12007.htm
CÍMSZÓ: Héber nyelv Magyarországon
SZÓCIKK: "Héber nyelv
Magyarországon. A H. oly régi, mint maga a zsidóság ebben az országban, mert a
zsidó liturgia nyelve mindig a héber volt. A legrégibb ismert irodalmi termek Nagyszombati
Izsák (l. o.) Minhagim c. kompilációja azonban csak a XIV. sz.-ból való.
Viszont az ugyanezen időből származó legrégibb magyar nyelvű bibliafordítások
töredékei kétségtelenül nem a héber eredetiből készültek. Ugyanez áll a Károli
Gáspár teljes bibliafordításáról is (Vizsoly 1591), bár ő maga az ellenkezőjét
állítja. Hébernyelvű irodalomról Magyarországon azonban még ez időtájt sem
tudunk. Pedig bizonyosan kellett lennie, hisz a zsidók között mindenütt voltak
tudósok, ha nem mások, a rabbik, akik hivatásukból folyólag művelték a zsidó
vallástudományt, amelynek nyelve a keresztény Európában kizárólag a héber volt,
Csakhogy ebből a korszakból alig egy pár rabbi nevét ismerjük, műveikről meg
éppen nem tudunk. Tudjuk ellenben hogy a reformáció nyomán, mint Európa egyéb
részeiben, úgy Magyarországon is elterjedt a héber nyelv ismerete, kivált a
protestáns keresztény tudósok között. Magyar ifjak tekintélyes számban keresték
fel e külföldi főiskolákat, onnan hozták magukkal a héber nyelv több-kevesebb ismeretét
és irodalmi használatát. Ennek bizonysága azok az üdvözlő versek, melyekkel ez
ifjak köszöntötték tanulótársaikat disszertációik alkalmából s amelyeket
ezekkel együtt nyomtatásban is megjelentettek. Ezek a versezetek túlnyomóan
hebegő kísérletek csupán, amelyek közt ritkán akad nagyobb gyakorlottságra
valló néhány sor. A XVI. és XVII. sz.-ból. mintegy 50 szerzőtől ismerünk ilyen
verseket. Egyesek az élő beszédben is tudták használni a hébert. Kelp Márton
Apafi Mihály fejedelem ravatala felett héber gyászbeszédet mondott. Néha nők is
héberül leveleztek. Dálnoky Lőrinc 1643. héberből latinra fordította Emmanuele
Portó zsidó szerző egyik művét. Ugyanő lelkes buzdító beszédet mondott a héber
nyelv megtanulása erdőkében. Apáczai Cseri János kolozsvári székfoglalójában
rajongó szeretettel szól a héber nyelvről, mint a nyelvek ősanyjáról, mint
Dávid és Ezsajás nyelvéről, annak szépségeiről és kifejező gazdagságáról. A
kereszténység és zsidóság határvonalán áll a szombatos Péchi Simon (l. o.) a
XVII. sz. első felében, akinek alapos héber nyelvismeretéről tanúskodnak
nagyszámú fordításai (Mózes 5. könyve, a Zsoltárok, a Sziddur, egyéb liturgikus
és rituális művek részei). Péchi ez ismereteit kétségkívül külföldi utazásai
alatt szerezte, mert itthon nem igen lehetett rá alkalma az erdélyi zsidók
csekély száma miatt. De lehetséges, hogy tanulhatott az ezidő tájban
Gyulafehérvárott letelepedett szefárd zsidóktól, akik általában magasabb
kultúrfokon állottak. Viszont Nagy-Magyarországon ettől a századtól kezdve mindsűrűbben
sorakoznak a zsidó tudósok, főként rabbik, akiktől héber-nyelvű művek maradtak
fenn. E művek kevés kivétellel mind a talmudi tanulmányok körébe tartoznak.
Annál meglepőbb egy igazi héber költőnek, a móri származású Lewisohn Salamonnak
váratlan feltűnése a XIX. sz. elején. Azontúl a H. mint a költészet kifejező
eszköze nemigen jő számításba. Voltak ugyan koronként ügyes héber verselők,
különösen fordítók, mint pl. Schönfeld Baruch (1778-1853) és Bacher Simon
(1823-92) (l. o.) De költőnek a legújabb időkig alig válik be más, mint a
később Palesztinába elszármazott Avigdor Hameiri (l. o.), aki egyes egyedül az
Ember tragédiáját is lefordította héberre. A magyar költészet sok gyöngyét már
korábban átültették héber nyelvre. Nagyobb jelentőségre jutott a H., mint a
zsidó vallástudomány nyelve, miáltal megúvta összefüggését a többi országok
enemű tudományával. Észrevételek és interpretációk a Talmud és a decisorok
egyes részeihez és főként vallásügyi kérdésekben adott vélemények (responsumok,
l. o.) teszik az irodalom javarészét. Több folyóirat is szolgálta az ú. n.
rabbinikus irodalmat; a modem zsidó tudománynak van szentelve az 1921 óta
megjelenő Hacófeh c. folyóirat (l. o.). Másnemű tudományos művek sokkal
ritkábban keletkeztek héber nyelven : a zsidók gyors elmagyarosodása miatt itt
nem volt sem mód, sem szükség a tudományok héber nyelven való művelésére és
terjesztésére. Az utolsó évtizedben Erdélyben történt kísérlet a héber nyelv
felélesztésére iskolai tannyelvül való bevezetése útján, a sikert ígérő kezdés
azonban nyomasztó külső körülmények ellenhatása miatt egyelőre nem vezetett
eredményre. A héber nyelvtudomány Magyarországon nem tudott gyökeret verni és
nem hozott létre eredeti alkotásokat. Csak iskolai használatra készültek
nyelvtani kézikönyvek, még pedig előbb keresztény, mint zsidó részen. A
reformáció hatása alatt Európa szerte álmot szőttek a tudósok a héber nyelv
közeli rokonságáról a modern nyelvekkel. Magyarországon is így jött létre a
héber-magyar nyelvhasonlítás, amelynek irodalma a XIX. sz. elejéig nyúlik le. A
XVII. és XVIII. sz.-ban magyar szerzőktől mintegy 10 latin nyelvű héber
nyelvtan jelent meg külföldön, 4 pedig külföldi szerzőktől Magyarországon, ami
a héber nyelvvel való beható foglalkozásra mutat. A XIX. sz. azonban visszaesést
mutat e téren. A zsidó iskolákban csak a bibliatanítás alkalmi kiegészítője a
héber nyelvtan, amelyet rendszeresen alig tanítanak. Száz év alatt ezért alig
2-3 héber grammatika jelent meg zsidó szerzőktől Magyarországon."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2007. címszó a lexikon =>
352. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12007.htm
CÍMSZÓ: Héber nyelv Magyarországon
SZÓCIKK: Héber nyelv Magyarországon. A H. oly régi, mint maga a zsidóság
ebben az országban, mert a zsidó liturgia nyelve mindig a héber volt. A
legrégibb ismert irodalmi termek Nagyszombati Izsák l. o. Minhagim c.
kompilációja azonban csak a XIV. sz.-ból való. Viszont az ugyanezen időből
származó legrégibb magyar nyelvű bibliafordítások töredékei kétségtelenül nem a
héber eredetiből készültek. Ugyanez áll a Károli Gáspár teljes
bibliafordításáról is Vizsoly 1591 , bár ő maga az ellenkezőjét állítja.
Hébernyelvű irodalomról Magyarországon azonban még ez időtájt sem tudunk. Pedig
bizonyosan kellett lennie, hisz a zsidók között mindenütt voltak tudósok, ha
nem mások, a rabbik, akik hivatásukból folyólag művelték a zsidó
vallástudományt, amelynek nyelve a keresztény Európában kizárólag a héber volt,
Csakhogy ebből a korszakból alig egy pár rabbi nevét ismerjük, műveikről meg
éppen nem tudunk. Tudjuk ellenben hogy a reformáció nyomán, mint Európa egyéb
részeiben, úgy Magyarországon is elterjedt a héber nyelv ismerete, kivált a
protestáns keresztény tudósok között. Magyar ifjak tekintélyes számban keresték
fel e külföldi főiskolákat, onnan hozták magukkal a héber nyelv több-kevesebb
ismeretét és irodalmi használatát. Ennek bizonysága azok az üdvözlő versek,
melyekkel ez ifjak köszöntötték tanulótársaikat disszertációik alkalmából s
amelyeket ezekkel együtt nyomtatásban is megjelentettek. Ezek a versezetek túlnyomóan
hebegő kísérletek csupán, amelyek közt ritkán akad nagyobb gyakorlottságra
valló néhány sor. A XVI. és XVII. sz.-ból. mintegy 50 szerzőtől ismerünk ilyen
verseket. Egyesek az élő beszédben is tudták használni a hébert. Kelp Márton
Apafi Mihály fejedelem ravatala felett héber gyászbeszédet mondott. Néha nők is
héberül leveleztek. Dálnoky Lőrinc 1643. héberből latinra fordította Emmanuele
Portó zsidó szerző egyik művét. Ugyanő lelkes buzdító beszédet mondott a héber
nyelv megtanulása erdőkében. Apáczai Cseri János kolozsvári székfoglalójában
rajongó szeretettel szól a héber nyelvről, mint a nyelvek ősanyjáról, mint
Dávid és Ezsajás nyelvéről, annak szépségeiről és kifejező gazdagságáról. A
kereszténység és zsidóság határvonalán áll a szombatos Péchi Simon l. o. a
XVII. sz. első felében, akinek alapos héber nyelvismeretéről tanúskodnak
nagyszámú fordításai Mózes 5. könyve, a Zsoltárok, a Sziddur, egyéb liturgikus
és rituális művek részei . Péchi ez ismereteit kétségkívül külföldi utazásai
alatt szerezte, mert itthon nem igen lehetett rá alkalma az erdélyi zsidók
csekély száma miatt. De lehetséges, hogy tanulhatott az ezidő tájban
Gyulafehérvárott letelepedett szefárd zsidóktól, akik általában magasabb
kultúrfokon állottak. Viszont Nagy-Magyarországon ettől a századtól kezdve
mindsűrűbben sorakoznak a zsidó tudósok, főként rabbik, akiktől héber-nyelvű
művek maradtak fenn. E művek kevés kivétellel mind a talmudi tanulmányok körébe
tartoznak. Annál meglepőbb egy igazi héber költőnek, a móri származású Lewisohn
Salamonnak váratlan feltűnése a XIX. sz. elején. Azontúl a H. mint a költészet
kifejező eszköze nemigen jő számításba. Voltak ugyan koronként ügyes héber
verselők, különösen fordítók, mint pl. Schönfeld Baruch 1778-1853 és Bacher
Simon 1823-92 l. o. De költőnek a legújabb időkig alig válik be más, mint a
később Palesztinába elszármazott Avigdor Hameiri l. o. , aki egyes egyedül az
Ember tragédiáját is lefordította héberre. A magyar költészet sok gyöngyét már
korábban átültették héber nyelvre. Nagyobb jelentőségre jutott a H., mint a
zsidó vallástudomány nyelve, miáltal megúvta összefüggését a többi országok
enemű tudományával. Észrevételek és interpretációk a Talmud és a decisorok
egyes részeihez és főként vallásügyi kérdésekben adott vélemények responsumok,
l. o. teszik az irodalom javarészét. Több folyóirat is szolgálta az ú. n.
rabbinikus irodalmat; a modem zsidó tudománynak van szentelve az 1921 óta
megjelenő Hacófeh c. folyóirat l. o. . Másnemű tudományos művek sokkal
ritkábban keletkeztek héber nyelven : a zsidók gyors elmagyarosodása miatt itt
nem volt sem mód, sem szükség a tudományok héber nyelven való művelésére és
terjesztésére. Az utolsó évtizedben Erdélyben történt kísérlet a héber nyelv
felélesztésére iskolai tannyelvül való bevezetése útján, a sikert ígérő kezdés
azonban nyomasztó külső körülmények ellenhatása miatt egyelőre nem vezetett
eredményre. A héber nyelvtudomány Magyarországon nem tudott gyökeret verni és
nem hozott létre eredeti alkotásokat. Csak iskolai használatra készültek nyelvtani
kézikönyvek, még pedig előbb keresztény, mint zsidó részen. A reformáció hatása
alatt Európa szerte álmot szőttek a tudósok a héber nyelv közeli rokonságáról a
modern nyelvekkel. Magyarországon is így jött létre a héber-magyar
nyelvhasonlítás, amelynek irodalma a XIX. sz. elejéig nyúlik le. A XVII. és
XVIII. sz.-ban magyar szerzőktől mintegy 10 latin nyelvű héber nyelvtan jelent
meg külföldön, 4 pedig külföldi szerzőktől Magyarországon, ami a héber nyelvvel
való beható foglalkozásra mutat. A XIX. sz. azonban visszaesést mutat e téren.
A zsidó iskolákban csak a bibliatanítás alkalmi kiegészítője a héber nyelvtan,
amelyet rendszeresen alig tanítanak. Száz év alatt ezért alig 2-3 héber
grammatika jelent meg zsidó szerzőktől Magyarországon.
12007.ht
CÍMSZÓ Hébe nyel Magyarországo
SZÓCIKK Hébe nyel Magyarországon H ol régi min mag zsidósá ebbe a országban
mer zsid liturgi nyelv mindi hébe volt legrégib ismer irodalm terme Nagyszombat
Izsá l o Minhagi c kompilációj azonba csa XIV sz.-bó való Viszon a ugyaneze
időbő származ legrégib magya nyelv bibliafordításo töredéke kétségtelenü ne
hébe eredetibő készültek Ugyane ál Károl Gáspá telje bibliafordításáró i Vizsol
159 bá mag a ellenkezőjé állítja Hébernyelv irodalomró Magyarországo azonba mé
e időtáj se tudunk Pedi bizonyosa kellet lennie his zsidó közöt mindenüt volta
tudósok h ne mások rabbik aki hivatásukbó folyóla művelté zsid vallástudományt
amelyne nyelv keresztén Európába kizáróla hébe volt Csakhog ebbő korszakbó ali
eg pá rabb nevé ismerjük műveikrő me éppe ne tudunk Tudju ellenbe hog reformáci
nyomán min Európ egyé részeiben úg Magyarországo i elterjed hébe nyel ismerete
kivál protestán keresztén tudóso között Magya ifja tekintélye számba keresté fe
külföld főiskolákat onna hoztá magukka hébe nyel több-keveseb ismereté é
irodalm használatát Enne bizonyság azo a üdvözl versek melyekke e ifja
köszöntötté tanulótársaika disszertációi alkalmábó amelyeke ezekke együt
nyomtatásba i megjelentettek Eze versezete túlnyomóa hebeg kísérlete csupán
amelye köz ritká aka nagyob gyakorlottságr vall néhán sor XVI é XVII sz.-ból
minteg 5 szerzőtő ismerün ilye verseket Egyese a él beszédbe i tudtá használn
hébert Kel Márto Apaf Mihál fejedele ravatal felet hébe gyászbeszéde mondott
Néh nő i héberü leveleztek Dálnok Lőrin 1643 héberbő latinr fordított Emmanuel
Port zsid szerz egyi művét Ugyan lelke buzdít beszéde mondot hébe nyel
megtanulás erdőkében Apácza Cser Jáno kolozsvár székfoglalójába rajong
szeretette szó hébe nyelvről min nyelve ősanyjáról min Dávi é Ezsajá nyelvéről
anna szépségeirő é kifejez gazdagságáról kereszténysé é zsidósá határvonalá ál
szombato Péch Simo l o XVII sz els felében akine alapo hébe nyelvismeretérő
tanúskodna nagyszám fordítása Móze 5 könyve Zsoltárok Sziddur egyé liturgiku é
rituáli műve része Péch e ismeretei kétségkívü külföld utazása alat szerezte
mer ittho ne ige lehetet r alkalm a erdély zsidó csekél szám miatt D lehetséges
hog tanulhatot a ezid tájba Gyulafehérvárot letelepedet szefár zsidóktól aki
általába magasab kultúrfoko állottak Viszon Nagy-Magyarországo ettő századtó
kezdv mindsűrűbbe sorakozna zsid tudósok főkén rabbik akiktő héber-nyelv műve
maradta fenn műve kevé kivételle min talmud tanulmányo köréb tartoznak Anná
meglepőb eg igaz hébe költőnek mór származás Lewisoh Salamonna váratla feltűnés
XIX sz elején Azontú H min költésze kifejez eszköz nemige j számításba Volta
ugya koronkén ügye hébe verselők különöse fordítók min pl Schönfel Baruc
1778-185 é Bache Simo 1823-
12007.h
CÍMSZ Héb nye Magyarország
SZÓCIK Héb nye Magyarországo o rég mi ma zsidós ebb országba me zsi liturg
nyel mind héb vol legrégi isme irodal term Nagyszomba Izs Minhag kompiláció
azonb cs XI sz.-b val Viszo ugyanez időb szárma legrégi magy nyel
bibliafordítás töredék kétségtelen n héb eredetib készülte Ugyan á Káro Gásp
telj bibliafordításár Vizso 15 b ma ellenkezőj állítj Hébernyel irodalomr
Magyarország azonb m időtá s tudun Ped bizonyos kelle lenni hi zsid közö
mindenü volt tudóso n máso rabbi ak hivatásukb folyól művelt zsi vallástudomány
amelyn nyel kereszté Európáb kizáról héb vol Csakho ebb korszakb al e p rab nev
ismerjü műveikr m épp n tudun Tudj ellenb ho reformác nyomá mi Euró egy
részeibe ú Magyarország elterje héb nye ismeret kivá protestá kereszté tudós
közöt Magy ifj tekintély számb kerest f külföl főiskoláka onn hozt magukk héb
nye több-kevese ismeret irodal használatá Enn bizonysá az üdvöz verse melyekk
ifj köszöntött tanulótársaik disszertáció alkalmáb amelyek ezekk együ
nyomtatásb megjelentette Ez versezet túlnyomó hebe kísérlet csupá amely kö ritk
ak nagyo gyakorlottság val néhá so XV XVI sz.-bó minte szerzőt ismerü ily
verseke Egyes é beszédb tudt használ héber Ke Márt Apa Mihá fejedel ravata fele
héb gyászbeszéd mondot Né n héber levelezte Dálno Lőri 164 héberb latin
fordítot Emmanue Por zsi szer egy művé Ugya lelk buzdí beszéd mondo héb nye
megtanulá erdőkébe Apácz Cse Ján kolozsvá székfoglalójáb rajon szeretett sz héb
nyelvrő mi nyelv ősanyjáró mi Dáv Ezsaj nyelvérő ann szépségeir kifeje
gazdagságáró kereszténys zsidós határvonal á szombat Péc Sim XVI s el felébe
akin alap héb nyelvismeretér tanúskodn nagyszá fordítás Móz könyv Zsoltáro
Sziddu egy liturgik rituál műv rész Péc ismerete kétségkív külföl utazás ala
szerezt me itth n ig lehete alkal erdél zsid cseké szá miat lehetsége ho
tanulhato ezi tájb Gyulafehérváro letelepede szefá zsidóktó ak általáb magasa
kultúrfok állotta Viszo Nagy-Magyarország ett századt kezd mindsűrűbb sorakozn
zsi tudóso főké rabbi akikt héber-nyel műv maradt fen műv kev kivétell mi talmu
tanulmány köré tartozna Ann meglepő e iga héb költőne mó származá Lewiso
Salamonn váratl feltűné XI s elejé Azont mi költész kifeje eszkö nemig
számításb Volt ugy koronké ügy héb verselő különös fordító mi p Schönfe Baru
1778-18 Bach Sim 1823- költőn legúja idők al vál má mi késő Palesztiná
elszármazo Avigd Hamei a egy egyed Emb tragédiáj lefordítot héberr magy költész
s gyöngy m korább átültett héb nyelvr Nagyo jelentőség juto H mi zsi
vallástudomá nyelv miált megúv összefüggés töb ország ene tudományáva
Észrevétel interpretáci Talm decisor egy részeih főké vallásüg kérdésekb ado
vélemény responsumo tesz irodal javarészé Tö folyóir szolgál rabbinik irodalma
mod zsi tudományn v szentel 19 ó megjele Hacóf folyóir Másne tudomány műv sokk
ritkább keletkezt héb nyelv zsid gyo elmagyarosodá mia i n vo s mó s szüks
tudomány héb nyelv va művelésé terjesztésér utol évtizedb Erdélyb törté kísérl
héb nye felélesztésé iskol tannyelv va bevezeté útjá sike ígé kezd azonb
nyomasz kül körülmény ellenhatá mia egyelő n vezete eredményr héb nyelvtudomá
Magyarország n tudo gyöker ver n hozo lét erede alkotásoka Cs iskol használat
készült nyelvta kézikönyve m ped elő keresztén mi zsi része reformác hatá ala
Euró szer álm szőtt tudós héb nye köze rokonságár mode nyelvekke Magyarország í
jö lét héber-magy nyelvhasonlítá amelyn irodal XI s elejé nyúl l XVI XVII sz.-b
magy szerzőkt minte lat nyel héb nyelvt jele m külföldö ped külföl szerzőkt
Magyarországo a héb nyelvv va beha foglalkozás muta XI s azonb visszaesé mut
tére zsi iskolákb cs bibliatanít alkal kiegészítő héb nyelvta amely rendszeres
al tanítana Sz ala ezé al 2 héb grammati jele m zsi szerzőkt Magyarországo
12007.
CÍMS Hé ny Magyarorszá
SZÓCI Hé ny Magyarország ré m m zsidó eb országb m zs litur nye min hé vo
legrég ism iroda ter Nagyszomb Iz Minha kompiláci azon c X sz.- va Visz ugyane
idő szárm legrég mag nye bibliafordítá töredé kétségtele hé eredeti készült
Ugya Kár Gás tel bibliafordításá Vizs 1 m ellenkező állít Hébernye irodalom
Magyarorszá azon időt tudu Pe bizonyo kell lenn h zsi köz minden vol tudós más
rabb a hivatásuk folyó művel zs vallástudomán amely nye kereszt Európá kizáró
hé vo Csakh eb korszak a ra ne ismerj műveik ép tudu Tud ellen h reformá nyom m
Eur eg részeib Magyarorszá elterj hé ny ismere kiv protest kereszt tudó közö
Mag if tekintél szám keres külfö főiskolák on hoz maguk hé ny több-keves ismere
iroda használat En bizonys a üdvö vers melyek if köszöntöt tanulótársai
disszertáci alkalmá amelye ezek egy nyomtatás megjelentett E verseze túlnyom
heb kísérle csup amel k rit a nagy gyakorlottsá va néh s X XV sz.-b mint szerző
ismer il versek Egye beszéd tud haszná hébe K Már Ap Mih fejede ravat fel hé
gyászbeszé mondo N hébe levelezt Dáln Lőr 16 héber lati fordíto Emmanu Po zs
sze eg műv Ugy lel buzd beszé mond hé ny megtanul erdőkéb Apác Cs Já kolozsv
székfoglalójá rajo szeretet s hé nyelvr m nyel ősanyjár m Dá Ezsa nyelvér an
szépségei kifej gazdagságár keresztény zsidó határvona szomba Pé Si XV e feléb
aki ala hé nyelvismereté tanúskod nagysz fordítá Mó köny Zsoltár Szidd eg
liturgi rituá mű rés Pé ismeret kétségkí külfö utazá al szerez m itt i lehet
alka erdé zsi csek sz mia lehetség h tanulhat ez táj Gyulafehérvár leteleped
szef zsidókt a általá magas kultúrfo állott Visz Nagy-Magyarorszá et század kez
mindsűrűb sorakoz zs tudós fők rabb akik héber-nye mű marad fe mű ke kivétel m
talm tanulmán kör tartozn An meglep ig hé költőn m származ Lewis Salamon várat
feltűn X elej Azon m költés kifej eszk nemi számítás Vol ug koronk üg hé versel
különö fordít m Schönf Bar 1778-1 Bac Si 1823 költő legúj idő a vá m m kés
Palesztin elszármaz Avig Hame eg egye Em tragédiá lefordíto héber mag költés
gyöng koráb átültet hé nyelv Nagy jelentősé jut m zs vallástudom nyel miál megú
összefüggé tö orszá en tudományáv Észrevéte interpretác Tal deciso eg részei
fők vallásü kérdések ad vélemén responsum tes iroda javarész T folyói szolgá
rabbini irodalm mo zs tudomány szente 1 megjel Hacó folyói Másn tudomán mű sok
ritkáb keletkez hé nyel zsi gy elmagyarosod mi v m szük tudomán hé nyel v
művelés terjesztésé uto évtized Erdély tört kísér hé ny felélesztés isko
tannyel v bevezet útj sik íg kez azon nyomas kü körülmén ellenhat mi egyel
vezet eredmény hé nyelvtudom Magyarorszá tud gyöke ve hoz lé ered alkotások C
isko használa készül nyelvt kézikönyv pe el kereszté m zs rész reformá hat al
Eur sze ál szőt tudó hé ny köz rokonságá mod nyelvekk Magyarorszá j lé
héber-mag nyelvhasonlít amely iroda X elej nyú XV XVI sz.- mag szerzők mint la
nye hé nyelv jel külföld pe külfö szerzők Magyarország hé nyelv v beh
foglalkozá mut X azon visszaes mu tér zs iskolák c bibliataní alka kiegészít hé
nyelvt amel rendszere a tanítan S al ez a hé grammat jel zs szerzők
Magyarország
12007
CÍM H n Magyarorsz
SZÓC H n Magyarorszá r zsid e ország z litu ny mi h v legré is irod te
Nagyszom I Minh kompilác azo sz. v Vis ugyan id szár legré ma ny bibliafordít
töred kétségtel h eredet készül Ugy Ká Gá te bibliafordítás Viz ellenkez állí
Héberny irodalo Magyarorsz azo idő tud P bizony kel len zs kö minde vo tudó má
rab hivatásu foly műve z vallástudomá amel ny keresz Európ kizár h v Csak e
korsza r n ismer művei é tud Tu elle reform nyo Eu e részei Magyarorsz elter h
n ismer ki protes keresz tud köz Ma i tekinté szá kere külf főiskolá o ho magu
h n több-keve ismer irod használa E bizony üdv ver melye i köszöntö tanulótársa
disszertác alkalm amely eze eg nyomtatá megjelentet versez túlnyo he kísérl csu
ame ri nag gyakorlotts v né X sz.- min szerz isme i verse Egy beszé tu haszn
héb Má A Mi fejed rava fe h gyászbesz mond héb levelez Dál Lő 1 hébe lat fordít
Emman P z sz e mű Ug le buz besz mon h n megtanu erdőké Apá C J kolozs
székfoglalój raj szerete h nyelv nye ősanyjá D Ezs nyelvé a szépsége kife
gazdagságá keresztén zsid határvon szomb P S X felé ak al h nyelvismeret
tanúsko nagys fordít M kön Zsoltá Szid e liturg ritu m ré P ismere kétségk külf
utaz a szere it lehe alk erd zs cse s mi lehetsé tanulha e tá Gyulafehérvá
letelepe sze zsidók által maga kultúrf állot Vis Nagy-Magyarorsz e száza ke
mindsűrű sorako z tudó fő rab aki héber-ny m mara f m k kivéte tal tanulmá kö
tartoz A megle i h költő szárma Lewi Salamo vára feltű ele Azo költé kife esz
nem számítá Vo u koron ü h verse külön fordí Schön Ba 1778- Ba S 182 költ legú
id v ké Paleszti elszárma Avi Ham e egy E tragédi lefordít hébe ma költé gyön
korá átülte h nyel Nag jelentős ju z vallástudo nye miá meg összefügg t orsz e
tudományá Észrevét interpretá Ta decis e része fő vallás kérdése a vélemé
responsu te irod javarés folyó szolg rabbin irodal m z tudomán szent megje Hac
folyó Más tudomá m so ritká keletke h nye zs g elmagyaroso m szü tudomá h nye művelé
terjesztés ut évtize Erdél tör kísé h n feléleszté isk tannye beveze út si í ke
azo nyoma k körülmé ellenha m egye veze eredmén h nyelvtudo Magyarorsz tu gyök
v ho l ere alkotáso isk használ készü nyelv kéziköny p e kereszt z rés reform
ha a Eu sz á sző tud h n kö rokonság mo nyelvek Magyarorsz l héber-ma
nyelvhasonlí amel irod ele ny X XV sz. ma szerző min l ny h nyel je külföl p
külf szerző Magyarorszá h nyel be foglalkoz mu azo visszae m té z iskolá
bibliatan alk kiegészí h nyelv ame rendszer taníta a e h gramma je z szerző
Magyarorszá
1200
CÍ Magyarors
SZÓ Magyarorsz zsi orszá lit n m legr i iro t Nagyszo Min kompilá az sz Vi
ugya i szá legr m n bibliafordí töre kétségte erede készü Ug K G t
bibliafordítá Vi ellenke áll Hébern irodal Magyarors az id tu bizon ke le z k
mind v tud m ra hivatás fol műv vallástudom ame n keres Euró kizá Csa korsz
isme műve tu T ell refor ny E része Magyarors elte isme k prote keres tu kö M
tekint sz ker kül főiskol h mag több-kev isme iro használ bizon üd ve mely köszönt
tanulótárs disszertá alkal amel ez e nyomtat megjelente verse túlny h kísér cs
am r na gyakorlott n sz. mi szer ism vers Eg besz t hasz hé M M feje rav f
gyászbes mon hé levele Dá L héb la fordí Emma s m U l bu bes mo megtan erdők Ap
koloz székfoglaló ra szeret nyel ny ősanyj Ez nyelv szépség kif gazdagság
kereszté zsi határvo szom fel a a nyelvismere tanúsk nagy fordí kö Zsolt Szi
litur rit r ismer kétség kül uta szer i leh al er z cs m lehets tanulh t
Gyulafehérv letelep sz zsidó álta mag kultúr állo Vi Nagy-Magyarors száz k
mindsűr sorak tud f ra ak héber-n mar kivét ta tanulm k tarto megl költ szárm
Lew Salam vár felt el Az költ kif es ne számít V koro vers külö ford Schö B
1778 B 18 köl leg i k Paleszt elszárm Av Ha eg tragéd lefordí héb m költ gyö
kor átült nye Na jelentő j vallástud ny mi me összefüg ors tudomány Észrevé
interpret T deci rész f vallá kérdés vélem respons t iro javaré foly szol rabbi
iroda tudomá szen megj Ha foly Má tudom s ritk keletk ny z elmagyaros sz tudom
ny művel terjeszté u évtiz Erdé tö kís feléleszt is tanny bevez ú s k az nyom
körülm ellenh egy vez eredmé nyelvtud Magyarors t gyö h er alkotás is haszná
kész nyel kézikön keresz ré refor h E s sz tu k rokonsá m nyelve Magyarors
héber-m nyelvhasonl ame iro el n X sz m szerz mi n nye j külfö kül szerz
Magyarorsz nye b foglalko m az vissza t iskol bibliata al kiegész nyel am
rendsze tanít gramm j szerz Magyarorsz