12188.htm
CÍMSZÓ: Ipar
SZÓCIKK: Ipar. A zsidók
szerepe a magyarországi iparban igen későn kezdődik. A középkori kézműves
iparban való szerepük meglehetősen jelentéktelen, aminek az a magyarázata, hogy
a honalapítás után megtelepedett kazár-zsidók, mint az államhatalom és az
uralkodó osztály részesei, nem űztek kereseti foglalkozásokat. A különféle
mesterségekkel inkább a zsidó őslakosság ivadékai foglalkoztak, amíg azonban
mezőgazdálkodásuk elé akadályokat nem gördítettek, szívesebben űzték a
földművelést. Az akkor szokásos és nélkülözhetetlen munkaerőt, a rabszolgákat
használták fel a földek művelésére, amikor azonban az esztergomi zsinat (U. o.)
1114 körül végképp lehetetlenné tette számukra a rabszolgákkal való
földmunkákat, már csak a kézművesség és az adás-vétel maradt meg számukra (l.
Kereskedelem). A mesterségek sikeres gyakorlása elé is nehézségek gördültek,
mert a hetivásárokat országszerte szombatra tették át és ez a zsidó kézművesek
számára, akik ünnepnapjukat megakarták tartani, lehetetlenné tette, hogy
áruikat értékesíthessék. Így maga a törvény szorította ki a zsidókat nemcsak a
földművelés, de a kézműipar teréről is. A későbbi időkben, amikor a polgárság
iparosai szakmai szervezetekbe, céhekbe tömörültek, állami és városi
gazdaságpolitikában erős befolyással érvényesültek a céhek érdekszempontjai és
a kifejezett kenyéririgység arra törekedett, hogy a zsidók keresetét és
megélhetési lehetőségeit megszorítsa. Helyenként, mint pl. Budán és Pozsonyban
versenyképességüket azzal a határozattal gátolták, hogy áruikat csak a zsidó
utcában, vagy saját házaikban árulhatták, vagy a maguk házában. Ha pedig másutt
rajtakapták őket, áruikat a bíróság elkobozta. A katolikus alapon álló céhek
féltékenyen kizártak maguk közül minden idegen elemet és a nagyobb városukban,
ahol a céhek külön-külön szervezeti szabályokat alkottak, zsidó iparos nem
maradhatott. Ezeken a helyeken nincs is nyoma zsidó iparosnak. Ott, ahol voltak
zsidók, akik ipari munkából éltek: szabók, vargák, kalaposok csak hitfeleik
számára dolgozhattak. De ezek is mindenesetre a céhen kívül állottak. Kisebb
helységekben azonban, valószínűleg olyanokban, ahol szervezett céhek nem
alakulhattak, szórványosan találni egyes és kétségtelenül nem szívesen látott
zsidó iparosokat, így pl. Bazinban, ahol e korszak vége felé egy zsidó
szappanos és egy zsidó kardcsiszár élt, akiket a bazini vérvád (l. o.)
vádlottjai között említ a történelem. A Franciaországból kiűzött zsidók,
akiknek Zsigmond király megengedte a Budán való letelepülést, a szőnyegszövés
mesterségét hozták be az országba. (V. ö. : Kohn S., «A zsidók története
Magyarországon» Budapest 1884 VI. f. 2021. Fényes Elek, «Die Israeliten in
Ungarn» c. értekezésével) Hogy a zsidók elhelyeződését az I.- i pályákon
ennyire megnehezítették, számukra egyetlen megélhetési lehetőségnek a pénzüzlet
maradt. E szabad terrénumon tartották fenn magukat egészen addig, míg a
zsidógyűlölet felengedett és megnyitotta előttük nem csak az értelmiségi, de az
ipari pályákat is. Röviddel azelőtt, hogy az elnyomatás felengedett, azért
voltak már zsidó gyáriparosok is az országban, mint 1755-ben Simon Jakab és öt
társa, akik Trencsén vidékén gyárat alapítottak nyírfakéregből lepárolás útján
nyert olaj készítésére. Eddig Oroszországból importálták ezt a tímársághoz
szükséges cikket, de most, hogy a gyárat üzembe helyezték, a szállítás körül
olyan nehézségek merültek fel, hogy a gyárat csakhamar be kellett szüntetni. (V
ö.: Mandl Bernát, «A XVIII. századbeli zsidók közgazdasági terveiről» az Imit
1905-iki Évkönyvében.) Az ipar reményteljesebb korszaka II. József császár ama
rendeletével kezdődött, amely 1781. megengedte, hogy a zsidók szabó-, varga-,
ácsmesterséget, műasztalosságot és gyáripart űzhessenek (l. Egyenjogúsító törekvés).
Az 1783. Systematica gentis judaicae regulatio c. kiadott rendelet a
bányavárosok kivételével megengedte a városokban való letelepülést és ezzel a
zsidóság közgazdasági tevékenysége jelentős mértékben megnövekedett, az iparos
zsidó megélhetése azonban még mindig lehetetlenné volt téve, minthogy nem
tartozott valamely céhbe. A zsidó iparos most is csak számos zsidó által lakott
városban élhetett, mert csak hitrokonai számára dolgozhatott. A XVIII. sz.
végén Pozsonyban valamennyi zsidó iparos az úgynevezett zsidó utca egyik
oldalán lakott, amely a Pálfi-birtokhoz tartozott és ahol szabadon űzhették az
I-t. Az utca újabb része azonban már a város tulajdona volt, itt pedig csak
céhbeli iparosok találhattak megélhetést. Az 1790. kiadott De Judaeis (l. o.) törvény
ismét csak megerősítette a zsidók ama jogait, amiket II. Józseftől kaptak és
ebben az állapotban éltek 1840-ig, természetesen viszontagságos körülmények
között, mert az antiszemitizmusnak csak az eszközei változtak meg a középkor
óta, de lényegében az elnyomatás csak nem szűnt meg (l. Antiszemitizmus).
1840-ben újabb törvény intézkedett a zsidók jogállapotának rendezéséről (l.
Jogkiterjesztés) és ez a törvény kimondotta azt is, hogy «mesterségeket akár
maguk kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével szabadon űzhetnek.» «E
törvénnyel kezdődik a zsidók polgáriasodásának korszaka, amelyben erőteljes
lendülettel igyekszik feljutni arra a színvonalra, amelyen eloszlik minden
előítélet.» (V. ö. Ventianer : «A magyar zsidóság története». Budapest 1922 II.
r. II. f. 103.1.). Most megkezdődik az egyenjogosításért való küzdelem is (l.
Emancipáció), de a zsidóellenes körök előbb a magyartalanság vádjával illetik a
zsidóságot, majd mikor ez a vád megdől (l. Magyarosítás), előtérbe tolják azt a
kérdést, hogy a zsidóság miért nem vesz részt az I.-i és a nehéz kézimunkákban,
miért árasztja el az értelmiségi és kereskedelmi pályákat. A vádra csak az
állampolitika felelhetett volna, mégis a zsidóságnak kellett megfelelni. És a
zsidóság kész volt arra, hogy az elmúlt idők hibáit és mulasztásait, amelyek
nem őt terhelték, helyrepótolja. Jakobovics Fülöp elnök-igazgató és Kern Jakab
alelnök vezetésével megalapították «A nehéz kézműveseket és a földmívelést az
izraeliták közt terjesztő pesti egylet»-et, hogy zsidó ifjakat neveljenek a
nehéz kézimunkára és a magyar I. fejlesztésére. Az egyesület utóbb a «Magyar
Izraelita Kézmű- és Földmíves-egylet» (l. o.) címet vette fel és hetven
esztendős fennállása alatt sok ezer kiképzett iparost adott az országnak.
Ezeknek az iparosoknak a sorát az 1846. mesterjogosítványt nyert Feiwel Lipót
lakatos nyitotta meg. Az egylet vidékre is kiterjesztette működését és Aradon,
Debrecenben és Nagykanizsán indult meg hasonló mozgalom. Sok akadállyal kellett
megküzdeni a kezdeményezőknek és csak nagy pénzáldozattal lehetett a keresztény
mestereket rábírni arra, hogy zsidó tanoncokat felvegyenek. A zsidó mesterek,
akik József nádor közbenjárása folytán 1848-tól kezdve hatósági intézvényekkel
és tanácsi végzésekkel szabadíttattak fel, mégis sok nehézséggel találták
szembe magukat, mert a céhek zárkózottsága még mindig nem engedett fel. A
kisipar így a lassú és szívós munka folytán megindult a fejlődés felé. A
negyvenes évek I. mozgalmai azonban felébresztették a vállalkozási kedvet és
megkezdődtek a gyáripari alapítások is. E gyárak közül, amelyek nemcsak a
belföldi szükséglet kielégítésére törekedtek, de a külföld előtt is
reprezentálták a magyar I-t, említésre méltó az óbudai Goldberger Sámuel és
fiai kékfestő-gyára, amelyet ugyan még 1785. alapítottak, de csak a XIX. sz.
negyvenes éveiben jutott a fejlődés oly fokára, amely versenyképessé tette a
külföldi piacokon is. A gyár főérdeme abban áll, hogy felfokozta a termelést,
amellyel eddig csak kis ipartelepek foglalkoztak. Fischer Mór (l. o.) alapította
a herendi porcelángyárat és ezzel egészen új iparágat létesített Magyarországon
és a külföld előtt megbecsülést szerzett a magyar I.-nak. Gyártmányai az
1842-iki első iparműkiállításon bronzérmet nyertek, 1847. pedig megkapták a
nagy aranyérmet. 1860-ban alapították meg Pesten az Első Magyarhoni
Parkettgyárat a Neuschloss Simon, Bernát és Miksa testvérek, akik már a
negyvenes években nagy fakereskedést űztek és ácstelepet tartottak fenn. Zsidók
alapítottak Tatán cukorgyárat és Vörösvágáson is zsidók tárták fel az
opálbányát. Mandel Bernát már 1837. építette az országban a legelső gőzmalmot
és így úttörője lett a malomiparnak. 1860-ban alapított műtrágyagyárat Pécsett
Justus Jakab, Festetich Béla gróf anyagi és erkölcsi támogatásával. Közben a
kisipar is haladt a fejlődés útján. 1851-ben a bécsi kormány rendeletben mondta
ki, hogy vallása, nemzetisége, születése és szüleinek állása miatt nem zárható
ki senki a kereskedelem és ipar gyakorlásából. A pesti és budai szabócéhek
kérték a rendelet visszavonását, minthogy abban a katolikus vallás érdekeit
látták veszélyeztetve, az 1851-iki végleges ipartörvény maguknak a kereskedelmi
és iparkamaráknak ajánlatára végleg megszüntette a vallási különbséget. A
kisipar annyira fejlődött, hogy 1859. a pesti Dohány-utcai templom építésénél a
lakatos- és rézműves munkákat már csupa zsidó iparos végezte. Az ötvenes évek
végén Pápán annyi tímár és szabó volt, hogy külön céhet alkottak, Pesten pedig
1861. a zsidó cipészek akartak külön céhbe tömörülni. Az 1879-iki párisi világkiállításkor
már egész sora vonulhatott fel a magyar I. képviselőinek. Posner Károly a
magyar osztály sikerült megrendezéséért az «Academie national agricole
manufacturiére et commercial» nagy aranyérmét kapta. Magas kitüntetésben
részesültek még: Nagel Hermán vasöntöde r.-t., Neuschloss Miksa parkettgyáros,
Adler Károly szeszgyár-igazgató, Fischer Ignác majolikagyáros, Fischer Sámuel
porcelángyáros, Egger Sámuel aranyműves, Löwinger Károly bőröndös és Spitzer
Miksa aranyműves. Az 1879-iki székesfehérvári országos kiállítás alkalmával
kitüntették: Brüll Lipót malomtulajdonost, Léderer Sándor bányatulajdonost,
Márkus Ignác és Ullmann Lajost,a pécsi szénbányák képviselőit. Ezen a
kiállításon a 7184 magánkiállító között 1155 volt zsidó. 1855-ben az ország összlakosságának
4,8 százalékát tette a zsidóság, tehát az a körülmény, hogy az I.-i kiállítók
közt 16 százalékban vehetett részt a zsidó I., mutatja leginkább azt a
fejlődést, amit néhány évtized alatt elért és javára szolgált az ország
fejlődésének. Egyébként 1870- 1890-ig a következő zsidó iparosok részesültek
arany- és nagy ezüstérem kitüntetésében az Országos Iparegyesület részéről a
magyar I. fejlesztése körül szerzett érdemeikért: A legelső ezüstérmet 1870.
Schön Jakab zsinór- és paszományos kapta; utána következtek: Dembitz M.
aranyműves, Engel Adolf faiparos Pécs, Ehrlich Miklós mázoló, Fischer József
szalaggyáros, Lajtha Bruck, Fischer Károly bőrgyáros, Feiwel Lipót lakatos,
Fischer Ignác porcelánfestő, Fischer Vilmos porcelánfestő, Grosz és Weisz kalapgyáros,
Hirsch Ignác vízmentes ponyvagyáros, Hoffmann Z. kárpitos, Komorner Sámuel
márványárugyáros, Knopp és Steiner cégtáblagyár, Krausz Mayer szeszgyára,
Krausz és Linczer szeszgyára, Kaufmann Lázár kondor- és kóctelepe, Ludwig Lipót
harisnyagyára, Légrády testvérek kő- és könyvnyomdája, Leichtner és Társa
szövő- és kötőgyára, Jaulusz és Hoffmann kőszénbánya, Neuschloss K. Fiai
parkettagyára, Neumann Vilmos papírlemezgyára, Ohrenstein Testvérek
cementgyárosok, Beocsin, Préger Zsigmond tükörüveggyár Keszthely, Rubin és
Krausz aranylánckészítők, Sprinzl Mór ács Pozsony, Steinschneider Jakab
ágytakarógyára, Schwartz Antal cipész, Spitzer Miksa aranyműves, Schuk Náthán
mérleggyára, Taussig József keretgyára, Weiner Mór bádogos, Wolfner Gyula és
Társa bőrgyára, Zwack J. likőrgyára, Havas Sándor láncgyáros, Fischer és
Heidlberg vegyészeti gyára, Weisz Berthold és Manfréd konzervgyára, Ádler Lajos
lakatos, Diamant Manó aranyműves, Fuchs G. mérleggyáros, Kőnig Izidor
bútorasztalos, Breitner Testvérek ezüst- és zománcgyárosok, Laczkó Testvérek
bőrgyára Liptószentmiklóson, Vogel Mór ékszergyáros, Link Fülöp ötvös, Schön
Antal cukrász Győr, Berger Jakab bádogos Ungvár, Engelsmann Henrik
épületbádogos, Kunody és Krausz kalapgyárosok, Egger Testvérek villamossági gyár,
Ehrlich J. és H. kályhagyára, Freund A. bőrárugyára, Sátori Miksa és Mór
ásvány- és kőmalma, Stern József kefegyára Debrecen, Garai Ármin kárpitos,
Margulics Miksa gépszíjgyára, Fischer Adolf lakatosárugyára, Mautner Gyula
szabó Veszprém, Bérczi D. Sándor hímző minta gyára, Wessel Lipót posztógyáros
Veszprém, Blau Mór cipész Felcsúth, Grosz Ignác ecetgyára Hajdúszoboszló,
Katzer József szűcs, Reitzer Lipót Szeged, a háziipar fejlesztéséért, Strausz
Béla cukorgyáros Pécsett, Sichermann Lipót szerkovács, Freund Jakab festőgyár,
Schwarz Róza nyakkendőgyára, Winkler Simon illatszergyára Szabadkán és még
sokan mások is. Az 1896-iki millenáris kiállítás már teljes egészében
megmutatta azt az eredményt, amit a magyar zsidóság I.-a az utolsó három
évtized alatt elért. Az ezeresztendős fejlődési lehetőségből a zsidóság számára
ekkor még csak harminc esztendő jutott, de a produktivitásnak mégis olyan
fokáig jutott el, hogy az ország közgazdaságának felépítése körül már jelentős
érdemekre hivatkozhatott. A zsidóság I.-ának reprezentánsai közül a legfelsőbb
részről ezért számosan magas kitüntetésekben részesültek. Kitüntetéseket
kaptak: Gelleri Mór az Országos Iparegyesület igazgatója, Nauschloss Marcell
nagyiparos, Mende Bódog, Weisz Manfréd, Wolfner Lajos gyárosok, Baumgartner
Henrik hajógyári igazgató, Braun Miksa vasútforgalmi igazgató, Brüll Ármin
vasgyári igazgató,, Fischer Béla villanygyári igazgató, Krausz Lajos gyáros,
Goldberger Berthold gyáros, Reismann Lázár kőszénbánya igazgató, Altschul
Arthur varrógépgyár igazgató, Bálint Sándor téglagyári igazagtó, Gerő Lajos
könyvnyomda igazgató, Mauthner Izidor szövőgyári igazgató, Ohrenstein Henrik
cementgyáros, Abeles Vilmos bőrgyáros, Cettel Gyula vonalzó intézet tulajdonos,
Feiwel Lipót vasbútorgyáros, Fellner Ottó gőzmalom igazgató, Fischer Győző
műszerész, Gelb Manó kárpitos, Grossmann Miksa kádár, Jusztusz Dezső gyáros,
Weisz Gyula gőzmalom igazgató, Wollák Samu gyáros, Erdélyi Mór fényképész, Gerő
Adolf cipész, Sichermann Lipót szerszámkovács, Szekulesz Ede művirággyáros,
Braun József pezsgőgyáros és Mauthner Mihály bőrgyáros. Az ország addig
elhanyagolt I.-a felvirágoztatása körül a következő zsidó kézben levő
ipartelepek szereztek leginkább érdemeket a múlt század végéig. (V. ö.
Matlekovics S., «Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves
fennállásakor») Vegyészeti ipar. Szappan- és gyertyagyárosok: Machlup H. (1868.
alakult), Grünwald Sándor, Rosenthal Jakab, Krausz József H., Berger J. N.,
Berger Manó, Szekula Mór. Gyufagyárak: Neubauer Károly (Győr), Spitzer
Testvérek (Baja), Grossmann Dávid (Munkács), Stermann M. (Nagyszombat), Husz
Mór (Szolnok), Schön Bernát és Klein Ignác (Újpest), Stein és Rosenstrausz
(Erzsébetfalva), Reisner Manó (Gyula), Kux Adolt (Turdossin) és Grosz Izráel
(Tokaj). Keményítőgyárak: Plan és Fried, Mellinger Mór, Freund és Neumann
(Szered), Pollák S. (Sárvár), Hahn Adolf (Debrecen), Kánitz Jenő, (Eger), Löwy
és Társa (Szabadka), Frankl Vilmos (Párkány), Ungár Ignác (Kassa). Olajgyárak:
Mandel Ede (Nyírbátor), Feldmann Manó (Nyíregyháza), Rosenfeld Lipót (Técső),
Meller Ignác (Győr), Kohn Adolf (Ujverbász), Brichta Jakab (Trencsén),
Schwarczer Mór (Mátészalka), Freund Lajos (Szentes), Bernauer Lajos (Újpest).
Enyvgyárak: Leiner Fülöp és Fiai és Leiner Testvérek (Újpest). Műtrágyagyárak:
Mogyorósy és Stein (Soroksár), Sátori Miksa (Mezőtelegd), Singer József és
Steiner Miksa (Temesvár), Steiner J. (Pozsony), Singer Testvérek (Arad).
Csersavgyárak: Haas Adolf (Hradek), Guttmann S. H. (Belisce), Neuschloss-féle
(Naschitz). Spódiumgyárak: Steiner J. (Pozsony), Klein Jakab (Kispalugya),
Steiner Miksa (Temesvár), Hofman Péter (Bártfa), Schächter Ignác (Ujszőny),
Steiner F. és Fia (Szeged). Kenőcsgyárak: Lusztig és Beck, Schönwald N., Kohn
és Fried, Kollár és Breitner (Újpest), Reich Jenő (Kispest). Vegyészeti gyárak:
Ficher és Heidelberg, Reiss B., Trebics Mór (Nagymarton). Élelmiszergyár.
Cukorgyárak: A nagysurányi gyárat 1854. alapította Frey Gerzson és Lipman, a
diószegi gyárat 1868. Kuffner és Guttmann, a magyarfalvit 1870. Löw-Beer M., a
hatvanit 1889. Deutsch Ignác és Fia, a selypit 1890. Schossberger Henrik és
Rudolf,az oroszkait 1894 Deutsch Sándor és József, a sárvárit u. a. l895.
Cukrászipar- és cukorkagyárak: Rehberger Adolf, Klein és Bäumel, Brammer
Henrik, Drucker és Róth, Lux és Utasi, Villányi és Társa, Schwarcz Antal és
Társa, Weisz József E. L., Schmidl L. (Győrsziget), Deutsch és Pollák
(Miskolc), Freund Ödön, Strausz és Társa (Pécs). Szalámigyárak: Herz Ármin
Fiai, Redlich és Fia, Fleischmann Lipót, Weil Ede, Goldscheider Károly, Perlesz
József, Pick Márk, Czinner és Társa, Schwarcz E. és Fiai Szeged),Paprikagyárak:
Kotányi János és Pártos Nándor (Szeged), Hofbauer Simon és Klein Ignác Tolna).
Kávépótlógyárak: Wertheimer és Frankl, Franck Henrik és Fiai (Kassa), Beck Mór
(Érmihályfalva). Tésztagyárak: Reisner Henrik (Fiume), Neumann J. és Társa és
Deutsch Károly (Győr), Czinner és Társa (Szeged). Cognacfőzök: Weisz és Laczkó,
Blau M. és Fiai (Nagykanizsa), Első Alföldi Cognacgyár (Brachfeld, Kecskemét).
Serfőzök: Stein Testvérek és Deutsch Ármin és Fia (Pozsony), Hirschfeld J.
(Pécs), Grün és Fia (Besztercebánya). Szeszgyárak: Berger Dániel (Nagyvárad),
Blau Testvérek (Temesvár), Stern Ignác (Egyedi Lajos atyja, Újpest), Fantó és
Geyduschek (Holics), Fleiszig Testvérek (Fogaras), Frisch Gyula (Versec),
Grünwald és Társa (Budapest), Hirsch Ödön (Kolozsvár), Holicser Lipót
(Szinérváralja), Krausz Izidor (Budapest), Kremsier Mór (Pálfalu), Linzer
Károly (Budapest), Mandl Ede (Ny0rbátor), Mittelmann és Fia (Arad), Moskovics
Mór (Nagyvárad), Neumann Testvérek (Arad), Schwarcz Mór (Mátészalka), Spitzer
Benő (Baja), Taglicht és Fleiszig (Fogaras), Weisz Mózes és Bernát (Munkács),
Wodianer Albert (Komjáth), Wohl Hermán (Mucsiny). Ecetgyárak: Raabstein A.
(Újvidék), Reisz Mór (Arad), Schwarcz Ferenc (Miskolc). Agyagipar: Weisz Lipót
(Mechala), Lichtner Dávid es Fia (Szeged), Schwarcz Jakab (Keszteg), Heller F.
(Budapest) Grünwald M. (Pozsony), Krén Ignác (Székesfehérvár), Telek Ármin
(Szliács- Haraszt), Borovitz Manó (Kaposvár), Weinstein Jakab (Rozsnyó).
Üvegipar: Scwarcz A. és Fiai (Pálfalva), Reich Márk (Sólyomkő), Birnbaum Bernát
és Ganzfried József (Sáros Livó), Rubin Sámuel és Lorber Juda (Szervartó),
Kurzweil Bernát (Incevölgy), Zeiger Ábrahám és Nuszbaum Mendel (Felső-Hrabasica),
Goldstein Testvérek (Regéc). Vasipar: Buchwald Sándor, Hegedűs Adolf, Hertzka,
Berger és Márkus, Stern és Merkl. Faipar: Goldberger Zsigmond, Hirschler Ármin,
Wellisch Náthán, Löwy D. és Fiai (Újpest, Neuschloss Ödön és Marcell, Engel
Adolf (Pécsi). Bőripar: Wolfner Gyula és Társa (Újpest), Mauthner Testvérek
(Újpest). Weisz Ármin és Fia (Újpest), Strasser és Schönfeld (Újpest), Machlup
Testvérek, Grünwald J. és Fia (Szombathely), Krausz József Fia (Marcali), Fried
Bernát Fia (Simontornya), Horn Adolf (Esztergom), Groszmann Mór (Pécsujfalu),
Leopold Sándor Fiai (Tatatóváros), Abeles Adolf és Fia, Margulies M.
gépszíjgyár. Papíripar: Spiegel Vilmos (Kisszeben), Weil József, Préger Samu,
Szilárd Mór, Deutsch és Wachsmann, Glück Zsigmond, Rosenfeld J. (Nacpál),
Salzer Jakab, Posner Károly Lajos, Czettel és Deutsch. Kékfestőipar: Goldberger
Sámuel és Fiai, Spitzer T. Apatin), Cobner és Társa. Gombkötőipar: Wollák és
Berkovics, Schön Jakab, Fischer Gusztáv. Kesztyűipar : Polacsek A. Hugó, Hendl
Mór, Ormai Mór. Arany-, ezüst- és díszműárugyárak: Bachruch A., Grünstein
Henrik, Breitner Testvérek, Rothberger Jakab, Sienger és Fleischmann, Mandl
Henrik, Wisinger Mór, Löfkovics Arthur (Debrecen). Könyvnyomdaipar: Kunossy
Vilmos és Márkus Samu. Malomipar: Gizella, Hengermalom, Pannónia, Viktória,
Concordia, Erzsébet, Lujza és a Hitelbank malmai. Ezeknek alapítói és
igazgatóvezetői nagyrészt zsidók voltak és nagy érdemük van abban, hogy a
magyar liszt versenyképessé lett a világpiacon. Bányaipar: Salgótarjáni, Észak-magyarországi,
Magyar Általános Kőszénbánya, Borsodi és Esztergomi szénbányaművek. Ezeket is
zsidók alapították és fejlesztették ki közgazdasági életünk számottevő
szerveivé. Ugyanígy zsidók által alapított és vezetett részvénytársaságok
teremtették meg a rimamurányi és a Resica-aninai vasműveket és hosszú láncolata
sorakozik ezeken kívül azoknak a faipari telepeknek, szövőgyáraknak, villamos
telepeknek ruggyantagyáraknak, könyvnyomdáknak, mezei és iparvasútgyáraknak,
amelyeknél zsidók működnek közre a magyar nagyipar fejlesztésének érdekében. És
ugyancsak zsidók voltak a szellemi vezérei a Gyáriparosok Országos
Szövetségének: Chorin Ferenc és Neményi Ambrus, mint ahogy ma is egyik
főirányítója Fenyő Miksa. A békeidők rendszeres és csöndes I.-i fejlődésének
korszakát elementáris erővel szakította meg 1914. a világháború kitörése. Ez a
megszakítás csak a fejlődés rendszerében mutatkozott, mert most valósággal
forradalmát élte át az I., a produktivitás tempója megsokszorozódott, a
technikai átszerelések a békeüzemekről a hadicikkek gyártására
elképzelhetetlenül rövid idő alatt megváltoztatta a nagyipar egész
berendezkedését. A megrendelő és a fogyasztó javarészben az állam, illetve a
hadsereg volt és az ipartelepek valósággal üzemévé lettek a hadseregnek. A Weisz
Manfréd-gyár és a Wolfner gyár a háborús I.-i termelésnek olyan példáját
szolgáltatta, ami nemcsak a magyar I. történetében, de a hadtörténetemben is a
legnagyobb ismerést érdemli meg. A háború befejezése és a nagy gazdasági
összeomlás a békeüzemre redukált ipartelepeket is nagy megpróbáltatások elé
állította. Az iparvállalatoknál a személyi és üzemi leépítések egymást érték,
esztendők elmúlta után azonban a vérkeringés lassan-lassan visszatért az I.-i
életbe is és ma a gazdasági konszolidációval a magyar I. ismét a fejlődés
útjára került. Szép példáját mutatják ennek az esztendőnkénti mintavásárok. Az
Országos Statisztikai Hivatal az 1910-ik évről kiadott hivatalos kimutatása
szerint az I.-ban a következőképen oszlottak meg a zsidók: Összlétszám, Zsidó,
Önállók, segédek, Önállók, segédek - Asztalos : 54,507 87,421 1.329 1,9-42;
Borbély: 9,669, 12.743, 350, 334; Cipész: 60,933, 61,070, 5,422, 3.891;
Korcsmáros: 29,562, 28,145, 12,343, 5,669; Kovács: 36,741, 103,357, 785, 3,296;
Kőműves: 16,766, 64,178, 103, 99; Könyvnyomdász: 919, 11 959, 534, 2,701;
Mészáros: 12,919, 17,839, 3,110, 8.115; Molnár: 11,373, 26.612, 466, 423; Pék:
4,718, 13,396, 1,152, 1,663; Szabó: 25,596, 38,848, 5,386, 6,148; Szűcs: 4,450,
3.496, 269, 314; Takács: 4,022, 8,063, 52, 101; Egyéb iparágak: 79,649,
261,488, 10,691, 15,414; Bányászat: 360, 63,278, 11, 85. Az 1920-iki hivatalos
statisztika szerint a háború utáni Magyarországon bányászattal és kohászattal
477, I.-ral pedig 71,197 zsidóvallású egyén foglalkozik. Ebből önálló az I.-ban
28,090. tisztviselő 10,097, egyéb segédszemélyzet 33,010. Az I.-telepek
tulajdonosai közül 1109 zsidóvallású. L. Magyarország.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2188. címszó a lexikon =>
389. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12188.htm
CÍMSZÓ: Ipar
SZÓCIKK: Ipar. A zsidók szerepe a magyarországi iparban igen későn
kezdődik. A középkori kézműves iparban való szerepük meglehetősen
jelentéktelen, aminek az a magyarázata, hogy a honalapítás után megtelepedett
kazár-zsidók, mint az államhatalom és az uralkodó osztály részesei, nem űztek
kereseti foglalkozásokat. A különféle mesterségekkel inkább a zsidó őslakosság
ivadékai foglalkoztak, amíg azonban mezőgazdálkodásuk elé akadályokat nem
gördítettek, szívesebben űzték a földművelést. Az akkor szokásos és
nélkülözhetetlen munkaerőt, a rabszolgákat használták fel a földek művelésére,
amikor azonban az esztergomi zsinat U. o. 1114 körül végképp lehetetlenné tette
számukra a rabszolgákkal való földmunkákat, már csak a kézművesség és az
adás-vétel maradt meg számukra l. Kereskedelem . A mesterségek sikeres
gyakorlása elé is nehézségek gördültek, mert a hetivásárokat országszerte
szombatra tették át és ez a zsidó kézművesek számára, akik ünnepnapjukat
megakarták tartani, lehetetlenné tette, hogy áruikat értékesíthessék. Így maga
a törvény szorította ki a zsidókat nemcsak a földművelés, de a kézműipar
teréről is. A későbbi időkben, amikor a polgárság iparosai szakmai
szervezetekbe, céhekbe tömörültek, állami és városi gazdaságpolitikában erős
befolyással érvényesültek a céhek érdekszempontjai és a kifejezett
kenyéririgység arra törekedett, hogy a zsidók keresetét és megélhetési
lehetőségeit megszorítsa. Helyenként, mint pl. Budán és Pozsonyban
versenyképességüket azzal a határozattal gátolták, hogy áruikat csak a zsidó
utcában, vagy saját házaikban árulhatták, vagy a maguk házában. Ha pedig másutt
rajtakapták őket, áruikat a bíróság elkobozta. A katolikus alapon álló céhek
féltékenyen kizártak maguk közül minden idegen elemet és a nagyobb városukban,
ahol a céhek külön-külön szervezeti szabályokat alkottak, zsidó iparos nem
maradhatott. Ezeken a helyeken nincs is nyoma zsidó iparosnak. Ott, ahol voltak
zsidók, akik ipari munkából éltek: szabók, vargák, kalaposok csak hitfeleik
számára dolgozhattak. De ezek is mindenesetre a céhen kívül állottak. Kisebb
helységekben azonban, valószínűleg olyanokban, ahol szervezett céhek nem
alakulhattak, szórványosan találni egyes és kétségtelenül nem szívesen látott
zsidó iparosokat, így pl. Bazinban, ahol e korszak vége felé egy zsidó
szappanos és egy zsidó kardcsiszár élt, akiket a bazini vérvád l. o. vádlottjai
között említ a történelem. A Franciaországból kiűzött zsidók, akiknek Zsigmond
király megengedte a Budán való letelepülést, a szőnyegszövés mesterségét hozták
be az országba. V. ö. : Kohn S., A zsidók története Magyarországon Budapest
1884 VI. f. 2021. Fényes Elek, Die Israeliten in Ungarn c. értekezésével Hogy a
zsidók elhelyeződését az I.- i pályákon ennyire megnehezítették, számukra
egyetlen megélhetési lehetőségnek a pénzüzlet maradt. E szabad terrénumon
tartották fenn magukat egészen addig, míg a zsidógyűlölet felengedett és
megnyitotta előttük nem csak az értelmiségi, de az ipari pályákat is. Röviddel
azelőtt, hogy az elnyomatás felengedett, azért voltak már zsidó gyáriparosok is
az országban, mint 1755-ben Simon Jakab és öt társa, akik Trencsén vidékén
gyárat alapítottak nyírfakéregből lepárolás útján nyert olaj készítésére. Eddig
Oroszországból importálták ezt a tímársághoz szükséges cikket, de most, hogy a
gyárat üzembe helyezték, a szállítás körül olyan nehézségek merültek fel, hogy
a gyárat csakhamar be kellett szüntetni. V ö.: Mandl Bernát, A XVIII.
századbeli zsidók közgazdasági terveiről az Imit 1905-iki Évkönyvében. Az ipar
reményteljesebb korszaka II. József császár ama rendeletével kezdődött, amely
1781. megengedte, hogy a zsidók szabó-, varga-, ácsmesterséget, műasztalosságot
és gyáripart űzhessenek l. Egyenjogúsító törekvés . Az 1783. Systematica gentis
judaicae regulatio c. kiadott rendelet a bányavárosok kivételével megengedte a
városokban való letelepülést és ezzel a zsidóság közgazdasági tevékenysége
jelentős mértékben megnövekedett, az iparos zsidó megélhetése azonban még
mindig lehetetlenné volt téve, minthogy nem tartozott valamely céhbe. A zsidó
iparos most is csak számos zsidó által lakott városban élhetett, mert csak
hitrokonai számára dolgozhatott. A XVIII. sz. végén Pozsonyban valamennyi zsidó
iparos az úgynevezett zsidó utca egyik oldalán lakott, amely a Pálfi-birtokhoz
tartozott és ahol szabadon űzhették az I-t. Az utca újabb része azonban már a
város tulajdona volt, itt pedig csak céhbeli iparosok találhattak megélhetést.
Az 1790. kiadott De Judaeis l. o. törvény ismét csak megerősítette a zsidók ama
jogait, amiket II. Józseftől kaptak és ebben az állapotban éltek 1840-ig,
természetesen viszontagságos körülmények között, mert az antiszemitizmusnak
csak az eszközei változtak meg a középkor óta, de lényegében az elnyomatás csak
nem szűnt meg l. Antiszemitizmus . 1840-ben újabb törvény intézkedett a zsidók
jogállapotának rendezéséről l. Jogkiterjesztés és ez a törvény kimondotta azt
is, hogy mesterségeket akár maguk kezükre, akár vallásukbeli legények
segítségével szabadon űzhetnek. E törvénnyel kezdődik a zsidók
polgáriasodásának korszaka, amelyben erőteljes lendülettel igyekszik feljutni
arra a színvonalra, amelyen eloszlik minden előítélet. V. ö. Ventianer : A
magyar zsidóság története . Budapest 1922 II. r. II. f. 103.1. . Most
megkezdődik az egyenjogosításért való küzdelem is l. Emancipáció , de a zsidóellenes
körök előbb a magyartalanság vádjával illetik a zsidóságot, majd mikor ez a vád
megdől l. Magyarosítás , előtérbe tolják azt a kérdést, hogy a zsidóság miért
nem vesz részt az I.-i és a nehéz kézimunkákban, miért árasztja el az
értelmiségi és kereskedelmi pályákat. A vádra csak az állampolitika felelhetett
volna, mégis a zsidóságnak kellett megfelelni. És a zsidóság kész volt arra,
hogy az elmúlt idők hibáit és mulasztásait, amelyek nem őt terhelték,
helyrepótolja. Jakobovics Fülöp elnök-igazgató és Kern Jakab alelnök
vezetésével megalapították A nehéz kézműveseket és a földmívelést az izraeliták
közt terjesztő pesti egylet -et, hogy zsidó ifjakat neveljenek a nehéz
kézimunkára és a magyar I. fejlesztésére. Az egyesület utóbb a Magyar Izraelita
Kézmű- és Földmíves-egylet l. o. címet vette fel és hetven esztendős fennállása
alatt sok ezer kiképzett iparost adott az országnak. Ezeknek az iparosoknak a
sorát az 1846. mesterjogosítványt nyert Feiwel Lipót lakatos nyitotta meg. Az
egylet vidékre is kiterjesztette működését és Aradon, Debrecenben és
Nagykanizsán indult meg hasonló mozgalom. Sok akadállyal kellett megküzdeni a
kezdeményezőknek és csak nagy pénzáldozattal lehetett a keresztény mestereket
rábírni arra, hogy zsidó tanoncokat felvegyenek. A zsidó mesterek, akik József
nádor közbenjárása folytán 1848-tól kezdve hatósági intézvényekkel és tanácsi
végzésekkel szabadíttattak fel, mégis sok nehézséggel találták szembe magukat,
mert a céhek zárkózottsága még mindig nem engedett fel. A kisipar így a lassú
és szívós munka folytán megindult a fejlődés felé. A negyvenes évek I.
mozgalmai azonban felébresztették a vállalkozási kedvet és megkezdődtek a
gyáripari alapítások is. E gyárak közül, amelyek nemcsak a belföldi szükséglet
kielégítésére törekedtek, de a külföld előtt is reprezentálták a magyar I-t,
említésre méltó az óbudai Goldberger Sámuel és fiai kékfestő-gyára, amelyet
ugyan még 1785. alapítottak, de csak a XIX. sz. negyvenes éveiben jutott a
fejlődés oly fokára, amely versenyképessé tette a külföldi piacokon is. A gyár
főérdeme abban áll, hogy felfokozta a termelést, amellyel eddig csak kis
ipartelepek foglalkoztak. Fischer Mór l. o. alapította a herendi porcelángyárat
és ezzel egészen új iparágat létesített Magyarországon és a külföld előtt megbecsülést
szerzett a magyar I.-nak. Gyártmányai az 1842-iki első iparműkiállításon
bronzérmet nyertek, 1847. pedig megkapták a nagy aranyérmet. 1860-ban
alapították meg Pesten az Első Magyarhoni Parkettgyárat a Neuschloss Simon,
Bernát és Miksa testvérek, akik már a negyvenes években nagy fakereskedést
űztek és ácstelepet tartottak fenn. Zsidók alapítottak Tatán cukorgyárat és
Vörösvágáson is zsidók tárták fel az opálbányát. Mandel Bernát már 1837.
építette az országban a legelső gőzmalmot és így úttörője lett a malomiparnak.
1860-ban alapított műtrágyagyárat Pécsett Justus Jakab, Festetich Béla gróf
anyagi és erkölcsi támogatásával. Közben a kisipar is haladt a fejlődés útján.
1851-ben a bécsi kormány rendeletben mondta ki, hogy vallása, nemzetisége,
születése és szüleinek állása miatt nem zárható ki senki a kereskedelem és ipar
gyakorlásából. A pesti és budai szabócéhek kérték a rendelet visszavonását,
minthogy abban a katolikus vallás érdekeit látták veszélyeztetve, az 1851-iki
végleges ipartörvény maguknak a kereskedelmi és iparkamaráknak ajánlatára
végleg megszüntette a vallási különbséget. A kisipar annyira fejlődött, hogy
1859. a pesti Dohány-utcai templom építésénél a lakatos- és rézműves munkákat
már csupa zsidó iparos végezte. Az ötvenes évek végén Pápán annyi tímár és
szabó volt, hogy külön céhet alkottak, Pesten pedig 1861. a zsidó cipészek
akartak külön céhbe tömörülni. Az 1879-iki párisi világkiállításkor már egész
sora vonulhatott fel a magyar I. képviselőinek. Posner Károly a magyar osztály
sikerült megrendezéséért az Academie national agricole manufacturiére et
commercial nagy aranyérmét kapta. Magas kitüntetésben részesültek még: Nagel
Hermán vasöntöde r.-t., Neuschloss Miksa parkettgyáros, Adler Károly
szeszgyár-igazgató, Fischer Ignác majolikagyáros, Fischer Sámuel
porcelángyáros, Egger Sámuel aranyműves, Löwinger Károly bőröndös és Spitzer
Miksa aranyműves. Az 1879-iki székesfehérvári országos kiállítás alkalmával
kitüntették: Brüll Lipót malomtulajdonost, Léderer Sándor bányatulajdonost, Márkus
Ignác és Ullmann Lajost,a pécsi szénbányák képviselőit. Ezen a kiállításon a
7184 magánkiállító között 1155 volt zsidó. 1855-ben az ország összlakosságának
4,8 százalékát tette a zsidóság, tehát az a körülmény, hogy az I.-i kiállítók
közt 16 százalékban vehetett részt a zsidó I., mutatja leginkább azt a
fejlődést, amit néhány évtized alatt elért és javára szolgált az ország
fejlődésének. Egyébként 1870- 1890-ig a következő zsidó iparosok részesültek
arany- és nagy ezüstérem kitüntetésében az Országos Iparegyesület részéről a
magyar I. fejlesztése körül szerzett érdemeikért: A legelső ezüstérmet 1870.
Schön Jakab zsinór- és paszományos kapta; utána következtek: Dembitz M.
aranyműves, Engel Adolf faiparos Pécs, Ehrlich Miklós mázoló, Fischer József
szalaggyáros, Lajtha Bruck, Fischer Károly bőrgyáros, Feiwel Lipót lakatos,
Fischer Ignác porcelánfestő, Fischer Vilmos porcelánfestő, Grosz és Weisz
kalapgyáros, Hirsch Ignác vízmentes ponyvagyáros, Hoffmann Z. kárpitos,
Komorner Sámuel márványárugyáros, Knopp és Steiner cégtáblagyár, Krausz Mayer
szeszgyára, Krausz és Linczer szeszgyára, Kaufmann Lázár kondor- és kóctelepe,
Ludwig Lipót harisnyagyára, Légrády testvérek kő- és könyvnyomdája, Leichtner
és Társa szövő- és kötőgyára, Jaulusz és Hoffmann kőszénbánya, Neuschloss K.
Fiai parkettagyára, Neumann Vilmos papírlemezgyára, Ohrenstein Testvérek
cementgyárosok, Beocsin, Préger Zsigmond tükörüveggyár Keszthely, Rubin és
Krausz aranylánckészítők, Sprinzl Mór ács Pozsony, Steinschneider Jakab
ágytakarógyára, Schwartz Antal cipész, Spitzer Miksa aranyműves, Schuk Náthán
mérleggyára, Taussig József keretgyára, Weiner Mór bádogos, Wolfner Gyula és
Társa bőrgyára, Zwack J. likőrgyára, Havas Sándor láncgyáros, Fischer és
Heidlberg vegyészeti gyára, Weisz Berthold és Manfréd konzervgyára, Ádler Lajos
lakatos, Diamant Manó aranyműves, Fuchs G. mérleggyáros, Kőnig Izidor
bútorasztalos, Breitner Testvérek ezüst- és zománcgyárosok, Laczkó Testvérek
bőrgyára Liptószentmiklóson, Vogel Mór ékszergyáros, Link Fülöp ötvös, Schön Antal
cukrász Győr, Berger Jakab bádogos Ungvár, Engelsmann Henrik épületbádogos,
Kunody és Krausz kalapgyárosok, Egger Testvérek villamossági gyár, Ehrlich J.
és H. kályhagyára, Freund A. bőrárugyára, Sátori Miksa és Mór ásvány- és
kőmalma, Stern József kefegyára Debrecen, Garai Ármin kárpitos, Margulics Miksa
gépszíjgyára, Fischer Adolf lakatosárugyára, Mautner Gyula szabó Veszprém,
Bérczi D. Sándor hímző minta gyára, Wessel Lipót posztógyáros Veszprém, Blau
Mór cipész Felcsúth, Grosz Ignác ecetgyára Hajdúszoboszló, Katzer József szűcs,
Reitzer Lipót Szeged, a háziipar fejlesztéséért, Strausz Béla cukorgyáros
Pécsett, Sichermann Lipót szerkovács, Freund Jakab festőgyár, Schwarz Róza
nyakkendőgyára, Winkler Simon illatszergyára Szabadkán és még sokan mások is.
Az 1896-iki millenáris kiállítás már teljes egészében megmutatta azt az
eredményt, amit a magyar zsidóság I.-a az utolsó három évtized alatt elért. Az
ezeresztendős fejlődési lehetőségből a zsidóság számára ekkor még csak harminc
esztendő jutott, de a produktivitásnak mégis olyan fokáig jutott el, hogy az
ország közgazdaságának felépítése körül már jelentős érdemekre hivatkozhatott.
A zsidóság I.-ának reprezentánsai közül a legfelsőbb részről ezért számosan
magas kitüntetésekben részesültek. Kitüntetéseket kaptak: Gelleri Mór az
Országos Iparegyesület igazgatója, Nauschloss Marcell nagyiparos, Mende Bódog,
Weisz Manfréd, Wolfner Lajos gyárosok, Baumgartner Henrik hajógyári igazgató,
Braun Miksa vasútforgalmi igazgató, Brüll Ármin vasgyári igazgató,, Fischer
Béla villanygyári igazgató, Krausz Lajos gyáros, Goldberger Berthold gyáros,
Reismann Lázár kőszénbánya igazgató, Altschul Arthur varrógépgyár igazgató,
Bálint Sándor téglagyári igazagtó, Gerő Lajos könyvnyomda igazgató, Mauthner
Izidor szövőgyári igazgató, Ohrenstein Henrik cementgyáros, Abeles Vilmos
bőrgyáros, Cettel Gyula vonalzó intézet tulajdonos, Feiwel Lipót
vasbútorgyáros, Fellner Ottó gőzmalom igazgató, Fischer Győző műszerész, Gelb
Manó kárpitos, Grossmann Miksa kádár, Jusztusz Dezső gyáros, Weisz Gyula
gőzmalom igazgató, Wollák Samu gyáros, Erdélyi Mór fényképész, Gerő Adolf
cipész, Sichermann Lipót szerszámkovács, Szekulesz Ede művirággyáros, Braun
József pezsgőgyáros és Mauthner Mihály bőrgyáros. Az ország addig elhanyagolt
I.-a felvirágoztatása körül a következő zsidó kézben levő ipartelepek szereztek
leginkább érdemeket a múlt század végéig. V. ö. Matlekovics S., Magyarország
közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor Vegyészeti ipar.
Szappan- és gyertyagyárosok: Machlup H. 1868. alakult , Grünwald Sándor,
Rosenthal Jakab, Krausz József H., Berger J. N., Berger Manó, Szekula Mór.
Gyufagyárak: Neubauer Károly Győr , Spitzer Testvérek Baja , Grossmann Dávid
Munkács , Stermann M. Nagyszombat , Husz Mór Szolnok , Schön Bernát és Klein
Ignác Újpest , Stein és Rosenstrausz Erzsébetfalva , Reisner Manó Gyula , Kux
Adolt Turdossin és Grosz Izráel Tokaj . Keményítőgyárak: Plan és Fried,
Mellinger Mór, Freund és Neumann Szered , Pollák S. Sárvár , Hahn Adolf
Debrecen , Kánitz Jenő, Eger , Löwy és Társa Szabadka , Frankl Vilmos Párkány ,
Ungár Ignác Kassa . Olajgyárak: Mandel Ede Nyírbátor , Feldmann Manó
Nyíregyháza , Rosenfeld Lipót Técső , Meller Ignác Győr , Kohn Adolf Ujverbász
, Brichta Jakab Trencsén , Schwarczer Mór Mátészalka , Freund Lajos Szentes ,
Bernauer Lajos Újpest . Enyvgyárak: Leiner Fülöp és Fiai és Leiner Testvérek
Újpest . Műtrágyagyárak: Mogyorósy és Stein Soroksár , Sátori Miksa Mezőtelegd
, Singer József és Steiner Miksa Temesvár , Steiner J. Pozsony , Singer Testvérek
Arad . Csersavgyárak: Haas Adolf Hradek , Guttmann S. H. Belisce ,
Neuschloss-féle Naschitz . Spódiumgyárak: Steiner J. Pozsony , Klein Jakab
Kispalugya , Steiner Miksa Temesvár , Hofman Péter Bártfa , Schächter Ignác
Ujszőny , Steiner F. és Fia Szeged . Kenőcsgyárak: Lusztig és Beck, Schönwald
N., Kohn és Fried, Kollár és Breitner Újpest , Reich Jenő Kispest . Vegyészeti
gyárak: Ficher és Heidelberg, Reiss B., Trebics Mór Nagymarton .
Élelmiszergyár. Cukorgyárak: A nagysurányi gyárat 1854. alapította Frey Gerzson
és Lipman, a diószegi gyárat 1868. Kuffner és Guttmann, a magyarfalvit 1870.
Löw-Beer M., a hatvanit 1889. Deutsch Ignác és Fia, a selypit 1890.
Schossberger Henrik és Rudolf,az oroszkait 1894 Deutsch Sándor és József, a
sárvárit u. a. l895. Cukrászipar- és cukorkagyárak: Rehberger Adolf, Klein és
Bäumel, Brammer Henrik, Drucker és Róth, Lux és Utasi, Villányi és Társa,
Schwarcz Antal és Társa, Weisz József E. L., Schmidl L. Győrsziget , Deutsch és
Pollák Miskolc , Freund Ödön, Strausz és Társa Pécs . Szalámigyárak: Herz Ármin
Fiai, Redlich és Fia, Fleischmann Lipót, Weil Ede, Goldscheider Károly, Perlesz
József, Pick Márk, Czinner és Társa, Schwarcz E. és Fiai Szeged ,Paprikagyárak:
Kotányi János és Pártos Nándor Szeged , Hofbauer Simon és Klein Ignác Tolna .
Kávépótlógyárak: Wertheimer és Frankl, Franck Henrik és Fiai Kassa , Beck Mór
Érmihályfalva . Tésztagyárak: Reisner Henrik Fiume , Neumann J. és Társa és
Deutsch Károly Győr , Czinner és Társa Szeged . Cognacfőzök: Weisz és Laczkó,
Blau M. és Fiai Nagykanizsa , Első Alföldi Cognacgyár Brachfeld, Kecskemét .
Serfőzök: Stein Testvérek és Deutsch Ármin és Fia Pozsony , Hirschfeld J. Pécs
, Grün és Fia Besztercebánya . Szeszgyárak: Berger Dániel Nagyvárad , Blau
Testvérek Temesvár , Stern Ignác Egyedi Lajos atyja, Újpest , Fantó és
Geyduschek Holics , Fleiszig Testvérek Fogaras , Frisch Gyula Versec , Grünwald
és Társa Budapest , Hirsch Ödön Kolozsvár , Holicser Lipót Szinérváralja ,
Krausz Izidor Budapest , Kremsier Mór Pálfalu , Linzer Károly Budapest , Mandl
Ede Ny0rbátor , Mittelmann és Fia Arad , Moskovics Mór Nagyvárad , Neumann
Testvérek Arad , Schwarcz Mór Mátészalka , Spitzer Benő Baja , Taglicht és
Fleiszig Fogaras , Weisz Mózes és Bernát Munkács , Wodianer Albert Komjáth ,
Wohl Hermán Mucsiny . Ecetgyárak: Raabstein A. Újvidék , Reisz Mór Arad ,
Schwarcz Ferenc Miskolc . Agyagipar: Weisz Lipót Mechala , Lichtner Dávid es
Fia Szeged , Schwarcz Jakab Keszteg , Heller F. Budapest Grünwald M. Pozsony ,
Krén Ignác Székesfehérvár , Telek Ármin Szliács- Haraszt , Borovitz Manó
Kaposvár , Weinstein Jakab Rozsnyó . Üvegipar: Scwarcz A. és Fiai Pálfalva ,
Reich Márk Sólyomkő , Birnbaum Bernát és Ganzfried József Sáros Livó , Rubin
Sámuel és Lorber Juda Szervartó , Kurzweil Bernát Incevölgy , Zeiger Ábrahám és
Nuszbaum Mendel Felső-Hrabasica , Goldstein Testvérek Regéc . Vasipar: Buchwald
Sándor, Hegedűs Adolf, Hertzka, Berger és Márkus, Stern és Merkl. Faipar:
Goldberger Zsigmond, Hirschler Ármin, Wellisch Náthán, Löwy D. és Fiai Újpest,
Neuschloss Ödön és Marcell, Engel Adolf Pécsi . Bőripar: Wolfner Gyula és Társa
Újpest , Mauthner Testvérek Újpest . Weisz Ármin és Fia Újpest , Strasser és
Schönfeld Újpest , Machlup Testvérek, Grünwald J. és Fia Szombathely , Krausz
József Fia Marcali , Fried Bernát Fia Simontornya , Horn Adolf Esztergom ,
Groszmann Mór Pécsujfalu , Leopold Sándor Fiai Tatatóváros , Abeles Adolf és
Fia, Margulies M. gépszíjgyár. Papíripar: Spiegel Vilmos Kisszeben , Weil
József, Préger Samu, Szilárd Mór, Deutsch és Wachsmann, Glück Zsigmond,
Rosenfeld J. Nacpál , Salzer Jakab, Posner Károly Lajos, Czettel és Deutsch.
Kékfestőipar: Goldberger Sámuel és Fiai, Spitzer T. Apatin , Cobner és Társa.
Gombkötőipar: Wollák és Berkovics, Schön Jakab, Fischer Gusztáv. Kesztyűipar :
Polacsek A. Hugó, Hendl Mór, Ormai Mór. Arany-, ezüst- és díszműárugyárak:
Bachruch A., Grünstein Henrik, Breitner Testvérek, Rothberger Jakab, Sienger és
Fleischmann, Mandl Henrik, Wisinger Mór, Löfkovics Arthur Debrecen .
Könyvnyomdaipar: Kunossy Vilmos és Márkus Samu. Malomipar: Gizella,
Hengermalom, Pannónia, Viktória, Concordia, Erzsébet, Lujza és a Hitelbank
malmai. Ezeknek alapítói és igazgatóvezetői nagyrészt zsidók voltak és nagy
érdemük van abban, hogy a magyar liszt versenyképessé lett a világpiacon. Bányaipar:
Salgótarjáni, Észak-magyarországi, Magyar Általános Kőszénbánya, Borsodi és
Esztergomi szénbányaművek. Ezeket is zsidók alapították és fejlesztették ki
közgazdasági életünk számottevő szerveivé. Ugyanígy zsidók által alapított és
vezetett részvénytársaságok teremtették meg a rimamurányi és a Resica-aninai
vasműveket és hosszú láncolata sorakozik ezeken kívül azoknak a faipari
telepeknek, szövőgyáraknak, villamos telepeknek ruggyantagyáraknak,
könyvnyomdáknak, mezei és iparvasútgyáraknak, amelyeknél zsidók működnek közre
a magyar nagyipar fejlesztésének érdekében. És ugyancsak zsidók voltak a
szellemi vezérei a Gyáriparosok Országos Szövetségének: Chorin Ferenc és
Neményi Ambrus, mint ahogy ma is egyik főirányítója Fenyő Miksa. A békeidők
rendszeres és csöndes I.-i fejlődésének korszakát elementáris erővel szakította
meg 1914. a világháború kitörése. Ez a megszakítás csak a fejlődés rendszerében
mutatkozott, mert most valósággal forradalmát élte át az I., a produktivitás
tempója megsokszorozódott, a technikai átszerelések a békeüzemekről a
hadicikkek gyártására elképzelhetetlenül rövid idő alatt megváltoztatta a
nagyipar egész berendezkedését. A megrendelő és a fogyasztó javarészben az
állam, illetve a hadsereg volt és az ipartelepek valósággal üzemévé lettek a
hadseregnek. A Weisz Manfréd-gyár és a Wolfner gyár a háborús I.-i termelésnek
olyan példáját szolgáltatta, ami nemcsak a magyar I. történetében, de a
hadtörténetemben is a legnagyobb ismerést érdemli meg. A háború befejezése és a
nagy gazdasági összeomlás a békeüzemre redukált ipartelepeket is nagy
megpróbáltatások elé állította. Az iparvállalatoknál a személyi és üzemi
leépítések egymást érték, esztendők elmúlta után azonban a vérkeringés
lassan-lassan visszatért az I.-i életbe is és ma a gazdasági konszolidációval a
magyar I. ismét a fejlődés útjára került. Szép példáját mutatják ennek az
esztendőnkénti mintavásárok. Az Országos Statisztikai Hivatal az 1910-ik évről
kiadott hivatalos kimutatása szerint az I.-ban a következőképen oszlottak meg a
zsidók: Összlétszám, Zsidó, Önállók, segédek, Önállók, segédek - Asztalos :
54,507 87,421 1.329 1,9-42; Borbély: 9,669, 12.743, 350, 334; Cipész: 60,933,
61,070, 5,422, 3.891; Korcsmáros: 29,562, 28,145, 12,343, 5,669; Kovács:
36,741, 103,357, 785, 3,296; Kőműves: 16,766, 64,178, 103, 99; Könyvnyomdász:
919, 11 959, 534, 2,701; Mészáros: 12,919, 17,839, 3,110, 8.115; Molnár:
11,373, 26.612, 466, 423; Pék: 4,718, 13,396, 1,152, 1,663; Szabó: 25,596,
38,848, 5,386, 6,148; Szűcs: 4,450, 3.496, 269, 314; Takács: 4,022, 8,063, 52,
101; Egyéb iparágak: 79,649, 261,488, 10,691, 15,414; Bányászat: 360, 63,278,
11, 85. Az 1920-iki hivatalos statisztika szerint a háború utáni Magyarországon
bányászattal és kohászattal 477, I.-ral pedig 71,197 zsidóvallású egyén
foglalkozik. Ebből önálló az I.-ban 28,090. tisztviselő 10,097, egyéb
segédszemélyzet 33,010. Az I.-telepek tulajdonosai közül 1109 zsidóvallású. L.
Magyarország.
12188.ht
CÍMSZÓ Ipa
SZÓCIKK Ipar zsidó szerep magyarország iparba ige késő kezdődik középkor
kézműve iparba val szerepü meglehetőse jelentéktelen amine a magyarázata hog
honalapítá utá megtelepedet kazár-zsidók min a államhatalo é a uralkod osztál
részesei ne űzte kereset foglalkozásokat különfél mesterségekke inkáb zsid
őslakossá ivadéka foglalkoztak amí azonba mezőgazdálkodásu el akadályoka ne
gördítettek szívesebbe űzté földművelést A akko szokáso é nélkülözhetetle
munkaerőt rabszolgáka használtá fe földe művelésére amiko azonba a esztergom
zsina U o 111 körü végkép lehetetlenn tett számukr rabszolgákka val
földmunkákat má csa kézművessé é a adás-véte marad me számukr l Kereskedele
mestersége sikere gyakorlás el i nehézsége gördültek mer hetivásároka
országszert szombatr tetté á é e zsid kézművese számára aki ünnepnapjuka
megakartá tartani lehetetlenn tette hog áruika értékesíthessék Íg mag törvén
szorított k zsidóka nemcsa földművelés d kézműipa terérő is később időkben
amiko polgársá iparosa szakma szervezetekbe céhekb tömörültek állam é város
gazdaságpolitikába erő befolyássa érvényesülte céhe érdekszempontja é kifejezet
kenyéririgysé arr törekedett hog zsidó kereseté é megélhetés lehetőségei
megszorítsa Helyenként min pl Budá é Pozsonyba versenyképességüke azza
határozatta gátolták hog áruika csa zsid utcában vag sajá házaikba árulhatták
vag magu házában H pedi másut rajtakaptá őket áruika bírósá elkobozta katoliku
alapo áll céhe féltékenye kizárta magu közü minde idege eleme é nagyob
városukban aho céhe külön-külö szervezet szabályoka alkottak zsid iparo ne
maradhatott Ezeke helyeke ninc i nyom zsid iparosnak Ott aho volta zsidók aki
ipar munkábó éltek szabók vargák kalaposo csa hitfelei számár dolgozhattak D
eze i mindenesetr céhe kívü állottak Kiseb helységekbe azonban valószínűle
olyanokban aho szervezet céhe ne alakulhattak szórványosa találn egye é
kétségtelenü ne szívese látot zsid iparosokat íg pl Bazinban aho korsza vég fel
eg zsid szappano é eg zsid kardcsiszá élt akike bazin vérvá l o vádlottja közöt
emlí történelem Franciaországbó kiűzöt zsidók akikne Zsigmon királ megengedt
Budá val letelepülést szőnyegszövé mesterségé hoztá b a országba V ö Koh S.
zsidó történet Magyarországo Budapes 188 VI f 2021 Fénye Elek Di Israelite i
Ungar c értekezéséve Hog zsidó elhelyeződésé a I. pályáko ennyir
megnehezítették számukr egyetle megélhetés lehetőségne pénzüzle maradt szaba
terrénumo tartottá fen maguka egésze addig mí zsidógyűlöle felengedet é
megnyitott előttü ne csa a értelmiségi d a ipar pályáka is Rövidde azelőtt hog
a elnyomatá felengedett azér volta má zsid gyáriparoso i a országban min 1755-be
Simo Jaka é ö társa aki Trencsé vidéké gyára alapította nyírfakéregbő lepárolá
útjá nyer ola készítésére Eddi Oroszországbó importáltá ez tímárságho szüksége
cikket d most hog gyára üzemb helyezték szállítá körü olya nehézsége merülte
fel hog gyára csakhama b kellet szüntetni ö. Mand Bernát XVIII századbel zsidó
közgazdaság terveirő a Imi 1905-ik Évkönyvében A ipa reményteljeseb korszak II
Józse császá am rendeletéve kezdődött amel 1781 megengedte hog zsidó szabó-
varga- ácsmesterséget műasztalosságo é gyáripar űzhessene l Egyenjogúsít
törekvé A 1783 Systematic genti judaica regulati c kiadot rendele bányavároso
kivételéve megengedt városokba val letelepülés é ezze zsidósá közgazdaság
tevékenység jelentő mértékbe megnövekedett a iparo zsid megélhetés azonba mé
mindi lehetetlenn vol téve minthog ne tartozot valamel céhbe zsid iparo mos i
csa számo zsid álta lakot városba élhetett mer csa hitrokona számár
dolgozhatott XVIII sz végé Pozsonyba valamenny zsid iparo a úgynevezet zsid utc
egyi oldalá lakott amel Pálfi-birtokho tartozot é aho szabado űzhetté a I-t A
utc újab rész azonba má váro tulajdon volt it pedi csa céhbel iparoso
találhatta megélhetést A 1790 kiadot D Judaei l o törvén ismé csa megerősített
zsidó am jogait amike II Józseftő kapta é ebbe a állapotba élte 1840-ig
természetese viszontagságo körülménye között mer a antiszemitizmusna csa a
eszköze változta me középko óta d lényegébe a elnyomatá csa ne szűn me l
Antiszemitizmu 1840-be újab törvén intézkedet zsidó jogállapotána rendezésérő l
Jogkiterjeszté é e törvén kimondott az is hog mesterségeke aká magu kezükre aká
vallásukbel legénye segítségéve szabado űzhetnek törvénnye kezdődi zsidó
polgáriasodásána korszaka amelybe erőtelje lendülette igyekszi feljutn arr
színvonalra amelye eloszli minde előítélet V ö Ventiane magya zsidósá történet
Budapes 192 II r II f 103.1 Mos megkezdődi a egyenjogosításér val küzdele i l
Emancipáci d zsidóellene körö előb magyartalansá vádjáva illeti zsidóságot maj
miko e vá megdő l Magyarosítá előtérb toljá az kérdést hog zsidósá miér ne ves
rész a I.- é nehé kézimunkákban miér árasztj e a értelmiség é kereskedelm
pályákat vádr csa a állampolitik felelhetet volna mégi zsidóságna kellet
megfelelni É zsidósá kés vol arra hog a elmúl idő hibái é mulasztásait amelye
ne ő terhelték helyrepótolja Jakobovic Fülö elnök-igazgat é Ker Jaka alelnö
vezetéséve megalapítottá nehé kézműveseke é földmívelés a izraelitá köz
terjeszt pest egyle -et hog zsid ifjaka neveljene nehé kézimunkár é magya I
fejlesztésére A egyesüle utób Magya Izraelit Kézmű é Földmíves-egyle l o címe
vett fe é hetve esztendő fennállás alat so eze kiképzet iparos adot a országnak
Ezekne a iparosokna sorá a 1846 mesterjogosítvány nyer Feiwe Lipó lakato
nyitott meg A egyle vidékr i kiterjesztett működésé é Aradon Debrecenbe é
Nagykanizsá indul me hasonl mozgalom So akadállya kellet megküzden
kezdeményezőkne é csa nag pénzáldozatta lehetet keresztén mestereke rábírn arra
hog zsid tanoncoka felvegyenek zsid mesterek aki Józse nádo közbenjárás folytá
1848-tó kezdv hatóság intézvényekke é tanács végzésekke szabadíttatta fel mégi
so nehézségge találtá szemb magukat mer céhe zárkózottság mé mindi ne engedet
fel kisipa íg lass é szívó munk folytá megindul fejlődé felé negyvene éve I
mozgalma azonba felébresztetté vállalkozás kedve é megkezdődte gyáripar
alapításo is gyára közül amelye nemcsa belföld szükségle kielégítésér
törekedtek d külföl előt i reprezentáltá magya I-t említésr mélt a óbuda
Goldberge Sámue é fia kékfestő-gyára amelye ugya mé 1785 alapítottak d csa XIX
sz negyvene éveibe jutot fejlődé ol fokára amel versenyképess tett külföld
piacoko is gyá főérdem abba áll hog felfokozt termelést amellye eddi csa ki
ipartelepe foglalkoztak Fische Mó l o alapított herend porcelángyára é ezze
egésze ú iparága létesítet Magyarországo é külföl előt megbecsülés szerzet
magya I.-nak Gyártmánya a 1842-ik els iparműkiállításo bronzérme nyertek 1847
pedi megkaptá nag aranyérmet 1860-ba alapítottá me Peste a Els Magyarhon
Parkettgyára Neuschlos Simon Berná é Miks testvérek aki má negyvene évekbe nag
fakereskedés űzte é ácstelepe tartotta fenn Zsidó alapította Tatá cukorgyára é
Vörösvágáso i zsidó tártá fe a opálbányát Mande Berná má 1837 épített a
országba legels gőzmalmo é íg úttörőj let malomiparnak 1860-ba alapítot
műtrágyagyára Pécset Justu Jakab Festetic Bél gró anyag é erkölcs támogatásával
Közbe kisipa i halad fejlődé útján 1851-be bécs kormán rendeletbe mondt ki hog
vallása nemzetisége születés é szüleine állás miat ne zárhat k senk kereskedele
é ipa gyakorlásából pest é buda szabócéhe kérté rendele visszavonását minthog
abba katoliku vallá érdekei láttá veszélyeztetve a 1851-ik véglege ipartörvén
magukna kereskedelm é iparkamarákna ajánlatár végle megszüntett vallás
különbséget kisipa annyir fejlődött hog 1859 pest Dohány-utca templo építéséné
lakatos é rézműve munkáka má csup zsid iparo végezte A ötvene éve végé Pápá
anny tímá é szab volt hog külö céhe alkottak Peste pedi 1861 zsid cipésze
akarta külö céhb tömörülni A 1879-ik páris világkiállításko má egés sor
vonulhatot fe magya I képviselőinek Posne Károl magya osztál sikerül
megrendezéséér a Academi nationa agricol manufacturiér e commercia nag
aranyérmé kapta Maga kitüntetésbe részesülte még Nage Hermá vasöntöd r.-t.
Neuschlos Miks parkettgyáros Adle Károl szeszgyár-igazgató Fische Igná
majolikagyáros Fische Sámue porcelángyáros Egge Sámue aranyműves Löwinge Károl
bőröndö é Spitze Miks aranyműves A 1879-ik székesfehérvár országo kiállítá
alkalmáva kitüntették Brül Lipó malomtulajdonost Lédere Sándo bányatulajdonost
Márku Igná é Ullman Lajost, pécs szénbányá képviselőit Eze kiállításo 718
magánkiállít közöt 115 vol zsidó 1855-be a orszá összlakosságána 4, százaléká
tett zsidóság tehá a körülmény hog a I.- kiállító köz 1 százalékba vehetet rész
zsid I. mutatj leginkáb az fejlődést ami néhán évtize alat elér é javár szolgál
a orszá fejlődésének Egyébkén 1870 1890-i következ zsid iparoso részesülte
arany é nag ezüstére kitüntetésébe a Országo Iparegyesüle részérő magya I
fejlesztés körü szerzet érdemeikért legels ezüstérme 1870 Schö Jaka zsinór é
paszományo kapta után következtek Dembit M aranyműves Enge Adol faiparo Pécs
Ehrlic Mikló mázoló Fische Józse szalaggyáros Lajth Bruck Fische Károl
bőrgyáros Feiwe Lipó lakatos Fische Igná porcelánfestő Fische Vilmo
porcelánfestő Gros é Weis kalapgyáros Hirsc Igná vízmente ponyvagyáros Hoffman
Z kárpitos Komorne Sámue márványárugyáros Knop é Steine cégtáblagyár Kraus Maye
szeszgyára Kraus é Lincze szeszgyára Kaufman Lázá kondor é kóctelepe Ludwi Lipó
harisnyagyára Légrád testvére kő é könyvnyomdája Leichtne é Társ szövő é
kötőgyára Jaulus é Hoffman kőszénbánya Neuschlos K Fia parkettagyára Neuman
Vilmo papírlemezgyára Ohrenstei Testvére cementgyárosok Beocsin Prége Zsigmon
tükörüveggyá Keszthely Rubi é Kraus aranylánckészítők Sprinz Mó ác Pozsony Steinschneide
Jaka ágytakarógyára Schwart Anta cipész Spitze Miks aranyműves Schu Náthá
mérleggyára Taussi Józse keretgyára Weine Mó bádogos Wolfne Gyul é Társ
bőrgyára Zwac J likőrgyára Hava Sándo láncgyáros Fische é Heidlber vegyészet
gyára Weis Berthol é Manfré konzervgyára Ádle Lajo lakatos Diaman Man
aranyműves Fuch G mérleggyáros Kőni Izido bútorasztalos Breitne Testvére ezüst
é zománcgyárosok Laczk Testvére bőrgyár Liptószentmiklóson Voge Mó ékszergyáros
Lin Fülö ötvös Schö Anta cukrás Győr Berge Jaka bádogo Ungvár Engelsman Henri
épületbádogos Kunod é Kraus kalapgyárosok Egge Testvére villamosság gyár Ehrlic
J é H kályhagyára Freun A bőrárugyára Sátor Miks é Mó ásvány é kőmalma Ster
Józse kefegyár Debrecen Gara Ármi kárpitos Margulic Miks gépszíjgyára Fische
Adol lakatosárugyára Mautne Gyul szab Veszprém Bércz D Sándo hímz mint gyára
Wesse Lipó posztógyáro Veszprém Bla Mó cipés Felcsúth Gros Igná ecetgyár
Hajdúszoboszló Katze Józse szűcs Reitze Lipó Szeged háziipa fejlesztéséért
Straus Bél cukorgyáro Pécsett Sicherman Lipó szerkovács Freun Jaka festőgyár
Schwar Róz nyakkendőgyára Winkle Simo illatszergyár Szabadká é mé soka máso is
A 1896-ik millenári kiállítá má telje egészébe megmutatt az a eredményt ami
magya zsidósá I.- a utols háro évtize alat elért A ezeresztendő fejlődés
lehetőségbő zsidósá számár ekko mé csa harmin esztend jutott d produktivitásna
mégi olya fokái jutot el hog a orszá közgazdaságána felépítés körü má jelentő
érdemekr hivatkozhatott zsidósá I.-ána reprezentánsa közü legfelsőb részrő ezér
számosa maga kitüntetésekbe részesültek Kitüntetéseke kaptak Geller Mó a
Országo Iparegyesüle igazgatója Nauschlos Marcel nagyiparos Mend Bódog Weis
Manfréd Wolfne Lajo gyárosok Baumgartne Henri hajógyár igazgató Brau Miks
vasútforgalm igazgató Brül Ármi vasgyár igazgató, Fische Bél villanygyár
igazgató Kraus Lajo gyáros Goldberge Berthol gyáros Reisman Lázá kőszénbány
igazgató Altschu Arthu varrógépgyá igazgató Bálin Sándo téglagyár igazagtó Ger
Lajo könyvnyomd igazgató Mauthne Izido szövőgyár igazgató Ohrenstei Henri
cementgyáros Abele Vilmo bőrgyáros Cette Gyul vonalz intéze tulajdonos Feiwe
Lipó vasbútorgyáros Fellne Ott gőzmalo igazgató Fische Győz műszerész Gel Man
kárpitos Grossman Miks kádár Jusztus Dezs gyáros Weis Gyul gőzmalo igazgató
Wollá Sam gyáros Erdély Mó fényképész Ger Adol cipész Sicherman Lipó
szerszámkovács Szekules Ed művirággyáros Brau Józse pezsgőgyáro é Mauthne Mihál
bőrgyáros A orszá addi elhanyagol I.- felvirágoztatás körü következ zsid kézbe
lev ipartelepe szerezte leginkáb érdemeke múl száza végéig V ö Matlekovic S.
Magyarorszá közgazdaság é közművelődés állapot ezeréve fennállásako Vegyészet
ipar Szappan é gyertyagyárosok Machlu H 1868 alakul Grünwal Sándor Rosentha
Jakab Kraus Józse H. Berge J N. Berge Manó Szekul Mór Gyufagyárak Neubaue Károl
Győ Spitze Testvére Baj Grossman Dávi Munkác Sterman M Nagyszomba Hus Mó Szolno
Schö Berná é Klei Igná Újpes Stei é Rosenstraus Erzsébetfalv Reisne Man Gyul Ku
Adol Turdossi é Gros Izráe Toka Keményítőgyárak Pla é Fried Mellinge Mór Freun
é Neuman Szere Pollá S Sárvá Hah Adol Debrece Kánit Jenő Ege Löw é Társ Szabadk
Frank Vilmo Párkán Ungá Igná Kass Olajgyárak Mande Ed Nyírbáto Feldman Man
Nyíregyház Rosenfel Lipó Técs Melle Igná Győ Koh Adol Ujverbás Bricht Jaka
Trencsé Schwarcze Mó Mátészalk Freun Lajo Szente Bernaue Lajo Újpes Enyvgyárak
Leine Fülö é Fia é Leine Testvére Újpes Műtrágyagyárak Mogyorós é Stei Soroksá
Sátor Miks Mezőteleg Singe Józse é Steine Miks Temesvá Steine J Pozson Singe
Testvére Ara Csersavgyárak Haa Adol Hrade Guttman S H Belisc Neuschloss-fél
Naschit Spódiumgyárak Steine J Pozson Klei Jaka Kispalugy Steine Miks Temesvá
Hofma Péte Bártf Schächte Igná Ujszőn Steine F é Fi Szege Kenőcsgyárak Luszti é
Beck Schönwal N. Koh é Fried Kollá é Breitne Újpes Reic Jen Kispes Vegyészet
gyárak Fiche é Heidelberg Reis B. Trebic Mó Nagymarto Élelmiszergyár
Cukorgyárak nagysurány gyára 1854 alapított Fre Gerzso é Lipman diószeg gyára
1868 Kuffne é Guttmann magyarfalvi 1870 Löw-Bee M. hatvani 1889 Deutsc Igná é
Fia selypi 1890 Schossberge Henri é Rudolf,a oroszkai 189 Deutsc Sándo é József
sárvári u a l895 Cukrászipar é cukorkagyárak Rehberge Adolf Klei é Bäumel
Bramme Henrik Drucke é Róth Lu é Utasi Villány é Társa Schwarc Anta é Társa
Weis Józse E L. Schmid L Győrszige Deutsc é Pollá Miskol Freun Ödön Straus é
Társ Péc Szalámigyárak Her Ármi Fiai Redlic é Fia Fleischman Lipót Wei Ede
Goldscheide Károly Perles József Pic Márk Czinne é Társa Schwarc E é Fia Szege
,Paprikagyárak Kotány Jáno é Párto Nándo Szege Hofbaue Simo é Klei Igná Toln
Kávépótlógyárak Wertheime é Frankl Franc Henri é Fia Kass Bec Mó Érmihályfalv
Tésztagyárak Reisne Henri Fium Neuman J é Társ é Deutsc Károl Győ Czinne é Társ
Szege Cognacfőzök Weis é Laczkó Bla M é Fia Nagykanizs Els Alföld Cognacgyá
Brachfeld Kecskemé Serfőzök Stei Testvére é Deutsc Ármi é Fi Pozson Hirschfel J
Péc Grü é Fi Besztercebány Szeszgyárak Berge Dánie Nagyvára Bla Testvére
Temesvá Ster Igná Egyed Lajo atyja Újpes Fant é Geydusche Holic Fleiszi
Testvére Fogara Frisc Gyul Verse Grünwal é Társ Budapes Hirsc Ödö Kolozsvá
Holicse Lipó Szinérváralj Kraus Izido Budapes Kremsie Mó Pálfal Linze Károl
Budapes Mand Ed Ny0rbáto Mittelman é Fi Ara Moskovic Mó Nagyvára Neuman
Testvére Ara Schwarc Mó Mátészalk Spitze Ben Baj Taglich é Fleiszi Fogara Weis Móze
é Berná Munkác Wodiane Alber Komját Woh Hermá Mucsin Ecetgyárak Raabstei A
Újvidé Reis Mó Ara Schwarc Feren Miskol Agyagipar Weis Lipó Mechal Lichtne Dávi
e Fi Szege Schwarc Jaka Keszte Helle F Budapes Grünwal M Pozson Kré Igná
Székesfehérvá Tele Ármi Szliács Harasz Borovit Man Kaposvá Weinstei Jaka Rozsny
Üvegipar Scwarc A é Fia Pálfalv Reic Már Sólyomk Birnbau Berná é Ganzfrie Józse
Sáro Liv Rubi Sámue é Lorbe Jud Szervart Kurzwei Berná Incevölg Zeige Ábrahá é
Nuszbau Mende Felső-Hrabasic Goldstei Testvére Regé Vasipar Buchwal Sándor
Hegedű Adolf Hertzka Berge é Márkus Ster é Merkl Faipar Goldberge Zsigmond
Hirschle Ármin Wellisc Náthán Löw D é Fia Újpest Neuschlos Ödö é Marcell Enge
Adol Pécs Bőripar Wolfne Gyul é Társ Újpes Mauthne Testvére Újpes Weis Ármi é
Fi Újpes Strasse é Schönfel Újpes Machlu Testvérek Grünwal J é Fi Szombathel
Kraus Józse Fi Marcal Frie Berná Fi Simontorny Hor Adol Esztergo Groszman Mó
Pécsujfal Leopol Sándo Fia Tatatóváro Abele Adol é Fia Margulie M gépszíjgyár
Papíripar Spiege Vilmo Kisszebe Wei József Prége Samu Szilár Mór Deutsc é
Wachsmann Glüc Zsigmond Rosenfel J Nacpá Salze Jakab Posne Károl Lajos Czette é
Deutsch Kékfestőipar Goldberge Sámue é Fiai Spitze T Apati Cobne é Társa
Gombkötőipar Wollá é Berkovics Schö Jakab Fische Gusztáv Kesztyűipa Polacse A
Hugó Hend Mór Orma Mór Arany- ezüst é díszműárugyárak Bachruc A. Grünstei
Henrik Breitne Testvérek Rothberge Jakab Sienge é Fleischmann Mand Henrik
Wisinge Mór Löfkovic Arthu Debrece Könyvnyomdaipar Kunoss Vilmo é Márku Samu
Malomipar Gizella Hengermalom Pannónia Viktória Concordia Erzsébet Lujz é
Hitelban malmai Ezekne alapító é igazgatóvezető nagyrész zsidó volta é nag
érdemü va abban hog magya lisz versenyképess let világpiacon Bányaipar
Salgótarjáni Észak-magyarországi Magya Általáno Kőszénbánya Borsod é Esztergom
szénbányaművek Ezeke i zsidó alapítottá é fejlesztetté k közgazdaság életün
számottev szerveivé Ugyaníg zsidó álta alapítot é vezetet részvénytársaságo
teremtetté me rimamurány é Resica-anina vasműveke é hossz láncolat sorakozi
ezeke kívü azokna faipar telepeknek szövőgyáraknak villamo telepekne
ruggyantagyáraknak könyvnyomdáknak meze é iparvasútgyáraknak amelyekné zsidó
működne közr magya nagyipa fejlesztéséne érdekében É ugyancsa zsidó volta
szellem vezére Gyáriparoso Országo Szövetségének Chori Feren é Nemény Ambrus
min ahog m i egyi főirányítój Feny Miksa békeidő rendszere é csönde I.-
fejlődéséne korszaká elementári erőve szakított me 1914 világhábor kitörése E
megszakítá csa fejlődé rendszerébe mutatkozott mer mos valóságga forradalmá élt
á a I. produktivitá tempój megsokszorozódott technika átszerelése békeüzemekrő
hadicikke gyártásár elképzelhetetlenü rövi id alat megváltoztatt nagyipa egés
berendezkedését megrendel é fogyaszt javarészbe a állam illetv hadsere vol é a
ipartelepe valóságga üzemév lette hadseregnek Weis Manfréd-gyá é Wolfne gyá
háború I.- termelésne olya példájá szolgáltatta am nemcsa magya I történetében
d hadtörténetembe i legnagyob ismerés érdeml meg hábor befejezés é nag gazdaság
összeomlá békeüzemr redukál ipartelepeke i nag megpróbáltatáso el állította A
iparvállalatokná személy é üzem leépítése egymás érték esztendő elmúlt utá
azonba vérkeringé lassan-lassa visszatér a I.- életb i é m gazdaság
konszolidációva magya I ismé fejlődé útjár került Szé példájá mutatjá enne a
esztendőnként mintavásárok A Országo Statisztika Hivata a 1910-i évrő kiadot
hivatalo kimutatás szerin a I.-ba következőképe oszlotta me zsidók Összlétszám
Zsidó Önállók segédek Önállók segéde Asztalo 54,50 87,42 1.32 1,9-42 Borbély
9,669 12.743 350 334 Cipész 60,933 61,070 5,422 3.891 Korcsmáros 29,562 28,145
12,343 5,669 Kovács 36,741 103,357 785 3,296 Kőműves 16,766 64,178 103 99
Könyvnyomdász 919 1 959 534 2,701 Mészáros 12,919 17,839 3,110 8.115 Molnár
11,373 26.612 466 423 Pék 4,718 13,396 1,152 1,663 Szabó 25,596 38,848 5,386
6,148 Szűcs 4,450 3.496 269 314 Takács 4,022 8,063 52 101 Egyé iparágak 79,649
261,488 10,691 15,414 Bányászat 360 63,278 11 85 A 1920-ik hivatalo statisztik
szerin hábor után Magyarországo bányászatta é kohászatta 477 I.-ra pedi 71,19
zsidóvallás egyé foglalkozik Ebbő önáll a I.-ba 28,090 tisztvisel 10,097 egyé
segédszemélyze 33,010 A I.-telepe tulajdonosa közü 110 zsidóvallású L
Magyarország
12188.h
CÍMSZ Ip
SZÓCIK Ipa zsid szere magyarorszá iparb ig kés kezdődi középko kézműv iparb
va szerep meglehetős jelentéktele amin magyarázat ho honalapít ut megtelepede
kazár-zsidó mi államhatal uralko osztá részese n űzt kerese foglalkozásoka
különfé mesterségekk inká zsi őslakoss ivadék foglalkozta am azonb
mezőgazdálkodás e akadályok n gördítette szívesebb űzt földművelés akk szokás
nélkülözhetetl munkaerő rabszolgák használt f föld művelésér amik azonb
esztergo zsin 11 kör végké lehetetlen tet számuk rabszolgákk va földmunkáka m
cs kézművess adás-vét mara m számuk Kereskedel mesterség siker gyakorlá e
nehézség gördülte me hetivásárok országszer szombat tett zsi kézműves számár ak
ünnepnapjuk megakart tartan lehetetlen tett ho áruik értékesíthessé Í ma törvé
szorítot zsidók nemcs földművelé kézműip terér i későb időkbe amik polgárs
iparos szakm szervezetekb céhek tömörülte álla váro gazdaságpolitikáb er
befolyáss érvényesült céh érdekszempontj kifejeze kenyéririgys ar törekedet ho
zsid kereset megélheté lehetősége megszoríts Helyenkén mi p Bud Pozsonyb
versenyképességük azz határozatt gátoltá ho áruik cs zsi utcába va saj házaikb
árulhattá va mag házába ped másu rajtakapt őke áruik bírós elkobozt katolik
alap ál céh féltékeny kizárt mag köz mind ideg elem nagyo városukba ah céh
külön-kül szerveze szabályok alkotta zsi ipar n maradhatot Ezek helyek nin nyo
zsi iparosna Ot ah volt zsidó ak ipa munkáb élte szabó vargá kalapos cs hitfele
számá dolgozhatta ez mindeneset céh kív állotta Kise helységekb azonba
valószínűl olyanokba ah szerveze céh n alakulhatta szórványos talál egy
kétségtelen n szíves láto zsi iparosoka í p Bazinba ah korsz vé fe e zsi
szappan e zsi kardcsisz él akik bazi vérv vádlottj közö eml történele
Franciaországb kiűzö zsidó akikn Zsigmo kirá megenged Bud va letelepülés
szőnyegszöv mesterség hozt országb Ko S zsid történe Magyarország Budape 18 V
202 Fény Ele D Israelit Unga értekezésév Ho zsid elhelyeződés I pályák ennyi
megnehezítetté számuk egyetl megélheté lehetőségn pénzüzl marad szab terrénum
tartott fe maguk egész addi m zsidógyűlöl felengede megnyitot előtt n cs
értelmiség ipa pályák i Rövidd azelőt ho elnyomat felengedet azé volt m zsi
gyáriparos országba mi 1755-b Sim Jak társ ak Trencs vidék gyár alapított
nyírfakéregb lepárol útj nye ol készítésér Edd Oroszországb importált e tímárságh
szükség cikke mos ho gyár üzem helyezté szállít kör oly nehézség merült fe ho
gyár csakham kelle szüntetn ö Man Berná XVII századbe zsid közgazdasá terveir
Im 1905-i Évkönyvébe ip reményteljese korsza I Józs csász a rendeletév kezdődöt
ame 178 megengedt ho zsid szabó varga ácsmestersége műasztalosság gyáripa
űzhessen Egyenjogúsí törekv 178 Systemati gent judaic regulat kiado rendel
bányaváros kivételév megenged városokb va letelepülé ezz zsidós közgazdasá
tevékenysé jelent mértékb megnövekedet ipar zsi megélheté azonb m mind
lehetetlen vo tév mintho n tartozo valame céhb zsi ipar mo cs szám zsi ált lako
városb élhetet me cs hitrokon számá dolgozhatot XVII s vég Pozsonyb valamenn
zsi ipar úgyneveze zsi ut egy oldal lakot ame Pálfi-birtokh tartozo ah szabad
űzhett I- ut úja rés azonb m vár tulajdo vol i ped cs céhbe iparos találhatt
megélhetés 179 kiado Judae törvé ism cs megerősítet zsid a jogai amik I Józseft
kapt ebb állapotb élt 1840-i természetes viszontagság körülmény közöt me
antiszemitizmusn cs eszköz változt m középk ót lényegéb elnyomat cs n szű m
Antiszemitizm 1840-b úja törvé intézkede zsid jogállapotán rendezésér
Jogkiterjeszt törvé kimondot a i ho mesterségek ak mag kezükr ak vallásukbe
legény segítségév szabad űzhetne törvénny kezdőd zsid polgáriasodásán korszak
amelyb erőtelj lendülett igyeksz feljut ar színvonalr amely eloszl mind
előítéle Ventian magy zsidós történe Budape 19 I I 103. Mo megkezdőd
egyenjogosításé va küzdel Emancipác zsidóellen kör elő magyartalans vádjáv
illet zsidóságo ma mik v megd Magyarosít előtér tolj a kérdés ho zsidós mié n
ve rés I. neh kézimunkákba mié áraszt értelmisé kereskedel pályáka vád cs
állampoliti felelhete voln még zsidóságn kelle megfeleln zsidós ké vo arr ho
elmú id hibá mulasztásai amely n terhelté helyrepótolj Jakobovi Fül
elnök-igazga Ke Jak aleln vezetésév megalapított neh kézművesek földmívelé
izraelit kö terjesz pes egyl -e ho zsi ifjak neveljen neh kézimunká magy
fejlesztésér egyesül utó Magy Izraeli Kézm Földmíves-egyl cím vet f hetv
esztend fennállá ala s ez kiképze iparo ado országna Ezekn iparosokn sor 184
mesterjogosítván nye Feiw Lip lakat nyitot me egyl vidék kiterjesztet működés
Arado Debrecenb Nagykanizs indu m hason mozgalo S akadálly kelle megküzde
kezdeményezőkn cs na pénzáldozatt lehete kereszté mesterek rábír arr ho zsi
tanoncok felvegyene zsi mestere ak Józs nád közbenjárá folyt 1848-t kezd hatósá
intézvényekk tanác végzésekk szabadíttatt fe még s nehézségg talált szem maguka
me céh zárkózottsá m mind n engede fe kisip í las szív mun folyt megindu fejlőd
fel negyven év mozgalm azonb felébresztett vállalkozá kedv megkezdődt gyáripa
alapítás i gyár közü amely nemcs belföl szükségl kielégítésé törekedte külfö
elő reprezentált magy I- említés mél óbud Goldberg Sámu fi kékfestő-gyár amely ugy
m 178 alapította cs XI s negyven éveib juto fejlőd o fokár ame versenyképes tet
külföl piacok i gy főérde abb ál ho felfokoz termelés amelly edd cs k ipartelep
foglalkozta Fisch M alapítot heren porcelángyár ezz egész iparág létesíte
Magyarország külfö elő megbecsülé szerze magy I.-na Gyártmány 1842-i el
iparműkiállítás bronzérm nyerte 184 ped megkapt na aranyérme 1860-b alapított m
Pest El Magyarho Parkettgyár Neuschlo Simo Bern Mik testvére ak m negyven évekb
na fakereskedé űzt ácstelep tartott fen Zsid alapított Tat cukorgyár Vörösvágás
zsid tárt f opálbányá Mand Bern m 183 építet országb legel gőzmalm í úttörő le
malomiparna 1860-b alapíto műtrágyagyár Pécse Just Jaka Festeti Bé gr anya
erkölc támogatásáva Közb kisip hala fejlőd útjá 1851-b béc kormá rendeletb mond
k ho vallás nemzetiség születé szülein állá mia n zárha sen kereskedel ip
gyakorlásábó pes bud szabócéh kért rendel visszavonásá mintho abb katolik vall
érdeke látt veszélyeztetv 1851-i végleg ipartörvé magukn kereskedel
iparkamarákn ajánlatá végl megszüntet vallá különbsége kisip annyi fejlődöt ho
185 pes Dohány-utc templ építésén lakato rézműv munkák m csu zsi ipar végezt
ötven év vég Páp ann tím sza vol ho kül céh alkotta Pest ped 186 zsi cipész
akart kül céh tömörüln 1879-i pári világkiállításk m egé so vonulhato f magy
képviselőine Posn Káro magy osztá sikerü megrendezéséé Academ nation agrico
manufacturié commerci na aranyérm kapt Mag kitüntetésb részesült mé Nag Herm
vasöntö r.-t Neuschlo Mik parkettgyáro Adl Káro szeszgyár-igazgat Fisch Ign
majolikagyáro Fisch Sámu porcelángyáro Egg Sámu aranyműve Löwing Káro bőrönd
Spitz Mik aranyműve 1879-i székesfehérvá ország kiállít alkalmáv kitüntetté Brü
Lip malomtulajdonos Léder Sánd bányatulajdonos Márk Ign Ullma Lajost péc
szénbány képviselői Ez kiállítás 71 magánkiállí közö 11 vo zsid 1855-b orsz
összlakosságán 4 százalék tet zsidósá teh körülmén ho I. kiállít kö százalékb
vehete rés zsi I mutat leginká a fejlődés am néhá évtiz ala elé javá szolgá
orsz fejlődéséne Egyébké 187 1890- követke zsi iparos részesült aran na ezüstér
kitüntetéséb Ország Iparegyesül részér magy fejleszté kör szerze érdemeikér
legel ezüstérm 187 Sch Jak zsinó paszomány kapt utá következte Dembi aranyműve
Eng Ado faipar Péc Ehrli Mikl mázol Fisch Józs szalaggyáro Lajt Bruc Fisch Káro
bőrgyáro Feiw Lip lakato Fisch Ign porcelánfest Fisch Vilm porcelánfest Gro Wei
kalapgyáro Hirs Ign vízment ponyvagyáro Hoffma kárpito Komorn Sámu
márványárugyáro Kno Stein cégtáblagyá Krau May szeszgyár Krau Lincz szeszgyár
Kaufma Láz kondo kóctelep Ludw Lip harisnyagyár Légrá testvér k könyvnyomdáj
Leichtn Tár szöv kötőgyár Jaulu Hoffma kőszénbány Neuschlo Fi parkettagyár
Neuma Vilm papírlemezgyár Ohrenste Testvér cementgyároso Beocsi Prég Zsigmo
tükörüveggy Keszthel Rub Krau aranylánckészítő Sprin M á Pozson Steinschneid
Jak ágytakarógyár Schwar Ant cipés Spitz Mik aranyműve Sch Náth mérleggyár
Tauss Józs keretgyár Wein M bádogo Wolfn Gyu Tár bőrgyár Zwa likőrgyár Hav Sánd
láncgyáro Fisch Heidlbe vegyésze gyár Wei Bertho Manfr konzervgyár Ádl Laj
lakato Diama Ma aranyműve Fuc mérleggyáro Kőn Izid bútorasztalo Breitn Testvér
ezüs zománcgyároso Lacz Testvér bőrgyá Liptószentmiklóso Vog M ékszergyáro Li
Fül ötvö Sch Ant cukrá Győ Berg Jak bádog Ungvá Engelsma Henr épületbádogo Kuno
Krau kalapgyároso Egg Testvér villamossá gyá Ehrli kályhagyár Freu bőrárugyár
Sáto Mik M ásván kőmalm Ste Józs kefegyá Debrece Gar Árm kárpito Marguli Mik
gépszíjgyár Fisch Ado lakatosárugyár Mautn Gyu sza Veszpré Bérc Sánd hím min
gyár Wess Lip posztógyár Veszpré Bl M cipé Felcsút Gro Ign ecetgyá
Hajdúszoboszl Katz Józs szűc Reitz Lip Szege háziip fejlesztéséér Strau Bé
cukorgyár Pécset Sicherma Lip szerkovác Freu Jak festőgyá Schwa Ró
nyakkendőgyár Winkl Sim illatszergyá Szabadk m sok más i 1896-i millenár
kiállít m telj egészéb megmutat a eredmény am magy zsidós I. utol hár évtiz ala
elér ezeresztend fejlődé lehetőségb zsidós számá ekk m cs harmi eszten jutot
produktivitásn még oly foká juto e ho orsz közgazdaságán felépíté kör m jelent
érdemek hivatkozhatot zsidós I.-án reprezentáns köz legfelső részr ezé számos
mag kitüntetésekb részesülte Kitüntetések kapta Gelle M Ország Iparegyesül
igazgatój Nauschlo Marce nagyiparo Men Bódo Wei Manfré Wolfn Laj gyároso
Baumgartn Henr hajógyá igazgat Bra Mik vasútforgal igazgat Brü Árm vasgyá
igazgató Fisch Bé villanygyá igazgat Krau Laj gyáro Goldberg Bertho gyáro
Reisma Láz kőszénbán igazgat Altsch Arth varrógépgy igazgat Báli Sánd téglagyá
igazagt Ge Laj könyvnyom igazgat Mauthn Izid szövőgyá igazgat Ohrenste Henr
cementgyáro Abel Vilm bőrgyáro Cett Gyu vonal intéz tulajdono Feiw Lip
vasbútorgyáro Felln Ot gőzmal igazgat Fisch Győ műszerés Ge Ma kárpito Grossma
Mik kádá Jusztu Dez gyáro Wei Gyu gőzmal igazgat Woll Sa gyáro Erdél M
fényképés Ge Ado cipés Sicherma Lip szerszámkovác Szekule E művirággyáro Bra
Józs pezsgőgyár Mauthn Mihá bőrgyáro orsz add elhanyago I. felvirágoztatá kör
követke zsi kézb le ipartelep szerezt leginká érdemek mú száz végéi Matlekovi S
Magyarorsz közgazdasá közművelődé állapo ezerév fennállásak Vegyésze ipa Szappa
gyertyagyároso Machl 186 alaku Grünwa Sándo Rosenth Jaka Krau Józs H Berg N
Berg Man Szeku Mó Gyufagyára Neubau Káro Gy Spitz Testvér Ba Grossma Dáv Munká
Sterma Nagyszomb Hu M Szoln Sch Bern Kle Ign Újpe Ste Rosenstrau Erzsébetfal
Reisn Ma Gyu K Ado Turdoss Gro Izrá Tok Keményítőgyára Pl Frie Melling Mó Freu
Neuma Szer Poll Sárv Ha Ado Debrec Káni Jen Eg Lö Tár Szabad Fran Vilm Párká
Ung Ign Kas Olajgyára Mand E Nyírbát Feldma Ma Nyíregyhá Rosenfe Lip Téc Mell
Ign Gy Ko Ado Ujverbá Brich Jak Trencs Schwarcz M Mátészal Freu Laj Szent
Bernau Laj Újpe Enyvgyára Lein Fül Fi Lein Testvér Újpe Műtrágyagyára Mogyoró
Ste Soroks Sáto Mik Mezőtele Sing Józs Stein Mik Temesv Stein Pozso Sing
Testvér Ar Csersavgyára Ha Ado Hrad Guttma Belis Neuschloss-fé Naschi
Spódiumgyára Stein Pozso Kle Jak Kispalug Stein Mik Temesv Hofm Pét Bárt
Schächt Ign Ujsző Stein F Szeg Kenőcsgyára Luszt Bec Schönwa N Ko Frie Koll
Breitn Újpe Rei Je Kispe Vegyésze gyára Fich Heidelber Rei B Trebi M Nagymart
Élelmiszergyá Cukorgyára nagysurán gyár 185 alapítot Fr Gerzs Lipma diósze gyár
186 Kuffn Guttman magyarfalv 187 Löw-Be M hatvan 188 Deuts Ign Fi selyp 189
Schossberg Henr Rudolf, oroszka 18 Deuts Sánd Józse sárvár l89 Cukrászipa
cukorkagyára Rehberg Adol Kle Bäume Bramm Henri Druck Rót L Utas Villán Társ
Schwar Ant Társ Wei Józs L Schmi Győrszig Deuts Poll Misko Freu Ödö Strau Tár
Pé Szalámigyára He Árm Fia Redli Fi Fleischma Lipó We Ed Goldscheid Károl Perle
Józse Pi Már Czinn Társ Schwar Fi Szeg ,Paprikagyára Kotán Ján Párt Nánd Szeg
Hofbau Sim Kle Ign Tol Kávépótlógyára Wertheim Frank Fran Henr Fi Kas Be M
Érmihályfal Tésztagyára Reisn Henr Fiu Neuma Tár Deuts Káro Gy Czinn Tár Szeg
Cognacfőzö Wei Laczk Bl Fi Nagykaniz El Alföl Cognacgy Brachfel Kecskem Serfőzö
Ste Testvér Deuts Árm F Pozso Hirschfe Pé Gr F Besztercebán Szeszgyára Berg
Dáni Nagyvár Bl Testvér Temesv Ste Ign Egye Laj atyj Újpe Fan Geydusch Holi
Fleisz Testvér Fogar Fris Gyu Vers Grünwa Tár Budape Hirs Öd Kolozsv Holics Lip
Szinérváral Krau Izid Budape Kremsi M Pálfa Linz Káro Budape Man E Ny0rbát
Mittelma F Ar Moskovi M Nagyvár Neuma Testvér Ar Schwar M Mátészal Spitz Be Ba
Taglic Fleisz Fogar Wei Móz Bern Munká Wodian Albe Komjá Wo Herm Mucsi
Ecetgyára Raabste Újvid Rei M Ar Schwar Fere Misko Agyagipa Wei Lip Mecha
Lichtn Dáv F Szeg Schwar Jak Keszt Hell Budape Grünwa Pozso Kr Ign Székesfehérv
Tel Árm Szliác Haras Borovi Ma Kaposv Weinste Jak Rozsn Üvegipa Scwar Fi Pálfal
Rei Má Sólyom Birnba Bern Ganzfri Józs Sár Li Rub Sámu Lorb Ju Szervar Kurzwe
Bern Incevöl Zeig Ábrah Nuszba Mend Felső-Hrabasi Goldste Testvér Reg Vasipa
Buchwa Sándo Heged Adol Hertzk Berg Márku Ste Merk Faipa Goldberg Zsigmon
Hirschl Ármi Wellis Náthá Lö Fi Újpes Neuschlo Öd Marcel Eng Ado Péc Bőripa
Wolfn Gyu Tár Újpe Mauthn Testvér Újpe Wei Árm F Újpe Strass Schönfe Újpe Machl
Testvére Grünwa F Szombathe Krau Józs F Marca Fri Bern F Simontorn Ho Ado
Eszterg Groszma M Pécsujfa Leopo Sánd Fi Tatatóvár Abel Ado Fi Marguli
gépszíjgyá Papíripa Spieg Vilm Kisszeb We Józse Prég Sam Szilá Mó Deuts Wachsman
Glü Zsigmon Rosenfe Nacp Salz Jaka Posn Káro Lajo Czett Deutsc Kékfestőipa
Goldberg Sámu Fia Spitz Apat Cobn Társ Gombkötőipa Woll Berkovic Sch Jaka Fisch
Gusztá Kesztyűip Polacs Hug Hen Mó Orm Mó Arany ezüs díszműárugyára Bachru A
Grünste Henri Breitn Testvére Rothberg Jaka Sieng Fleischman Man Henri Wising
Mó Löfkovi Arth Debrec Könyvnyomdaipa Kunos Vilm Márk Sam Malomipa Gizell
Hengermalo Pannóni Viktóri Concordi Erzsébe Luj Hitelba malma Ezekn alapít
igazgatóvezet nagyrés zsid volt na érdem v abba ho magy lis versenyképes le
világpiaco Bányaipa Salgótarján Észak-magyarország Magy Általán Kőszénbány
Borso Esztergo szénbányaműve Ezek zsid alapított fejlesztett közgazdasá életü
számotte szerveiv Ugyaní zsid ált alapíto vezete részvénytársaság teremtett m
rimamurán Resica-anin vasművek hoss láncola sorakoz ezek kív azokn faipa
telepekne szövőgyárakna villam telepekn ruggyantagyárakna könyvnyomdákna mez
iparvasútgyárakna amelyekn zsid működn köz magy nagyip fejlesztésén érdekébe
ugyancs zsid volt szelle vezér Gyáriparos Ország Szövetségéne Chor Fere Nemén
Ambru mi aho egy főirányító Fen Miks békeid rendszer csönd I. fejlődésén
korszak elementár erőv szakítot m 191 világhábo kitörés megszakít cs fejlőd
rendszeréb mutatkozot me mo valóságg forradalm él I produktivit tempó
megsokszorozódot technik átszerelés békeüzemekr hadicikk gyártásá
elképzelhetetlen röv i ala megváltoztat nagyip egé berendezkedésé megrende
fogyasz javarészb álla illet hadser vo ipartelep valóságg üzemé lett hadseregne
Wei Manfréd-gy Wolfn gy hábor I. termelésn oly példáj szolgáltatt a nemcs magy
történetébe hadtörténetemb legnagyo ismeré érdem me hábo befejezé na gazdasá
összeoml békeüzem reduká ipartelepek na megpróbáltatás e állított
iparvállalatokn személ üze leépítés egymá érté esztend elmúl ut azonb vérkering
lassan-lass visszaté I. élet gazdasá konszolidációv magy ism fejlőd útjá kerül
Sz példáj mutatj enn esztendőnkén mintavásáro Ország Statisztik Hivat 1910- évr
kiado hivatal kimutatá szeri I.-b következőkép oszlott m zsidó Összlétszá Zsid
Önálló segéde Önálló segéd Asztal 54,5 87,4 1.3 1,9-4 Borbél 9,66 12.74 35 33
Cipés 60,93 61,07 5,42 3.89 Korcsmáro 29,56 28,14 12,34 5,66 Kovác 36,74 103,35
78 3,29 Kőműve 16,76 64,17 10 9 Könyvnyomdás 91 95 53 2,70 Mészáro 12,91 17,83
3,11 8.11 Molná 11,37 26.61 46 42 Pé 4,71 13,39 1,15 1,66 Szab 25,59 38,84 5,38
6,14 Szűc 4,45 3.49 26 31 Takác 4,02 8,06 5 10 Egy iparága 79,64 261,48 10,69
15,41 Bányásza 36 63,27 1 8 1920-i hivatal statiszti szeri hábo utá
Magyarország bányászatt kohászatt 47 I.-r ped 71,1 zsidóvallá egy foglalkozi
Ebb önál I.-b 28,09 tisztvise 10,09 egy segédszemélyz 33,01 I.-telep tulajdonos
köz 11 zsidóvallás Magyarorszá
12188.
CÍMS I
SZÓCI Ip zsi szer magyarorsz ipar i ké kezdőd középk kézmű ipar v szere
meglehető jelentéktel ami magyaráza h honalapí u megteleped kazár-zsid m
államhata uralk oszt részes űz keres foglalkozások különf mesterségek ink zs
őslakos ivadé foglalkozt a azon mezőgazdálkodá akadályo gördített szíveseb űz
földművelé ak szoká nélkülözhetet munkaer rabszolgá használ föl művelésé ami
azon eszterg zsi 1 kö végk lehetetle te számu rabszolgák v földmunkák c
kézműves adás-vé mar számu Kereskede mestersé sike gyakorl nehézsé gördült m
hetivásáro országsze szomba tet zs kézműve számá a ünnepnapju megakar tarta lehetetle
tet h árui értékesíthess m törv szoríto zsidó nemc földművel kézműi teré késő
időkb ami polgár iparo szak szervezetek céhe tömörült áll vár gazdaságpolitiká
e befolyás érvényesül cé érdekszempont kifejez kenyéririgy a törekede h zsi
kerese megélhet lehetőség megszorít Helyenké m Bu Pozsony versenyképességü az
határozat gátolt h árui c zs utcáb v sa házaik árulhatt v ma házáb pe más
rajtakap ők árui bíró elkoboz katoli ala á cé féltéken kizár ma kö min ide ele
nagy városukb a cé külön-kü szervez szabályo alkott zs ipa maradhato Eze helye
ni ny zs iparosn O a vol zsid a ip munká élt szab varg kalapo c hitfel szám
dolgozhatt e mindenese cé kí állott Kis helységek azonb valószínű olyanokb a
szervez cé alakulhatt szórványo talá eg kétségtele szíve lát zs iparosok Bazinb
a kors v f zs szappa zs kardcsis é aki baz vér vádlott köz em történel
Franciaország kiűz zsid akik Zsigm kir megenge Bu v letelepülé szőnyegszö
mestersé hoz ország K zsi történ Magyarorszá Budap 1 20 Fén El Israeli Ung
értekezésé H zsi elhelyeződé pályá enny megnehezített számu egyet megélhet
lehetőség pénzüz mara sza terrénu tartot f magu egés add zsidógyűlö felenged
megnyito előt c értelmisé ip pályá Rövid azelő h elnyoma felengede az vol zs
gyáriparo országb m 1755- Si Ja tár a Trenc vidé gyá alapítot nyírfakéreg
lepáro út ny o készítésé Ed Oroszország importál tímárság szüksé cikk mo h gyá
üze helyezt szállí kö ol nehézsé merül f h gyá csakha kell szüntet Ma Bern XVI
századb zsi közgazdas tervei I 1905- Évkönyvéb i reményteljes korsz Józ csás
rendeleté kezdődö am 17 megenged h zsi szab varg ácsmesterség műasztalossá
gyárip űzhesse Egyenjogús törek 17 Systemat gen judai regula kiad rende
bányaváro kivételé megenge városok v letelepül ez zsidó közgazdas tevékenys
jelen mérték megnövekede ipa zs megélhet azon min lehetetle v té minth tartoz
valam céh zs ipa m c szá zs ál lak város élhete m c hitroko szám dolgozhato XVI
vé Pozsony valamen zs ipa úgynevez zs u eg olda lako am Pálfi-birtok tartoz a
szaba űzhet I u új ré azon vá tulajd vo pe c céhb iparo találhat megélheté 17
kiad Juda törv is c megerősíte zsi joga ami József kap eb állapot él 1840-
természete viszontagsá körülmén közö m antiszemitizmus c eszkö változ közép ó
lényegé elnyoma c sz Antiszemitiz 1840- új törv intézked zsi jogállapotá
rendezésé Jogkiterjesz törv kimondo h mestersége a ma kezük a vallásukb legén
segítségé szaba űzhetn törvénn kezdő zsi polgáriasodásá korsza amely erőtel
lendület igyeks felju a színvonal amel elosz min előítél Ventia mag zsidó
történ Budap 1 103 M megkezdő egyenjogosítás v küzde Emancipá zsidóelle kö el
magyartalan vádjá ille zsidóság m mi meg Magyarosí előté tol kérdé h zsidó mi v
ré I ne kézimunkákb mi árasz értelmis kereskede pályák vá c állampolit felelhet
vol mé zsidóság kell megfelel zsidó k v ar h elm i hib mulasztása amel terhelt
helyrepótol Jakobov Fü elnök-igazg K Ja alel vezetésé megalapítot ne kézművese
földmível izraeli k terjes pe egy - h zs ifja nevelje ne kézimunk mag
fejlesztésé egyesü ut Mag Izrael Kéz Földmíves-egy cí ve het eszten fennáll al
e kiképz ipar ad országn Ezek iparosok so 18 mesterjogosítvá ny Fei Li laka
nyito m egy vidé kiterjeszte működé Arad Debrecen Nagykaniz ind haso mozgal
akadáll kell megküzd kezdeményezők c n pénzáldozat lehet kereszt mestere rábí
ar h zs tanonco felvegyen zs mester a Józ ná közbenjár foly 1848- kez hatós
intézvények taná végzések szabadíttat f mé nehézség talál sze maguk m cé
zárkózotts min enged f kisi la szí mu foly megind fejlő fe negyve é mozgal azon
felébresztet vállalkoz ked megkezdőd gyárip alapítá gyá köz amel nemc belfö
szükség kielégítés törekedt külf el reprezentál mag I említé mé óbu Goldber Sám
f kékfestő-gyá amel ug 17 alapított c X negyve évei jut fejlő foká am
versenyképe te külfö piaco g főérd ab á h felfoko termelé amell ed c ipartele
foglalkozt Fisc alapíto here porcelángyá ez egés ipará létesít Magyarorszá külf
el megbecsül szerz mag I.-n Gyártmán 1842- e iparműkiállítá bronzér nyert 18 pe
megkap n aranyérm 1860- alapítot Pes E Magyarh Parkettgyá Neuschl Sim Ber Mi
testvér a negyve évek n fakeresked űz ácstele tartot fe Zsi alapítot Ta
cukorgyá Vörösvágá zsi tár opálbány Man Ber 18 építe ország lege gőzmal úttör l
malomiparn 1860- alapít műtrágyagyá Pécs Jus Jak Festet B g any erköl
támogatásáv Köz kisi hal fejlő útj 1851- bé korm rendelet mon h vallá nemzetisé
szület szülei áll mi zárh se kereskede i gyakorlásáb pe bu szabócé kér rende
visszavonás minth ab katoli val érdek lát veszélyeztet 1851- végle ipartörv
maguk kereskede iparkamarák ajánlat vég megszünte vall különbség kisi anny fejlődö
h 18 pe Dohány-ut temp építésé lakat rézmű munká cs zs ipa végez ötve é vé Pá
an tí sz vo h kü cé alkott Pes pe 18 zs cipés akar kü cé tömörül 1879- pár
világkiállítás eg s vonulhat mag képviselőin Pos Kár mag oszt siker
megrendezésé Acade natio agric manufacturi commerc n aranyér kap Ma kitüntetés
részesül m Na Her vasönt r.- Neuschl Mi parkettgyár Ad Kár szeszgyár-igazga
Fisc Ig majolikagyár Fisc Sám porcelángyár Eg Sám aranyműv Löwin Kár bőrön Spit
Mi aranyműv 1879- székesfehérv orszá kiállí alkalmá kitüntett Br Li
malomtulajdono Léde Sán bányatulajdono Már Ig Ullm Lajos pé szénbán képviselő E
kiállítá 7 magánkiáll köz 1 v zsi 1855- ors összlakosságá százalé te zsidós te
körülmé h I kiállí k százalék vehet ré zs muta legink fejlődé a néh évti al el
jav szolg ors fejlődésén Egyébk 18 1890 követk zs iparo részesül ara n ezüsté
kitüntetésé Orszá Iparegyesü részé mag fejleszt kö szerz érdemeiké lege ezüstér
18 Sc Ja zsin paszomán kap ut következt Demb aranyműv En Ad faipa Pé Ehrl Mik
mázo Fisc Józ szalaggyár Laj Bru Fisc Kár bőrgyár Fei Li lakat Fisc Ig
porcelánfes Fisc Vil porcelánfes Gr We kalapgyár Hir Ig vízmen ponyvagyár Hoffm
kárpit Komor Sám márványárugyár Kn Stei cégtáblagy Kra Ma szeszgyá Kra Linc
szeszgyá Kaufm Lá kond kóctele Lud Li harisnyagyá Légr testvé könyvnyomdá
Leicht Tá szö kötőgyá Jaul Hoffm kőszénbán Neuschl F parkettagyá Neum Vil
papírlemezgyá Ohrenst Testvé cementgyáros Beocs Pré Zsigm tükörüvegg Keszthe Ru
Kra aranylánckészít Spri Pozso Steinschnei Ja ágytakarógyá Schwa An cipé Spit
Mi aranyműv Sc Nát mérleggyá Taus Józ keretgyá Wei bádog Wolf Gy Tá bőrgyá Zw
likőrgyá Ha Sán láncgyár Fisc Heidlb vegyész gyá We Berth Manf konzervgyá Ád La
lakat Diam M aranyműv Fu mérleggyár Kő Izi bútorasztal Breit Testvé ezü
zománcgyáros Lac Testvé bőrgy Liptószentmiklós Vo ékszergyár L Fü ötv Sc An
cukr Gy Ber Ja bádo Ungv Engelsm Hen épületbádog Kun Kra kalapgyáros Eg Testvé
villamoss gy Ehrl kályhagyá Fre bőrárugyá Sát Mi ásvá kőmal St Józ kefegy
Debrec Ga Ár kárpit Margul Mi gépszíjgyá Fisc Ad lakatosárugyá Maut Gy sz
Veszpr Bér Sán hí mi gyá Wes Li posztógyá Veszpr B cip Felcsú Gr Ig ecetgy
Hajdúszobosz Kat Józ szű Reit Li Szeg házii fejlesztéséé Stra B cukorgyá Pécse
Sicherm Li szerková Fre Ja festőgy Schw R nyakkendőgyá Wink Si illatszergy Szabad
so má 1896- millená kiállí tel egészé megmuta eredmén a mag zsidó I uto há évti
al elé ezereszten fejlőd lehetőség zsidó szám ek c harm eszte juto
produktivitás mé ol fok jut h ors közgazdaságá felépít kö jelen érdeme
hivatkozhato zsidó I.-á reprezentán kö legfels rész ez számo ma kitüntetések
részesült Kitüntetése kapt Gell Orszá Iparegyesü igazgató Nauschl Marc nagyipar
Me Bód We Manfr Wolf La gyáros Baumgart Hen hajógy igazga Br Mi vasútforga
igazga Br Ár vasgy igazgat Fisc B villanygy igazga Kra La gyár Goldber Berth
gyár Reism Lá kőszénbá igazga Altsc Art varrógépg igazga Bál Sán téglagy igazag
G La könyvnyo igazga Mauth Izi szövőgy igazga Ohrenst Hen cementgyár Abe Vil
bőrgyár Cet Gy vona inté tulajdon Fei Li vasbútorgyár Fell O gőzma igazga Fisc
Gy műszeré G M kárpit Grossm Mi kád Juszt De gyár We Gy gőzma igazga Wol S gyár
Erdé fényképé G Ad cipé Sicherm Li szerszámková Szekul művirággyár Br Józ
pezsgőgyá Mauth Mih bőrgyár ors ad elhanyag I felvirágoztat kö követk zs kéz l
ipartele szerez legink érdeme m szá végé Matlekov Magyarors közgazdas
közművelőd állap ezeré fennállása Vegyész ip Szapp gyertyagyáros Mach 18 alak
Grünw Sánd Rosent Jak Kra Józ Ber Ber Ma Szek M Gyufagyár Neuba Kár G Spit
Testvé B Grossm Dá Munk Sterm Nagyszom H Szol Sc Ber Kl Ig Újp St Rosenstra
Erzsébetfa Reis M Gy Ad Turdos Gr Izr To Keményítőgyár P Fri Mellin M Fre Neum
Sze Pol Sár H Ad Debre Kán Je E L Tá Szaba Fra Vil Párk Un Ig Ka Olajgyár Man
Nyírbá Feldm M Nyíregyh Rosenf Li Té Mel Ig G K Ad Ujverb Bric Ja Trenc Schwarc
Mátésza Fre La Szen Berna La Újp Enyvgyár Lei Fü F Lei Testvé Újp Műtrágyagyár
Mogyor St Sorok Sát Mi Mezőtel Sin Józ Stei Mi Temes Stei Pozs Sin Testvé A
Csersavgyár H Ad Hra Guttm Beli Neuschloss-f Nasch Spódiumgyár Stei Pozs Kl Ja
Kispalu Stei Mi Temes Hof Pé Bár Schäch Ig Ujsz Stei Sze Kenőcsgyár Lusz Be
Schönw K Fri Kol Breit Újp Re J Kisp Vegyész gyár Fic Heidelbe Re Treb Nagymar
Élelmiszergy Cukorgyár nagysurá gyá 18 alapíto F Gerz Lipm diósz gyá 18 Kuff
Guttma magyarfal 18 Löw-B hatva 18 Deut Ig F sely 18 Schossber Hen Rudolf
oroszk 1 Deut Sán Józs sárvá l8 Cukrászip cukorkagyár Rehber Ado Kl Bäum Bram
Henr Druc Ró Uta Villá Tár Schwa An Tár We Józ Schm Győrszi Deut Pol Misk Fre
Öd Stra Tá P Szalámigyár H Ár Fi Redl F Fleischm Lip W E Goldschei Káro Perl
Józs P Má Czin Tár Schwa F Sze ,Paprikagyár Kotá Já Pár Nán Sze Hofba Si Kl Ig
To Kávépótlógyár Werthei Fran Fra Hen F Ka B Érmihályfa Tésztagyár Reis Hen Fi
Neum Tá Deut Kár G Czin Tá Sze Cognacfőz We Lacz B F Nagykani E Alfö Cognacg
Brachfe Kecske Serfőz St Testvé Deut Ár Pozs Hirschf P G Besztercebá Szeszgyár
Ber Dán Nagyvá B Testvé Temes St Ig Egy La aty Újp Fa Geydusc Hol Fleis Testvé
Foga Fri Gy Ver Grünw Tá Budap Hir Ö Kolozs Holic Li Szinérvára Kra Izi Budap
Krems Pálf Lin Kár Budap Ma Ny0rbá Mittelm A Moskov Nagyvá Neum Testvé A Schwa
Mátésza Spit B B Tagli Fleis Foga We Mó Ber Munk Wodia Alb Komj W Her Mucs
Ecetgyár Raabst Újvi Re A Schwa Fer Misk Agyagip We Li Mech Licht Dá Sze Schwa
Ja Kesz Hel Budap Grünw Pozs K Ig Székesfehér Te Ár Szliá Hara Borov M Kapos
Weinst Ja Rozs Üvegip Scwa F Pálfa Re M Sólyo Birnb Ber Ganzfr Józ Sá L Ru Sám
Lor J Szerva Kurzw Ber Incevö Zei Ábra Nuszb Men Felső-Hrabas Goldst Testvé Re
Vasip Buchw Sánd Hege Ado Hertz Ber Márk St Mer Faip Goldber Zsigmo Hirsch Árm
Welli Náth L F Újpe Neuschl Ö Marce En Ad Pé Bőrip Wolf Gy Tá Újp Mauth Testvé
Újp We Ár Újp Stras Schönf Újp Mach Testvér Grünw Szombath Kra Józ Marc Fr Ber
Simontor H Ad Eszter Groszm Pécsujf Leop Sán F Tatatóvá Abe Ad F Margul
gépszíjgy Papírip Spie Vil Kissze W Józs Pré Sa Szil M Deut Wachsma Gl Zsigmo
Rosenf Nac Sal Jak Pos Kár Laj Czet Deuts Kékfestőip Goldber Sám Fi Spit Apa
Cob Tár Gombkötőip Wol Berkovi Sc Jak Fisc Guszt Kesztyűi Polac Hu He M Or M
Aran ezü díszműárugyár Bachr Grünst Henr Breit Testvér Rothber Jak Sien
Fleischma Ma Henr Wisin M Löfkov Art Debre Könyvnyomdaip Kuno Vil Már Sa
Malomip Gizel Hengermal Pannón Viktór Concord Erzséb Lu Hitelb malm Ezek alapí
igazgatóveze nagyré zsi vol n érde abb h mag li versenyképe l világpiac Bányaip
Salgótarjá Észak-magyarorszá Mag Általá Kőszénbán Bors Eszterg szénbányaműv Eze
zsi alapítot fejlesztet közgazdas élet számott szervei Ugyan zsi ál alapít
vezet részvénytársasá teremtet rimamurá Resica-ani vasműve hos láncol sorako
eze kí azok faip telepekn szövőgyárakn villa telepek ruggyantagyárakn
könyvnyomdákn me iparvasútgyárakn amelyek zsi működ kö mag nagyi fejlesztésé
érdekéb ugyanc zsi vol szell vezé Gyáriparo Orszá Szövetségén Cho Fer Nemé Ambr
m ah eg főirányít Fe Mik békei rendsze csön I fejlődésé korsza elementá erő
szakíto 19 világháb kitöré megszakí c fejlő rendszeré mutatkozo m m valóság
forradal é produktivi temp megsokszorozódo techni átszerelé békeüzemek hadicik
gyártás elképzelhetetle rö al megváltozta nagyi eg berendezkedés megrend fogyas
javarész áll ille hadse v ipartele valóság üzem let hadseregn We Manfréd-g Wolf
g hábo I termelés ol példá szolgáltat nemc mag történetéb hadtörténetem legnagy
ismer érde m háb befejez n gazdas összeom békeüze reduk ipartelepe n
megpróbáltatá állítot iparvállalatok szemé üz leépíté egym ért eszten elmú u
azon vérkerin lassan-las visszat I éle gazdas konszolidáció mag is fejlő útj
kerü S példá mutat en esztendőnké mintavásár Orszá Statiszti Hiva 1910 év kiad
hivata kimutat szer I.- következőké oszlot zsid Összlétsz Zsi Önáll segéd Önáll
segé Aszta 54, 87, 1. 1,9- Borbé 9,6 12.7 3 3 Cipé 60,9 61,0 5,4 3.8 Korcsmár
29,5 28,1 12,3 5,6 Ková 36,7 103,3 7 3,2 Kőműv 16,7 64,1 1 Könyvnyomdá 9 9 5
2,7 Mészár 12,9 17,8 3,1 8.1 Moln 11,3 26.6 4 4 P 4,7 13,3 1,1 1,6 Sza 25,5
38,8 5,3 6,1 Szű 4,4 3.4 2 3 Taká 4,0 8,0 1 Eg iparág 79,6 261,4 10,6 15,4
Bányász 3 63,2 1920- hivata statiszt szer háb ut Magyarorszá bányászat kohászat
4 I.- pe 71, zsidóvall eg foglalkoz Eb öná I.- 28,0 tisztvis 10,0 eg
segédszemély 33,0 I.-tele tulajdono kö 1 zsidóvallá Magyarorsz
12188
CÍM
SZÓC I zs sze magyarors ipa k kezdő közép kézm ipa szer meglehet jelentékte
am magyaráz honalap megtelepe kazár-zsi államhat ural osz része ű kere
foglalkozáso külön mestersége in z őslako ivad foglalkoz azo mezőgazdálkod
akadály gördítet szívese ű földművel a szok nélkülözhete munkae rabszolg haszná
fö művelés am azo eszter zs k vég lehetetl t szám rabszolgá földmunká kézműve
adás-v ma szám Keresked mesters sik gyakor nehézs gördül hetivásár országsz
szomb te z kézműv szám ünnepnapj megaka tart lehetetl te áru értékesíthes tör
szorít zsid nem földműve kézmű ter kés idők am polgá ipar sza szervezete céh
tömörül ál vá gazdaságpolitik befolyá érvényesü c érdekszempon kifeje
kenyéririg töreked zs keres megélhe lehetősé megszorí Helyenk B Pozson
versenyképesség a határoza gátol áru z utcá s házai árulhat m házá p má rajtaka
ő áru bír elkobo katol al c féltéke kizá m k mi id el nag városuk c külön-k
szerve szabály alkot z ip maradhat Ez hely n n z iparos vo zsi i munk él sza
var kalap hitfe szá dolgozhat mindenes c k állot Ki helysége azon valószín
olyanok szerve c alakulhat szórvány tal e kétségtel szív lá z iparoso Bazin kor
z szapp z kardcsi ak ba vé vádlot kö e történe Franciaorszá kiű zsi aki Zsig ki
megeng B letelepül szőnyegsz mesters ho orszá zs törté Magyarorsz Buda 2 Fé E
Israel Un értekezés zs elhelyeződ pály enn megnehezítet szám egye megélhe
lehetősé pénzü mar sz terrén tarto mag egé ad zsidógyűl felenge megnyit elő
értelmis i pály Rövi azel elnyom felenged a vo z gyáripar ország 1755 S J tá
Tren vid gy alapíto nyírfakére lepár ú n készítés E Oroszorszá importá tímársá
szüks cik m gy üz helyez száll k o nehézs merü gy csakh kel szünte M Ber XV
század zs közgazda terve 1905 Évkönyvé reménytelje kors Jó csá rendelet kezdőd
a 1 megenge zs sza var ácsmestersé műasztaloss gyári űzhess Egyenjogú töre 1
Systema ge juda regul kia rend bányavár kivétel megeng városo letelepü e zsid
közgazda tevékeny jele mérté megnöveked ip z megélhe azo mi lehetetl t mint
tarto vala cé z ip sz z á la váro élhet hitrok szá dolgozhat XV v Pozson valame
z ip úgyneve z e old lak a Pálfi-birto tarto szab űzhe ú r azo v tulaj v p céh
ipar találha megélhet 1 kia Jud tör i megerősít zs jog am Józse ka e állapo é
1840 természet viszontags körülmé köz antiszemitizmu eszk válto közé lényeg
elnyom s Antiszemiti 1840 ú tör intézke zs jogállapot rendezés Jogkiterjes tör
kimond mesterség m kezü vallásuk legé segítség szab űzhet törvén kezd zs
polgáriasodás korsz amel erőte lendüle igyek felj színvona ame elos mi előíté
Venti ma zsid törté Buda 10 megkezd egyenjogosítá küzd Emancip zsidóell k e
magyartala vádj ill zsidósá m me Magyaros előt to kérd zsid m r n kézimunkák m
áras értelmi keresked pályá v állampoli felelhe vo m zsidósá kel megfele zsid a
el hi mulasztás ame terhel helyrepóto Jakobo F elnök-igaz J ale vezetés
megalapíto n kézműves földmíve izrael terje p eg z ifj nevelj n kézimun ma
fejlesztés egyes u Ma Izrae Ké Földmíves-eg c v he eszte fennál a kikép ipa a
ország Eze iparoso s 1 mesterjogosítv n Fe L lak nyit eg vid kiterjeszt működ
Ara Debrece Nagykani in has mozga akadál kel megküz kezdeményező pénzáldoza
lehe keresz mester ráb a z tanonc felvegye z meste Jó n közbenjá fol 1848 ke
ható intézvénye tan végzése szabadítta m nehézsé talá sz magu c zárkózott mi
enge kis l sz m fol megin fejl f negyv mozga azo felébreszte vállalko ke
megkezdő gyári alapít gy kö ame nem belf szüksé kielégíté töreked kül e
reprezentá ma említ m ób Goldbe Sá kékfestő-gy ame u 1 alapítot negyv éve ju
fejl fok a versenykép t külf piac főér a felfok termel amel e ipartel foglalkoz
Fis alapít her porcelángy e egé ipar létesí Magyarorsz kül e megbecsü szer ma
I.- Gyártmá 1842 iparműkiállít bronzé nyer 1 p megka aranyér 1860 alapíto Pe
Magyar Parkettgy Neusch Si Be M testvé negyv éve fakereske ű ácstel tarto f Zs
alapíto T cukorgy Vörösvág zs tá opálbán Ma Be 1 épít orszá leg gőzma úttö
malomipar 1860 alapí műtrágyagy Péc Ju Ja Feste an erkö támogatásá Kö kis ha
fejl út 1851 b kor rendele mo vall nemzetis szüle szüle ál m zár s keresked
gyakorlásá p b szabóc ké rend visszavoná mint a katol va érde lá veszélyezte
1851 végl ipartör magu keresked iparkamará ajánla vé megszünt val különbsé kis
ann fejlőd 1 p Dohány-u tem építés laka rézm munk c z ip vége ötv v P a t s v k
c alkot Pe p 1 z cipé aka k c tömörü 1879 pá világkiállítá e vonulha ma
képviselői Po Ká ma osz sike megrendezés Acad nati agri manufactur commer
aranyé ka M kitünteté részesü N He vasön r. Neusch M parkettgyá A Ká
szeszgyár-igazg Fis I majolikagyá Fis Sá porcelángyá E Sá aranymű Löwi Ká bőrö
Spi M aranymű 1879 székesfehér orsz kiáll alkalm kitüntet B L malomtulajdon Léd
Sá bányatulajdon Má I Ull Lajo p szénbá képvisel kiállít magánkiál kö zs 1855
or összlakosság százal t zsidó t körülm kiáll százalé vehe r z mut legin fejlőd
né évt a e ja szol or fejlődésé Egyéb 1 189 követ z ipar részesü ar ezüst
kitüntetés Orsz Iparegyes rész ma fejlesz k szer érdemeik leg ezüsté 1 S J zsi
paszomá ka u következ Dem aranymű E A faip P Ehr Mi máz Fis Jó szalaggyá La Br
Fis Ká bőrgyá Fe L laka Fis I porcelánfe Fis Vi porcelánfe G W kalapgyá Hi I
vízme ponyvagyá Hoff kárpi Komo Sá márványárugyá K Ste cégtáblag Kr M szeszgy
Kr Lin szeszgy Kauf L kon kóctel Lu L harisnyagy Lég testv könyvnyomd Leich T
sz kötőgy Jau Hoff kőszénbá Neusch parkettagy Neu Vi papírlemezgy Ohrens Testv
cementgyáro Beoc Pr Zsig tükörüveg Keszth R Kr aranylánckészí Spr Pozs
Steinschne J ágytakarógy Schw A cip Spi M aranymű S Ná mérleggy Tau Jó keretgy
We bádo Wol G T bőrgy Z likőrgy H Sá láncgyá Fis Heidl vegyés gy W Bert Man
konzervgy Á L laka Dia aranymű F mérleggyá K Iz bútoraszta Brei Testv ez
zománcgyáro La Testv bőrg Liptószentmikló V ékszergyá F öt S A cuk G Be J bád
Ung Engels He épületbádo Ku Kr kalapgyáro E Testv villamos g Ehr kályhagy Fr
bőrárugy Sá M ásv kőma S Jó kefeg Debre G Á kárpi Margu M gépszíjgy Fis A
lakatosárugy Mau G s Veszp Bé Sá h m gy We L posztógy Veszp ci Felcs G I ecetg
Hajdúszobos Ka Jó sz Rei L Sze házi fejlesztésé Str cukorgy Pécs Sicher L
szerkov Fr J festőg Sch nyakkendőgy Win S illatszerg Szaba s m 1896 millen
kiáll te egész megmut eredmé ma zsid ut h évt a el ezereszte fejlő lehetősé
zsid szá e har eszt jut produktivitá m o fo ju or közgazdaság felépí k jele
érdem hivatkozhat zsid I.- reprezentá k legfel rés e szám m kitüntetése
részesül Kitüntetés kap Gel Orsz Iparegyes igazgat Nausch Mar nagyipa M Bó W
Manf Wol L gyáro Baumgar He hajóg igazg B M vasútforg igazg B Á vasg igazga Fis
villanyg igazg Kr L gyá Goldbe Bert gyá Reis L kőszénb igazg Alts Ar varrógép
igazg Bá Sá téglag igaza L könyvny igazg Maut Iz szövőg igazg Ohrens He
cementgyá Ab Vi bőrgyá Ce G von int tulajdo Fe L vasbútorgyá Fel gőzm igazg Fis
G műszer kárpi Gross M ká Jusz D gyá W G gőzm igazg Wo gyá Erd fénykép A cip
Sicher L szerszámkov Szeku művirággyá B Jó pezsgőgy Maut Mi bőrgyá or a elhanya
felvirágozta k követ z ké ipartel szere legin érdem sz vég Matleko Magyaror
közgazda közművelő álla ezer fennállás Vegyés i Szap gyertyagyáro Mac 1 ala
Grün Sán Rosen Ja Kr Jó Be Be M Sze Gyufagyá Neub Ká Spi Testv Gross D Mun Ster
Nagyszo Szo S Be K I Új S Rosenstr Erzsébetf Rei G A Turdo G Iz T Keményítőgyá
Fr Melli Fr Neu Sz Po Sá A Debr Ká J T Szab Fr Vi Pár U I K Olajgyá Ma Nyírb
Feld Nyíregy Rosen L T Me I A Ujver Bri J Tren Schwar Mátész Fr L Sze Bern L Új
Enyvgyá Le F Le Testv Új Műtrágyagyá Mogyo S Soro Sá M Mezőte Si Jó Ste M Teme
Ste Poz Si Testv Csersavgyá A Hr Gutt Bel Neuschloss- Nasc Spódiumgyá Ste Poz K
J Kispal Ste M Teme Ho P Bá Schäc I Ujs Ste Sz Kenőcsgyá Lus B Schön Fr Ko Brei
Új R Kis Vegyés gyá Fi Heidelb R Tre Nagyma Élelmiszerg Cukorgyá nagysur gy 1
alapít Ger Lip diós gy 1 Kuf Guttm magyarfa 1 Löw- hatv 1 Deu I sel 1 Schossbe
He Rudol orosz Deu Sá Józ sárv l Cukrászi cukorkagyá Rehbe Ad K Bäu Bra Hen Dru
R Ut Vill Tá Schw A Tá W Jó Sch Győrsz Deu Po Mis Fr Ö Str T Szalámigyá Á F Red
Fleisch Li Goldsche Kár Per Józ M Czi Tá Schw Sz ,Paprikagyá Kot J Pá Ná Sz
Hofb S K I T Kávépótlógyá Werthe Fra Fr He K Érmihályf Tésztagyá Rei He F Neu T
Deu Ká Czi T Sz Cognacfő W Lac Nagykan Alf Cognac Brachf Kecsk Serfő S Testv
Deu Á Poz Hirsch Beszterceb Szeszgyá Be Dá Nagyv Testv Teme S I Eg L at Új F
Geydus Ho Flei Testv Fog Fr G Ve Grün T Buda Hi Koloz Holi L Szinérvár Kr Iz
Buda Krem Pál Li Ká Buda M Ny0rb Mittel Mosko Nagyv Neu Testv Schw Mátész Spi
Tagl Flei Fog W M Be Mun Wodi Al Kom He Muc Ecetgyá Raabs Újv R Schw Fe Mis
Agyagi W L Mec Lich D Sz Schw J Kes He Buda Grün Poz I Székesfehé T Á Szli Har
Boro Kapo Weins J Roz Üvegi Scw Pálf R Sóly Birn Be Ganzf Jó S R Sá Lo Szerv
Kurz Be Incev Ze Ábr Nusz Me Felső-Hraba Golds Testv R Vasi Buch Sán Heg Ad
Hert Be Már S Me Fai Goldbe Zsigm Hirsc Ár Well Nát Újp Neusch Marc E A P Bőri
Wol G T Új Maut Testv Új W Á Új Stra Schön Új Mac Testvé Grün Szombat Kr Jó Mar
F Be Simonto A Eszte Grosz Pécsuj Leo Sá Tatatóv Ab A Margu gépszíjg Papíri Spi
Vi Kissz Józ Pr S Szi Deu Wachsm G Zsigm Rosen Na Sa Ja Po Ká La Cze Deut
Kékfestői Goldbe Sá F Spi Ap Co Tá Gombkötői Wo Berkov S Ja Fis Gusz Kesztyű
Pola H H O Ara ez díszműárugyá Bach Grüns Hen Brei Testvé Rothbe Ja Sie Fleischm
M Hen Wisi Löfko Ar Debr Könyvnyomdai Kun Vi Má S Malomi Gize Hengerma Pannó
Viktó Concor Erzsé L Hitel mal Eze alap igazgatóvez nagyr zs vo érd ab ma l
versenykép világpia Bányai Salgótarj Észak-magyarorsz Ma Által Kőszénbá Bor
Eszter szénbányamű Ez zs alapíto fejleszte közgazda éle számot szerve Ugya zs á
alapí veze részvénytársas teremte rimamur Resica-an vasműv ho lánco sorak ez k
azo fai telepek szövőgyárak vill telepe ruggyantagyárak könyvnyomdák m
iparvasútgyárak amelye zs műkö k ma nagy fejlesztés érdeké ugyan zs vo szel vez
Gyáripar Orsz Szövetségé Ch Fe Nem Amb a e főirányí F Mi béke rendsz csö
fejlődés korsz element er szakít 1 világhá kitör megszak fejl rendszer mutatkoz
valósá forrada produktiv tem megsokszorozód techn átszerel békeüzeme hadici
gyártá elképzelhetetl r a megváltozt nagy e berendezkedé megren fogya javarés
ál ill hads ipartel valósá üze le hadsereg W Manfréd- Wol háb termelé o péld
szolgálta nem ma történeté hadtörténete legnag isme érd há befeje gazda összeo
békeüz redu ipartelep megpróbáltat állíto iparvállalato szem ü leépít egy ér
eszte elm azo vérkeri lassan-la vissza él gazda konszolidáci ma i fejl út ker
péld muta e esztendőnk mintavásá Orsz Statiszt Hiv 191 é kia hivat kimuta sze
I. következők oszlo zsi Összléts Zs Önál segé Önál seg Aszt 54 87 1 1,9 Borb 9,
12. Cip 60, 61, 5, 3. Korcsmá 29, 28, 12, 5, Kov 36, 103, 3, Kőmű 16, 64,
Könyvnyomd 2, Mészá 12, 17, 3, 8. Mol 11, 26. 4, 13, 1, 1, Sz 25, 38, 5, 6, Sz
4, 3. Tak 4, 8, E ipará 79, 261, 10, 15, Bányás 63, 1920 hivat statisz sze há u
Magyarorsz bányásza kohásza I. p 71 zsidóval e foglalko E ön I. 28, tisztvi 10,
e segédszemél 33, I.-tel tulajdon k zsidóvall Magyarors
1218
CÍ
SZÓ z sz magyaror ip kezd közé kéz ip sze meglehe jelentékt a magyará
honala megtelep kazár-zs államha ura os rész ker foglalkozás külö mesterség i
őslak iva foglalko az mezőgazdálko akadál gördíte szíves földműve szo
nélkülözhet munka rabszol haszn f művelé a az eszte z vé lehetet szá rabszolg
földmunk kézműv adás- m szá Kereske mester si gyako nehéz gördü hetivásá
országs szom t kézmű szá ünnepnap megak tar lehetet t ár értékesíthe tö szorí
zsi ne földműv kézm te ké idő a polg ipa sz szervezet cé tömörü á v
gazdaságpoliti befoly érvényes érdekszempo kifej kenyériri töreke z kere megélh
lehetős megszor Helyen Pozso versenyképessé határoz gáto ár utc háza árulha ház
m rajtak ár bí elkob kato a félték kiz m i e na városu külön- szerv szabál alko
i maradha E hel iparo v zs mun é sz va kala hitf sz dolgozha mindene állo K
helység azo valószí olyano szerv alakulha szórván ta kétségte szí l iparos Bazi
ko szap kardcs a b v vádlo k történ Franciaorsz ki zs ak Zsi k megen letelepü
szőnyegs mester h orsz z tört Magyarors Bud F Israe U értekezé z elhelyező pál
en megnehezíte szá egy megélh lehetős pénz ma s terré tart ma eg a zsidógyű
feleng megnyi el értelmi pál Röv aze elnyo felenge v gyáripa orszá 175 t Tre vi
g alapít nyírfakér lepá készíté Oroszorsz import tímárs szük ci g ü helye szál
nehéz mer g csak ke szünt Be X száza z közgazd terv 190 Évkönyv reménytelj kor
J cs rendele kezdő megeng z sz va ácsmesters műasztalos gyár űzhes Egyenjog tör
System g jud regu ki ren bányavá kivéte megen város letelep zsi közgazd tevéken
jel mért megnöveke i megélh az m lehetet min tart val c i s l vár élhe hitro sz
dolgozha X Pozso valam i úgynev ol la Pálfi-birt tart sza űzh az tula cé ipa
találh megélhe ki Ju tö megerősí z jo a Józs k állap 184 természe viszontag
körülm kö antiszemitizm esz vált köz lénye elnyo Antiszemit 184 tö intézk z
jogállapo rendezé Jogkiterje tö kimon mestersé kez vallásu leg segítsé sza űzhe
törvé kez z polgáriasodá kors ame erőt lendül igye fel színvon am elo m előít
Vent m zsi tört Bud 1 megkez egyenjogosít küz Emanci zsidóel magyartal vád il
zsidós m Magyaro elő t kér zsi kézimunká ára értelm kereske pály állampol
felelh v zsidós ke megfel zsi e h mulasztá am terhe helyrepót Jakob elnök-iga
al vezeté megalapít kézműve földmív izrae terj e if nevel kézimu m fejleszté
egye M Izra K Földmíves-e h eszt fenná kiké ip orszá Ez iparos mesterjogosít F
la nyi e vi kiterjesz műkö Ar Debrec Nagykan i ha mozg akadá ke megkü
kezdeményez pénzáldoz leh keres meste rá tanon felvegy mest J közbenj fo 184 k
hat intézvény ta végzés szabadítt nehézs tal s mag zárkózot m eng ki s fo megi
fej negy mozg az felébreszt vállalk k megkezd gyár alapí g k am ne bel szüks
kielégít töreke kü reprezent m emlí ó Goldb S kékfestő-g am alapíto negy év j
fej fo versenyké kül pia főé felfo terme ame iparte foglalko Fi alapí he
porceláng eg ipa létes Magyarors kü megbecs sze m I. Gyártm 184 iparműkiállí
bronz nye megk aranyé 186 alapít P Magya Parkettg Neusc S B testv negy év
fakeresk ácste tart Z alapít cukorg Vörösvá z t opálbá M B épí orsz le gőzm útt
malomipa 186 alap műtrágyag Pé J J Fest a erk támogatás K ki h fej ú 185 ko
rendel m val nemzeti szül szül á zá kereske gyakorlás szabó k ren visszavon min
kato v érd l veszélyezt 185 vég ipartö mag kereske iparkamar ajánl v megszün va
különbs ki an fejlő Dohány- te építé lak réz mun i vég öt alko P cip ak tömör 187 p világkiállít vonulh
m képviselő P K m os sik megrendezé Aca nat agr manufactu comme arany k
kitüntet részes H vasö r Neusc parkettgy K szeszgyár-igaz Fi majolikagy Fi S
porcelángy S aranym Löw K bőr Sp aranym 187 székesfehé ors kiál alkal kitünte
malomtulajdo Lé S bányatulajdo M Ul Laj szénb képvise kiállí magánkiá k z 185 o
összlakossá száza zsid körül kiál százal veh mu legi fejlő n év j szo o
fejlődés Egyé 18 köve ipa részes a ezüs kitünteté Ors Iparegye rés m fejles sze
érdemei le ezüst zs paszom k követke De aranym fai Eh M má Fi J szalaggy L B Fi
K bőrgy F lak Fi porcelánf Fi V porcelánf kalapgy H vízm ponyvagy Hof kárp Kom
S márványárugy St cégtábla K szeszg K Li szeszg Kau ko kócte L harisnyag Lé
test könyvnyom Leic s kötőg Ja Hof kőszénb Neusc parkettag Ne V papírlemezg
Ohren Test cementgyár Beo P Zsi tükörüve Keszt K aranylánckész Sp Poz Steinschn
ágytakaróg Sch ci Sp aranym N mérlegg Ta J keretg W bád Wo bőrg likőrg S láncgy
Fi Heid vegyé g Ber Ma konzervg lak Di aranym mérleggy I bútoraszt Bre Test e
zománcgyár L Test bőr Liptószentmikl ékszergy ö cu B bá Un Engel H épületbád K
K kalapgyár Test villamo Eh kályhag F bőrárug S ás kőm J kefe Debr kárp Marg
gépszíjg Fi lakatosárug Ma Vesz B S g W posztóg Vesz c Felc ecet Hajdúszobo K J
s Re Sz ház fejlesztés St cukorg Péc Siche szerko F festő Sc nyakkendőg Wi
illatszer Szab 189 mille kiál t egés megmu eredm m zsi u év e ezereszt fejl
lehetős zsi sz ha esz ju produktivit f j o közgazdasá felép jel érde hivatkozha
zsi I. reprezent legfe ré szá kitüntetés részesü Kitünteté ka Ge Ors Iparegye
igazga Nausc Ma nagyip B Man Wo gyár Baumga H hajó igaz vasútfor igaz vas igazg
Fi villany igaz K gy Goldb Ber gy Rei kőszén igaz Alt A varrógé igaz B S tégla
igaz könyvn igaz Mau I szövő igaz Ohren H cementgy A V bőrgy C vo in tulajd F vasbútorgy
Fe gőz igaz Fi műsze kárp Gros k Jus gy gőz igaz W gy Er fényké ci Siche
szerszámko Szek művirággy J pezsgőg Mau M bőrgy o elhany felvirágozt köve k
iparte szer legi érde s vé Matlek Magyaro közgazd közművel áll eze fennállá
Vegyé Sza gyertyagyár Ma al Grü Sá Rose J K J B B Sz Gyufagy Neu K Sp Test Gros
Mu Ste Nagysz Sz B Ú Rosenst Erzsébet Re Turd I Keményítőgy F Mell F Ne S P S
Deb K Sza F V Pá Olajgy M Nyír Fel Nyíreg Rose M Ujve Br Tre Schwa Mátés F Sz
Ber Ú Enyvgy L L Test Ú Műtrágyagy Mogy Sor S Mezőt S J St Tem St Po S Test
Csersavgy H Gut Be Neuschloss Nas Spódiumgy St Po Kispa St Tem H B Schä Uj St S
Kenőcsgy Lu Schö F K Bre Ú Ki Vegyé gy F Heidel Tr Nagym Élelmiszer Cukorgy
nagysu g alapí Ge Li dió g Ku Gutt magyarf Löw hat De se Schossb H Rudo oros De
S Jó sár Cukrász cukorkagy Rehb A Bä Br He Dr U Vil T Sch T J Sc Győrs De P Mi
F St Szalámigy Re Fleisc L Goldsch Ká Pe Jó Cz T Sch S ,Paprikagy Ko P N S Hof
Kávépótlógy Werth Fr F H Érmihály Tésztagy Re H Ne De K Cz S Cognacf La Nagyka
Al Cogna Brach Kecs Serf Test De Po Hirsc Beszterce Szeszgy B D Nagy Test Tem E
a Ú Geydu H Fle Test Fo F V Grü Bud H Kolo Hol Szinérvá K I Bud Kre Pá L K Bud
Ny0r Mitte Mosk Nagy Ne Test Sch Mátés Sp Tag Fle Fo B Mu Wod A Ko H Mu Ecetgy
Raab Új Sch F Mi Agyag Me Lic S Sch Ke H Bud Grü Po Székesfeh Szl Ha Bor Kap
Wein Ro Üveg Sc Pál Sól Bir B Ganz J S L Szer Kur B Ince Z Áb Nus M Felső-Hrab
Gold Test Vas Buc Sá He A Her B Má M Fa Goldb Zsig Hirs Á Wel Ná Új Neusc Mar
Bőr Wo Ú Mau Test Ú Ú Str Schö Ú Ma Testv Grü Szomba K J Ma B Simont Eszt Gros
Pécsu Le S Tatató A Marg gépszíj Papír Sp V Kiss Jó P Sz De Wachs Zsig Rose N S
J P K L Cz Deu Kékfestő Goldb S Sp A C T Gombkötő W Berko J Fi Gus Keszty Pol
Ar e díszműárugy Bac Grün He Bre Testv Rothb J Si Fleisch He Wis Löfk A Deb
Könyvnyomda Ku V M Malom Giz Hengerm Pann Vikt Conco Erzs Hite ma Ez ala
igazgatóve nagy z v ér a m versenyké világpi Bánya Salgótar Észak-magyarors M
Álta Kőszénb Bo Eszte szénbányam E z alapít fejleszt közgazd él számo szerv Ugy
z alap vez részvénytársa teremt rimamu Resica-a vasmű h lánc sora e az fa
telepe szövőgyára vil telep ruggyantagyára könyvnyomdá iparvasútgyára amely z
műk m nag fejleszté érdek ugya z v sze ve Gyáripa Ors Szövetség C F Ne Am
főirány M bék rends cs fejlődé kors elemen e szakí világh kitö megsza fej
rendsze mutatko valós forrad produkti te megsokszorozó tech átszere békeüzem
hadic gyárt elképzelhetet megváltoz nag berendezked megre fogy javaré á il had
iparte valós üz l hadsere Manfréd Wo há termel pél szolgált ne m történet
hadtörténet legna ism ér h befej gazd össze békeü red ipartele megpróbálta
állít iparvállalat sze leépí eg é eszt el az vérker lassan-l vissz é gazd
konszolidác m fej ú ke pél mut esztendőn mintavás Ors Statisz Hi 19 ki hiva
kimut sz I következő oszl zs Összlét Z Öná seg Öná se Asz 5 8 1, Bor 9 12 Ci 60
61 5 3 Korcsm 29 28 12 5 Ko 36 103 3 Kőm 16 64 Könyvnyom 2 Mész 12 17 3 8 Mo 11
26 4 13 1 1 S 25 38 5 6 S 4 3 Ta 4 8 ipar 79 261 10 15 Bányá 63 192 hiva statis
sz h Magyarors bányász kohász I 7 zsidóva foglalk ö I 28 tisztv 10 segédszemé
33 I.-te tulajdo zsidóval Magyaror