11977.htm

CÍMSZÓ: Hatvany

SZEMÉLYNÉV: Hatvany Lajos

SZÓCIKK: "H. Lajos- báró*, író. H. Deutsch Sándor báró fia,szül. Budapesten 1880 okt. 28. Egyetemi tanulmányokat végzett és bölcsészeti doktorátust szerzett Plinius, a levélíró c. értekezésével. Eleinte főképpen filológiával foglalkozott. Feltűnést keltett Die Wissenschaft des Nichtwissensucerten c. munkája, amelyben a filológia túlzásait szatirizálta. Gyulai Pál Budapesti Szemléjének volt munkatársa, de utóbb azokhoz a modern magyar írókhoz csatlakozott, akik a Nyugat c. folyóirat köré csoportosultak. H. a modern magyar irodalomért szállt síkra német nyelven és, azokban a tanulmányaiban, amelyeket a Vészi Józseffel együtt szerkesztett Jung-Ungarn c. folyóiratban és német revükben tett közzé. Az irodalom ínyenc élvezőjének esztétikai és kritikai felfogása jut érdekesen egyéni kifejezésre az Ich und die Bücher c. munkájában. Megpróbálkozott a színdarabírással is. Lengyel Menyhérttel irt A szűz c. darabja Budapesten, a Híresek c. színműve Münchenben és Budapesten került színre. A világháború vége felé a Pesti Napló, valamint az Esztendő c. folyóirat főszerkesztője volt. A Károlyi-forradalom idejében mint publicista élénk részt vett a politikai mozgalmakban. Tagja volt a Nemzeti Tanácsnak, majd 1919. a proletár-diktatúra alatt Bécsbe emigrált. 1927 végén visszatért Magyarországba, hogy önként álljon a bíróság elé, amely bécsi magyar emigráns lapokban közzétett cikkeiért nemzetgyalázás miatt 7, majd másodfokon 4 évi fegyházbüntetésre ítélte. A Kúria másfélévre szállította le a büntetést. Az emigrációban írta Romain Rollandnak ajánlott könyvét, Das verwundete Land-ot, amelyben a trianoni békeszerződés jóvátételét sürgeti Európa emberségétől. Ugyancsak az emigrációban tette közzé Ady világa c. négy füzetét. Feleségek felesége címmel a sablonos felfogástól mindenképpen elütő színes tanulmányt írt Petőfi és Szendrey Júlia szerelméről. Több cikkben és tanulmányban foglalkozott a zsidóságnak a magyarsághoz való viszonyával, az asszimiláció, a cionizmus és a kikeresztelkedés problémáival. A magyar zsidóság asszimilációjának útját akarja megrajzolni Urak és emberek c. családtörténeti ciklusában is, amelynek első része Zsiga a családban címmel jelent meg. Lefordította Lacretelle francia írónak Silbermann című filoszemita regényét. Egyéb művei: Gyulai Pál estéje; Gyalu grófnő (regény, 1921); Csöndes napok, hangos esték."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1977. címszó a lexikon => 346. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11977.htm

CÍMSZÓ: Hatvany

SZEMÉLYNÉV: Hatvany Lajos

SZÓCIKK: H. Lajos- báró*, író. H. Deutsch Sándor báró fia,szül. Budapesten 1880 okt. 28. Egyetemi tanulmányokat végzett és bölcsészeti doktorátust szerzett Plinius, a levélíró c. értekezésével. Eleinte főképpen filológiával foglalkozott. Feltűnést keltett Die Wissenschaft des Nichtwissensucerten c. munkája, amelyben a filológia túlzásait szatirizálta. Gyulai Pál Budapesti Szemléjének volt munkatársa, de utóbb azokhoz a modern magyar írókhoz csatlakozott, akik a Nyugat c. folyóirat köré csoportosultak. H. a modern magyar irodalomért szállt síkra német nyelven és, azokban a tanulmányaiban, amelyeket a Vészi Józseffel együtt szerkesztett Jung-Ungarn c. folyóiratban és német revükben tett közzé. Az irodalom ínyenc élvezőjének esztétikai és kritikai felfogása jut érdekesen egyéni kifejezésre az Ich und die Bücher c. munkájában. Megpróbálkozott a színdarabírással is. Lengyel Menyhérttel irt A szűz c. darabja Budapesten, a Híresek c. színműve Münchenben és Budapesten került színre. A világháború vége felé a Pesti Napló, valamint az Esztendő c. folyóirat főszerkesztője volt. A Károlyi-forradalom idejében mint publicista élénk részt vett a politikai mozgalmakban. Tagja volt a Nemzeti Tanácsnak, majd 1919. a proletár-diktatúra alatt Bécsbe emigrált. 1927 végén visszatért Magyarországba, hogy önként álljon a bíróság elé, amely bécsi magyar emigráns lapokban közzétett cikkeiért nemzetgyalázás miatt 7, majd másodfokon 4 évi fegyházbüntetésre ítélte. A Kúria másfélévre szállította le a büntetést. Az emigrációban írta Romain Rollandnak ajánlott könyvét, Das verwundete Land-ot, amelyben a trianoni békeszerződés jóvátételét sürgeti Európa emberségétől. Ugyancsak az emigrációban tette közzé Ady világa c. négy füzetét. Feleségek felesége címmel a sablonos felfogástól mindenképpen elütő színes tanulmányt írt Petőfi és Szendrey Júlia szerelméről. Több cikkben és tanulmányban foglalkozott a zsidóságnak a magyarsághoz való viszonyával, az asszimiláció, a cionizmus és a kikeresztelkedés problémáival. A magyar zsidóság asszimilációjának útját akarja megrajzolni Urak és emberek c. családtörténeti ciklusában is, amelynek első része Zsiga a családban címmel jelent meg. Lefordította Lacretelle francia írónak Silbermann című filoszemita regényét. Egyéb művei: Gyulai Pál estéje; Gyalu grófnő regény, 1921 ; Csöndes napok, hangos esték.

11977.ht

CÍMSZÓ Hatvan

SZEMÉLYNÉV Hatvan Lajo

SZÓCIKK H Lajos báró* író H Deutsc Sándo bár fia,szül Budapeste 188 okt 28 Egyetem tanulmányoka végzet é bölcsészet doktorátus szerzet Plinius levélír c értekezésével Eleint főképpe filológiáva foglalkozott Feltűnés keltet Di Wissenschaf de Nichtwissensucerte c munkája amelybe filológi túlzásai szatirizálta Gyula Pá Budapest Szemléjéne vol munkatársa d utób azokho moder magya írókho csatlakozott aki Nyuga c folyóira kör csoportosultak H moder magya irodalomér száll síkr néme nyelve és azokba tanulmányaiban amelyeke Vész Józseffe együt szerkesztet Jung-Ungar c folyóiratba é néme revükbe tet közzé A irodalo ínyen élvezőjéne esztétika é kritika felfogás ju érdekese egyén kifejezésr a Ic un di Büche c munkájában Megpróbálkozot színdarabírássa is Lengye Menyhértte ir szű c darabj Budapesten Hírese c színműv Münchenbe é Budapeste kerül színre világhábor vég fel Pest Napló valamin a Esztend c folyóira főszerkesztőj volt Károlyi-forradalo idejébe min publicist élén rész vet politika mozgalmakban Tagj vol Nemzet Tanácsnak maj 1919 proletár-diktatúr alat Bécsb emigrált 192 végé visszatér Magyarországba hog önkén álljo bírósá elé amel bécs magya emigrán lapokba közzétet cikkeiér nemzetgyalázá miat 7 maj másodfoko év fegyházbüntetésr ítélte Kúri másfélévr szállított l büntetést A emigrációba írt Romai Rollandna ajánlot könyvét Da verwundet Land-ot amelybe trianon békeszerződé jóvátételé sürget Európ emberségétől Ugyancsa a emigrációba tett közz Ad világ c nég füzetét Felesége feleség címme sablono felfogástó mindenképpe elüt színe tanulmány ír Petőf é Szendre Júli szerelméről Töb cikkbe é tanulmányba foglalkozot zsidóságna magyarságho val viszonyával a asszimiláció cionizmu é kikeresztelkedé problémáival magya zsidósá asszimilációjána útjá akarj megrajzoln Ura é embere c családtörténet ciklusába is amelyne els rész Zsig családba címme jelen meg Lefordított Lacretell franci íróna Silberman cím filoszemit regényét Egyé művei Gyula Pá estéje Gyal grófn regény 192 Csönde napok hango esték

11977.h

CÍMSZ Hatva

SZEMÉLYNÉ Hatva Laj

SZÓCIK Lajo báró ír Deuts Sánd bá fia,szü Budapest 18 ok 2 Egyete tanulmányok végze bölcsésze doktorátu szerze Pliniu levélí értekezéséve Elein főképp filológiáv foglalkozot Feltűné kelte D Wissenscha d Nichtwissensucert munkáj amelyb filológ túlzása szatirizált Gyul P Budapes Szemléjén vo munkatárs utó azokh mode magy írókh csatlakozot ak Nyug folyóir kö csoportosulta mode magy irodalomé szál sík ném nyelv é azokb tanulmányaiba amelyek Vés Józseff együ szerkeszte Jung-Unga folyóiratb ném revükb te közz irodal ínye élvezőjén esztétik kritik felfogá j érdekes egyé kifejezés I u d Büch munkájába Megpróbálkozo színdarabíráss i Lengy Menyhértt i sz darab Budapeste Híres színmű Münchenb Budapest kerü színr világhábo vé fe Pes Napl valami Eszten folyóir főszerkesztő vol Károlyi-forradal idejéb mi publicis élé rés ve politik mozgalmakba Tag vo Nemze Tanácsna ma 191 proletár-diktatú ala Bécs emigrál 19 vég visszaté Magyarországb ho önké állj bírós el ame béc magy emigrá lapokb közzéte cikkeié nemzetgyaláz mia ma másodfok é fegyházbüntetés ítélt Kúr másfélév szállítot büntetés emigrációb ír Roma Rollandn ajánlo könyvé D verwunde Land-o amelyb triano békeszerződ jóvátétel sürge Euró emberségétő Ugyancs emigrációb tet köz A vilá né füzeté Feleség felesé címm sablon felfogást mindenképp elü szín tanulmán í Pető Szendr Júl szerelmérő Tö cikkb tanulmányb foglalkozo zsidóságn magyarságh va viszonyáva asszimiláci cionizm kikeresztelked problémáiva magy zsidós asszimilációján útj akar megrajzol Ur ember családtörténe ciklusáb i amelyn el rés Zsi családb címm jele me Lefordítot Lacretel franc írón Silberma cí filoszemi regényé Egy műve Gyul P estéj Gya gróf regén 19 Csönd napo hang esté

11977.

CÍMS Hatv

SZEMÉLYN Hatv La

SZÓCI Laj bár í Deut Sán b fia,sz Budapes 1 o Egyet tanulmányo végz bölcsész doktorát szerz Plini levél értekezésév Elei főkép filológiá foglalkozo Feltűn kelt Wissensch Nichtwissensucer munká amely filoló túlzás szatirizál Gyu Budape Szemléjé v munkatár ut azok mod mag írók csatlakozo a Nyu folyói k csoportosult mod mag irodalom szá sí né nyel azok tanulmányaib amelye Vé József egy szerkeszt Jung-Ung folyóirat né revük t köz iroda íny élvezőjé esztéti kriti felfog érdeke egy kifejezé Büc munkájáb Megpróbálkoz színdarabírás Leng Menyhért s dara Budapest Híre színm München Budapes ker szín világháb v f Pe Nap valam Eszte folyói főszerkeszt vo Károlyi-forrada idejé m publici él ré v politi mozgalmakb Ta v Nemz Tanácsn m 19 proletár-diktat al Béc emigrá 1 vé visszat Magyarország h önk áll bíró e am bé mag emigr lapok közzét cikkei nemzetgyalá mi m másodfo fegyházbünteté ítél Kú másfélé szállíto bünteté emigráció í Rom Rolland ajánl könyv verwund Land- amely trian békeszerző jóvátéte sürg Eur emberségét Ugyanc emigráció te kö vil n füzet Felesé feles cím sablo felfogás mindenkép el szí tanulmá Pet Szend Jú szerelmér T cikk tanulmány foglalkoz zsidóság magyarság v viszonyáv asszimilác cioniz kikeresztelke problémáiv mag zsidó asszimilációjá út aka megrajzo U embe családtörtén ciklusá amely e ré Zs család cím jel m Lefordíto Lacrete fran író Silberm c filoszem regény Eg műv Gyu esté Gy gró regé 1 Csön nap han est

11977

CÍM Hat

SZEMÉLY Hat L

SZÓC La bá Deu Sá fia,s Budape Egye tanulmány vég bölcsés doktorá szer Plin levé értekezésé Ele főké filológi foglalkoz Feltű kel Wissensc Nichtwissensuce munk amel filol túlzá szatirizá Gy Budap Szemléj munkatá u azo mo ma író csatlakoz Ny folyó csoportosul mo ma irodalo sz s n nye azo tanulmányai amely V Józse eg szerkesz Jung-Un folyóira n revü kö irod ín élvezőj esztét krit felfo érdek eg kifejez Bü munkájá Megpróbálko színdarabírá Len Menyhér dar Budapes Hír szín Münche Budape ke szí világhá P Na vala Eszt folyó főszerkesz v Károlyi-forrad idej public é r polit mozgalmak T Nem Tanács 1 proletár-dikta a Bé emigr v vissza Magyarorszá ön ál bír a b ma emig lapo közzé cikke nemzetgyal m másodf fegyházbüntet íté K másfél szállít büntet emigráci Ro Rollan aján köny verwun Land amel tria békeszerz jóvátét sür Eu emberségé Ugyan emigráci t k vi füze Feles fele cí sabl felfogá mindenké e sz tanulm Pe Szen J szerelmé cik tanulmán foglalko zsidósá magyarsá viszonyá asszimilá cioni kikeresztelk problémái ma zsid asszimilációj ú ak megrajz emb családtörté ciklus amel r Z csalá cí je Lefordít Lacret fra ír Silber filosze regén E mű Gy est G gr reg Csö na ha es

1197

CÍ Ha

SZEMÉL Ha

SZÓ L b De S fia, Budap Egy tanulmán vé bölcsé doktor sze Pli lev értekezés El fők filológ foglalko Felt ke Wissens Nichtwissensuc mun ame filo túlz szatiriz G Buda Szemlé munkat az m m ír csatlako N foly csoportosu m m irodal s ny az tanulmánya amel Józs e szerkes Jung-U folyóir rev k iro í élvező eszté kri felf érde e kifeje B munkáj Megpróbálk színdarabír Le Menyhé da Budape Hí szí Münch Budap k sz világh N val Esz foly főszerkes Károlyi-forra ide publi poli mozgalma Ne Tanác proletár-dikt B emig vissz Magyarorsz ö á bí m emi lap közz cikk nemzetgya másod fegyházbünte ít másfé szállí bünte emigrác R Rolla ajá kön verwu Lan ame tri békeszer jóváté sü E emberség Ugya emigrác v füz Fele fel c sab felfog mindenk s tanul P Sze szerelm ci tanulmá foglalk zsidós magyars viszony asszimil cion kikeresztel problémá m zsi asszimiláció a megraj em családtört ciklu ame csal c j Lefordí Lacre fr í Silbe filosz regé m G es g re Cs n h e