12055.htm

CÍMSZÓ: Herzl

SZEMÉLYNÉV: Herzl Tivadar

SZÓCIKK: "Herzl Tivadar, író és hírlapíró, a modern cionizmus megalapítója, szül. Budapesten 1860 máj. 2., megh. Edlachban 1904 júl. 3. Egyik őse, Löbl, spanyol zsidó volt és az inkvizíció nyomása alatt áttért a kereszténységre és szerzetes lett. Utóbb Törökországba menekült és ott visszatért a zsidósághoz. H. nagyapja, Simon Löw Zimonyban élt. Atyja, Jakab Budapestre költözött és házasságot kötött Diamant Jeanettel. Ebből a házasságból származott H. Tivadar. H. Budapesten járt előbb a reáliskolába, majd a gimnáziumba és már 14 esztendős korában középiskolai tanulótársaival megalapította a Wir (Mink) c. szépirodalmi egyesületet, amelynek elnöke volt és amelynek ülésein előadta irodalmi zsengéit, meséket, novellákat, humoreszkeket. A H. család 1878. Bécsbe költözött, ahol H. Tivadar jogi- és irodalomtörténeti tanulmányokat folytatott az egyetemen. Eleinte a jogi pályára akart lépni és 1884. joggyakornok lett Salzburgban. Csakhamar azonban egészen az irodalomra adta magát. Számos tárcája, novellája, regénye jelent meg és több színműve került előadásra. Sikerei következtében a bécsi Neue Freie Presse 1891. párisi levelezőjévé szerződtette. 1895-ig kitűnő szolgálatokat tett lapjának azokkal a tudósításokkal, amelyekben mesteri képet festett Franciaország forrongó politikai és társadalmi életéről a Dreyfus-pör idején. A kérdések legmélyére ható, hol színesen impresszionista, hol drámai lendülettel magukkal ragadó cikkek legjavát Palais Bourbon c. könyvében (1895) gyűjtötte össze, amelyet egyik életírójához intézett levelében legjobb munkájának mond. 1895-ben Parisból visszatért Bécsbe, ahol haláláig a Neue Freie Presse tárca-és irodalmi rovatának szerkesztője volt. Gondosan cizellált tárcáit, amelyek a nemes rezignáció filozófiáját hirdetik, két kötetbe gyűjtötte össze Philosophische Erzahlungen c. alatt (1900 és 1904). Színdarabjai, amelyek közül a bécsi Burg-színházban is többet bemutattak, a következők: Seine Hoheit; Der Flilchtling; Prinzen aus Genieland; Wilddiebe; Y love You; Unser Katchen; Gretl; Das neue Getto; Solon in Lydien. H. azonban, noha egyes színpadi munkái nagyobb sikert arattak, nem volt igazi drámaíró és színműveinek erőssége csak szikrázóan szellemes, olykor mélységesen bölcs dialógus. A zsidósággal szemben eleinte meglehetősen közönyös. Felekezetéhez a Dreyfus-pör vitte vissza, amelynek igazságtalanságai fölkeltették az egyetemes kultúra kozmopolitájában az őseihez való hozzátartozás erős érzését. Még nagyobb hatással volt reá az a megdöbbentő látvány, hogy Oroszországban emberszámba sem vették a zsidókat és Európa még sem segít rajtuk, Amerika pedig védekezik a zsidó-nyomor inváziója ellen. Leküzdhetetlenül fölébredt benne a mindennél erősebb szánalom, mindjobban hatalmába ejtette az a vágy, hogy azoknak a zsidóknak, kik szülőhazájukban hontalanok, jogilag biztosított otthont kell megteremteni, ahol mint a saját maguk alapította zsidó állam szabad polgárai élhetnek. Ez a vágy, amely több régi meghitt barátjával is ellentétbe juttatta, az Íróasztala mellett bölcselkedő és elmélkedő irodalmárt szenvedélyesen erélyes, fáradhatatlanul munkabíró, támadásokat visszaverő, gúnyolódásokkal nem törődő agitárorrá formálta át és a cionizmus néven ismert világmozgalom élére helyezte. Ennek a mozgalomnak programmját fejtette ki Der Judenstaat (Wien, 1896) c, a legtöbb kultúrnyelvre lefordított művében, amely részben a lelkesedésnek, részben az ellentmondásnak visszhangját keltette az egész világ zsidóságában. H. azonban nem érte be azzal, hogy írásban folytassa a palesztinai zsidó állam ujjáalapitására irányuló propagandáját. Beutazta egész Európát, számtalan helyen tárgyalt, tanácskozott, részt vett bizalmas konferenciákon, felszólalt nyilvános üléseken, meggyőzni igyekezett zsidókat és keresztényeket, kapcsolatokat keresett a fellépése előtti különféle cionista jellegű rokontörekvések képviselőivel, míg végre sikerült 1897. Baselben megszerveznie az első cionista kongresszust, amelyen H. elnökölt és nagy mértékben előmozdította a cionista mozgalom egyik alapokmányának, a baseli programmnak megalkotását. A kongresszuson elhatározták a cionizmus pénzügyi megszervezését is Nemzeti Alap megteremtésével. H. ennek érdekében is Európaszerte tárgyalt a legnagyobb bankárokkal és más pénzügyi tekintélyekkel. A pénzügyi kérdések voltak homloktérben, különösen egy tervezett bankalapítással kapcsolatban, a második baseli kongresszuson (1898), amelynek sikere fokozta H. önzetlen buzgóságát. Fáradozásaiért soha egy fillért sem fogadott el, hanem csakis hírlapírói tevékenységének jövedelméből fedezte nem csekély agitációs költségeit is. Amikor 1899. összeült a harmadik baseli kongresszus, már beszámolhatott arról is, hogy közben személyen tárgyalásokat folytatott a Palesztinát járó Vilmos német császárral, aki megértést és rokonszenvet tanusított H. törekvései iránt. 1900-ban Londonig elnökölt a negyedik cionista kongresszuson, 1901. pedig Vámbéry Ármin közvetítésével Konstantinápolyban kihallgatáson járt Abdul Hamid szultánnál, aki a Medjidje-rend nagyszalagját adományozta neki. 1901-ben az ötödik baseli kongresszuson a zsidó nemzeti bank akcióképességéről tett jelentést, majd újra tárgyalt Konstantinápolyban a szultánnal, Londonban Rothschildékkal és angol kormánnyal, Egyiptomban lord Cromerrel, Pétervárot Plehwe belügyminiszterrel és Witte pénzügyminiszterrel. 1902-bel jelent meg Alt-Neuland c. regénye, amelyben költői képet fest eszméinek megvalósulásáról. 1904-ben Oroszországban személyesen győződött meg azoknak az óriási zsidó tömegeknek szenvedéseiről, amelyeknek Palesztinában új otthont akart biztosítani. Ezekről a tapasztalatairól is beszámolt a baseli kongresszuson, ahol nagy vihart keltve, fölmerült a Palesztinán kívül való letelepülés eszméje is, amelyet H. azonban csak mint ideiglenes gyarmatosító kisegítést vett figyelembe. H.-t a támadások nem riasztották vissza munkásságának folytatásától. Audiencián jelent meg az olasz királynál, Merry del Val pápai államtitkárnál, majd 1904. magánál a pápánál is. A szakadatlan izgalmakkal járó agitáció végzetes hatással volt H. szívbajára, amelynek ismételt fürdő kúrák és szanatóriumi kezelések sem hozhatták meg az enyhülést. Negyvennégy éves korában helyezték sírba a döblingi temetőben atyja mellett. Mozgalom indult meg, hogy H. holttestét Palesztinába vigyék, mint ahogy a modern cionizmus másik nagy vezérének, Nordaunak holttestével tették.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2055. címszó a lexikon => 360. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12055.htm

CÍMSZÓ: Herzl

SZEMÉLYNÉV: Herzl Tivadar

SZÓCIKK: Herzl Tivadar, író és hírlapíró, a modern cionizmus megalapítója, szül. Budapesten 1860 máj. 2., megh. Edlachban 1904 júl. 3. Egyik őse, Löbl, spanyol zsidó volt és az inkvizíció nyomása alatt áttért a kereszténységre és szerzetes lett. Utóbb Törökországba menekült és ott visszatért a zsidósághoz. H. nagyapja, Simon Löw Zimonyban élt. Atyja, Jakab Budapestre költözött és házasságot kötött Diamant Jeanettel. Ebből a házasságból származott H. Tivadar. H. Budapesten járt előbb a reáliskolába, majd a gimnáziumba és már 14 esztendős korában középiskolai tanulótársaival megalapította a Wir Mink c. szépirodalmi egyesületet, amelynek elnöke volt és amelynek ülésein előadta irodalmi zsengéit, meséket, novellákat, humoreszkeket. A H. család 1878. Bécsbe költözött, ahol H. Tivadar jogi- és irodalomtörténeti tanulmányokat folytatott az egyetemen. Eleinte a jogi pályára akart lépni és 1884. joggyakornok lett Salzburgban. Csakhamar azonban egészen az irodalomra adta magát. Számos tárcája, novellája, regénye jelent meg és több színműve került előadásra. Sikerei következtében a bécsi Neue Freie Presse 1891. párisi levelezőjévé szerződtette. 1895-ig kitűnő szolgálatokat tett lapjának azokkal a tudósításokkal, amelyekben mesteri képet festett Franciaország forrongó politikai és társadalmi életéről a Dreyfus-pör idején. A kérdések legmélyére ható, hol színesen impresszionista, hol drámai lendülettel magukkal ragadó cikkek legjavát Palais Bourbon c. könyvében 1895 gyűjtötte össze, amelyet egyik életírójához intézett levelében legjobb munkájának mond. 1895-ben Parisból visszatért Bécsbe, ahol haláláig a Neue Freie Presse tárca-és irodalmi rovatának szerkesztője volt. Gondosan cizellált tárcáit, amelyek a nemes rezignáció filozófiáját hirdetik, két kötetbe gyűjtötte össze Philosophische Erzahlungen c. alatt 1900 és 1904 . Színdarabjai, amelyek közül a bécsi Burg-színházban is többet bemutattak, a következők: Seine Hoheit; Der Flilchtling; Prinzen aus Genieland; Wilddiebe; Y love You; Unser Katchen; Gretl; Das neue Getto; Solon in Lydien. H. azonban, noha egyes színpadi munkái nagyobb sikert arattak, nem volt igazi drámaíró és színműveinek erőssége csak szikrázóan szellemes, olykor mélységesen bölcs dialógus. A zsidósággal szemben eleinte meglehetősen közönyös. Felekezetéhez a Dreyfus-pör vitte vissza, amelynek igazságtalanságai fölkeltették az egyetemes kultúra kozmopolitájában az őseihez való hozzátartozás erős érzését. Még nagyobb hatással volt reá az a megdöbbentő látvány, hogy Oroszországban emberszámba sem vették a zsidókat és Európa még sem segít rajtuk, Amerika pedig védekezik a zsidó-nyomor inváziója ellen. Leküzdhetetlenül fölébredt benne a mindennél erősebb szánalom, mindjobban hatalmába ejtette az a vágy, hogy azoknak a zsidóknak, kik szülőhazájukban hontalanok, jogilag biztosított otthont kell megteremteni, ahol mint a saját maguk alapította zsidó állam szabad polgárai élhetnek. Ez a vágy, amely több régi meghitt barátjával is ellentétbe juttatta, az Íróasztala mellett bölcselkedő és elmélkedő irodalmárt szenvedélyesen erélyes, fáradhatatlanul munkabíró, támadásokat visszaverő, gúnyolódásokkal nem törődő agitárorrá formálta át és a cionizmus néven ismert világmozgalom élére helyezte. Ennek a mozgalomnak programmját fejtette ki Der Judenstaat Wien, 1896 c, a legtöbb kultúrnyelvre lefordított művében, amely részben a lelkesedésnek, részben az ellentmondásnak visszhangját keltette az egész világ zsidóságában. H. azonban nem érte be azzal, hogy írásban folytassa a palesztinai zsidó állam ujjáalapitására irányuló propagandáját. Beutazta egész Európát, számtalan helyen tárgyalt, tanácskozott, részt vett bizalmas konferenciákon, felszólalt nyilvános üléseken, meggyőzni igyekezett zsidókat és keresztényeket, kapcsolatokat keresett a fellépése előtti különféle cionista jellegű rokontörekvések képviselőivel, míg végre sikerült 1897. Baselben megszerveznie az első cionista kongresszust, amelyen H. elnökölt és nagy mértékben előmozdította a cionista mozgalom egyik alapokmányának, a baseli programmnak megalkotását. A kongresszuson elhatározták a cionizmus pénzügyi megszervezését is Nemzeti Alap megteremtésével. H. ennek érdekében is Európaszerte tárgyalt a legnagyobb bankárokkal és más pénzügyi tekintélyekkel. A pénzügyi kérdések voltak homloktérben, különösen egy tervezett bankalapítással kapcsolatban, a második baseli kongresszuson 1898 , amelynek sikere fokozta H. önzetlen buzgóságát. Fáradozásaiért soha egy fillért sem fogadott el, hanem csakis hírlapírói tevékenységének jövedelméből fedezte nem csekély agitációs költségeit is. Amikor 1899. összeült a harmadik baseli kongresszus, már beszámolhatott arról is, hogy közben személyen tárgyalásokat folytatott a Palesztinát járó Vilmos német császárral, aki megértést és rokonszenvet tanusított H. törekvései iránt. 1900-ban Londonig elnökölt a negyedik cionista kongresszuson, 1901. pedig Vámbéry Ármin közvetítésével Konstantinápolyban kihallgatáson járt Abdul Hamid szultánnál, aki a Medjidje-rend nagyszalagját adományozta neki. 1901-ben az ötödik baseli kongresszuson a zsidó nemzeti bank akcióképességéről tett jelentést, majd újra tárgyalt Konstantinápolyban a szultánnal, Londonban Rothschildékkal és angol kormánnyal, Egyiptomban lord Cromerrel, Pétervárot Plehwe belügyminiszterrel és Witte pénzügyminiszterrel. 1902-bel jelent meg Alt-Neuland c. regénye, amelyben költői képet fest eszméinek megvalósulásáról. 1904-ben Oroszországban személyesen győződött meg azoknak az óriási zsidó tömegeknek szenvedéseiről, amelyeknek Palesztinában új otthont akart biztosítani. Ezekről a tapasztalatairól is beszámolt a baseli kongresszuson, ahol nagy vihart keltve, fölmerült a Palesztinán kívül való letelepülés eszméje is, amelyet H. azonban csak mint ideiglenes gyarmatosító kisegítést vett figyelembe. H.-t a támadások nem riasztották vissza munkásságának folytatásától. Audiencián jelent meg az olasz királynál, Merry del Val pápai államtitkárnál, majd 1904. magánál a pápánál is. A szakadatlan izgalmakkal járó agitáció végzetes hatással volt H. szívbajára, amelynek ismételt fürdő kúrák és szanatóriumi kezelések sem hozhatták meg az enyhülést. Negyvennégy éves korában helyezték sírba a döblingi temetőben atyja mellett. Mozgalom indult meg, hogy H. holttestét Palesztinába vigyék, mint ahogy a modern cionizmus másik nagy vezérének, Nordaunak holttestével tették.

12055.ht

CÍMSZÓ Herz

SZEMÉLYNÉV Herz Tivada

SZÓCIKK Herz Tivadar ír é hírlapíró moder cionizmu megalapítója szül Budapeste 186 máj 2. megh Edlachba 190 júl 3 Egyi őse Löbl spanyo zsid vol é a inkvizíci nyomás alat áttér kereszténységr é szerzete lett Utób Törökországb menekül é ot visszatér zsidósághoz H nagyapja Simo Lö Zimonyba élt Atyja Jaka Budapestr költözöt é házasságo kötöt Diaman Jeanettel Ebbő házasságbó származot H Tivadar H Budapeste jár előb reáliskolába maj gimnáziumb é má 1 esztendő korába középiskola tanulótársaiva megalapított Wi Min c szépirodalm egyesületet amelyne elnök vol é amelyne ülései előadt irodalm zsengéit meséket novellákat humoreszkeket H csalá 1878 Bécsb költözött aho H Tivada jogi é irodalomtörténet tanulmányoka folytatot a egyetemen Eleint jog pályár akar lépn é 1884 joggyakorno let Salzburgban Csakhama azonba egésze a irodalomr adt magát Számo tárcája novellája regény jelen me é töb színműv kerül előadásra Sikere következtébe bécs Neu Frei Press 1891 páris levelezőjév szerződtette 1895-i kitűn szolgálatoka tet lapjána azokka tudósításokkal amelyekbe mester képe festet Franciaorszá forrong politika é társadalm életérő Dreyfus-pö idején kérdése legmélyér ható ho színese impresszionista ho dráma lendülette magukka ragad cikke legjavá Palai Bourbo c könyvébe 189 gyűjtött össze amelye egyi életírójáho intézet levelébe legjob munkájána mond 1895-be Parisbó visszatér Bécsbe aho halálái Neu Frei Press tárca-é irodalm rovatána szerkesztőj volt Gondosa cizellál tárcáit amelye neme rezignáci filozófiájá hirdetik ké kötetb gyűjtött össz Philosophisch Erzahlunge c alat 190 é 190 Színdarabjai amelye közü bécs Burg-színházba i többe bemutattak következők Sein Hoheit De Flilchtling Prinze au Genieland Wilddiebe lov You Unse Katchen Gretl Da neu Getto Solo i Lydien H azonban noh egye színpad munká nagyob siker arattak ne vol igaz drámaír é színműveine erősség csa szikrázóa szellemes olyko mélységese bölc dialógus zsidóságga szembe eleint meglehetőse közönyös Felekezetéhe Dreyfus-pö vitt vissza amelyne igazságtalansága fölkeltetté a egyeteme kultúr kozmopolitájába a őseihe val hozzátartozá erő érzését Mé nagyob hatássa vol re a megdöbbent látvány hog Oroszországba emberszámb se vetté zsidóka é Európ mé se segí rajtuk Amerik pedi védekezi zsidó-nyomo inváziój ellen Leküzdhetetlenü fölébred benn mindenné erőseb szánalom mindjobba hatalmáb ejtett a vágy hog azokna zsidóknak ki szülőhazájukba hontalanok jogila biztosítot otthon kel megteremteni aho min sajá magu alapított zsid álla szaba polgára élhetnek E vágy amel töb rég meghit barátjáva i ellentétb juttatta a Íróasztal mellet bölcselked é elmélked irodalmár szenvedélyese erélyes fáradhatatlanu munkabíró támadásoka visszaverő gúnyolódásokka ne törőd agitárorr formált á é cionizmu néve ismer világmozgalo élér helyezte Enne mozgalomna programmjá fejtett k De Judenstaa Wien 189 c legtöb kultúrnyelvr lefordítot művében amel részbe lelkesedésnek részbe a ellentmondásna visszhangjá keltett a egés vilá zsidóságában H azonba ne ért b azzal hog írásba folytass palesztina zsid álla ujjáalapitásár irányul propagandáját Beutazt egés Európát számtala helye tárgyalt tanácskozott rész vet bizalma konferenciákon felszólal nyilváno üléseken meggyőzn igyekezet zsidóka é keresztényeket kapcsolatoka kereset fellépés előtt különfél cionist jelleg rokontörekvése képviselőivel mí végr sikerül 1897 Baselbe megszervezni a els cionist kongresszust amelye H elnököl é nag mértékbe előmozdított cionist mozgalo egyi alapokmányának basel programmna megalkotását kongresszuso elhatároztá cionizmu pénzügy megszervezésé i Nemzet Ala megteremtésével H enne érdekébe i Európaszert tárgyal legnagyob bankárokka é má pénzügy tekintélyekkel pénzügy kérdése volta homloktérben különöse eg tervezet bankalapítássa kapcsolatban másodi basel kongresszuso 189 amelyne siker fokozt H önzetle buzgóságát Fáradozásaiér soh eg fillér se fogadot el hane csaki hírlapíró tevékenységéne jövedelmébő fedezt ne csekél agitáció költségei is Amiko 1899 összeül harmadi basel kongresszus má beszámolhatot arró is hog közbe személye tárgyalásoka folytatot Palesztiná jár Vilmo néme császárral ak megértés é rokonszenve tanusítot H törekvése iránt 1900-ba Londoni elnököl negyedi cionist kongresszuson 1901 pedi Vámbér Ármi közvetítéséve Konstantinápolyba kihallgatáso jár Abdu Hami szultánnál ak Medjidje-ren nagyszalagjá adományozt neki 1901-be a ötödi basel kongresszuso zsid nemzet ban akcióképességérő tet jelentést maj újr tárgyal Konstantinápolyba szultánnal Londonba Rothschildékka é ango kormánnyal Egyiptomba lor Cromerrel Péterváro Plehw belügyminiszterre é Witt pénzügyminiszterrel 1902-be jelen me Alt-Neulan c regénye amelybe költő képe fes eszméine megvalósulásáról 1904-be Oroszországba személyese győződöt me azokna a óriás zsid tömegekne szenvedéseiről amelyekne Palesztinába ú otthon akar biztosítani Ezekrő tapasztalatairó i beszámol basel kongresszuson aho nag vihar keltve fölmerül Palesztiná kívü val letelepülé eszméj is amelye H azonba csa min ideiglene gyarmatosít kisegítés vet figyelembe H.- támadáso ne riasztottá vissz munkásságána folytatásától Audienciá jelen me a olas királynál Merr de Va pápa államtitkárnál maj 1904 magáná pápáná is szakadatla izgalmakka jár agitáci végzete hatássa vol H szívbajára amelyne ismétel fürd kúrá é szanatórium kezelése se hozhattá me a enyhülést Negyvennég éve korába helyezté sírb döbling temetőbe atyj mellett Mozgalo indul meg hog H holttesté Palesztináb vigyék min ahog moder cionizmu mási nag vezérének Nordauna holttestéve tették

12055.h

CÍMSZ Her

SZEMÉLYNÉ Her Tivad

SZÓCIK Her Tivada í hírlapír mode cionizm megalapítój szü Budapest 18 má 2 meg Edlachb 19 jú Egy ős Löb spany zsi vo inkvizíc nyomá ala átté kereszténység szerzet let Utó Törökország menekü o visszaté zsidóságho nagyapj Sim L Zimonyb él Atyj Jak Budapest költözö házasság kötö Diama Jeanette Ebb házasságb származo Tivada Budapest já elő reáliskoláb ma gimnázium m esztend koráb középiskol tanulótársaiv megalapítot W Mi szépirodal egyesülete amelyn elnö vo amelyn ülése előad irodal zsengéi meséke novelláka humoreszkeke csal 187 Bécs költözöt ah Tivad jog irodalomtörténe tanulmányok folytato egyeteme Elein jo pályá aka lép 188 joggyakorn le Salzburgba Csakham azonb egész irodalom ad magá Szám tárcáj novelláj regén jele m tö színmű kerü előadásr Siker következtéb béc Ne Fre Pres 189 pári levelezőjé szerződtett 1895- kitű szolgálatok te lapján azokk tudósításokka amelyekb meste kép feste Franciaorsz forron politik társadal életér Dreyfus-p idejé kérdés legmélyé hat h színes impresszionist h drám lendülett magukk raga cikk legjav Pala Bourb könyvéb 18 gyűjtöt össz amely egy életírójáh intéze leveléb legjo munkáján mon 1895-b Parisb visszaté Bécsb ah halálá Ne Fre Pres tárca- irodal rovatán szerkesztő vol Gondos cizellá tárcái amely nem rezignác filozófiáj hirdeti k kötet gyűjtöt öss Philosophisc Erzahlung ala 19 19 Színdarabja amely köz béc Burg-színházb több bemutatta következő Sei Hohei D Flilchtlin Prinz a Genielan Wilddieb lo Yo Uns Katche Gret D ne Gett Sol Lydie azonba no egy színpa munk nagyo sike aratta n vo iga drámaí színművein erőssé cs szikrázó szelleme olyk mélységes böl dialógu zsidóságg szemb elein meglehetős közönyö Felekezetéh Dreyfus-p vit vissz amelyn igazságtalanság fölkeltett egyetem kultú kozmopolitájáb őseih va hozzátartoz er érzésé M nagyo hatáss vo r megdöbben látván ho Oroszországb emberszám s vett zsidók Euró m s seg rajtu Ameri ped védekez zsidó-nyom invázió elle Leküzdhetetlen fölébre ben mindenn erőse szánalo mindjobb hatalmá ejtet vág ho azokn zsidókna k szülőhazájukb hontalano jogil biztosíto ottho ke megteremten ah mi saj mag alapítot zsi áll szab polgár élhetne vág ame tö ré meghi barátjáv ellentét juttatt Íróaszta melle bölcselke elmélke irodalmá szenvedélyes erélye fáradhatatlan munkabír támadások visszaver gúnyolódásokk n törő agitáror formál cionizm név isme világmozgal élé helyezt Enn mozgalomn programmj fejtet D Judensta Wie 18 legtö kultúrnyelv lefordíto művébe ame részb lelkesedésne részb ellentmondásn visszhangj keltet egé vil zsidóságába azonb n ér azza ho írásb folytas palesztin zsi áll ujjáalapitásá irányu propagandájá Beutaz egé Európá számtal hely tárgyal tanácskozot rés ve bizalm konferenciáko felszóla nyilván üléseke meggyőz igyekeze zsidók keresztényeke kapcsolatok kerese fellépé előt különfé cionis jelle rokontörekvés képviselőive m vég sikerü 189 Baselb megszervezn el cionis kongresszus amely elnökö na mértékb előmozdítot cionis mozgal egy alapokmányána base programmn megalkotásá kongresszus elhatározt cionizm pénzüg megszervezés Nemze Al megteremtéséve enn érdekéb Európaszer tárgya legnagyo bankárokk m pénzüg tekintélyekke pénzüg kérdés volt homloktérbe különös e terveze bankalapításs kapcsolatba másod base kongresszus 18 amelyn sike fokoz önzetl buzgóságá Fáradozásaié so e fillé s fogado e han csak hírlapír tevékenységén jövedelméb fedez n cseké agitáci költsége i Amik 189 összeü harmad base kongresszu m beszámolhato arr i ho közb személy tárgyalások folytato Palesztin já Vilm ném császárra a megérté rokonszenv tanusíto törekvés irán 1900-b London elnökö negyed cionis kongresszuso 190 ped Vámbé Árm közvetítésév Konstantinápolyb kihallgatás já Abd Ham szultánná a Medjidje-re nagyszalagj adományoz nek 1901-b ötöd base kongresszus zsi nemze ba akcióképességér te jelentés ma új tárgya Konstantinápolyb szultánna Londonb Rothschildékk ang kormánnya Egyiptomb lo Cromerre Pétervár Pleh belügyminiszterr Wit pénzügyminiszterre 1902-b jele m Alt-Neula regény amelyb költ kép fe eszméin megvalósulásáró 1904-b Oroszországb személyes győződö m azokn óriá zsi tömegekn szenvedéseirő amelyekn Palesztináb ottho aka biztosítan Ezekr tapasztalatair beszámo base kongresszuso ah na viha keltv fölmerü Palesztin kív va letelepül eszmé i amely azonb cs mi ideiglen gyarmatosí kisegíté ve figyelemb H. támadás n riasztott viss munkásságán folytatásátó Audienci jele m ola királyná Mer d V páp államtitkárná ma 190 magán pápán i szakadatl izgalmakk já agitác végzet hatáss vo szívbajár amelyn isméte für kúr szanatóriu kezelés s hozhatt m enyhülés Negyvenné év koráb helyezt sír döblin temetőb aty mellet Mozgal indu me ho holttest Palesztiná vigyé mi aho mode cionizm más na vezéréne Nordaun holttestév tetté

12055.

CÍMS He

SZEMÉLYN He Tiva

SZÓCI He Tivad hírlapí mod cioniz megalapító sz Budapes 1 m me Edlach 1 j Eg ő Lö span zs v inkvizí nyom al átt kereszténysé szerze le Ut Törökorszá menek visszat zsidóságh nagyap Si Zimony é Aty Ja Budapes költöz házassá köt Diam Jeanett Eb házasság származ Tivad Budapes j el reáliskolá m gimnáziu eszten korá középisko tanulótársai megalapíto M szépiroda egyesület amely eln v amely ülés előa iroda zsengé mesék novellák humoreszkek csa 18 Béc költözö a Tiva jo irodalomtörtén tanulmányo folytat egyetem Elei j pály ak lé 18 joggyakor l Salzburgb Csakha azon egés irodalo a mag Szá tárcá novellá regé jel t színm ker előadás Sike következté bé N Fr Pre 18 pár levelezőj szerződtet 1895 kit szolgálato t lapjá azok tudósításokk amelyek mest ké fest Franciaors forro politi társada életé Dreyfus- idej kérdé legmély ha színe impresszionis drá lendület maguk rag cik legja Pal Bour könyvé 1 gyűjtö öss amel eg életírójá intéz levelé legj munkájá mo 1895- Paris visszat Bécs a halál N Fr Pre tárca iroda rovatá szerkeszt vo Gondo cizell tárcá amel ne rezigná filozófiá hirdet köte gyűjtö ös Philosophis Erzahlun al 1 1 Színdarabj amel kö bé Burg-színház töb bemutatt következ Se Hohe Flilchtli Prin Geniela Wilddie l Y Un Katch Gre n Get So Lydi azonb n eg színp mun nagy sik aratt v ig dráma színművei erőss c szikráz szellem oly mélysége bö dialóg zsidóság szem elei meglehető közöny Felekezeté Dreyfus- vi viss amely igazságtalansá fölkeltet egyete kult kozmopolitájá ősei v hozzátarto e érzés nagy hatás v megdöbbe látvá h Oroszország emberszá vet zsidó Eur se rajt Amer pe védeke zsidó-nyo invázi ell Leküzdhetetle fölébr be minden erős szánal mindjob hatalm ejte vá h azok zsidókn szülőhazájuk hontalan jogi biztosít otth k megteremte a m sa ma alapíto zs ál sza polgá élhetn vá am t r megh barátjá ellenté juttat Íróaszt mell bölcselk elmélk irodalm szenvedélye erély fáradhatatla munkabí támadáso visszave gúnyolódások tör agitáro formá cioniz né ism világmozga él helyez En mozgalom programm fejte Judenst Wi 1 legt kultúrnyel lefordít művéb am rész lelkesedésn rész ellentmondás visszhang kelte eg vi zsidóságáb azon é azz h írás folyta paleszti zs ál ujjáalapitás irány propagandáj Beuta eg Európ számta hel tárgya tanácskozo ré v bizal konferenciák felszól nyilvá ülések meggyő igyekez zsidó keresztények kapcsolato keres fellép elő különf cioni jell rokontörekvé képviselőiv vé siker 18 Basel megszervez e cioni kongresszu amel elnök n mérték előmozdíto cioni mozga eg alapokmányán bas programm megalkotás kongresszu elhatároz cioniz pénzü megszervezé Nemz A megteremtésév en érdeké Európasze tárgy legnagy bankárok pénzü tekintélyekk pénzü kérdé vol homloktérb különö tervez bankalapítás kapcsolatb máso bas kongresszu 1 amely sik foko önzet buzgóság Fáradozásai s fill fogad ha csa hírlapí tevékenységé jövedelmé fede csek agitác költség Ami 18 össze harma bas kongressz beszámolhat ar h köz személ tárgyaláso folytat Paleszti j Vil né császárr megért rokonszen tanusít törekvé irá 1900- Londo elnök negye cioni kongresszus 19 pe Vámb Ár közvetítésé Konstantinápoly kihallgatá j Ab Ha szultánn Medjidje-r nagyszalag adományo ne 1901- ötö bas kongresszu zs nemz b akcióképességé t jelenté m ú tárgy Konstantinápoly szultánn London Rothschildék an kormánny Egyiptom l Cromerr Pétervá Ple belügyminiszter Wi pénzügyminiszterr 1902- jel Alt-Neul regén amely köl ké f eszméi megvalósulásár 1904- Oroszország személye győződ azok óri zs tömegek szenvedéseir amelyek Palesztiná otth ak biztosíta Ezek tapasztalatai beszám bas kongresszus a n vih kelt fölmer Paleszti kí v letelepü eszm amel azon c m ideigle gyarmatos kisegít v figyelem H támadá riasztot vis munkásságá folytatását Audienc jel ol királyn Me pá államtitkárn m 19 magá pápá szakadat izgalmak j agitá végze hatás v szívbajá amely ismét fü kú szanatóri kezelé hozhat enyhülé Negyvenn é korá helyez sí döbli temető at melle Mozga ind m h holttes Palesztin vigy m ah mod cioniz má n vezérén Nordau holttesté tett

12055

CÍM H

SZEMÉLY H Tiv

SZÓC H Tiva hírlap mo cioni megalapít s Budape m Edlac E L spa z inkviz nyo a át kereszténys szerz l U Törökorsz mene vissza zsidóság nagya S Zimon At J Budape költö házass kö Dia Jeanet E házassá szárma Tiva Budape e reáliskol gimnázi eszte kor középisk tanulótársa megalapít szépirod egyesüle amel el amel ülé elő irod zseng mesé novellá humoreszke cs 1 Bé költöz Tiv j irodalomtörté tanulmány folyta egyete Ele pál a l 1 joggyako Salzburg Csakh azo egé irodal ma Sz tárc novell reg je szín ke előadá Sik következt b F Pr 1 pá levelező szerződte 189 ki szolgálat lapj azo tudósítások amelye mes k fes Franciaor forr polit társad élet Dreyfus ide kérd legmél h szín impresszioni dr lendüle magu ra ci legj Pa Bou könyv gyűjt ös ame e életírój inté level leg munkáj m 1895 Pari vissza Béc halá F Pr tárc irod rovat szerkesz v Gond cizel tárc ame n rezign filozófi hirde köt gyűjt ö Philosophi Erzahlu a Színdarab ame k b Burg-színhá tö bemutat követke S Hoh Flilchtl Pri Geniel Wilddi U Katc Gr Ge S Lyd azon e szín mu nag si arat i drám színműve erős szikrá szelle ol mélység b dialó zsidósá sze ele meglehet közön Felekezet Dreyfus v vis amel igazságtalans fölkelte egyet kul kozmopolitáj őse hozzátart érzé nag hatá megdöbb látv Oroszorszá embersz ve zsid Eu s raj Ame p védek zsidó-ny inváz el Leküzdhetetl föléb b minde erő szána mindjo hatal ejt v azo zsidók szülőhazáju hontala jog biztosí ott megteremt s m alapít z á sz polg élhet v a meg barátj ellent jutta Íróasz mel bölcsel elmél irodal szenvedély erél fáradhatatl munkab támadás visszav gúnyolódáso tö agitár form cioni n is világmozg é helye E mozgalo program fejt Judens W leg kultúrnye lefordí művé a rés lelkesedés rés ellentmondá visszhan kelt e v zsidóságá azo az írá folyt paleszt z á ujjáalapitá irán propagandá Beut e Euró számt he tárgy tanácskoz r biza konferenciá felszó nyilv ülése meggy igyeke zsid kereszténye kapcsolat kere fellé el külön cion jel rokontörekv képviselői v sike 1 Base megszerve cion kongressz ame elnö mérté előmozdít cion mozg e alapokmányá ba program megalkotá kongressz elhatáro cioni pénz megszervez Nem megteremtésé e érdek Európasz tárg legnag bankáro pénz tekintélyek pénz kérd vo homloktér külön terve bankalapítá kapcsolat más ba kongressz amel si fok önze buzgósá Fáradozása fil foga h cs hírlap tevékenység jövedelm fed cse agitá költsé Am 1 össz harm ba kongress beszámolha a kö szemé tárgyalás folyta Paleszt Vi n császár megér rokonsze tanusí törekv ir 1900 Lond elnö negy cion kongresszu 1 p Vám Á közvetítés Konstantinápol kihallgat A H szultán Medjidje- nagyszala adomány n 1901 öt ba kongressz z nem akcióképesség jelent tárg Konstantinápol szultán Londo Rothschildé a kormánn Egyipto Cromer Péterv Pl belügyminiszte W pénzügyminiszter 1902 je Alt-Neu regé amel kö k eszmé megvalósulásá 1904 Oroszorszá személy győző azo ór z tömege szenvedései amelye Palesztin ott a biztosít Eze tapasztalata beszá ba kongresszu vi kel fölme Paleszt k letelep esz ame azo ideigl gyarmato kisegí figyele támad riaszto vi munkásság folytatásá Audien je o király M p államtitkár 1 mag páp szakada izgalma agit végz hatá szívbaj amel ismé f k szanatór kezel hozha enyhül Negyven kor helye s döbl temet a mell Mozg in holtte Paleszti vig a mo cioni m vezéré Norda holttest tet

1205

CÍ

SZEMÉL Ti

SZÓ Tiv hírla m cion megalapí Budap Edla sp inkvi ny á keresztény szer Törökors men vissz zsidósá nagy Zimo A Budap költ házas k Di Jeane házass szárm Tiv Budap reálisko gimnáz eszt ko középis tanulótárs megalapí szépiro egyesül ame e ame ül el iro zsen mes novell humoreszk c B költö Ti irodalomtört tanulmán folyt egyet El pá joggyak Salzbur Csak az eg iroda m S tár novel re j szí k előad Si következ P p levelez szerződt 18 k szolgála lap az tudósításo amely me fe Franciao for poli társa éle Dreyfu id kér legmé szí impresszion d lendül mag r c leg P Bo köny gyűj ö am életíró int leve le munká 189 Par vissz Bé hal P tár iro rova szerkes Gon cize tár am rezig filozóf hird kö gyűj Philosoph Erzahl Színdara am Burg-szính t bemuta követk Ho Flilcht Pr Genie Wildd Kat G G Ly azo szí m na s ara drá színműv erő szikr szell o mélysé dial zsidós sz el meglehe közö Felekeze Dreyfu vi ame igazságtalan fölkelt egye ku kozmopolitá ős hozzátar érz na hat megdöb lát Oroszorsz embers v zsi E ra Am véde zsidó-n invá e Leküzdhetet fölé mind er szán mindj hata ej az zsidó szülőhazáj hontal jo biztos ot megterem alapí s pol élhe me barát ellen jutt Íróas me bölcse elmé iroda szenvedél eré fáradhatat munka támadá vissza gúnyolódás t agitá for cion i világmoz hely mozgal progra fej Juden le kultúrny leford műv ré lelkesedé ré ellentmond visszha kel zsidóság az a ír foly palesz ujjáalapit irá propagand Beu Eur szám h tárg tanácsko biz konferenci felsz nyil ülés megg igyek zsi keresztény kapcsola ker fell e külö cio je rokontörek képviselő sik Bas megszerv cio kongress am eln mért előmozdí cio moz alapokmány b progra megalkot kongress elhatár cion pén megszerve Ne megteremtés érde Európas tár legna bankár pén tekintélye pén kér v homlokté külö terv bankalapít kapcsola má b kongress ame s fo önz buzgós Fáradozás fi fog c hírla tevékenysé jövedel fe cs agit költs A öss har b kongres beszámolh k szem tárgyalá folyt Palesz V császá megé rokonsz tanus törek i 190 Lon eln neg cio kongressz Vá közvetíté Konstantinápo kihallga szultá Medjidje nagyszal adomán 190 ö b kongress ne akcióképessé jelen tár Konstantinápo szultá Lond Rothschild kormán Egyipt Crome Péter P belügyminiszt pénzügyminiszte 190 j Alt-Ne reg ame k eszm megvalósulás 190 Oroszorsz személ győz az ó tömeg szenvedése amely Paleszti ot biztosí Ez tapasztalat besz b kongressz v ke fölm Palesz letele es am az ideig gyarmat kiseg figyel táma riaszt v munkássá folytatás Audie j királ államtitká ma pá szakad izgalm agi vég hat szívba ame ism szanató keze hozh enyhü Negyve ko hely döb teme mel Moz i holtt Paleszt vi m cion vezér Nord holttes te