12077.htm

CÍMSZÓ: Hildesheimer

SZEMÉLYNÉV: Hildesheimer Izrael Azriel

SZÓCIKK: "Hildesheimer Izrael Azriel, német rabbi és teológus, a felvilágosodott orthodoxia vezére, szül Halberstadtban 1820 máj. 20., megh. 1899 júl. 12. Atyjánál, aki szintén rabbi volt és Altonában R. Ettlingernél tanult Talmudot, de egyszersmind klasszikus nyelveket és felsőbb matematikát is. Visszatérve szülővárosába, gimnáziumi érettségit tett s a hallei egyetemre ment, ahol Gesenius és Roediger orientalistáknál doktorált 1844. Disszertációja címe: Über die rechte Art der Bibelinterpretation volt. Miután szülővárosába visszatért, egy gazdag kereskedő leányát nőül vette és elfogadta a híres kismartoni hitközség meghívását 1851. Legelső dolga volt átszervezni a már régebben létesített rendes iskolát, melyben tiszta német nyelven vallási és világi ismereteket egyaránt tanítottak. Azután rabbiképző iskolát tartott fenn, melyben dacára a szigorú orthodox álláspontnak vallásos ügyekben, a teológián kívül felsőbb matematikát, latint és görögöt is ő maga tanított. Ezért a türelmetlen orthodoxok feljelentették H.-t a soproni hatóságnál, amely 24 óra alatt bezárta az egész szemináriumot és a nagyszámú növendék sereget elkergette a városból, de már 1858. ezt a szerencsétlen egyéni intézkedést jóvá tette az állam, mert elismerte a rabbi-iskola jogosultságát. E mellett H. nagyszerű filantróp tevékenységet fejtett ki, amiért a keresztény lakosság is végtelenül tisztelte. A palesztinai zsidók sorsát is állandó figyelemmel kísérte és ápolta és saját költségén szegények és zarándokok részére Jeruzsálemben házat épített. Mindez azonban nem akadályozta meg a chasszid Joseph Akibát, hogy átokkal ne sújtsa, miután H.-t nem tartotta őszinte zsidónak (emessdiger Jüd). H. nem törődve az átokkal l868/69-iki magyar-zsidó kongresszuson eleinte az orthodoxok mellé akart állani, de ez lehetetlen volt azok türelmetlensége miatt s ezért 35 hívével a «kulturált orthodoxok» csoportját alap0totta meg, melynek célja volt a tradíciók megőrzése mellett a haladás szellemét is elsajátítani. Minthogy a berlini művelt orthodoxia nem mindenben volt megelégedve Geiger Ábrahám újításaival, H.-t hívta meg a Talmudi Főiskola élére H. 1869. elfogadta a meghívást, s megalapította, majd újjászervezte a Rabbiszemináriumot. Azonban sem itt, sem előzőleg Kismartonban nem fogadott el és nem vett fel semmiféle fizetést miután anyagilag független volt. Ellenben jótékonysága továbbra sem ismert határt s még Perzsiában is támogatta a szegényeket. Nagyobb művei: Materialien zur Beurteilung der Septuaginta (1848): Die Epitaphien der Grabsteine auf dem Halberstädter jüd. Friedhofe (1846); Verwaltung d. jüd. Gemeinde Halberstadt (1849); Offener Brief an den Redakteur der Ben Chananja (1858); Minchah lehóra (1860); Halakhót Gedóloth nach der handschrift der Vaticana (1888). Sok cikket írt a fia által szerkesztett Jüdische Presse, a párisi hébernyelvű Ha-Lebanon, a He-Haluz és a Archives Israelits c. folyóiratokba."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2077. címszó a lexikon => 363. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12077.htm

CÍMSZÓ: Hildesheimer

SZEMÉLYNÉV: Hildesheimer Izrael Azriel

SZÓCIKK: Hildesheimer Izrael Azriel, német rabbi és teológus, a felvilágosodott orthodoxia vezére, szül Halberstadtban 1820 máj. 20., megh. 1899 júl. 12. Atyjánál, aki szintén rabbi volt és Altonában R. Ettlingernél tanult Talmudot, de egyszersmind klasszikus nyelveket és felsőbb matematikát is. Visszatérve szülővárosába, gimnáziumi érettségit tett s a hallei egyetemre ment, ahol Gesenius és Roediger orientalistáknál doktorált 1844. Disszertációja címe: Über die rechte Art der Bibelinterpretation volt. Miután szülővárosába visszatért, egy gazdag kereskedő leányát nőül vette és elfogadta a híres kismartoni hitközség meghívását 1851. Legelső dolga volt átszervezni a már régebben létesített rendes iskolát, melyben tiszta német nyelven vallási és világi ismereteket egyaránt tanítottak. Azután rabbiképző iskolát tartott fenn, melyben dacára a szigorú orthodox álláspontnak vallásos ügyekben, a teológián kívül felsőbb matematikát, latint és görögöt is ő maga tanított. Ezért a türelmetlen orthodoxok feljelentették H.-t a soproni hatóságnál, amely 24 óra alatt bezárta az egész szemináriumot és a nagyszámú növendék sereget elkergette a városból, de már 1858. ezt a szerencsétlen egyéni intézkedést jóvá tette az állam, mert elismerte a rabbi-iskola jogosultságát. E mellett H. nagyszerű filantróp tevékenységet fejtett ki, amiért a keresztény lakosság is végtelenül tisztelte. A palesztinai zsidók sorsát is állandó figyelemmel kísérte és ápolta és saját költségén szegények és zarándokok részére Jeruzsálemben házat épített. Mindez azonban nem akadályozta meg a chasszid Joseph Akibát, hogy átokkal ne sújtsa, miután H.-t nem tartotta őszinte zsidónak emessdiger Jüd . H. nem törődve az átokkal l868/69-iki magyar-zsidó kongresszuson eleinte az orthodoxok mellé akart állani, de ez lehetetlen volt azok türelmetlensége miatt s ezért 35 hívével a kulturált orthodoxok csoportját alap0totta meg, melynek célja volt a tradíciók megőrzése mellett a haladás szellemét is elsajátítani. Minthogy a berlini művelt orthodoxia nem mindenben volt megelégedve Geiger Ábrahám újításaival, H.-t hívta meg a Talmudi Főiskola élére H. 1869. elfogadta a meghívást, s megalapította, majd újjászervezte a Rabbiszemináriumot. Azonban sem itt, sem előzőleg Kismartonban nem fogadott el és nem vett fel semmiféle fizetést miután anyagilag független volt. Ellenben jótékonysága továbbra sem ismert határt s még Perzsiában is támogatta a szegényeket. Nagyobb művei: Materialien zur Beurteilung der Septuaginta 1848 : Die Epitaphien der Grabsteine auf dem Halberstädter jüd. Friedhofe 1846 ; Verwaltung d. jüd. Gemeinde Halberstadt 1849 ; Offener Brief an den Redakteur der Ben Chananja 1858 ; Minchah lehóra 1860 ; Halakhót Gedóloth nach der handschrift der Vaticana 1888 . Sok cikket írt a fia által szerkesztett Jüdische Presse, a párisi hébernyelvű Ha-Lebanon, a He-Haluz és a Archives Israelits c. folyóiratokba.

12077.ht

CÍMSZÓ Hildesheime

SZEMÉLYNÉV Hildesheime Izrae Azrie

SZÓCIKK Hildesheime Izrae Azriel néme rabb é teológus felvilágosodot orthodoxi vezére szü Halberstadtba 182 máj 20. megh 189 júl 12 Atyjánál ak szinté rabb vol é Altonába R Ettlingerné tanul Talmudot d egyszersmin klassziku nyelveke é felsőb matematiká is Visszatérv szülővárosába gimnázium érettségi tet halle egyetemr ment aho Geseniu é Roedige orientalistákná doktorál 1844 Disszertációj címe Übe di recht Ar de Bibelinterpretatio volt Miutá szülővárosáb visszatért eg gazda keresked leányá nőü vett é elfogadt híre kismarton hitközsé meghívásá 1851 Legels dolg vol átszervezn má régebbe létesítet rende iskolát melybe tiszt néme nyelve vallás é világ ismereteke egyarán tanítottak Azutá rabbiképz iskolá tartot fenn melybe dacár szigor orthodo álláspontna valláso ügyekben teológiá kívü felsőb matematikát latin é görögö i mag tanított Ezér türelmetle orthodoxo feljelentetté H.- sopron hatóságnál amel 2 ór alat bezárt a egés szemináriumo é nagyszám növendé serege elkergett városból d má 1858 ez szerencsétle egyén intézkedés jóv tett a állam mer elismert rabbi-iskol jogosultságát mellet H nagyszer filantró tevékenysége fejtet ki amiér keresztén lakossá i végtelenü tisztelte palesztina zsidó sorsá i álland figyelemme kísért é ápolt é sajá költségé szegénye é zarándoko részér Jeruzsálembe háza épített Minde azonba ne akadályozt me chasszi Josep Akibát hog átokka n sújtsa miutá H.- ne tartott őszint zsidóna emessdige Jü H ne törődv a átokka l868/69-ik magyar-zsid kongresszuso eleint a orthodoxo mell akar állani d e lehetetle vol azo türelmetlenség miat ezér 3 hívéve kulturál orthodoxo csoportjá alap0tott meg melyne célj vol tradíció megőrzés mellet haladá szellemé i elsajátítani Minthog berlin művel orthodoxi ne mindenbe vol megelégedv Geige Ábrahá újításaival H.- hívt me Talmud Főiskol élér H 1869 elfogadt meghívást megalapította maj újjászervezt Rabbiszemináriumot Azonba se itt se előzőle Kismartonba ne fogadot e é ne vet fe semmifél fizetés miutá anyagila függetle volt Ellenbe jótékonyság továbbr se ismer határ mé Perzsiába i támogatt szegényeket Nagyob művei Materialie zu Beurteilun de Septuagint 184 Di Epitaphie de Grabstein au de Halberstädte jüd Friedhof 184 Verwaltun d jüd Gemeind Halberstad 184 Offene Brie a de Redakteu de Be Chananj 185 Mincha lehór 186 Halakhó Gedólot nac de handschrif de Vatican 188 So cikke ír fi álta szerkesztet Jüdisch Presse páris hébernyelv Ha-Lebanon He-Halu é Archive Israelit c folyóiratokba

12077.h

CÍMSZ Hildesheim

SZEMÉLYNÉ Hildesheim Izra Azri

SZÓCIK Hildesheim Izra Azrie ném rab teológu felvilágosodo orthodox vezér sz Halberstadtb 18 má 20 meg 18 jú 1 Atyjáná a szint rab vo Altonáb Ettlingern tanu Talmudo egyszersmi klasszik nyelvek felső matematik i Visszatér szülővárosáb gimnáziu érettség te hall egyetem men ah Geseni Roedig orientalistákn doktorá 184 Disszertáció cím Üb d rech A d Bibelinterpretati vol Miut szülővárosá visszatér e gazd kereske leány nő vet elfogad hír kismarto hitközs meghívás 185 Legel dol vo átszervez m régebb létesíte rend iskolá melyb tisz ném nyelv vallá vilá ismeretek egyará tanította Azut rabbikép iskol tarto fen melyb dacá szigo orthod álláspontn vallás ügyekbe teológi kív felső matematiká lati görög ma tanítot Ezé türelmetl orthodox feljelentett H. sopro hatóságná ame ó ala bezár egé szeminárium nagyszá növend sereg elkerget városbó m 185 e szerencsétl egyé intézkedé jó tet álla me elismer rabbi-isko jogosultságá melle nagysze filantr tevékenység fejte k amié kereszté lakoss végtelen tisztelt palesztin zsid sors állan figyelemm kísér ápol saj költség szegény zarándok részé Jeruzsálemb ház építet Mind azonb n akadályoz m chassz Jose Akibá ho átokk sújts miut H. n tartot őszin zsidón emessdig J n törőd átokk l868/69-i magyar-zsi kongresszus elein orthodox mel aka állan lehetetl vo az türelmetlensé mia ezé hívév kulturá orthodox csoportj alap0tot me melyn cél vo tradíci megőrzé melle halad szellem elsajátítan Mintho berli műve orthodox n mindenb vo megeléged Geig Ábrah újításaiva H. hív m Talmu Főisko élé 186 elfogad meghívás megalapított ma újjászervez Rabbiszemináriumo Azonb s it s előzől Kismartonb n fogado n ve f semmifé fizeté miut anyagil függetl vol Ellenb jótékonysá tovább s isme hatá m Perzsiáb támogat szegényeke Nagyo műve Materiali z Beurteilu d Septuagin 18 D Epitaphi d Grabstei a d Halberstädt jü Friedho 18 Verwaltu jü Gemein Halbersta 18 Offen Bri d Redakte d B Chanan 18 Minch lehó 18 Halakh Gedólo na d handschri d Vatica 18 S cikk í f ált szerkeszte Jüdisc Press pári hébernyel Ha-Lebano He-Hal Archiv Israeli folyóiratokb

12077.

CÍMS Hildeshei

SZEMÉLYN Hildeshei Izr Azr

SZÓCI Hildeshei Izr Azri né ra teológ felvilágosod orthodo vezé s Halberstadt 1 m 2 me 1 j Atyján szin ra v Altoná Ettlinger tan Talmud egyszersm klasszi nyelve fels matemati Visszaté szülővárosá gimnázi érettsé t hal egyete me a Gesen Roedi orientalisták doktor 18 Disszertáci cí Ü rec Bibelinterpretat vo Miu szülőváros visszaté gaz keresk leán n ve elfoga hí kismart hitköz meghívá 18 Lege do v átszerve régeb létesít ren iskol mely tis né nyel vall vil ismerete egyar tanított Azu rabbiké isko tart fe mely dac szig ortho álláspont vallá ügyekb teológ kí fels matematik lat görö m taníto Ez türelmet orthodo feljelentet H sopr hatóságn am al bezá eg szemináriu nagysz növen sere elkerge városb 18 szerencsét egy intézked j te áll m elisme rabbi-isk jogosultság mell nagysz filant tevékenysé fejt ami kereszt lakos végtele tisztel paleszti zsi sor álla figyelem kísé ápo sa költsé szegén zarándo rész Jeruzsálem há építe Min azon akadályo chass Jos Akib h átok sújt miu H tarto őszi zsidó emessdi törő átok l868/69- magyar-zs kongresszu elei orthodo me ak álla lehetet v a türelmetlens mi ez hívé kultur orthodo csoport alap0to m mely cé v tradíc megőrz mell hala szelle elsajátíta Minth berl műv orthodo minden v megelége Gei Ábra újításaiv H hí Talm Főisk él 18 elfoga meghívá megalapítot m újjászerve Rabbiszeminárium Azon i előző Kismarton fogad v semmif fizet miu anyagi függet vo Ellen jótékonys továb ism hat Perzsiá támoga szegények Nagy műv Material Beurteil Septuagi 1 Epitaph Grabste Halberstäd j Friedh 1 Verwalt j Gemei Halberst 1 Offe Br Redakt Chana 1 Minc leh 1 Halak Gedól n handschr Vatic 1 cik ál szerkeszt Jüdis Pres pár hébernye Ha-Leban He-Ha Archi Israel folyóiratok

12077

CÍM Hildeshe

SZEMÉLY Hildeshe Iz Az

SZÓC Hildeshe Iz Azr n r teoló felvilágoso orthod vez Halberstad m Atyjá szi r Alton Ettlinge ta Talmu egyszers klassz nyelv fel matemat Visszat szülőváros gimnáz éretts ha egyet m Gese Roed orientalistá dokto 1 Disszertác c re Bibelinterpreta v Mi szülőváro visszat ga keres leá v elfog h kismar hitkö meghív 1 Leg d átszerv rége létesí re isko mel ti n nye val vi ismeret egya tanítot Az rabbik isk tar f mel da szi orth álláspon vall ügyek teoló k fel matemati la gör tanít E türelme orthod feljelente sop hatóság a a bez e szeminári nagys növe ser elkerg város 1 szerencsé eg intézke t ál elism rabbi-is jogosultsá mel nagys filan tevékenys fej am keresz lako végtel tiszte paleszt zs so áll figyele kís áp s költs szegé zaránd rés Jeruzsále h épít Mi azo akadály chas Jo Aki áto súj mi tart ősz zsid emessd tör áto l868/69 magyar-z kongressz ele orthod m a áll lehete türelmetlen m e hív kultu orthod csopor alap0t mel c tradí megőr mel hal szell elsajátít Mint ber mű orthod minde megelég Ge Ábr újításai h Tal Főis é 1 elfog meghív megalapíto újjászerv Rabbiszemináriu Azo előz Kismarto foga semmi fize mi anyag függe v Elle jótékony tová is ha Perzsi támog szegénye Nag mű Materia Beurtei Septuag Epitap Grabst Halberstä Fried Verwal Geme Halbers Off B Redak Chan Min le Hala Gedó handsch Vati ci á szerkesz Jüdi Pre pá héberny Ha-Leba He-H Arch Israe folyóirato

1207

CÍ Hildesh

SZEMÉL Hildesh I A

SZÓ Hildesh I Az teol felvilágos ortho ve Halbersta Atyj sz Alto Ettling t Talm egyszer klass nyel fe matema Vissza szülőváro gimná érett h egye Ges Roe orientalist dokt Disszertá r Bibelinterpret M szülővár vissza g kere le elfo kisma hitk meghí Le átszer rég létes r isk me t ny va v ismere egy taníto A rabbi is ta me d sz ort álláspo val ügye teol fe matemat l gö taní türelm ortho feljelent so hatósá be szeminár nagy növ se elker váro szerencs e intézk á elis rabbi-i jogosults me nagy fila tevékeny fe a keres lak végte tiszt palesz z s ál figyel kí á költ szeg zarán ré Jeruzsál épí M az akadál cha J Ak át sú m tar ős zsi emess tö át l868/6 magyar- kongress el ortho ál lehet türelmetle hí kult ortho csopo alap0 me trad megő me ha szel elsajátí Min be m ortho mind megelé G Áb újítása Ta Fői elfo meghí megalapít újjászer Rabbiszeminári Az elő Kismart fog semm fiz m anya függ Ell jótékon tov i h Perzs támo szegény Na m Materi Beurte Septua Epita Grabs Halberst Frie Verwa Gem Halber Of Reda Cha Mi l Hal Ged handsc Vat c szerkes Jüd Pr p hébern Ha-Leb He- Arc Isra folyóirat