12203.htm
CÍMSZÓ: Isten
SZÓCIKK: Isten. 1. Lényege.
I. a legfelsőbb lény, akinek eleven elképzelésében s áhítatos, végtelen
tiszteletében fejeződik ki a zsidó vallási öntudat. I. az egy-I. kinyilatkoztatása
révén mint az érzület közvetlen bizonyossága él a zsidóságban és éppen ez a
közvetlenség az oka annak, hogy a zsidó vallási öntudat filozófiailag csak
később, külső behatásra alapozódott meg. A pogány vallások sokistenségével
szemben éppen az egy, egyetlen I. hite karakterizálja leghívebben a zsidóságot.
I. egyetlenségéből következik, hogy az I. mindenható (Mózes II. 10. 4),
mindenütt jelenlevő (Mózes II. 20. 24) és mindentudó (Zsolt. 139), akire az
ember függőségének, gyengeségének és kicsiségének tudatában csak alázattal
tekinthet fel. Ez az egy I. nemcsak fenntartója és kormányzója (Zsolt. 104. 29.
30), de teremtője is a világnak (Mózes I. 1. fej.; Jes. 45. 7), akinek
nagyságát és végtelen bölcsességét teremtésének csodái, emberek és népek
sorsának változásai hirdetik. Az egy I. minden teremtett lény teremtője, maga
meg nem teremtett, de örök (Mózes II. 3. 14) a jelenségek minden változása
közepette változhatatlan (Malachiás 3. 6) s a véges világgal szemben végtelen
(Zsolt. 145.13). De talán még az egy I.-ről szóló tannál is jelentősebb a
zsidóságban az a hit, hogy I. szent, akit, az embernek, mély félelemmel teli
tisztelettel, egész szívvel és tiszta lélekkel kell szolgálnia. I. szentsége a
próféták szerint azt a legszentebb kötelességet rója az emberre, hogy az
erkölcs követelményeit hűen, odaadóan és minden határon túlmenően teljesítse.
Ezzel a megállapítással rokon a bibliai felfogás is, amely szerint az
erkölcsösséget követelő szent I. lénye maga is a legmélyebben erkölcsös s ezért
az embernek, akit I. saját képmására teremtett, úgy kell tekintenie I.-re, mint
az erkölcsi tökéletesség mintaképére. «Szentek legyetek, mert szent vagyok én
is, az örökkévaló, a ti I.-etek». (Móz. III. 19. 2) A középkor
vallásfilozófusai, bár tudatában voltak I. megismerhetetlenségének, illetve
annak, hogy I. pozitív tulajdonságokkal nem ruházható fel (l. I.
tulajdonságai), kénytelenek voltak mégis az I.-ség lényét bizonyos ethikai
tulajdonságok fényével megvilágítani. I. legmagasabb ethikai tulajdonsága a tökéletes
szeretet, mely épp olyan jellegzetes tulajdona a zsidó I.-ideálnak, mint az
egység és a szentség. A zsidó I.-szemlélet hosszú történelmi fejlődés eredménye
s fokozatosan nőtt ki a zsidó népi I., a «Jahvé» fogalmából. A nép-I., mely
mellett más I.-ek is létezhetnek, nem világ-I., tehát nem is következetesen
ethikus. Csak Elijáhutól kezdve zárja ki az I. fogalma teljes határozottsággal
más I.-ek tiszteletét Izraelben, Ámosszal és Hoseával ethizálódik és Jesájával
és Jeremiással lesz mint a lelkiismeret I.-e és az erkölcsi világrend legfőbb
ura világ-I.-né, népek sorsának és az emberiség történelmének irányítójává. A
próféták utáni korban az I.-eszme lényegében változatlan maradt. Különböző
megfogalmazása a görög kultúra befolyása alatt veszi kezdetét. A legfőbb
törekvés, mint a Septuaginta, az Apokrifák és a Targumok mutatják, arra
irányul, hogy az I. szemléletet lehetőleg megtisztítsák minden
antropomorphizmustól (l. Antropomorphizmus). Az Apokrifák (l. o.) és Salamon
mondásai (Mislé) megszemélyesítik a bölcsességet (chochmó), anélkül, hogy ezzel
I. egységét veszélyeztetnék. Salamon bölcsessége, mely - nyilván görög befolyás
alatt - az ősanyag alakítójának, bölcsességnek és szellemnek nevezi I.-t,
átmenetet képez Philo «Logos»-ához, mely teremtő munkájával I. és a világ közé
lép. A «Logos»-nak Krisztussal való azonosítása mutatja azt az erős befolyást,
melyet Philo (l. o.) eszméi az éppen akkor kialakuló kereszténység
dogmatikájára gyakoroltak. Philo egyébként az első zsidó, aki I. lényének
filozófiai meghatározására törekedett. A bizonyítékok, melyekből I. létére
következtet, kozmológiai jellegűek. Szaádja, a legnagyobb zsidó
vallásfilozófusok egyike szintén kozmológiai érveket hoz fel s megállapítja,
hogy I. tulajdonságai - bölcsessége, hatalma stb. - nem választhatók el I.-től,
tehát egységét nem érintik. Bach ja ibn Pakuda (11. sz.) még Szaádjánál is
élesebben hangsúlyozza minden I.-i tulajdonság negatív jellegét, mégis úgy
tekinti az egységet, mint I. összes többi tulajdonságait magában foglaló leglényegesebb
attribútumot. Salomo ibn Gabiról (11. sz.) megpróbálja a zsidó monotheizmust és
az új platonizmust összeolvasztani. Szerinte I. abszolút egysége
megismerhetetlen. Meg kell elégednünk annak a tudásával, hogy Ő van, de nem
szabad kérdeznünk, miért van s hasztalan kutatnánk legbensőbb lényegét. Juda
Halévi (12. sz.) azt vallja, hogy a végokok előtt csődöt mond a filozófia, de
azért ő is filozofál s I. egységét mint negatív tulajdonságot, fogja fel.
Hasonlóan vélekedik Maimonides is, aki szerint I. létének bizonyításánál azért
vagyunk kizárólag negatív tulajdonságokra utalva, mert ezek eleve távol
tartanak I.-től minden tökéletlenséget. Chasdaj Chrescas (14. sz.) I. lényegét
a táláradó szeretetben s a teremtés végcélját a túlvilági boldogságban látja. A
zsidóknak Spanyolországból való kiűzetése után, mikor a zsidó kultúra és
vallásfilozófia lehanyatlott, a kabbala hatása alatt keleten megszületett a
chasszidizmus, amelynek I. eszméje, éppúgy, mint a kabbaláé, pantheisztikus
vonásokat mutat. Nyugaton pedig a modern kultúra hat a zsidóságra. Itt
Mendelssohn Mózes (1729 - 86) a wolfi filozófia felfogásának megfelelően egy
tökéletes és végtelenül jóságos I.-ről ír, a következő generáció zsidó
filozófusai pedig, Marcus Here, Salomon Maimon és Lazarus Bendavid, akik
kantianusok voltak, nem törekedtek arra, hogy a zsidóság és a filozófia között
hidat építsenek. Megállapítható, hogy sem a középkor, sem az újabb idők
vallásfilozófusai nem tudták magasabbra fejleszteni a már készen kapott
I.-eszmét, ami természetesen nem jelenti azt, mintha ennek a zsidó nép szívéből
kinőtt magasztos eszmének fejlődése végkép lezáródott volna. A zsidó nép
reneszánsza, mely a jelenkor egyik legnagyobb csodája, gigászi
erőfeszítéseivel, mély lelki forrongásaival és nagyszerű élményeivel minden
valószínűség szerint termékenyítőleg fog hatni az I.-eszme további fejlődésére.
2. I. neve. A héber nyelvben I. megnevezésére általában az Él szót, vagy ennek
többes számát, az Elohim-ot használják, melynek etimológiai jelentésére a
Bibliában előforduló következő kifejezések utalnak: erő, első, cél, oltalom
stb. A Bibliában általában az «Él» az I.-séget jelző szó. Szoros összefüggésben
az «Él»-lel gyakran előfordul az Él Eljön és az ÉL Saddaj kifejezés. Az első
jelentése - a Legmagasabb, a Legfenségesebb - világos, a másodikét
megállapítani nehezebb. Némely nyelvész szerint a kifejezés a sadad igéből
származik, melynek jelentése: erőszakosnak lenni, elpusztítani. Ez a felfogás a
perzsa I.-képzetet csempészi be a zsidó I.-fogalomba, amely I.-nek nem a
romboló, hanem a teremtő erejét domborítja ki. A Tóra szerint I. először
Ábrahám előtt nyilatkozott meg, mint «Él Saddaj», míg «Jahve» nevét először
Mózessel közölte. Ez a név azóta is úgy szerepel, mint amely leghívebben fejezi
ki Izrael I.-ének lényegét. A «jahve» szó a héber szövegben négy
mássalhangzóból (J. H. V. H.) álló betűkomplexum, vagyis tetragamma s
magánhangzóilag az adonáj szóval egyen értékű. Ez abban leli magyarázatát, hogy
a vallásos, emberek féltek kimondani I. nevét, melyet az Úr névvel pótoltak. A
«Jehova» név használata a humanizmus korában terjedtél; ez a szó úgy alakult,
hogy a J. H. V. H. mássalhangzókat az «adonáj» szó magánhangzóival ejtették ki.
A «Jahve» szó eredeti értelme: létező (Mózes H. 3,14), de pontosabban az «ehje
aser ehje» - vagyok, aki vagyok - kifejezés világít rá. A «Jahve» név, amelyet
a főpap is csak évente egyszer a jom kippuri engesztelő funkció alkalmával
mondhatott ki, a zsidóság előtt mint a legszentebb, az I.-ség lényegét
legméltóbban kifejező szó szerepelt és kimondását a legszigorúbb parancs
tiltotta meg. 3. I. országa. Malchusz somajim = az ég birodalma, rabbinikus
szóhasználatban az emberi világot jelenti, mely I. hű szolgálatát mint az
emberi és népközösségek legszentebb ideálját tekinti főcéljának. Ez a messiási
eszmével rokon ideál már a prófétai irodalomban is fellelhető. I. országa tehát
éppúgy, mint a Messiásé, egy a földön beteljesedő állapotot jelent, ellentétben
a másik világgal, mely a halálon túl kezdődik. Ezt az állapotot nem is valami
I.-i csoda fogja fel idézni, de az ember kötelessége, hogy meg teremtse. 4. I.
fia. Ben elohim. Az Ó- és az Új- Testamentum szerint minden ember I. fia. 1.
minden ember atyja (Mózes V. 32. 6 ; Jes. 64. 7 : Máté 10. 29) tehát az emberek
I. gyermekei (Malachiás 1. 6; Luk. 6. 35). I. fiának illetve «elsőszülött
fiának» nevezi a Biblia Izrael népét (Mózes II. 4. 22). Innen a kifejezés, hogy
az izraelitái I. gyermekei, az élő I. fiai (Hosea 2. 1). I. fiai még Izrael
királya (Sám. II. 7. 14) és az angyalok (Mózes I. 6. 2; Jób 1. 6). A
hellenisztikus és a rabbinikus irodalomban I. fia a jámbor és az igaz ember
(Szirach 4. 10; Sal. bölcsessége 2. 13. 18). A Targumban I. fia a Messiás (Ezra
4. 7. 23; Enoch 105. 2). A rabbinikus irodalom csak akkor nevezi a Messiást I.
fiának, ha valami messiási jelentőségű cselekedet erre alkalmat nyújt. A
rabbinikus polémiákban, a kereszténységgel szemben azonban sűrűn előfordul a
Messiásra alkalmazott «I. fia» kifejezés. Egy helyen pl. (Jes. 44. 6) I. így
szól: «Én vagyok az első, mert Nekem nincs apám és Én vagyok az utolsó, mert
Nekem nincs fivérem s Rajtam kívül nincs I., mert nincs Nekem fiam». Philo a
«Logos» t I. fiának vagy I. elsőszülöttjének csak olyan értelemben nevezi, mint
a Midras I. lányának nevezi a Tórát. Valószínű, hogy Jézus csak olyan
értelemben nevezte magát I. fiának (Máté 3. 17 ; 16. 16 ; 17.5), mint ahogy a
jámbor és igaz emberek is I. gyermekei névvel illetik magukat. A keresztyén
értelemben vett «I. fia» kifejezéssel először Pál leveleiben találkozunk.
Irodalom. Schmiedl, Studien über jüdische Religions-philosophie (Wien 1869) :
Kaufmann Dávid, Attributenlehre (Leipzig 1880); J. Guttmann,
Religionsphilosophie d. Esadja. ; M. Joel, Zur Geschichte d. jüdischen
Religionsphilosophie (Leipzig 1872); S. Hirsch, Religionsphilosophie d. Juden
(Leipzig 1843); Formstecher, Religion des Gelstes ; Rülf, Der Einheitsgedanke ;
Knenen, Die Religion Israels (1869) ; Knappert, The Religion of Israel; Duhm,
Die Teologie der Propheten (Bonn 1875); Vatke, Die Religion d. Alten Testaments
(Berlin 1835) ; Wellhausen, Prolegomena z. (Gesch. Israels (3. ed. 1886) ; Grf.
v. Baudissin, Studien zür semitischen Religionsgeschichte (Leipz. 1876-78) ; R.
Smith, Religion of the Semites (Edinburg 1894); König, Grundprobleme d.
alttestamentl. Religionsgeschichte (1893); u. a., Der Offenbarungsbegriff;
Smend, Lehrbuch d. alttestamentl. Religionsgeschichte (1893) ; Budde,
Vorlesungen über die vorexilische Religion Israels (1901); Yew. Encycl. (1904);
Judisches Lexikon (1928).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2203. címszó a lexikon =>
397. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12203.htm
CÍMSZÓ: Isten
SZÓCIKK: Isten. 1. Lényege. I. a legfelsőbb lény, akinek eleven
elképzelésében s áhítatos, végtelen tiszteletében fejeződik ki a zsidó vallási
öntudat. I. az egy-I. kinyilatkoztatása révén mint az érzület közvetlen
bizonyossága él a zsidóságban és éppen ez a közvetlenség az oka annak, hogy a
zsidó vallási öntudat filozófiailag csak később, külső behatásra alapozódott
meg. A pogány vallások sokistenségével szemben éppen az egy, egyetlen I. hite
karakterizálja leghívebben a zsidóságot. I. egyetlenségéből következik, hogy az
I. mindenható Mózes II. 10. 4 , mindenütt jelenlevő Mózes II. 20. 24 és
mindentudó Zsolt. 139 , akire az ember függőségének, gyengeségének és
kicsiségének tudatában csak alázattal tekinthet fel. Ez az egy I. nemcsak
fenntartója és kormányzója Zsolt. 104. 29. 30 , de teremtője is a világnak
Mózes I. 1. fej.; Jes. 45. 7 , akinek nagyságát és végtelen bölcsességét
teremtésének csodái, emberek és népek sorsának változásai hirdetik. Az egy I.
minden teremtett lény teremtője, maga meg nem teremtett, de örök Mózes II. 3.
14 a jelenségek minden változása közepette változhatatlan Malachiás 3. 6 s a
véges világgal szemben végtelen Zsolt. 145.13 . De talán még az egy I.-ről
szóló tannál is jelentősebb a zsidóságban az a hit, hogy I. szent, akit, az
embernek, mély félelemmel teli tisztelettel, egész szívvel és tiszta lélekkel
kell szolgálnia. I. szentsége a próféták szerint azt a legszentebb kötelességet
rója az emberre, hogy az erkölcs követelményeit hűen, odaadóan és minden
határon túlmenően teljesítse. Ezzel a megállapítással rokon a bibliai felfogás
is, amely szerint az erkölcsösséget követelő szent I. lénye maga is a
legmélyebben erkölcsös s ezért az embernek, akit I. saját képmására teremtett,
úgy kell tekintenie I.-re, mint az erkölcsi tökéletesség mintaképére. Szentek
legyetek, mert szent vagyok én is, az örökkévaló, a ti I.-etek . Móz. III. 19.
2 A középkor vallásfilozófusai, bár tudatában voltak I. megismerhetetlenségének,
illetve annak, hogy I. pozitív tulajdonságokkal nem ruházható fel l. I.
tulajdonságai , kénytelenek voltak mégis az I.-ség lényét bizonyos ethikai
tulajdonságok fényével megvilágítani. I. legmagasabb ethikai tulajdonsága a
tökéletes szeretet, mely épp olyan jellegzetes tulajdona a zsidó I.-ideálnak,
mint az egység és a szentség. A zsidó I.-szemlélet hosszú történelmi fejlődés
eredménye s fokozatosan nőtt ki a zsidó népi I., a Jahvé fogalmából. A nép-I.,
mely mellett más I.-ek is létezhetnek, nem világ-I., tehát nem is
következetesen ethikus. Csak Elijáhutól kezdve zárja ki az I. fogalma teljes
határozottsággal más I.-ek tiszteletét Izraelben, Ámosszal és Hoseával
ethizálódik és Jesájával és Jeremiással lesz mint a lelkiismeret I.-e és az
erkölcsi világrend legfőbb ura világ-I.-né, népek sorsának és az emberiség
történelmének irányítójává. A próféták utáni korban az I.-eszme lényegében
változatlan maradt. Különböző megfogalmazása a görög kultúra befolyása alatt
veszi kezdetét. A legfőbb törekvés, mint a Septuaginta, az Apokrifák és a
Targumok mutatják, arra irányul, hogy az I. szemléletet lehetőleg megtisztítsák
minden antropomorphizmustól l. Antropomorphizmus . Az Apokrifák l. o. és
Salamon mondásai Mislé megszemélyesítik a bölcsességet chochmó , anélkül, hogy
ezzel I. egységét veszélyeztetnék. Salamon bölcsessége, mely - nyilván görög
befolyás alatt - az ősanyag alakítójának, bölcsességnek és szellemnek nevezi
I.-t, átmenetet képez Philo Logos -ához, mely teremtő munkájával I. és a világ
közé lép. A Logos -nak Krisztussal való azonosítása mutatja azt az erős
befolyást, melyet Philo l. o. eszméi az éppen akkor kialakuló kereszténység
dogmatikájára gyakoroltak. Philo egyébként az első zsidó, aki I. lényének
filozófiai meghatározására törekedett. A bizonyítékok, melyekből I. létére
következtet, kozmológiai jellegűek. Szaádja, a legnagyobb zsidó
vallásfilozófusok egyike szintén kozmológiai érveket hoz fel s megállapítja,
hogy I. tulajdonságai - bölcsessége, hatalma stb. - nem választhatók el I.-től,
tehát egységét nem érintik. Bach ja ibn Pakuda 11. sz. még Szaádjánál is
élesebben hangsúlyozza minden I.-i tulajdonság negatív jellegét, mégis úgy
tekinti az egységet, mint I. összes többi tulajdonságait magában foglaló
leglényegesebb attribútumot. Salomo ibn Gabiról 11. sz. megpróbálja a zsidó
monotheizmust és az új platonizmust összeolvasztani. Szerinte I. abszolút
egysége megismerhetetlen. Meg kell elégednünk annak a tudásával, hogy Ő van, de
nem szabad kérdeznünk, miért van s hasztalan kutatnánk legbensőbb lényegét.
Juda Halévi 12. sz. azt vallja, hogy a végokok előtt csődöt mond a filozófia,
de azért ő is filozofál s I. egységét mint negatív tulajdonságot, fogja fel.
Hasonlóan vélekedik Maimonides is, aki szerint I. létének bizonyításánál azért
vagyunk kizárólag negatív tulajdonságokra utalva, mert ezek eleve távol
tartanak I.-től minden tökéletlenséget. Chasdaj Chrescas 14. sz. I. lényegét a
táláradó szeretetben s a teremtés végcélját a túlvilági boldogságban látja. A
zsidóknak Spanyolországból való kiűzetése után, mikor a zsidó kultúra és
vallásfilozófia lehanyatlott, a kabbala hatása alatt keleten megszületett a
chasszidizmus, amelynek I. eszméje, éppúgy, mint a kabbaláé, pantheisztikus
vonásokat mutat. Nyugaton pedig a modern kultúra hat a zsidóságra. Itt
Mendelssohn Mózes 1729 - 86 a wolfi filozófia felfogásának megfelelően egy
tökéletes és végtelenül jóságos I.-ről ír, a következő generáció zsidó
filozófusai pedig, Marcus Here, Salomon Maimon és Lazarus Bendavid, akik
kantianusok voltak, nem törekedtek arra, hogy a zsidóság és a filozófia között
hidat építsenek. Megállapítható, hogy sem a középkor, sem az újabb idők
vallásfilozófusai nem tudták magasabbra fejleszteni a már készen kapott
I.-eszmét, ami természetesen nem jelenti azt, mintha ennek a zsidó nép szívéből
kinőtt magasztos eszmének fejlődése végkép lezáródott volna. A zsidó nép
reneszánsza, mely a jelenkor egyik legnagyobb csodája, gigászi
erőfeszítéseivel, mély lelki forrongásaival és nagyszerű élményeivel minden
valószínűség szerint termékenyítőleg fog hatni az I.-eszme további fejlődésére.
2. I. neve. A héber nyelvben I. megnevezésére általában az Él szót, vagy ennek
többes számát, az Elohim-ot használják, melynek etimológiai jelentésére a
Bibliában előforduló következő kifejezések utalnak: erő, első, cél, oltalom
stb. A Bibliában általában az Él az I.-séget jelző szó. Szoros összefüggésben
az Él -lel gyakran előfordul az Él Eljön és az ÉL Saddaj kifejezés. Az első
jelentése - a Legmagasabb, a Legfenségesebb - világos, a másodikét megállapítani
nehezebb. Némely nyelvész szerint a kifejezés a sadad igéből származik, melynek
jelentése: erőszakosnak lenni, elpusztítani. Ez a felfogás a perzsa I.-képzetet
csempészi be a zsidó I.-fogalomba, amely I.-nek nem a romboló, hanem a teremtő
erejét domborítja ki. A Tóra szerint I. először Ábrahám előtt nyilatkozott meg,
mint Él Saddaj , míg Jahve nevét először Mózessel közölte. Ez a név azóta is
úgy szerepel, mint amely leghívebben fejezi ki Izrael I.-ének lényegét. A jahve
szó a héber szövegben négy mássalhangzóból J. H. V. H. álló betűkomplexum,
vagyis tetragamma s magánhangzóilag az adonáj szóval egyen értékű. Ez abban
leli magyarázatát, hogy a vallásos, emberek féltek kimondani I. nevét, melyet
az Úr névvel pótoltak. A Jehova név használata a humanizmus korában terjedtél;
ez a szó úgy alakult, hogy a J. H. V. H. mássalhangzókat az adonáj szó
magánhangzóival ejtették ki. A Jahve szó eredeti értelme: létező Mózes H. 3,14
, de pontosabban az ehje aser ehje - vagyok, aki vagyok - kifejezés világít rá.
A Jahve név, amelyet a főpap is csak évente egyszer a jom kippuri engesztelő
funkció alkalmával mondhatott ki, a zsidóság előtt mint a legszentebb, az
I.-ség lényegét legméltóbban kifejező szó szerepelt és kimondását a
legszigorúbb parancs tiltotta meg. 3. I. országa. Malchusz somajim = az ég
birodalma, rabbinikus szóhasználatban az emberi világot jelenti, mely I. hű
szolgálatát mint az emberi és népközösségek legszentebb ideálját tekinti
főcéljának. Ez a messiási eszmével rokon ideál már a prófétai irodalomban is
fellelhető. I. országa tehát éppúgy, mint a Messiásé, egy a földön beteljesedő
állapotot jelent, ellentétben a másik világgal, mely a halálon túl kezdődik.
Ezt az állapotot nem is valami I.-i csoda fogja fel idézni, de az ember
kötelessége, hogy meg teremtse. 4. I. fia. Ben elohim. Az Ó- és az Új-
Testamentum szerint minden ember I. fia. 1. minden ember atyja Mózes V. 32. 6 ;
Jes. 64. 7 : Máté 10. 29 tehát az emberek I. gyermekei Malachiás 1. 6; Luk. 6.
35 . I. fiának illetve elsőszülött fiának nevezi a Biblia Izrael népét Mózes
II. 4. 22 . Innen a kifejezés, hogy az izraelitái I. gyermekei, az élő I. fiai
Hosea 2. 1 . I. fiai még Izrael királya Sám. II. 7. 14 és az angyalok Mózes I.
6. 2; Jób 1. 6 . A hellenisztikus és a rabbinikus irodalomban I. fia a jámbor
és az igaz ember Szirach 4. 10; Sal. bölcsessége 2. 13. 18 . A Targumban I. fia
a Messiás Ezra 4. 7. 23; Enoch 105. 2 . A rabbinikus irodalom csak akkor nevezi
a Messiást I. fiának, ha valami messiási jelentőségű cselekedet erre alkalmat
nyújt. A rabbinikus polémiákban, a kereszténységgel szemben azonban sűrűn
előfordul a Messiásra alkalmazott I. fia kifejezés. Egy helyen pl. Jes. 44. 6
I. így szól: Én vagyok az első, mert Nekem nincs apám és Én vagyok az utolsó,
mert Nekem nincs fivérem s Rajtam kívül nincs I., mert nincs Nekem fiam . Philo
a Logos t I. fiának vagy I. elsőszülöttjének csak olyan értelemben nevezi, mint
a Midras I. lányának nevezi a Tórát. Valószínű, hogy Jézus csak olyan
értelemben nevezte magát I. fiának Máté 3. 17 ; 16. 16 ; 17.5 , mint ahogy a
jámbor és igaz emberek is I. gyermekei névvel illetik magukat. A keresztyén
értelemben vett I. fia kifejezéssel először Pál leveleiben találkozunk.
Irodalom. Schmiedl, Studien über jüdische Religions-philosophie Wien 1869 :
Kaufmann Dávid, Attributenlehre Leipzig 1880 ; J. Guttmann,
Religionsphilosophie d. Esadja. ; M. Joel, Zur Geschichte d. jüdischen
Religionsphilosophie Leipzig 1872 ; S. Hirsch, Religionsphilosophie d. Juden
Leipzig 1843 ; Formstecher, Religion des Gelstes ; Rülf, Der Einheitsgedanke ;
Knenen, Die Religion Israels 1869 ; Knappert, The Religion of Israel; Duhm, Die
Teologie der Propheten Bonn 1875 ; Vatke, Die Religion d. Alten Testaments
Berlin 1835 ; Wellhausen, Prolegomena z. Gesch. Israels 3. ed. 1886 ; Grf. v. Baudissin,
Studien zür semitischen Religionsgeschichte Leipz. 1876-78 ; R. Smith, Religion
of the Semites Edinburg 1894 ; König, Grundprobleme d. alttestamentl.
Religionsgeschichte 1893 ; u. a., Der Offenbarungsbegriff; Smend, Lehrbuch d.
alttestamentl. Religionsgeschichte 1893 ; Budde, Vorlesungen über die
vorexilische Religion Israels 1901 ; Yew. Encycl. 1904 ; Judisches Lexikon 1928
.
12203.ht
CÍMSZÓ Iste
SZÓCIKK Isten 1 Lényege I legfelsőb lény akine eleve elképzelésébe áhítatos
végtele tiszteletébe fejeződi k zsid vallás öntudat I a egy-I kinyilatkoztatás
révé min a érzüle közvetle bizonyosság é zsidóságba é éppe e közvetlensé a ok
annak hog zsid vallás öntuda filozófiaila csa később küls behatásr alapozódot
meg pogán valláso sokistenségéve szembe éppe a egy egyetle I hit karakterizálj
leghívebbe zsidóságot I egyetlenségébő következik hog a I mindenhat Móze II 10
mindenüt jelenlev Móze II 20 2 é mindentud Zsolt 13 akir a embe függőségének
gyengeségéne é kicsiségéne tudatába csa alázatta tekinthe fel E a eg I nemcsa
fenntartój é kormányzój Zsolt 104 29 3 d teremtőj i világna Móze I 1 fej. Jes
45 akine nagyságá é végtele bölcsességé teremtéséne csodái embere é népe
sorsána változása hirdetik A eg I minde teremtet lén teremtője mag me ne
teremtett d örö Móze II 3 1 jelensége minde változás közepett változhatatla
Malachiá 3 vége világga szembe végtele Zsolt 145.1 D talá mé a eg I.-rő szól
tanná i jelentőseb zsidóságba a hit hog I szent akit a embernek mél félelemme
tel tisztelettel egés szívve é tiszt lélekke kel szolgálnia I szentség prófétá
szerin az legszenteb kötelessége rój a emberre hog a erkölc követelményei hűen
odaadóa é minde határo túlmenőe teljesítse Ezze megállapítássa roko biblia
felfogá is amel szerin a erkölcsössége követel szen I lény mag i legmélyebbe
erkölcsö ezér a embernek aki I sajá képmásár teremtett úg kel tekinteni I.-re
min a erkölcs tökéletessé mintaképére Szente legyetek mer szen vagyo é is a
örökkévaló t I.-ete Móz III 19 középko vallásfilozófusai bá tudatába volta I
megismerhetetlenségének illetv annak hog I pozití tulajdonságokka ne ruházhat
fe l I tulajdonsága kénytelene volta mégi a I.-sé lényé bizonyo ethika
tulajdonságo fényéve megvilágítani I legmagasab ethika tulajdonság tökélete
szeretet mel ép olya jellegzete tulajdon zsid I.-ideálnak min a egysé é
szentség zsid I.-szemléle hossz történelm fejlődé eredmény fokozatosa nőt k
zsid nép I. Jahv fogalmából nép-I. mel mellet má I.-e i létezhetnek ne világ-I.
tehá ne i következetese ethikus Csa Elijáhutó kezdv zárj k a I fogalm telje
határozottságga má I.-e tiszteleté Izraelben Ámossza é Hoseáva ethizálódi é
Jesájáva é Jeremiássa les min lelkiismere I.- é a erkölcs világren legfőb ur
világ-I.-né népe sorsána é a emberisé történelméne irányítójává prófétá után
korba a I.-eszm lényegébe változatla maradt Különböz megfogalmazás görö kultúr
befolyás alat vesz kezdetét legfőb törekvés min Septuaginta a Apokrifá é
Targumo mutatják arr irányul hog a I szemlélete lehetőle megtisztítsá minde
antropomorphizmustó l Antropomorphizmu A Apokrifá l o é Salamo mondása Misl
megszemélyesíti bölcsessége chochm anélkül hog ezze I egységé veszélyeztetnék
Salamo bölcsessége mel nyilvá görö befolyá alat a ősanya alakítójának
bölcsességne é szellemne nevez I.-t átmenete képe Phil Logo -ához mel teremt
munkájáva I é vilá köz lép Logo -na Krisztussa val azonosítás mutatj az a erő
befolyást melye Phil l o eszmé a éppe akko kialakul kereszténysé dogmatikájár
gyakoroltak Phil egyébkén a els zsidó ak I lényéne filozófia meghatározásár
törekedett bizonyítékok melyekbő I létér következtet kozmológia jellegűek
Szaádja legnagyob zsid vallásfilozófuso egyik szinté kozmológia érveke ho fe
megállapítja hog I tulajdonsága bölcsessége hatalm stb ne választható e I.-től
tehá egységé ne érintik Bac j ib Pakud 11 sz mé Szaádjáná i élesebbe
hangsúlyozz minde I.- tulajdonsá negatí jellegét mégi úg tekint a egységet min
I össze több tulajdonságai magába foglal leglényegeseb attribútumot Salom ib
Gabiró 11 sz megpróbálj zsid monotheizmus é a ú platonizmus összeolvasztani
Szerint I abszolú egység megismerhetetlen Me kel elégednün anna tudásával hog
van d ne szaba kérdeznünk miér va hasztala kutatnán legbensőb lényegét Jud
Halév 12 sz az vallja hog végoko előt csődö mon filozófia d azér i filozofá I
egységé min negatí tulajdonságot fogj fel Hasonlóa vélekedi Maimonide is ak
szerin I léténe bizonyításáná azér vagyun kizáróla negatí tulajdonságokr utalva
mer eze elev távo tartana I.-tő minde tökéletlenséget Chasda Chresca 14 sz I
lényegé tálárad szeretetbe teremté végcéljá túlvilág boldogságba látja zsidókna
Spanyolországbó val kiűzetés után miko zsid kultúr é vallásfilozófi
lehanyatlott kabbal hatás alat kelete megszületet chasszidizmus amelyne I
eszméje éppúgy min kabbaláé pantheisztiku vonásoka mutat Nyugato pedi moder
kultúr ha zsidóságra It Mendelssoh Móze 172 8 wolf filozófi felfogásána
megfelelőe eg tökélete é végtelenü jóságo I.-rő ír következ generáci zsid
filozófusa pedig Marcu Here Salomo Maimo é Lazaru Bendavid aki kantianuso
voltak ne törekedte arra hog zsidósá é filozófi közöt hida építsenek
Megállapítható hog se középkor se a újab idő vallásfilozófusa ne tudtá
magasabbr fejleszten má késze kapot I.-eszmét am természetese ne jelent azt
minth enne zsid né szívébő kinőt magaszto eszméne fejlődés végké lezáródot
volna zsid né reneszánsza mel jelenko egyi legnagyob csodája gigász
erőfeszítéseivel mél lelk forrongásaiva é nagyszer élményeive minde valószínűsé
szerin termékenyítőle fo hatn a I.-eszm tovább fejlődésére 2 I neve hébe
nyelvbe I megnevezésér általába a É szót vag enne többe számát a Elohim-o
használják melyne etimológia jelentésér Bibliába előfordul következ kifejezése
utalnak erő első cél oltalo stb Bibliába általába a É a I.-sége jelz szó Szoro
összefüggésbe a É -le gyakra előfordu a É Eljö é a É Sadda kifejezés A els jelentés
Legmagasabb Legfenségeseb világos másodiké megállapítan nehezebb Némel nyelvés
szerin kifejezé sada igébő származik melyne jelentése erőszakosna lenni
elpusztítani E felfogá perzs I.-képzete csempész b zsid I.-fogalomba amel I.-ne
ne romboló hane teremt erejé domborítj ki Tór szerin I előszö Ábrahá előt
nyilatkozot meg min É Sadda mí Jahv nevé előszö Mózesse közölte E né azót i úg
szerepel min amel leghívebbe fejez k Izrae I.-éne lényegét jahv sz hébe
szövegbe nég mássalhangzóbó J H V H áll betűkomplexum vagyi tetragamm
magánhangzóila a adoná szóva egye értékű E abba lel magyarázatát hog vallásos
embere félte kimondan I nevét melye a Ú névve pótoltak Jehov né használat
humanizmu korába terjedtél e sz úg alakult hog J H V H mássalhangzóka a adoná
sz magánhangzóiva ejtetté ki Jahv sz eredet értelme létez Móze H 3,1 d
pontosabba a ehj ase ehj vagyok ak vagyo kifejezé világí rá Jahv név amelye
főpa i csa évent egysze jo kippur engesztel funkci alkalmáva mondhatot ki
zsidósá előt min legszentebb a I.-sé lényegé legméltóbba kifejez sz szerepel é
kimondásá legszigorúb paranc tiltott meg 3 I országa Malchus somaji a é
birodalma rabbiniku szóhasználatba a ember világo jelenti mel I h szolgálatá
min a ember é népközössége legszenteb ideáljá tekint főcéljának E messiás
eszméve roko ideá má próféta irodalomba i fellelhető I ország tehá éppúgy min
Messiásé eg földö beteljesed állapoto jelent ellentétbe mási világgal mel
halálo tú kezdődik Ez a állapoto ne i valam I.- csod fogj fe idézni d a embe
kötelessége hog me teremtse 4 I fia Be elohim A Ó é a Új Testamentu szerin
minde embe I fia 1 minde embe atyj Móze V 32 Jes 64 Mát 10 2 tehá a embere I
gyermeke Malachiá 1 6 Luk 6 3 I fiána illetv elsőszülöt fiána nevez Bibli Izrae
népé Móze II 4 2 Inne kifejezés hog a izraelitá I gyermekei a él I fia Hose 2 I
fia mé Izrae király Sám II 7 1 é a angyalo Móze I 6 2 Jó 1 hellenisztiku é
rabbiniku irodalomba I fi jámbo é a iga embe Szirac 4 10 Sal bölcsesség 2 13 1
Targumba I fi Messiá Ezr 4 7 23 Enoc 105 rabbiniku irodalo csa akko nevez
Messiás I fiának h valam messiás jelentőség cselekede err alkalma nyújt
rabbiniku polémiákban kereszténységge szembe azonba sűrű előfordu Messiásr
alkalmazot I fi kifejezés Eg helye pl Jes 44 I íg szól É vagyo a első mer Neke
ninc apá é É vagyo a utolsó mer Neke ninc fivére Rajta kívü ninc I. mer ninc
Neke fia Phil Logo I fiána vag I elsőszülöttjéne csa olya értelembe nevezi min
Midra I lányána nevez Tórát Valószínű hog Jézu csa olya értelembe nevezt magá I
fiána Mát 3 1 16 1 17. min ahog jámbo é iga embere i I gyermeke névve illeti
magukat keresztyé értelembe vet I fi kifejezésse előszö Pá leveleibe
találkozunk Irodalom Schmiedl Studie übe jüdisch Religions-philosophi Wie 186
Kaufman Dávid Attributenlehr Leipzi 188 J Guttmann Religionsphilosophi d Esadja
M Joel Zu Geschicht d jüdische Religionsphilosophi Leipzi 187 S Hirsch
Religionsphilosophi d Jude Leipzi 184 Formstecher Religio de Gelste Rülf De
Einheitsgedank Knenen Di Religio Israel 186 Knappert Th Religio o Israel Duhm
Di Teologi de Prophete Bon 187 Vatke Di Religio d Alte Testament Berli 183
Wellhausen Prolegomen z Gesch Israel 3 ed 188 Grf v Baudissin Studie zü
semitische Religionsgeschicht Leipz 1876-7 R Smith Religio o th Semite Edinbur
189 König Grundproblem d alttestamentl Religionsgeschicht 189 u a. De
Offenbarungsbegriff Smend Lehrbuc d alttestamentl Religionsgeschicht 189 Budde
Vorlesunge übe di vorexilisch Religio Israel 190 Yew Encycl 190 Judische Lexiko
192
12203.h
CÍMSZ Ist
SZÓCIK Iste Lényeg legfelső lén akin elev elképzeléséb áhítato végtel
tiszteletéb fejeződ zsi vallá öntuda egy- kinyilatkoztatá rév mi érzül közvetl
bizonyossá zsidóságb épp közvetlens o anna ho zsi vallá öntud filozófiail cs
későb kül behatás alapozódo me pogá vallás sokistenségév szemb épp eg egyetl hi
karakterizál leghívebb zsidóságo egyetlenségéb következi ho mindenha Móz I 1
mindenü jelenle Móz I 2 mindentu Zsol 1 aki emb függőségéne gyengeségén
kicsiségén tudatáb cs alázatt tekinth fe e nemcs fenntartó kormányzó Zsol 10 2
teremtő világn Móz fej Je 4 akin nagyság végtel bölcsesség teremtésén csodá
ember nép sorsán változás hirdeti e mind teremte lé teremtőj ma m n teremtet ör
Móz I jelenség mind változá közepet változhatatl Malachi vég világg szemb
végtel Zsol 145. tal m e I.-r szó tann jelentőse zsidóságb hi ho szen aki
emberne mé félelemm te tisztelette egé szívv tisz lélekk ke szolgálni szentsé
prófét szeri a legszente kötelesség ró emberr ho erköl követelménye hűe odaadó
mind határ túlmenő teljesíts Ezz megállapításs rok bibli felfog i ame szeri
erkölcsösség követe sze lén ma legmélyebb erkölcs ezé emberne ak saj képmásá
teremtet ú ke tekinten I.-r mi erkölc tökéletess mintaképér Szent legyete me
sze vagy i örökkéval I.-et Mó II 1 középk vallásfilozófusa b tudatáb volt
megismerhetetlenségéne illet anna ho pozit tulajdonságokk n ruházha f
tulajdonság kénytelen volt még I.-s lény bizony ethik tulajdonság fényév
megvilágítan legmagasa ethik tulajdonsá tökélet szerete me é oly jellegzet
tulajdo zsi I.-ideálna mi egys szentsé zsi I.-szemlél hoss történel fejlőd eredmén
fokozatos nő zsi né I Jah fogalmábó nép-I me melle m I.- létezhetne n világ-I
teh n következetes ethiku Cs Elijáhut kezd zár fogal telj határozottságg m I.-
tisztelet Izraelbe Ámossz Hoseáv ethizálód Jesájáv Jeremiáss le mi lelkiismer
I. erkölc világre legfő u világ-I.-n nép sorsán emberis történelmén irányítójáv
prófét utá korb I.-esz lényegéb változatl marad Különbö megfogalmazá gör kultú
befolyá ala ves kezdeté legfő törekvé mi Septuagint Apokrif Targum mutatjá ar
irányu ho szemlélet lehetől megtisztíts mind antropomorphizmust Antropomorphizm
Apokrif Salam mondás Mis megszemélyesít bölcsesség choch anélkü ho ezz egység
veszélyeztetné Salam bölcsesség me nyilv gör befoly ala ősany alakítójána
bölcsességn szellemn neve I.- átmenet kép Phi Log -áho me terem munkájáv vil kö
lé Log -n Krisztuss va azonosítá mutat a er befolyás mely Phi eszm épp akk
kialaku kereszténys dogmatikájá gyakorolta Phi egyébké el zsid a lényén
filozófi meghatározásá törekedet bizonyítéko melyekb lété következte kozmológi
jellegűe Szaádj legnagyo zsi vallásfilozófus egyi szint kozmológi érvek h f
megállapítj ho tulajdonság bölcsesség hatal st n választhat I.-tő teh egység n
érinti Ba i Paku 1 s m Szaádján élesebb hangsúlyoz mind I. tulajdons negat
jellegé még ú tekin egysége mi össz töb tulajdonsága magáb fogla leglényegese
attribútumo Salo i Gabir 1 s megpróbál zsi monotheizmu platonizmu
összeolvasztan Szerin abszol egysé megismerhetetle M ke elégednü ann tudásáva
ho va n szab kérdeznün mié v hasztal kutatná legbenső lényegé Ju Halé 1 s a
vallj ho végok elő csőd mo filozófi azé filozof egység mi negat tulajdonságo
fog fe Hasonló véleked Maimonid i a szeri létén bizonyításán azé vagyu kizáról
negat tulajdonságok utalv me ez ele táv tartan I.-t mind tökéletlensége Chasd
Chresc 1 s lényeg tálára szeretetb teremt végcélj túlvilá boldogságb látj
zsidókn Spanyolországb va kiűzeté utá mik zsi kultú vallásfilozóf lehanyatlot
kabba hatá ala kelet megszülete chasszidizmu amelyn eszméj éppúg mi kabbalá
pantheisztik vonások muta Nyugat ped mode kultú h zsidóságr I Mendelsso Móz 17
wol filozóf felfogásán megfelelő e tökélet végtelen jóság I.-r í követke
generác zsi filozófus pedi Marc Her Salom Maim Lazar Bendavi ak kantianus volta
n törekedt arr ho zsidós filozóf közö hid építsene Megállapíthat ho s középko s
úja id vallásfilozófus n tudt magasabb fejleszte m kész kapo I.-eszmé a
természetes n jelen az mint enn zsi n szívéb kinő magaszt eszmén fejlődé végk
lezáródo voln zsi n reneszánsz me jelenk egy legnagyo csodáj gigás
erőfeszítéseive mé lel forrongásaiv nagysze élményeiv mind valószínűs szeri
termékenyítől f hat I.-esz továb fejlődésér nev héb nyelvb megnevezésé általáb
szó va enn több számá Elohim- használjá melyn etimológi jelentésé Bibliáb
előfordu követke kifejezés utalna er els cé oltal st Bibliáb általáb I.-ség jel
sz Szor összefüggésb -l gyakr előford Elj Sadd kifejezé el jelenté Legmagasab
Legfenségese világo második megállapíta nehezeb Néme nyelvé szeri kifejez sad
igéb származi melyn jelentés erőszakosn lenn elpusztítan felfog perz I.-képzet
csempés zsi I.-fogalomb ame I.-n n rombol han terem erej domborít k Tó szeri
elősz Ábrah elő nyilatkozo me mi Sadd m Jah nev elősz Mózess közölt n azó ú
szerepe mi ame leghívebb feje Izra I.-én lényegé jah s héb szövegb né
mássalhangzób ál betűkomplexu vagy tetragam magánhangzóil adon szóv egy érték
abb le magyarázatá ho valláso ember félt kimonda nevé mely névv pótolta Jeho n
használa humanizm koráb terjedté s ú alakul ho mássalhangzók adon s
magánhangzóiv ejtett k Jah s erede értelm léte Móz 3, pontosabb eh as eh vagyo
a vagy kifejez világ r Jah né amely főp cs éven egysz j kippu engeszte funkc
alkalmáv mondhato k zsidós elő mi legszenteb I.-s lényeg legméltóbb kifeje s
szerepe kimondás legszigorú paran tiltot me ország Malchu somaj birodalm rabbinik
szóhasználatb embe világ jelent me szolgálat mi embe népközösség legszente
ideálj tekin főcéljána messiá eszmév rok ide m prófét irodalomb fellelhet orszá
teh éppúg mi Messiás e föld beteljese állapot jelen ellentétb más világga me
halál t kezdődi E állapot n vala I. cso fog f idézn emb kötelesség ho m teremts
fi B elohi Ú Testament szeri mind emb fi mind emb aty Móz 3 Je 6 Má 1 teh ember
gyermek Malachi Lu fián illet elsőszülö fián neve Bibl Izra nép Móz I Inn
kifejezé ho izraelit gyermeke é fi Hos fi m Izra királ Sá I angyal Móz J
hellenisztik rabbinik irodalomb f jámb ig emb Szira 1 Sa bölcsessé 1 Targumb f
Messi Ez 2 Eno 10 rabbinik irodal cs akk neve Messiá fiána vala messiá
jelentősé cseleked er alkalm nyúj rabbinik polémiákba kereszténységg szemb azonb
sűr előford Messiás alkalmazo f kifejezé E hely p Je 4 í szó vagy els me Nek
nin ap vagy utols me Nek nin fivér Rajt kív nin I me nin Nek fi Phi Log fián va
elsőszülöttjén cs oly értelemb nevez mi Midr lányán neve Tórá Valószín ho Jéz
cs oly értelemb nevez mag fián Má 1
12203.
CÍMS Is
SZÓCI Ist Lénye legfels lé aki ele elképzelésé áhítat végte tiszteleté
fejező zs vall öntud egy kinyilatkoztat ré m érzü közvet bizonyoss zsidóság ép
közvetlen ann h zs vall öntu filozófiai c késő kü behatá alapozód m pog vallá
sokistenségé szem ép e egyet h karakterizá leghíveb zsidóság egyetlenségé
következ h mindenh Mó minden jelenl Mó mindent Zso ak em függőségén gyengeségé
kicsiségé tudatá c alázat tekint f nemc fenntart kormányz Zso 1 teremt világ Mó
fe J aki nagysá végte bölcsessé teremtésé csod embe né sorsá változá hirdet min
teremt l teremtő m teremte ö Mó jelensé min változ közepe változhatat Malach vé
világ szem végte Zso 145 ta I.- sz tan jelentős zsidóság h h sze ak embern m
félelem t tisztelett eg szív tis lélek k szolgáln szents prófé szer legszent
kötelessé r ember h erkö követelmény hű odaad min hatá túlmen teljesít Ez
megállapítás ro bibl felfo am szer erkölcsössé követ sz lé m legmélyeb erkölc
ez embern a sa képmás teremte k tekinte I.- m erköl tökéletes mintaképé Szen
legyet m sz vag örökkéva I.-e M I közép vallásfilozófus tudatá vol
megismerhetetlenségén ille ann h pozi tulajdonságok ruházh tulajdonsá kénytele
vol mé I.- lén bizon ethi tulajdonsá fényé megvilágíta legmagas ethi tulajdons
tökéle szeret m ol jellegze tulajd zs I.-ideáln m egy szents zs I.-szemlé hos
történe fejlő eredmé fokozato n zs n Ja fogalmáb nép- m mell I. létezhetn
világ- te következete ethik C Elijáhu kez zá foga tel határozottság I. tisztele
Izraelb Ámoss Hoseá ethizáló Jesájá Jeremiás l m lelkiisme I erköl világr legf
világ-I.- né sorsá emberi történelmé irányítójá prófé ut kor I.-es lényegé
változat mara Különb megfogalmaz gö kult befoly al ve kezdet legf törekv m
Septuagin Apokri Targu mutatj a irány h szemléle lehető megtisztít min
antropomorphizmus Antropomorphiz Apokri Sala mondá Mi megszemélyesí bölcsessé
choc anélk h ez egysé veszélyeztetn Sala bölcsessé m nyil gö befol al ősan
alakítóján bölcsesség szellem nev I. átmene ké Ph Lo -áh m tere munkájá vi k l
Lo - Krisztus v azonosít muta e befolyá mel Ph esz ép ak kialak keresztény
dogmatikáj gyakorolt Ph egyébk e zsi lényé filozóf meghatározás törekede
bizonyíték melyek lét következt kozmológ jellegű Szaád legnagy zs
vallásfilozófu egy szin kozmológ érve megállapít h tulajdonsá bölcsessé hata s
választha I.-t te egysé érint B Pak Szaádjá éleseb hangsúlyo min I tulajdon
nega jelleg mé teki egység m öss tö tulajdonság magá fogl leglényeges
attribútum Sal Gabi megpróbá zs monotheizm platonizm összeolvaszta Szeri abszo
egys megismerhetetl k elégedn an tudásáv h v sza kérdeznü mi haszta kutatn
legbens lényeg J Hal vall h végo el cső m filozóf az filozo egysé m nega
tulajdonság fo f Hasonl véleke Maimoni szer lété bizonyításá az vagy kizáró nega
tulajdonságo utal m e el tá tarta I.- min tökéletlenség Chas Chres lénye tálár
szeretet terem végcél túlvil boldogság lát zsidók Spanyolország v kiűzet ut mi
zs kult vallásfilozó lehanyatlo kabb hat al kele megszület chasszidizm amely
eszmé éppú m kabbal pantheiszti vonáso mut Nyuga pe mod kult zsidóság Mendelss
Mó 1 wo filozó felfogásá megfelel tökéle végtele jósá I.- követk generá zs
filozófu ped Mar He Salo Mai Laza Bendav a kantianu volt töreked ar h zsidó
filozó köz hi építsen Megállapítha h középk új i vallásfilozófu tud magasab
fejleszt kés kap I.-eszm természete jele a min en zs szívé kin magasz eszmé
fejlőd vég lezáród vol zs reneszáns m jelen eg legnagy csodá gigá
erőfeszítéseiv m le forrongásai nagysz élményei min valószínű szer termékenyítő
ha I.-es tová fejlődésé ne hé nyelv megnevezés általá sz v en töb szám Elohim
használj mely etimológ jelentés Bibliá előford követk kifejezé utaln e el c
olta s Bibliá általá I.-sé je s Szo összefüggés - gyak előfor El Sad kifejez e
jelent Legmagasa Legfenséges világ másodi megállapít neheze Ném nyelv szer
kifeje sa igé származ mely jelenté erőszakos len elpusztíta felfo per I.-képze
csempé zs I.-fogalom am I.- rombo ha tere ere domborí T szer elős Ábra el
nyilatkoz m m Sad Ja ne elős Mózes közöl az szerep m am leghíveb fej Izr I.-é
lényeg ja hé szöveg n mássalhangzó á betűkomplex vag tetraga magánhangzói ado
szó eg érté ab l magyarázat h vallás embe fél kimond nev mel név pótolt Jeh
használ humaniz korá terjedt alaku h mássalhangzó ado magánhangzói ejtet Ja ered
értel lét Mó 3 pontosab e a e vagy vag kifeje vilá Ja n amel fő c éve egys kipp
engeszt funk alkalmá mondhat zsidó el m legszente I.- lénye legméltób kifej
szerep kimondá legszigor para tilto m orszá Malch soma birodal rabbini
szóhasználat emb vilá jelen m szolgála m emb népközössé legszent ideál teki
főcélján messi eszmé ro id prófé irodalom fellelhe orsz te éppú m Messiá föl
beteljes állapo jele ellentét má világg m halá kezdőd állapo val I cs fo idéz
em kötelessé h teremt f eloh Testamen szer min em f min em at Mó J M te embe
gyerme Malach L fiá ille elsőszül fiá nev Bib Izr né Mó In kifejez h izraeli
gyermek f Ho f Izr kirá S angya Mó helleniszti rabbini irodalom jám i em Szir S
bölcsess Targum Mess E En 1 rabbini iroda c ak nev Messi fián val messi jelentős
cseleke e alkal nyú rabbini polémiákb kereszténység szem azon sű előfor Messiá
alkalmaz kifejez hel J sz vag el m Ne ni a vag utol m Ne ni fivé Raj kí ni m ni
Ne f Ph Lo fiá v elsőszülöttjé c ol értelem neve m Mid lányá nev Tór Valószí h
Jé c ol értelem neve ma fiá M 1 m ah jám i embe gyerme név ille maguk kereszt
értelem v kifejezés elős levelei találkozu Irodal Schmie Stud ü jüdis
Religions-philosop W 1 Kaufm Dáv Attributenle Leip 1 Guttma Religionsphilosop
Esad Jo Geschic jüdisc Religionsphilosop Leip 1 Hirs Religionsphilosop Ju Leip
1 Formstech Relig Gels Rü Einheitsgeda Knen Relig Isra 1 Knappe Relig Isra Du
Teolo Prophe B 1 Vat Relig Al Testame Ber 1 Wellhaus Prolegom Ges Isra 1 G
Baudiss Stud semitisc Religionsgeschic Lei 1876 Smi Relig Semi Edinb 1 Kön
Grundprobl alttestamen Religionsgeschic 1 Offenbarungsbegri Sme Lehrb
alttestamen Religionsgeschic 1 Bud Vorlesun ü vorexilis Relig Isra 1 Y Ency 1
Judisc Lexi 1
12203
CÍM I
SZÓC Is Lény legfel l ak el elképzelés áhíta végt tisztelet fejez z val
öntu eg kinyilatkozta r érz közve bizonyos zsidósá é közvetle an z val önt
filozófia kés k behat alapozó po vall sokistenség sze é egye karakteriz leghíve
zsidósá egyetlenség követke minden M minde jelen M minden Zs a e függőségé
gyengeség kicsiség tudat aláza tekin nem fenntar kormány Zs terem vilá M f ak
nagys végt bölcsess teremtés cso emb n sors változ hirde mi terem teremt teremt
M jelens mi válto közep változhata Malac v vilá sze végt Zs 14 t I. s ta
jelentő zsidósá sz a ember félele tisztelet e szí ti léle szolgál szent próf
sze legszen köteless embe erk követelmén h odaa mi hat túlme teljesí E
megállapítá r bib felf a sze erkölcsöss köve s l legmélye erköl e ember s képmá
teremt tekint I. erkö tökélete mintakép Sze legye s va örökkév I.- közé vallásfilozófu
tudat vo megismerhetetlenségé ill an poz tulajdonságo ruház tulajdons kénytel
vo m I. lé bizo eth tulajdons fény megvilágít legmaga eth tulajdon tökél szere
o jellegz tulaj z I.-ideál eg szent z I.-szeml ho történ fejl eredm fokozat z J
fogalmá nép mel I létezhet világ t következet ethi Elijáh ke z fog te
határozottsá I tisztel Izrael Ámos Hose ethizál Jesáj Jeremiá lelkiism erkö
világ leg világ-I. n sors ember történelm irányítój próf u ko I.-e lényeg
változa mar Külön megfogalma g kul befol a v kezde leg törek Septuagi Apokr
Targ mutat irán szemlél lehet megtisztí mi antropomorphizmu Antropomorphi Apokr
Sal mond M megszemélyes bölcsess cho anél e egys veszélyeztet Sal bölcsess nyi
g befo a ősa alakítójá bölcsessé szelle ne I átmen k P L -á ter munkáj v L
Krisztu azonosí mut befoly me P es é a kiala keresztén dogmatiká gyakorol P
egyéb zs lény filozó meghatározá töreked bizonyíté melye lé következ kozmoló
jelleg Szaá legnag z vallásfilozóf eg szi kozmoló érv megállapí tulajdons
bölcsess hat választh I.- t egys érin Pa Szaádj élese hangsúly mi tulajdo neg
jelle m tek egysé ös t tulajdonsá mag fog leglényege attribútu Sa Gab megprób z
monotheiz platoniz összeolvaszt Szer absz egy megismerhetet eléged a tudásá sz
kérdezn m haszt kutat legben lénye Ha val vég e cs filozó a filoz egys neg
tulajdonsá f Hason vélek Maimon sze lét bizonyítás a vag kizár neg tulajdonság
uta e t tart I. mi tökéletlensé Cha Chre lény tálá szerete tere végcé túlvi
boldogsá lá zsidó Spanyolorszá kiűze u m z kul vallásfiloz lehanyatl kab ha a
kel megszüle chasszidiz amel eszm épp kabba pantheiszt vonás mu Nyug p mo kul
zsidósá Mendels M w filoz felfogás megfele tökél végtel jós I. követ gener z
filozóf pe Ma H Sal Ma Laz Benda kantian vol töreke a zsid filoz kö h építse
Megállapíth közép ú vallásfilozóf tu magasa fejlesz ké ka I.-esz természet jel
mi e z szív ki magas eszm fejlő vé lezáró vo z reneszán jele e legnag csod gig
erőfeszítései l forrongása nagys élménye mi valószín sze termékenyít h I.-e tov
fejlődés n h nyel megnevezé által s e tö szá Elohi használ mel etimoló jelenté
Bibli előfor követ kifejez utal e olt Bibli által I.-s j Sz összefüggé gya
előfo E Sa kifeje jelen Legmagas Legfensége vilá másod megállapí nehez Né nyel
sze kifej s ig szárma mel jelent erőszako le elpusztít felf pe I.-képz csemp z
I.-fogalo a I. romb h ter er dombor sze elő Ábr e nyilatko Sa J n elő Móze közö
a szere a leghíve fe Iz I.- lénye j h szöve mássalhangz betűkomple va tetrag
magánhangzó ad sz e ért a magyaráza vallá emb fé kimon ne me né pótol Je haszná
humani kor terjed alak mássalhangz ad magánhangzó ejte J ere érte lé M pontosa
vag va kifej vil J ame f év egy kip engesz fun alkalm mondha zsid e legszent I.
lény legméltó kife szere kimond legszigo par tilt orsz Malc som biroda rabbin
szóhasznála em vil jele szolgál em népközöss legszen ideá tek főcéljá mess eszm
r i próf irodalo fellelh ors t épp Messi fö betelje állap jel ellenté m világ
hal kezdő állap va c f idé e köteless terem elo Testame sze mi e mi e a M t emb
gyerm Malac fi ill elsőszü fi ne Bi Iz n M I kifeje izrael gyerme H Iz kir angy
M helleniszt rabbin irodalo já e Szi bölcses Targu Mes E rabbin irod a ne Mess
fiá va mess jelentő cselek alka ny rabbin polémiák kereszténysé sze azo s előfo
Messi alkalma kifeje he s va e N n va uto N n fiv Ra k n n N P L fi
elsőszülöttj o értele nev Mi lány ne Tó Valósz J o értele nev m fi a já emb
gyerm né ill magu keresz értele kifejezé elő levele találkoz Iroda Schmi Stu
jüdi Religions-philoso Kauf Dá Attributenl Lei Guttm Religionsphiloso Esa J Geschi
jüdis Religionsphiloso Lei Hir Religionsphiloso J Lei Formstec Reli Gel R
Einheitsged Kne Reli Isr Knapp Reli Isr D Teol Proph Va Reli A Testam Be
Wellhau Prolego Ge Isr Baudis Stu semitis Religionsgeschi Le 187 Sm Reli Sem
Edin Kö Grundprob alttestame Religionsgeschi Offenbarungsbegr Sm Lehr
alttestame Religionsgeschi Bu Vorlesu vorexili Reli Isr Enc Judis Lex
1220
CÍ
SZÓ I Lén legfe a e elképzelé áhít vég tisztele feje va önt e kinyilatkozt
ér közv bizonyo zsidós közvetl a va ön filozófi ké beha alapoz p val sokistensé
sz egy karakteri leghív zsidós egyetlensé követk minde mind jele minde Z
függőség gyengesé kicsisé tuda aláz teki ne fennta kormán Z tere vil a nagy vég
bölcses teremté cs em sor válto hird m tere terem terem jelen m vált köze változhat
Mala vil sz vég Z 1 I t jelent zsidós s embe félel tisztele sz t lél szolgá
szen pró sz legsze köteles emb er követelmé oda m ha túlm teljes megállapít bi
fel sz erkölcsös köv legmély erkö embe képm terem tekin I erk tökélet mintaké
Sz legy v örökké I. köz vallásfilozóf tuda v megismerhetetlenség il a po
tulajdonság ruhá tulajdon kényte v I l biz et tulajdon fén megvilágí legmag et
tulajdo töké szer jelleg tula I.-ideá e szen I.-szem h törté fej ered fokoza
fogalm né me létezhe vilá következe eth Elijá k fo t határozotts tiszte Izrae
Ámo Hos ethizá Jesá Jeremi lelkiis erk vilá le világ-I sor embe történel
irányító pró k I.- lénye változ ma Külö megfogalm ku befo kezd le töre Septuag
Apok Tar muta irá szemlé lehe megtiszt m antropomorphizm Antropomorph Apok Sa
mon megszemélye bölcses ch ané egy veszélyezte Sa bölcses ny bef ős alakítój
bölcsess szell n átme - te munká Kriszt azonos mu befol m e kial kereszté
dogmatik gyakoro egyé z lén filoz meghatároz töreke bizonyít mely l követke
kozmol jelle Sza legna vallásfilozó e sz kozmol ér megállap tulajdon bölcses ha
választ I. egy éri P Szaád éles hangsúl m tulajd ne jell te egys ö tulajdons ma
fo leglényeg attribút S Ga megpró monothei platoni összeolvasz Sze abs eg
megismerhete elége tudás s kérdez hasz kuta legbe lény H va vé c filoz filo egy
ne tulajdons Haso véle Maimo sz lé bizonyítá va kizá ne tulajdonsá ut tar I m
tökéletlens Ch Chr lén tál szeret ter végc túlv boldogs l zsid Spanyolorsz kiűz
ku vallásfilo lehanyat ka h ke megszül chasszidi ame esz ép kabb pantheisz voná
m Nyu m ku zsidós Mendel filo felfogá megfel töké végte jó I köve gene filozó p
M Sa M La Bend kantia vo törek zsi filo k építs Megállapít közé vallásfilozó t
magas fejles k k I.-es természe je m szí k maga esz fejl v lezár v reneszá jel legna
cso gi erőfeszítése forrongás nagy élmény m valószí sz termékenyí I.- to
fejlődé nye megnevez álta t sz Eloh haszná me etimol jelent Bibl előfo köve
kifeje uta ol Bibl álta I.- S összefügg gy előf S kifej jele Legmaga Legfenség
vil máso megállap nehe N nye sz kife i szárm me jelen erőszak l elpusztí fel p
I.-kép csem I.-fogal I rom te e dombo sz el Áb nyilatk S el Móz köz szer leghív
f I I. lény szöv mássalhang betűkompl v tetra magánhangz a s ér magyaráz vall
em f kimo n m n póto J haszn human ko terje ala mássalhang a magánhangz ejt er
ért l pontos va v kife vi am é eg ki enges fu alkal mondh zsi legszen I lén
legmélt kif szer kimon legszig pa til ors Mal so birod rabbi szóhasznál e vi
jel szolgá e népközös legsze ide te főcélj mes esz pró irodal fellel or ép Mess
f betelj álla je ellent vilá ha kezd álla v id köteles tere el Testam sz m m em
gyer Mala f il elsősz f n B I kifej izrae gyerm I ki ang hellenisz rabbi irodal
j Sz bölcse Targ Me rabbi iro n Mes fi v mes jelent csele alk n rabbi polémiá kereszténys
sz az előf Mess alkalm kifej h v v ut fi R f elsőszülött értel ne M lán n T
Valós értel ne f j em gyer n il mag keres értel kifejez el level találko Irod
Schm St jüd Religions-philos Kau D Attributen Le Gutt Religionsphilos Es Gesch
jüdi Religionsphilos Le Hi Religionsphilos Le Formste Rel Ge Einheitsge Kn Rel
Is Knap Rel Is Teo Prop V Rel Testa B Wellha Proleg G Is Baudi St semiti
Religionsgesch L 18 S Rel Se Edi K Grundpro alttestam Religionsgesch
Offenbarungsbeg S Leh alttestam Religionsgesch B Vorles vorexil Rel Is En Judi
Le