi G. fekvése, kiterjedése és építészeti jellegzetessége miatt még ma is
érdekes látványosság, noha már nagy részét elpusztította az emlékezetes
tűzvész. A budai G.-nak ma már csak az emlékezete áll fenn, jóllehet a XV. sz.
végén négyszer vagy hatszor annyi zsidó élt Budán, mint Pozsonyban, vagy akár
Székesfehérváron, vagy Sopronban, ahol a XV. sz. közepéig tekintélyesebb és
valószínűleg nagyobb zsidó községek voltak. A budai G.-ról nevezetes egy német
röpiratban foglalt adat, amely közvetlenül a mohácsi vész után jelent meg. A
névtelen szerző elbeszéli, hogy a törökök, mikor a védtelen fővárost
elfoglalták, erős ellenállásra találtak a zsidó-utcánál, amely külön falakkal
és erődítésekkel volt ellátva. Szulejmán sokáig ostromoltatta ezt az erődöt, miközben
harmadfélezer embert veszített. Végre aztán ágyúkkal szétlövette az
erődítéseket és az utcában minden élőt felkoncoltatott. Ez a hír kétségtelenül
hamis, noha még két helyen találkozni vele, egy későbbi német krónikásnál és I.
Ferdinánd Budán megfordult követének, Spieszhammer (Cuspinianus) János Bécsben
tartott nyilvános beszédében. A tények gyanánt mindenesetre csak a budai
zsidó-utcának, a G.-nak megerősített falairól szóló híreket lehet elfogadni és
ami ezen kívül is köztudomású, hogy a zsidók akkoriban zsoldos katonaságot
tartottak. A zsidóknak a törökökkel vívott harca és a zsidók felkoncolása nem
felel meg a történelmi igazságnak. Bécsben, ahol az egész középkoron át laktak
zsidók, csupán 1570. létesült a G. s bár a zsidók azt a város területén kívül
akarták felépíteni, a hatóság a dóm és a Duna közti részen telepítette le őket,
azzal a rendkívül jellemző megokolással, mely a G. s általában az európai
zsidóság történetének megértésénél igen fontos, «hogy meg ne szökjenek». Ez azt
jelenti, hogy a városoknak a kereskedelem és bizonyos iparágak miatt is (p. o.
aranyművesség) kimondottan szükségük volt a zsidókra, de városi polgári jogot
mégis vonakodtak nekik megadni. Sok helyen a G.-t könyörtelenül építették fel s
ebben is különbözik az a zsidóktól lakott városnegyedektől, amelyek nem voltak
G.-ok. Sok helyen előírták, hogy az ablakoknak nem szabad az utcára nézni, vagy
pedig a lehetőség szerint korlátozták az utcára tekintő ablakok számát.
Általában óriási háztömbök voltak, amelyeknél emeletet emeletre hordtak
irgalmatlanul, amit azt a lakosság növekedés kívánta. Ez utóbbira példa a
pozsonyi G. is, mely leégése előtt világosan mutatta ezt a régebben alkalmazott
építési kényszert. A leghíresebb és legszomorúbb azonban éppen a gazdagsága
miatt különösen tekintélyes római G. volt. Ezt a XVI. sz.-ban építtette a
zsidók iránt állandóan kegyetlen IV. Pál (Caraffa) pápa, aki mint az
Egyházállam szuvrénje éppen az általa szigorított spanyolországi inkvizíció
Rómába menekült áldozatait volt kénytelen kereskedelempolitikai okból
befogadni. Ezek és az 1500 éve óta ott élő olasz zsidók lakták azt a
legjellegzetesebb G.-ját a világnak, amelynek nyomai máig megvannak s amely a
Tiberio kiöntési helyén, Róma legegészségtelenebb részén terült el. Itt 6-7
emeletet hordtak egymásra s egészen 1850-ig az ottlakást évről-évre nagy
megalázkodással kellett kérelmezniük. A forradalmi mozgalmak előszeleinek
jelentkezésekor, 1847. ugyan IX. Pius lebontatta a G. híres falait, de az 1848.
reakció után visszaállíttatta a kapukat s az évente fizetendő zsidó-adókat,
melyeknek eltörlését utoljára 1870. kérelmezték tőle a zsidók, de
eredménytelenül. Amint azonban egy év múlva a független olasz királyság
megalakult, mindenütt elpusztították a G. középkori zsarnokságát jelképező
falait és kapuit. Úgy a római, mint a nem kevésbé híres velencei G.-k
nevezetesek voltak számos, különböző rítusú templomaikról s azok mesés
gazdagságú felszereléseikről. Különösen a szefardok templomai bővelkedtek
hatalmas értékű arany- és ezüst kegyszerekkel és műtárgyakkal s rendkívül
értékes pergamen kéziratokkal, tóratekercsekkel, hagadákkal és megillákkal.
Ugyanez áll a többi, sőt az egészen kis olasz városok G.-ira is. Így
nevezetesek voltak Bologna, Mantova, Ferrara, Padova, Cremona és Trieszt G.-i.
Ellenben nem minősíthetők semmiképp sem G.-knak azon zsidónegyedek, melyek
szabad letelepedési helyek voltak s amelyek közül legnevezetesebb Livorno és
Amszterdam zsidónegyedei voltak, vagy amilyen a XVIII. sz.-tól kezdve máig az
óriási méretű, de csaknem teljesen zsidóktól lakott londoni Whitechapel. A G.-k
története több jelentékeny tüzet jegyzett fel, így a frankfurti G. leégését
1711. s a nikolsburgiét 1709. Mindkettő teljesen leégett, de mindkettő újra
felépült császári rendeletre s éppen később vált a zsidóságra nézve jelentőssé.
A frankfurti G.-ban a XVII. sz.-ban színház is volt, melyet keresztények is
látogattak. Az előadott színdarab címe József eladásának komédiája volt, s
tárgyánál fogva a feljegyzések szerint példátlan népszerűségnek örvendett.
Askenáz (németnyelvű) területen kétségtelenül a leghíresebb volt a zsidóság
történetében és kultúrájában oly nagy szerepet betöltő prágai G.T mely bár
rendkívül nagy területen épült, mégsem volt elég nagy a forgalom
lebonyolítására, úgy, hogy a hatóság a G.-n kívül fekvő «Tändelmarkt»-ot is a
zsidó kereskedők rendelkezésére bocsátotta. A prágai G.-t hivatalos iratokban
«a város ötödik kerületének» nevezték. A prágai G., melyet Magyarország legtöbb
zsidó tudósa évszázadokon át látogatott, rabbijai, tudósai, nagyszerű
intézményei, társadalmi élete, népessége és nagysága miatt látványosság volt
zsidók és keresztények számára egyaránt. Ez a G. túlnőtt minden más G. keretein
és valódi «status in statu» volt, külön városházával (mely máig megvan s mint
hitközségi székház szerepel), amelynek tornya és órája volt, az utóbbi héber
számokkal balról-jobbra irányítva. A G.-nak négy hatóságilag elismert gildéje
(céh) volt, u. m. a cipész, szabó, ékszerész és hentes-gildék. Ezek közül az
utóbbinak a másik négy kerület hasonló gildéje feletti elsőségét ünnepélyes
alkalmakkor hatóságilag ismerték el, miután a zsidó mészárosok az 1848-i svéd
megszállás alatt kiváló hősiességükkel tűntek ki. A prágai G. Béth-Dinje az
állam által elismert és respektált igazságszolgáltató fórum volt, még pedig
felsőbb és alsóbb törvényszék jellegével felruházva. Az állami leiratok, mint a
«felsőbb bíróság»-ról emlékeznek meg a Bész-din magasabb fokozatáról. Büntetés
esetén az általuk elítéltet a városi fogházőr vette át. A legrespektáltabb volt
a főrabbi, aki egyszersmind a nagy teológiai iskola vezetője és a Bész-Din
elnöke volt, továbbá az elöljárók (parnassim), a kórház és az iskolák vezetői s
a működő rabbik voltak. Híres volt a prágai G. a«Schulklopfer»-ről és a
«Stadtsamesz»-ról is. Ezek kötelessége volt reggel és este a templomba
menetekre figyelmeztetni a lakosságot, reggel felköltéssel, este pedig német és
cseh nyelven. (A templom bahívásnak ez a módja a legújabb időkig sok magyar
zsidó hitközségben is dívott). A G.-nak saját rendészete volt s ezt az ú. n.
«Stadt-sómrim» (városőrök) látták el, akiket a hatóság is elismert. Ugyancsak a
legkifejlettebb s az összes G.-kra irányadók voltak Prágában a templomok,
iskolák, jótékonyegyletek és a Chevra. A társadalmi élet igen fejlett volt és
az ünnepségek és bankettek úgy ott, mint Nikolsburgban éppoly híresek voltak,
mint a nők öltözködése ünnepnapokon. Ezeknek kinövései ellen p. o.
Nikolsburgban a Bész-din teljes jogkörrel beavatkozott s a felesleges kérkedést
eltiltotta, sőt az étekrendet is megállapította. A XVI. sz.-ban már a német
krónikás «Rosengarten»-nek nevezi a prágai G.-t, amely a keresztényeknek is
kedvelt szórakozó helye volt, amikor zsidó ünnepekkor ott megjelentek. Mégis a
G.-k egész fennállása alatt nem fordult elő az erkölcsbe ütközésnek egyetlen,
jelensége sem és sohasem fordult elő a XVI. sz. krónikása szerint, hogy
egyetlen nő a G. kapuin kívül maradt volna s hogy egyetlen nőnek hírnevét gáncs
érte volna. Intézményeinél és társadalmi életénél fogva a prágai és nikolsburgi
G.-k voltak a magyarországiakra nézve is irányadók s kisebb-nagyobb mértékben
ugyanazon életformák és szokások terjedtek el Óbuda, Kismarton és Pozsony
G.-iban. A G. tehát sötét árnyoldalai mellett, mint amilyen a kényszerlakás,
elzártság a külvilágtól, zsidó fejadó és a velük állandóan éreztetett
intolerancia mellett (p. o. kereszény ünnepnapon nem volt szabad a G.-t
elhagyni), megvoltak a zsidóság későbbi fejlődésére az évezredes bensőséges
élet folytán kimagaslóan jótékony hatásai. A G. egyszerű tömegházai valódi «Bész-Jiszróel»,
(Isráel házai) voltak, ahol mindenki családjának élt s egymást kölcsönösen
istápolta s ahol mindenkinek főfoglalkozása a kenyérkereset után megmaradt
időnek kihasználása volt a család körében eltöltött tanulás és a vallásos
elmélyedés céljából. A G. majdnem minden lakója héberül is tudott s a zsidó
tudományos iratokat tanulmányozta. Mindenkinek erényes, tiszta és vallásos
életet kellett élnie, mert mindenkinek élete nyílt tükör volt s mindenkit
szomszédja ellenőrzött születésétől halála órájáig. Ez a kölcsönös
egymásrautaltság egy évezreden át s az azzal járó testvéries érzés a G.
falainak lerombolása után is hívatott a zsidóságot összetartani a
kinyilatkoztatás erkölcsi parancsainak szellemében. Irodalom. A zsidóság
történetét városok szerint tárgyaló monographiák, melyek valamennyi
jelentékenyebb hitközségről vannak, német, francia és angol nyelven (így főleg
Wien, Prága, Mainz, Köln, Berlin, London, Paris, Flórenc, Róma stb.
hitközségeiről) magyarul főképp Büchler Sándor: A zsidók tört. Pesten; Pollák
M., A zsidók tört. Európában, továbbá Wolftól A kismartoni zsidók tört. stb.
Fontosabbak ezeknél is a G.-k s az egész zsidóság belső életét tárgyaló köv.
jelentékeny munkák: A. Berliner, Aus dem Leben der deutschen Juden im
Mittelalter (1900); Abrahams, Jewish Life in the Middle Ages (1902) és David
Philipson, European Jewrics (1894), valamint Güdemann, Geschichte des
Erziehungswesen der Juden in Italien und Deutschland.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1728. címszó a lexikon =>
311. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11728.htm
CÍMSZÓ: Gettó
SZÓCIKK: Gettó, helyesebben Ghetto, a zsidók kényszertartózkodási helye a
városokban a közép- és újkor idején, felszabadulásukig, ill. állampolgári
jogaik elnyerése koráig. A G. kifejezést, bár a zsidók lakta városrészekre máig
is alkalmazzák, egyáltalán nem azonos ezekkel a zsidó városnegyedekkel, amelyek
máig megvannak p. o. Pozsonyban, Lengyelországban, Amszterdamban, főleg
Londonban és New-Yorkban s számos helyen, mert az eredeti G. fő ismertetőjele éppen
a kényszerített és kizárólagos ottlakás s az azzal járó hatósági vagy állami
intézkedés, amely szerint az illető város zsidói csupán és kizárólag ott
lakhattak, onnan naplemente után a reggeli forgalom kezdetéig nem távozhattak.
A G. kapuit a hatóság kívülről bezárta, annak kulcsait magánál tartotta s annak
őrzésére és ellenőrzésére közeget rendelt. Ennélfogva a G.-t úgy kell
tekinteni, mint nem csupán a zsidókat elkülönítő kényszer-letelepedési
helyeket, hanem sok esetben, mint a zsidók által is kívánt és kért védelmi
intézkedést, melynek megalázó és jogfosztó jellege mellett több előnye is volt.
Mindezeket a G.-k vázlatos története igazolja. A G. elnevezés Olaszországból
származik, de annak eredete máig sem állapítható meg teljes határozottsággal.
Egyik vélemény szerint a latin Judaica, vagyis a zsidóktól lakott városrész
régies olasz kiejtésének, a Giudecca-nak elferdítéséből, mások szerint a
gettare vagy gietto szóból származik, de mindkettőnek súlyosan ellentmond az a
tény, hogy éppen az olasz nyelv, amelyből a G. szó származik, kezdettől fogva
máig, csökönyösen ga-val írja a G.-t. Van vélemény, amely szerint a héber get
szót, amely elválasztást jelent, a zsidók maguktól kezdték használni, viszont
valószínűtlenné teszi e feltevést az a körülmény, hogy egy elenyésző minoritás
sohasem tudta volna azt általánosan elterjedté tenni. Mégis e feltevés sem
állhat a többi mögött. A G. kifejezés használata oklevelekben először 1090.
merül fel és pedig Velencében és a dél-olaszországi Salernóban, ahol volt intézményes
G., viszont - ha más néven is - Prágában már a X. sz.-ban megvolt, pedig
mindenütt, Német- és Magyarországon csakúgy, mint Itáliában, Lengyelországban,
Francia- és Angolországban. Spanyol területen eredetileg egyáltalában nem volt
G., csakúgy, mint Dél-Franciaországban sem, hanem zsidóklakta városnegyedek
voltak, de nem kényszerlakással és kapuval. Csupán a XV. sz. elején lesz
intézményes Castiliában a G. Juderia néven s ezek létesítése Paulus de Santa
Maria burgosi püspök és castiliai kancellár eredetileg Salomo ha-Lévi burgosi
rabbi intézkedésére jött létre Toledóban és más városokban. Ezek közül a
toledói teljes egészében máig megvan, azonban a két nagy zsinagóga a város
egészen más helyein van, mert korábban létesült. A tipikus G.-k jellemző tulajdonsága
volt, hogy rendszerint a tenger vagy folyók kiöntése közelében, egészségtelen,
mocsaras helyen épültek p. o. Velence, Nápoly, Salerno, Róma, Prága , gyakran
közvetlenül a székesegyház körüli mellékutcákban, mely utóbbira számos olasz-
és németországi G. és későbbi zsidó-utca nyújt bizonyítékot. Magyarországon is
Pozsony, Esztergom, Székesfehérvár eredeti zsidó-utcái a székesegyház közelében
voltak. Ez utóbbinak oka a zsidók védelme a püspökök részéről, melynek sok
esetben hasznát vették, másrészt viszont a G. lakói adóval tartoztak a
védelemért. Nagyhírű volt Magyarországon a budai zsidó-utca l. o. már a XV.
sz.-ban, amikor a mai Zsigmond-utcát Budától Óbudáig nevezték így. Pozsonyban a
dóm és a Várhegy közti utcákon terült el a G., mely a legújabb időkig
megmaradt. Egyik legjelentékenyebb G. volt Magyarországon évszázadokon át a
máig épségben meglevő kismartoni, amely jólétről is tanúskodik, de
Nagymartomnak, Nyitrának és Nagyszombatnak is megvoltak a maguk G.-i. A
pozsonyi G. fekvése, kiterjedése és építészeti jellegzetessége miatt még ma is
érdekes látványosság, noha már nagy részét elpusztította az emlékezetes
tűzvész. A budai G.-nak ma már csak az emlékezete áll fenn, jóllehet a XV. sz.
végén négyszer vagy hatszor annyi zsidó élt Budán, mint Pozsonyban, vagy akár
Székesfehérváron, vagy Sopronban, ahol a XV. sz. közepéig tekintélyesebb és
valószínűleg nagyobb zsidó községek voltak. A budai G.-ról nevezetes egy német
röpiratban foglalt adat, amely közvetlenül a mohácsi vész után jelent meg. A
névtelen szerző elbeszéli, hogy a törökök, mikor a védtelen fővárost
elfoglalták, erős ellenállásra találtak a zsidó-utcánál, amely külön falakkal
és erődítésekkel volt ellátva. Szulejmán sokáig ostromoltatta ezt az erődöt,
miközben harmadfélezer embert veszített. Végre aztán ágyúkkal szétlövette az
erődítéseket és az utcában minden élőt felkoncoltatott. Ez a hír kétségtelenül
hamis, noha még két helyen találkozni vele, egy későbbi német krónikásnál és I.
Ferdinánd Budán megfordult követének, Spieszhammer Cuspinianus János Bécsben
tartott nyilvános beszédében. A tények gyanánt mindenesetre csak a budai
zsidó-utcának, a G.-nak megerősített falairól szóló híreket lehet elfogadni és
ami ezen kívül is köztudomású, hogy a zsidók akkoriban zsoldos katonaságot
tartottak. A zsidóknak a törökökkel vívott harca és a zsidók felkoncolása nem
felel meg a történelmi igazságnak. Bécsben, ahol az egész középkoron át laktak
zsidók, csupán 1570. létesült a G. s bár a zsidók azt a város területén kívül
akarták felépíteni, a hatóság a dóm és a Duna közti részen telepítette le őket,
azzal a rendkívül jellemző megokolással, mely a G. s általában az európai
zsidóság történetének megértésénél igen fontos, hogy meg ne szökjenek . Ez azt
jelenti, hogy a városoknak a kereskedelem és bizonyos iparágak miatt is p. o.
aranyművesség kimondottan szükségük volt a zsidókra, de városi polgári jogot
mégis vonakodtak nekik megadni. Sok helyen a G.-t könyörtelenül építették fel s
ebben is különbözik az a zsidóktól lakott városnegyedektől, amelyek nem voltak
G.-ok. Sok helyen előírták, hogy az ablakoknak nem szabad az utcára nézni, vagy
pedig a lehetőség szerint korlátozták az utcára tekintő ablakok számát.
Általában óriási háztömbök voltak, amelyeknél emeletet emeletre hordtak
irgalmatlanul, amit azt a lakosság növekedés kívánta. Ez utóbbira példa a
pozsonyi G. is, mely leégése előtt világosan mutatta ezt a régebben alkalmazott
építési kényszert. A leghíresebb és legszomorúbb azonban éppen a gazdagsága
miatt különösen tekintélyes római G. volt. Ezt a XVI. sz.-ban építtette a
zsidók iránt állandóan kegyetlen IV. Pál Caraffa pápa, aki mint az Egyházállam
szuvrénje éppen az általa szigorított spanyolországi inkvizíció Rómába menekült
áldozatait volt kénytelen kereskedelempolitikai okból befogadni. Ezek és az 1500
éve óta ott élő olasz zsidók lakták azt a legjellegzetesebb G.-ját a világnak,
amelynek nyomai máig megvannak s amely a Tiberio kiöntési helyén, Róma
legegészségtelenebb részén terült el. Itt 6-7 emeletet hordtak egymásra s
egészen 1850-ig az ottlakást évről-évre nagy megalázkodással kellett
kérelmezniük. A forradalmi mozgalmak előszeleinek jelentkezésekor, 1847. ugyan
IX. Pius lebontatta a G. híres falait, de az 1848. reakció után
visszaállíttatta a kapukat s az évente fizetendő zsidó-adókat, melyeknek eltörlését
utoljára 1870. kérelmezték tőle a zsidók, de eredménytelenül. Amint azonban egy
év múlva a független olasz királyság megalakult, mindenütt elpusztították a G.
középkori zsarnokságát jelképező falait és kapuit. Úgy a római, mint a nem
kevésbé híres velencei G.-k nevezetesek voltak számos, különböző rítusú
templomaikról s azok mesés gazdagságú felszereléseikről. Különösen a szefardok
templomai bővelkedtek hatalmas értékű arany- és ezüst kegyszerekkel és
műtárgyakkal s rendkívül értékes pergamen kéziratokkal, tóratekercsekkel,
hagadákkal és megillákkal. Ugyanez áll a többi, sőt az egészen kis olasz
városok G.-ira is. Így nevezetesek voltak Bologna, Mantova, Ferrara, Padova,
Cremona és Trieszt G.-i. Ellenben nem minősíthetők semmiképp sem G.-knak azon zsidónegyedek,
melyek szabad letelepedési helyek voltak s amelyek közül legnevezetesebb
Livorno és Amszterdam zsidónegyedei voltak, vagy amilyen a XVIII. sz.-tól
kezdve máig az óriási méretű, de csaknem teljesen zsidóktól lakott londoni
Whitechapel. A G.-k története több jelentékeny tüzet jegyzett fel, így a
frankfurti G. leégését 1711. s a nikolsburgiét 1709. Mindkettő teljesen
leégett, de mindkettő újra felépült császári rendeletre s éppen később vált a
zsidóságra nézve jelentőssé. A frankfurti G.-ban a XVII. sz.-ban színház is
volt, melyet keresztények is látogattak. Az előadott színdarab címe József
eladásának komédiája volt, s tárgyánál fogva a feljegyzések szerint példátlan
népszerűségnek örvendett. Askenáz németnyelvű területen kétségtelenül a leghíresebb
volt a zsidóság történetében és kultúrájában oly nagy szerepet betöltő prágai
G.T mely bár rendkívül nagy területen épült, mégsem volt elég nagy a forgalom
lebonyolítására, úgy, hogy a hatóság a G.-n kívül fekvő Tändelmarkt -ot is a
zsidó kereskedők rendelkezésére bocsátotta. A prágai G.-t hivatalos iratokban a
város ötödik kerületének nevezték. A prágai G., melyet Magyarország legtöbb
zsidó tudósa évszázadokon át látogatott, rabbijai, tudósai, nagyszerű
intézményei, társadalmi élete, népessége és nagysága miatt látványosság volt
zsidók és keresztények számára egyaránt. Ez a G. túlnőtt minden más G. keretein
és valódi status in statu volt, külön városházával mely máig megvan s mint
hitközségi székház szerepel , amelynek tornya és órája volt, az utóbbi héber
számokkal balról-jobbra irányítva. A G.-nak négy hatóságilag elismert gildéje
céh volt, u. m. a cipész, szabó, ékszerész és hentes-gildék. Ezek közül az
utóbbinak a másik négy kerület hasonló gildéje feletti elsőségét ünnepélyes
alkalmakkor hatóságilag ismerték el, miután a zsidó mészárosok az 1848-i svéd
megszállás alatt kiváló hősiességükkel tűntek ki. A prágai G. Béth-Dinje az
állam által elismert és respektált igazságszolgáltató fórum volt, még pedig
felsőbb és alsóbb törvényszék jellegével felruházva. Az állami leiratok, mint a
felsőbb bíróság -ról emlékeznek meg a Bész-din magasabb fokozatáról. Büntetés
esetén az általuk elítéltet a városi fogházőr vette át. A legrespektáltabb volt
a főrabbi, aki egyszersmind a nagy teológiai iskola vezetője és a Bész-Din
elnöke volt, továbbá az elöljárók parnassim , a kórház és az iskolák vezetői s
a működő rabbik voltak. Híres volt a prágai G. a Schulklopfer -ről és a
Stadtsamesz -ról is. Ezek kötelessége volt reggel és este a templomba menetekre
figyelmeztetni a lakosságot, reggel felköltéssel, este pedig német és cseh
nyelven. A templom bahívásnak ez a módja a legújabb időkig sok magyar zsidó
hitközségben is dívott . A G.-nak saját rendészete volt s ezt az ú. n.
Stadt-sómrim városőrök látták el, akiket a hatóság is elismert. Ugyancsak a
legkifejlettebb s az összes G.-kra irányadók voltak Prágában a templomok,
iskolák, jótékonyegyletek és a Chevra. A társadalmi élet igen fejlett volt és
az ünnepségek és bankettek úgy ott, mint Nikolsburgban éppoly híresek voltak, mint
a nők öltözködése ünnepnapokon. Ezeknek kinövései ellen p. o. Nikolsburgban a
Bész-din teljes jogkörrel beavatkozott s a felesleges kérkedést eltiltotta, sőt
az étekrendet is megállapította. A XVI. sz.-ban már a német krónikás
Rosengarten -nek nevezi a prágai G.-t, amely a keresztényeknek is kedvelt
szórakozó helye volt, amikor zsidó ünnepekkor ott megjelentek. Mégis a G.-k
egész fennállása alatt nem fordult elő az erkölcsbe ütközésnek egyetlen,
jelensége sem és sohasem fordult elő a XVI. sz. krónikása szerint, hogy
egyetlen nő a G. kapuin kívül maradt volna s hogy egyetlen nőnek hírnevét gáncs
érte volna. Intézményeinél és társadalmi életénél fogva a prágai és nikolsburgi
G.-k voltak a magyarországiakra nézve is irányadók s kisebb-nagyobb mértékben
ugyanazon életformák és szokások terjedtek el Óbuda, Kismarton és Pozsony
G.-iban. A G. tehát sötét árnyoldalai mellett, mint amilyen a kényszerlakás,
elzártság a külvilágtól, zsidó fejadó és a velük állandóan éreztetett
intolerancia mellett p. o. kereszény ünnepnapon nem volt szabad a G.-t elhagyni
, megvoltak a zsidóság későbbi fejlődésére az évezredes bensőséges élet folytán
kimagaslóan jótékony hatásai. A G. egyszerű tömegházai valódi Bész-Jiszróel ,
Isráel házai voltak, ahol mindenki családjának élt s egymást kölcsönösen
istápolta s ahol mindenkinek főfoglalkozása a kenyérkereset után megmaradt
időnek kihasználása volt a család körében eltöltött tanulás és a vallásos
elmélyedés céljából. A G. majdnem minden lakója héberül is tudott s a zsidó
tudományos iratokat tanulmányozta. Mindenkinek erényes, tiszta és vallásos
életet kellett élnie, mert mindenkinek élete nyílt tükör volt s mindenkit
szomszédja ellenőrzött születésétől halála órájáig. Ez a kölcsönös
egymásrautaltság egy évezreden át s az azzal járó testvéries érzés a G.
falainak lerombolása után is hívatott a zsidóságot összetartani a
kinyilatkoztatás erkölcsi parancsainak szellemében. Irodalom. A zsidóság
történetét városok szerint tárgyaló monographiák, melyek valamennyi
jelentékenyebb hitközségről vannak, német, francia és angol nyelven így főleg
Wien, Prága, Mainz, Köln, Berlin, London, Paris, Flórenc, Róma stb.
hitközségeiről magyarul főképp Büchler Sándor: A zsidók tört. Pesten; Pollák
M., A zsidók tört. Európában, továbbá Wolftól A kismartoni zsidók tört. stb.
Fontosabbak ezeknél is a G.-k s az egész zsidóság belső életét tárgyaló köv.
jelentékeny munkák: A. Berliner, Aus dem Leben der deutschen Juden im
Mittelalter 1900 ; Abrahams, Jewish Life in the Middle Ages 1902 és David
Philipson, European Jewrics 1894 , valamint Güdemann, Geschichte des
Erziehungswesen der Juden in Italien und Deutschland.
11728.ht
CÍMSZÓ Gett
SZÓCIKK Gettó helyesebbe Ghetto zsidó kényszertartózkodás hely városokba
közép é újko idején felszabadulásukig ill állampolgár jogai elnyerés koráig G
kifejezést bá zsidó lakt városrészekr mái i alkalmazzák egyáltalá ne azono
ezekke zsid városnegyedekkel amelye mái megvanna p o Pozsonyban
Lengyelországban Amszterdamban főle Londonba é New-Yorkba számo helyen mer a
eredet G f ismertetőjel éppe kényszerítet é kizárólago ottlaká a azza jár
hatóság vag állam intézkedés amel szerin a illet váro zsidó csupá é kizáróla ot
lakhattak onna naplement utá reggel forgalo kezdetéi ne távozhattak G kapui
hatósá kívülrő bezárta anna kulcsai magáná tartott anna őrzésér é ellenőrzésér
közege rendelt Ennélfogv G.- úg kel tekinteni min ne csupá zsidóka elkülönít
kényszer-letelepedés helyeket hane so esetben min zsidó álta i kíván é kér
védelm intézkedést melyne megaláz é jogfoszt jelleg mellet töb előny i volt
Mindezeke G.- vázlato történet igazolja G elnevezé Olaszországbó származik d
anna eredet mái se állapíthat me telje határozottsággal Egyi vélemén szerin
lati Judaica vagyi zsidóktó lakot városrés régie olas kiejtésének Giudecca-na
elferdítéséből máso szerin gettar vag giett szóbó származik d mindkettőne
súlyosa ellentmon a tény hog éppe a olas nyelv amelybő G sz származik kezdettő
fogv máig csökönyöse ga-va írj G.-t Va vélemény amel szerin hébe ge szót amel
elválasztás jelent zsidó maguktó kezdté használni viszon valószínűtlenn tesz
feltevés a körülmény hog eg elenyész minoritá sohase tudt voln az általánosa
elterjedt tenni Mégi feltevé se állha több mögött G kifejezé használat
oklevelekbe előszö 1090 merü fe é pedi Velencébe é dél-olaszország Salernóban
aho vol intézménye G. viszon h má néve i Prágába má X sz.-ba megvolt pedi
mindenütt Német é Magyarországo csakúgy min Itáliában Lengyelországban Francia
é Angolországban Spanyo területe eredetile egyáltalába ne vol G. csakúgy min
Dél-Franciaországba sem hane zsidóklakt városnegyede voltak d ne
kényszerlakássa é kapuval Csupá XV sz elejé les intézménye Castiliába G Juderi
néve eze létesítés Paulu d Sant Mari burgos püspö é castilia kancellá eredetile
Salom ha-Lév burgos rabb intézkedésér jöt létr Toledóba é má városokban Eze
közü toledó telje egészébe mái megvan azonba ké nag zsinagóg váro egésze má
helyei van mer korábba létesült tipiku G.- jellemz tulajdonság volt hog
rendszerin tenge vag folyó kiöntés közelében egészségtelen mocsara helye épülte
p o Velence Nápoly Salerno Róma Prág gyakra közvetlenü székesegyhá körül
mellékutcákban mel utóbbir számo olasz é németország G é később zsidó-utc nyúj
bizonyítékot Magyarországo i Pozsony Esztergom Székesfehérvá eredet zsidó-utcá
székesegyhá közelébe voltak E utóbbina ok zsidó védelm püspökö részéről melyne
so esetbe haszná vették másrész viszon G lakó adóva tartozta védelemért Nagyhír
vol Magyarországo buda zsidó-utc l o má XV sz.-ban amiko ma Zsigmond-utcá
Budátó Óbudái nevezté így Pozsonyba dó é Várheg közt utcáko terül e G. mel
legújab időki megmaradt Egyi legjelentékenyeb G vol Magyarországo évszázadoko á
mái épségbe meglev kismartoni amel jólétrő i tanúskodik d Nagymartomnak
Nyitrána é Nagyszombatna i megvolta magu G.-i pozsony G fekvése kiterjedés é
építészet jellegzetesség miat mé m i érdeke látványosság noh má nag részé
elpusztított a emlékezete tűzvész buda G.-na m má csa a emlékezet ál fenn
jóllehe XV sz végé négysze vag hatszo anny zsid él Budán min Pozsonyban vag aká
Székesfehérváron vag Sopronban aho XV sz közepéi tekintélyeseb é valószínűle
nagyob zsid községe voltak buda G.-ró nevezete eg néme röpiratba foglal adat
amel közvetlenü mohács vés utá jelen meg névtele szerz elbeszéli hog törökök
miko védtele főváros elfoglalták erő ellenállásr találta zsidó-utcánál amel
külö falakka é erődítésekke vol ellátva Szulejmá sokái ostromoltatt ez a erődöt
miközbe harmadféleze ember veszített Végr aztá ágyúkka szétlövett a erődítéseke
é a utcába minde élő felkoncoltatott E hí kétségtelenü hamis noh mé ké helye találkozn
vele eg később néme krónikásná é I Ferdinán Budá megfordul követének
Spieszhamme Cuspinianu Jáno Bécsbe tartot nyilváno beszédében ténye gyanán
mindenesetr csa buda zsidó-utcának G.-na megerősítet falairó szól híreke lehe
elfogadn é am eze kívü i köztudomású hog zsidó akkoriba zsoldo katonaságo
tartottak zsidókna törökökke vívot harc é zsidó felkoncolás ne fele me
történelm igazságnak Bécsben aho a egés középkoro á lakta zsidók csupá 1570
létesül G bá zsidó az váro területé kívü akartá felépíteni hatósá dó é Dun közt
része telepített l őket azza rendkívü jellemz megokolással mel G általába a
európa zsidósá történeténe megértéséné ige fontos hog me n szökjene E az
jelenti hog városokna kereskedele é bizonyo iparága miat i p o aranyművessé
kimondotta szükségü vol zsidókra d város polgár jogo mégi vonakodta neki
megadni So helye G.- könyörtelenü építetté fe ebbe i különbözi a zsidóktó lakot
városnegyedektől amelye ne volta G.-ok So helye előírták hog a ablakokna ne
szaba a utcár nézni vag pedi lehetősé szerin korlátoztá a utcár tekint ablako
számát Általába óriás háztömbö voltak amelyekné emelete emeletr hordta
irgalmatlanul ami az lakossá növekedé kívánta E utóbbir péld pozsony G is mel
leégés előt világosa mutatt ez régebbe alkalmazot építés kényszert leghíreseb é
legszomorúb azonba éppe gazdagság miat különöse tekintélye róma G volt Ez XVI
sz.-ba építtett zsidó irán állandóa kegyetle IV Pá Caraff pápa ak min a
Egyházálla szuvrénj éppe a által szigorítot spanyolország inkvizíci Rómáb
menekül áldozatai vol kénytele kereskedelempolitika okbó befogadni Eze é a 150
év ót ot él olas zsidó laktá az legjellegzeteseb G.-já világnak amelyne nyoma
mái megvanna amel Tiberi kiöntés helyén Róm legegészségteleneb részé terül el
It 6- emelete hordta egymásr egésze 1850-i a ottlakás évről-évr nag
megalázkodássa kellet kérelmezniük forradalm mozgalma előszeleine
jelentkezésekor 1847 ugya IX Piu lebontatt G híre falait d a 1848 reakci utá
visszaállíttatt kapuka a évent fizetend zsidó-adókat melyekne eltörlésé utoljár
1870 kérelmezté től zsidók d eredménytelenül Amin azonba eg é múlv függetle
olas királysá megalakult mindenüt elpusztítottá G középkor zsarnokságá jelképez
falai é kapuit Úg római min ne kevésb híre velence G.- nevezetese volta számos
különböz rítus templomaikró azo mesé gazdagság felszereléseikről Különöse
szefardo temploma bővelkedte hatalma érték arany é ezüs kegyszerekke é
műtárgyakka rendkívü értéke pergame kéziratokkal tóratekercsekkel hagadákka é
megillákkal Ugyane ál többi ső a egésze ki olas városo G.-ir is Íg nevezetese
volta Bologna Mantova Ferrara Padova Cremon é Triesz G.-i Ellenbe ne
minősíthető semmikép se G.-kna azo zsidónegyedek melye szaba letelepedés helye
volta amelye közü legnevezeteseb Livorn é Amszterda zsidónegyede voltak vag
amilye XVIII sz.-tó kezdv mái a óriás méretű d csakne teljese zsidóktó lakot
london Whitechapel G.- történet töb jelentéken tüze jegyzet fel íg frankfurt G
leégésé 1711 nikolsburgié 1709 Mindkett teljese leégett d mindkett újr felépül
császár rendeletr éppe későb vál zsidóságr nézv jelentőssé frankfurt G.-ba XVII
sz.-ba színhá i volt melye kereszténye i látogattak A előadot színdara cím
Józse eladásána komédiáj volt tárgyáná fogv feljegyzése szerin példátla
népszerűségne örvendett Askená németnyelv területe kétségtelenü leghíreseb vol
zsidósá történetébe é kultúrájába ol nag szerepe betölt prága G. mel bá
rendkívü nag területe épült mégse vol elé nag forgalo lebonyolítására úgy hog
hatósá G.- kívü fekv Tändelmark -o i zsid kereskedő rendelkezésér bocsátotta
prága G.- hivatalo iratokba váro ötödi kerületéne nevezték prága G. melye
Magyarorszá legtöb zsid tudós évszázadoko á látogatott rabbijai tudósai
nagyszer intézményei társadalm élete népesség é nagyság miat látványossá vol
zsidó é kereszténye számár egyaránt E G túlnőt minde má G keretei é valód statu
i stat volt külö városházáva mel mái megva min hitközség székhá szerepe amelyne
torny é óráj volt a utóbb hébe számokka balról-jobbr irányítva G.-na nég
hatóságila elismer gildéj cé volt u m cipész szabó ékszerés é hentes-gildék Eze
közü a utóbbina mási nég kerüle hasonl gildéj felett elsőségé ünnepélye
alkalmakko hatóságila ismerté el miutá zsid mészároso a 1848- své megszállá
alat kivál hősiességükke tűnte ki prága G Béth-Dinj a álla álta elismer é
respektál igazságszolgáltat fóru volt mé pedi felsőb é alsób törvényszé
jellegéve felruházva A állam leiratok min felsőb bírósá -ró emlékezne me
Bész-di magasab fokozatáról Bünteté eseté a általu elítélte város fogháző vett
át legrespektáltab vol főrabbi ak egyszersmin nag teológia iskol vezetőj é
Bész-Di elnök volt tovább a elöljáró parnassi kórhá é a iskolá vezető működ
rabbi voltak Híre vol prága G Schulklopfe -rő é Stadtsames -ró is Eze
kötelesség vol regge é est templomb menetekr figyelmeztetn lakosságot regge
felköltéssel est pedi néme é cse nyelven templo bahívásna e módj legújab időki
so magya zsid hitközségbe i dívot G.-na sajá rendészet vol ez a ú n Stadt-sómri
városőrö láttá el akike hatósá i elismert Ugyancsa legkifejletteb a össze G.-kr
irányadó volta Prágába templomok iskolák jótékonyegylete é Chevra társadalm éle
ige fejlet vol é a ünnepsége é bankette úg ott min Nikolsburgba éppol hírese
voltak min nő öltözködés ünnepnapokon Ezekne kinövése elle p o Nikolsburgba
Bész-di telje jogkörre beavatkozot feleslege kérkedés eltiltotta ső a étekrende
i megállapította XVI sz.-ba má néme króniká Rosengarte -ne nevez prága G.-t
amel keresztényekne i kedvel szórakoz hely volt amiko zsid ünnepekko ot
megjelentek Mégi G.- egés fennállás alat ne fordul el a erkölcsb ütközésne
egyetlen jelenség se é sohase fordul el XVI sz krónikás szerint hog egyetle n G
kapui kívü marad voln hog egyetle nőne hírnevé gánc ért volna Intézményeiné é
társadalm életéné fogv prága é nikolsburg G.- volta magyarországiakr nézv i
irányadó kisebb-nagyob mértékbe ugyanazo életformá é szokáso terjedte e Óbuda
Kismarto é Pozson G.-iban G tehá söté árnyoldala mellett min amilye
kényszerlakás elzártsá külvilágtól zsid fejad é velü állandóa éreztetet
intoleranci mellet p o kereszén ünnepnapo ne vol szaba G.- elhagyn megvolta
zsidósá később fejlődésér a évezrede bensősége éle folytá kimagaslóa jótékon
hatásai G egyszer tömegháza valód Bész-Jiszróe Isráe háza voltak aho mindenk
családjána él egymás kölcsönöse istápolt aho mindenkine főfoglalkozás
kenyérkerese utá megmarad időne kihasználás vol csalá körébe eltöltöt tanulá é
valláso elmélyedé céljából G majdne minde lakój héberü i tudot zsid tudományo
iratoka tanulmányozta Mindenkine erényes tiszt é valláso élete kellet élnie mer
mindenkine élet nyíl tükö vol mindenki szomszédj ellenőrzöt születésétő halál
órájáig E kölcsönö egymásrautaltsá eg évezrede á a azza jár testvérie érzé G
falaina lerombolás utá i hívatot zsidóságo összetartan kinyilatkoztatá erkölcs
parancsaina szellemében Irodalom zsidósá történeté városo szerin tárgyal
monographiák melye valamenny jelentékenyeb hitközségrő vannak német franci é
ango nyelve íg főle Wien Prága Mainz Köln Berlin London Paris Flórenc Róm stb
hitközségeirő magyaru főkép Büchle Sándor zsidó tört Pesten Pollá M. zsidó tört
Európában tovább Wolftó kismarton zsidó tört stb Fontosabba ezekné i G.- a egés
zsidósá bels életé tárgyal köv jelentéken munkák A Berliner Au de Lebe de
deutsche Jude i Mittelalte 190 Abrahams Jewis Lif i th Middl Age 190 é Davi
Philipson Europea Jewric 189 valamin Güdemann Geschicht de Erziehungswese de
Jude i Italie un Deutschland
11728.h
CÍMSZ Get
SZÓCIK Gett helyesebb Ghett zsid kényszertartózkodá hel városokb közé újk
idejé felszabadulásuki il állampolgá joga elnyeré korái kifejezés b zsid lak
városrészek má alkalmazzá egyáltal n azon ezekk zsi városnegyedekke amely má
megvann Pozsonyba Lengyelországba Amszterdamba fől Londonb New-Yorkb szám helye
me erede ismertetője épp kényszeríte kizárólag ottlak azz já hatósá va álla
intézkedé ame szeri ille vár zsid csup kizáról o lakhatta onn naplemen ut regge
forgal kezdeté n távozhatta kapu hatós kívülr bezárt ann kulcsa magán tartot
ann őrzésé ellenőrzésé közeg rendel Ennélfog G. ú ke tekinten mi n csup zsidók
elkülöní kényszer-letelepedé helyeke han s esetbe mi zsid ált kívá ké védel
intézkedés melyn megalá jogfosz jelle melle tö előn vol Mindezek G. vázlat
történe igazolj elnevez Olaszországb származi ann erede má s állapítha m telj
határozottságga Egy vélemé szeri lat Judaic vagy zsidókt lako városré régi ola
kiejtéséne Giudecca-n elferdítésébő más szeri getta va giet szób származi
mindkettőn súlyos ellentmo tén ho épp ola nyel amelyb s származi kezdett fog
mái csökönyös ga-v ír G.- V vélemén ame szeri héb g szó ame elválasztá jelen
zsid magukt kezdt használn viszo valószínűtlen tes feltevé körülmén ho e
elenyés minorit sohas tud vol a általános elterjed tenn Még feltev s állh töb
mögöt kifejez használa oklevelekb elősz 109 mer f ped Velencéb dél-olaszorszá
Salernóba ah vo intézmény G viszo m név Prágáb m sz.-b megvol ped mindenüt Néme
Magyarország csakúg mi Itáliába Lengyelországba Franci Angolországba Spany
terület eredetil egyáltaláb n vo G csakúg mi Dél-Franciaországb se han
zsidóklak városnegyed volta n kényszerlakáss kapuva Csup X s elej le intézmény
Castiliáb Juder név ez létesíté Paul San Mar burgo püsp castili kancell
eredetil Salo ha-Lé burgo rab intézkedésé jö lét Toledób m városokba Ez köz
toled telj egészéb má megva azonb k na zsinagó vár egész m helye va me korább
létesül tipik G. jellem tulajdonsá vol ho rendszeri teng va foly kiönté
közelébe egészségtele mocsar hely épült Velenc Nápol Salern Róm Prá gyakr
közvetlen székesegyh körü mellékutcákba me utóbbi szám olas németorszá későb
zsidó-ut nyú bizonyítéko Magyarország Pozson Esztergo Székesfehérv erede zsidó-utc
székesegyh közeléb volta utóbbin o zsid védel püspök részérő melyn s esetb
haszn vetté másrés viszo lak adóv tartozt védelemér Nagyhí vo Magyarország bud
zsidó-ut m X sz.-ba amik m Zsigmond-utc Budát Óbudá nevezt íg Pozsonyb d Várhe
köz utcák terü G me legúja idők megmarad Egy legjelentékenye vo Magyarország
évszázadok má épségb megle kismarton ame jólétr tanúskodi Nagymartomna Nyitrán
Nagyszombatn megvolt mag G.- pozson fekvés kiterjedé építésze jellegzetessé mia
m érdek látványossá no m na rész elpusztítot emlékezet tűzvés bud G.-n m cs
emlékeze á fen jólleh X s vég négysz va hatsz ann zsi é Budá mi Pozsonyba va ak
Székesfehérváro va Sopronba ah X s közepé tekintélyese valószínűl nagyo zsi
község volta bud G.-r nevezet e ném röpiratb fogla ada ame közvetlen mohác vé
ut jele me névtel szer elbeszél ho törökö mik védtel főváro elfoglaltá er
ellenállás talált zsidó-utcáná ame kül falakk erődítésekk vo ellátv Szulejm
soká ostromoltat e erődö miközb harmadfélez embe veszítet Vég azt ágyúkk
szétlövet erődítések utcáb mind él felkoncoltatot h kétségtelen hami no m k
hely találkoz vel e későb ném krónikásn Ferdiná Bud megfordu követéne
Spieszhamm Cuspinian Ján Bécsb tarto nyilván beszédébe tény gyaná mindeneset cs
bud zsidó-utcána G.-n megerősíte falair szó hírek leh elfogad a ez kív
köztudomás ho zsid akkorib zsold katonaság tartotta zsidókn törökökk vívo har
zsid felkoncolá n fel m történel igazságna Bécsbe ah egé középkor lakt zsidó
csup 157 létesü b zsid a vár terület kív akart felépíten hatós d Du köz rész
telepítet őke azz rendkív jellem megokolássa me általáb európ zsidós történetén
megértésén ig fonto ho m szökjen a jelent ho városokn kereskedel bizony iparág
mia aranyművess kimondott szükség vo zsidókr váro polgá jog még vonakodt nek
megadn S hely G. könyörtelen épített f ebb különböz zsidókt lako
városnegyedektő amely n volt G.-o S hely előírtá ho ablakokn n szab utcá nézn
va ped lehetős szeri korlátozt utcá tekin ablak számá Általáb óriá háztömb
volta amelyekn emelet emelet hordt irgalmatlanu am a lakoss növeked kívánt
utóbbi pél pozson i me leégé elő világos mutat e régebb alkalmazo építé
kényszer leghírese legszomorú azonb épp gazdagsá mia különös tekintély róm vol
E XV sz.-b építtet zsid irá állandó kegyetl I P Caraf páp a mi Egyházáll
szuvrén épp álta szigoríto spanyolorszá inkvizíc Rómá menekü áldozata vo
kénytel kereskedelempolitik okb befogadn Ez 15 é ó o é ola zsid lakt a
legjellegzetese G.-j világna amelyn nyom má megvann ame Tiber kiönté helyé Ró
legegészségtelene rész terü e I 6 emelet hordt egymás egész 1850- ottlaká
évről-év na megalázkodáss kelle kérelmezniü forradal mozgalm előszelein
jelentkezéseko 184 ugy I Pi lebontat hír falai 184 reakc ut visszaállíttat
kapuk éven fizeten zsidó-adóka melyekn eltörlés utoljá 187 kérelmezt tő zsidó
eredménytelenü Ami azonb e múl függetl ola királys megalakul mindenü
elpusztított középko zsarnokság jelképe fala kapui Ú róma mi n kevés hír velenc
G. nevezetes volt számo különbö rítu templomaikr az mes gazdagsá
felszereléseikrő Különös szefard templom bővelkedt hatalm érté aran ezü
kegyszerekk műtárgyakk rendkív érték pergam kéziratokka tóratekercsekke
hagadákk megillákka Ugyan á több s egész k ola város G.-i i Í nevezetes volt
Bologn Mantov Ferrar Padov Cremo Tries G.- Ellenb n minősíthet semmiké s G.-kn
az zsidónegyede mely szab letelepedé hely volt amely köz legnevezetese Livor
Amszterd zsidónegyed volta va amily XVII sz.-t kezd má óriá méret csakn teljes
zsidókt lako londo Whitechape G. történe tö jelentéke tüz jegyze fe í frankfur
leégés 171 nikolsburgi 170 Mindket teljes leéget mindket új felépü császá
rendelet épp késő vá zsidóság néz jelentőss frankfur G.-b XVI sz.-b szính vol
mely keresztény látogatta előado színdar cí Józs eladásán komédiá vol tárgyán
fog feljegyzés szeri példátl népszerűségn örvendet Asken németnyel terület
kétségtelen leghírese vo zsidós történetéb kultúrájáb o na szerep betöl prág G
me b rendkív na terület épül mégs vo el na forgal lebonyolításár úg ho hatós G.
kív fek Tändelmar - zsi keresked rendelkezésé bocsátott prág G. hivatal iratokb
vár ötöd kerületén nevezté prág G mely Magyarorsz legtö zsi tudó évszázadok
látogatot rabbija tudósa nagysze intézménye társadal élet népessé nagysá mia
látványoss vo zsid keresztény számá egyarán túlnő mind m kerete való stat sta
vol kül városházáv me má megv mi hitközsé székh szerep amelyn torn órá vol utób
héb számokk balról-jobb irányítv G.-n né hatóságil elisme gildé c vol cipés
szab ékszeré hentes-gildé Ez köz utóbbin más né kerül hason gildé felet elsőség
ünnepély alkalmakk hatóságil ismert e miut zsi mészáros 1848 sv megszáll ala
kivá hősiességükk tűnt k prág Béth-Din áll ált elisme respektá igazságszolgálta
fór vol m ped felső alsó törvénysz jellegév felruházv álla leirato mi felső
bírós -r emlékezn m Bész-d magasa fokozatáró Büntet eset által elítélt váro
fogház vet á legrespektálta vo főrabb a egyszersmi na teológi isko vezető
Bész-D elnö vol továb elöljár parnass kórh iskol vezet műkö rabb volta Hír vo
prág Schulklopf -r Stadtsame -r i Ez kötelessé vo regg es templom menetek
figyelmeztet lakosságo regg felköltésse es ped ném cs nyelve templ bahívásn mód
legúja idők s magy zsi hitközségb dívo G.-n saj rendésze vo e Stadt-sómr
városőr látt e akik hatós elismer Ugyancs legkifejlette össz G.-k irányad volt
Prágáb templomo iskolá jótékonyegylet Chevr társadal él ig fejle vo ünnepség
bankett ú ot mi Nikolsburgb éppo híres volta mi n öltözködé ünnepnapoko Ezekn
kinövés ell Nikolsburgb Bész-d telj jogkörr beavatkozo felesleg kérkedé
eltiltott s étekrend megállapított XV sz.-b m ném krónik Rosengart -n neve prág
G.- ame keresztényekn kedve szórako hel vol amik zsi ünnepekk o megjelente Még
G. egé fennállá ala n fordu e erkölcs ütközésn egyetle jelensé s sohas fordu e
XV s króniká szerin ho egyetl kapu kív mara vol ho egyetl nőn hírnev gán ér
voln Intézményein társadal életén fog prág nikolsbur G. volt magyarországiak
néz irányad kisebb-nagyo mértékb ugyanaz életform szokás terjedt Óbud Kismart
Pozso G.-iba teh söt árnyoldal mellet mi amily kényszerlaká elzárts külvilágtó
zsi feja vel állandó éreztete intoleranc melle kereszé ünnepnap n vo szab G.
elhagy megvolt zsidós későb fejlődésé évezred bensőség él folyt kimagasló
jótéko hatása egysze tömegház való Bész-Jiszró Isrá ház volta ah minden
családján é egymá kölcsönös istápol ah mindenkin főfoglalkozá kenyérkeres ut
megmara időn kihasználá vo csal köréb eltöltö tanul vallás elmélyed céljábó
majdn mind lakó héber tudo zsi tudomány iratok tanulmányozt Mindenkin erénye
tisz vallás élet kelle élni me mindenkin éle nyí tük vo mindenk szomszéd
ellenőrzö születését halá órájái kölcsön egymásrautalts e évezred azz já
testvéri érz falain lerombolá ut hívato zsidóság összetarta kinyilatkoztat
erkölc parancsain szellemébe Irodalo zsidós történet város szeri tárgya
monographiá mely valamenn jelentékenye hitközségr vanna néme franc ang nyelv í
fől Wie Prág Main Köl Berli Londo Pari Flóren Ró st hitközségeir magyar főké
Büchl Sándo zsid tör Peste Poll M zsid tör Európába továb Wolft kismarto zsid
tör st Fontosabb ezekn G. egé zsidós bel élet tárgya kö jelentéke munká Berline
A d Leb d deutsch Jud Mittelalt 19 Abraham Jewi Li t Midd Ag 19 Dav Philipso
Europe Jewri 18 valami Güdeman Geschich d Erziehungswes d Jud Itali u
Deutschlan
11728.
CÍMS Ge
SZÓCI Get helyeseb Ghet zsi kényszertartózkod he városok köz új idej felszabadulásuk
i állampolg jog elnyer korá kifejezé zsi la városrésze m alkalmazz egyálta azo
ezek zs városnegyedekk amel m megvan Pozsonyb Lengyelországb Amszterdamb fő
London New-York szá hely m ered ismertetőj ép kényszerít kizáróla ottla az j
hatós v áll intézked am szer ill vá zsi csu kizáró lakhatt on napleme u regg
forga kezdet távozhatt kap ható kívül bezár an kulcs magá tarto an őrzés
ellenőrzés köze rende Ennélfo G k tekinte m csu zsidó elkülön
kényszer-leteleped helyek ha esetb m zsi ál kív k véde intézkedé mely megal
jogfos jell mell t elő vo Mindeze G vázla történ igazol elneve Olaszország
származ an ered m állapíth tel határozottságg Eg vélem szer la Judai vag zsidók
lak városr rég ol kiejtésén Giudecca- elferdítéséb má szer gett v gie szó
származ mindkettő súlyo ellentm té h ép ol nye amely származ kezdet fo má
csökönyö ga- í G. vélemé am szer hé sz am elválaszt jele zsi maguk kezd használ
visz valószínűtle te feltev körülmé h elenyé minori soha tu vo általáno elterje
ten Mé felte áll tö mögö kifeje használ oklevelek elős 10 me pe Velencé
dél-olaszorsz Salernób a v intézmén visz né Prágá sz.- megvo pe mindenü Ném
Magyarorszá csakú m Itáliáb Lengyelországb Franc Angolországb Span terüle
eredeti egyáltalá v csakú m Dél-Franciaország s ha zsidókla városnegye volt
kényszerlakás kapuv Csu ele l intézmén Castiliá Jude né e létesít Pau Sa Ma
burg püs castil kancel eredeti Sal ha-L burg ra intézkedés j lé Toledó városokb
E kö tole tel egészé m megv azon n zsinag vá egés hely v m koráb létesü tipi G
jelle tulajdons vo h rendszer ten v fol kiönt közeléb egészségtel mocsa hel
épül Velen Nápo Saler Ró Pr gyak közvetle székesegy kör mellékutcákb m utóbb
szá ola németorsz késő zsidó-u ny bizonyíték Magyarorszá Pozso Eszterg
Székesfehér ered zsidó-ut székesegy közelé volt utóbbi zsi véde püspö részér
mely eset hasz vett másré visz la adó tartoz védelemé Nagyh v Magyarorszá bu
zsidó-u sz.-b ami Zsigmond-ut Budá Óbud nevez í Pozsony Várh kö utcá ter m
legúj idő megmara Eg legjelentékeny v Magyarorszá évszázado m épség megl
kismarto am jólét tanúskod Nagymartomn Nyitrá Nagyszombat megvol ma G. pozso
fekvé kiterjed építész jellegzetess mi érde látványoss n n rés elpusztíto
emlékeze tűzvé bu G.- c emlékez fe jólle vé négys v hats an zs Bud m Pozsonyb v
a Székesfehérvár v Sopronb a közep tekintélyes valószínű nagy zs közsé volt bu
G.- neveze né röpirat fogl ad am közvetle mohá v u jel m névte sze elbeszé h
török mi védte fővár elfoglalt e ellenállá talál zsidó-utcán am kü falak
erődítések v ellát Szulej sok ostromolta erőd miköz harmadféle emb veszíte Vé
az ágyúk szétlöve erődítése utcá min é felkoncoltato kétségtele ham n hel
találko ve késő né krónikás Ferdin Bu megford követén Spieszham Cuspinia Já
Bécs tart nyilvá beszédéb tén gyan mindenese c bu zsidó-utcán G.- megerősít
falai sz híre le elfoga e kí köztudomá h zsi akkori zsol katonasá tartott
zsidók törökök vív ha zsi felkoncol fe történe igazságn Bécsb a eg középko lak
zsid csu 15 létes zsi vá terüle kí akar felépíte ható D kö rés telepíte ők az
rendkí jelle megokoláss m általá euró zsidó történeté megértésé i font h szökje
jelen h városok kereskede bizon ipará mi aranyműves kimondot szüksé v zsidók
vár polg jo mé vonakod ne megad hel G könyörtele építet eb különbö zsidók lak
városnegyedekt amel vol G.- hel előírt h ablakok sza utc néz v pe lehető szer
korlátoz utc teki abla szám Általá óri háztöm volt amelyek emele emele hord
irgalmatlan a lakos növeke kíván utóbb pé pozso m leég el világo muta régeb
alkalmaz épít kénysze leghíres legszomor azon ép gazdags mi különö tekintél ró
vo X sz.- építte zsi ir álland kegyet Cara pá m Egyházál szuvré ép ált szigorít
spanyolorsz inkvizí Róm menek áldozat v kényte kereskedelempoliti ok befogad E
1 ol zsi lak legjellegzetes G.- világn amely nyo m megvan am Tibe kiönt hely R
legegészségtelen rés ter emele hord egymá egés 1850 ottlak évről-é n
megalázkodás kell kérelmezni forrada mozgal előszelei jelentkezések 18 ug P
lebonta hí fala 18 reak u visszaállítta kapu éve fizete zsidó-adók melyek
eltörlé utolj 18 kérelmez t zsid eredménytelen Am azon mú függet ol király
megalaku minden elpusztítot középk zsarnoksá jelkép fal kapu róm m kevé hí
velen G nevezete vol szám különb rít templomaik a me gazdags felszereléseikr
Különö szefar templo bővelked hatal ért ara ez kegyszerek műtárgyak rendkí érté
perga kéziratokk tóratekercsekk hagadák megillákk Ugya töb egés ol váro G.-
nevezete vol Bolog Manto Ferra Pado Crem Trie G. Ellen minősíthe semmik G.-k a
zsidónegyed mel sza leteleped hel vol amel kö legnevezetes Livo Amszter
zsidónegye volt v amil XVI sz.- kez m óri mére csak telje zsidók lak lond
Whitechap G történ t jelenték tü jegyz f frankfu leégé 17 nikolsburg 17 Mindke
telje leége mindke ú felép csász rendele ép kés v zsidósá né jelentős frankfu
G.- XV sz.- szín vo mel keresztén látogatt előad színda c Józ eladásá komédi vo
tárgyá fo feljegyzé szer példát népszerűség örvende Aske németnye terüle
kétségtele leghíres v zsidó történeté kultúrájá n szere betö prá m rendkí n
terüle épü még v e n forga lebonyolításá ú h ható G kí fe Tändelma zs kereske
rendelkezés bocsátot prá G hivata iratok vá ötö kerületé nevezt prá mel
Magyarors legt zs tud évszázado látogato rabbij tudós nagysz intézmény társada
éle népess nagys mi látványos v zsi keresztén szám egyará túln min keret val
sta st vo kü városházá m m meg m hitközs szék szere amely tor ór vo utó hé
számok balról-job irányít G.- n hatósági elism gild vo cipé sza ékszer
hentes-gild E kö utóbbi má n kerü haso gild fele elsősé ünnepél alkalmak
hatósági ismer miu zs mészáro 184 s megszál al kiv hősiességük tűn prá Béth-Di
ál ál elism respekt igazságszolgált fó vo pe fels als törvénys jellegé felruház
áll leirat m fels bíró - emlékez Bész- magas fokozatár Bünte ese álta elítél
vár foghá ve legrespektált v főrab egyszersm n teológ isk vezet Bész- eln vo
tová elöljá parnas kór isko veze műk rab volt Hí v prá Schulklop - Stadtsam - E
köteless v reg e templo menete figyelmezte lakosság reg felköltéss e pe né c
nyelv temp bahívás mó legúj idő mag zs hitközség dív G.- sa rendész v Stadt-sóm
városő lát aki ható elisme Ugyanc legkifejlett öss G.- iránya vol Prágá templom
iskol jótékonyegyle Chev társada é i fejl v ünnepsé banket o m Nikolsburg épp
híre volt m öltözköd ünnepnapok Ezek kinövé el Nikolsburg Bész- tel jogkör
beavatkoz felesle kérked eltiltot étekren megállapítot X sz.- né króni Rosengar
- nev prá G. am keresztények kedv szórak he vo ami zs ünnepek megjelent Mé G eg
fennáll al ford erkölc ütközés egyetl jelens soha ford X krónik szeri h egyet
kap kí mar vo h egyet nő hírne gá é vol Intézményei társada életé fo prá
nikolsbu G vol magyarországia né iránya kisebb-nagy mérték ugyana életfor szoká
terjed Óbu Kismar Pozs G.-ib te sö árnyolda melle m amil kényszerlak elzárt
külvilágt zs fej ve álland éreztet intoleran mell keresz ünnepna v sza G elhag
megvol zsidó késő fejlődés évezre bensősé é foly kimagasl jóték hatás egysz
tömeghá val Bész-Jiszr Isr há volt a minde családjá egym kölcsönö istápo a
mindenki főfoglalkoz kenyérkere u megmar idő kihasznál v csa köré eltölt tanu
vallá elmélye céljáb majd min lak hébe tud zs tudomán irato tanulmányoz
Mindenki erény tis vallá éle kell éln m mindenki él ny tü v minden szomszé
ellenőrz születésé hal órájá kölcsö egymásrautalt évezre az j testvér ér falai
lerombol u hívat zsidósá összetart kinyilatkozta erköl parancsai szelleméb
Irodal zsidó történe váro szer tárgy monographi mel valamen jelentékeny
hitközség vann ném fran an nyel fő Wi Prá Mai Kö Berl Lond Par Flóre R s
hitközségei magya fők Büch Sánd zsi tö Pest Pol zsi tö Európáb tová Wolf
kismart zsi tö s Fontosab ezek G eg zsidó be éle tárgy k jelenték munk Berlin
Le deutsc Ju Mittelal 1 Abraha Jew L Mid A 1 Da Philips Europ Jewr 1 valam
Güdema Geschic Erziehungswe Ju Ital Deutschla
11728
CÍM G
SZÓC Ge helyese Ghe zs kényszertartózko h városo kö ú ide felszabadulásu
állampol jo elnye kor kifejez zs l városrész alkalmaz egyált az eze z
városnegyedek ame megva Pozsony Lengyelország Amszterdam f Londo New-Yor sz hel
ere ismertető é kényszerí kizáról ottl a ható ál intézke a sze il v zs cs kizár
lakhat o naplem reg forg kezde távozhat ka hat kívü bezá a kulc mag tart a őrzé
ellenőrzé köz rend Ennélf tekint cs zsid elkülö kényszer-letelepe helye h eset
zs á kí véd intézked mel mega jogfo jel mel el v Mindez vázl törté igazo elnev
Olaszorszá szárma a ere állapít te határozottság E véle sze l Juda va zsidó la
város ré o kiejtésé Giudecca elferdítésé m sze get gi sz szárma mindkett súly
ellent t é o ny amel szárma kezde f m csököny ga G vélem a sze h s a elválasz
jel zs magu kez haszná vis valószínűtl t felte körülm eleny minor soh t v
általán elterj te M felt ál t mög kifej haszná oklevele elő 1 m p Velenc
dél-olaszors Salernó intézmé vis n Prág sz. megv p minden Né Magyarorsz csak
Itáliá Lengyelország Fran Angolország Spa terül eredet egyáltal csak
Dél-Franciaorszá h zsidókl városnegy vol kényszerlaká kapu Cs el intézmé
Castili Jud n létesí Pa S M bur pü casti kance eredet Sa ha- bur r intézkedé l
Toled városok k tol te egész meg azo zsina v egé hel korá létes tip jell
tulajdon v rendsze te fo kiön közelé egészségte mocs he épü Vele Náp Sale R P
gya közvetl székeseg kö mellékutcák utób sz ol németors kés zsidó- n bizonyíté
Magyarorsz Pozs Eszter Székesfehé ere zsidó-u székeseg közel vol utóbb zs véd
püsp részé mel ese has vet másr vis l ad tarto védelem Nagy Magyarorsz b zsidó-
sz.- am Zsigmond-u Bud Óbu neve Pozson Vár k utc te legú id megmar E
legjelentéken Magyarorsz évszázad épsé meg kismart a jólé tanúsko Nagymartom
Nyitr Nagyszomba megvo m G pozs fekv kiterje építés jellegzetes m érd látványos
ré elpusztít emlékez tűzv b G. emléke f jóll v négy hat a z Bu Pozsony
Székesfehérvá Sopron köze tekintélye valószín nag z közs vol b G. nevez n
röpira fog a a közvetl moh je névt sz elbesz törö m védt fővá elfoglal ellenáll
talá zsidó-utcá a k fala erődítése ellá Szule so ostromolt erő mikö harmadfél
em veszít V a ágyú szétlöv erődítés utc mi felkoncoltat kétségtel ha he találk
v kés n króniká Ferdi B megfor követé Spieszha Cuspini J Béc tar nyilv beszédé
té gya mindenes b zsidó-utcá G. megerősí fala s hír l elfog k köztudom zs akkor
zso katonas tartot zsidó törökö ví h zs felkonco f történ igazság Bécs e középk
la zsi cs 1 léte zs v terül k aka felépít hat k ré telepít ő a rendk jell
megokolás által eur zsid történet megértés fon szökj jele városo keresked bizo
ipar m aranyműve kimondo szüks zsidó vá pol j m vonako n mega he könyörtel
építe e különb zsidó la városnegyedek ame vo G. he előír ablako sz ut né p
lehet sze korláto ut tek abl szá Által ór háztö vol amelye emel emel hor
irgalmatla lako növek kívá utób p pozs leé e világ mut rége alkalma épí kénysz
leghíre legszomo azo é gazdag m külön tekinté r v sz. építt zs i állan kegye
Car p Egyházá szuvr é ál szigorí spanyolors inkviz Ró mene áldoza kényt
kereskedelempolit o befoga o zs la legjellegzete G. világ amel ny megva a Tib
kiön hel legegészségtele ré te emel hor egym egé 185 ottla évről- megalázkodá
kel kérelmezn forrad mozga előszele jelentkezése 1 u lebont h fal 1 rea
visszaállítt kap év fizet zsidó-adó melye eltörl utol 1 kérelme zsi
eredménytele A azo m függe o királ megalak minde elpusztíto közép zsarnoks
jelké fa kap ró kev h vele nevezet vo szá külön rí templomai m gazdag
felszereléseik Külön szefa templ bővelke hata ér ar e kegyszere műtárgya rendk
ért perg kéziratok tóratekercsek hagadá megillák Ugy tö egé o vár G. nevezet vo
Bolo Mant Ferr Pad Cre Tri G Elle minősíth semmi G.- zsidónegye me sz letelepe
he vo ame k legnevezete Liv Amszte zsidónegy vol ami XV sz. ke ór mér csa telj
zsidó la lon Whitecha törté jelenté t jegy frankf leég 1 nikolsbur 1 Mindk telj
leég mindk felé csás rendel é ké zsidós n jelentő frankf G. X sz. szí v me
kereszté látogat előa színd Jó eladás koméd v tárgy f feljegyz sze példá
népszerűsé örvend Ask németny terül kétségtel leghíre zsid történet kultúráj
szer bet pr rendk terül ép mé forg lebonyolítás hat k f Tändelm z keresk
rendelkezé bocsáto pr hivat irato v öt kerület nevez pr me Magyaror leg z tu
évszázad látogat rabbi tudó nagys intézmén társad él népes nagy m látványo zs
kereszté szá egyar túl mi kere va st s v k városház me hitköz szé szer amel to
ó v ut h számo balról-jo irányí G. hatóság elis gil v cip sz éksze hentes-gil k
utóbb m ker has gil fel elsős ünnepé alkalma hatóság isme mi z mészár 18 megszá
a ki hősiességü tű pr Béth-D á á elis respek igazságszolgál f v p fel al
törvény jelleg felruhá ál leira fel bír emléke Bész maga fokozatá Bünt es ált
elíté vá fogh v legrespektál főra egyszers teoló is veze Bész el v tov elölj
parna kó isk vez mű ra vol H pr Schulklo Stadtsa köteles re templ menet
figyelmezt lakossá re felköltés p n nyel tem bahívá m legú id ma z hitközsé dí
G. s rendés Stadt-só város lá ak hat elism Ugyan legkifejlet ös G. irány vo
Prág templo isko jótékonyegyl Che társad fej ünneps banke Nikolsbur ép hír vol
öltözkö ünnepnapo Eze kinöv e Nikolsbur Bész te jogkö beavatko felesl kérke
eltilto étekre megállapíto sz. n krón Rosenga ne pr G a kereszténye ked szóra h
v am z ünnepe megjelen M e fennál a for erköl ütközé egyet jelen soh for króni
szer egye ka k ma v egye n hírn g vo Intézménye társad élet f pr nikolsb vo
magyarországi n irány kisebb-nag mérté ugyan életfo szok terje Ób Kisma Poz
G.-i t s árnyold mell ami kényszerla elzár külvilág z fe v állan érezte
intolera mel keres ünnepn sz elha megvo zsid kés fejlődé évezr bensős fol
kimagas jóté hatá egys tömegh va Bész-Jisz Is h vol mind családj egy kölcsön
istáp mindenk főfoglalko kenyérker megma id kihaszná cs kör eltöl tan vall
elmély céljá maj mi la héb tu z tudomá irat tanulmányo Mindenk erén ti vall él
kel él mindenk é n t minde szomsz ellenőr születés ha óráj kölcs egymásrautal
évezr a testvé é fala lerombo híva zsidós összetar kinyilatkozt erkö parancsa
szellemé Iroda zsid történ vár sze tárg monograph me valame jelentéken hitközsé
van né fra a nye f W Pr Ma K Ber Lon Pa Flór hitközsége magy fő Büc Sán zs t
Pes Po zs t Európá tov Wol kismar zs t Fontosa eze e zsid b él tárg jelenté mun
Berli L deuts J Mittela Abrah Je Mi D Philip Euro Jew vala Güdem Geschi
Erziehungsw J Ita Deutschl
1172
CÍ
SZÓ G helyes Gh z kényszertartózk város k id felszabadulás állampo j elny
ko kifeje z városrés alkalma egyál a ez városnegyede am megv Pozson
Lengyelorszá Amszterda Lond New-Yo s he er ismertet kényszer kizáró ott hat á
intézk sz i z c kizá lakha naple re for kezd távozha k ha kív bez kul ma tar
őrz ellenőrz kö ren Ennél tekin c zsi elkül kényszer-letelep hely ese z k vé
intézke me meg jogf je me e Minde váz tört igaz elne Olaszorsz szárm er állapí
t határozottsá vél sz Jud v zsid l váro r kiejtés Giudecc elferdítés sz ge g s
szárm mindket súl ellen n ame szárm kezd csökön g véle sz elválas je z mag ke
haszn vi valószínűt felt körül elen mino so általá elter t fel á mö kife haszn
oklevel el Velen dél-olaszor Salern intézm vi Prá sz meg minde N Magyarors csa
Itáli Lengyelorszá Fra Angolorszá Sp terü erede egyálta csa Dél-Franciaorsz
zsidók városneg vo kényszerlak kap C e intézm Castil Ju létes P bu p cast kanc
erede S ha bu intézked Tole városo to t egés me az zsin eg he kor léte ti jel
tulajdo rendsz t f kiö közel egészségt moc h ép Vel Ná Sal gy közvet székese k
mellékutcá utó s o németor ké zsidó bizonyít Magyarors Poz Eszte Székesfeh er
zsidó- székese köze vo utób z vé püs rész me es ha ve más vi a tart védele Nag
Magyarors zsidó sz. a Zsigmond- Bu Ób nev Pozso Vá ut t leg i megma
legjelentéke Magyarors évszáza éps me kismar jól tanúsk Nagymarto Nyit
Nagyszomb megv poz fek kiterj építé jellegzete ér látványo r elpusztí emléke
tűz G emlék jól nég ha B Pozson Székesfehérv Sopro köz tekintély valószí na köz
vo G neve röpir fo közvet mo j név s elbes tör véd főv elfogla ellenál tal
zsidó-utc fal erődítés ell Szul s ostromol er mik harmadfé e veszí ágy szétlö
erődíté ut m felkoncolta kétségte h h talál ké krónik Ferd megfo követ Spieszh
Cuspin Bé ta nyil beszéd t gy mindene zsidó-utc G megerős fal hí elfo köztudo z
akko zs katona tarto zsid török v z felkonc törté igazsá Béc közép l zs c lét z
terü ak felépí ha r telepí rend jel megokolá álta eu zsi történe megérté fo
szök jel város kereske biz ipa aranyműv kimond szük zsid v po vonak meg h
könyörte épít külön zsid l városnegyede am v G h előí ablak s u n lehe sz
korlát u te ab sz Álta ó házt vo amely eme eme ho irgalmatl lak növe kív utó
poz le vilá mu rég alkalm ép kénys leghír legszom az gazda külö tekint sz épít
z álla kegy Ca Egyház szuv á szigor spanyolor inkvi R men áldoz kény
kereskedelempoli befog z l legjellegzet G vilá ame n megv Ti kiö he
legegészségtel r t eme ho egy eg 18 ottl évről megalázkod ke kérelmez forra
mozg előszel jelentkezés lebon fa re visszaállít ka é fize zsidó-ad mely eltör
uto kérelm zs eredménytel az függ kirá megala mind elpusztít közé zsarnok jelk
f ka r ke vel neveze v sz külö r temploma gazda felszerelései Külö szef temp
bővelk hat é a kegyszer műtárgy rend ér per kézirato tóratekercse hagad megillá
Ug t eg vá G neveze v Bol Man Fer Pa Cr Tr Ell minősít semm G. zsidónegy m s
letelep h v am legnevezet Li Amszt zsidóneg vo am X sz k ó mé cs tel zsid l lo
Whitech tört jelent jeg frank leé nikolsbu Mind tel leé mind fel csá rende k
zsidó jelent frank G sz sz m kereszt látoga elő szín J eladá komé tárg feljegy
sz péld népszerűs örven As németn terü kétségte leghír zsi történe kultúrá sze
be p rend terü é m for lebonyolítá ha Tändel keres rendelkez bocsát p hiva irat
ö kerüle neve p m Magyaro le t évszáza látoga rabb tud nagy intézmé társa é
népe nag látvány z kereszt sz egya tú m ker v s városhá m hitkö sz sze ame t u
szám balról-j irány G hatósá eli gi ci s éksz hentes-gi utób ke ha gi fe első
ünnep alkalm hatósá ism m mészá 1 megsz k hősiesség t p Béth- eli respe
igazságszolgá fe a törvén jelle felruh á leir fe bí emlék Bés mag fokozat Bün e
ál elít v fog legrespektá főr egyszer teol i vez Bés e to elöl parn k is ve m r
vo p Schulkl Stadts kötele r temp mene figyelmez lakoss r felkölté nye te bahív
leg i m hitközs d G rendé Stadt-s váro l a ha elis Ugya legkifejle ö G irán v
Prá templ isk jótékonyegy Ch társa fe ünnep bank Nikolsbu é hí vo öltözk
ünnepnap Ez kinö Nikolsbu Bés t jogk beavatk feles kérk eltilt étekr megállapít
sz kró Roseng n p keresztény ke szór a ünnep megjele fenná fo erkö ütköz egye
jele so fo krón sze egy k m egy hír v Intézmény társa éle p nikols v
magyarország irán kisebb-na mért ugya életf szo terj Ó Kism Po G.- árnyol mel
am kényszerl elzá külvilá f álla érezt intoler me kere ünnep s elh megv zsi ké
fejlőd évez benső fo kimaga jót hat egy tömeg v Bész-Jis I vo min család eg
kölcsö istá minden főfoglalk kenyérke megm i kihaszn c kö eltö ta val elmél
célj ma m l hé t tudom ira tanulmány Minden eré t val é ke é minden mind szoms
ellenő születé h órá kölc egymásrauta évez testv fal leromb hív zsidó összeta
kinyilatkoz erk parancs szellem Irod zsi törté vá sz tár monograp m valam
jelentéke hitközs va n fr ny P M Be Lo P Fló hitközség mag f Bü Sá z Pe P z
Európ to Wo kisma z Fontos ez zsi é tár jelent mu Berl deut Mittel Abra J M
Phili Eur Je val Güde Gesch Erziehungs It Deutsch