12000.htm

CÍMSZÓ: Héber akcentus

SZÓCIKK: Héber akcentus (Héb.: Neginosz), eredeti rendeltetése, hogy a tórafelolvasásnál az éneklésszerű előadást a legkisebb részletekig szabályozza. Éppen ezért a H.-nak olyan szerepe van, mint a zenei, illetve a hangjegyeknek. Egyszersmind azonban a hangsúlynak és az egyes szavak értelmi összetartozandóságának, továbbá annak a viszonynak a megjelölésére is szolgálnak, mely az egyes szócsoportok és az egész mondat között fennáll, mint a hangsúly jegyei a «milra» és a «milel» megkülönböztetésére szolgálnak, más szóval arra, hogy mikor kell az utolsó, mikor pedig az utolsóelőtti szótagot hangsúlyozni. Mint pontozó jegyek a H.-ok vagy elválasztok, vagy összekötők. Míg a mai hangjegyeknél minden jelnek egyetlen hang felel meg, addig a H.-oknál minden egyes jel a hangok kisebb vagy nagyobb sorozatát foglalja össze. A tórafelolvasásnál ma használt H.-ok a következők: Zarkó, Szegól, Munách, Revia, Pozér, Telisó katanó. Tel. gedoló, Mahpach pastó, Zókef kóton Z. godól, Dargó, Tévir, Merchó. Tipchó, Esznachtó, stb. Mint ahogy az imák dallamai sem mindenütt, egyformák, úgy a H.-ok melodikus jelentését is többféleképen értelmezik. Így az askenázi, a szefárd és a keleti zsidók egymástól teljesen eltérőleg éneklik a H -okkal jelölt hangjegyeket. De a zsidóság ugyanazon csoportjain belül sem mindig egyforma a melodikus értelmezés, hanem a szöveg szerint változik, de természetesen csak árnyalatilag. Így ugyanazon H.-nak más és más a dallama a Tóra, a Haftóra és a Megillasz-Eszter előadásánál. Ami a H.-ok eredetét illeti, arra nézve eltérők a vélemények. A középkor tudósai szerint a H.-ok isteni eredetűek, de legalább is a Talmud előtti korból valók, ma általános az a felfogás, hogy a H.-ok a Talmud utáni korból származnak. A H.-oknak megfelelő dallam eredete még kevésbé tisztázott. Azon kísérletek, hogy a H. jelekből rekonstruálják a legrégibb zsidó zenét, tehát a templomi zenét, mindeddig sikertelenek maradtak. Hogy éneklő hangon olvassák fel a Tórát, ez talmudi követelmény, amely szerint csengő lágy, dallamos hangon (Kóre binima) kell minden felolvasást megtartani. Ennek a követelménynek nemcsak esztétikai, de gyakorlati pedagógiai jelentősége is van: a szó a megfelelő dallammal inkább megragad az emlékezetben, mint anélkül s az ilyen előadási mód fokozza a Tóra tanulmányozása iránti érdeklődést. Arra nézve azonban nincsenek pozitív adatok, hogy a különböző H. jeleket mióta kötik össze pontosan meghatározott zenei hangokkal. Az a feltevés sem állja meg a helyét, hogy a H.-okkal kifejezett melódiák a zsinagógái ének alapját képező éneklő beszéd maradványai, mert e melódiákban későbbi korok zeneisége is pontosan felismerhető. 


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2000. címszó a lexikon => 352. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12000.htm

CÍMSZÓ: Héber akcentus

SZÓCIKK: Héber akcentus Héb.: Neginosz , eredeti rendeltetése, hogy a tórafelolvasásnál az éneklésszerű előadást a legkisebb részletekig szabályozza. Éppen ezért a H.-nak olyan szerepe van, mint a zenei, illetve a hangjegyeknek. Egyszersmind azonban a hangsúlynak és az egyes szavak értelmi összetartozandóságának, továbbá annak a viszonynak a megjelölésére is szolgálnak, mely az egyes szócsoportok és az egész mondat között fennáll, mint a hangsúly jegyei a milra és a milel megkülönböztetésére szolgálnak, más szóval arra, hogy mikor kell az utolsó, mikor pedig az utolsóelőtti szótagot hangsúlyozni. Mint pontozó jegyek a H.-ok vagy elválasztok, vagy összekötők. Míg a mai hangjegyeknél minden jelnek egyetlen hang felel meg, addig a H.-oknál minden egyes jel a hangok kisebb vagy nagyobb sorozatát foglalja össze. A tórafelolvasásnál ma használt H.-ok a következők: Zarkó, Szegól, Munách, Revia, Pozér, Telisó katanó. Tel. gedoló, Mahpach pastó, Zókef kóton Z. godól, Dargó, Tévir, Merchó. Tipchó, Esznachtó, stb. Mint ahogy az imák dallamai sem mindenütt, egyformák, úgy a H.-ok melodikus jelentését is többféleképen értelmezik. Így az askenázi, a szefárd és a keleti zsidók egymástól teljesen eltérőleg éneklik a H -okkal jelölt hangjegyeket. De a zsidóság ugyanazon csoportjain belül sem mindig egyforma a melodikus értelmezés, hanem a szöveg szerint változik, de természetesen csak árnyalatilag. Így ugyanazon H.-nak más és más a dallama a Tóra, a Haftóra és a Megillasz-Eszter előadásánál. Ami a H.-ok eredetét illeti, arra nézve eltérők a vélemények. A középkor tudósai szerint a H.-ok isteni eredetűek, de legalább is a Talmud előtti korból valók, ma általános az a felfogás, hogy a H.-ok a Talmud utáni korból származnak. A H.-oknak megfelelő dallam eredete még kevésbé tisztázott. Azon kísérletek, hogy a H. jelekből rekonstruálják a legrégibb zsidó zenét, tehát a templomi zenét, mindeddig sikertelenek maradtak. Hogy éneklő hangon olvassák fel a Tórát, ez talmudi követelmény, amely szerint csengő lágy, dallamos hangon Kóre binima kell minden felolvasást megtartani. Ennek a követelménynek nemcsak esztétikai, de gyakorlati pedagógiai jelentősége is van: a szó a megfelelő dallammal inkább megragad az emlékezetben, mint anélkül s az ilyen előadási mód fokozza a Tóra tanulmányozása iránti érdeklődést. Arra nézve azonban nincsenek pozitív adatok, hogy a különböző H. jeleket mióta kötik össze pontosan meghatározott zenei hangokkal. Az a feltevés sem állja meg a helyét, hogy a H.-okkal kifejezett melódiák a zsinagógái ének alapját képező éneklő beszéd maradványai, mert e melódiákban későbbi korok zeneisége is pontosan felismerhető.

12000.ht

CÍMSZÓ Hébe akcentu

SZÓCIKK Hébe akcentu Héb. Neginos eredet rendeltetése hog tórafelolvasásná a éneklésszer előadás legkiseb részleteki szabályozza Éppe ezér H.-na olya szerep van min zenei illetv hangjegyeknek Egyszersmin azonba hangsúlyna é a egye szava értelm összetartozandóságának tovább anna viszonyna megjelölésér i szolgálnak mel a egye szócsoporto é a egés monda közöt fennáll min hangsúl jegye milr é mile megkülönböztetésér szolgálnak má szóva arra hog miko kel a utolsó miko pedi a utolsóelőtt szótago hangsúlyozni Min pontoz jegye H.-o vag elválasztok vag összekötők Mí ma hangjegyekné minde jelne egyetle han fele meg addi H.-okná minde egye je hango kiseb vag nagyob sorozatá foglalj össze tórafelolvasásná m használ H.-o következők Zarkó Szegól Munách Revia Pozér Telis katanó Tel gedoló Mahpac pastó Zóke kóto Z godól Dargó Tévir Merchó Tipchó Esznachtó stb Min ahog a imá dallama se mindenütt egyformák úg H.-o melodiku jelentésé i többféleképe értelmezik Íg a askenázi szefár é kelet zsidó egymástó teljese eltérőle énekli -okka jelöl hangjegyeket D zsidósá ugyanazo csoportjai belü se mindi egyform melodiku értelmezés hane szöve szerin változik d természetese csa árnyalatilag Íg ugyanazo H.-na má é má dallam Tóra Haftór é Megillasz-Eszte előadásánál Am H.-o eredeté illeti arr nézv eltérő vélemények középko tudósa szerin H.-o isten eredetűek d legaláb i Talmu előtt korbó valók m általáno a felfogás hog H.-o Talmu után korbó származnak H.-okna megfelel dalla eredet mé kevésb tisztázott Azo kísérletek hog H jelekbő rekonstruáljá legrégib zsid zenét tehá templom zenét mindeddi sikertelene maradtak Hog énekl hango olvassá fe Tórát e talmud követelmény amel szerin cseng lágy dallamo hango Kór binim kel minde felolvasás megtartani Enne követelményne nemcsa esztétikai d gyakorlat pedagógia jelentőség i van sz megfelel dallamma inkáb megraga a emlékezetben min anélkü a ilye előadás mó fokozz Tór tanulmányozás iránt érdeklődést Arr nézv azonba nincsene pozití adatok hog különböz H jeleke miót köti össz pontosa meghatározot zene hangokkal A feltevé se állj me helyét hog H.-okka kifejezet melódiá zsinagógá éne alapjá képez énekl beszé maradványai mer melódiákba később koro zeneiség i pontosa felismerhető

12000.h

CÍMSZ Héb akcent

SZÓCIK Héb akcent Héb Negino erede rendeltetés ho tórafelolvasásn énekléssze előadá legkise részletek szabályozz Épp ezé H.-n oly szere va mi zene illet hangjegyekne Egyszersmi azonb hangsúlyn egy szav értel összetartozandóságána továb ann viszonyn megjelölésé szolgálna me egy szócsoport egé mond közö fennál mi hangsú jegy mil mil megkülönböztetésé szolgálna m szóv arr ho mik ke utols mik ped utolsóelőt szótag hangsúlyozn Mi ponto jegy H.- va elválaszto va összekötő M m hangjegyekn mind jeln egyetl ha fel me add H.-okn mind egy j hang kise va nagyo sorozat foglal össz tórafelolvasásn haszná H.- következő Zark Szegó Munác Revi Pozé Teli katan Te gedol Mahpa past Zók kót godó Darg Tévi Merch Tipch Esznacht st Mi aho im dallam s mindenüt egyformá ú H.- melodik jelentés többfélekép értelmezi Í askenáz szefá kele zsid egymást teljes eltéről énekl -okk jelö hangjegyeke zsidós ugyanaz csoportja bel s mind egyfor melodik értelmezé han szöv szeri változi természetes cs árnyalatila Í ugyanaz H.-n m m dalla Tór Haftó Megillasz-Eszt előadásáná A H.- eredet illet ar néz eltér véleménye középk tudós szeri H.- iste eredetűe legalá Talm előt korb való általán felfogá ho H.- Talm utá korb származna H.-okn megfele dall erede m kevés tisztázot Az kísérlete ho jelekb rekonstruálj legrégi zsi zené teh templo zené mindedd sikertelen maradta Ho ének hang olvass f Tórá talmu követelmén ame szeri csen lág dallam hang Kó bini ke mind felolvasá megtartan Enn követelményn nemcs esztétika gyakorla pedagógi jelentősé va s megfele dallamm inká megrag emlékezetbe mi anélk ily előadá m fokoz Tó tanulmányozá irán érdeklődés Ar néz azonb nincsen pozit adato ho különbö jelek mió köt öss pontos meghatározo zen hangokka feltev s áll m helyé ho H.-okk kifejeze melódi zsinagóg én alapj képe ének besz maradványa me melódiákb későb kor zeneisé pontos felismerhet

12000.

CÍMS Hé akcen

SZÓCI Hé akcen Hé Negin ered rendelteté h tórafelolvasás énekléssz előad legkis részlete szabályoz Ép ez H.- ol szer v m zen ille hangjegyekn Egyszersm azon hangsúly eg sza érte összetartozandóságán tová an viszony megjelölés szolgáln m eg szócsopor eg mon köz fenná m hangs jeg mi mi megkülönböztetés szolgáln szó ar h mi k utol mi pe utolsóelő szóta hangsúlyoz M pont jeg H. v elválaszt v összeköt hangjegyek min jel egyet h fe m ad H.-ok min eg han kis v nagy soroza fogla öss tórafelolvasás haszn H. következ Zar Szeg Muná Rev Poz Tel kata T gedo Mahp pas Zó kó god Dar Tév Merc Tipc Esznach s M ah i dalla mindenü egyform H. melodi jelenté többféleké értelmez askená szef kel zsi egymás telje eltérő ének -ok jel hangjegyek zsidó ugyana csoportj be min egyfo melodi értelmez ha szö szer változ természete c árnyalatil ugyana H.- dall Tó Haft Megillasz-Esz előadásán H. erede ille a né elté vélemény közép tudó szer H. ist eredetű legal Tal elő kor val általá felfog h H. Tal ut kor származn H.-ok megfel dal ered kevé tisztázo A kísérlet h jelek rekonstruál legrég zs zen te templ zen minded sikertele maradt H éne han olvas Tór talm követelmé am szer cse lá dalla han K bin k min felolvas megtarta En követelmény nemc esztétik gyakorl pedagóg jelentős v megfel dallam ink megra emlékezetb m anél il előad foko T tanulmányoz irá érdeklődé A né azon nincse pozi adat h különb jele mi kö ös ponto meghatároz ze hangokk felte ál hely h H.-ok kifejez melód zsinagó é alap kép éne bes maradvány m melódiák késő ko zeneis ponto felismerhe

12000

CÍM H akce

SZÓC H akce H Negi ere rendeltet tórafelolvasá énekléss előa legki részlet szabályo É e H. o sze ze ill hangjegyek Egyszers azo hangsúl e sz ért összetartozandóságá tov a viszon megjelölé szolgál e szócsopo e mo kö fenn hang je m m megkülönbözteté szolgál sz a m uto m p utolsóel szót hangsúlyo pon je H elválasz összekö hangjegye mi je egye f a H.-o mi e ha ki nag soroz fogl ös tórafelolvasá hasz H követke Za Sze Mun Re Po Te kat ged Mah pa Z k go Da Té Mer Tip Esznac a dall minden egyfor H melod jelent többfélek értelme asken sze ke zs egymá telj eltér éne -o je hangjegye zsid ugyan csoport b mi egyf melod értelme h sz sze válto természet árnyalati ugyan H. dal T Haf Megillasz-Es előadásá H ered ill n elt vélemén közé tud sze H is eredet lega Ta el ko va által felfo H Ta u ko származ H.-o megfe da ere kev tisztáz kísérle jele rekonstruá legré z ze t temp ze minde sikertel marad én ha olva Tó tal követelm a sze cs l dall ha bi mi felolva megtart E követelmén nem esztéti gyakor pedagó jelentő megfe dalla in megr emlékezet ané i előa fok tanulmányo ir érdeklőd n azo nincs poz ada külön jel m k ö pont meghatáro z hangok felt á hel H.-o kifeje meló zsinag ala ké én be maradván melódiá kés k zenei pont felismerh

1200

CÍ akc

SZÓ akc Neg er rendelte tórafelolvas éneklés elő legk részle szabály H sz z il hangjegye Egyszer az hangsú s ér összetartozandóság to viszo megjelöl szolgá szócsop m k fen han j megkülönböztet szolgá s ut utolsóe szó hangsúly po j elválas összek hangjegy m j egy H.- m h k na soro fog ö tórafelolvas has követk Z Sz Mu R P T ka ge Ma p g D T Me Ti Eszna dal minde egyfo melo jelen többféle értelm aske sz k z egym tel elté én - j hangjegy zsi ugya csopor m egy melo értelm s sz vált természe árnyalat ugya H da Ha Megillasz-E előadás ere il el vélemé köz tu sz i erede leg T e k v álta felf T k szárma H.- megf d er ke tisztá kísérl jel rekonstru legr z tem z mind sikerte mara é h olv T ta követel sz c dal h b m felolv megtar követelmé ne esztét gyako pedag jelent megf dall i meg emlékeze an elő fo tanulmány i érdeklő az ninc po ad külö je pon meghatár hango fel he H.- kifej mel zsina al k é b maradvá melódi ké zene pon felismer