12187.htm
CÍMSZÓ: Inkvizició
SZÓCIKK: "Ámde a
Toulouseban felállított első hitnyomozó-törvényszék már vont vád alá zsidózó
(judaizáló) eretnekeket is, sőt 1288. a zsidó szellemi élet egyik vezető centrumában,
Rasi korábbi működése helyén, a champagnei Troyesban számos zsidót és nem is
judaizálót elevenen elégettek (l. Memorkönyvek). Kétségtelen, hogy az I.
eljárása még az akkori kánonjogi felfogásba is beleütközött s a dominikánus
inkvizítorok fanatizmusa a világi hatóságokban is ellenszenvet keltett. Így a
zsidók iránt ellenséges indulatú Szép Fülöp francia király megrótta miattuk az
egyházi hatóságot. A középkorban egyébként az I. a zsidó könyvek cenzúráját,
majd tömeges elégetését intézte (l. Kereszténység és zsidóság viszonya), de
csupán ritkább esetben kerültek eléje zsidók, többnyire, mint «judaizáló
eretnekek». Egészen más volt az ú. n. spanyol v. újkori I., mely az 1478-iki
pápai bullán alapult. Az I.-törvényszékek megszervezése 1480. történt meg s
1491. az egész államterületre s az összes későbbi gyarmatokra kiterjedt s
érvényben volt 1829-ig. A zsidók kiűzését elrendelő 1492-iki királyi ediktum.
következtében az ottrekedt és kényszer hatása alatt megkeresztelkedett zsidók,
amennyiben judaizálóknak bizonyultak, az I. hatásköre alá tartoztak. Az egész
eljárás célja, mint az magából Ludovicus á Paramo XVI. sz.-i inkvizítor művéből
kitűnik, a zsidók vagyonának lefoglalása volt, miután ezen a korona és az I.,
meg maga az egyház osztozott. A középkori Gui toulousei inkvizitor Practica
Inquisitionis és Eymerich aragóniai inkvizítor Directorium Inquisitorum c.
művéből, továbbá a pápai bullákból, a főinkvizítorok némelyikének, főképpen
Torquemadának, majd Manrique és Espinosa bíbornokoknak ú. n. instrukcióiból
megállapítható, hogy az egész állam I.-kerületekre volt felosztva s minden
vádlott a saját kerületébe tartozott. I.-kerületek, melyek számos, sőt
leginkább judaizáló pereket tárgyaltak, a tulajdonképpeni Spanyolországon kívül
voltak még Chartagena de las Indiasban, Mexicóban, Peruban és Goában.
Portugáliának külön kerületei voltak s ott az I. később lett intézményesítve,
de azután sokkal nagyobb számban szedte áldozatait a zsidóságból, mint maga a
spanyol I. Portugáliában azért késhetett az I.-törvényszékek felállítása, mert
a zsidók és marannusok óriási pénzáldozatokkal magában Rómában is vonakodásra
tudták rábírni az egyház főtényezőit, a lisszaboni nunciaturát pedig
évtizedeken át a legjobban jövedelmező egyházi stallumnak tekintették. Az I. perei
eleinte súlyos visszaélésekkel folytak le s különösen Torquemada, Deza és az
ezalatt működő Lucero kanonok, cordobai inkvizítor neve tartozik a
legvéresebbek közé az I. történelmében. Kimutatás van arról, hogy pl. Lucero
kanonok a XVI. sz. elején Cordobában még az I. perrendje szerint is a
legszabálytalanabbul két olyan auto-de-fét rendezett, melynek egyikén 107, a
másikán 110 zsidót s néhány keresztényt égettek el elevenen. Az I. későbbi
perrendjét szigorúan szabályozták, így a perbefogást, a tanúkihallgatást, a
tortúrát, az ítélethozatalt, vagyonelkobzást stb. A tortúra nem volt
borzalmasabb, mint bármely más európai állam tortúrája, de szörnyűséget
fokozta, hogy egyházi emberek, a vallás őszinte mártírjain tisztán abból a
célból követték azt el, hogy vagyonukat lefoglalhassák. A legfőbb büntetés az
ú. n. «világi karnak való átadása (relaxatio)-ban állott, ami az elégetést
jelentette. Ha meggyónt az áldozat, ill. ha gyónását elfogadták, akkor előbb
vasnyakkal (garrucha) megfojtották s csak azután égették el ha nem, elevenen.
Kisebb büntetésnemek voltak a gályarabság, vergüenza (nyilvános megcsapás
félmeztelen állapotban, nőkön is), rengeteg imádságmondás, több évig tartó
sanbenito-viselés (gúnyköntös) s a mindezeket megelőző vagyonelkobzás és
hivatalviselési képtelenség négy nemzedéken át, továbbá a carcel perpetua, ami
internálásnak felel meg, de nem tömlöcnek. Legtöbb esetben azonban elégetés
volt. A pereket gyanús halottak ellen is lebonyolították s ezeket in effigie v.
in statua, kép vagy báb alakjában, csontjaikkal együtt égették el. Az
ítéletszövegek a relaxatiót, tehát a tűzhalálnak való átadást kivétel nélkül e
szavakkal vezették be: Christi nomine invocato. Az elégetés a Quemado o-n
(égetőtár) történt, mely többnyire, bár nem mindig a városon kívül volt, de pl.
a madridi borzalmas 1680-iki auto-de-fén a város főterén. A Quemaderón levő
brazerókhoz vasnyakörvvel kötötték a mártírokat, majd kihirdették az ítéletet,
melynek megtörténte után két-két szerzetes vezette el az elítélteket s adta át
a világi karnak (brazo seglar), mert «az egyház nem ont vért» (ecclesia non
sitit sanguinem), de már a középkori IV. Innocenciustól kiadott Ad exstirpanda
pápai bulla kötelezővé tette a világi hatóságoknak az öt napon belüli ítélet
végrehajtást. Spanyolországban azonban ez kivétel nélkül az auto-de-fe
(hithűségi aktus) után történt. Az I. zsidó és marannus vagyis titkos zsidó
áldozatainak ma már megállapította a tudomány az átlagos létszámát, még pedig a
spanyol kir. akadémia Archivo Historico Nacional Inquisitio c. és a Fidel Fita
y Colomer jezsuita tudós által kiadott Boletin-sorozat óriási okmánytára, az
egyes várostörténeti monográfiák és adattáraik, a portugál I. adattárai, a
dél-amerikai Medina hat fóliót kitevő okmánytára, az egykorú spanyol krónikák,
az egykorú auto-de-fe Relatiók (a kerületi I. kötelező jelentései) stb.
alapján. Az irodalomban említett s az I. történetét feldolgozó szerzők
véleménye különböző, minek oka a régebbi kutatások s okmányok hiánya. Pontos és
minden előbbi kutatást egybevető auto-de-fé statisztikát ad Elkan Adler. aki
éppen zsidó szempontból tette azokat kutatás tárgyává. A létszám azonban csak
az auto-de-fékre vonatkozik, nem pedig az elégetettek létszámára, melyet
azonban rekonstruálhatunk. Úgy a Llorrente-féle elfogult túlzó nagy szám, mint
a zsidók mindenfajú megbüntetését egybefoglaló 300 ezren felüli Amador de los
Rios-féle áldozati létszám helytelen és túl magas, de ugyanúgy tudománytalan és
torzító az egyházvédő, bár az I-t valósággal szentesítő Rodrigo spanyol
szerzetes alacsony számadata. Az egykorúak, akik nem csupán történetírók, hanem
hűséges egyházi férfiak voltak, mint Pulgar, Bernaldez, Mariana stb. óriási
számokat közölnék s ezek egymással feltűnően egyeznek. Így Bernaldez, Deza
főinkvizítor káplánja csupán 1482_-89 közt 7000 elégetésről tud s ezek túlnyomó
többsége zsidó volt; a sevillai I. palotája falán lévő emléktábla pedig
1492-1524 közt ezer eleven elégetettről szól, míg Mariana, a nagytudományú
jezsuita csupán Torquemada főinkvizítorsága alatt kétezer elégetésről tesz
említést, de még a XIX. sz.-i német benedekrendi tudós, Gamo is kétezerre teszi
csupán a Ferdinánd és Izabella korabeli elégetések számát. Ezek túlnyomó
többsége zsidó volt s így nem kétséges, hogy sok ezer tűzhalált halt vértanút
áldozott fel az I. Magyarországot az I. borzalmai elkerülték s a
tűzhalálbüntetés csupán két alkalommal fordult elő kimutathatólag. (L. Bazini
vérvád, Nagyszombati vérvád, továbbá Judaizálás, Mártírok,
Ostyamegszentségtelenítés, Kútmérgezés és Vérvád.). Irodalom. Lea, History of
the Inquisition in Spain IV (1906); Llorrente, Histoire critique de Inquisition
d’Espagne I-IV. (1818, németül 1820) ; Kayberling, Geschichte der Juden in
Portugal (1867); u. a , Ein Feiertag in Madrid (1859) ; Elkan Adler, Auto de fé
and Jews (1908); Publications of the Jewish Historical Society of America
I-XXX. (passim) ; Lindo, History of the Jews of Spain and Portugal (1848);
Paramo, De origine et progressu sancti inquisitionis (1598) ; Amador de los
Rios, História de los Judios en Espana I-III (1875); Bedarride, Histoire des
Juifs en France, en Italie et en Espagne (1861) ; A. Castro, Historia de los
Judios en Espagna (1847); Jacobs, Sources of Spanish Jewish History (1894) ; F.
D. Mocatta, The Jews of Spain and Portugal and the Inquisition; Israel Lévi,
Les Juifs et l’Inquisition dans la France Méridionale (1891). A tárgyra
vonatkozó forrásirodalmat l. Heltmann Rezső, Az inkvizíció a történelmi
kutatások megvilágításában (1928)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2187. címszó a lexikon =>
389. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12187.htm
CÍMSZÓ: Inkvizició
SZÓCIKK: Ámde a Toulouseban felállított első hitnyomozó-törvényszék már
vont vád alá zsidózó judaizáló eretnekeket is, sőt 1288. a zsidó szellemi élet
egyik vezető centrumában, Rasi korábbi működése helyén, a champagnei Troyesban
számos zsidót és nem is judaizálót elevenen elégettek l. Memorkönyvek .
Kétségtelen, hogy az I. eljárása még az akkori kánonjogi felfogásba is
beleütközött s a dominikánus inkvizítorok fanatizmusa a világi hatóságokban is ellenszenvet
keltett. Így a zsidók iránt ellenséges indulatú Szép Fülöp francia király
megrótta miattuk az egyházi hatóságot. A középkorban egyébként az I. a zsidó
könyvek cenzúráját, majd tömeges elégetését intézte l. Kereszténység és
zsidóság viszonya , de csupán ritkább esetben kerültek eléje zsidók, többnyire,
mint judaizáló eretnekek . Egészen más volt az ú. n. spanyol v. újkori I., mely
az 1478-iki pápai bullán alapult. Az I.-törvényszékek megszervezése 1480.
történt meg s 1491. az egész államterületre s az összes későbbi gyarmatokra
kiterjedt s érvényben volt 1829-ig. A zsidók kiűzését elrendelő 1492-iki
királyi ediktum. következtében az ottrekedt és kényszer hatása alatt
megkeresztelkedett zsidók, amennyiben judaizálóknak bizonyultak, az I. hatásköre
alá tartoztak. Az egész eljárás célja, mint az magából Ludovicus á Paramo XVI.
sz.-i inkvizítor művéből kitűnik, a zsidók vagyonának lefoglalása volt, miután
ezen a korona és az I., meg maga az egyház osztozott. A középkori Gui toulousei
inkvizitor Practica Inquisitionis és Eymerich aragóniai inkvizítor Directorium
Inquisitorum c. művéből, továbbá a pápai bullákból, a főinkvizítorok
némelyikének, főképpen Torquemadának, majd Manrique és Espinosa bíbornokoknak
ú. n. instrukcióiból megállapítható, hogy az egész állam I.-kerületekre volt
felosztva s minden vádlott a saját kerületébe tartozott. I.-kerületek, melyek
számos, sőt leginkább judaizáló pereket tárgyaltak, a tulajdonképpeni
Spanyolországon kívül voltak még Chartagena de las Indiasban, Mexicóban, Peruban
és Goában. Portugáliának külön kerületei voltak s ott az I. később lett
intézményesítve, de azután sokkal nagyobb számban szedte áldozatait a
zsidóságból, mint maga a spanyol I. Portugáliában azért késhetett az
I.-törvényszékek felállítása, mert a zsidók és marannusok óriási
pénzáldozatokkal magában Rómában is vonakodásra tudták rábírni az egyház
főtényezőit, a lisszaboni nunciaturát pedig évtizedeken át a legjobban
jövedelmező egyházi stallumnak tekintették. Az I. perei eleinte súlyos
visszaélésekkel folytak le s különösen Torquemada, Deza és az ezalatt működő
Lucero kanonok, cordobai inkvizítor neve tartozik a legvéresebbek közé az I.
történelmében. Kimutatás van arról, hogy pl. Lucero kanonok a XVI. sz. elején
Cordobában még az I. perrendje szerint is a legszabálytalanabbul két olyan
auto-de-fét rendezett, melynek egyikén 107, a másikán 110 zsidót s néhány
keresztényt égettek el elevenen. Az I. későbbi perrendjét szigorúan
szabályozták, így a perbefogást, a tanúkihallgatást, a tortúrát, az ítélethozatalt,
vagyonelkobzást stb. A tortúra nem volt borzalmasabb, mint bármely más európai
állam tortúrája, de szörnyűséget fokozta, hogy egyházi emberek, a vallás
őszinte mártírjain tisztán abból a célból követték azt el, hogy vagyonukat
lefoglalhassák. A legfőbb büntetés az ú. n. világi karnak való átadása
relaxatio -ban állott, ami az elégetést jelentette. Ha meggyónt az áldozat,
ill. ha gyónását elfogadták, akkor előbb vasnyakkal garrucha megfojtották s
csak azután égették el ha nem, elevenen. Kisebb büntetésnemek voltak a
gályarabság, vergüenza nyilvános megcsapás félmeztelen állapotban, nőkön is ,
rengeteg imádságmondás, több évig tartó sanbenito-viselés gúnyköntös s a
mindezeket megelőző vagyonelkobzás és hivatalviselési képtelenség négy
nemzedéken át, továbbá a carcel perpetua, ami internálásnak felel meg, de nem
tömlöcnek. Legtöbb esetben azonban elégetés volt. A pereket gyanús halottak
ellen is lebonyolították s ezeket in effigie v. in statua, kép vagy báb
alakjában, csontjaikkal együtt égették el. Az ítéletszövegek a relaxatiót,
tehát a tűzhalálnak való átadást kivétel nélkül e szavakkal vezették be:
Christi nomine invocato. Az elégetés a Quemado o-n égetőtár történt, mely
többnyire, bár nem mindig a városon kívül volt, de pl. a madridi borzalmas
1680-iki auto-de-fén a város főterén. A Quemaderón levő brazerókhoz
vasnyakörvvel kötötték a mártírokat, majd kihirdették az ítéletet, melynek
megtörténte után két-két szerzetes vezette el az elítélteket s adta át a világi
karnak brazo seglar , mert az egyház nem ont vért ecclesia non sitit sanguinem
, de már a középkori IV. Innocenciustól kiadott Ad exstirpanda pápai bulla
kötelezővé tette a világi hatóságoknak az öt napon belüli ítélet végrehajtást.
Spanyolországban azonban ez kivétel nélkül az auto-de-fe hithűségi aktus után
történt. Az I. zsidó és marannus vagyis titkos zsidó áldozatainak ma már
megállapította a tudomány az átlagos létszámát, még pedig a spanyol kir.
akadémia Archivo Historico Nacional Inquisitio c. és a Fidel Fita y Colomer
jezsuita tudós által kiadott Boletin-sorozat óriási okmánytára, az egyes
várostörténeti monográfiák és adattáraik, a portugál I. adattárai, a
dél-amerikai Medina hat fóliót kitevő okmánytára, az egykorú spanyol krónikák,
az egykorú auto-de-fe Relatiók a kerületi I. kötelező jelentései stb. alapján.
Az irodalomban említett s az I. történetét feldolgozó szerzők véleménye
különböző, minek oka a régebbi kutatások s okmányok hiánya. Pontos és minden
előbbi kutatást egybevető auto-de-fé statisztikát ad Elkan Adler. aki éppen
zsidó szempontból tette azokat kutatás tárgyává. A létszám azonban csak az
auto-de-fékre vonatkozik, nem pedig az elégetettek létszámára, melyet azonban
rekonstruálhatunk. Úgy a Llorrente-féle elfogult túlzó nagy szám, mint a zsidók
mindenfajú megbüntetését egybefoglaló 300 ezren felüli Amador de los Rios-féle
áldozati létszám helytelen és túl magas, de ugyanúgy tudománytalan és torzító
az egyházvédő, bár az I-t valósággal szentesítő Rodrigo spanyol szerzetes
alacsony számadata. Az egykorúak, akik nem csupán történetírók, hanem hűséges
egyházi férfiak voltak, mint Pulgar, Bernaldez, Mariana stb. óriási számokat
közölnék s ezek egymással feltűnően egyeznek. Így Bernaldez, Deza főinkvizítor
káplánja csupán 1482_-89 közt 7000 elégetésről tud s ezek túlnyomó többsége zsidó
volt; a sevillai I. palotája falán lévő emléktábla pedig 1492-1524 közt ezer
eleven elégetettről szól, míg Mariana, a nagytudományú jezsuita csupán
Torquemada főinkvizítorsága alatt kétezer elégetésről tesz említést, de még a
XIX. sz.-i német benedekrendi tudós, Gamo is kétezerre teszi csupán a Ferdinánd
és Izabella korabeli elégetések számát. Ezek túlnyomó többsége zsidó volt s így
nem kétséges, hogy sok ezer tűzhalált halt vértanút áldozott fel az I.
Magyarországot az I. borzalmai elkerülték s a tűzhalálbüntetés csupán két
alkalommal fordult elő kimutathatólag. L. Bazini vérvád, Nagyszombati vérvád,
továbbá Judaizálás, Mártírok, Ostyamegszentségtelenítés, Kútmérgezés és Vérvád.
. Irodalom. Lea, History of the Inquisition in Spain IV 1906 ; Llorrente, Histoire
critique de Inquisition d’Espagne I-IV. 1818, németül 1820 ; Kayberling,
Geschichte der Juden in Portugal 1867 ; u. a , Ein Feiertag in Madrid 1859 ;
Elkan Adler, Auto de fé and Jews 1908 ; Publications of the Jewish Historical
Society of America I-XXX. passim ; Lindo, History of the Jews of Spain and
Portugal 1848 ; Paramo, De origine et progressu sancti inquisitionis 1598 ;
Amador de los Rios, História de los Judios en Espana I-III 1875 ; Bedarride,
Histoire des Juifs en France, en Italie et en Espagne 1861 ; A. Castro,
Historia de los Judios en Espagna 1847 ; Jacobs, Sources of Spanish Jewish
History 1894 ; F. D. Mocatta, The Jews of Spain and Portugal and the
Inquisition; Israel Lévi, Les Juifs et l’Inquisition dans la France Méridionale
1891 . A tárgyra vonatkozó forrásirodalmat l. Heltmann Rezső, Az inkvizíció a
történelmi kutatások megvilágításában 1928 .
12187.ht
CÍMSZÓ Inkvizici
SZÓCIKK Ámd Toulouseba felállítot els hitnyomozó-törvényszé má von vá al
zsidóz judaizál eretnekeke is ső 1288 zsid szellem éle egyi vezet centrumában
Ras korább működés helyén champagne Troyesba számo zsidó é ne i judaizáló
elevene elégette l Memorkönyve Kétségtelen hog a I eljárás mé a akkor kánonjog
felfogásb i beleütközöt dominikánu inkvizítoro fanatizmus világ hatóságokba i
ellenszenve keltett Íg zsidó irán ellensége indulat Szé Fülö franci királ
megrótt miattu a egyház hatóságot középkorba egyébkén a I zsid könyve
cenzúráját maj tömege elégetésé intézt l Kereszténysé é zsidósá viszony d csupá
ritkáb esetbe kerülte eléj zsidók többnyire min judaizál eretneke Egésze má vol
a ú n spanyo v újkor I. mel a 1478-ik pápa bullá alapult A I.-törvényszéke
megszervezés 1480 történ me
12187.h
CÍMSZ Inkvizic
SZÓCIK Ám Toulouseb felállíto el hitnyomozó-törvénysz m vo v a zsidó
judaizá eretnekek i s 128 zsi szelle él egy veze centrumába Ra koráb működé
helyé champagn Troyesb szám zsid n judaizál eleven elégett Memorkönyv
Kétségtele ho eljárá m akko kánonjo felfogás beleütközö dominikán inkvizítor
fanatizmu vilá hatóságokb ellenszenv keltet Í zsid irá ellenség indula Sz Fül
franc kirá megrót miatt egyhá hatóságo középkorb egyébké zsi könyv cenzúrájá ma
tömeg elégetés intéz Kereszténys zsidós viszon csup ritká esetb került elé
zsidó többnyir mi judaizá eretnek Egész m vo spany újko I me 1478-i páp bull
alapul I.-törvényszék megszervezé 148 törté m 149 egé államterület össz későb
gyarmatok kiterje érvényb vo 1829-i zsid kiűzés elrende 1492-i királ ediktu
következtéb ottreke kénysz hatá ala megkeresztelkede zsidó amennyib judaizálókn
bizonyulta hatáskö a tartozta egé eljár célj mi magáb Ludovic Para XV sz.
inkvizít művéb kitűni zsid vagyonán lefoglalá vol miut ez koro I m ma egyh
osztozot középko G toulous inkvizit Practi Inquisition Eymeri aragóni inkvizít
Directori Inquisitor művébő továb páp bullákbó főinkvizítor némelyikéne főképp
Torquemadána ma Manriq Espino bíbornokokn instrukcióib megállapíthat ho egé áll
I.-kerületek vo feloszt mind vádlo saj kerületé tartozot I.-kerülete mely számo
s leginká judaizá perek tárgyalta tulajdonképpe Spanyolország kív volt m
Chartage l Indiasba Mexicóba Perub Goába Portugálián kül kerület volt o késő le
intézményesítv azut sokk nagyo számb szed áldozata zsidóságbó mi ma spany Portugáliáb
azé késhete I.-törvényszék felállítás me zsid marannus óriá pénzáldozatokk
magáb Rómáb vonakodás tudt rábír egyh főtényezői lisszabo nunciatur ped
évtizedek legjobb jövedelme egyhá stallumn tekintetté per elein súly
visszaélésekk folyt különös Torquemad De ezala műkö Luce kanono cordob inkvizít
ne tartoz legvéresebb kö történelmébe Kimutat v arró ho p Luce kanon XV s elej
Cordobáb m perrend szeri legszabálytalanabb k oly auto-de-f rendezet melyn
egyik 10 másik 1 zsid néhá keresztén égett elevene későb perrendj szigorú
szabályoztá í perbefogás tanúkihallgatás tortúrá ítélethozatal vagyonelkobzá st
tortú n vo borzalmasab mi bárme m európ áll tortúráj szörnyűség fokozt ho egyhá
embere vall őszin mártírja tiszt abb célb követt a e ho vagyonuk lefoglalhassá
legfő büntet vilá karn va átadá relaxat -b állot a elégeté jelentett meggyó
áldoza il gyónás elfogadtá akk elő vasnyakk garruc megfojtott cs azut égett ne
elevene Kise büntetésnem volt gályarabsá vergüen nyilván megcsap félmeztel
állapotba nők renget imádságmondá tö év tar sanbenito-visel gúnykönt mindezek
megelő vagyonelkobz hivatalviselé képtelens né nemzedék á továb carc perpetu a
internálásn fel me n tömlöcne Legtö esetb azonb eléget vol perek gyan halott
ell lebonyolított ezek effig statu k va b alakjába csontjaikk együ égett e
ítéletszöveg relaxatió teh tűzhaláln va átadá kivét nélk szavakk vezett b Chris
nomi invocat eléget Quema o égetőt történ me többnyir b n mind város kív vol p
madri borzalm 1680-i auto-de-f vár főteré Quemader le brazerókh vasnyakörvv
kötött mártíroka ma kihirdett ítélete melyn megtörtén ut két-k szerzet vezet
elítéltek ad vilá karn bra segl me egyh n o vé eccles n sit sanguin m középko I
Innocenciust kiado exstirpan páp bul kötelező tet vilá hatóságokn nap belü ítél
végrehajtás Spanyolországb azonb kivét nélk auto-de- hithűsé akt ut történ zsi
marann vagy titk zsi áldozatain m megállapítot tudomá átlag létszámá m ped
spany ki akadém Archi Histori Nacion Inquisit Fid Fi Colom jezsui tud ált kiado
Boletin-soroz óriá okmánytár egy várostörténe monográfi adattárai portug
adattára dél-amerik Medi h fóli kite okmánytár egyko spany króniká egyko
auto-de- Relati kerüle kötele jelentés st alapjá irodalomb említe történet
feldolgo szerz vélemén különböz min o régeb kutatás okmány hiány Pont mind előb
kutatá egybeve auto-de- statisztik Elk Adle a épp zsi szempontb tet azok kutat
tárgyáv létsz azonb cs auto-de-fék vonatkozi n ped elégetett létszámár mely
azonb rekonstruálhatun Ú Llorrente-fé elfogu túl na szá mi zsid mindenfa
megbüntetés egybefogla 3 ezr felü Amad l Rios-fé áldoza létsz helytel t maga
ugyanú tudománytal torzí egyházvéd b I valóságg szentesí Rodri spany szerzet
alacso számadat egykorúa ak n csup történetíró han hűség egyhá férfi volta mi
Pulga Bernalde Maria st óriá számok közöln ez egymáss feltűnő egyezne Í
Bernalde De főinkvizít káplán csup 1482_- kö 70 elégetésr t ez túlnyo többsé
zsi vol sevill palotá fal lé emléktáb ped 1492-15 kö ez elev elégetettr szó m
Marian nagytudomán jezsui csup Torquema főinkvizítorsá ala kétez elégetésr te
említés m XI sz. ném benedekren tudó Ga kétezer tes csup Ferdiná Izabel korabe
elégetés számá Ez túlnyo többsé zsi vo í n kétsége ho s ez tűzhalá ha vértan
áldozo f Magyarország borzalm elkerült tűzhalálbüntet csup k alkalomm fordu e
kimutathatóla Bazi vérvá Nagyszomba vérvá továb Judaizálá Mártíro
Ostyamegszentségteleníté Kútmérgez Vérvá Irodalo Le Histo t Inquisiti Spa 19
Llorrent Histoi critiq Inquisiti d’Espag I-I 181 német 18 Kayberlin Geschich d
Jud Portug 18 E Feiert Madr 18 Elk Adle Au a Je 19 Publicatio t Jewi Historic
Socie Ameri I-XX pass Lind Histo t Je Spa a Portug 18 Param origi progres sanc
inquisition 15 Amad l Rio Histór l Judi Espa I-I 18 Bedarrid Histoi d Jui Franc
Ital Espag 18 Castr Histor l Judi Espag 18 Jacob Sourc Spani Jewi Histo 18
Mocatt T Je Spa a Portug a t Inquisitio Isra Lév L Jui l’Inquisiti da Fran
Méridiona 18 tárgy vonatko forrásirodalm Heltma Rezs inkvizíc történel kutatás
megvilágításáb 19
12187.
CÍMS Inkvizi
SZÓCI Á Toulouse felállít e hitnyomozó-törvénys v zsid judaiz eretneke 12
zs szell é eg vez centrumáb R korá működ hely champag Troyes szá zsi judaizá
eleve eléget Memorköny Kétségtel h eljár akk kánonj felfogá beleütköz dominiká
inkvizíto fanatizm vil hatóságok ellenszen kelte zsi ir ellensé indul S Fü fran
kir megró miat egyh hatóság középkor egyébk zs köny cenzúráj m töme elégeté
inté Keresztény zsidó viszo csu ritk eset kerül el zsid többnyi m judaiz eretne
Egés v span újk m 1478- pá bul alapu I.-törvényszé megszervez 14 tört 14 eg
államterüle öss késő gyarmato kiterj érvény v 1829- zsi kiűzé elrend 1492- kirá
edikt következté ottrek kénys hat al megkeresztelked zsid amennyi judaizálók
bizonyult hatásk tartozt eg eljá cél m magá Ludovi Par X sz inkvizí művé kitűn
zsi vagyoná lefoglal vo miu e kor m egy osztozo középk toulou inkvizi Pract
Inquisitio Eymer aragón inkvizí Director Inquisito művéb tová pá bullákb
főinkvizíto némelyikén főkép Torquemadán m Manri Espin bíbornokok instrukciói
megállapítha h eg ál I.-kerülete v felosz min vádl sa kerület tartozo
I.-kerület mel szám legink judaiz pere tárgyalt tulajdonképp Spanyolorszá kí
vol Chartag Indiasb Mexicób Peru Goáb Portugáliá kü kerüle vol kés l
intézményesít azu sok nagy szám sze áldozat zsidóságb m m span Portugáliá az
késhet I.-törvényszé felállítá m zsi marannu óri pénzáldozatok magá Rómá
vonakodá tud rábí egy főtényező lisszab nunciatu pe évtizede legjob jövedelm
egyh stallum tekintett pe elei súl visszaélések foly különö Torquema D ezal műk
Luc kanon cordo inkvizí n tarto legvéreseb k történelméb Kimuta arr h Luc kano
X ele Cordobá perren szer legszabálytalanab ol auto-de- rendeze mely egyi 1
mási zsi néh kereszté éget eleven késő perrend szigor szabályozt perbefogá
tanúkihallgatá tortúr ítélethozata vagyonelkobz s tort v borzalmasa m bárm euró
ál tortúrá szörnyűsé fokoz h egyh ember val őszi mártírj tisz ab cél követ h
vagyonu lefoglalhass legf bünte vil kar v átad relaxa - állo eléget jelentet
meggy áldoz i gyóná elfogadt ak el vasnyak garru megfojtot c azu éget n eleven
Kis büntetésne vol gályarabs vergüe nyilvá megcsa félmezte állapotb nő renge
imádságmond t é ta sanbenito-vise gúnykön mindeze megel vagyonelkob
hivatalvisel képtelen n nemzedé tová car perpet internálás fe m tömlöcn Legt
eset azon elége vo pere gya halot el lebonyolítot eze effi stat v alakjáb
csontjaik egy éget ítéletszöve relaxati te tűzhalál v átad kivé nél szavak
vezet Chri nom invoca elége Quem égető törté m többnyi min váro kí vo madr
borzal 1680- auto-de- vá főter Quemade l brazerók vasnyakörv kötöt mártírok m
kihirdet ítélet mely megtörté u két- szerze veze elítélte a vil kar br seg m
egy v eccle si sangui középk Innocencius kiad exstirpa pá bu kötelez te vil
hatóságok na bel íté végrehajtá Spanyolország azon kivé nél auto-de hithűs ak u
törté zs maran vag tit zs áldozatai megállapíto tudom átla létszám pe span k
akadé Arch Histor Nacio Inquisi Fi F Colo jezsu tu ál kiad Boletin-soro óri
okmánytá eg várostörtén monográf adattára portu adattár dél-ameri Med fól kit
okmánytá egyk span krónik egyk auto-de Relat kerül kötel jelenté s alapj
irodalom említ történe feldolg szer vélemé különbö mi rége kutatá okmán hián
Pon min elő kutat egybev auto-de statiszti El Adl ép zs szempont te azo kuta
tárgyá léts azon c auto-de-fé vonatkoz pe elégetet létszámá mel azon
rekonstruálhatu Llorrente-f elfog tú n sz m zsi mindenf megbünteté egybefogl ez
fel Ama Rios-f áldoz léts helyte mag ugyan tudományta torz egyházvé valóság
szentes Rodr span szerze alacs számada egykorú a csu történetír ha hűsé egyh
férf volt m Pulg Bernald Mari s óri számo közöl e egymás feltűn egyezn Bernald
D főinkvizí káplá csu 1482_ k 7 elégetés e túlny többs zs vo sevil palot fa l
emléktá pe 1492-1 k e ele elégetett sz Maria nagytudomá jezsu csu Torquem
főinkvizítors al kéte elégetés t említé X sz né benedekre tud G kéteze te csu
Ferdin Izabe korab elégeté szám E túlny többs zs v kétség h e tűzhal h vérta
áldoz Magyarorszá borzal elkerül tűzhalálbünte csu alkalom ford kimutathatól
Baz vérv Nagyszomb vérv tová Judaizál Mártír Ostyamegszentségtelenít Kútmérge
Vérv Irodal L Hist Inquisit Sp 1 Llorren Histo criti Inquisit d’Espa I- 18 néme
1 Kayberli Geschic Ju Portu 1 Feier Mad 1 El Adl A J 1 Publicati Jew Histori
Soci Amer I-X pas Lin Hist J Sp Portu 1 Para orig progre san inquisitio 1 Ama
Ri Histó Jud Esp I- 1 Bedarri Histo Ju Fran Ita Espa 1 Cast Histo Jud Espa 1
Jaco Sour Span Jew Hist 1 Mocat J Sp Portu Inquisiti Isr Lé Ju l’Inquisit d Fra
Méridion 1 tárg vonatk forrásirodal Heltm Rez inkvizí történe kutatá
megvilágításá 1
12187
CÍM Inkviz
SZÓC Toulous felállí hitnyomozó-törvény zsi judai eretnek 1 z szel e ve
centrumá kor műkö hel champa Troye sz zs judaiz elev elége Memorkön Kétségte
eljá ak kánon felfog beleütkö dominik inkvizít fanatiz vi hatóságo ellensze
kelt zs i ellens indu F fra ki megr mia egy hatósá középko egyéb z kön cenzúrá
töm eléget int Keresztén zsid visz cs rit ese kerü e zsi többny judai eretn Egé
spa új 1478 p bu alap I.-törvénysz megszerve 1 tör 1 e államterül ös kés
gyarmat kiter érvén 1829 zs kiűz elren 1492 kir edik következt ottre kény ha a
megkeresztelke zsi amenny judaizáló bizonyul hatás tartoz e elj cé mag Ludov Pa
s inkviz műv kitű zs vagyon lefogla v mi ko eg osztoz közép toulo inkviz Prac
Inquisiti Eyme aragó inkviz Directo Inquisit művé tov p bullák főinkvizít
némelyiké főké Torquemadá Manr Espi bíbornoko instrukció megállapíth e á
I.-kerület felos mi vád s kerüle tartoz I.-kerüle me szá legin judai per
tárgyal tulajdonkép Spanyolorsz k vo Charta Indias Mexicó Per Goá Portugáli k
kerül vo ké intézményesí az so nag szá sz áldoza zsidóság spa Portugáli a késhe
I.-törvénysz felállít zs marann ór pénzáldozato mag Róm vonakod tu ráb eg
főtényez lissza nunciat p évtized legjo jövedel egy stallu tekintet p ele sú
visszaélése fol külön Torquem eza mű Lu kano cord inkviz tart legvérese
történelmé Kimut ar Lu kan el Cordob perre sze legszabálytalana o auto-de
rendez mel egy más zs né kereszt ége eleve kés perren szigo szabályoz perbefog
tanúkihallgat tortú ítélethozat vagyonelkob tor borzalmas bár eur á tortúr
szörnyűs foko egy embe va ősz mártír tis a cé köve vagyon lefoglalhas leg bünt
vi ka áta relax áll elége jelente megg áldo gyón elfogad a e vasnya garr
megfojto az ége eleve Ki büntetésn vo gályarab vergü nyilv megcs félmezt
állapot n reng imádságmon t sanbenito-vis gúnykö mindez mege vagyonelko
hivatalvise képtele nemzed tov ca perpe internálá f tömlöc Leg ese azo elég v
per gy halo e lebonyolíto ez eff sta alakjá csontjai eg ége ítéletszöv relaxat
t tűzhalá áta kiv né szava veze Chr no invoc elég Que éget tört többny mi vár k
v mad borza 1680 auto-de v főte Quemad brazeró vasnyakör kötö mártíro kihirde
ítéle mel megtört két szerz vez elítélt vi ka b se eg eccl s sangu közép
Innocenciu kia exstirp p b kötele t vi hatóságo n be ít végrehajt Spanyolorszá
azo kiv né auto-d hithű a tört z mara va ti z áldozata megállapít tudo átl
létszá p spa akad Arc Histo Naci Inquis F Col jezs t á kia Boletin-sor ór
okmányt e várostörté monográ adattár port adattá dél-amer Me fó ki okmányt egy
spa króni egy auto-d Rela kerü köte jelent alap irodalo emlí történ feldol sze
vélem különb m rég kutat okmá hiá Po mi el kuta egybe auto-d statiszt E Ad é z
szempon t az kut tárgy lét azo auto-de-f vonatko p elégete létszám me azo
rekonstruálhat Llorrente- elfo t s zs minden megbüntet egybefog e fe Am Rios-
áldo lét helyt ma ugya tudományt tor egyházv valósá szente Rod spa szerz alac
számad egykor cs történetí h hűs egy fér vol Pul Bernal Mar ór szám közö egymá
feltű egyez Bernal főinkviz kápl cs 1482 elégeté túln több z v sevi palo f
emlékt p 1492- el elégetet s Mari nagytudom jezs cs Torque főinkvizítor a két
elégeté említ s n benedekr tu kétez t cs Ferdi Izab kora eléget szá túln több z
kétsé tűzha vért áldo Magyarorsz borza elkerü tűzhalálbünt cs alkalo for
kimutatható Ba vér Nagyszom vér tov Judaizá Mártí Ostyamegszentségtelení
Kútmérg Vér Iroda His Inquisi S Llorre Hist crit Inquisi d’Esp I 1 ném Kayberl
Geschi J Port Feie Ma E Ad Publicat Je Histor Soc Ame I- pa Li His S Port Par
ori progr sa inquisiti Am R Hist Ju Es I Bedarr Hist J Fra It Esp Cas Hist Ju
Esp Jac Sou Spa Je His Moca S Port Inquisit Is L J l’Inquisi Fr Méridio tár
vonat forrásiroda Helt Re inkviz történ kutat megvilágítás
1218
CÍ Inkvi
SZÓ Toulou feláll hitnyomozó-törvén zs juda eretne sze v centrum ko műk he
champ Troy s z judai ele elég Memorkö Kétségt elj a káno felfo beleütk domini
inkvizí fanati v hatóság ellensz kel z ellen ind fr k meg mi eg hatós középk
egyé kö cenzúr tö elége in Kereszté zsi vis c ri es ker zs többn juda eret Eg
sp ú 147 b ala I.-törvénys megszerv tö államterü ö ké gyarma kite érvé 182 z
kiű elre 149 ki edi következ ottr kén h megkeresztelk zs amenn judaizál bizonyu
hatá tarto el c ma Ludo P inkvi mű kit z vagyo lefogl m k e oszto közé toul
inkvi Pra Inquisit Eym arag inkvi Direct Inquisi műv to bullá főinkvizí
némelyik fők Torquemad Man Esp bíbornok instrukci megállapít I.-kerüle felo m
vá kerül tarto I.-kerül m sz legi juda pe tárgya tulajdonké Spanyolors v Chart
India Mexic Pe Go Portugál kerü v k intézményes a s na sz s áldoz zsidósá sp
Portugál késh I.-törvénys felállí z maran ó pénzáldozat ma Ró vonako t rá e
főténye lissz nuncia évtize legj jövede eg stall tekinte el s visszaélés fo
külö Torque ez m L kan cor inkvi tar legvéres történelm Kimu a L ka e Cordo
perr sz legszabálytalan auto-d rende me eg má z n keresz ég elev ké perre szig
szabályo perbefo tanúkihallga tort ítélethoza vagyonelko to borzalma bá eu
tortú szörnyű fok eg emb v ős mártí ti c köv vagyo lefoglalha le bün v k át
rela ál elég jelent meg áld gyó elfoga vasny gar megfojt a ég elev K büntetés v
gályara verg nyil megc félmez állapo ren imádságmo sanbenito-vi gúnyk minde meg
vagyonelk hivatalvis képtel nemze to c perp internál tömlö Le es az elé pe g
hal lebonyolít e ef st alakj csontja e ég ítéletszö relaxa tűzhal át ki n szav
vez Ch n invo elé Qu ége tör többn m vá ma borz 168 auto-d főt Quema brazer
vasnyakö köt mártír kihird ítél me megtör ké szer ve elítél v k s e ecc sang
közé Innocenci ki exstir kötel v hatóság b í végrehaj Spanyolorsz az ki n auto-
hith tör mar v t áldozat megállapí tud át létsz sp aka Ar Hist Nac Inqui Co jez
ki Boletin-so ó okmány várostört monogr adattá por adatt dél-ame M f k okmány
eg sp krón eg auto- Rel ker köt jelen ala irodal eml törté feldo sz véle külön
ré kuta okm hi P m e kut egyb auto- statisz A szempo a ku tárg lé az auto-de-
vonatk eléget létszá m az rekonstruálha Llorrente elf z minde megbünte egybefo
f A Rios áld lé hely m ugy tudomány to egyház valós szent Ro sp szer ala száma
egyko c történet hű eg fé vo Pu Berna Ma ó szá köz egym felt egye Berna főinkvi
káp c 148 eléget túl töb sev pal emlék 1492 e elégete Mar nagytudo jez c Torqu
főinkvizíto ké eléget emlí benedek t kéte c Ferd Iza kor elége sz túl töb kéts
tűzh vér áld Magyarors borz elker tűzhalálbün c alkal fo kimutathat B vé
Nagyszo vé to Judaiz Márt Ostyamegszentségtelen Kútmér Vé Irod Hi Inquis Llorr
His cri Inquis d’Es né Kayber Gesch Por Fei M A Publica J Histo So Am I p L Hi
Por Pa or prog s inquisit A His J E Bedar His Fr I Es Ca His J Es Ja So Sp J Hi
Moc Por Inquisi I l’Inquis F Méridi tá vona forrásirod Hel R inkvi törté kuta
megvilágítá