11935.htm

CÍMSZÓ: Halotthamvasztás

SZÓCIKK: "Halotthamvasztás. A zsidó vallás törvényei a H.-sal szemben nem foglalnak el határozott tiltó álláspontot. A Biblia az emberi holttestre vonatkozólag nem intézkedik törvényszerű kijelentéssel, az elföldelés tehát ősrégi tradíción alapul csupán, viszont az elégetés nincs eltiltva. A kodifikátorok mégis a szokáson alapuló elföldelést négy leszögezetlen deszka lap köze (l. Temetés) a Deuteronomium 21. 23-ból következtetik ; így Maimonides is erre a kitételre hivatkozik : «neked el kell őt temetned». Erre való hivatkozással a Sulchan Áruch szerint «a földbe való eltemetés pozitív parancs». Bizonyos, hogy az elhamvasztás pogány szokás volt, melytől a zsidó nép és vallás irtózott, jóllehet a királyok és előkelők holttesteinek elégetése szokásos volt. Még a Hasmóneusok korában díszes ruhába öltöztetve égették el az előkelőket, ha így kívánták. A Misna-Abóda Zárá 1. 3 szerint: «Minden oly temetés, mely tűzzel áll kapcsolatban, bálványimádás »Kétségtelen, hogy a zsidó vallásos felfogást ez fejezi ki leghívebben. A köznép alkalmazkodott is ehhez s éppen azért el is tiltották a H.-t a zsidó állam fennállása idején. Dogmatikus alapon azonban nem tehető ellenvetés a H-sal szemben Maimonides (Jad Hachazaka 8.) szerint sem. Albo Josef XIV. századi toledoi híres vallásbölcsész Ikarimjának 4. 80-ban pedig kritizálja Ábrahám ibn Daudot és Nachmanit ellenszegülésükért, melyet ezek a megfontoltabb és konzervatívabb tudósok hangoztattak a H. ellen oly időben, mikor a máglyák lobogó tüze a zsidóságot irtózattal töltötte el. Igen érdekes, hogy az olasz kabbalisták és rabbik úgyszólván egyhangúlag ellenezték a H.-t rendkívül nagy világi műveltségük dacára is ugyanakkor, midőn a modern H. megkezdődött. Benamozegh Elia a múlt század második felében működő hírneves livornói főrabbi hébernyelvű tanulmányt írt e tárgyról s nem tartja azt a zsidó szokásokkal összeegyeztethetőnek. Viszont Tedeschi Moise triesti főrabbi a múlt század végén nemcsak megengedte, hanem saját holttestére vonatkozóan is így intézkedett, ő azonban egyetlen kivétel volt az egész olasz rabbikarban. Benamozegh merev ellenszegülése a kabbalisztikus tradíciókból magyarázható s az abban foglalt ama tanból, mely a test épségét holt állapotban sem óhajtja veszélyeztetni. Ez a felfogás a keresztény vallás feltámadási hitével bizonyos analógiát vall. Az orthodoxia mindenütt elítéli a H.-t és sehol sem engedélyezi, a modern zsidóság rabbijai pedig általában véve azt az álláspontot foglalják el, hogy funkcióra való felkérés esetén nem zárkózhatnak el az elől."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1935. címszó a lexikon => 342. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11935.htm

CÍMSZÓ: Halotthamvasztás

SZÓCIKK: Halotthamvasztás. A zsidó vallás törvényei a H.-sal szemben nem foglalnak el határozott tiltó álláspontot. A Biblia az emberi holttestre vonatkozólag nem intézkedik törvényszerű kijelentéssel, az elföldelés tehát ősrégi tradíción alapul csupán, viszont az elégetés nincs eltiltva. A kodifikátorok mégis a szokáson alapuló elföldelést négy leszögezetlen deszka lap köze l. Temetés a Deuteronomium 21. 23-ból következtetik ; így Maimonides is erre a kitételre hivatkozik : neked el kell őt temetned . Erre való hivatkozással a Sulchan Áruch szerint a földbe való eltemetés pozitív parancs . Bizonyos, hogy az elhamvasztás pogány szokás volt, melytől a zsidó nép és vallás irtózott, jóllehet a királyok és előkelők holttesteinek elégetése szokásos volt. Még a Hasmóneusok korában díszes ruhába öltöztetve égették el az előkelőket, ha így kívánták. A Misna-Abóda Zárá 1. 3 szerint: Minden oly temetés, mely tűzzel áll kapcsolatban, bálványimádás Kétségtelen, hogy a zsidó vallásos felfogást ez fejezi ki leghívebben. A köznép alkalmazkodott is ehhez s éppen azért el is tiltották a H.-t a zsidó állam fennállása idején. Dogmatikus alapon azonban nem tehető ellenvetés a H-sal szemben Maimonides Jad Hachazaka 8. szerint sem. Albo Josef XIV. századi toledoi híres vallásbölcsész Ikarimjának 4. 80-ban pedig kritizálja Ábrahám ibn Daudot és Nachmanit ellenszegülésükért, melyet ezek a megfontoltabb és konzervatívabb tudósok hangoztattak a H. ellen oly időben, mikor a máglyák lobogó tüze a zsidóságot irtózattal töltötte el. Igen érdekes, hogy az olasz kabbalisták és rabbik úgyszólván egyhangúlag ellenezték a H.-t rendkívül nagy világi műveltségük dacára is ugyanakkor, midőn a modern H. megkezdődött. Benamozegh Elia a múlt század második felében működő hírneves livornói főrabbi hébernyelvű tanulmányt írt e tárgyról s nem tartja azt a zsidó szokásokkal összeegyeztethetőnek. Viszont Tedeschi Moise triesti főrabbi a múlt század végén nemcsak megengedte, hanem saját holttestére vonatkozóan is így intézkedett, ő azonban egyetlen kivétel volt az egész olasz rabbikarban. Benamozegh merev ellenszegülése a kabbalisztikus tradíciókból magyarázható s az abban foglalt ama tanból, mely a test épségét holt állapotban sem óhajtja veszélyeztetni. Ez a felfogás a keresztény vallás feltámadási hitével bizonyos analógiát vall. Az orthodoxia mindenütt elítéli a H.-t és sehol sem engedélyezi, a modern zsidóság rabbijai pedig általában véve azt az álláspontot foglalják el, hogy funkcióra való felkérés esetén nem zárkózhatnak el az elől.

11935.ht

CÍMSZÓ Halotthamvasztá

SZÓCIKK Halotthamvasztás zsid vallá törvénye H.-sa szembe ne foglalna e határozot tilt álláspontot Bibli a ember holttestr vonatkozóla ne intézkedi törvényszer kijelentéssel a elföldelé tehá ősrég tradíció alapu csupán viszon a elégeté ninc eltiltva kodifikátoro mégi szokáso alapul elföldelés nég leszögezetle deszk la köz l Temeté Deuteronomiu 21 23-bó következteti íg Maimonide i err kitételr hivatkozi neke e kel ő temetne Err val hivatkozássa Sulcha Áruc szerin földb val eltemeté pozití paranc Bizonyos hog a elhamvasztá pogán szoká volt melytő zsid né é vallá irtózott jóllehe királyo é előkelő holttesteine elégetés szokáso volt Mé Hasmóneuso korába dísze ruháb öltöztetv égetté e a előkelőket h íg kívánták Misna-Abód Zár 1 szerint Minde ol temetés mel tűzze ál kapcsolatban bálványimádá Kétségtelen hog zsid valláso felfogás e fejez k leghívebben közné alkalmazkodot i ehhe éppe azér e i tiltottá H.- zsid álla fennállás idején Dogmatiku alapo azonba ne tehet ellenveté H-sa szembe Maimonide Ja Hachazak 8 szerin sem Alb Jose XIV század toledo híre vallásbölcsés Ikarimjána 4 80-ba pedi kritizálj Ábrahá ib Daudo é Nachmani ellenszegülésükért melye eze megfontoltab é konzervatívab tudóso hangoztatta H elle ol időben miko máglyá lobog tüz zsidóságo irtózatta töltött el Ige érdekes hog a olas kabbalistá é rabbi úgyszólvá egyhangúla ellenezté H.- rendkívü nag világ műveltségü dacár i ugyanakkor midő moder H megkezdődött Benamozeg Eli múl száza másodi felébe működ hírneve livornó főrabb hébernyelv tanulmány ír tárgyró ne tartj az zsid szokásokka összeegyeztethetőnek Viszon Tedesch Mois triest főrabb múl száza végé nemcsa megengedte hane sajá holttestér vonatkozóa i íg intézkedett azonba egyetle kivéte vol a egés olas rabbikarban Benamozeg mere ellenszegülés kabbalisztiku tradíciókbó magyarázhat a abba foglal am tanból mel tes épségé hol állapotba se óhajtj veszélyeztetni E felfogá keresztén vallá feltámadás hitéve bizonyo analógiá vall A orthodoxi mindenüt elítél H.- é seho se engedélyezi moder zsidósá rabbija pedi általába vév az a állásponto foglaljá el hog funkciór val felkéré eseté ne zárkózhatna e a elől

11935.h

CÍMSZ Halotthamvaszt

SZÓCIK Halotthamvasztá zsi vall törvény H.-s szemb n foglaln határozo til állásponto Bibl embe holttest vonatkozól n intézked törvénysze kijelentésse elföldel teh ősré tradíci alap csupá viszo eléget nin eltiltv kodifikátor még szokás alapu elföldelé né leszögezetl desz l kö Temet Deuteronomi 2 23-b következtet í Maimonid er kitétel hivatkoz nek ke temetn Er va hivatkozáss Sulch Áru szeri föld va eltemet pozit paran Bizonyo ho elhamvaszt pogá szok vol melyt zsi n vall irtózot jólleh király előkel holttestein elégeté szokás vol M Hasmóneus koráb dísz ruhá öltöztet égett előkelőke í kívántá Misna-Abó Zá szerin Mind o temeté me tűzz á kapcsolatba bálványimád Kétségtele ho zsi vallás felfogá feje leghívebbe közn alkalmazkodo ehh épp azé tiltott H. zsi áll fennállá idejé Dogmatik alap azonb n tehe ellenvet H-s szemb Maimonid J Hachaza szeri se Al Jos XI száza toled hír vallásbölcsé Ikarimján 80-b ped kritizál Ábrah i Daud Nachman ellenszegülésükér mely ez megfontolta konzervatíva tudós hangoztatt ell o időbe mik mágly lobo tü zsidóság irtózatt töltöt e Ig érdeke ho ola kabbalist rabb úgyszólv egyhangúl ellenezt H. rendkív na vilá műveltség dacá ugyanakko mid mode megkezdődöt Benamoze El mú száz másod feléb műkö hírnev livorn főrab hébernyel tanulmán í tárgyr n tart a zsi szokásokk összeegyeztethetőne Viszo Tedesc Moi tries főrab mú száz vég nemcs megengedt han saj holttesté vonatkozó í intézkedet azonb egyetl kivét vo egé ola rabbikarba Benamoze mer ellenszegülé kabbalisztik tradíciókb magyarázha abb fogla a tanbó me te épség ho állapotb s óhajt veszélyeztetn felfog kereszté vall feltámadá hitév bizony analógi val orthodox mindenü elíté H. seh s engedélyez mode zsidós rabbij ped általáb vé a álláspont foglalj e ho funkció va felkér eset n zárkózhatn elő

11935.

CÍMS Halotthamvasz

SZÓCI Halotthamvaszt zs val törvén H.- szem foglal határoz ti álláspont Bib emb holttes vonatkozó intézke törvénysz kijelentéss elfölde te ősr tradíc ala csup visz elége ni eltilt kodifikáto mé szoká alap elföldel n leszögezet des k Teme Deuteronom 23- következte Maimoni e kitéte hivatko ne k temet E v hivatkozás Sulc Ár szer föl v elteme pozi para Bizony h elhamvasz pog szo vo mely zs val irtózo jólle királ előke holttestei eléget szoká vo Hasmóneu korá dís ruh öltözte éget előkelők kívánt Misna-Ab Z szeri Min temet m tűz kapcsolatb bálványimá Kétségtel h zs vallá felfog fej leghívebb köz alkalmazkod eh ép az tiltot H zs ál fennáll idej Dogmati ala azon teh ellenve H- szem Maimoni Hachaz szer s A Jo X száz tole hí vallásbölcs Ikarimjá 80- pe kritizá Ábra Dau Nachma ellenszegülésüké mel e megfontolt konzervatív tudó hangoztat el időb mi mágl lob t zsidósá irtózat töltö I érdek h ol kabbalis rab úgyszól egyhangú ellenez H rendkí n vil műveltsé dac ugyanakk mi mod megkezdődö Benamoz E m szá máso felé műk hírne livor főra hébernye tanulmá tárgy tar zs szokások összeegyeztethetőn Visz Tedes Mo trie főra m szá vé nemc megenged ha sa holttest vonatkoz intézkede azon egyet kivé v eg ol rabbikarb Benamoz me ellenszegül kabbaliszti tradíciók magyarázh ab fogl tanb m t épsé h állapot óhaj veszélyeztet felfo kereszt val feltámad hité bizon analóg va orthodo minden elít H se engedélye mod zsidó rabbi pe általá v álláspon foglal h funkci v felké ese zárkózhat el

11935

CÍM Halotthamvas

SZÓC Halotthamvasz z va törvé H. sze fogla határo t álláspon Bi em holtte vonatkoz intézk törvénys kijelentés elföld t ős tradí al csu vis elég n eltil kodifikát m szok ala elfölde leszögeze de Tem Deuterono 23 következt Maimon kitét hivatk n teme hivatkozá Sul Á sze fö eltem poz par Bizon elhamvas po sz v mel z va irtóz jóll kirá elők holtteste elége szok v Hasmóne kor dí ru öltözt ége előkelő kíván Misna-A szer Mi teme tű kapcsolat bálványim Kétségte z vall felfo fe leghíveb kö alkalmazko e é a tilto z á fennál ide Dogmat al azo te ellenv H sze Maimon Hacha sze J szá tol h vallásbölc Ikarimj 80 p kritiz Ábr Da Nachm ellenszegülésük me megfontol konzervatí tud hangozta e idő m mág lo zsidós irtóza tölt érde o kabbali ra úgyszó egyhang ellene rendk vi művelts da ugyanak m mo megkezdőd Benamo sz más fel mű hírn livo főr héberny tanulm tárg ta z szokáso összeegyeztethető Vis Tede M tri főr sz v nem megenge h s holttes vonatko intézked azo egye kiv e o rabbikar Benamo m ellenszegü kabbaliszt tradíció magyaráz a fog tan éps állapo óha veszélyezte felf keresz va feltáma hit bizo analó v orthod minde elí s engedély mo zsid rabb p által álláspo fogla funkc felk es zárkózha e

1193

CÍ Halotthamva

SZÓ Halotthamvas v törv H sz fogl határ álláspo B e holtt vonatko intéz törvény kijelenté elföl ő trad a cs vi elé elti kodifiká szo al elföld leszögez d Te Deuteron 2 következ Maimo kité hivat tem hivatkoz Su sz f elte po pa Bizo elhamva p s me v irtó jól kir elő holttest elég szo Hasmón ko d r öltöz ég előkel kívá Misna- sze M tem t kapcsola bálványi Kétségt val felf f leghíve k alkalmazk tilt fenná id Dogma a az t ellen sz Maimo Hach sz sz to vallásböl Ikarim 8 kriti Áb D Nach ellenszegülésü m megfonto konzervat tu hangozt id má l zsidó irtóz töl érd kabbal r úgysz egyhan ellen rend v művelt d ugyana m megkezdő Benam s má fe m hír liv fő hébern tanul tár t szokás összeegyeztethet Vi Ted tr fő s ne megeng holtte vonatk intézke az egy ki rabbika Benam ellenszeg kabbalisz tradíci magyará fo ta ép állap óh veszélyezt fel keres v feltám hi biz anal ortho mind el engedél m zsi rab álta állásp fogl funk fel e zárkózh