12047.htm
CÍMSZÓ: Hertzka
SZEMÉLYNÉV: Hertzka
Tivadar
SZÓCIKK: "H. Tivadar*,
nemzetgazdász és állam-bölcseleti író, szül. Budapesten 1845., megh.
Wiesbadenben 1924. A budapesti és bécsi egyetemeken tanult. 1872-80-ig a N. Fr.
Presse közgazdasági rovatának vezetője volt. 1880-ban megalapította a Wiener
Allgemeine Zeitung c. esti lapot, amelynek főszerkesztője volt, 1899 óta pedig
a Zeitschrift für Staats- und Volkswirtshaft c. államtudományi és
nemzetgazdasági szemlét szerkesztette. A múlt század kilencvenes éveinek végén
visszatért Budapestre és 1901-től fogva több évig a Magyar Hírlap
főszerkesztője volt. Főműve: Freiland (Bin soziales Zukunftsbild, Leipzig 1890)
c. utópikus munkája, amelyben regény keretében kifej ti társadalmi
reformterveit. Továbbfűzte gondolatait Eine Reise nach Freiland (Leipzig 1893)
c. művében. A két könyv hatása alatt világszerte Freiland-egyesületek
keletkeztek, amelyeknek tagjai között egyképen foglaltak helyet arisztokraták
és munkások. 1894-ben híveinek anyagi támogatásával százötvenhat tagból álló
expedíció indulhatott Afrikába, hogy megkezdje az előmunkálatokat a Szabadföld
megteremtésére. Az angol hatóságok azonban megakadályozták az expedíció
letelepedését. H. nemzetgazdasági művei közül a legjelentékenyebbek: Wahrung
und Handel (1876); Die Gesetze der Handelspolitik (1880); Die Gesetze der
sozialen Entwicklung (1886); Das Wesen des Geldes (l887); Das internationale
Wahrungs problem und dessen Lösung (1892); Wechselkurs und Agio (1894); A
bimetallizmus és az agrárok Ausztria-Magyarországon (1896); Az emberi gazdaság
problémái (1897, magyarul és németül); Österreichisch-ungarische Streitfragen
(1922); Das soziale Problem (1912)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2047. címszó a lexikon =>
359. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12047.htm
CÍMSZÓ: Hertzka
SZEMÉLYNÉV: Hertzka Tivadar
SZÓCIKK: H. Tivadar*, nemzetgazdász és állam-bölcseleti író, szül.
Budapesten 1845., megh. Wiesbadenben 1924. A budapesti és bécsi egyetemeken
tanult. 1872-80-ig a N. Fr. Presse közgazdasági rovatának vezetője volt.
1880-ban megalapította a Wiener Allgemeine Zeitung c. esti lapot, amelynek
főszerkesztője volt, 1899 óta pedig a Zeitschrift für Staats- und
Volkswirtshaft c. államtudományi és nemzetgazdasági szemlét szerkesztette. A
múlt század kilencvenes éveinek végén visszatért Budapestre és 1901-től fogva
több évig a Magyar Hírlap főszerkesztője volt. Főműve: Freiland Bin soziales
Zukunftsbild, Leipzig 1890 c. utópikus munkája, amelyben regény keretében kifej
ti társadalmi reformterveit. Továbbfűzte gondolatait Eine Reise nach Freiland
Leipzig 1893 c. művében. A két könyv hatása alatt világszerte
Freiland-egyesületek keletkeztek, amelyeknek tagjai között egyképen foglaltak
helyet arisztokraták és munkások. 1894-ben híveinek anyagi támogatásával
százötvenhat tagból álló expedíció indulhatott Afrikába, hogy megkezdje az
előmunkálatokat a Szabadföld megteremtésére. Az angol hatóságok azonban
megakadályozták az expedíció letelepedését. H. nemzetgazdasági művei közül a
legjelentékenyebbek: Wahrung und Handel 1876 ; Die Gesetze der Handelspolitik
1880 ; Die Gesetze der sozialen Entwicklung 1886 ; Das Wesen des Geldes l887 ;
Das internationale Wahrungs problem und dessen Lösung 1892 ; Wechselkurs und
Agio 1894 ; A bimetallizmus és az agrárok Ausztria-Magyarországon 1896 ; Az
emberi gazdaság problémái 1897, magyarul és németül ; Österreichisch-ungarische
Streitfragen 1922 ; Das soziale Problem 1912 .
12047.ht
CÍMSZÓ Hertzk
SZEMÉLYNÉV Hertzk Tivada
SZÓCIKK H Tivadar* nemzetgazdás é állam-bölcselet író szül Budapeste 1845.
megh Wiesbadenbe 1924 budapest é bécs egyetemeke tanult 1872-80-i N Fr Press
közgazdaság rovatána vezetőj volt 1880-ba megalapított Wiene Allgemein Zeitun c
est lapot amelyne főszerkesztőj volt 189 ót pedi Zeitschrif fü Staats un
Volkswirtshaf c államtudomány é nemzetgazdaság szemlé szerkesztette múl száza
kilencvene éveine végé visszatér Budapestr é 1901-tő fogv töb évi Magya Hírla
főszerkesztőj volt Főműve Freilan Bi soziale Zukunftsbild Leipzi 189 c utópiku
munkája amelybe regén keretébe kife t társadalm reformterveit Továbbfűzt
gondolatai Ein Reis nac Freilan Leipzi 189 c művében ké köny hatás alat
világszert Freiland-egyesülete keletkeztek amelyekne tagja közöt egyképe
foglalta helye arisztokratá é munkások 1894-be híveine anyag támogatásáva
százötvenha tagbó áll expedíci indulhatot Afrikába hog megkezdj a
előmunkálatoka Szabadföl megteremtésére A ango hatóságo azonba megakadályoztá a
expedíci letelepedését H nemzetgazdaság műve közü legjelentékenyebbek Wahrun un
Hande 187 Di Gesetz de Handelspoliti 188 Di Gesetz de soziale Entwicklun 188 Da
Wese de Gelde l88 Da international Wahrung proble un desse Lösun 189 Wechselkur
un Agi 189 bimetallizmu é a agráro Ausztria-Magyarországo 189 A ember gazdasá
problémá 1897 magyaru é németü Österreichisch-ungarisch Streitfrage 192 Da
sozial Proble 191
12047.h
CÍMSZ Hertz
SZEMÉLYNÉ Hertz Tivad
SZÓCIK Tivadar nemzetgazdá állam-bölcsele ír szü Budapest 1845 meg
Wiesbadenb 192 budapes béc egyetemek tanul 1872-80- F Pres közgazdasá rovatán
vezető vol 1880-b megalapítot Wien Allgemei Zeitu es lapo amelyn főszerkesztő
vol 18 ó ped Zeitschri f Staat u Volkswirtsha államtudomán nemzetgazdasá szeml
szerkesztett mú száz kilencven évein vég visszaté Budapest 1901-t fog tö év
Magy Hírl főszerkesztő vol Főműv Freila B sozial Zukunftsbil Leipz 18 utópik
munkáj amelyb regé keretéb kif társadal reformtervei Továbbfűz gondolata Ei Rei
na Freila Leipz 18 művébe k kön hatá ala világszer Freiland-egyesület
keletkezte amelyekn tagj közö egykép foglalt hely arisztokrat munkáso 1894-b
hívein anya támogatásáv százötvenh tagb ál expedíc indulhato Afrikáb ho megkezd
előmunkálatok Szabadfö megteremtésér ang hatóság azonb megakadályozt expedíc
letelepedésé nemzetgazdasá műv köz legjelentékenyebbe Wahru u Hand 18 D Geset d
Handelspolit 18 D Geset d sozial Entwicklu 18 D Wes d Geld l8 D internationa
Wahrun probl u dess Lösu 18 Wechselku u Ag 18 bimetallizm agrár
Ausztria-Magyarország 18 embe gazdas problém 189 magyar német
Österreichisch-ungarisc Streitfrag 19 D sozia Probl 19
12047.
CÍMS Hert
SZEMÉLYN Hert Tiva
SZÓCI Tivada nemzetgazd állam-bölcsel í sz Budapes 184 me Wiesbaden 19
budape bé egyeteme tanu 1872-80 Pre közgazdas rovatá vezet vo 1880- megalapíto
Wie Allgeme Zeit e lap amely főszerkeszt vo 1 pe Zeitschr Staa Volkswirtsh
államtudomá nemzetgazdas szem szerkesztet m szá kilencve évei vé visszat
Budapes 1901- fo t é Mag Hír főszerkeszt vo Főmű Freil sozia Zukunftsbi Leip 1
utópi munká amely reg kereté ki társada reformterve Továbbfű gondolat E Re n
Freil Leip 1 művéb kö hat al világsze Freiland-egyesüle keletkezt amelyek tag
köz egyké foglal hel arisztokra munkás 1894- hívei any támogatásá százötven tag
á expedí indulhat Afriká h megkez előmunkálato Szabadf megteremtésé an hatósá
azon megakadályoz expedí letelepedés nemzetgazdas mű kö legjelentékenyebb Wahr
Han 1 Gese Handelspoli 1 Gese sozia Entwickl 1 We Gel l internation Wahru prob
des Lös 1 Wechselk A 1 bimetalliz agrá Ausztria-Magyarorszá 1 emb gazda problé
18 magya néme Österreichisch-ungaris Streitfra 1 sozi Prob 1
12047
CÍM Her
SZEMÉLY Her Tiv
SZÓC Tivad nemzetgaz állam-bölcse s Budape 18 m Wiesbade 1 budap b egyetem
tan 1872-8 Pr közgazda rovat veze v 1880 megalapít Wi Allgem Zei la amel
főszerkesz v p Zeitsch Sta Volkswirts államtudom nemzetgazda sze szerkeszte sz
kilencv éve v vissza Budape 1901 f Ma Hí főszerkesz v Főm Frei sozi Zukunftsb
Lei utóp munk amel re keret k társad reformterv Továbbf gondola R Frei Lei művé
k ha a világsz Freiland-egyesül keletkez amelye ta kö egyk fogla he arisztokr
munká 1894 híve an támogatás százötve ta exped indulha Afrik megke előmunkálat
Szabad megteremtés a hatós azo megakadályo exped letelepedé nemzetgazda m k
legjelentékenyeb Wah Ha Ges Handelspol Ges sozi Entwick W Ge internatio Wahr
pro de Lö Wechsel bimetalli agr Ausztria-Magyarorsz em gazd probl 1 magy ném
Österreichisch-ungari Streitfr soz Pro
1204
CÍ He
SZEMÉL He Ti
SZÓ Tiva nemzetga állam-bölcs Budap 1 Wiesbad buda egyete ta 1872- P
közgazd rova vez 188 megalapí W Allge Ze l ame főszerkes Zeitsc St Volkswirt
államtudo nemzetgazd sz szerkeszt s kilenc év vissz Budap 190 M H főszerkes Fő
Fre soz Zukunfts Le utó mun ame r kere társa reformter Tovább gondol Fre Le műv
h világs Freiland-egyesü keletke amely t k egy fogl h arisztok munk 189 hív a
támogatá százötv t expe indulh Afri megk előmunkála Szaba megteremté ható az
megakadály expe leteleped nemzetgazd legjelentékenye Wa H Ge Handelspo Ge soz
Entwic G internati Wah pr d L Wechse bimetall ag Ausztria-Magyarors e gaz prob
mag né Österreichisch-ungar Streitf so Pr